Tizenhárom gyöngy
Emlékest Szászrégenben
A szászrégeni Eugen Nicora Művelődési Ház nagytermében tartottak emlékestet október 6-án a Humana Regun Egyesület és a művelődési ház szervezésében, ahol Tizenhárom gyöngy címmel állítottak össze az alkalomhoz illő műsort.
Bondor Renáta VI. osztályos tanuló és Géczi Jancsi, a Titán együttes zongoristája Zorán Kell ott fenn egy ország című dalával kezdte az előadást, majd Menyei Ildikó, az egyesület képviselője ünnepi bevezetőjében elmondta: "Valóban kell ott fenn egy ország, könnyebb a továbbélés, ha egy picit is hisszük, hogy van ott fenn valami, valaki. A hitből merítünk erőt és bátorságot, hogy az utunkba kerülő akadályokat és megpróbáltatásokat legyőzzük. Hogy van folytatás, és továbblépünk. A magyar nemzet is továbblépett, ápolva hőseink és mártírjaink emlékét, akik életüket áldozták nemzetünk szabadságáért. Hiába verték le a szabadságharcot, a magyar nép tovább harcolt. Fegyverrel, tollal, dallal, szóval, neveléssel küzdött a szabadságért, a magyar öntudat és kultúra megőrzéséért. És van folytatás, mert íme, ma mi is együtt vagyunk, magyar szóval és dallal, Szászrégenben, hogy méltóan ünnepeljünk, emlékezzünk".
Az ünnepi felszólalást követően Csíki Jácinta egyetemi hallgató az Eredj ha tudsz című Reményik-verset szavalta el, majd a művelődési ház Csimm-Bumm gyerek- és ifjúsági színjátszó csoportjának Tizenhárom gyöngy című előadásában ismét felelevenítették a vértanúk bátorságát és szerepét a forradalomban. Ördög Tímea, a Marosvásárhelyi Művészeti Líceum X. osztályos diákja, Ördög Ödön, a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia másodéves hallgatója és Vajda Roland, szintén a Marosvásárhelyi Művészeti Líceum XII. osztályos diákja – mindhárman szászrégeni lakosok – alkalomhoz illő dalokat adtak elő.
Fellépett még a Fazakas Ildikó által vezetett marosvásárhelyi Fagyöngy citeracsoport, majd a Székely Rozália tanárnő irányította, a Petru Maior és a Lucian Blaga műszaki líceumok diákjaiból álló csoport – koreográfus ifj. Kovács János és Simon István – bemutatta Szabó Előd és Nagy Robert Brai 1849 című rockoratóriumát. Közreműködött a szászrégeni református egyházközség Szivárvány kórusa (karvezető Banga Gáspár). Énekelt Sándor Adél, Demeter Attila és Nagy János "Kánya".
A Bethlen Gábor Alap és a Humana Regun Egyesület által támogatott előadás záróakkordjaként az aradi vértanúk utolsó szavai hangzottak el, és azok üzenete: "Krisztusé legyen a szíved és magyar népedé az életed!"
Fábián András
Népújság (Marosvásárhely)

Szemfényvesztés
Tessenek lenyugodni, a rendszerváltás nem ért véget Romániában. Viorel Hrebenciuc egyelőre nem megy börtönbe, mint ahogy a titkos alkuk, sarokba szorítások, a szekus módszerek korszaka sem múlt el.
A legnagyobb kormánypártban olyan meccs zajlik éppen, amilyet a választásokat követően szokás megtartani. Természetesen a helyezkedések máshol sem az eredmények közzététele után kezdődnek, hanem sokkal korábban, de normális esetben ezek rendszerint csendben, finoman történnek mindaddig, amíg nem közlik az első exit pollt.
A PSD-ben idő előtt durrant el az első lövés, mert a korrupcióellenes ügyészség beletrafált a nagyközönség számára egyelőre még átláthatatlan egyik erdőügybe. Mint ismeretes, befolyással, nyomásgyakorlással, lekenyerezéssel, zsarolással kaptak több tízezer hektárnyi erdőt politikusok és kőgazdag emberek. Igazából akkor kapta fel mindenki a fejét erre az ügyre, amikor az ügyészek a PSD háttérembere, egészen pontosan bábjátékosa, Viorel Hrebenciuc mentelmi jogának megvonását kérték a parlamenttől. Ezzel elszabadult a pokol, politikai értelemben. Nem, nem a szégyenérzet, a várható súlyos következmények indítottak be valamilyen tisztulási folyamatot, hanem az újabb ügyeskedések vezettek el egy kisebb méretű leszámoláshoz. A szociáldemokratáknál az vágta ki a biztosítékot, hogy egy lehallgatott felvétel szerint Hrebenciuc pártelnököt csinált volna a félhülyének tartott Dan Șovából, ha az segít áttolni a parlamenten egy olyan módosítást, amely nyomán nem számítanának bűncselekménynek Hrebenciuc műveletei az erdőügyekben. (Hrebenciucról egyébként meg kell említeni, hogy semmi sem történik nélküle a román belpolitikában, a rossz nyelvek szerint jó viszonyt ápol Verestóy Attila RMDSZ-szenátorral, akivel több alkut is kötött a szövetség kormányzati szerepvállalásáról.)
Kitört hát a botrány, az ügyészek közben a nagyérdemű közönséget különböző lehallgatási jegyzőkönyvekkel szórakoztatják. A PSD-ben ettől levadult mindenki. Ugyanis mindenki biztosra veszi, hogy a jelenlegi pártelnök, Victor Ponta megnyeri a választást, államfő válik belőle, ergo új pártelnököt kell választani. Erre sokan pályáztak, és addig nem is volt különösebb cirkusz, míg a Hrebenciuc-Șova-beszélgetést nyilvánosságra nem hozták, mert kiderült, Hrebenciuc a pártelnöki tisztséget már áruba bocsátotta. A párt elnöksége azonnal felfüggesztett mindenkit, akit csak lehetett, illetve akire egyébként is haragudott, két nappal később pedig a Ponta utódának tartott Liviu Dragnea hivatalosan is közölte, megpályázza a pártelnöki tisztséget. Dragneát egyéként Hrebenciuc nem kedveli, Ponta viszont igen, sőt, muszáj is neki. Mert ha nem, akkor lehet, hogy nem lesz elnök belőle. Dragnea ugyanis a motor a pártban, ha ő nem hajtja meg a népet, akkor a második fordulóban bármi történhet. Ha viszont odateszi a csontot, akkor olyan mozgósítást levezényel, hogy öröm lesz nézni. Pontának cseppet sem hiányzik, hogy Dragnea mostanság megsértődjön.
Közben Hrebenciuc nagystílűen lemondott a képviselői mandátumáról, ezzel elszállt a mentelmi joga, indulhat ellene az eljárás, lehet indítványozni a bíróságnál a letartóztatását. A pártja megköszönte neki, hogy ezzel a gesztussal megkímélte a szervezetet a botránytól, a sajtóban sokan nemes tettként értékelték a lemondást, hurrá véget ért a rendszerváltás! Na persze.
Hrebenciuc annál nagyobb játékos, hogy a lemondásába ne legyen egy csel beágyazva. A szakértők szerint ugyanis a mandátum és a vele járó jogok lemondás esetén akkor szűnnek meg, amikor a parlament illetékes háza tudomásul veszi, a Hivatalos Közlöny pedig lehozza, hogy megürült egy hely. Erre viszont lehet, hogy egyhamar nem kerül sor. A törvényhozás ugyanis éppen szabadságon van, az elnökválasztás végéig nem is mennek vissza dolgozni a honatyák. Hétfőre össze van hívva ugyan a plénum egy másik ügyben, de ilyenkor általában nem jön össze a kvórum. Amíg a Hivatalos Közlönyben nem jelenik meg a mandátum megszűnésére vonatkozó valami, Hrebenciuc szabadon mozoghat és kavarhat. Liviu Dragnea viszont már résen van.
A rendszerváltás valójában nem ért véget, csak éppen változik.
Szüszer-Nagy Róbert
Székelyhon.ro

Felhívás kussolásra
A jelek szerint egyelőre semmi foganatja annak, hogy az „etnikai együttélés normalizálására” szólították fel a romániai magyar civil, illetve politikai szervezetek vezetőit. Nem is csoda.
A Csíkszeredában megjelenő román nyelvű lap szerint fiatalok és idősek Bukarestből, Nagyszebenből, Buzăuból, Târgovișteből és Brassóból, valamint más helységekből, illetve a Hargita, Kovászna és Maros megyei civil szervezetek képviselői az ortodox érsek áldásával fogalmazták meg ezt a bizonyos felhívást. A dokumentumot a december elsejei nemzeti ünnepük alkalmából olvasták fel Sepsiszentgyörgyön.
Bukaresttől Târgovișteig úgy látják a fiatalok és öregek, Hargita, Kovászna és Maros megyéknek nagy károkat okoz, hogy a régió egy „potenciális konfliktusövezet” látszatát kelti, ez pedig nem jó sem a románoknak, sem a magyaroknak. Némi szelektív történelmi emlékeztetőt követően aztán az öregek és fiatalok belecsapnak a lecsóba, és leszögezik: itt az ideje, hogy a magyar civil és politikai szervezetek vezetői beismerjék, a nemzetközi szerződésekben rögzített, a nemzeti kisebbségekkel szembeni kötelezettségeit Románia maradéktalanul teljesítette. Sőt, azt is kijelentik igen határozottan, hogy az 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozatban megfogalmazott elvi vállalásokat is teljesítette Románia. Nem, nincs itt semmi félreértés, ugyanis szerintük a 96 évvel ezelőtti dokumentumot nem szó szerint kell érteni, hanem történelmi kontextusba kell helyezni.
Aha, persze, nem úgy kell érteni, hogy autonómiát adunk a nemzeti kisebbségeknek, hanem hogy kapjátok be. Kontextussal együtt. Világos, értjük ezt. Volt időnk megérteni, éppen ezért szoktunk morogni.
A felhívás szerzői egyúttal követelik, hogy a magyar közösség legitim vezetői ítéljék el a magyar szélsőségeseket. A „Vesszen Trianon” és a „Székelyföld nem Románia” lózungok szerintük nem alkalmasak arra, hogy szimpátiát ébresszenek a románságban. Hát ezeket általában nem szimpátiakeltés céljából szokták hangoztatni. Mint ahogy a „Kifelé a magyarokkal az országból” és hasonlókat sem azért szoktak emlegetni a román szélsőségesek, hogy mi megkedveljük őket. Szó, ami szó, ez a kezdeményezés, pontosabban mondva felhívás egy centit sem visz előre. Hiába van rajta püspöki áldás, mit sem ér az egész, ha annyi az üzenete, hogy legyen nekünk elég az, ami van, és kussoljunk.
Pedig igencsak szükség volna megbékélésre, normális viszonyokra, vagy ha úgy jobban értik, normalizálódásra. Az egyébként akkor lesz, amikor majd a magyar közösség Bukaresttől Târgovișteig őszintén azt hangoztatja, hogy bőven elég az, ami van.
Szüszer-Nagy Róbert
Székelyhon.ro

