Új reformkor kezdetéről, fejlesztő államról beszélt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölt a kormányprogram beterjesztésekor, május 30-án az Országgyűlésben. A kormányprogramot, amely az Új Magyarország, szabadság és szolidaritás címet viseli, jövő héten vitatja meg a parlament. Navrasics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője kijelentette, hogy „a kormányoldalnak szüksége van a Fidesz segítségére, mert nagyon nagy bajban van”, és felszólította a miniszterelnököt, hogy számoljon el az elmúlt négy évvel, mielőtt megkezdi az újabb négyet. Gyurcsány Ferenc azzal replikázott, hogy a négy év mérlegét világosan megvonták a választók. /Guther M. Ilona, Budapest: Gyurcsány új kormányprogramja. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./

Magyarország feladata az, hogy kétéves uniós tagságának tapasztalatait felhasználva újrafogalmazza külpolitikai stratégiáját – jelentette ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Az ellenzék a nemzeti érdekek képviseletét kérte számon a miniszterelnökön, míg a kormányoldal pártjai az új külpolitika szükségességére hívták fel a figyelmet. Navracsics Tibor (Fidesz) kijelentette: a nemzeti érdekeket kell képviselni a külpolitikában, elsősorban az Európai Unióban is. Semjén Zsolt (KDNP) szerint az állampolgárságról szóló népszavazás óta Gyurcsány Ferenc az utolsó a parlament üléstermében, aki a magyar nemzet vonatkozásában a történelmi felelősség szót kiejtheti a száján. Dávid Ibolya (MDF) sikeresnek nevezte Gyurcsány Ferenc külpolitikáját, ugyanakkor megjegyezte: az mindaddig kirakatpolitizálásnak minősül, amíg nem párosul a magyar nemzet előnyökhöz jutásával. Kuncze Gábor (SZDSZ) kifejtette: az euroatlanti csatlakozáshoz kell hozzásegíteni azokat az országokat, amelyekben határon túli magyarok élnek, s ezáltal javítani helyzetükön. /Vita a magyar külpolitikai stratégiáról. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 27./

Kétséges, hogy lesz közös megemlékezés a forradalom ötvenéves évfordulóján. Wittner Mária 56-os halálraítélt nem hajlandó együtt ünnepelni a kormányoldallal, és néhány 56-os szervezetet a külön ünneplésre kért fel. Annak ellenére teszi ezt, hogy Sólyom László és Göncz Árpád közös nyilatkozatban szólítottak fel a közös ünneplésre. A Recski Szövetség, amely az ügyben nem foglal állást, szeptember végén Recsken tart megemlékezést. Wittner Mária a Népszabadságnak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy „ezzel a kormánnyal mi nem ünnepelhetünk. Az általuk megrendelt emlékmű nem október 23-ának, hanem a november 4-ei megszállásnak állít emléket”. Arra az ellenvetésre, hogy közjogi méltóságok is közös ünneplésre kérték az országot, azt felelte: „minket ez nem érdekel. Nyilatkozatot fogunk közzétenni arról, hogy aki részt vesz a központi ünnepségen, az megtagadja ’56 szellemiségét”. Sólyom László köztársasági elnök a Figyelő című hetilapnak augusztus elején adott interjújában az 1956-os megemlékezések kapcsán úgy fogalmazott: az 1956-os forradalom és szabadságharc idei, ötvenedik évfordulója világesemény lesz, a világ Magyarországra figyel majd, soha nem látott számban jönnek el Budapestre állam- és kormányfők. Boross Péter MDF-es képviselő sajnálatosnak nevezte Wittner Mária nyilatkozatát. Mécs Imrét, aki szintén egykori '56-os halálraítélt, jelenleg az MSZP-frakció tagja, „elszomorítja” Wittner Mária kezdeményezése. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője úgy fogalmazott: tiszteletben tartja Wittner Mária véleményét. Az MSZP az ügyben nem kívánt nyilatkozni. „Én a megbékélés híve volnék”, de kétségtelen, hogy a törvényesen megválasztott kormány „nem tisztította meg a megtorlásban résztvevőktől a sorait” – mondta Zimányi Tibor, a Recski Szövetség elnöke. /Nem békülnek az ötvenhatosok. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./

Sütő András méltatása a/ Újabb életmű vált kerek egésszé, Sütő Andrásé. Fodor Sándor barátjának érzete az írót. Annak a Hazának volt a védelmezője, amelynek nincsenek földrajzi határai. Dél-Erdélyben élte át 1940-1944 közötti négy esztendőt, emiatt nem volt nehéz Sütő Andrást a Román Kommunista Párt mellé állítani. Munkásságának első periódusában a Kommunista Párt elbeszélőjét-drámaírója volt. Azután az Anyám könnyű álmot ígér című naplójegyzetei megjelenésével kezdődően (1970), már a népe ügyének elkötelezett írója lett. Az Istenek és falovacskák c. esszékötet pedig (1973) ugyanúgy a magyar irodalom európai rangú művelőjévé avatja, mint az Egy lócsiszár virágvasárnapja továbbá a Csillag a máglyán c. drámái. Ezeket újabb drámák, naplójegyzetek, esszék követték. A szellemi Haza, az anyanyelv iránti ragaszkodás jellemezte, ezért volt még első korszakában Bözödi György védelmezője, ezért emelte báró Kemény Jánost az Új Élet szerkesztőségébe a fizikai munkából. 1990-ben, a marosvásárhelyi magyarellenes támadás idején fél szemét kiverték, mindmáig nem sikerült megtalálni a tetteseket. /Fodor Sándor: Búcsú. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./ b/ Századunk egyik legnagyobb írója, a kisebbségi magyar sors metaforája: művei többek irodalmi alkotásoknál, a korszak kritikái, jelentette ki az elhunyt Sütő Andrásról Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnöke. Gálfalvi György, a Látó című folyóirat főszerkesztője, a Romániai Írószövetség marosvásárhelyi fiókjának titkára úgy fogalmazott: korszakos jelentőségű írótól búcsúzunk. Sütő András egész életműve kivételes értékű kincse az egyetemes magyar irodalomnak. Farkas Árpád költő személyes jó barátja volt Sütő Andrásnak, akit az erdélyi és az egyetemes magyar nemzeti közösség egyik legtisztábban látó emberének nevezett. Gálfalvi Zsolt író, a Romániai Magyar PEN-klub elnöke szerint Sütő András halálával a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb kortárs alkotója távozott. Az ötvenes évek legkritikusabb kortárs írójának nevezte Sütő Andrást a Korunk folyóirat főszerkesztője, Kántor Lajos. „Életpályája indokolja, hogy Sütő András emléke megmaradjon, irodalmi és történelmi szempontból is jelentős művei beépüljenek századunk magyar, román és egyetemes irodalomtörténetébe” – hangoztatta. Mindannyiunk közül Sütő Andrásnak volt a legnehezebb dolga, mert őt már korán megpróbálta korrumpálni a hatalom, de hiába – mondta Kányádi Sándor költő, műfordító. Nem adta el a lelkét, és szimbolikus figurává nőtte ki magát. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök közleményében leszögezte: oka van a gyászra ma mindenkinek, aki magyarnak vallja magát. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője szerint a magyar irodalom rövid időn belül második meghatározó egyéniségét veszítette el. /Pályatársak, kortársak Sütő Andrásról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./ c/ Nagy író ment el közülünk, egyike a legnagyobbaknak az utolsó, több mint fél évszázad magyar irodalmában, méltatta Sütő Andrást Dávid Gyula. Olyan korban élt, amikor nagyokat lehetett tévedni. És ő is tévedett – nagyokat. Saulus volt – de volt ereje megfordulni a damaszkuszi úton. Akkor, amikor ezért üldöztetés, sőt életének veszélyeztetése járt. „Könnyű álmot” ígérve, egyszer csak megszólította Őt a szülőföld. És ő attól a pillanattól kezdve felvállalta népe, nemzete sorsának képviseletét ország-világ előtt. /Dávid Gyula: Halála hírére. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./ d/ Sütő András elhunytáról a magyar irodalom kiemelkedő alkotóját, ugyanakkor közösségünk egyik jelenkori szellemi vezetőjét veszítettük el, írta Markó Béla. Sütő András életét meghatározta a nemzetéért, kisebbségbe szakadt közösségéért érzett felelősség. Sütő András nem csak szóban, hanem tettben is szembefordult a létünket veszélyeztető zsarnoki hatalommal, és síkra szállt az emberi és közösségi jogok tiszteletben tartása mellett. 1989 decemberében Sütő András a Romániai Magyar Demokrata Szövetség alapító tagja, az RMDSZ Maros megyei szervezetének alapítója és első elnöke, később tiszteletbeli elnöke, majd a Szövetségi Egyeztető Tanács tagja volt. /Markó Béla, az RMDSZ elnöke: Sütő András halálára. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./ e/ Tamási Áronunk óta erdélyi sorsgondoktól átszőtt írói lét még nem csiholt ily fényes, máglyáról pattant csillagot egünkre, írta Sütő András halálhírére Farkas Árpád. Sütő András több mint negyedszázada Szavaink Nagyfejedelme. /Farkas Árpád: Búcsú Sütő Andrástól. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 2./

Bizalmat kapott a Gyurcsány-kormány. A szavazás eredménye: 207 igen és 165 nem. Korábbi döntését felülbírálva a Fidesz mégis részt vett az ülésen. Gyurcsány Ferenc bocsánatot kért az Országgyűlésben, többek között azért, mert tévhitben tartották a választókat. A kormányfő visszautasította, hogy az első Gyurcsány-kormány adatokat hamisított volna, hogy tudatosan félrevezette vagy becsapta volna az embereket. Külön bocsánatot kért balatonőszödi beszédének stílusa miatt. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a beszéd lehetőséget teremtett az alkotmányos rendje elleni ellenzéki támadáshoz. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője arra kérte Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, hogy gyakorolja a hatalomról való lemondás emberi erényét. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke kijelentette: sem felmenteni, sem elítélni nem akarják Gyurcsány Ferencet az őszödi beszéd miatt. Kuncze szerint Orbán Viktornak, ha nem tetszik a parlament, mondjon le a mandátumáról. Méltatlan dolgokról folyik ma a vita a Parlamentben és a Kossuth-téren egyaránt – emelte ki Dávid Ibolya MDF elnöke. Az MDF szerint Gyurcsány Ferencnek le kell mondani, mert elvesztette hitelét, megsértette nemzetét. /Bizalmat kapott a Gyurcsány-kormány. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

A Fidesz és a KDNP parlamenti frakciója semmilyen módon nem akar együttműködni Gyurcsány Ferenccel, ezért a miniszterelnök minden előre bejelentett felszólalásánál kivonulnak az Országgyűlésből – jelentette be Navracsics Tibor, a Fidesz és Semjén Zsolt, a KDNP frakcióvezetője a két párt képviselőcsoportjának ülése után. A miniszterelnök nevéhez fűződik az ország kettészakítása 2002-ben, amikor 23 millió román munkavállalóval riogatta az országot, de Gyurcsány a kitalálója az elhíresült „köteles beszédnek” is, sőt – tette hozzá – 2005 decemberében nyíltan kampányoltak nemzettársaik ellen a kettős állampolgárság ügyében. /Guther M. Ilona: A Fidesz bojkottálja Gyurcsányt. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./

Február 2-án a Fidesz országgyűlési és európai parlamenti képviselői – köztük Orbán Viktor pártelnök – polgári engedetlenségi akció keretében elbontották a Kossuth teret 2006. október 23. óta elkerítő fémkordont. A Fidesz-frakció kordonbontó akciója után ismét tüntetők és rendőrök foglalták el a Kossuth-teret. A helyszínre vezényelt rendőri erők harmadik napja gyakorlatilag folyamatos tömegoszlatást végeznek az Országháza előtti téren. A Fidesz ellenzéki párt akciójára azt követően került sor, hogy Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője és Szájer József, a párt EP-frakciójának képviselője levélben szólította fel az igazságügyi és rendészeti minisztert, hogy haladéktalanul intézkedjen a Kossuth téri kordonok felszámolása érdekében. Kérésüket elutasították. Sólyom László köztársasági elnök kijelentette, a kordonbontás jogellenes volt, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a rendőrség ősz óta „alkotmányosan aggályos módon” korlátozza a gyülekezési jogot. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök több mint károsnak nevezte a Fidesz akcióját, és hangsúlyozta: a kormánynak nincs tennivalója az ügyben, csak a rendőrségnek. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke kijelentette, hogy a kordon elbontásában részt vevő fideszes képviselők vállalják tettük következményeit, és nem kívánnak mentelmi joguk mögé rejtőzni. Február 4-én újabb tömegoszlatásokra került sor, délutánra 400–500 rendőrt vontak össze a környéken. A rendőrség eddig 17 személyt állított elő a Kossuth téren történtek miatt. Szájer József, a Fidesz EP-képviselője szerint Hiller István, az MSZP elnöke és Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető „bűnrészességet vállalt” a kormány és a rendőrség magatartásával, azzal, hogy elutasították az ellenzéki politikus levelében megfogalmazott követelést, miszerint pártjuk lépjen fel a Kossuth téri „vasfüggöny” elbontásáért. /Februárban újrakezdték. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./

