Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1995. július 19.
"A Jugoszláviával szembeni szankciók feloldása mellett foglalt állást Adrian Nastase képviselőházi elnök júl. 17-án Belgrádban. "Szerbia a békefolyamat kulcsfontosságú tényezője, így nincs ok az embargó fenntartására" - mondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./ "
1995. július 22-23.
Kovács László külügyminiszter júl. 20-án befejezte Melescanu külügyminiszterrel való bukaresti tárgyalását, azonban nem született végleges megállapodás az alapszerződés ügyében. Kovács Lászlót fogadta Iliescu államelnök, akinek a külügyminiszter elmondta: a magyar fél új szövegjavaslatot dolgozott ki annak érdekében, hogy megoldást nyerjenek a vitatott kérdések. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./ Iliescu elnök szóvivője ismertetést tett közzé a megbeszélésről. Iliescu kifejezésre juttatta a román közvélemény megütközését, látva a magyar fél makacs ragaszkodását az ET 1201-es ajánlásához. Szerinte Magyarország asszimilációs politikát folytat, melynek következtében az országban élő román lakosság az 1920. évi 250 ezerről 10 ezerre csökkent. Kovács László hangot adott oktatási törvény miatti aggodalmaknak. Kovács László találkozott Oliviu Ghermannal, a szenátus elnökével is, aki ártalmasnak nevezte az 1201-es ajánlást, Adrian Nastasevel, majd Vacaroiu miniszterelnökkel és Markó Bélával, az RMDSZ elnökével is, aki vázolta a román belpolitikai életet, szólt a vízumkényszer bevezetésének káros következményeiről és kérte, ne csökkentsék a Kossuth Rádió adósugarát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22-23./
1995. július 27.
Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök kormányküldöttség élén júl. 26-án Bukarestbe érkezett. A küldöttségben a külügyi, pénzügyi, gazdasági és közlekedési tárcák vezetői vannak. Meciar kijelentette, hogy a román kormány magatartása a szlovák kisebbség irányában megfelel minden európai normának. Adrian Nastase, a képviselőház elnöke a megbeszélés után felvetette annak jelentőségét, hogy román, szlovák és szerbiai szakértők találkozzanak a kisebbségi problémák megbeszélése céljából. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 2./ Nastase parlamenti küldöttséggel fog Szlovákiába látogatni. A Vacaroiu-Meciar találkozón a gazdasági kapcsolatokról tanácskoztak. /Új Magyarország, júl. 27./ Meciar szerint a kisebbségeknek az egyéni jogokat kell biztosítani, nem a kollektív jogokat. /Magyar Hírlap, júl. 27./
1995. augusztus 17.
"Az Alkotmánybíróság azután fogadta el, hogy az RMDSZ oktatásügyi törvénytervezete a parlament elé terjeszthető, miután a parlament elfogadta, az Alkotmánybíróság megfelelőnek találta az oktatásügyi törvényt, amely ellentétes az RMDSZ-ével. Az alkotmánybírósági határozat lehetőséget ad a kormánynak, hogy némi engedményt tegyen, másrészt bizonyítható, hogy az országban a jogállamiság normái működnek. Nemcsak a szélsőséges nacionalista erők ellenzik az RMDSZ követeléseit, hanem Adrian Nastase, a vezető kormánypárt ügyvezető elnöke a Vocea Romaniei hasábjain megjelent interjújában /Erdély román, nem "egy része Romániának" címen jelent meg/ Iliescuhoz hasonlóan szeparatista követelésnek nevezi az RMDSZ törvénytervezetét, azt állítva, hogy az RMDSZ ilymódon a magyarságot ki akarja vonni a román állam fennhatósága alól. Nastase vádol: "Az RMDSZ a valóságban a magyar kisebbségnek egy mesterséges társadalmi modellt akar kiépíteni, hogy az teljes mértékben elszigetelje a romániai társadalomtól." és felelősségre vonást sürget: el kell számoltatni azokat, akik az országot a nemzetközi fórumokon képviselik, hogy világos legyen: "milyen politikát folytat az RMDSZ, és annak melyek a következményei." /Gyarmath János: Történelmi döntés? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./ Hasonló szövegű összefoglaló ugyancsak Gyarmath János tollából: Magyar Nemzet, aug. 17./"
1995. augusztus 31.
"Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa aug. 28-án Bukarestbe látogatott, első útja az RMDSZ székházába vezetett, zárt ajtók mögött tárgyalt az RMDSZ vezetőivel, elsősorban az oktatási törvényről. Markó Béla elmondta, hogy a törvényt szakaszról szakaszra áttekintették. Aug. 29-én Stoel Vacaroiu miniszterelnök, Adrian Nastase képviselőházi elnök, Viorel Hrebenciuc, a kisebbségi tanács elnöke, majd Melescanu külügyminiszter vendége volt. A Hrebenciuckal folytatott tárgyalása után az EBESZ főbiztosa kijelentette, hogy az oktatási törvény "teljes mértékben megfelel az európai követelményeknek". Aug. 30-án Stoelt fogadja Iliescu elnök, aug. 31-én pedig a főbiztos újra tárgyal az RMDSZ-szel. /Magyar Nemzet, aug. 30./ Adrian Nastase képviselőházi elnök elmondta Max van der Stoel kisebbségi főbiztosnak, hogy az oktatási törvény körül mesterséges hangulatkeltés folyik, az RMDSZ olyan jogokat erőltet, amelyek különjogokat adnának a kisebbségeknek és lehetővé tennék a magyar kisebbség etnikai alapú autonómiáját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./ "
1995. szeptember 14.
Szept. 14-én ökumenikus egyházi-oktatási találkozót tartottak Nagyváradon. A résztvevők állásfoglalást fogalmaztak meg az oktatási törvénnyel kapcsolatban, továbbá az egyházi ingatlanok visszaadását illetően, táviratot intéztek Adrian Nastase képviselőházi elnöknek, a romániai zsidó egyházi javak visszaadásával kapcsolatban. A megjelentek úgy döntöttek, hogy a dokumentumokat nyilvánosságra hozzák. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 18., 620. sz./
1995. szeptember 15.
"Szept. 12-én Bukarestbe érkezett Karsten Voigt, az Észak-Atlanti Közgyűlés elnöke, szept. 13-án a parlamenti pártok képviselőivel és Adrian Nastase képviselőházi elnökkel találkozott. Voigt kijelentette: amennyiben Románia gyorsítja a reformok ütemét, esélye nyílhat arra, hogy az első csatlakozó legyen. Románia és Magyarország egyidejű csatlakozását is lehetőnek nevezte, feltéve az azonos jellegű fejlődést, "ha teljesítik a megkövetelt feltételeket és nincs közöttük viszály." Verestóy Attila szenátor felhívta a figyelmet arra, hogy a kormánytöbbséghez tartozó RNEP és a Nagy-Románia Párt NATO-ellenes álláspontja ismert. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./ "
1995. szeptember 28.
Tőkés László püspök szept. 21-én levelet küldött mindazoknak az amerikai szenátoroknak és képviselőknek, akik májusban fogadták őt. A megkeresést Iliescu elnök amerikai látogatása tette időszerűvé, Tőkés László ezúton is felhívta az amerikai döntéshozók figyelmét a Romániában végbemenő kommunista restaurációra, a kormány jobb- és baloldali szélsőséges erőkkel szövetkezésére és a nemzeti kisebbségek helyzetére, egyúttal kérte a képviselőket, hogy kongresszusi találkozásaik során essék szó ezekről a kérdésekről is. A levél négy mellékletet is tartalmaz /a romániai magyar történelmi egyházak szept. 14-i állásfoglalása a tanügyi törvénnyel, az egyházi javakkal, valamint az alapszerződéssel kapcsolatban, valamint a magyar történelmi egyházak püspökeinek Adrian Nastase képviselőházi elnöknek küldött levél/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./
1995. szeptember 29.
Sok vezető utaltatott ki magának az állami lakásalapból többszobás lakásokat, amelyeket később potom pénzért megvettek, voltak, akik több lakást is vásároltak, családtagjaik nevére. Köztük vannak Adrian Nastase vagy Olivu Gherman házelnökök, nevük rendszeresen szerepel kiutalásokkal kapcsolatban a lapokban. Az ellenzékiek 1994 májusában kezdeményezték parlamenti különbizottság létrehozását lakásügyek kivizsgálására. A bizottság elkészítette jelentését, ebből kiderült, hogy 118-an érintettek ebben az ügyben, köztük hat szenátor, 22 képviselő és tíz miniszter. A két ház együttes ülése kölcsönös vádaskodásba torkollott. Máris megjósolható, hogy a dosszié majd elsüllyed valahol. /Magyar Nemzet, szept. 29./
1995. október 9.