Eh, mint a milicisták...
Még nem dőlt el teljesen, hogy melyik felét higgyük el a marosvásárhelyi kétnyelvű utcanévtáblák miatt indított rendőrségi intézkedések hivatalos magyarázatának. Azt-e, hogy katasztrófát sikerült megakadályozni, vagy azt, hogy hülyének néznek bennünket.
A történet dióhéjban annyi, hogy magyar civilek kétnyelvű, román és magyar feliratú utcanévtáblákat helyeztek el néhány épületen. De aztán a helyi rendőrség közbelépett, és kemény pénzbírsággal pacifikálta az elvadulni látszó helyzetet. Mert az igazság, a törvény érdeke azt kívánja. Legalábbis ilyesféle magyarázattal indokolja a helyi rendőrség lépéseit az intézmény igazgatója. Valentin Bretfelean kedden sajtótájékoztatón közölte, hogy huszonöt évvel a vásárhelyi véres események után, napra pontosan március 20-án interetnikai konfliktust sikerült megakadályozniuk.
Amint elmondta, aznap a helyi rendőrség bejelentést kapott, miszerint a szülészeti parki lakók bántalmazni fogják azt a két férfit, akik akkor éppen a Piaţa Unirii – Egyesülés tér feliratú táblát szerelték fel egy épület falára. Bretfelean hozzátette, a helyszínre siető rendőrök lefényképezték, majd igazoltatták a Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen! nevű akciócsoport tagjait. Amint azóta azt már megírtuk, a két önkéntest, Barabás Miklóst és Benedek Lehelt öt-ötezer lejjel bírságolták meg a „törvénytelen reklámtábla” felszerelése miatt.
Szó se róla, gratulációt érdemel mindenki, aki megakadályoz egy interetnikai összecsapást. Senkinek nem hiányzik egy újabb súlyos konfliktus. Aki erőszakos cselekményeket akar kezdeményezni, azzal szemben a legszigorúbban kell eljárni, ez nem vitás.
De itt most lassítsunk le egy kicsit, és vegyük át még egyszer a lényeget: a helyi rendőrséget arról értesítik, hogy a szülészeti parki lakók arra készülnek, hogy bántalmazzanak két táblaaggató férfit. Erre kivonul a helyi rendőrség. A beszámoló sajnos arra nem tér ki, hogy más alakulatokat, az ilyen nyilvánvaló vészhelyzetek kezelésére, a feldühödött tömegek lecsillapítására kiképzett gyorsreagálású egységeket, például a csendőrség kommandósait bevetették-e. Ez azért lenne fontos, mert az ilyen tömeges bántalmazásoknak könnyen tragédia lehet a végük. Ezért ilyenkor nem a tilosban parkoló tahók és a törvénytelennek vélt feliratok elhelyezőit megbírságoló helyi rendőröké a főszerep. Őket legfeljebb azért vezénylik ki, hogy biztosítsák a helyszínt, támogatást nyújtsanak a nagyfiúknak. Nem vitatom, hogy milyen kompetenciái, hatáskörei vannak a helyi rendőrségnek, illetve hogy eléggé képzett-e ilyen bevetésekre, csak jelzem, hogy a mesének ez a fele elég furcsa.
Túl ezeken, a végeredményt tekintve apró részleteken, mi is történik, amikor megérkeznek a helyi rendőrök a helyszínre? Azonosítják a bejelentés szerint a testi épségüket tekintve veszélyben lévő két civilt. És... és nem, nem lépnek fel a csoportos garázdaságra készülő lakókkal szemben és mentik ki a veszélyben lévő embereket, hanem... Hanem megbírságolják a fizikai bántalmazás potenciális áldozatait. Legközelebb talán meg is verik őket, hogy azt ne a békés, toleráns tömeg tegye meg.
Olyan ez, mint egy debil milicistavicc a múlt rendszerből. De ez se nem vicc, se nem múlt.
Szüszer-Nagy Róbert
Székelyhon.ro