A rendőrség március 19-én hajnalban lebontotta Budapesten a Kossuth téren a múlt év október 23-án felállított kordonokat. Így ismét szabaddá vált az Országház előtti parkoló és a Rákóczi, illetve a Kossuth-szobor előtti füves terület. Az Országház főbejáratától néhány méterre egy másik kordont állítottak fel, de a parkoló területének nagy része szabaddá vált. Gonda László, a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 ügyvivője közölte, hogy március 20-tól mindennap este demonstrálhatnak az Országház előtt. Bontás közben egy embert előállított a rendőrség, mert többszöri felszólításra sem hagyott fel a demonstrálással, és ellenszegült a rendőri intézkedésnek. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője közölte, pártja továbbra is jogellenesnek tartja a kordon állítását, ezért ki kell vizsgálni, milyen körülmények között állhatott fenn ez az állapot több mint száz napig a Kossuth téren. /Kordonmentes övezet. = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./

Április 4-én lemondott Molnár Lajos egészségügyi miniszter, Gyurcsány Ferenc kormányfő elfogadta lemondását. A tárca élére a koalíciós megállapodás szerint az SZDSZ jogosult minisztert jelölni. Molnár Lajos lemondása nemcsak a miniszterelnököt, hanem az SZDSZ-t is váratlanul érte. Gyurcsány egyelőre csak a több-biztosítós modell bevezetésének lehetséges ütemtervéről akart egyeztetni és azt rögzíteni, az egészségügyi miniszter viszont a mielőbbi bevezetést szorgalmazta. Kökény Mihály, a szocialista párt egészségügyi szakpolitikusa és Kóka János, az SZDSZ elnöke szerint Molnár Lajosnak komoly érdemei vannak az egészségügyi reform felgyorsításában. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője úgy értékelte az egészségügyi miniszter lemondását, hogy ezzel megbukott a kormány egészségügyi politikája. Hozzátette: a miniszter lemondásával a közigazgatási reform után már a második nagyívű vállalkozása bukik meg a Gyurcsány-kormánynak. A KDNP szerint vészhelyzet alakult ki az egészségügyben, indokoltak voltak a KDNP aggodalmai az egészségügyi átalakítás miatt, és ,,tarthatatlan vészhelyzet” alakult ki, amit Molnár Lajos úgy oldott meg, hogy ,,elmenekült a süllyedő hajóról”. A KDNP szerint a kialakult helyzetért nem egyedül a volt miniszter felelős, hanem Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és kormánya. Hock Zoltán, az MDF elnökhelyettese annak a véleményének adott hangot, hogy ha az egészségügyi tárca vezetője hamarabb lemondott volna, akkor többet segített volna az egészségügyön. Az elnökhelyettes szerint ,,ezzel a gyáva lépéssel az SZDSZ és a kormány is bebizonyította, hogy nem képes levezényelni a több sebből vérző egészségügy átalakítását”. /Lemondott a magyar egészségügyi miniszter. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 5./

A Polgári Törvénykönyv módosítását kezdeményezte Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a kisebbségek védelmében, a Magyar Gárda ügyében összehívott augusztus 31-én tartott budapesti nemzetközi sajtótájékoztatón, amelyen az öt parlamenti párt képviselői nem változtattak korábbi álláspontjukon. A sajtótájékoztatón, amelyet az MDF elnöke, Dávid Ibolya kezdeményezett a Magyar Gárda ügyében, Gyurcsány Ferenc, az MSZP elnöke, miniszterelnök bejelentette: a kormány a Polgári Törvénykönyv módosítását kezdeményezi a vallási, nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, illetve a szexuális orientáció miatt kisebbségben lévő személyek védelmében. Eörsi Mátyás, az SZDSZ támogatja a kezdeményezést, Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője pártja nyitottságát jelezte a javaslatra. A KDNP nevében Harrach Péter alelnök közölte, hogy várja az előterjesztést, Dávid Ibolya, az MDF elnöke pedig az írásos javaslat ismeretében alakítja ki az álláspontját. Gyurcsány Ferenc a nemzetközi média és több nagykövet jelenlétében tartott sajtótájékoztatón azt állította, hogy a Fidesz kapcsolódik a Jobbik Magyarországért Mozgalomhoz, amely a Magyar Gárda alapítója. A Fidesz frakcióvezetője szerint a Magyar Gárda rossz Magyarországnak, Navracsics Tibor ugyanakkor hisztériakeltéssel vádolta a miniszterelnököt. Kijelentette, hogy a Fidesz nem antiszemita. A Fidesz 1988-as megalakulása óta a jogállamiság és az alkotmányosság talaján áll, és azért jött létre, hogy demokrácia legyen Magyarországon, miközben ekkor Gyurcsány Ferenc még a KISZ főfunkcionáriusaként dolgozott. Hogy jön ahhoz Gyurcsány Ferenc, hogy a legnagyobb ellenzéki pártot azzal gyanúsítsa meg, hogy diktatúrát és nemzetiszocializmust akar kiépíteni, és lefasisztázza a jobboldaliakat? – tette fel a kérdést Navracsics Tibor. Eörsi Mátyás, az SZDSZ frakcióvezetője és Harrach Péter, a KDNP alelnöke egyaránt arról beszélt, hogy Magyarországon nincs fasizmus és fasiszta veszély. /Magyarországi pártok a Magyar Gárdáról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

Őrizetbe vették szeptember 26-án Kecskeméten a körözött és eddig szökésben lévő Lados Istvánt, Zuschlag János személyi titkárát. Tanúként hallgatta meg Gyurcsány Ferenc kormányfőt a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség Zuschlag János és társainak ügyében. A miniszterelnököt az egykori Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium ifjúsági szervezeteknek nyújtott támogatásaival, a pályázatokon elnyert összegek kifizetési és elszámolási szabályaival, illetve gyakorlatával kapcsolatban hallgatta meg a főügyészség. Gyurcsány Ferenc kijelentette, hogy szakminiszterként minden tekintetben az akkor érvényes és nyilvános pályázati szabályoknak megfelelően kívánták meghozni a döntéseket; szabálytalanságról nem volt tudomása. Gyurcsány Ferenc 2003. május 19. és 2004. október 4. között töltötte be a gyermek-, ifjúsági és sportminiszteri tisztséget. A kormányfő a Tv2 kereskedelmi televízió szeptember 26-i reggeli műsorában úgy fogalmazott: nem titokban, csak nem nyilvánosan hallgatta meg előző este a főügyészség. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője bejelentette, pártja szerint a kormányfőnek tisztáznia kell, hogy ifjúsági minisztersége idején tudott-e Zuschlag János ügyeiről. Szeptember 26-án őrizetbe vették Kecskeméten a körözött és eddig szökésben lévő Lados Istvánt, Zuschlag János személyi titkárát. A Szegedi Városi Bíróság szeptember 21-én harminc napra előzetes letartóztatásba helyezte Zuschlag Jánost, akit a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett csalással gyanúsít szabálytalanul felhasznált költségvetési támogatásokkal kapcsolatban. A nyomozás során kiderült, hogy a vizsgált egyesületek és alapítványok mintegy 50 millió forint pályázaton nyert pénz „rendeltetésszerű használatával” nem tudnak elszámolni. Zuschlag János az MSZP Bács-Kiskun megyei területi szövetségének ügyvezető elnöke. /Kihallgatták Gyurcsányt. = Krónika (Kolozsvár), szept. 27./

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő jelenlétében február 28-án a Kremlben aláírták a Déli Áramlat gázvezeték magyarországi szakaszának megépítéséről szóló magyar–orosz megállapodást. „A Déli Áramlat és a Magyarországon épülő egymilliárd köbméteres tároló együtt azt jelenti, hogy Magyarországon és az Európai Unióban nő az energiaellátás biztonsága” – mondta Putyin. A Déli Áramlat a Fekete-tengeren át halad Bulgáriába, innen vezetik tovább Olaszországba, illetve Szerbián keresztül Magyarországra, majd tovább Nyugat-Európába. A Fidesz kifogásolta, hogy a Déli Áramlat gázvezetékről szóló orosz–magyar szerződést az aláírás előtt nem ismerhették meg, ugyanakkor támogatja, hogy ötpárti nyilatkozat legyen az európai Nabucco gázvezeték melletti magyar elkötelezettségről. Navracsics Tibor, az ellenzéki párt frakcióvezetője hangsúlyozta, előzőleg az Országgyűlésen kellett volna megvitatni a megállapodást. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a Déli Áramlat gázvezetékkel összefüggésben azt mondta: Magyarországon puccs van, a magyar kormány puccsot hajt végre a parlament és saját népe ellen. /Kettészeli Budapestet Moszkva Déli Áramlata. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 29./

Zuhogó esőben kezdődött július 16-án Tusványos, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem. Idén Tusványos „más kép/másképp”, hangsúlyozta a szervezők nevében Sándor Krisztina. Másképpen kellene csinálni több mindent több szempontból is, figyelmeztetett Németh Zsolt /Fidesz, parlamenti képviselő, az Országgyűlés külügyi elnöke/, hiszen Magyarországon válság van, Erdélyben továbbra sincs párbeszéd a két oldal között, pedig az igény mind erősebb és erősebb, a magyar-erdélyi magyar kapcsolatok pedig mindinkább egy anyós-férj viszonyra emlékeztetnek. Nem arról kellene beszélni, hogy ki nincs itt, hanem arról, aki eljött, hiszen ide eljöhet bárki, de nem kötelező, vélekedett Toró T. Tibor. A meghívott előadók, Navracsics Tibor (Fidesz), Cristian Pirvulescu (Asociatia Pro Democratia), Kovács István (Magyar Polgári Párt) moderálásával Románia és Magyarország perspektíváiról volt szó, az Európai Unió (EU) kontextusában. Navracsics Tibor szerint a jelenlegi belpolitikai képlet Magyarországot az európai verseny vesztesévé teheti. Meglátása szerint a jelenlegi kormányzó elit felelős, az ország érdekeit képtelen érvényesíteni az Európai Unió intézményrendszerében. Cristian Pirvulescu úgy látja, Romániának oda kell figyelnie arra, hogy az EU mind gazdasági, mind politikai értelemben a válság jeleit mutatja. A politikai elit erről nem vesz tudomást. Románia esetében az integráció a munkaerő tömeges elvándorlását okozta, ezt a veszteséget pedig képtelen feldolgozni. A probléma áthidalására az állam átfogó reformjára lenne szükség, de ebben ellenérdekelt a privilégiumait féltő elit. /Németh Zsolt: Erdélyben továbbra sincs párbeszéd. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./ „A szabadegyetem az, ahol a szabad emberek összegyűlnek, és nem arról beszélnek, amiről szabad, hanem arról, amiről akarnak” – foglalta össze a Tusványos szellemiségét Toró T. Tibor, az RMDSZ parlamenti képviselője. Szerinte Erdélyben létrejött a pluralizmus, bár a rendszerváltást nem sikerült végrehajtani. „Az RMDSZ vezetősége nem fogadta el a meghívást, ezentúl ez nem kell, hogy újságírói találgatások tárgya legyen – jelentette be Németh Zsolt. – Az RMDSZ nem kíván élni a lehetőséggel” – vonta le a következtetést. „Magyarország nem anyaország, hanem anyósország” – fogalmazott Németh Zsolt. /Horváth István: „Magyarország – anyósország” Tusványosról az idén is hazaüzent a Fidesz–MPP. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./

Április 14-én megszavazta az Országgyűlés a bizalmatlansági indítványt, és Bajnai Gordont miniszterelnökké választotta. A budapesti parlament előtt összegyűlt sokezres tömeg hatalmas füttyel, dudálással, pfujolással fogadta Bajnai miniszterelnökké választását. A Fidesz, a KDNP és az MDF-esek tartózkodással fejezték ki ellenvéleményüket. Az MSZP frakcióból 186-an, az SZDSZ részéről 16-an szavaztak igennel. Bajnai Gordon a szavazás után letette az esküt. Ezzel véget ért Gyurcsány Ferenc bő négy és fél évig tartó kormányzása. A konstruktív bizalmatlansági indítvány intézménye mindössze miniszterelnök-cserére ad lehetőséget. Bajnai a következő napokban jelöli ki minisztereit, akik parlamenti meghallgatásukat követően átvehetik Sólyom Lászlótól megbízó levelüket. Bajnai elmondta: hat tárca élére új szakértő miniszterek csatlakoznak a kormányhoz, hatan pedig folytatják a megkezdett munkát. A KDNP nem tárgyal Bajnai Gordonnal – szögezte le Semjén Zsolt pártelnök-frakcióvezető. Ezt azzal indokolta, hogy a nép kijátszására épülő paktumkormány illegitim, illetve, hogy a válságból, amelybe a Gyurcsány–Kóka–Bajnai-kormány döntötte az országot, csak erős parlamenttel, mögötte pedig erős társadalmi támogatottsággal lehet az országot kivezetni. A jelen helyzetben csak az új választások jelenthetnek megoldást, nem pedig a konstruktív bizalmatlansági indítvány – mondta Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője. Megjegyezte: hajnaltól a Kossuth teret kordonokkal hermetikusan lezárták, miközben egy konstruktív bizalmatlansági indítvány került napirendre. Véleménye szerint ez tökéletesen mutatja, hogy a kormány két dologtól fél: a választópolgároktól és a választásoktól. A Civil Összefogás Fórum nagygyűlésén résztvevők az eskütétel alatt is azt kiabálták: „hazaáruló”. Később a rendőrök könnygázt is bevetettek. /Megszavazták Bajnait miniszterelnöknek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./