Egy romániai, szeptemberben végzett közvélemény-kutatás adatai szerint a legnépszerűbb román politikus Adrian Nastase képviselőházi elnök, a vezető kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja /SZDP/ elnöke /66 %/, utána jön Iliescu államfő /60 %/, a következők: Petre Roman volt kormányfő, a Demokrata Párt elnöke /49 %/, Emil Constantinescu, a Román Demokratikus Konvenció /RDK/ elnöke /48 %/, Nicoale Vacaroiu miniszterelnök /46 %/. Arra a kérdésre, hogy ki nyeri meg a jövő évi elnökválasztást, a listán az első helyen Iliescu elnök áll /38 %/, második Emil Constantinescu /16 %/, a harmadik Adrian Nastase /5 %/. A pártok sorrendje a közvélemény-kutatás szerint a következő: a mostani vezető párt, az SZDP vezet /34 %/, az ellenzéki RDK 21 %-ot kapott, a harmadik helyen az RMDSZ és a Nagy-Románia Párt áll 6-6 %-kal, őket az ellenzéki Polgári Szövetség Pártja, illetve a szélsőséges Román Nemzeti Egységpárt követi 5-5 %-kal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./ Az RMDSZ tartja a helyét, Markó Béla pedig a népszerűségi listán 11 %-kal szerepel, ez az arány meghaladja a magyar lakosság részarányát, tehát románok is szavaztak rá. /Magyar Nemzet, okt. 9./
1995. november 4-5.
Az új tanügyi törvény nov. 2-i képviselőházi vitájában néhány módosítást hoztak: törölték a pótvizsga- és évismétlési díjakat, növelték a hallgatók arányát az egyetemi szenátusban. Nastase házelnök hevesen ellenezte az egyetemi campus sérthetetlenségének kimondását /alkotmányellenes - érvelt/, majd berekesztette az ülést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4-5./
1995. november 8.
"Románia bejelentette, hogy 2000-re 200 ezer fővel csökkenti katonai állományát. A beharangozott létszámcsökkentés azonban csak Védelmi Minisztériumra vonatkozik. A Belügyminisztériumhoz tartozó, az 1989-es fordulat után újraalakított csendőrségre mindez nem vonatkozik. Egymás után építenek új kiképzőközpontokat, laktanyákat, melyek számára legtöbbször - a helyhatóságok megkerülésével - a kormány utal ki területet, épületet. Becslések szerint Székelyföldön most több mint kétszer annyi rendőr teljesít szolgálatot, mint Ceausescu rendőrállamában. A csendőrség, a rendőrség elsősorban Székelyföldön terjeszkedik. A Háromszék napilap /Sepsiszentgyörgy/ külön rovatot indított A Székelyföld militarizálása címmel. Legújabban Felsőrákoson adtak száz hektárt egy csendőrzászlóalj részére. Sepsiszentgyörgyön 1991-ben kormányhatározattal létrehoztak egy csendőrzászlóaljat, 1994 augusztusában újabb kormányhatározattal hat és fél hektáros parcellát kaptak, a "földstadion" néven ismert területet egy részét. Ezen a helyen kaszárnyát és a tisztikar részére 200 lakást akarnak építeni. Kézdivásárhelyen /akárcsak Sepsiszentgyörgyön/ utólag értesült arról a polgármester, hogy a városból a kormány 15 hektárt a csendőralakulatnak adott. Csíkszeredába egy csendőrzászlóaljat és egy csendőrképzőt helyeztek, a csendőrségnek adták a Hargita Szállót, erről is csak utólag értesült a polgármester. Székelyudvarhelyre is települt egy csendőrszakasz, jelezték, hogy külön laktanyára tartanak igényt. - Székelyföld nagyvárosainak polgármesterei nem kaptak létszámadatokat a rendőrségtől. Kitérő választ adott az újságíró kérdésére Gheorghe Magureanu ezredes, Kovásza megye rendőrparancsnoka is, de cáfolta, hogy magas lenne a létszámuk. András Imre és Zsigmond László, az RMDSZ Hargita, illetve Kovászna megyei képviselők 1993 márciusa óta több ízben kérték a csendőrök és rendőrök létszámára vonatkozó adatokat a kormánytól, nem kaptak választ. Először Adrian Nastase utasította vissza a választ azzal, hogy a létszámadatokat csak akkor lehetne kiadni, ha az adatok hasznossága indokolt volna. Zsigmond László képviselőnek 1995 februárjában Valer Dorneanu, a parlamenti kapcsolattartásért felelős miniszter írásba adta: "a kért adatok nem találhatók meg az illetékes intézmények nyilvántartásaiban." Nem hivatalos források szerint Kovászna megyében a rendőrök száma meghaladja a 800 főt. A tizenkétezres Kovászna városban 1989 előtt 22 rendőr teljesített szolgálatot, ma 65-en vannak, a 7610 lelket számláló Szentegyházán 7-ről 27-re emelkedett a számuk. Kovászna megye lakosságának 78 %-a magyar, a rendőröknek viszont mindössze 14 %-a magyar. Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform vezetője háromszor felszólalt az RMDSZ SZKT-ülésein Udvarhely és környéke katonai megszállása ellen. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 8./ "
1995. november 27.