Elhalasztott kártyahasználat
Felemás fogadtatást váltott ki az egészségügyi minisztérium pénteki bejelentése, miszerint augusztus folyamán sem válik kötelezővé az egészségügyi kártya használata.
A szaktárca úgy döntött, az elektronikus eszköz nélkül érkezők is részesülhetnek ellátásban: van, aki szerint jól jött az újabb halasztás, másoknak viszont elegük van a határidő folyamatos kitolásából, hiszen az intézkedés elviekben már májustól kötelező érvényű. Mint ismeretes, a korábbi bejelentések értelmében az egészségügyi intézményeknek augusztustól kellene megtagadniuk a szolgáltatást azoktól a páciensektől, akik nem rendelkeznek egészségügyi kártyával.
Vasile Ciurchea, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) elnöke a Digi 24 hírcsatornának nyilatkozva viszont a hétvégén bejelentette, hogy még augusztusban sem lesz kötelező az elektronikus eszköz használata, kérdésre válaszolva úgy vélekedett, hogy várhatóan szeptembertől alkalmazzák majd az intézkedést. A Mediafax hírügynökség megkeresésére pedig már azt mondta, időben jelzik majd, hogy mikortól nem látják el a kártya nélkül érkező pácienseket. Ciurchea elmondása szerint egyébként a 15 millió kibocsátott elektronikus eszköz közül még 300 ezret kell eljuttatniuk jogos tulajdonosukhoz.
Az egészségügyi pénztár vezetője azzal érvelt az újabb halasztás mellett, hogy augusztus folyamán sok külföldön dolgozó román állampolgár látogat haza, számukra pedig lehetővé kell tenni, hogy ha még nincs is birtokukban a kártya, részesülhessenek egészségügyi ellátásban.
Május óta kötelező a kártya
„Sunyi játszma tévényilatkozatokkal módosítani a törvényt” – kommentálta az újabb halasztást a Krónika megkeresésére Szabó Soós Klára, a Hargita Megyei Háziorvosok Egyesületének elnöke. Mint emlékeztetett, a jelen pillanatban hatályos rendelet értelmében május elejétől kötelező a kártya használata. „Ezt a jogszabályt még nem módosították, csak szóban halasztanak” – pontosított a hargitai háziorvos, aki szerint ilyen körülmények között nincs garancia arra, hogy nem kérik majd számon az orvosokon a jogszabályt.
„Félő, hogy két-három év múlva ellenőriznek, és számon kérik, miért nem használtuk a kártyát a rendelet szerint, ki is fizettethetik majd azoknak a recepteknek, küldőpapíroknak, paraklinikai vizsgálatoknak az ellenértékét az orvossal, arra hivatkozva, hogy a biztosítottól nem kérte az egészségügyi kártyát. Akkor hiába védekezünk majd azzal, hogy az egészségbiztosítási pénztár elnöke másként nyilatkozott a tévében” – ecsetelte a helyzet visszásságát Szabó Soós Klára. A háziorvosok egyesületének elnöke éppen ezért arra biztatja a háziorvosokat, hogy minden esetben kérjék a betegtől a kártyát, különösen akkor ne legyenek elnézőek, ha a rendszer jelzi, hogy a beteg már kézhez kapta, és aktiválta is azt.
„Ha a paciens azt mondja, hogy elveszítette a kártyát, az megrongálódott, akkor a biztosítási pénztárhoz kell küldeni, ott kell igazolást kérnie. Az orvosok kénytelenek elővigyázatosnak lenni, mert egy érvényben levő szerződést nem egyoldalúan és nem a tévé képernyőjén keresztül bontanak fel” – szögezte le Szabó Soós Klára.
Van, aki szerint jól jött a halasztás
András Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi kórház igazgatója eközben azt tapasztalta, hogy miután továbbra is akadozik a rendszer, jól jött az újabb halasztás. Mint lapunk kérdésére részletezte, még mindig nem működik zökkenőmentesen a rendszer, ugyanakkor a betegek elfelejtik magukkal vinni a kártyát, vagy elveszítették azt, és olyan is előfordul, hogy a kártya nem aktiválódik. „Legalább az év végéig párhuzamosan kellene engedni a kártyás és a kártya nélküli ellátást, hogy a szolgáltatóknak és a betegeknek is legyen ideje megszokni azt” – fejtette ki az egészségügyi intézmény vezetője.
András Nagy Róbert szerint ugyanakkor a rendszer feladata az lenne, hogy segítse a betegellátást, nem pedig, hogy akadályozza azt, ezért akkor kell kötelezővé tenni, amikor az zökkenőmentesen működik. A patikákban egyébként információink szerint egyelőre ritkán kérik az egészségügyi kártyát, bár a gyógyszertárak nagy része felkészült a rendszer használatára. „Nem tudunk semmi biztosat, majd egyszer csak szólnak, hogy holnaptól kötelező lesz a kártya, akkor pedig anélkül nem tudjuk kiadni a gyógyszereket” – mondta a Krónikának Szabó Péter, a Kovászna Megyei Gyógyszerészkamara elnöke.
Nő az aktív kártyák száma
A hivatalos statisztikák szerint az elmúlt időszakban több kártyát aktiváltak, mint korábban, ezek száma csak az utóbbi két hétben meghaladta az egymilliót, így jelenleg mintegy 8,3 millió elektronikus eszköz van használatban. Ezzel párhuzamosan csökkent azoknak a száma, akik az egészségbiztosítási pénztár területi kirendeltségeinél jelentkeznek, hogy felvennék a nevükre kiállított kártyát. Mint ismeretes, a megyei biztosítókhoz fordulhatnak mindazok, akiknek máig nincs egészségügyi kártyájuk. A CNAS ugyanakkor arról számolt be, hogy folyamatosan figyelemmel követik a kártya nélkül nyújtott egészségügyi szolgáltatásokat, a rendelkezésükre álló adatok pedig azt mutatják, hogy akik már megkapták az elektronikus eszközt, azok használják is azt, amikor orvoshoz fordulnak.
Bálint Eszter, Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Pénz- és szakemberhiány az egészségügyben
Feleannyi orvos és asszisztens dolgozik a hazai kórházakban, mint az EU többi országában, kiszámíthatatlan a gyógyszerellátás, a belügyminisztérium beleszól az egészségügy dolgaiba, hiányos a daganatos betegek kezelése, méltánytalan a kórházak finanszírozása – sorolták a legsúlyosabb gondokat tegnapi tájékoztatójukon a sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház vezetői. Azt sem rejtették véka alá: házuk táján idén csökkent a betegforgalom, és még sok egyéb oka van annak, hogy előreláthatóan közel kétmillió lejes hiánnyal zárják a 2015-ös esztendőt.
A pozitív események közé sorolta András-Nagy Róbert kórházmenedzser, hogy az intézmény júliusban, a tavaly lezárult akkreditációs folyamat eredményeként megkapta a legmagasabb minősítést, a sürgősségi kórház kategóriában ez a legfelsőbb fokozat, amit öt év múlva újból meg kell szerezni ahhoz, hogy az egészségbiztosító pénztár továbbra is szerződést kössön a kórházzal. A menedzser sikernek tartja, hogy az utóbbi két orvosi versenyvizsgán majd minden helyre ketten-hárman jelentkeztek, hat orvost alkalmaztak, az ortopédia szakon őszre halasztották a versenyvizsgát. Új orvosok: dr. Bodó Erika gyermekgyógyász, dr. Robert Dobrescu neurológus, dr. Alina Bratu sürgősségi szakorvos, dr. Bajcsi Enikő belgyógyász, dr. Szente Lilla neonatológus és dr. György-Szakács Csa­ba sebész. András-Nagy Róbert elmondta, év közepéig közel ezer esettel kevesebbet láttak el, mint tavaly ebben az időszakban, ami egyrészt az építkezésnek és az osztályok folyamatos költöztetésének tudható be, a járóbeteg rendelőkben is csappant a forgalom, a sürgősséget ellenben továbbra is naponta több mint száz páciens kereste fel. A menedzser úgy véli, ha a sürgősségi kórháznak ügyeleti vonalakat kell működtetnie, a finanszírozásnak is tekintettel kellene lennie erre, és nem szabadna az ellátott esetek számához kötni a költségvetést. Gondként említette, hogy folyamatos az orvosok és asszisztensek elvándorlása a kórházból, sok az üres állás, tavaly a meghirdetett százkilenc munkahelyből csak ötvenötöt foglaltak el, idén a nyolcvankettőből ötvenhármat, 90 százalékban kisegítő személyzetet és asszisztenseket vettek fel.
Két éve a kormánytól nem kaptak egy lejt sem beruházásra, a prefektus tízes prioritási listáján nem szerepel a kórház, az egészségbiztosító pénztár törvénytelenül, egyszerű átiratokkal módosítja az elektronikus egészségügyi kártya kötelező használatának határidejét – sorolt fel néhányat a súlyos problémák közül dr. Antal Álmos orvosigazgató. Elmondta, egyes gyógyszerek árának központilag meghatározott csökkentése miatt a gyógyszergyártók abbahagyták ezek előállítását, elsősorban a leginkább használt készítményekről van szó, köztük alvadásgátlók, onkológiai szerek, amelyeket tavaly még be lehetett szerezni, de jelenleg már nincsenek forgalomban. Egyesek helyettesíthetőek, mások kevésbé. Említett okokból a kórház gyógyszerköltségei nem csökkentek, ellenkezőleg, nőttek. Eltűnnek a piacról egyes generikus gyógyszerek, és megjelennek a drágább innovatív készítmények, a kórháznak pedig kötelessége ellátni a beteget és beszerezni a számára leghatékonyabb szert – hangsúlyozta az igazgató.
Dr. Antal Álmos az onkológiai felszereltség hiányosságairól is beszélt, míg az EU országainak többségében háromszázezer lakosra jut egy radioterápiás készülék, addig Romániában egymillió emberre számítanak egyet, a közkórházak radioterápiás központjaiban a gépek régiek, gyakran meghibásodnak. A háromszéki rákos betegek még kiszolgáltatottabbak, mert itt nincs sugárterápia, Brassóba, más városokba vagy külföldre mennek, ha a kezelést még idejében el akarják végezni, mert a minisztérium által meghatározott, erre fordítható pénzkeret olyan kevés, hogy hónapokig kell várni az ingyenes kezelésre. A szakemberhiány a másik rákfenéje az onkológiai ellátásnak, kevés a radiológus és hematológus, az erre szakosodott asszisztensekkel együtt országos szinten ötszázharmincan vannak, akik félmillió daganatos beteget látnak el. Hiányzik a rákszűrés, a diagnosztizálás gyermekcipőben jár, a felszereltség hiányos, a gyógyszerellátás bizonytalan – összegezte a bajokat az igazgató.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A Szászrégeni Magyar Napok programkínálata
A szászrégeni Kemény János Művelődési Társaság, az RMDSZ szászrégeni szervezete, a Rákóczi Szövetséggel és a Humana Regun Egyesülettel, valamint az RMDSZ szászrégeni nőszervezetével közösen a harmadik alkalommal szervezi meg augusztus 27–30-a között a Szászrégeni Magyar Napokat. A sorra kerülő négynapos rendezvény programtervezetéről Fábián Gy. András, a művelődési ház szakreferense tájékoztatta lapunkat.
Augusztus 27-én, csütörtökön a radnótfájai kistemplomban délután 6 órától a Humana Regun Egyesület szervezésében Menni vagy maradni? címmel tartanak kerekasztal-beszélgetést, amelyen a szervezők a magyarság számának csökkenésére, az elvándorlás okaira próbálnak választ találni, s azt a kérdést is felvetik, hogy mit tehetnek egyházaink, az iskola, a civil szervezetek, a politikum azért, hogy csökkenjen a kivándorlók száma? A rendezvényen fellépnek a Humana Regun Egyesület tagjai, Géczi Jancsi, a Titán együttes zongoristája, Bondor Anna Renáta és Nagy Endre, valamint az irodalmi rendezvényeken díjazott diákok. A belépés ingyenes, a szervezők adományokat elfogadnak, és az Ady István lelkész által működtetett szászrégeni szórványkollégium megsegítésére ajánlják fel.
Augusztus 28-án, pénteken 11 és 13 óra között a radnótfájai kistemplomban a Rákóczi Szövetség égisze alatt, Nagy Atilla tanár irányításával líceumi diákok helytörténeti, történelmi vetélkedője zajlik Réges-Régen címmel. Ugyanaznap délután 4 órától a DIO Házban levetítik a Kereszthegy című filmet, majd az Eugen Nicoara Művelődési Ház nagytermében 18 és 20 óra között gálaestet tartanak. A szászrégeni magyarságért című műsor keretében lesz a Szászrégeni Magyar Napok hivatalos megnyitója, díjazzák a történelmi vetélkedő nyerteseit és átadják a 2015-ös életműdíjakat. A gálaest második részében a Codex régizene-együttes lép fel. A belépés ingyenes.
Augusztus 29-én, szombaton 10 és 11.30 között a művelődési ház nagytermében a szászrégeni I–VIII. osztályos diákokról szóló előadást, a Vidám perceket tekinthetik meg az érdeklődők. A Rosszcsontok – a Petru Maior líceum színjátszói – bemutatják a Bolondos királyság – királyi bolondság című mesejátékot, a Csim-Bumm ifjúsági és gyermekszínjátszó csoport jelenetet ad elő a Tiritarka oskola című sulikomédiából. A Gyöngyharmat tánccsoport (Alexandru Ceusianu iskola) néptánccal, míg a Vidám csapat tagjai (Petru Maior líceum) nótacsokorral, vidám dalokkal állnak közönség elé. Közreműködnek néhányan a Hagyományőrző rügyecskék és a Madárka-madárka népdalvetélkedők résztvevői közül is. 16 és 18 óra között Nagy Atilla tanár történelmi sétára hívja a múlt iránt érdeklődőket. A helyismereti túrán részt vevők az evangélikus templom előtt találkoznak, s a tervek szerint a körúton felkeresik Szászrégen néhány jellegzetes épületét, majd valószínűleg ide is térnek vissza, mivel 18 órától az evangélikus templomban orgonakoncert lesz. Fellép Pozsár Róbert kolozsvári orgonaművész, aki barokk és romantikus műveket ad elő. A belépés ingyenes. 19.30-tól az Eugen Nicoara Művelődési Ház nagytermében a csíkszeredai Open Stage – Székelyland színjátszói – stand up comedy műfaj – zenés kabaréjeleneteket adnak elő.
Augusztus 30-án, vasárnap az Avântul sportpályán és az ott felállított színpadon zajlanak rendezvények. 9 órától kispályás labdarúgó-bajnokság, 10 órától kezdődik a gulyásfőző verseny, ugyancsak ettől az időponttól az RMDSZ nőszervezete külön programokkal várja a gyerekeket. Lesz zsákban futás, nevetőverseny, mosolydobás, lufiformázás, mesekitalálás, hajfonás, fodrászat, arcfestés, és fizikai kísérleteket is bemutatnak kisebbeknek és nagyoknak egyaránt. 12 órától a helyi fúvószenekar mutatja be műsorát. 14 órától a történelmi egyházak lelkészei megáldják az új kenyeret.
A színpadon 16 órától fellépnek a szászrégeni Kerekerdő és Gyöngyvirág, a marosfelfalusi Bíborka, a kisfülpösi Lángvirág néptánccsoportok, és díjazzák a labdarúgó-bajnokság és a gulyásfőző verseny legjobbjait. 18.30-tól Szabó Előd és Nagy Róbert 1848 – volt egy szabadságharc című rockoratóriumát mutatják be, amelyben olyan jeles magyarországi és erdélyi művészek lépnek fel, mint Kalapács József, Tóth Renáta, Márton Fruzsina, Szabó Gyula-Győző, közreműködnek a szászrégeni líceumok magyar diákokból álló néptáncosai. Koreográfus: Kovács János. Látványtervező: Gombos Róbert.
A III. Szászrégeni Magyar Napok – amelyet a Bethlen Gábor Alap, a Maros Megyei Tanács, az RMDSZ elnöki hivatala, Szászrégen önkormányzata, a Pam Kft., a Consicom Kft., a Hargita Gyöngye Rt., Papp Zoltán vállalkozó támogatnak – lampioneregetéssel zárul.
Népújság (Marosvásárhely)