Az Evenimentul Zilei című lap minisorozatot indított a román történelem epizódjairól, s a legutóbbi rész arról szól, hogy van-e vagy nincs egy ezeresztendős űr ebben a históriában? A megszólaltatott Neagu Djuvara történész lándzsát tört a román kontinuitás-elmélet mellett, de megemlítette, hogy ezen elmélet hiányosságait több neves román történész hamisításokkal, hamis aktákkal pótolta! Az Adevarul című bukaresti lap visszaemlékező sorozatában arról írt, hogy Nicolae Militaru tábornok, akit Ceausescu idejében lelepleztek mint szovjet kémet, s a forradalom első óráiban „véletlenül” hadügyminiszter lett, előre megfontoltan a halálba küldte azokat, akik annak idején hozzájárultak leleplezéséhez. Az a tiszt például, aki felgöngyölítette a szovjet kémhálózatot, „terroristaként” halt meg, máig tisztázatlan körülmények között. – Lemondott Draskovics Tibor magyar igazságügyi és rendészeti miniszter, azzal indokolta távozását, hogy amit vállalt, azt már elvégezte. A témával kapcsolatban Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője kijelentette: ennyi botrány után ideje is volt a távozásnak, de miért nem megy az egész szocialista kormányzat? Börtönbüntetésre ítéltek egy szocialista államtitkárt – olvasható a Magyar Hírlapban. A mezőgazdasági minisztériumban dolgozó Benedek Fülöp a honvédség egykori pákozdi lőterét játszotta át idegen kezekbe. Ez az első bírósági ítélet egy olyan kormánytag ügyében, aki tagja volt a Gyurcsány–Bajnai-kabinetnek, és hivatali minőségében követett el bűncselekményt. /Szondy Zoltán: Bosszút állt a szovjet kém Draskovics Tibor. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 3./

Németh Zsolt: Új lehetőség nyílik a kisebbségi kérdések rendezésére
A Lisszaboni Szerződés életbelépésével új lehetőség nyílik a kisebbségi jogérvényesítésre - jelentette ki Németh Zsolt, a Fidesz szakpolitikusa, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szerdán Budapesten.
"A Lisszaboni Szerződés ratifikációja után megkezdődhet valami a kisebbségi jogérvényesítés területén, hiszen (...) második paragrafusa a kisebbségi jogokat az alapvető emberi jogok közé emeli" - mondta Németh Zsolt a 2011-es magyar EU-elnökség és a civil szféra című nemzetközi konferencián.
A politikus szerint határon túli magyarok ügyével kapcsolatban erősödik a megértés, hiszen a kisebbségek létszáma látványosan megnőtt Közép-Európában a különböző határváltozások miatt. Olyan szomszédok esetében is nagyobb empátiával találkoznak, mint Szerbia vagy Románia - fűzte hozzá.
Egyedülálló lehetőséget jelent, hogy a határon túli magyarok 70 százaléka az országhatár mentén él. Kiemelt feladat, hogy megtörténjen a határ menti térség valódi, "schengeni jellegű" fejlesztése egyebek mellett a közlekedésben, az infrastruktúrában és a távközlésben - mondta Németh Zsolt.
A határon túli magyar szervezetek kiemelkedő szerepet töltenek be a civil társadalomban - tette hozzá -, ezért beleszólásuk kell legyen a magyar külpolitikába, térségpolitikába és a 2011-es uniós elnökség kérdéseibe.
A politikus hozzátette: fontos, hogy az unió további bővítése a határon túli magyarok érdekeinek megfelelően történjen, valamint az EU keleti szomszédságpolitikája is legyen tekintettel az ott élő magyarok érdekeire.
Magyarország nem tűnik teljesen felkészültnek az uniós elnökségre, a Fidesz ugyanakkor jól halad a felkészüléssel - mondta Németh Zsolt.
Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője felszólalásában kiemelte, hogy a Fidesz felelevenítené a lengyel-magyar barátságot a 2011-es magyar uniós elnökség idején.
"Óriási lehetőség ez a magyar politika számára, hogy ismét felelevenítsük a közép-európai együttműködés legjobb hagyományait. Óriási lehetőség ez számunkra, hogy az időnként - sajnos nem önhibánkon kívül - megtépázott lengyel-magyar barátságot ismét visszaállítsuk, ismét erőssé tegyük. Óriási lehetőség ez számunkra, hogy a lengyelekkel együttműködve Közép-Európa Európai Unión belüli helyét is újradefiniáljuk" - hangsúlyozta Navracsics Tibor.
A Fidesz a regionalizmus és a víz kérdésében látja azokat a főbb pontokat, amelyeknél Magyarország érzékelhető hozzájárulást nyújthat az európai integrációhoz - tette hozzá a politikus.
Navracsics Tibor hangsúlyozta: nyolc évvel ezelőtt még példaként tekintettek az uniós tagállamok Magyarországra, most, 2011-re készülve szerényebbek a remények. Magyarország "megtépázott hírnévvel", de magabiztosan készül az uniós elnökségi feladatok ellátására. Ez újabb bizonyítási lehetőség lesz: Közép-Európa véglegesen megérkezik Európába - emelte ki.
Gál Kinga (Fidesz) európai parlamenti képviselő felszólalásában kiemelte, hogy a magyar elnökség idejére paradigmaváltásra van szükség a kisebbségvédelemben, hiszen Európa nem érti ezt a problémát. Meg kell tanulni elmagyarázni, miért fontos a határon túlélő kisebbségek védelme - tette hozzá.
Becsey Zsolt, a Hét Határ Egyesület elnöke a konferencián kiemelte: a regionalizmus az EU alapelve, de a szubszidiaritás csak történelmileg természetesen kialakult régiók között működik. A magyar elnökségnek nagy lehetősége van abban, hogy tovább vigye a határokon átnyúló kezdeményezéseket - mutatott rá.
Nógrádi Zoltán fideszes országgyűlési képviselő szerint a közép-európai térség területi felzárkózása nagyon komoly politikai, gazdasági és etnikai kockázatokkal jár, feloldásukra hatékony eszköz lehet a regionalizmus.
A konferenciát a Pro Minoritate Alapítvány és a Nézőpont Intézet szervezte. Forrás: MTI.hu

Kisebbségek: új lehetőségek
Kedvező hatással jár a nemzeti kisebbségek számára a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése – hangzott el azon a tegnapi, budapesti konferencián, amelyen a magyar EU-elnökség prioritásai és a határon túli magyarok ügye is terítékre került.
Bővülő lehetőségek. A Lisszaboni Szerződés életbelépésével új lehetőség nyílik a kisebbségi jogérvényesítésre – jelentette ki Németh Zsolt, a Fidesz szakpolitikusa, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke tegnap Budapesten.
„A Lisszaboni Szerződés ratifikációja után megkezdődhet valami a kisebbségi jogérvényesítés területén, hiszen (...) második paragrafusa a kisebbségi jogokat az alapvető emberi jogok közé emeli” – mondta Németh Zsolt a 2011-es magyar EU-elnökség és a civil szféra című nemzetközi konferencián. A politikus szerint határon túli magyarok ügyével kapcsolatban erősödik a megértés, hiszen a kisebbségek létszáma látványosan megnőtt Közép-Európában a különböző határváltozások miatt. Olyan szomszédok esetében is nagyobb empátiával találkoznak, mint Szerbia vagy Románia – fűzte hozzá.
Egyedülálló lehetőséget jelent, hogy a határon túli magyarok 70 százaléka az országhatár mentén él. Kiemelt feladat, hogy megtörténjen a határ menti térség valódi, „schengeni jellegű” fejlesztése egyebek mellett a közlekedésben, az infrastruktúrában és a távközlésben – mondta Németh Zsolt. A határon túli magyar szervezetek kiemelkedő szerepet töltenek be a civil társadalomban – tette hozzá –, ezért beleszólásuk kell legyen a magyar külpolitikába, térségpolitikába és a 2011-es uniós elnökség kérdéseibe. A politikus hozzátette: fontos, hogy az Unió további bővítése a határon túli magyarok érdekeinek megfelelően történjen, valamint az EU keleti szomszédságpolitikája is legyen tekintettel az ott élő magyarok érdekeire.
Gémesi: építkező magyarság él a Kárpát-medencében
Fizikai és szellemi értelemben is építkező magyarság él a Kárpát-medencében – jelentette ki Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) kisebbség- és nemzetpolitikai szakállamtitkára a Lebontott határok – Az építkező nemzet című kötet tegnapi budapesti bemutatóján. A szakállamtitkárság elmúlt négyéves tevékenységét, a nemzetpolitika eredményeit összefoglaló kötetről szólva Gémesi Ferenc fontos eredménynek nevezte, hogy „senki nem vitatja ma azt, hogy nem lehet ugyanolyan politikát gyakorolni, mint négy, nyolc vagy 12 évvel ezelőtt”.
A külhoni magyarság ügye nem lett a napi politikai viták része – mondta –, hozzátéve, ennek köszönhetően sok feladatot el lehetett végezni. Véleménye szerint a külhoni magyarok érdekeit szolgáló intézményi és támogatási rendszerek 2006-ban végrehajtott, döntően szerkezeti átalakításai „szerencsésen szolgálták a tartalmi megújulást, és a külhoni magyarság érdekében az új kihívásokhoz igazodó intézményi struktúra jött létre”.
Kiemelte, hogy az európai uniós lehetőségeket is ki tudták használni, „eurómilliókat sikerült közös pályázatokon arra fordítani, hogy magyarlakta térségek fejlődjenek”. Megítélése szerint ehhez „meg lehetett szerezni a környező országok egyetértését”. Ugyancsak eredményként sorolta fel Gémesi Ferenc, hogy senki sem vitatja, a szórványban élő magyarok ügye stratégiai kérdés, amivel kiemelten és intézményesen kell foglalkozni.
Magyarország nem tűnik teljesen felkészültnek az uniós elnökségre, a Fidesz ugyanakkor jól halad a felkészüléssel – mondta Németh Zsolt. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője felszólalásában kiemelte, hogy a Fidesz felelevenítené a lengyel–magyar barátságot a 2011-es magyar uniós elnökség idején. A Fidesz a regionalizmus és a víz kérdésében látja azokat a főbb pontokat, amelyekben Magyarország érzékelhető hozzájárulást nyújthat az európai integrációhoz – tette hozzá a politikus. Navracsics Tibor hangsúlyozta: nyolc évvel ezelőtt még példaként tekintettek az uniós tagállamok Magyarországra, most, 2011-re készülve szerényebbek a remények. Magyarország „megtépázott hírnévvel”, de magabiztosan készül az uniós elnökségi feladatok ellátására.
Ez újabb bizonyítási lehetőség lesz: Közép-Európa véglegesen megérkezik Európába – emelte ki. Gál Kinga (Fidesz) európai parlamenti képviselő felszólalásában hangsúlyozta, hogy a magyar elnökség idejére paradigmaváltásra van szükség a kisebbségvédelemben, hiszen Európa nem érti ezt a problémát. Meg kell tanulni elmagyarázni, miért fontos a határon túlélő kisebbségek védelme – tette hozzá. Becsey Zsolt, a Hét Határ Egyesület elnöke a konferencián kiemelte: a regionalizmus az EU alapelve, de a szubszidiaritás csak történelmileg természetesen kialakult régiók között működik.
A magyar elnökségnek nagy lehetősége van abban, hogy tovább vigye a határokon átnyúló kezdeményezéseket – mutatott rá. Nógrádi Zoltán fideszes országgyűlési képviselő szerint a közép-európai térség területi felzárkózása nagyon komoly politikai, gazdasági és etnikai kockázatokkal jár, feloldásukra hatékony eszköz lehet a regionalizmus. A konferenciát a Pro Minoritate Alapítvány és a Nézőpont Intézet szervezte. Krónika (Kolozsvár)

A nemzetpolitikai ügyeket Semjén fogja „kézben tartani”
Orbán Viktor a választások második fordulója után lemond a pártelnökségről, hisz miniszterelnökként már nem töltheti be ezt a tisztséget. Az RTL Híradó információi szerint a párt élére Pokorni Zoltán vagy Kövér László esélyes, értesült az RTL Híradó. Az Index úgy tudja, hogy az elnöki posztra Varga Mihály az esélyes, de a váltásra csak később, ha egyáltalán, kell számítani.
A kormány összetételéről az RTL azt írja, hogy Orbán Viktor három miniszterelnök-helyettest vesz majd maga mellé, Varga Mihályt, a Fidesz alelnökét, Semjén Zsoltot, a KDNP frakcióvezetőjét és Navracsics Tibor Fidesz-frakcióvezetőt.
Az Index információi szerint Varga Mihály miniszterelnöki kabinetvezető lesz, ami nem feltétlenül jelent miniszterséget. Semjén Zsolt koalíciós miniszterelnök-helyettes lesz, amit nemzetpolitikai titulussal is megtoldanak, Navracsics Tibor pedig a napi ügyek vitelében helyettesíti majd Orbán Viktor kormányfőt a kabinetüléseken. Az is zavaros még a párton belüli információhiányos helyzet miatt, hogy ugyanolyan rangban lesz-e a három helyettes.
Az Index korábban hasonlóan értesült: Varga és Semjén szintén miniszterelnök-helyettesi posztra esélyes, azonban Navracsics Tibor egy korábbi verzió szerint egy csúcsminisztérium irányítását kapta volna, közigazgatási miniszternek szánták. Az Index úgy tudja, hogy az Országgyűlés elnöke Kövér László lehet, az RTL szerint ennek a posztnak a várományosa Schmitt Pál.
Orbán Viktor eddig csak a kormány egy tagját jelentette be: Martonyi János kapja a külügyi tárca irányítását. A Fidesz álláspontja amúgy az, hogy a választások lezárultáig nem beszélnek a kormány összeállításáról.
index.hu
Erdély.ma