A vezető kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja nov. 24-25-én tartotta országos konferenciáját, nem tudhatta maga mögött Iliescu elnököt, aki nem jelent meg. Üzenetében súlyos bírálattal illette az SZDP-t. Felrótta a kormányzatnak a lej árfolyamának zuhanását, de azt is kifejtette, hogy a kormány megállította a gazdasági hanyatlást. Újraválasztották tisztségébe Oliviu Gherman pártelnököt és Adrian Nastase ügyvezető elnököt. A párt főtitkára Miron Mitrea lett, aki eddig az egyik alelnök volt. A zárónapon felolvasták az államfő üzenetét: amennyiben indul az elnökválasztáson, akkor ezt a kormánypárt színeiben teszi. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./
1996. január 8.
"Az RMDSZ képviselőházi frakciója által jan. 4-én benyújtott, a parlamenti ülésszak rendkívüli összehívására vonatkozó kérést Adrian Nastase házelnök formai hiányosságokra hivatkozással elutasította, mondván: a szakbizottságok még nem készítették el a költségvetésről szóló jelentésüket, így a rendkívüli ülésszak összehívása "nem időszerű". /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 8. 692. sz./"
1996. január 11.
Romániát Iliescu elnök képviseli Francois Mitterrand egykori francia elnök temetésén. A párizsi Notre Dame katedrálisban jan. 11-én sorra kerülő gyászszertartáson jelen lesz több mint 20 állam- és kormányfő is. Úgyszintén jelen lesz Adrian Nastase házelnök és Petre Roman, a Románia-Franciaország Parlamenti Baráti Csoport elnöke. /Iliescu elnök Mitterrand temetésén. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./
1996. január 17.
"A román sajtó nagy terjedelemben kommentálta az RMDSZ székelyudvarhelyi tanácskozásán született döntéseket. Az Adevarul jan. 16-i száma szerint a "toleránsabb szárny győzött". Ennek jelének tudja a lap, hogy Csapó József autonómiatervezetének megvitatását későbbre halasztották és Katona Ádám nézeteit elutasították. Az Evenimentul Zilei szerint Adrian Nastase képviselőházi elnök üdvözölte az RMDSZ elhatárolódását Katona Ádám nézeteitől. A Vocea Romaniei Tőkés László ismét előadja számát címmel támadta a püspök Iliescu és Göncz Árpád elnökhöz intézett levelében kifejtett új megbékélési javaslatát. /Magyar Nemzet, jan. 17./"
1996. január 20.
Nicolae Vacaroiu kormányfő javaslatára az RTDP ülésén egyöntetűen jóváhagyták Dan Ioan Popescu ipari minisztériumi államtitkár, az RTDP alelnöke kinevezését a kereskedelmi miniszteri tisztségbe. A tisztségéből kérésére felmentett Dumitru Popescu ipari miniszter helyébe ugyancsak jóváhagyták Alexandru Stanescu kinevezését. Ugyancsak jóváhagyták a kormányfő javasolta államtitkárok kinevezését is. /Jóváhagyták a kormányátalakítást. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./ A legfontosabb szerepet a Vacaroiu-kormány új tagjainak kinevezésében Adrian Nastase, az RTDP elnöke játszotta. /Az új minisztereket Adrian Nastase javasolta. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./
1996. január 29.