Szászrégeni Magyar Napok vasárnapig
A Szászrégeni Kemény János Művelődési Társaság és a helyi RMDSZ a napokban harmadik alkalommal szervezi meg Szászrégeni Magyar Napokat.
Csütörtökön kezdődött meg a rendezvénysorozat, amikor a radnótfájai Kistemplomban a Humana Regun Egyesület szervezésében a Menni, vagy maradni? címmel kerekasztal-beszélgetést tartottak. A szervezők a magyarság számának csökkenésére, az elvándorlás okaira próbáltak választ találni.
Pénteken 18 és 20 óra között az Eugen Nicoară Művelődési Ház nagytermébe várják az érdeklődőket. A szászrégeni magyarságért című gálaest keretében tartják a hivatalos megnyitót, díjazzák a történelmi vetélkedő nyerteseit, valamint átadják a 2015-ös életműdíjakat. A rendezvény második részében a Codex régizene együttes műsorát hallhatják a jelenlévők.
Szombaton 10 és 11.30 óra között ismét a művelődési ház nagyterme a Magyar Napok helyszíne. A Vidám percek című előadás főleg 1–8. osztályos diákoknak és diákokról szól. A Rosszcsontok (Petru Maior Gimnázium) színjátszói bemutatják a Bolondos királyság – királyi bolondság mesejátékot, a Csim-Bumm Ifjúsági és Gyermekszínjátszó Csoport jelenetet ad elő a Tiritarka oskola című sulikomédiából. A Gyöngyharmat tánccsoport (Alexandru Ceusianu Gimnázium) néptáncokat mutat be, a Vidám csapat tagjai (Petru Maior Gimnázium) nótákkal, vidám dalokkal lépnek fel. Közreműködnek néhányan a Hagyományőrző rügyecskék és a Madárka-madárka népdalvetélkedők résztvevői közül is, akik népdalokkal szórakoztatják a jelenlevőket. A belépés ingyenes.
16 és 18 óra között Nagy Atilla tanár történelmi sétára hívja a múltunk, történelmünk iránt érdeklődőket. Találkozási helyszín az evangélikus templom. 18 órakor kezdődik Pozsár Róbert kolozsvári orgonaművész koncertje az evangélikus templomban. 19.30 perckor az Eugen Nicoară Művelődési Ház nagytermébe várják a színházszerető közönséget. A csíkszeredai Open Stage – Székelylend színjátszói (a stand up comedy műfajban) kabaréjeleneteket adnak elő, melyeket zenével fűszereznek. A belepés ingyenes.
Vasárnap az egész napos rendezvények színhelye az Avântul sporttelep és az ott felállított színpad. Reggel kispályás labdarúgó bajnokság lesz, 10 órakor kezdődik a gulyásfőzés és a gyerekprogramok az RMDSZ Nőszervezetének szervezésében. Délben a szászrégeni fúvószenekar lép fel, 14 órakor kerül sor az ünnepi kenyéráldásra. 16 órától a szászrégeni Kerekerdő és Gyöngyvirág, a marosfelfalui Bíborka, a kisfülpösi Lángvirág néptánccsoportok lépnek fel, majd díjazzák a nyertes focicsapatot és a gulyásfőző verseny legjobbjait. 18.30 órakor kezdődik a Szabó Előd és Nagy Róbert által írt rockoratórium. Az 1849 – Volt egy szabadságharc című darabban olyan magyarországi és erdélyi művészeket láthatnak az érdeklődők, mint Kalapács József, Tóth Reni – ex Kormorán, Márton Fruzsina, Szabó Gyula Győző, valamint a szászrégeni középiskolák magyar néptáncosai. Koreográfus Kovács János. Látványterv: Gombos Róbert.
Fábián András
Székelyhon.ro

Fülesnek áll a világ
Szokás szerint megbotránkozott a romániai magyar közösség, amiért a román hírszerző szolgálat ismét a veszélyes dolgok közé sorolta az autonómiázást. Pedig ez még csak a kisebbik baj.
A magyarveszélyre utaló megállapításokon túl ugyanis egyéb dolgokra is kitér a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) 2014-es jelentése. Például arra, hogy az elmúlt évben állami intézményeket értek olyan kibertámadások, amelyek mögött idegen államok álltak. Vagy hogy elég rendes hírszerzési és elhárítási meccsek zajlanak az országban, jelentős tevékenységet folytatnak Romániában a külföldi titkosszolgálatok. Arról is szót ejt a jelentés, hogy a regionális fejlesztések tekintetében továbbra is gondot jelent, hogy a beruházásokról preferenciális alapokon születnek döntések és nem a valós igények szerint. Ez még az ilyen homályos megfogalmazás mellett is egyértelmű: a kormány, illetve a megyei és helyi önkormányzatok még mindig haveri alapon osztják ki a melót és a vele járó közpénzt.
A SRI dokumentuma rámutat, a megszorító intézkedések elősegítették a korrupció elterjedését, ez minden téren és szinten érződik, de különösen a közigazgatásban. Feketén-fehéren állítja a jelentés: bűnszervezetek jutottak be a magas rangú állami hivatalokba, sőt vannak arra mutató jelek, amelyek szerint tisztviselők vagy elöljárók irányítják ezeket a bűnszervezeteket. Vagyis, amikor az átlagembert félrészegen megszállja a bölcsesség a kocsmában és beleordítja a világba, hogy a fél országot gazemberek irányítják, na akkor cseppet sem túloz.
Ami bennünket, magyarokat érint a jelentésben, abban sincs sok újdonság: megerősödött az autonómiapárti diskurzus. Amint a Krónika is írta: „miközben külföldön Bukarest magyarellenes politikájára igyekeznek felhívni a hangsúlyt, belföldön a »székely« etnokulturális identitás »agresszív hangsúlyozása« zajlik. A dokumentum emellett kitér arra is, hogy a román állami intézmények fellépése nyomán csökkent a „hungarista szellemiségű csoportok tevékenysége.” Ugyancsak az országos napilap jelezte: „Egyes szomszédos államokbeli hivatalosságok/diplomaták folytatódó erőfeszítései, hogy bevonják nemzettársaik közösségét az anyaország érdekeinek támogatásába, továbbra is befolyásolja a nemzeti kisebbség helyzetét, a releváns eredmények hiányát ugyanakkor a régió román közössége nemzeti önazonosságának megőrzése is jelzi.” Nos, ennyit magyarveszélyről. Arra viszont nem tér ki a jelentés, hogy Románia úgy, ahogy van, veszélyes lehet az egész Európai Unióra nézve, hiszen még mindig nem került be a Schengeni-övezetbe, noha már 2007 óta teljes tagja az uniónak.
A hírszerzők jelentése az egészségügytől az oktatáson át az igazságügyig gyakorlatilag mindenről két-három mondatban sorolja a mindenki által ismert vagy legalábbis sejtett tényeket, ez nem jó, az rossz, itt korrupció van, ott hiányos a jogi szabályozás stb. Tele van a jelentés banális közhelyek halmazával. Merthogy ez a nyilvános, steril változat. Attól azonban mégis kiszökik az ember szeme, amikor eljut a tavaly végzett megfigyelésekre vonatkozó számokhoz. 2014-ben ugyanis 44 759 esetben hajtottak végre ilyen jellegű műveletet. Az említett számból 2496 volt nemzetbiztonsági ügy, amelyekben a SRI járt el, és 42 263 volt „technikai megfigyelés”. Amint a jelentés is megállapítja, összességében több mint 15 százalékkal több megfigyelést végeztek, mint egy évvel korábban, 2013-ban. Még ennél is vadabb az a tény, hogy az összes megfigyelés alig több mint öt százaléka volt nemzetbiztonsági ügy – amelyek felderítése végett 25 évvel ezelőtt létrehozták az intézményt.
A leskelődési/hallgatózási/adatrögzítési munka 95 százalékát bírói engedéllyel az országos főügyészség és a korrupcióellenes ügyészség megrendelésére végzik. 2005-ben még összesen 6370 alkalommal kaptak engedélyt megfigyelésre, 2007-ben 10 272, 2010-ben pedig 30 624 esetben tapasztották a fülüket a telefonkagylókra, míg tavalyra már 44 759 ilyen akció jött össze.
Nyilván a jogi szabályozás miatt van az, hogy a megfigyeléseket nem a bűnüldöző szervek, hanem az egyik titkosszolgálat végzi. De az azért mégiscsak furcsa, hogy arányaiban véve a SRI erejét nem a nemzetbiztonság védelme, hanem a korrupcióellenesnek mondott harc köti le. A számok alapján feltételezhető, hogy több választott vagy kinevezett elöljárót hallgatnak le, mint hungaristának tartott autonómiapárti székelyt vagy szélsőséges muzulmánnak vélt dobrogeai tatárt.
Ez elég vicces, bár nem biztos, hogy mindeni őszintén tud rajta kacagni.
Szüszer-Nagy Róbert
Székelyhon.ro