Nyolc miniszterrel alakul meg az Orbán-kormány
Semjén Zsolt általános miniszterelnök- helyettes
(MTI) – Nyolc miniszterrel alakul meg az Orbán-kormány: Matolcsy György vezeti a Nemzetgazdasági Minisztériumot, Martonyi János a külügyi tárcát, Pintér Sándor lesz a belügyminiszter, Fellegi Tamás a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium irányítója, Réthelyi Miklós a nemzeti erőforrásokért felelős tárcavezető, Fazekas Sándor a vidékfejlesztési miniszter, Hende Csaba a honvédelmi tárcavezető, Navracsics Tibor pedig a közigazgatásért és az igazságügyért felel majd a kormányfő helyetteseként.
Orbán Viktor hétfőn Budapesten, a Parlamentben – miután a leendő kormány megtartotta első előkészítő ülését – bejelentette azt is, hogy Semjén Zsolt általános miniszterelnök-helyettes lesz. Megjegyezte, jövő héten újabb szerződést köt egymással a két leendő kormányzó párt, a Fidesz és a KDNP.
A pártelnök azt már korábban bejelentette, hogy Varga Mihály a Miniszterelnökséget vezeti majd államtitkárként.
Orbán Viktor leendő kormánya tagjainak hétfői bemutatásakor hangsúlyozta, olyan kormánytagokra van szükség, akik meg tudnak felelni egy új politikai-gazdasági rendszer megalapításának.
A Fidesz elnöke azt mondta: kormánya feladata a nemzeti ügyek képviselete. Mint kifejtette, olyan kormánytagokra van szükség, akik megfelelő kvalitással, jártassággal bírnak, tapasztalt emberek, vezetők, és készen állnak arra, hogy politikai vezetőként viselkedjenek, döntéseket hozzanak, és azokért vállalják a felelősséget.
Matolcsy Györgyről szólva azt mondta: azt várják tőle az emberek, hogy a magyar gazdaságot állítsa talpra, és Széchenyi országépítő politikájának szellemében vezesse a nemzetgazdaság területét.
Martonyi Jánostól azt várja az ország, hogy szerezze vissza "hazánk nemzetközi tekintélyét", vezényelje le a januártól esedékes európai uniós elnökségi munkát, és tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a közép-európai együttműködés felépülhessen – fejtette ki Orbán Viktor.
Pintér Sándortól azt várja minden választó – folytatta –, hogy állítsa helyre a rendet és a közbiztonságot. Az ő esetében legnehezebb a munka, mert nincs vesztegetnivaló idő, ezért ide egy tapasztalt rendőri vezető kell, aki úgy ismeri ezt a területet, mint a saját tenyerét – emelte ki a leendő kormányfő.
Közölte: a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium irányítója, Fellegi Tamás dolga az lesz, hogy védje meg a közvagyont az oligarchákkal szemben, és vegye fel velük a küzdelmet.
A nemzeti erőforrásokért felelős Réthelyi Miklóstól azt várják az emberek, hogy mentse meg a magyar egészségügyet, építse újra a szociális biztonságot, és teremtse meg a jövő kibontakozásának lehetőségét a fiatal nemzedékek számára – ismertette a Fidesz-elnök, rámutatva, hogy Réthelyi Miklós a leendő kabinet legtapasztaltabb tagja.
Fazekas Sándorral szemben az az állampolgári elvárás, hogy végre állítsa talpra a magyar vidéket, amely a jövő egyik erőforrása – mondta.
A honvédelmi miniszteri poszt várományosának, Hende Csabának pedig az lesz a dolga – folytatta Orbán Viktor –, hogy megtalálja a honvédség és a honvédelem helyét a XXI. századi nemzetközi együttműködés rendszerében, és vessen gátat annak, hogy a honvédség a bűnügyi krónikák folyamatos főszereplője legyen.
A kettős állampolgárság határon túli magyarok számára történő megadását említette az egyik legfontosabb célkitűzéseként újságíróknak hétfőn Semjén Zsolt, az általános miniszterelnök-helyettesi poszt várományosa. A KDNP elnöke megtiszteltetésnek tartja a felkérést, amit örömmel vállalt el.
Hozzátette: az általános miniszterelnök-helyettes munkájába várhatóan "minden politikai jellegű feladat" beletartozik majd. Megerősítette, hogy lesz a Fidesz és a KDNP között egy szerződés a kormány működési rendjéről, és ebben mindent részletesen rögzítenek majd.
A jövőbeni konkrét feladatairól előzetesen azt mondta: "mindig is foglalkoztam nemzetpolitikai ügyekkel és a jövőben is szívesen teszem ezt".
Újságírói kérdésre válaszolva kiemelte, a határon túli magyarok számára a kettős állampolgárság biztosítása erkölcsi kötelesség, különösen 2004. december 5., a kettős állampolgárságról szóló népszavazás óta.
Népújság (Marosvásárhely)

Egynapos nemzeti összetartozás
Újabb szimbolikus gesztust tett a határon túli magyarok felé tegnap az Országgyűlés: a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította a trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét. A jogszabály kinyilvánítja: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja az egységes magyar nemzetnek”. A kedvezményesen állampolgárságot biztosító törvényt múlt héten fogadta el az Országgyűlés, a jogszabályt Sólyom László tegnap írta alá.
A Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította a Magyar Országgyűlés tegnap a trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét. A javaslatra 302-en szavaztak igennel, a Fidesz és KDNP mellett a Jobbik, az MSZP-s Juhász Ferenc és az LMP-s Schiffer András, míg 55 MSZP-s képviselő nemmel voksolt, az LMP-ből pedig 12-en tartózkodtak.
A Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvénnyel a Magyar Országgyűlés kinyilvánítja, hogy „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, amelynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”. A képviselők tegnap a jogszabály sürgős kihirdetését is kérték, mint ahogy azt a múlt szerdán elfogadott kettős állampolgárságról szóló törvénnyel kapcsolatban is megtették.
Sólyom László köztársasági elnök a határon túli magyaroknak kedvezményesen állampolgárságot biztosító törvényt tegnap írta alá, a jogszabály augusztus 20-án lép hatályba, de csak 2011. január 1-jétől alkalmazható. Az új törvény az eddigitől eltérően a határon túli magyaroknak nem szabja az állampolgárság megszerzésének feltételéül a bejelentett magyarországi lakóhelyet és az alkotmányos alapismeretek vizsgát, de a honosítás csak egyéni kérelem alapján történhet.
Azt egyelőre nem tudni, hogy a jövőben olcsóbb lesz-e az állampolgárság megszerzése, de az már biztos, hogy gyorsabb. Eddig ugyanis egy-másfél évig is húzódhatott egy adott kérelem elbírálása, míg az új állampolgársági törvény szerint – ha az igénylő megfelel a feltételeknek – a kérelem benyújtásától számítva három hónapon belül megkaphatja a magyar állampolgárságot.
Lezajlott az átadás-átvétel
Fazekas Sándor már szombaton átvette elődjétől, Gráf Józseftől a vidékfejlesztési tárcát, míg a többi hét minisztériumban tegnap zajlott le az átadás-átvétel. A több ezer oldalas dokumentációkat szakértők vizsgálják át, és a lehetőségekhez képest minél előbb szeretnének végezni, illetve pontos képet kapni a tárcák helyzetéről. Navracsics Tibor bejelentette, egy hét alatt kiépül az új kormányzati apparátus, az államtitkárok még a héten hivatalba léphetnek. Tegnap az Orbán-kormány is megtartotta első ülését, amelyen az eddigi kétszeresére emelték az árvíz elleni védekezésre és a segítségre szoruló családok megsegítésére fordítható összeget.
Kánya Gyöngyvér, Budapest
Új Magyar Szó (Bukarest)