Adrian Nastase, a vezető kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja ügyvezető alelnöke a választási kampány előkészítése ügyében járt Marosvásárhelyen, ahol jan. 27-én tartott sajtóértekezletén kifejtette, hogy nem hisz a szeparatizmusban. Az RMDSZ nem fejtette ki, hogy kész-e az alkotmányt tiszteletben tartani. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./ Adrian Nastase kifejtette: keményen állást foglaltak Katona Ádám eltévelyedett nyilatkozataival szemben. Az RMDSZ nem tisztázta, hogy összeegyeztethetőnek tartja-e a kormányban való részvételt az autonómiával kapcsolatos álláspontjával, illetve hogy a kormányzásban való részvétele összeegyeztethető-e az RMDSZ és Magyarország kormánya közötti állandó kapcsolattal. Nastase kijelentette, hogy a romániai magyarok a román állam polgárai, ők nem Magyarország külföldön élő állampolgárai. /Nastase Marosvásárhelyen. Nem Magyarország külföldön élő állampolgárai. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./
1996. február 6.
Adrian Nastase, a vezető kormánypárt ügyvezető elnöke vidéki körútja során élesen bírálta az egységpárti prefektusokat, ezért felmerült a kérdés, meddig támogatják még Funarék a Társadalmi Demokrácia Pártját. A Román Nemzeti Egységpárt országos tanácsülésén szidták ugyan a koalíciós partnert, de úgy döntöttek, hogy érvényben marad az együttműködési szerződés. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 6./
1996. február 8.
"Románia egyértelműen elkötelezte magát a nyugati integráció mellett - nyilatkozta febr. 6-án a The Washington Times című lapnak Teodor Melescanu külügyminiszter. Melescanu elutasította, hogy Bukarest engedjen bármilyen moszkvai nyomásnak és beérje valamiféle korlátozott NATO-tagsággal. Melescanu szerint nem lehet és nincs is értelme a NATO-n kívüli biztonsági rendszert létrehozni /ezt néhány éve Nastase javasolta/. A külügyminiszter szerint a nem szláv Románia mindig is a nyugati értékrend felé vonzódott. Az ukrán-román vitákról elmondta: Románia a Kígyó-szigetet nem követeli vissza, de mivel azt az egykori Szovjetunió jogtalanul szerezte meg, a gazdasági hasznosítást rendezni kell. Bukarest ragaszkodik ahhoz is, hogy Ukrajna ítélje el a Besszarábiát neki ítélő Molotov-Ribbentrop paktumot. /Teodor Melescanu Washingtonban Bukarest nem enged a nyomásnak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./ Arra a kérdésre, hogy amerikai nyomásra szakított-e a kormány az antiszemita és magyarellenes pártokkal, a külügyminiszter kijelentette: Alfred Moses nagykövet csupán azt mondta ki, "ami valamennyiünk fejében motoszkált. Egyetlen ország sem akar olyan színben feltűnni, hogy azt mondhassák rá: antiszemita vagy idegengyűlölő erőkre támaszkodik." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./"
1996. február 8.
"Az RMDSZ ügyvezető elnöksége febr. 7-én elemezte Adrian Nastase képviselőházi elnök nyilatkozatát, aki feltételeket szabott az RMDSZ-nek a kormányzati munkába való bevonására: ez RMDSZ ismerje el az alkotmányt, mondjon le az autonómiaterveiről, és változtasson "természetellenesen szoros" magyarországi kapcsolatain. Az Új Magyarország munkatársa, Udvardy Zoltán kérdezte erről Takács Csabát, az RMDSZ ügyvezető alelnökét és Varga Attila képviselőt. Megdöbbentő állításokat tartalmaz Nastase nyilatkozata, állapította meg Takács Csaba. Az RMDSZ egyetlen országgal sem tart fenn "természetellenes" kapcsolatot, emellett az RMDSZ tiszteletben tartja az alkotmányt. Varga Attila elmondta, hogy Nastasének a koalíciós együttműködésre vonatkozó kijelentése kampányszerű megnyilatkozásai közé tartozik. Előtte semmilyen megbeszélés nem volt erről. /Új Magyarország, febr. 8./"
1996. február 8.