Fatal system error
Politikusaink meglepődve tapasztalják, hogy a jó nép elküldi őket a francba. Nem értik, hogy mi a baj. Pontosabban addig a pontig értik, hogy az ellenfeleik tűnjenek el, azt viszont nem fogják fel, hogy nekik miért is kellene lekopniuk.
Az ország nagyobb városaiban ezrek követelik a komplett politikai elit menesztését, valamint a korrupció korrekt felszámolását. A politikusok őszintén meglepődöttek, hogy az egyszerű emberek számon akarják kérni rajtuk az elmúlt évtizedekben rendszeresített disznóságokat. Nem ahhoz vannak szokva, hogy az utca visszaszól, hogy az utca számon kér. Ahhoz vannak szokva, hogy akit lehet megvásárolnak, akit pedig nem, azt tönkre teszik.
Az utcán most nem számít az ideológia, a pártszimpátia, csak az, hogy az egész korrupt bagázs takarodjon már a fészkes fenébe. Nem fog eltakarodni, persze, hogy nem. Az ügyeskedő, örök túlélők ellopják majd ezt a tiltakozáshullámot is, amint az tették a forradalommal. De addig is egy rövid időre minden egyes választott, valamint kinevezett vezető szembesülhet azzal, hogy nem mindenki szereti őket, nem mindenkit sikerült átverniük. Azért fontos ez, mert ebben az országban szinte következmények nélkül lehetett csalni, lopni, hazudni, legfeljebb egy-két ember lebukott, de a rendszer semmit sem változott.
Súlyos tragédia és az ahhoz való pikírt állami viszonyulás kellett, hogy a bicska kinyíljon a zsebekben. Kiderült, amit mindenki tudott: ismeretséggel, pénzzel minden szabály áthágható. Ezt a rendszert egyébként éppenséggel mi, az egyszerű polgárok működtettük ebben a formában. Engedtük, hogy kiépüljön, és hogy fennmaradjon. Mert bennünket is legyőztek, vagy talán eleve feladtuk és elhittük, hogy ezen változtatni nem lehet, mert ez Románia. Ezzel magyaráztuk meg magunknak, ha magyar hivatalnok packázott velünk, ha magyar választott törölte belénk a gumicsizmáját. Beletörődtünk, hogy ez így természetes.
Ahhoz, hogy bármi is megváltozzon, annál többre van szükség, hogy a korrupt politikusok és hivatalnokok lelépjenek a színről. Elsősorban nekünk, a választóknak kellene megtagadnunk innentől kezdve, hogy kenőpénzt adjunk. És meg kell tanulnunk választani. Különben kezdődik minden elölről.
Szüszer-Nagy Róbert
Székelyhon.ro

Sovén „ellátás” a szentgyörgyi sürgősségen
Vizsgálat indult a sepsiszentgyörgyi megyei kórház sürgősségi osztályán, miután az egyik beteg arra panaszkodott: hátrányos megkülönböztetésben volt része, mivel nem tudott románul.
A sepsikőröspataki M. M. a Háromszék helyi napilapnak írt olvasói levélben számol be az esetről. Múlt héten éjszaka kért segítséget a sepsiszentgyörgyi megyei kórház sürgősségi osztályán, ám amikor kiderült, hogy csak magyarul tudja elmondani a tüneteit, a szolgálatos orvos azt mondta neki: „ha nem tud románul, menjen haza”.
Az asszony beszámolója szerint sokáig várakozott, amíg egy nővér lefordította a mondanivalóját, csak azután vizsgálta meg az ügyeletes orvos. Utána infúziót kapott, ám amikor az elfogyott, szinte fél órát kellett várnia, amíg a tűt kivették. „Nem ilyen ellátásra számítottam” – fogalmaz levelében a nő.
András-Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi kórház igazgatója szerkesztőségünknek elmondta, hogy kivizsgálás indult az ügyben, és csak annak lezárása után hozzák nyilvánosságra következtetéseiket. Kifejtette, a beteg nem tett hivatalos panaszt az egészségügyi intézménynél, annak vezetői a sajtóban megjelent információk alapján kezdeményeztek kivizsgálást.
Az esetről a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat is értesült. Benkő Erika irodavezető érdeklődésünkre elmondta, hogy hivatalos levélben kértek tájékoztatást a kórház vezetőségétől az ügyről. Mint mesélte, felvették a kapcsolatot a panaszos hölggyel, aki elmondta, azért nem tett feljelentést, mivel nem tudta, hogy miként kell eljárni.
A páciens szerint a váróteremben az is elhangzott, hogy az orvosnő Brassóból ingázik, és nem ez az első eset, hogy számon kéri a betegektől: miért nem beszélnek románul. Benkő Erika elmondta, jogi tanácsadást nyújtanak a sértettnek, és segítenek megfogalmazni a kórház vezetőségének címzett feljelentést.
Korábban a sepsiszentgyörgyi kórház vezetősége a kétnyelvűség biztosítása kapcsán lapunknak úgy nyilatkozott, hogy minden téren biztosítani próbálják a betegekkel való akadálytalan kommunikációt, az akkreditáció egyik feltétele ugyanis az volt, hogy szolgáltatói szerződéssel olyan szakembert is foglalkoztassanak, aki szükség esetén jelbeszéddel tolmácsol a siketnémák és orvosok között. A szakemberek szerint az egészségügy nagyon érzékeny terület a kétnyelvűség szempontjából, a beteg számára ugyanis már az is kommunikációs korlátot jelent, hogy rosszul érzi magát, ezért fontos, hogy anyanyelvén kommunikálhasson állapotáról.
Egyébként az egészségügyi minisztérium 2013-ban készített felmérést az Európa Tanácsnak arról, hogy a hazai egészségügyi intézmények mennyire tesznek eleget a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájában előírtaknak. A székelyföldi egészségügyi illetékesek akkor azt nyilatkozták, megpróbálják biztosítani a magyar nyelvű kommunikációt is a többségében magyarok által lakott térségben.
Bíró Blanka
Székelyhon.ro

Nem történt mulasztás
Kivizsgálta a Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Kórház vezetősége a sürgősségen november közepén történt incidenst, szakmai mulasztást nem találtak, és a beteg román nyelvtudás hiánya miatti elutasítása sem nyert megerősítést – közölte tegnap András-Nagy Róbert. A kórházmenedzser kifejtette, mindennemű nyelvi, etnikai vagy bármilyen megkülönböztetést elítélnek, ám ebben az estben nem bizonyítható, hogy az történt.
Alina Braţu doktornő állítja, hogy ő csak azt mondta, nem érti, mit mond a páciens, nem küldte el, nem kérte számon román tudását. A beteg állítása szemben áll az orvoséval, nincs ahogyan igazságot tenni – mondotta. A beteg összesen egy óra négy percet töltött a sürgősségen, rendesen kivizsgálták, ellátták, a perfúziót nem vehették le, amíg nem érkeztek meg a laboreredmények, ezért maradt ott hosszabb ideig – magyarázta a kórházmenedzser. Kitért arra is, hogy a beteg azóta sem nyújtott be panaszt, a Háromszék november 20-i számából ismerték meg kifogásait, az alapján indították el a vizsgálatot. Ismerik a gondokat a sürgősségen, kevés az orvos, és valóban nem mindenki tud magyarul, de örülnek, ha egy-egy brassói kolléga ügyeletet vállal, igyekeztek úgy megoldani, hogy mindig legyen legalább egy magyarul tudó asszisztens vagy orvos, hogy tolmácsolni tudjon a hasonló esetekben. Kérik ugyanakkor, hogy a betegek, hozzátartozók bizalommal forduljanak hozzájuk, ha elégedetlenek, minden esetnek utánajárnak. Vannak hiányosságok a kórházban, akad bőven, amin javítani, ezt tükrözi a heti 5–10 panasz is, amely befut hozzájuk, és ezek sok esetben megalapozottnak bizonyulnak – fejtette ki dr. Antal Álmos orvosigazgató. Bízik benne, hogy a december elsejével életbe lépett 25 százalékos fizetésemelés annyira csökkenti az egészségügyben dolgozók elégedetlenségét, hogy nagyobb lesz a tűrőképességük, több empátiával viszonyulnak majd a betegekhez.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Időutazók Erdélyben
A BBTE Kolozsvári Magyar Történeti Intézete és a Buza László Egyesület a Nemzetközi és Regionális Tanulmányokért (BENRT) történelmi vetélkedőt szervezett 2015-ben Időutazók Erdélyben: 70 éve történt – 1945. A polgári korszak vége – a kommunista totalitarizmus erőszakos bevezetése témában. A korszak iránt érdeklődő diákok, igazi történész-inasként korabeli fényképek, plakátok felkutatásával, digitális rögzítésével és beküldésével nevezhettek be a vetélkedőre. A szakmai elbíráló bizottság tiszteletbeli elnöke dr. Ötvös István, PPKE Piliscsaba – Budapest, egyetemi docens, a Nemzeti Emlékezet Bizottság tagja, további tagjai Tóth Szilárd, Lönhárt Tamás, Nagy Róbert Miklós, Hunyadi Attila Gábor.
A bizottság december 18-án a következő tanulókat tüntette ki: I. díj: Fülöp Edina, Benedek Elek Pedagógiai Líceum, Székelyudvarhely, tanár: Novák Károly István, II. díjak: Cheţan Andrea, Pataki Aranka Tímea, III. díjak: Varga Beáta, Soos Izabella, négyük a dicsőszentmártoni Andrei Bârseanu Elméleti Líceumból, Béres Ilona tanárnő tanulói. Gimnáziumi és elemi iskolás korosztályban Kapalai Gergő (Ady Endre Líceum, tanára Apáti Timea) és Kapalai Sára (Szacsvay Imre Általános Iskola, tanítója Alföldi Andrea) Nagyváradról jelentkezett és érdemelt ki III. díjat. Dicséretben részesültek: Mihály Bence (Dicsőszentmárton) és Major Ottó (Horváth János Elméleti Líceum, Margitta, tanár: Zatoschil-Ballai Zsuzsa). A vetélkedő során kifejtett kutatói és szakmai tevékenységükért (levéltári kutatás, népszerűsítés, vitakörök) szintén dicséretben részesültek: Antal Róbert-István (Gyímesbükk), Horváth Csaba (Kolozsvár), Kovács Szabolcs, Majoros Péter (Nagyvárad), Orbán Balázs (Szováta) egyetemi hallgatók.
Szabadság (Kolozsvár)