Szőcs Géza pályája és tervei - A meglepetésember
A legfontosabb parlamenti és kormányzati kultúrpolitikusi pozícióra is szépírót delegált a Fidesz-KDNP: az Országgyűlés kulturális bizottságát L. Simon László vezeti, és Szőcs Géza lesz a kulturális államtitkár. Külön érdekesség, hogy a magyar irodalmi hagyománytudatban periferikus neoavantgárd mindkettejüket megihlette (akárcsak az Országgyűlés egy másik íróját, Kukorelly Endrét). A jelek szerint a mozgalomnak összehasonlíthatatlanul jobbak a politikai, mint az irodalomtörténeti pozíciói.
Az új kormány tisztviselői közül alighanem Szőcs Géza életpályája a legfordulatosabb, az ő személyisége a legbonyolultabb, s kinevezése, noha voltak jelei, politikai értelemben a legmeglepőbb. És minden bizonnyal ő az, akinek alkatával a legkevésbé fér össze a közhivatalnoki státusz. Fontos politikai versek írója, bátor politikai ellenálló, mi több, gyakorló politikus is volt, ez utóbbi azonban nem Magyarországon, hanem Romániában, az RMDSZ alelnökeként és szenátoraként.
Kolozsvári évek
1953-ban született Marosvásárhelyen. "Egy ideig marosvásárhelyi nagyszüleim neveltek, olyan családban, ahol rengeteg természetjáró ember volt. Én meg valahogy belenőttem ebbe. Ilyen szempontból nem számítok urbánusnak" - meséli egy interjújában. Szocializációjának és egész későbbi életének azonban Kolozsvár a meghatározó színhelye. Gyermek- és kiskamaszkorát intenzív olvasással-tájékozódással múlatta, 15 éves korában már határozott véleménye volt a prágai tavasz eltiprásáról. A Heti Válaszban megjelent visszaemlékezése szerint az erdélyi magyar közhangulat messze nem állt egyértelműen Csehszlovákia mellett: haragudtak az "utódállamokra", különösen Csehszlovákiára a Benes-dekrétumok, a deportálások és a kitelepítések miatt. Azt, hogy Ceausescu Romániája kimaradt a katonai akcióból, a félelemmel magyarázták, és abban reménykedtek, hogy Hruscsov tankjai Romániába is ellátogatnak, és Dubcek után a román főtitkár következik. A kiskamasz bizarr és gyorsan múló reménykedése annyiban feltétlenül fontos, hogy megérteti a Szőcsöt és nemzedékét felnevelő szörnyű romániai évtizedek döntési szituációit. Kolozsvárott végezte el az egyetemet magyar-orosz szakon, tanulmányai közben diáklapot szerkesztett, majd az Igazság című Kolozs megyei pártlapnál helyezkedett el, a szombatonként megjelent Fellegvár című ifjúsági melléklet szerkesztőjeként. Tagja lett annak az értelmiségi baráti körnek, amelybe Balla Zsófia, Cselényi László (a Duna Tv jelenlegi elnöke), Tamás Gáspár Miklós, Orbán György zeneszerző is tartozott; többnyire Cselényiéknél találkoztak. A fiatal magyar bölcsész-értelmiségre nagy hatást gyakorolt Bretter György filozófus, az ő jelmondata, az "itt és mást" szellemében járt el lehetőségeihez képest Szőcs Géza is szerkesztőként. "Csak a (...) kultúra maradt meg utolsó bástyának, amely a hatvanas-hetvenes években egy utolsó - hatalmas és emlékezetes - túlizgatott tevékenységgel, jelentékeny teljesítmények egész sorával zárja le az erdélyi magyarság történeti egzisztenciáját" - írja Tamás Gáspár Miklós 1988-ban a Beszélő hasábjain. A fiatal Szőcs Géza szerkesztőként és kivált költőként e nagy teljesítmények egyikét nyújtotta. Gintli Tibor és Schein Gábor világirodalmi összefoglalója az erdélyi magyar költészet megújítójaként tárgyalja: "költészetéből (...) hiányoznak (...) a nemzeteszme romantikus közhelyeihez tartozó erkölcsi világszemlélet nyomai. Ez teszi lehetővé a fantasztikum és az abszurditás betörését." A Párizsi Magyar Műhelyben és a Vajdaság legendás lapjában, az Új Symposionban megjelenő széles intellektuális horizont, a kísérletező kedv rendkívüli hatással volt rá. Utóbbi egyébként közölte is Szőcsöt, ami 1983 elején ürügyet is szolgáltatott Sziveri János főszerkesztő és társai eltávolítására, az Új Symposion szerkesztőségének szétverésére; mint ahogyan egy országgal arrébb, a Ceausescu-diktatúrában előbb-utóbb Szőcs mellékletének, a Fellegvárnak is el kellett esnie. Sütő András 1979-ben Herder-díjban részesült, és a díjjal járó lehetőségként Szőcsöt jelölte ösztöndíjasnak, aki "beutazta a világot": Ausztriában, Svájcban és az Egyesült Államokban is megfordult, kapcsolatokat épített. A Fellegvár megfojtása után egy darabig az Igazságnál dolgozhatott a visszatért szerkesztő, aztán arra kényszerült, hogy tanári állást keressen. Ekkortájt döntött úgy, hogy csatlakozik az ötletgazda Ara-Kovács Attilához, és részt vett az Ellenpontok című szamizdat előállításában. A szerkesztők között volt Tóth Károly Antal és felesége, Tóth Ilona, az akkor 18 éves Keszthelyi András pedig a közreműködők között. Az Ellenpontok az egyetlen komolyabb magyar nyelvű erdélyi szamizdat kiadvány: 1981 decemberében indult, kilenc lapszámot ért meg, kisebbségi jogokkal, a magyar kisebbség brutális elnyomásával foglalkozott. A magyar demokratikus ellenzékkel Ara-Kovácson keresztül jó kapcsolatokat építettek ki, és Szőcsnek sok kapcsolata máig is fennmaradt abból az időből. Az Ellenpontok terjesztése a lebukás kockázata miatt igen nehéz volt, ezért csak kevesekhez juthatott el.
A laptól távol állt az izolacionizmus, foglalkozott a többi román nemzeti kisebbség problémáival is. Memorandumukat és a hozzá csatolt programjavaslatot, Tóth Károly Antal munkáját eljuttatták az 1982-ben Madridban rendezett Helsinki Utókonferencia résztvevőinek. "E vonatkozásban meggyőződésünk, hogy a programjavaslatunk, mely 'egyesek' számára a románok ellen irányulónak tűnhet, valójában a románság érdekeit is magában hordozza, hiszen a jogszerűség biztosítása az ő jogaikat is szükségképpen bővítené." Amennyiben elfelejtjük, milyen körülmények hívták életre a memorandumot, úgy találhatjuk, szövege billeg az univerzalista emberi jogi retorika és egyfajta szoft-nacionalizmus között. Szőcs végső soron az előbbi elképzelést választotta, a szamizdat Beszélőnek adott 1986-os nyilatkozata azzal a mondattal zárult, hogy "minden kisebbségnek, a románnak is pont azokat a jogokat szeretném, mint a magyar kisebbségnek".
Az Ellenpontok azonban nem csak a hatalom szemében lett vörös posztó, fellépett ellene a Szabad Európa Rádió román adása is. Viszont mellette foglalt állást az országot később elhagyni kényszerülő nagy tekintélyű román költő, Dorin Tudoran. Az Ellenpontok segített felhívni a külföldi közvélemény figyelmét a romániai kisebbségek, elsősorban a magyarság helyzetére, de a lap a nagy létszámú romániai cigányság helyzetéről is tájékoztatott. 1983 novemberében a Securitate (a román titkosrendőrség) rájött a szerkesztők kilétére, és letartóztatta őket. Szőcs, miután kijött, eltűnt egy időre, és amíg a Securitate kereste, Zalán Tibor verset írt hozzá (Táviratok Szőcs Géza ismeretlen címére), amit Magyarországon nem tudott publikálni, így az az Új Symposionban jelent meg. Ez lesz az utolsó cseppek egyike, a Szőcs melletti politikai kiállás után a rendszer lecsapott a Symposionra, Szőcsöt pedig ismét megtalálták. A tortúrák miatt embólia lépett fel szervezetében, kórházba került. Ezekben az években kritikus-művelődéstörténész édesapja tartotta el, mígnem kevéssel emigrációja előtt álláshoz jutott az Irodalomtörténeti Intézetben. 1986-ban hagyta el Romániát, Svájcba távozott, családja nem sokkal később követte.
Az Ellenpontok példásan bátor, nem pusztán egzisztenciájukat, de szabadságukat és fizikai létüket is kockára tevő munkatársainak a későbbi sorsa szinte példázatszerű. A Göteborgban élő, sértett Tóth Károly Antal, az Ellenpontok egykori motorja úgy érzi, Szőcs ki akarja sajátítani a kiadvány történetét. Néhány évvel ezelőtti levélváltásuk apropója, hogy Tóth antiszemita klisék egész sorát felvonultató cikket tett közzé a Nobel-díjjal kitüntetett Kertész Imréről, amit Szőcs visszautasított, és a múlttal való szembenézés szükségességét hangsúlyozta. Szőcs válaszlevele a Népszavában látott napvilágot, az újság Tóth viszontválaszát nem kívánta közölni, a Magyar Nemzet azonban teljes terjedelmében helyt adott a sértett denunciálásnak. Tóth írásai azóta is feltünedeznek, többnyire másodközlésként: a választási kampányban Bayer Zsolt ellenében állt ki a Jobbik mellett, és védelmébe vette a Raj Tamás halálát ünneplő kuruc.infót. Forrásaink szerint Tóth szerepe meghatározó volt a szamizdat kiadvány arculatának kialakításában, akkori erkölcsi integritása imponáló volt. Szőcs szereti színezni a saját szerepét, de e szerep ojektíve is igen fontos volt, mint ahogyan valódi és nagy volt a költő által vállalt kockázat is.
A bolyongás évei
Genfi tartózkodása idején Szőcs újságírásból élt, és segítette a magyar emigráció is. Sokat utazott, elsősorban az Egyesült Államokban, ahol egy alkalommal felkereste például Wass Albertet. Szőcs Géza ókonzervatív fantasztának, lényegében beszámíthatatlannak tartja Wasst, de nem elvetemültnek, íróként pedig hullámzó színvonalúnak; de első regényei némelyikét, főként A funtineli boszorkányt vállalható irodalmi teljesítménynek gondolja. Szintén az Egyesült Államokban ismerkedett meg Faludy Györggyel, akivel mély és szoros, Faludy haláláig tartó barátságot kötött. Hasonlóan rajongott a Faludynál is idősebb és hosszabb kort megért burgenlandi Takács Jenő zeneszerzőért. Mindhármójukban közös a világpolgári érzület, a klasszikus műveltségű, a humánkultúra egészét egységben látó reneszánsz ember iránti vonzalom, és a "száműzöttség" miatti rokonszenv egymás iránt. Budapestre azért tért vissza, hogy a Szabad Európa Rádió itteni irodavezetője legyen; svájci útlevelét ekkor visszaadta. Az 1989. decemberi forradalom után úgy döntött, repatriál Romániába, és kisebbségi politikusként dolgozik. Magas pártfunkciókat viselt az RMDSZ-ben, a bukaresti törvényhozás szenátora lett, ám konfliktusba került a pártbéli pragmatikus vonallal. 1993-ra marginalizálódott a párton belül, és a visszavonulás mellett döntött. Úgy érezte, hátba szúrták azok, akiket elvbarátainak hitt. Sokrétű és bonyolult sértettségei közül az "eremdéeszes" talán a legkomolyabb: ha az RMDSZ vezetését támadja, elveszíti minden humorérzékét. Elkötelezett autonomistaként Tőkés Lászlót támogatta, és úgy látta, hogy a magyar párt kormányzati részvétele öncél. Kudarca után többször megfogadta, hogy végleg szakít a politikával, mi több, még politikai publicisztikát is csak kivételes esetben ír. Mostani államtitkári megbízatását hivatalnoki munkának tekinti. Az RMDSZ lejárató kampányának tartja nehezen átlátható pénzügyeinek felszínre kerülését. A 90-es években könyv- és lapkiadással foglalkozott, a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány elnökségi tagjaként ingatlant vásárolt a Bem rakparton a kisebbségi magyarság céljaira a Magyar Hitel Bank által adományozott összegből. Saját kiadói vállalkozása, az Erdélyi Híradó budapesti képviselete működik itt. Állítása szerint szabályosan, előzetesen rögzített szerződéses feltételekkel és rövid ideig bérelte csak az ingatlan egy részét az Erdélyi Híradó, az ügyről hírt adó Népszabadság birtokába viszont olyan adatok jutottak, amelyek szerint a kiadó hosszú éveken át használta az ingatlant.
Szőcs lapjaiban állami cégek nagy összegű hirdetéseket helyeztek el, amit a példányszám korántsem indokolt volna, és a korabeli sajtóhírek szerint a költő nem számolt el megnyugtatóan a Duna Tv erdélyi tudósítói hálózatának kiépítésére felvett pénzekkel sem. A sajtóhírek ezenkívül hasonló célokra szánt, az amerikai emigrációtól származó, Szőcs Géza kezén szintén átmenő, bizonytalan sorsú pénzösszegekről is tudnak. Forrásaink egy része Szőcsöt "adminisztratív analfabétának" tartja, úgy véli, pusztán ez volt csak az oka a nyomában járó pénzügyi káosznak, mások viszont "hajmeresztő pénzügyi machinációkról" beszélnek.
Vissza a közéletbe
A felhasznált összegek látható eredménye az Erdélyi Híradó legfontosabb sorozata, az Előretolt Helyőrség könyvszéria, aminek szerkesztője Szőcs kolozsvári jobbkeze, tanítványa és barátja, Orbán János Dénes. Annak idején ő maga is ebben a sorozatban indult, ahogyan például Lövétei Lázár László, Nagy Koppány Zsolt vagy Szálinger Balázs. Az imponáló névsor ellenére is fel szokták vetni, hogy Szőcs és Orbán János Dénes intézményhálózata (a könyvkiadó és az Erdélyi Magyar Írók Ligája) lényegében monopolizálja Kolozsvár magyar irodalmi életét. Szőcs a 2000-es években viszonylag ritkán szólalt meg, elsősorban különc és szellemes ötletekkel hívta fel magára a figyelmet alkalmi politikai publicisztikái mellett. Kétlaki életét él, gyakran megfordul Magyarországon, lassan ide helyeződik élete súlypontja, de mindvégig sűrűn visszajár Kolozsvárra. A 2002-es választások idején azt nyilatkozta, hogy nincsen szavazati joga, idén már arról tudósított, hogy román-magyar kettős állampolgár. A harmadik évezred első évében folyóiratot alapított A Dunánál címmel, ami egy ideig "a Duna Tv folyóirataként" üzemelt, aztán a tévé magára hagyta, és lassan elsorvadt. Szőcs ezért talán legközelebbi ifjúkori barátját, Cselényi Lászlót hibáztatja elsősorban, bár kapcsolatuk ezt az ügyet jóval megelőzően is kimondottan ellenséges volt már. A költő egyébként a Duna kuratóriumának fideszes delegáltja lett az évtized második felében. A 2009-es EP-választásokon szóba került képviselői jelölése, amit azzal hárított el, hogy nemsokára nagyobb feladat vár rá. Ebben az évben Orbán Viktor kulturális stratégia kidolgozására kérte fel, feltehetően ebből láttunk mutatványokat az utóbbi hetekben. Tavaly októberben a Magyar Hírlapnak nyilatkozva fontosnak tartotta a kultúrpolitika kiemelt kezelését, az önálló minisztériumot, éppen az első Orbán-kormány mintájára, ahol az oktatásügytől is elválasztották a területet. A jelenlegi csúcsminisztériumi szisztéma végül a szociális rendszerrel és az egészségüggyel is összeterelte, igaz, a közben eltelt fél évben Szőcs rájött, "téves premissza" abból kiindulni, hogy az eredményes munkához, a hatékonyabb érdekérvényesítéshez önálló tárcára volna szükség. Államtitkári kinevezése ennek ellenére sem volt lefutott ügy, sokan sokféle irányból támadták párton belül, és ezek a harcok nem is maradtak meg a színfalak mögött. ' maga is utal rá, hogy személyéhez Orbán ragaszkodott eltökélten, de a kormányközeli sajtó szerint Csoóri Sándor például élesen ellenezte a jelölését. Szőcs kultúrpolitikai elképzeléseit nagyszabású zavarosság jellemzi, hol jobb, hol rosszabb ötletek meglehetősen inkoherens kavargása. Mint a Nagyítás c. hetilapban közölt programtervezetében is olvasható, elsősorban a filmművészet érdekli, egyrészt azért, mert ennek van a legnagyobb társadalmi hatása, másrészt azért, mert ez a művészeti ág igényli a legtöbb pénzt. Úgy véli, e területen idáig nem esztétikai szempontok, hanem lobbiérdekek döntöttek az állami pénzek sorsáról. Lapunk kérdésére közölte, hogy a Magyar Mozgókép Közalapítványnál "mostanáig elvégzett kis belső átvilágítás" komoly tanulságokat hordozott, megerősítette feltételezését a minőség szempontját felülíró csoportérdekről. Állítása szerint a Nagyításban közölt szavait félreértették, ő nem javasolta a három "F" (finanszírozandó, felejthető, felejtendő) kultúratámogatási elvét, hanem éppenséggel ezt akarja megtörni a pluralizmus nevében. Programtervezetében jelzi, hogy fontosnak tartja a kultúrateremtők anyagi biztonságának szavatolását - de koncepció helyett be kell érnünk a nehéz helyzetet illusztráló példákkal és a megütközéssel, hogy miért nincsen még Temesi Ferencnek Kossuth-díja. (Ezen L. Simon is meglepődött nemrég a Heti Válaszban; a Por szerzőjének díjazása, úgy tűnik, a Fidesz kultúrpolitikájának fundamentuma.) A kulturális termékek hozzáférhetővé tételét prioritásként kezeli Szőcs, de a kérdésre, hogy miként tervezi ezt megoldani, a Nagyításnak adott interjújában azt feleli: kulturális kohézió nélkül nincs nemzet. A további spekulációk helyett egy kutatócsoportnak "föl kellene térképeznie a mai magyar népesség genetikai kapcsolatrendszerét mindazon népekkel, amelyekkel a történelemben vélelmezhetően (vagy csak egyesek vélekedése szerint) vérségi kapcsolatba került" - hangzik a programtervezet következő ötlete, amely a megbékélési politikával is foglalkozik. "Azt gondolom, a jövendő miniszter, illetve államtitkár egyik első feladata az legyen, hogy kezdeményezzen... dialógusokat azzal a céllal, hogy párhuzamosan ismerhessük meg a történelemmel, a mai helyzettel és ki-ki jövőképével kapcsolatban a magunk álláspontját, s a meghatározó zsidó, cigány, román, szlovák és szerb gondolkodók, közösségi vezetők, történészek és társadalomtudósok álláspontját."
De Szőcs Géza nemcsak ezekkel keltett előzetesen figyelmet, hanem tiltakozó levelével is, amit Orbán Viktorhoz intézett a Balassi Intézet ügyében, helytelenítve azt a tervet, hogy átkerüljön a kulturális tárcától Navracsics Tibor közigazgatási minisztériumába. A levelet, amiben leendő államtitkársága hatókörének szűkítése ellen lobbizott, mint mondta, civilként írta, nem politikusként, ám akcióját a kormányzaton belüli érdekérvényesítés bevett módjának tekinti. Meglepő ötletekből valószínűleg a későbbiekben sem lesz hiány.
Vári György
Magyar Narancs (Budapest)