Adrian Nastase, a vezető kormánypárt ügyvezető elnöke, egyben képviselőházi elnök a választási kampánnyal kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy az RMDSZ kinyilvánította a kormányzásban való részvételi szándékát. Markó Béla, az RMDSZ elnöke a BBC-nek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy az RMDSZ nem felajánlotta a kormányzásban való részvételt, csak nem zárta ki ezt az eshetőséget. Feltételként szabta, hogy az együttműködésre számító politikai párt biztosítsa a magyarság sorsának rendezését és határolja el magát az olyan szélsőséges, nacionalista alakulatoktól, mint a Román Nemzeti Egységpárt, a Nagy-Románia Párt és a Szocialista Munkáspárt. /Népszabadság, febr. 8./
1996. február 12.
"A moldovai parlament febr. 10-én elvetette Mircea Snegur államfő kezdeményezését, hogy moldován helyett románnak nevezzék az ország hivatalos nyelvét. A törvénytervezet ellen 58 képviselő szavazott, s csak huszonöten támogatták. A parlamenti többséget alkotó baloldali Demokratikus Agrárpárt és a Szocialista Unió nevű mozgalom egyöntetűen ellenezte a névváltoztatást. Petru Lucinschi házelnök azzal érvelt, hogy a tervezet elfogadása engedmény lenne azoknak, akik a Moldovai Köztársaság és Románia egyesülését követelik. /Moldova hivatalos nyelve a moldován. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./ Adrian Nastase román képviselőházi elnök "mélységes csalódottságának" adott hangot amiatt, hogy leszavazták ezt a javaslatot, mivel ezzel elvetették a "nyilvánvaló tudományos igazságot". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./ "
1996. február 24.
"Adrian Nastase febr. 23-án Kolozsvárra utazott. Sajtótájékoztatóján reagált Moses nagykövet előző napi kijelentéseire. Szerinte az amerikai nagykövet jobban tenné, ha az USA-beli választótestület szándékainak jobb ismeretében az ottani állapotokról mondana véleményt. Nastase kifejtette, hogy az RNEP, mivel nincs stratégiája, szobrokkal próbál szavazatokat gyűjteni. Hogy Antonescunak miért éppen Kolozsváron és nem Iasi-ban állítanának szobrot? Ott inkább megértené, Kolozsváron pedig folytathatnák az ásatásokat - jegyezte meg. Antonescuról az a véleménye, hogy ha 50 évig csend volt körülötte, szerepének felülvizsgálatával nyugodtan várni lehetne pár évet. Ballaszt-e az RNEP az ország európai integrációjában? Erre a kérdésre nem adott egyértelmű választ. Nastase szerint a magyar politikusoknak nem kellene akkora jelentőséget tulajdonítaniuk a szélsőséges nyilatkozatoknak, ellenkezőleg. Emlékeztetett arra, hogy négy évvel ezelőtt Für Lajos akkori honvédelmi miniszter a román választási kampány teljében jelentette ki, hogy a magyar hadsereg megvédelmezi a szomszédos országokban élő magyar kisebbségeket. Funart ez a mondat választatta meg polgármesternek. A Szabadság sajtótájékoztatóról tudósító munkatársa hozzátette: "Nem árt, hogy Adrian Nastase emlékeztetett a négy évvel ezelőtti balszerencsés kijelentésre. De nekünk is kötelességünk emlékeztetni arra, hogy az a mondat önmagában nem választatta volna meg Funart polgármesternek. Ahhoz jócskán besegített a televízió főműsorának esti híradója, amely hetekig konzervben tartotta a nyilatkozatot és a döntő menet előtti legmélyebb kampánycsendben szirénázott bele Kolozsvár nyugalmába - büntetlenül." /N. Á. [Nits Árpád]: Adrian Nastase Kolozsváron Antonescu várhatna pár évet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./"
1996. február 26.