Jogszabálytól eltérő magyar nyelvű helységnévtáblák
Megeshet, hogy új helységnévtáblákat kell kihelyezni a 132-es megyei úton, ahol egyébként a múlt héten adták át nagy csinadrattával a magyar nyelvű táblákat. A frissen kirakott táblák ugyanis eltérnek az idevágó jogszabály előírásaitól.
A magyar településnevet akkora betűtípussal kellett volna írni, mint a román nyelvűt – ez az első rendellenesség, ami feltűnik a karácsony előtt ripsz-ropsz átadott táblákon. Amint arról folyamatosan tájékoztattunk, a több éves huzavona után felújított útszakasz mentén, Szentegyháza és Brassó megye határa között kizárólag román nyelvű helységnévtáblákat raktak ki. Erre lapcsaládunk hívta fel a figyelmet, és annak nyomán csináltatott a megyei önkormányzat magyar nyelvű helységnévtáblákat – azokat december 23-án adtak át.
Besűrített magyar betűk
Az új táblákon az a legszembetűnőbb, hogy a magyar feliratot besűrítették annyi helyre, mint amit a román felirat foglal. Például a Merești felirat jóval keskenyebb, mint a Homoródalmás, a táblák mérete viszont azonos. A román feliratot tekintették viszonyítási alapnak, így a magyar nevet kisebb karakterekkel írták ki. Ezért most túl sűrű ahhoz, hogy az idevetődő idegen menet közben kibetűzhesse.
Szabályozott táblakészítés
Az idevágó jogszabályhoz képest nemcsak a betűméret problémás, hanem a táblák száma is, mert egy táblán kellene legyen mind a román, mind a magyar felirat. A 2001-ben elfogadott 215-ös törvény alkalmazási módszertanát szentesítő 2001/1206-os kormányhatározat melléklete 11. cikkelyének 1. bekezdése szerint azokon a településeken, ahol a lakosság legkevesebb húsz százaléka valamely nemzeti kisebbséghez tartozik, a helységnevet a román nyelvű felirat alá ugyanazon a táblára kell kiírni a kisebbség nyelvén, ugyanazokat a betűtípust és betűméretet használva.
Egyébként a nemrég felújított 123 A jelzésű megyei úton (Csíkszentkirály – Tusnád) is a vonatkozó előírásoknak megfelelően helyezték ki a helységnévtáblákat.
A téma kapcsán e-mailen kerestük Borboly Csabát, Hargita megye tanácsának elnökét, aki a magyar helységnévtáblák átadásán hangsúlyozta, a teljes megyei tanács érdeme az útszakasz felújítása. A tanácselnöktől azt szerettük volna megtudni, hogy mely jogszabály alapján határozták meg a 132-es számú megyei útra kihelyezett magyar nyelvű táblák formáját és tartalmát, illetve mikor tervezik lecserélni a múlt héten kihelyezett táblákat? Amennyiben választ kapunk kérdéseinkre, a témára visszatérünk.
4700 lej Incze Csongort, a megyei önkormányzat alelnökét bízta meg Borboly Csaba elnök ama „baki” kijavításával, amelynek nyomán csak románul tüntették fel a települések neveit a 132-es megyei út mentén. Az alelnöktől korábban megtudtuk, hogy összesen 24 magyarul feliratozott táblát kellett kihelyezni – ezeket 4700 lejért gyártotta le a Piatra Neamț-i Katel Kft. Az utángyártott helységnévtáblákat a már meglévő táblák tartóoszlopaira szerelték fel.
Szüszer-Nagy Róbert
Székelyhon.ro

Nem felelnek meg a szabványoknak a magyar feliratok
Valószínű, hogy új helységnévtáblákat kell kihelyezni a Hargita megyei 132-es megyei úton, ahol egyébként a múlt héten szerelték fel a magyar nyelvű táblákat. A frissen kirakott táblák ugyanis eltérnek az idevágó jogszabály előírásaitól.
A magyar településnévnek akkora betűmérete kellett volna legyen, mint a román nyelvűnek – ez az első rendellenesség, ami feltűnik a karácsony előtt ripsz-ropsz átadott táblákon. Amint arról beszámoltunk, a többéves huzavona után felújított útszakasz mentén, Szentegyháza és Brassó megye határa között kizárólag román nyelvű helységnévtáblákat tettek ki. Erre lapcsaládunk hívta fel a figyelmet, és annak nyomán készítetett a megyei önkormányzat magyar nyelvű helységnévtáblákat, amelyeket december 23-án adtak át.
Az új táblákon az a legszembetűnőbb, hogy a magyar feliratot besűrítették annyi helyre, mint amit a román felirat foglal. Például a „Mereşti” felirat jóval rövidebb, mint a „Homoródalmás”, a táblák mérete viszont azonos. A román feliratot tekintették viszonyítási alapnak, így a magyar nevet kisebb karakterekkel írták ki. Ezért most túl sűrű ahhoz, hogy az idevetődő idegen menet közben kibetűzhesse.
Az idevágó jogszabályhoz képest nemcsak a betűméret problémás, hanem a táblák száma is, mert egy táblán kellene hogy legyen mind a román, mind a magyar felirat. A 2000-ben elfogadott 215-ös törvény alkalmazási módszertanát szentesítő 2001/1206-os kormányhatározat melléklete 11. cikkelyének 1. bekezdése szerint azokon a településeken, ahol a lakosság legkevesebb húsz százaléka valamely nemzeti kisebbséghez tartozik, a helységnevet a román nyelvű felirat alá, ugyanazon táblára kell kiírni a kisebbség nyelvén, ugyanazon betűtípust és betűméretet használva.
A téma kapcsán e-mailen kerestük Borboly Csabát, a Hargita Megyei Tanács elnökét, aki a magyar helységnévtáblák átadásán hangsúlyozta, a teljes megyei tanács érdeme az útszakasz felújítása. A tanácselnöktől azt szerettük volna megtudni, hogy mely jogszabály alapján határozták meg a 132-es számú megyei útra kihelyezett magyar nyelvű táblák formáját és tartalmát, illetve mikor tervezik lecserélni a múlt héten kihelyezett táblákat? Amennyiben választ kapunk kérdéseinkre, a témára visszatérünk.
Amint arról beszámoltunk, Incze Csongort, a megyei önkormányzat alelnökét bízta meg Borboly Csaba elnök ama „baki” kijavításával, amelynek nyomán csak románul tüntették fel a települések nevét a 132-es megyei út mentén. Az alelnöktől korábban megtudtuk, hogy összesen 24 magyarul feliratozott táblát kellett kihelyezni – ezeket 4700 lejért gyártotta le a Piatra Neamţ-i Katel Kft. Az utángyártott helységnévtáblákat a már meglévő táblák tartóoszlopaira szerelték fel.
Szüszer-Nagy Róbert
Krónika (Kolozsvár)

Borboly válaszolt táblaügyben
Reagált a 132-es megyei út mentén elhelyezett helységnévtáblákkal kapcsolatos kérdéseinkre Borboly Csaba, a megyei önkormányzat elnöke. Amint kedden megírtuk: szabálytalanok a szóban forgó út mentén álló helységnévjelzők.
A magyar településnevek ugyanis a román nyelvű felirat alatt, azonos táblán, azonos méretben kell szerepeljenek, ehelyett Hargita Megye Tanácsa külön táblákra íratta fel a magyar neveket, esetenként kisebb betűmérettel. Cikkünkben arra mutattunk rá, hogy a magyar helységneveket centire akkora betűkkel kell kiírni, mint a románt. A vonatkozó jogszabály erre konkrétan ki is tér.
A megyei tanács tehát egy korábbi mulasztását egy újabbal próbálta helyrehozni. Mint emlékezetes, a novemberben kihelyezett első rend tábla ugyanis mind román volt, a kétnyelvű feliratozást valahogy kifelejtették a nagyívű projektből. A magyar felirat akkor lett hirtelen fontos, amikor a lapcsaládunk írt a témáról. A 24 darab magyar feliratú táblát utólag gyártatták le, a hivatalos közlés szerint a 4700 lejes költséget a megyei önkormányzat útkarbantartásra elkülönített pénzalapjából állták.
Hargita Megye Tanácsának elnökétől azt kérdeztük hétfőn, hogy melyik jogszabály alapján határozták meg a magyar nyelvű helységnévtáblák formáját és tartalmát, illetve mikor tervezik lecserélni a múlt héten kihelyezett táblákat.
„A 132-es út mentén megjelenő román nyelvű útjelző táblák kihelyezése a 2007-ben elfogadott műszaki terv szerint történt, amely alapján a pályázat is be lett nyújtva, majd a támogatási szerződés megkötve az EU-val. A magyar nyelvű táblák utólagos kitétele a még be nem fejezett munkálat időszakában, vagyis a még le nem zárt útépítésről beszélünk, amelynek a táblák is a részét képezik – azért kerültek ki, hogy a magyar közösség érdekeit és jogait érvényesítsük. De azzal szembesülünk, hogy lassan nem a magyarság érdeke és maga a tény, hogy van magyar felirat is – válik fontossá, hanem a politikai botrány kirobbantása” – olvasható a szerdán délután kapott, változtatás nélkül itt közreadott válaszban.
Ezzel kapcsolatosan fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a magyarság érdekét éppenséggel a mi lapcsaládunk képviselte, amikor felhívta a figyelmet arra, hogy nincsenek az útszakaszon magyar feliratok, és ezt cselekedtük akkor is, amikor rámutattunk: a magyar felirat nem lehet kisebb, mint a román. A politikai botrányokat pedig hagyjuk, nem erről van itt szó.
Az újabb táblacserékkel kapcsolatosan a közlemény leszögezi: „az uniós forrásokból elkészült jelenlegi táblákat a garancia lejárta után lehet eltávolítani, ha elkészülnek az egységes kétnyelvű táblák, azokat a települések polgármesterei fogják elhelyezni a saját költségvetésükből, hisz a törvény így rendelkezik. A kétnyelvű helységnévtáblát a Hargita Megyei Tanács csak ott teheti ki, ahol ezt a polgármesterek nem akarják megtenni. Miután ez megtörtént, csak ezt követően lehet eltávolítani a jelenlegi magyar nyelvű táblákat. A projekt még nincs lezárva, a jelenlegi fázisban amit meg kellett tegyünk, az meg lett téve.” Nem kívánjuk ezt a közlést kivesézni, hiszen az olvasók pontosan értik a választ.
Szüszer-Nagy Róbert
Székelyhon.ro