BIZTOS, AKI BIZTOS - Egyszerűsített honosítás: nem akarkák ránk tukmálni
A felmenők magyar állampolgárságát elég valószínűsíteni, ha bizonyítani nem lehet. Wetzel Tamás kormánybiztos szerint csak a német jóspolip tudhatja, hányan fogják igényelni. De sokan.
Az egyszerűsített honosítási eljárásról tartott tájékoztatót hétfőn délután Kolozsváron Wetzel Tamás kormánybiztos, Szilágyi Mátyás kolozsvári magyar főkonzul társaságában.
18 óra előtt pár perccel egy hetvenedik életévén jócskán túllévő, mankós bácsi igyekszik fel egy öltönyös fiatalember segítségével a második emeletre, ahol már száznál többen várják a kedvezményes honosításért felelős magyar kormánybiztos előadásának kezdetét.
Az idősebb korosztály túlsúlyban van, többségüknek nem azt kell igazolniuk 2011. januárjától a magyar állampolgárság megszerzéséhez, hogy felmenőik magyar állampolgárok voltak, hanem azt, hogy ők azok voltak (az 1940-1945. között Erdélyben élőkre ez automatikusan érvényes). Wetzel tájékoztatójából kiderül: a benyújtandó iratoknak nem bizonyítaniuk, hanem valószínűsíteniük kell az igénylő vagy felmenői egykori magyar állampolgárságát. A biztos kifejti: a közigazgatásban rendet kell rakni a fejekben, és korábbi negatív példákból kiindulva közli: vége a gáncsoskodásnak, a bürokratikus köröknek, a politikum elvárása a könnyített honosítási kérelmek minél gördülékenyebb ügyintézése.
A biztos beszédéből nem hiányzott a jól adagolt pátosz sem: szerinte a könnyített honosításról szóló törvény elfogadásával beköszöntött az Újvilág, és Semjén Zsoltot idézi, aki szerint "rendeleteket lehet írni, egyik olyan, mint a másik, de most történelmet írunk."
A magyar állampolgárság könnyített megszerzéséhez a már említett egykori állampolgárságon kívül személyazonosságot, a magyar nyelvtudást (ezt a kérelmet átvevő szerv ellenőrzi egy beszélgetés keretében) és a büntetlen előéletűséget kell igazolnia a kérelmezőnek.
A kérelmet a magyarországi anyakönyvvezetőknél, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal regionális igazgatóságainál, illetve a magyar külképviseleteken a magyar konzuli tisztviselőknél lehet benyújtani - Erdélyben tehát Kolozsváron és Csíkszeredában is igényelni lehet. A részleteket az innen letölthető tájékoztatóból lehet megtudni.
Eljárási díj nincs, az elbírálási folyamat 3 hónapig fog tartani – persze itt közbeszólhatnak külső tényezők, például az, hogy az állampolgárságot igazoló iratot Schmitt Pál köztársasági elnök írja alá, és Navracsics Tibor ellenjegyzi – így ha valamelyikük épp külföldön tartózkodik, az késleltetheti az eljárás menetét. Wetzel szerint
Schmittnek elég erős a csuklója, volt vívóként meg fog birkózni a rengeteg aláírással. Hogy mennyivel is? A miniszteri biztos a németországi jós-polipra hárítaná annak megválaszolását, hogy hányan fogják igényelni a magyar állampolgárságot, de annyit azért valószínűsít, hogy az első évben az erdélyi magyarság 10%-ánál jóval több lesz az igénylő. A nagyszámú igénylés miatt ez lesz a magyar közigazgatás versenyvizsgája – állítja.
Annak ellenére, hogy 2004-ben jóval több előnnyel járt volna a magyar állampolgárság megszerzése egy romániai állampolgár számára, mint most, de az utazás, az ösztöndíjak és a külföldi munkavállalás terén így is előnyt jelent az, még akkor is, ha a legtöbb jog magyarországi lakhelyhez kötött – így például a szavazati jog is. Egy hallgatói kérdés kapcsán kiderült, a szolgáltatások szabad áramlásának uniós irányelvének köszönhetően az egyéni vállalkozók számára lehetőség nyílik majd arra, hogy vállalkozásuk székhelyét áttegyék Magyarországra, és ott adózzanak, de továbbra is Romániában fejtsék ki tevékenységüket. Wetzelnek arra még nincs határozott válasza, hogy lehetőség lesz-e magyarországi egészségbiztosítás megkötésére, ez ugyanis egyelőre lakhelyhez kötött.
A magyar állampolgárság megszerzése nem jár a státusztörvényben garantált jogok elveszítésével, igyekezett Wetzel megnyugtatni a kedélyeket, elmagyarázva: most készül a státusztörvény módosítása, amelyben gondoskodni fognak arról, hogy a kettő ne zárja ki egymást: aki nem költözik Magyarországra, annak megmaradnak a státuszjogai.
Szintén hallgatói kérdésre válaszolva Wetzel azt sugallta: a törvény elég rugalmas ahhoz, hogy lehetővé tegye az állampolgárság megszerzését azon csángók számára is, akik nem rendelkeznek olyan felmenőkkel, akik magyar állampolgárok lettek volna.
A kormánybiztos kihangsúlyozta: tájékoztatni, és nem kampányolni akarnak a könnyített honosítás kapcsán, nem próbálnak rátukmálni semmit az emberekre. Transindex.ro

Partumi tanárt díjaztak
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a hétvégén fogadta a partiumi autonómia érdekében dogozó munkacsoport tagjait. Ezen alkalomból személyesen gratulált dr. Szilágyi Ferencnek, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) oktatójának, aki az Egy régi tájegység és vonzáskörzet újjászületése. Érmellék és Debrecen kapcsolata című dolgozatával az első díjat nyerte el a Pálfi István Régiófejlesztési Alapítvány és a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata (CESCI) által meghirdetett „Határtalan Európa – határon átnyúló kapcsolatok” pályázatán. A díjnyertes pályamű szerzője egyebek mellett a Partiumi Autonómia Mozgalom Kezdeményező Testületét is vezeti. Szilágyi Ferenc az elismerő oklevelet a múlt héten, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) és a CESCI által szervezett Pálfi István Emléknapon vehette át, amelyre első ízben került sor 2010. október 12-én.
Pálfi István (1966–2006) tragikusan fiatalon elhunyt európai parlamenti képviselő az egyik úttörője volt a határon átnyúló együttműködések történetében forradalmi változásokat hozó európai területi együttműködési csoportosulás, az ún. EGTC-rendelet elkészítésének. Rövid, de tartalmas életművével példájává vált az elmaradt térségek felzárkóztatásáért, a népek határon átnyúló kapcsolatainak erősítéséért dolgozó szakembereknek és döntéshozóknak. Ezért döntött úgy a Magyar Köztársaság Kormánya, hogy emléknapot szervez és díjat alapít, amelyet minden évben a regionális együttműködésért a legtöbbet dolgozó személyeknek ítél oda. Az emlékérmet idén – elsőként – Jan Olbrycht lengyel politikus, néppárti európai parlamenti képviselő kapta, akinek a kitüntetést Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, valamint Gál András Levente, a KIM közigazgatási államtitkára adta át. A Duna Palotában tartott díjátadáson jelen voltak Schmitt Pál köztársasági elnök, Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke és több fideszes országgyűlési, illetve európai parlamenti képviselő. Navracsics Tibor az ünnepségen méltatta Pálfi Istvánnak a határokon átnyúló regionális együttműködésért Jan Olbrychttal közösen végzett munkáját – közölte Tőkés László EP-alelnök sajtóirodája. Reggeli Újság (Nagyvárad)

Harmincöt alapítványt és közalapítványt szüntet meg a magyar kormány
(MTI) – Nonprofit gazdasági társaságok és központi költségvetési szervek veszik át annak a harmincöt, a kormány által létrehozott alapítványnak és közalapítványnak a feladatait, amelyek megszüntetését a legújabb Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat tűzi célul.
A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes jegyezte határozat megbízza az állami vagyon felügyeletéért, valamint a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős minisztert: tegyék meg a szükséges intézkedéseket egyes alapítványok és közalapítványok megszüntetése érdekében, és rögzíti, hogy céljaik megvalósítására, feladataik ellátására a kormány többségi részesedéssel közhasznú szervezetként működő nonprofit gazdasági társaságot kíván alapítani.
Így megszűnik a többi között az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány, a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány, a Gandhi Közalapítvány, az Iparfejlesztési Közalapítvány, a Magyar Kultúra Alapítvány, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány és a Nemzetközi Pető András Közalapítvány. Az új közhasznú szervezetek megalapításáról az állami vagyon felügyeletéért felelős tárcavezetőnek – azaz Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszternek – kell gondoskodnia.
A kormányhatározat további alapítványok és közalapítványok megszüntetéséről is rendelkezik, felkérve a nemzeti fejlesztési, valamint a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy – a megszűnő szervezetek által ellátott feladatok felett szakmai felügyeletet gyakorló miniszter bevonásával – tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Kimondja továbbá, hogy az érintett alapítványok, közalapítványok feladatait központi költségvetési szerv, illetve egyéb közfeladatot ellátó szervezet látja majd el.
A határozat értelmében ily módon szűnik meg a többi között a Határon Túli Magyar Oktatásért Apáczai Közalapítvány.
A kormányhatározat ugyanakkor kimondja, hogy a megszűnő alapítvány vagy közalapítvány által ellátott feladatokkal kapcsolatban tanácsadó testület hozható létre a kuratóriumaik bázisán.
A feladatok határideje mindkét esetben 2011. április 30.
A miniszterek kormányhatározatban meghatározott feladata, hogy az alapítványok és közalapítványok hatékony és átlátható működése érdekében szükséges szervezeti és személyi változásokról január végéig gondoskodjanak.
A határozat végül felhívja a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős minisztert – azaz Navracsics Tibort –, hogy vizsgálja felül az alapítványokra és közalapítványokra vonatkozó szabályozás módosításának szükségességét, és javaslatairól február végéig készítsen előterjesztést.
A kormány még július végén határozott úgy, hogy a közigazgatási és igazságügyi miniszter más tárcavezetők bevonásával vizsgálja felül a kormány által létrehozott alapítványokhoz és közalapítvá-nyokhoz rendelt feladatok ellátásának hatékonyságát, és együttes előterjesztésben tegyenek javaslatot a szükséges intézkedésekre. Népújság (Marosvásárhely)