"A kormány szócsöve, a Vocea Romaniei oldalas összeállításokban "leleplezte" a vezető ellenzéki politikusokat, legutóbb például a Volt Politikai Foglyok Egyesületének országos elnökét, Ticu Dumitrescut, közben a kormánypárt, az SZDP ügyvezető elnöke, Adrian Nastase hangoztatta, hogy a választási kampányban kerülni kell a személyes vádaskodásokat. Gyarmath János emlékeztetett, mi mindent ígért az SZDP az előző választáson: egymillió munkahelyet, szociális védőhálót, az ifjaknak lakást, növekvő béreket... A vezető kormánypárt most vadászatot indított nem kompromittált, ismert emberek után, ennek megfelelően énekesek, sportolók, színészek sorakoznak fel az SZDP zászlaja alatt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./"
1996. március 12.
"Márc. 12-én Melescanu külügyminiszter találkozott a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ Funar vezette delegációjával. Az RNEP képviselői kifejtették, hogy előbb Moldovával és Ukrajnával kell megkötni az alapszerződést és csak azután Magyarországgal. A találkozó után Melescanu kijelentette, hogy továbbra is élvezi az RNEP támogatását a szomszédokkal folyó tárgyalásokon, az RNEP kifejtette azokat az elveket, amelyek szükségesek a szerződésekben. "Ezek egyébként azok elvek, amelyeket hirdetünk, és amelyek megfelelnek az európai normáknak" - mondta a külügyminiszter. Funar szerint az RMDSZ márc. 13-18-a között 300 rendezvényt szervez "románellenes jelleggel". "Ezt nem hagyhatjuk válasz nélkül" - jelentette ki. Melescanu szerint viszont az RMDSZ rendezvényein kevés hivatalos magyarországi személy vesz részt és bizonyos visszafogottság tapasztalható részükről álláspontjuk nyilvános hirdetésében. Az RNEP küldöttsége találkozott Virgil Magureanuval, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatójával, ahol felhívták a figyelmet az RMDSZ márc. 15-i megemlékezésekre. Magureanu arra kérte az RNEP-t, hogy ne uszítsák a román lakosságot ebben az időszakban. Az SRI igazgatója kijelentette, hogy az ünnepségek civilizált légkörben zajlanak le, az SRI semmilyen rendkívüli intézkedést nem tesz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./ A sajtóban újabb részletek látnak napvilágot a megbeszélésről, a Cronica Romana szerint a magyar irredenta erők "gazdasági elszakadást" is előkészítenek, ezt bizonyítja Magureanu szerint az, hogy az RMDSZ Hargita és Kovászna megyékbe irányítja a részvényvásárlásra kiosztott kuponokat. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a hírszerzés vezetőjének találkozóját az RNEP-vel abból a célból, hogy annak kérésére felvilágosítást adjon az RMDSZ-ről, egy párt belügyeibe való beavatkozásának minősítette. Vasile Vacaru, az SRI-t ellenőrző parlamenti bizottság elnöke hasonlóképpen vélekedett és közölte, bizottsága magyarázatot kér Magureanuról. Magureanu azonban nem jelent meg a bizottság előtt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./ Adrian Nastase ugyancsak helytelenítette ezt a találkozót, az elnöki hivatal szerint viszont az ilyen találkozók bizonyos pontig természetesek. /Távirati stílusban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16-17./"
1996. március 14.
"Adrian Nastase képviselőházi elnök a Jurnalul Nationalnak adott interjújában kiemelte, hogy a magyar stratégia mindig az volt, hogy új fogalmakat dobnak be a köztudatba, melyeket azután megpróbálnak elfogadtatni. Tabajdi Csaba államtitkárnak arra a kijelentésére utalt, hogy a romániai magyaroknak "autonóm szigeteket" kellene létrehozniuk. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 14./ "
1996. március 22.
"A vezető kormánypárt, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) úgy döntött, hogy immár egyetlen koalíciós partnerét, a Román Nemzeti Egységpártot felszólítja, hogy jelentse be ő maga hivatalosan a szakítást. A RTDP azt nehezményezte, hogy az RNEP "az RMDSZ szövetségesének" nevezte, illetve azt, hogy olyan politikai kezdeményezésekkel áll elő, melyekben nem egyeztet vele. Adrian Nastase, az RTDP ügyvezető elnöke szerint valószínű, hogy ez a koalíciós együttműködés "végének a kezdete", s már csak egy lépés választja el pártját attól, hogy véglegesen szakítson Funar pártjával. /Egyedül marad a fő kormányzópárt? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./"
1996. március 28.