Növekszik a háromszéki kórházakban hagyott csecsemők száma
Tavaly 45 újszülöttet hagytak a kórházakban, kielenccel többet, mint amennyit 2014-ben jegyeztek – közölte hétfőn Vass Mária, a Kovászna megyei Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetője.
A háromszéki gyermekvédelmi igazgatóság vezetője szerint a tavaly kórházak újszülött osztályain „felejtett” csecsemők közül 22-en a gyermekvédelmi rendszerben nevelkednek, 17 csecsemőt sikerült hatósági közbejárásra a természetes családjuk körében elhelyezni, azaz visszafogadták őket szüleik vagy befogadták rokonaik. További 4 kórházban hagyott újszülöttről pedig kiderült, hogy fogyatékkal él, ezért őket a baróti fogyatékkal élők központjában helyezték el, illetve két elhagyott csecsemő sorsa még rendezetlen.
Vass Mária ugyanakkor rámutatott, hogy tavaly ugyan megugrott a kórházban hagyott újszülöttek száma Háromszéken, de a sokéves statisztikák azt mutatják, hogy csökken a szüleik által elhagyott gyerekek száma. A gyermekvédelmi szakember rámutatott: Kovászna megyében ugyan nagyszámú leányanyát jegyeztek, azaz olyan kiskorú lányokat, akik csecsemőnek adnak életet, de mégsem közülük kerülnek ki az újszülöttjeiket elhagyók. Vass Mária magyarázata szerint többnyire a szegény sorban, rendezetlen körülmények között élő, sokgyerekes szülők hagyják újszülöttjeiket a kórházakban.
A sepsiszentgyörgyi megyei sürgősségi kórház igazgatója, András Nagy Róbert szerint azt tapasztalják, hogy egyes anyák szülés után szó szerint elszaladnak a kórházból, maguk után hagyva csecsemőiket. A kórházigazgató szerint a helyi hatóságok és állami intézmények összehangolt tevékenységére lenne szükség, hogy a terhességmegelőzés módszereiről tájékoztassák azt a társadalmi csoportot, amelynek körében leginkább előfordulnak a nem-kívánt terhességek. maszol.ro

Érdemtelenül
Klaus Johannis alig egy év alatt tökéletesen belesimult a tájba, és ma már nyugodtan letagadhatja, hogy nyitott szellemiségű gondolkodó lenne. Nem mintha korábban az lett volna, de bizonyos jelek arra mutattak, hogy talán. A kétség maradéktalanul eloszlott.
A román államfő még alig lépett hivatalba, amikor nekilátott kitüntetéseket osztogatni. Így sikerült alig néhány hetes elnökösködés után kitüntetni egy olyan fickót, akit a civil szféra azzal vádolt, hogy a rossz emlékű legionárius mozgalommal szimpatizál. Lett ebből ugyan egy kisebb botrány, de semmi sem változott. A szóban forgó úriemberről kiderült, hogy ő ugyan nem volt sem gyilkos legionárius, sem véreskezű vasgárdista, mert hát kisgyerek volt akkoriban. 19 évesen került börtönbe kommunistaellenes szervezkedés miatt, a szerencsétlen még egészen fiatalon ismerkedett meg a könyörtelen elnyomás embert próbáló módszereivel és eszközeivel. De az is kiderült róla, hogy néhány évvel ezelőtt nyilvános eseményen méltatta a fentebb említett gyilkos egyletek kétes hírű tagjait, szóval ez így normális helyeken több mint vállalhatatlan. Csak nem itt. Mert az egyáltalán nem baj ebben az országban, ha valaki az egykoron szégyenteljes tetteket elkövető bűnözők emlékét ápolja. Csak éppen ne magyarkodjon, mert akkor lőttek mindennek.
Klaus Johannis csütörtökön megvonta Tőkés Lászlótól azt az állami kitüntetést, amit ő a korábbi államfőtől kapott az 1989-es rendszerváltás elindításában játszott történelmi szerepéért. Tőkés László 2009-ben azért kapta meg a Románia Csillaga Érdemrend lovagi fokozatát, mert két évtizeddel korábban volt kurázsija szembeszállni a kommunista elnyomással. Nagy szerepe volt abban, hogy megváltozott Románia sorsa, hogy elindult azon az úton, amely a szabad választásokhoz vezetett. Azokhoz a választásokhoz, amelyek végül hatalomra juttatták sok-sok évvel később azt a Victor Pontát, aki éppenséggel az érdemrend visszavonását kezdeményezte. A több mint negyed évszázaddal ezelőtt megváltozott világnak köszönhetően lehetett elnök Klaus Johannisból, aki most éppen a kommunizmus lebontásában szerepet játszó embertől megvonta a kitüntetést. Akár azt is mondhatnánk, Tőkés László magának köszönheti ezt az egészet, hiszen ha ’89 decemberében kussol, akkor most nincs érdemrendügy.
Klaus Johannis csütörtökön azzal indokolta a döntését, hogy aki román állami kitüntetést kap, annak tisztelnie kell Romániát, valamint az alkotmány alapjául szolgáló értékeket. Ezek szerint Tőkés László a fentiek valamelyikének nem tett eleget. Mint emlékezetes, az egész cirkusz onnan indult, hogy 2013-ban a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen azt javasolta: Magyarország vállaljon védhatalmi státust az erdélyi magyarság fölött. Az akkori kormányfő, Victor Ponta erre hivatkozva kezdeményezte a kitüntetés visszavonását – amely most meg is történt. Nem tudom, hogy Tőkés László tiszteli-e vagy sem Romániát, vagy hogy mennyire veszi komolyan az alaptörvény értékeit. Az viszont egészen nyilvánvaló, hogy ha ezen az alapon kezdenénk fenékbe rugdosni a romániai politikusokat, akkor Tőkés László valahol a sor végén lenne. Sosem volt például tagja olyan kormánynak vagy parlamentnek, amely alkotmányellenes jogszabályt hozott. Sőt nyugdíjasokat sem fosztott ki, nem tett tönkre vállalkozókat, nem hagyott kínok között meghalni betegeket, nem lopta el a fél államkasszát sem. Még gyilkosok emléke előtt sem hajtott fejet.
Ha valakinek van gusztusa, megnézheti, hogy hányan vannak, akiket bűncselekmények elkövetése miatt jogerősen elítéltek, mégis nyugodtan birtokolnak valamilyen román állami kitüntetést. Ebben az összefüggésben viszont lehet, hogy Tőkés László járt jobban: kirakták egy olyan szűk klubból, amelyben nyüzsögnek a bűnözők.
Szüszer-Nagy Róbert. Székelyhon.ro

Román beszéddel „büntette” a betegeket a kórházi alkalmazott
Kizárólag román nyelven volt hajlandó beszélni a betegekkel a sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Sürgősségi Kórház egyik magyar alkalmazottja. Az ügy az etikai bizottság elé kerül.
Egy páciens a Facebook közösségi oldalon adott hangot panaszának, miszerint a sepsiszentgyörgyi kórház járóbeteg-rendelőjében sorszámra várt, ahol az ügyeletes, magyar nemzetiségű orvosírnok csak román nyelven volt hajlandó beszélni vele.
A páciens ezt szóvá tette, és megkérdezte az alkalmazottat, hogy miért beszél vele románul, mire az orvosírnok csak annyit mondott: büntetésből. A beteg további érdeklődésére kifejtette: azért nem beszél magyarul, mert így bünteti a magyar betegeket, mivel korábban felbosszantották őt. A Tapasztalatok a megyei Fogolyán Kristóf-kórházról nevet viselő Facebook-csoportban kedden közzétett panasz alatt az érintett kórházi alkalmazott tovább fokozta a botrányt azzal, hogy szerdán hozzászólt a bejegyzéshez, azt írva: „szeretnék, hogy ma is románul beszéljek önökkel?"
Az orvosírnok a Maszol.ro megkeresésére elmondta, hogy valóban csak románul volt hajlandó szóba állni a páciensekkel, de ezt már nagyon megbánta. „Valóban románul beszéltem velük, de ma (szerdán, szerk. megj.) már ismét magyarul" – jelentette ki a hírportálnak. Mint mondta, azért büntette így a pácienseket, mert egyikük nagyon felbosszantotta. „Meggondolatlanul cselekedtem, az állásomba kerülhet az ügy" – jelentette ki az érintett.
András-Nagy Róbert, a Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház menedzsere újságírói megkeresésre elmondta, elfogadhatatlannak tartja az orvosírnok viselkedését, aki így próbálta „büntetni" a betegeket. Mint mondta, a kórházi alkalmazott ellen fegyelmi vizsgálatot indítottak, az ügy az egészségügyi intézmény etikai bizottsága elé kerül.
Egyébként nem ez az első eset, hogy a sepsiszentgyörgyi kórházban diszkrimináció miatt indul vizsgálat: tavaly novemberben az egyik román nemzetiségű orvos ügyeletesként hazaküldte az éjszaka hozzá forduló beteget, mivel az nem tudott jól románul.
Pár héttel ezelőtt egy kolozsvári gyermekorvos ellen érkezett panasz, miután „kirakott" a kórházbólegy beutalt, románul nem tudó székelyföldi kislányt. Az ügy hatására a kincses városban Hippokratész házőrzői néven közösségi hálózatot hoztak létre, ahol jelentik a hasonló eseteket. A kolozsvári orvost feljelentették az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD) – az érintetteket csütörtökön hallgatja meg a testület, mondta el lapunknak Asztalos Csaba elnök. Krónika (Kolozsvár)