Szépítették Kroes levelét
A magyar kormány hivatalos álláspontjával ellentétben nem csak „technikai kifogásokat” emelt a magyar médiatörvénnyel kapcsolatban Neelie Kroes – derül ki abból a magyar kormány akarata ellenére nyilvánosságra hozott levélből, melyet az EU-biztos Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettesnek küldött.
Ellentmondásos a Neelie Kroes médiaügyi EU-biztos levelének tartalma és a magyar kormány által ismertetett változat – derül ki a hivatalos magyar nyilatkozatok és a hétfő este nyilvánosságra hozott levél összehasonlításából. Bár a szóban forgó levélből egyértelműen kiderül, hogy az EU-nak „komoly kételyei” vannak azt illetően, hogy a magyar médiatörvény megfelel-e az európai jogrendnek, a hétvégi nyilatkozataikban a kormány illetékesei azt hangsúlyozták, hogy Kroes technikai kérdésekre kér választ.
Az [origo]-nak nyilatkozó Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár tegnap ennek ellenére kijelentette: továbbra is fenntartja, hogy „az uniós biztos levele az audiovizuális szabályozás intézkedéseiből kiindulva, azaz technikai értelemben vet fel kérdéseket a törvénnyel kapcsolatban”. Elmondta, a kormány azért nem ismertette a levél pontos tartalmát, mert nem akart a sajtón keresztül üzengetni az Európai Bizottságnak.
Neelie Kroes három olyan területet jelölt meg levélben, amelyben tisztázást vár a magyar médiatörvényt illetően a kormánytól. Az unió médiaügyi biztosa kifogásolja, hogy a magyar médiatörvény hatálya kiterjed más EU-tagállamokban letelepedett műsorszolgáltatókra, holott külföldi szolgáltatót csak az eredetországban lehet szabályozni. Nemtetszését fejezi ki azt illetően, hogy a törvény kiterjeszti a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét a lekérhető tartalmakra, tehát „akár egy egyszerű videó bloggerre is”, illetve hogy a médiaalkotmány a regisztrációs kötelezettséget kiterjeszti valamennyi online audiovizuális médiumra.
Az EU-biztos ugyanakkor levele bevezetőjében azt is hangsúlyozza, hogy a megjelölt pontok az elemzés eddigi szakaszában merültek fel, tehát elképzelhető, hogy további kérdéseik is lehetnek a médiatörvényről. „Amint minden egyes átültetési intézkedést elemeztünk, lehetséges, hogy további megjegyzésekkel jelentkezünk” – áll a levélben.
A nyilvánosságra hozott dokumentum szerint a biztos úgy véli, hogy a médiatörvény egyes részei sérthetik az Unió által garantált alapvető véleménnyilvánítási és információáramlási jogokat. Hétfőn Jonathan Todd, Neelie Kroes szóvivője azt közölte, hogy az Európai Bizottság alapjogi szempontból is vizsgálja a magyar médiatörvényt. Ezzel ellentétben Kovács Zoltán tegnap azt nyilatkozta, hogy „a médiaügyi uniós biztos alapjogi szempontból nem vizsgálódhat, az ugyanis nem tartozik a hatáskörébe”. Új Magyar Szó (Bukarest)

Lakcímet tartalmazó okmányt kapnának a honosított magyarok
Nyilvántartásba vennék a 2011. január 1-jét követően kedvezményesen honosított, és Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező polgárokat is a közigazgatási és igazságügyi miniszter pénteken benyújtott törvénymódosító-javaslatai értelmében; az érintettek személyi azonosítót és lakcímet tartalmazó okmányt kapnának. Navracsics Tibor, az Országgyűlés honlapján közzétett javaslatok indoklásában kifejtette: az egyszerűsített honosítás bevezetésével megszűnt az az általános követelmény, mely szerint a magyar állampolgárság megszerzésének előfeltétele a magyarországi lakóhely megléte. Ennek következtében jelenleg nem áll rendelkezésre olyan hatósági nyilvántartás, amelynek segítségével a honosítással érintett személyi kör vonatkozásában megbízható adatok állnának rendelkezésre.
Ebből következően szükséges megteremteni annak jogi keretét, hogy a 2011.január 1-jét követően a kedvezményesen honosított Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező polgárok a személyi adat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozzanak - olvasható az indítványban.
A tervek szerint az érintetteket az állampolgársági ügyekben eljáró szerv elektronikus értesítése alapján hivatalból induló eljárás keretében vennék nyilvántartásba, és a magyarországi lakóhellyel nem rendelkezők részére személyi azonosítót és lakcímet tartalmazó okmányt adnának ki.
A módosítása kiterjed a honosítási okirat adattartamának kiegészítésére, az állampolgárság igazolásának lehetőségeinek kibővítésére, az állampolgársági kérelmek benyújtási lehetőségének szélesítésére, valamint az eskü vagy fogadalom lebonyolításának rugalmasabbá tételére. Bumm.sk

Lakcímet tartalmazó okmányt is kapnak a kedvezményesen honosítottak
Nyilvántartásba veszik a 2011. január 1-jét követően kedvezményesen honosított, és Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező polgárokat annak a törvénymódosító-javaslatnak értelmében, amelyet hétfői ülésén fogadott el az Országgyűlés. Az érintettek személyi azonosítót és lakcímet tartalmazó okmányt kapnak. Az indítványt a kormánypártiak mellett a jelenlévő jobbikos, független és LMP-s képviselők is megszavazták, csak az MSZP ellenezte. A parlament a törvény sürgős kihirdetését kérte a köztársasági elnöktől.
A Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter által benyújtott változtatások azért váltak szükségessé, mert az egyszerűsített honosítás bevezetésével megszűnt az az általános követelmény, hogy a magyar állampolgárság megszerzésének előfeltétele a magyarországi lakóhely megléte. Ennek következtében az indoklás szerint jelenleg nincs olyan hatósági nyilvántartás, amelynek segítségével a honosítással érintettekről megbízható adatok állnának rendelkezésre.
A módosítások értelmében az érintetteket az állampolgársági ügyekben eljáró szerv elektronikus értesítése alapján hivatalból induló eljárás keretében vennék nyilvántartásba, a magyarországi lakóhellyel nem rendelkezők részére személyi azonosítót és lakcímet tartalmazó okmányt adnának ki. A módosítás kiterjed a honosítási okirat adattartamának kiegészítésére, az állampolgárság igazolásának lehetőségeinek kibővítésére, az állampolgársági kérelmek benyújtási lehetőségének szélesítésére, valamint az eskü vagy fogadalom lebonyolításának rugalmasabbá tételére is.
Az eredeti indítvány kiegészült a zárószavazás előtt még egy javaslattal, mely szerint ha az adatok között szereplő külföldi helységnek volt hivatalos magyar elnevezése, a honosítási vagy visszahonosítási eljárás során a külföldi helységnek az egykori hivatalos magyar elnevezését kell használni. A nemzeti összetartozás bizottság indítványa értelmében a honosítást vagy visszahonosítást kérő kérelmezheti, hogy a meghatározott esetekben a külföldi helységnév egykori hivatalos magyar elnevezése mellett a külföldi helységnek az illető országban hivatalos elnevezését is tüntessék fel zárójelben. A honosítást kérő külföldi a névmódosítás során kérheti anyja nevének magyar nyelven zárójelben való feltüntetését, amennyiben az anya nevét bármilyen, Magyarországon vagy külföldön kiállított hivatalos okiratban magyar nyelven korábban feltüntették. MTI
Erdély.ma

Kevés csángó igényli a magyar állampolgárságot
Havonta mintegy ötven csángóföldi lakos készítteti el a magyar állampolgárság igényléséhez szükséges dokumentációt – közölte a Krónikával Hegyeli Attila. A Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) ügyvivője szerint főleg a Magyarországon munkát vállalók élnek az egyszerűsített honosítási eljárás adta lehetőséggel, és így az anyaországi polgármesteri hivatalokban nyújtják be igénylésüket. Az ügyvivő cáfolta azokat a sajtóhíreket, miszerint a román katolikus papok akadályoznák a csángókat a dokumentáció összeállításában.
Mesterségesen gerjesztik a konfliktust Budapestről azok, akik abból élnek, hogy feszültséget keltsenek” – jelentette ki a Krónikának Hegyeli.
A moldvai csángókkal külön foglalkozik az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló, 2010. évi 44. törvény, eszerint nekik nem kell bizonyítaniuk, hogy felmenőik Magyarország területén éltek, ők csak valószínűsíthetik magyar származásukat. Ez az igénylőnek vagy felmenőinek családneve vagy születési helye alapján történik, de elősegíthetik más okmányok is, például magyariskola-látogatási igazolás, de mellékelniük kell egy magyar nyelven írt önéletrajzot is. György László, a csíkszeredai demokrácia-központ munkatársa szerint a moldvai csángókra vonatkozó passzus a Hargita megye területén élő csángókra nem vonatkozik, ugyanis ezek felmenői élhettek az egykori Magyarország területén.
Túlsúlyban a külföldi munkavállalók
Hegyeli Attila elmondta, havonta átlagosan ötven iratcsomó összeállításában segít, de nem tapasztalta, hogy a román ajkú katolikus papok akadályoznák a magyar honpolgárság megszerzéséhez szükséges egyházi bizonylatok kiállítását. Csupán egyetlen alkalommal jelezte egy ügyfél, hogy a pap nem állította ki első kérésre a kért bizonylatot. Azonban ez az egyedi eset is néhány napon belül megoldódott, ugyanis a plébános mindössze felettese tanácsát kérte az ügyben, aztán különösebb gond nélkül kiállította az igazolást. Egyébként Hegyeli hivatalos román–magyar fordítóként elkészítette az egyházi bizonylat román–latin–magyar verzióját is, amit a román ajkú papok szintén aláírnak.
Az ügyvivő arról is beszámolt, hogy sokan még a múlt év végén kérték a szükséges igazoló iratokat, hogy visszatérve magyarországi munkahelyükre már január elején kérvényezhessék a magyar állampolgárságot. „A csángók közül a magyar honpolgárságot kérvényezők többsége olyan személy, aki Magyarországon vállalt munkát” – magyarázta Hegyeli. Ezek rendszerint a munkahelyükhöz legközelebb eső polgármesteri hivatalnál adják be a kérésüket. Az ügyvivő szerint eddig egyetlen visszajelzés sem érkezett arra nézve, hogy az iroda által összeállított aktacsomó ne lenne rendben.
Kevesen kérik az állampolgárságot
Nem nevezhető általános jelenségnek, hogy akadályoznák a csángókat a magyar állampolgárság megszerzésében – jelentette ki a Krónika kérdésére Nemes Előd, a sepsiszentgyörgyi demokrácia-központ vezetője. Irodájukban mindössze két esetben panaszkodtak a csángók, hogy a plébános nem adta ki nekik az egyházi bizonylatot, több esetről nincs tudomásuk. Egy esetben viszont egy forrófalvi csángó férfi arra kérte a központ munkatársait, ne küldjék haza a szülőfalujába a magyar anyakönyvi iratait, mert így megtudná a postás, a pap és a rendőr, hogy magyar állampolgárságot kapott. A férfi attól tartott, negatív következményei lesznek annak, ha vállalja magyarságát.
A sepsiszentgyörgyi központban kevés csángó fordult meg, mondta Nemes Előd, holott a városban mintegy 800 moldvai magyar család él, évtizedekkel ezelőtt költöztek ide, és egy részük már a tömbmagyarságban románosodott el. Római katolikus vallásukat azonban megtartották, az Állomás negyedi templomban román nyelvű misét is tartanak számukra. Nemes Előd elmondta, a beköltözött csángók közül eddig csak néhányan állították össze az iratcsomót a magyar állampolgárság megszerzéséhez, és ők nem panaszkodtak a papokra. Ahogy a csíkszeredai és gyergyószentmiklósi demokrácia-központban sem tapasztaltak visszaélést a magyar állampolgárság megszerzéséhez szükséges iratok beszerzésében. Gyergyószentmiklóson eddig egyetlen csángó sem kérvényezte a magyar honpolgárságot, tájékoztatta lapunkat Bákai Magdolna irodavezető. Információink szerint a csíkszeredai magyar konzulátuson csak néhány csángó kérte a magyar állampolgárságot, és ők sem panaszkodtak arra, hogy falujukban akadályoznák őket ebben.
A csángókérdésről Budapesten: sok még a probléma
A moldvai csángómagyarok oktatási programjának fejlesztését és kiterjesztését szorgalmazta az asszimiláció megállítása érdekében Solomon Adrián, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke a magyar Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának tegnapi budapesti ülésén. Kiemelte: míg 2000-ben két helyszínen, ma már 24 faluban folyik magyar oktatási program, amelynek eredményeként sok gyermek jelentkezik magyar tanítási nyelvű intézménybe továbbtanulni.
Mint elmondta, a 2010–2011-es tanévben 1860 gyermeket sikerült a programba bevonni, ugyanakkor szeretnének minél több gyermeket elérni, és minél több óvodás korú gyermekkel szeretnének foglalkozni. Kiemelte: még legalább 20–30 helyszínre terjesztenék ki a programot, és további magyar házakat is szeretnének kialakítani. Utóbbiak ugyanis nemcsak a gyermekek, hanem az egész falu életében nagyon fontos szerepet játszanak, mutatott rá. Az elnök szorgalmazta azt is, hogy Bákóban, ahol a legtöbb csángómagyar él, egy oktatási-kulturális központot alakítsanak ki, és legyen magyar nyelvű média is a Csángóföldön.
Megjegyezte: az anyanyelven való tanulást a törvények ugyan biztosítják, de a helyhatóságok gyakran nem tartják azt be. Kijelentette: kötelességünk esélyt adni a következő generációnak, hogy láthassák őseik kultúráját.
Diószegi László, a Teleki László Alapítvány igazgatója arra mutatott rá, hogy a csángókérdés egyrészt sikertörténet, másrészt nagyon sok még a megoldandó probléma. Feltette a kérdést, hogy az elmúlt tíz évben az oktatási programot miért szinte kizárólag magyarországi forrásból valósították meg, miért volt elenyésző a román forrás, és az RMDSZ miért nem lépett fel hatékonyan. A jövőre nézve elengedhetetlennek tartotta magyar nyelvű középfokú oktatási intézmény kialakítását Bákóban. Megjegyezte: mára a korábbi 62 ezerről 45 ezerre csökkent a magyarul még beszélők száma, és a korfája is meglehetősen rossz ennek a népcsoportnak. A csángóügy egyben modell is, hiszen a Kárpát-medence magyarságának többsége szórványban él. Ha az alkalmazott megoldások sikeresek, akkor azok máshol is használhatók lehetnek, hangsúlyozta.
Pákozdi Judit, a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület elnöke az előrehaladott asszimilációra hívta fel a figyelmet. Megjegyezte, ennek elkerülése érdekében erősíteni kell a csángók identitását. Horváth Szilárd, a Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány elnöke arról beszélt, hogy jó lenne, ha minden magyarul tanuló csángó gyermeknek lenne egy befogadó családja Magyarországon. Elmondta: az alapítvány közel 300 millió forinttal támogatta a csángóföldi programot az elmúlt mintegy hat évben, de a támogatási formák további bővítését szeretnék elérni. Ezek között említette a Csángóföldön oktató tanárok, kiadványok, többnyelvű misekönyvek kiadásának támogatását.
A diószéni születésű Petrás Mária keramikusművész arról beszélt, hogy a moldvai magyarságot úgy fosztották meg nyelvétől és a magyar nyelvű misétől, hogy soha nem kérdezték meg őket. Rámutatott: hibás megközelítés lenne, ha most azt kérdezgetnék tőlük, hogy valóban magyarnak vallják-e magukat.
Honosítás: azonosító és lakcímkártya
Nyilvántartásba veszik a 2011. január 1-jét követően kedvezményesen honosított, és Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező polgárokat annak a törvénymódosító-javaslatnak értelmében, amelyet tegnapi ülésén fogadott el az Országgyűlés. Az érintettek személyi azonosítót és lakcímet tartalmazó okmányt kapnak. A parlament a törvény sürgős kihirdetését kérte a köztársasági elnöktől.
A Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter által benyújtott változtatások azért váltak szükségessé, mert az egyszerűsített honosítás bevezetésével megszűnt az az általános követelmény, hogy a magyar állampolgárság megszerzésének előfeltétele a magyarországi lakóhely megléte. Ennek következtében az indoklás szerint jelenleg nincs olyan hatósági nyilvántartás, amelynek segítségével a kedvezményesen honosítottakról megbízható adatok állnának rendelkezésre. Ebből következően szükséges megteremteni annak jogi keretét, hogy a 2011. január 1-jét követően kedvezményesen honosított, Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező polgárok a személyi adat-és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozzanak – olvasható a jogszabály indoklásában.
A módosítások értelmében az érintetteket az állampolgársági ügyekben eljáró szerv elektronikus értesítése alapján hivatalból induló eljárás keretében vennék nyilvántartásba, a magyarországi lakóhellyel nem rendelkezők részére személyi azonosítót és lakcímet tartalmazó okmányt adnának ki.
Bíró Blanka, Jánossy Alíz, Pap Melinda
Krónika (Kolozsvár)