"Adrian Nasate, az RTDP ügyvezető elnöke bejelentette: pártja, ha kell, egyoldalúan is véget vet a Funar-féle egységpárttal folytatott együttműködésnek. Adrian Nastase leszögezte: mivel a két párt között "kibékíthetetlen különbségek" vannak, az együttműködést "nem kell minden áron fenntartani". Az Román Nemzeti Egységpártnak jelenleg négy minisztere van a kormányban és hat megyében képviseli a kormányt RNEP-párti prefektus. /RTDP-RNEP Kibékíthetetlen különbségek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./"
1996. április 9.
Tom Lantos amerikai szenátor ápr. 7-én, vasárnap érkezett Romániába, Adrian Nastase képviselőházi elnök meghívására. Tom Lantos ápr. 8-án találkozott a parlament házának két elnökével, Adrian Nastaséval és Oliviu Ghermannal. Lantos sürgette a magyar-román alapszerződés aláírását. A szenátor találkozott Teodor Melescanu külügyminiszterrel, akit biztosított arról, hogy támogatni fogja azt, hogy Románia korlátlan időre megkapja az Egyesült Államoktól a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt. Adrian Nastase közölte, hogy Románia az Európa Tanács 1201-es ajánlásának a román-magyar alapszerződésbe történő beiktatásának egyik lehetséges módja az lenne, ha a szerződés tartalmazná az ajánlás román interpretációját is. Lantos és Gherman a nemzeti kisebbségek témáját is megvitatta. Gherman hangsúlyozta, hogy a kisebbségek problémáját nem lehet elkülöníteni a romániai társadalmi és gazdasági fejlődés folyamataitól, ellenkező esetben a kisebbségi ügyek megoldására tett erőfeszítések eredménytelenek maradnak. /Tom Lantos Romániában A demokrácia kulcsa a szélsőséges erők kirekesztése. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./ Tom Lantos eredeti programjában nem szerepelt az RMDSZ-szel való találkozás, ennek ellenére ápr. 8-án megbeszélést folytatott az RMDSZ vezetőivel. /Magyar Hírlap, Népszava, Magyar Nemzet, ápr. 9./ Washington támogatni kívánja Románia euroatlanti integrációját, de ehhez jóval liberálisabb kisebbségpolitikát vár el tőle - szögezte le Tom Lantos, aki több mint egyórás megbeszélést folytatott az RMDSZ Markó Béla szövetségi elnök vezette küldöttségével. A találkozón a romániai magyarság képviselői elmondották: kisebbségi helyzetükben sok változás nem következett be az utóbbi időben sem. Elsősorban az oktatásban és a nyelvhasználatban való egyenjogúság gyakorlata várat magára, amiként a legutóbbi parlamenti viták is jelzik, amikor a román helyhatósági törvény véglegesítésekor határozottan elvetették a helyi hivatalokban való szabad anyanyelvhasználatot. Tom Lantos megígérte, hogy Ion Iliescu államfővel tartandó találkozóján ismételten fölveti a romániai magyar egyetem létesítésének sürgető fontosságát. Az eszmecserén megvizsgálták még a román-magyar alapszerződés és a kollektív jogok problémakörét, továbbá azt, hogy nem nyert megoldást az egyházi közösségek jogtalanul elvett javainak visszaszolgáltatása. Az amerikai szenátor látogatást tett még a bukaresti Soros Alapítványnál, illetve a romániai zsidó közösség elnökénél, Nicolae Cajalnál. /Jóval liberálisabb kisebbségpolitikát. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./ Az RMDSZ küldöttsége részletes dokumentációt adott át az amerikai képviselőnek. A képviselőházi frakcióvezetők által Tom Lantos tiszteletére rendezett munkaebéden az RMDSZ-t Szilágyi Zsolt frakcióalelnök képviselte, aki tanügyi törvényről és Romániának az Európa Tanácsba felvételekor vállalt kötelezettségéről beszélt. Tom Lantos kifejtette: szükséges, hogy a román kormány kisebbségpolitikája liberálissá és nagyvonalúvá váljon, az Egyesült Államokban gyakorolt pozitív megkülönböztetés példáját hozta fel: a kisebbségekhez tartozó egyéneknek többletjogokat biztosítanak, hogy a kisebbségek egyenlő eséllyel vehessenek részt a társadalmi életben. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 9., 756. sz./