Teee, beszélj románul!” – kiáltott rá Sógor Csabára egy szocialista képviselőtársa
Az Európai Parlament Állampolgári jogok, bel- és igazságügy szerdai szakbizottsági ülésén az Unió soros elnökségi feladatait ellátó Magyarország szakminiszterei, Navrasics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, miniszterelnök-helyettes és Pintér Sándor belügyminiszter beszámoltak a magyar uniós elnökség tevékenységéről, és válaszoltak az EP-képviselők kérdéseire.
A magyar miniszterek elmondása szerint a főbb elnökségi célkitűzéseket sikerült teljesíteni, és több igazságügyi dosszié előrehaladásában fontos eredményt elérni. Igazságügyi területen elsődleges szempont volt az emberi tényező: az unió polgárait állította a központba a magyar elnökség. Navrasics Tibor magyar miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy sikerült uniós szinten adatvédelmi ütemtervet összeállítani, és a spanyol-belga-magyar trió együttműködésének köszönhetően fontos lépéseket tenni a gyerekek szexuális kihasználása ellen, a kisebbségek védelmében, a szegénységben élők felkarolásában, illetve kiemelten a romák ügyében is.
Pintér Sándor belügyminiszter beszámolójában számszerűsítette a soros uniós elnökségi eredményeket: 25 Tanácsi következtetés, 12 határozat, 1 rendelet és 1 irányelv elfogadtatására került sor a magyar elnökség alatt, és utolsó fázisba került a migráció egységes kezelésének kérdése.
Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő a LIBE szakbizottságban az Európai Néppárt segédkoordinátora. E minőségében az erdélyi magyar képviselő társai közül elsőként kapott szót. Megköszönte a magyar elnökség határozott ügyvezetését, és elismerően nyilatkozott a média-törvény, illetve az Alaptörvény kapcsán ért támadásokra adott válaszokról. A Schengen-dosszié kapcsán Románia és Bulgária tényleges csatlakozásának időzítése érdekelte. Pintér Sándor szeptemberre jelölt meg céldátumot, és ismételten hangsúlyozta, hogy a korábban megfogalmazott félelmekkel ellentétben, a hatékony ügyvezetésnek köszönhetően, semmi nem hátráltatta vagy veszélyeztette az állampolgárok biztonságát és szabad közlekedését, hiszen a migránsokat azonnal fogadta az Unió, a MISS működtetését is azonnal elrendelte a magyar elnökség, sőt a dublini rendeletet alkalmazását is felfüggesztették a tagállamok, szolidaritásból.
Sógor Csaba felszólalását sajnálatos, a ház szabályainak szellemével ellentétben álló incidens zavarta meg. Ioan Enciu, román szocialista képviselőtársa mikrofon nélkül, de hangosan rákiáltott: „Băi, vorbeste româneşte!” (magyarul: Teee, beszélj románul!) Az ülésvezető elnök, Juan Fernando Lopez Aguilar, spanyol szocialista, elnézést kért Sógor Csabától, és kifejtette, hogy ebben a házban senkinek sem kell mentegetőznie nyelvhasználata miatt. Ebből ügyet csakis magyar-román vonatkozásban látott – fűzte hozzá.
Az erdélyi magyar képviselő a replika jogán, immár mikrofonnal tisztázta a hallgatóság számára az ügyet, de írásos panasszal fog fordulni Jerzy Buzek házelnökhöz.
- Megengedhetetlen, hogy a legmesszebbmenő nyelvi szabadságot biztosító európai intézmény keretén belül, súlyos ügyrendi vétségnek számító, etikátlan módon kísérelje meg valaki képviselőtársának elhallgattatását – nyilatkozta Sógor Csaba.
Erdély.ma

Vita az Európai Parlamentben a magyar helyzetről, jogalkotásról
Az Európai Parlament (EP) liberális frakciójának kezdeményezésére közmeghallgatást tartott csütörtökön Brüsszelben az EP szabadságjogi szakbizottsága a magyarországi helyzetről, az elmúlt időszak magyar jogalkotási folyamatáról, arról, hogy az új alkotmány és az ahhoz kapcsolódó sarkalatos törvények mennyiben felelnek meg az európai demokratikus értékeknek.
A rendezvényen részt vett Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter, aki szerint a fórumon sikerült megerősíteni, hogy a kormány érdekelt az uniós intézményekkel való együttműködésben. Úgy vélte, a mostani vita “alapvetően pártpolitikai vonalak mentén tört szét”, ahogyan az a januári plenáris EP-ülésen is tapasztalható volt. Azt mondta, nem olyan nagy tragédia, ha az EP következő heti plenáris ülésén határozatot fogadnak el Magyarországról, “ettől még nem kell szívinfarktust kapni”. A közmeghallgatáson a többször visszatérően megemlített médiatörvénnyel kapcsolatban Navracsics közölte: a módosítási tervezetet, amint elkészül, el fogják küldeni az Európa Tanácsnak, és a parlamenti eljárással megvárják majd a strasbourgi székhelyű testület véleményét. Neelie Kroes, az Európai Bizottság médiaügyekben illetékes alelnöke hangsúlyozta: ha a médiajogban nem egyértelmű szabályok esetleges megsértését magas büntetési tétellel fenyegetik, akkor az öncenzúrához vezethet, akár büntetések kiszabása nélkül is. A biztos a rendezvény előtt megbeszélést folytatott Navracsics Tiborral, és súlyos aggodalmának adott hangot a magyarországi helyzet miatt. Felszólította a magyar kormányt: kérjen átfogó véleményt az Európa Tanácstól arról, hogy a magyar médiaszabályok gyakorlati alkalmazása mennyiben felel meg az alapvető értékeknek, majd fogadja meg az Európa Tanács ajánlásait. A meghallgatáson a kormányfőhelyettes erre ígéretet is tett, de hozzátette: persze csak akkor, ha az ajánlások – amint azt feltételezi – nem ellentétesek a magyar jogrendszerrel és alkotmányossággal. Kroes és Francoise Le Bail, az Európai Bizottság igazságügyi főigazgatója kitért arra is, hogy a végrehajtó testület aggályai szélesebbek a múlt hónapban indított kötelezettségszegési eljárásokban szereplő problémáknál, a demokrácia általános “állapotára” és a politikai struktúrára is vonatkoznak. Le Bail megismételte a bizottság igazságügyi és adatvédelmi téren korábban ismertetett kifogásait. Jelezte, hogy a testület fenntartja a szakmai kapcsolatot a magyar hatóságokkal, és próbál segíteni a problémák megoldásában. Nem fog ugyanakkor vonakodni attól sem, hogy ha szükségesnek látja, további lépéseket tegyen. Navracsics kiállt az új alkotmány és a tavaly hozott sarkalatos törvények szükségessége mellett, és hangoztatta, hogy Magyarországon a demokrácia szabályainak megfelelően működik “a fékek és ellensúlyok rendszere” is. Ami az Európai Bizottság által kifogásolt magyar jogszabályokat illeti, egyebek közt elmondta: az adatvédelmi hatóság függetlenségének növelése érdekében már elkészült a módosító normaszöveg tervezete, a bírák nyugdíjazása ügyében pedig kompromisszumos javaslattal él a magyar fél. A strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) két jelentéstevője február 16–17-én tesz látogatást Magyarországon, az ET égisze alatt működő Velencei Bizottság pedig nyolc magyar sarkalatos törvényről készít jogi szakvéleményt az elkövetkező hónapokban – mondta a meghallgatáson Andrew Cutting, az ET brüsszeli EU-összekötő irodájának munkatársa. Morten Kjaerum, az Alapvető Jogok Európai Ügynökségének igazgatója úgy vélekedett, a jogállamiság követelménye mintegy kiemelkedik a többi uniós alapérték közül, és mindegyiket át kell hatnia. Ezzel összefüggésben figyelmeztetett arra, hogy az igazságszolgáltatás rendszerét – azon belül például a bíróságok szervezeti kérdéseit, a bírák kinevezési rendjét – különös figyelemmel kell megvizsgálni. Dunja Mijatovic, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet médiaszabadság-képviselője emlékeztetett: ő már 2010 nyara – a magyar médiatörvény tervezetének parlamenti benyújtása óta – “lengeti a piros zászlót”, igyekszik figyelmeztető jelzéseket adni Magyarországgal kapcsolatban. Mostani hozzászólásában szorgalmazta, hogy a magyar kormány a médiatörvény megváltoztatásában menjen túl azokon a minimumkövetelményeken, amelyeket a tavaly decemberi alkotmánybírósági döntés megfogalmazott mint alkotmányellenes, ezért módosítandó területeket.
*
Több tárgyilagosságot
Több ismeretre és tárgyilagosságra lenne szükség a Magyarországról szóló vitákban, az agresszív vádaskodást vissza kellene fogni – mondta Oplatka András, a Neue Zürcher Zeitung tekintélyes svájci napilap volt szerkesztője az Európai Parlament brüsszeli székházában a magyarországi helyzetről folytatott csütörtöki közmeghallgatáson. Oplatka szerint az országra kampányszerűen zúduló bírálatözön helytelen, groteszk módon eltúlzott, és a vádak részben magyarországi belpolitikai indíttatásúak azok részéről, akik voltaképpen nem ismerik el a 2010-es választások eredményét. A kettős, svájci és magyar identitású történész és újságíró, a Neue Zürcher Zeitung egykori magyarországi tudósítója hangsúlyozta ugyanakkor azt is: ő maga sem helyesli a magyar kormányzat több intézkedését, így a médiatörvény – és általában a törvényalkotás – elkapkodását. Úgy véli, a kormányoldal a kétharmados többség birtokában több nagyvonalúságot mutathatott volna. Az ismerethiány egyik tipikus példájaként hozta fel azt az állítást, hogy Magyarországon “eltörölték a köztársaságot”, holott az alaptörvény kimondja, hogy az ország államformája köztársaság. A határon túli magyaroknak lehetővé tett állampolgársággal kapcsolatban utalt Németország állampolgárságot nyújtó gyakorlatára. A rasszista jelenségekről pedig megjegyezte: az első Orbán-kormány idején iktatták törvénybe a holokauszt-emléknap intézményét, és hogy szocialista kormányok alatt háborítatlanul tartottak budapesti megemlékezést a neonácik. Oplatka úgy vélekedett, hogy ha nem terelik tárgyilagos mederbe a Magyarországról folyó vitákat, abból csak az Európa-ellenes erők húzhatnak hasznot.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)