Többet, jobbat, mást
Kemény választ kaptunk Borboly Csabától, aki szerint az erdélyi magyar sajtó sztárolja Dan Tanasăt. A sajtó nem ezzel kellene foglalkozzon – állapította meg.
A Hargita megyei tanácselnököt arról kérdeztük, fellebbez-e a megyei önkormányzat, miután a Dan Tanasă vezette egyesület pert nyert első fokon: a Hargita Megyei Törvényszék elrendelte, hogy a székely zászlót távolítsák el a megyeháza bejáratától, illetve az ülésteremből.
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy az önkormányzat hogyan értékeli az ítéletet. Erre kaptuk a tanulságos kioktatást, amelynek a logikája szerint nem az a baj, hogy magyar elöljárókat hurcolnak meg, nem az a gond, hogy a szimbólumainkkal szórakoznak, hanem az a baj, hogy miért foglalkozik ezzel a sajtó.
Borboly Csaba válasza itt olvasható teljes terjedelemben, a kérésének eleget téve változtatás nélkül közöltük. De nem hagyhatjuk szó nélkül. A kioktató, lekezelő, mi több a felelősséget áthárító stílus nem megyeitanács-elnöki, hanem tsz-elnöki magatartást sugall. Olyanét, aki megszokta, hogy marhák és birkák fölött diszponál. Borboly érvelése alapján egyenesen az erdélyi magyar sajtó a felelős azért, hogy Dan Tanasă intézményesítve szívatja a magyar vezetőket.
Ez a felfogás, mármint hogy a sajtó a hibás ezért vagy azért, nagyon jellemző egész Erdélyben. A politikusok zöme határozottan tudja, hogy a sajtó mivel kellene foglalkozzon. Természetesen ővelük, éspedig hogy átadták ezt, felavatták azt, ehhez hozzászóltak, arról meg elmondták hogy. A drága jó olvasók pedig a maguk során legyenek szívesek meghatódni és hálásnak lenni.
Ha pedig probléma adódik, akkor kussoljon mindenki, mert „nem kell ezzel foglalkozni”. Ha ezt a gondolatmenetet követnénk, Dan Tanasă bizonyára magába szállna, és soha többé nem perelne be senkit magyar feliratért vagy székely zászlóért. A kemény pénzbírságra ítélt polgármesterek sem kellene fizessenek, és végre béke meg nyugalom honolna a tájon, meghitt hangulatban lehetne avatni és átadni. Na persze!
Szögezzük le: Dan Tanasă nem azért perelget, méghozzá sikerrel, mert az erdélyi magyar sajtó hírt ad róla, hanem mert a hivatásos feljelentő megtalálta azt a rést, amit a romániai magyar politikusok képtelenek befoltozni.
Tehát Borboly Csaba szerint az a megoldás, ha nem foglalkozunk Dan Tanasăval. Idézem: „A magyar sajtó nélkül kit érdekelne, hogy mit csinál, és miket akciózik. Ezt a lufit, az erdélyi magyar sajtó tudja kipukkasztani, ha akarja, mert ő fújta fel, és ő tartja felfújva. Nem kell vele foglalkozni szerintem. Van értelmesebb, nemesebb foglalkozás, témakör, mint az éppen legújabb akciójának elemzése. És minek idegesíteni az olvasókat. Többet, jobbat, mást érdemelnek.”
Ezzel a logikával a tanácselnök azt is mondhatta volna, hogy többé ne írjunk Borboly Csabáról, mert lufi az egész, mi fújtuk fel. Nem kell vele foglalkozni és kész. Mert ugye minek idegesíteni a szavazókat. „Többet, jobbat, mást érdemelnek.”
Szüszer-Nagy Róbert |
Székelyhon.ro

Istenem, mit éltünk meg! - Felavatták a szigetlankai egyházközség gyülekezeti termét
Nem véletlenül beszélt feltámadásról és új életről Nagy Róbert tiszteletes, a szigetlankai református egyházközség bizony igen komoly mélységeket élt meg az elmúlt években. Nem adták fel, segítségre találtak, vasárnap pedig felavatták a gyülekezeti termüket.
Egy héttel azután, hogy felavatták a Szamos-negyedi Református Egyházközség Diakóniai Központját, ismét ünnepelhetett Szatmárnémeti református közössége: átadták a gyülekezeti házat a szigetlankai egyházközségben. Mindezt ráadásul alig néhány évvel azt követően, hogy jelentős összegek tűntek el a közösség kasszájából.
„Sikerült támogatást szereznünk a román egyházügyi államtitkárságtól, valamint a magyarországi emberi erőforrások minisztériumától", árulta el a felavatást követően Kereskényi Gábor, aki teljes családjával részt vett az eseményen. A parlamenti képviselő kiemelte azonban, mindez csak egy részét képezi a teljes költségnek, amelyet adományokból , különféle támogatásokból sikerült kikerekíteni. Kereskényi elmondta, hamarosan személyesen tekinti meg a beruházást Soltész Miklós, a magyarországi emberi erőforrások minisztériumának vallásügyi államtitkára is.
„Istenem, mit éltünk meg", tört fel egy idősebb néniből, miután a felavatás után lefelé tartott a lépcsőkön. És bizony megélhették a meglopottság megaláztatása után a közösségi ház átadásának felemelő érzését. Mert ugyan a munka még nem véget, az épületet kívül még be kell pucolni, olyan ez, mint az ember: ha belül a lelke tiszta és használható, akkor vajmi keveset számít a külső.
A 10.00 órakor kezdődő istentiszteleten természetesen nem feledkeztek meg az anyákról sem, a gyerekek verssel köszöntötték őket anyák napja alkalmából. Ezt követően vonult át a közösség a gyülekezeti házba, amelyet Nagy Róbert lelkipásztor „az imádság házának nevezett, amelyet Isten azért adott nekünk, hogy megmentsen minket". A tiszteletes szerint mindenkinek meg kell találnia a választ a kérdésre: „Mit tett értünk Isten? Mit tett a Szigetlankáért?".
A kellemes zöld környezetben, a fák árnyékában megbújva az új épület szerves részévé vált a templomnak. A földszinten takaros konyha, mellékhelyiség - külön a fogyatékkal élőknek -, az emeleten pedig a gyülekezeti terem. „Igazi hiánypótló beruházás ez", véli Kereskényi. „Most már meg kell tölteni élettel a falakat", tette hozzá.
Az RMDSZ szatmárnémeti polgármester-jelöltje párhuzamot vont az egyházközség közelmúltja és saját vállalása között. „Nyugodtan mondhatom, a szigetlankai egyházközség újjászületett, feltámadt. Sikerült helyreállítani a bizalmat és valami hasonlóra készülök és is: helyreállítani Szatmárnémeti becsületét!", fogalmazott azt követően, hogy ő maga is köszöntötte az édesanyákat.
szatmar.ro

Csúcson a Szatmári Református Egyházmegye kórustalálkozója
Szentháromság vasárnapján, a Református Egység napján ötödik alkalommal szerveztek kórustalálkozót a Szatmári Református Egyházmegyében. Mikola, Szatmárnémeti-Németi, Sárközújlak és Vetés után ezúttal Szatmárhegy volt e jeles esemény házigazdája.
A szatmári református kórustalálkozók újkori történetének legnépesebb kórusseregszemléje volt, így kétszeresen, szó szerint és átvitt értelemben is csúcson járt, vasárnap Szatmárhegy református templomában, ahol Tarsoly Eszter bodroghalmi (Magyarország) lelkipásztor hirdette Isten szavát: „Mert Krisztus is szenvedett egyszer a bűnökért, az igaz a nem igazakért, hogy minket Istenhez vezéreljen. Halálra adatott ugyan test szerint, de megeleveníttetett Lélek szerint," (1Péter 3,18) A lelkésznő igehirdetésében elmondta, hogy Jézus Krisztus utat nyitott Istennek felénk, elhárítva az akadályokat, legyőzve kereszthalála által a bűnt. Van tehát miért énekelni, hálával a szívünkben annál is inkább, mert aki énekel, az kétszeresen imádkozik.
Kovács József házigazda lelkipásztor annak rendje és módja szerint minden jelenlévőt köszöntött és meghatározta a rendezvény célját: dicsérni a Szentháromság Istent. Higyed Gyöngyi egyházmegyei zenei előadó, a rendezvény főszervezője elmondta, hogy egyre több kórus jelentkezik a kórustalálkozókra, a kezdeti öt csapat idén tizenkettőre bővült. Ez azt jelenti, hogy élő gyülekezetek vannak az egyházmegyében, amelyek örömmel sajátítják el az egyház énekeket.
Mindenek előtt az Énekeljetek az Úrnak! kezdetű éneket zengték el a kórusok közösen, majd a Higyed Gyöngyi által vezérelt kórust konferálta fel Higyed János kültelki lelkipásztor. A Szatmári Református Egyházmegye Lelkipásztorkórusa, amely lassan tíz éve működik, a bizonyságtevő lelkeket ébresztette. Minden énekkar három számmal készült. .Vajda Levente apai főgondnok mutatta be az apaiak tizenegy éves kórusát, melyet Magó Edina vezényelt imára a hazáért. Mikola kórusát Higyed István lelkipásztor ismertette, Gerő Anikó pedig irányította. Ebben a felállásban már négy éve működik az énekkar, mely most is a Szentháromság Egy Istent magasztalta. Tolnai János patóházai lelkipásztor konferálta a Tolnai Zelma által vezérelt kórust, mely Jézusról, mint hű barátról énekelt. 1883-ban alakult a Láncos templom kórusa a Laudate Dominum, - tudatta a gyülekezettel Nagy Emília, majd Orosz Márta Isten küldte drága szózatra indította a kórust. Ugyancsak Szatmár-Láncos gyülekezetét képviselve a Soli Deo Gloria énekkart Szilágyi Balázs lelkipásztor mutatta be, a kórus pedig a hitben élésre bátorított. Ilonczai Zsombor az 1886-ban megalakuló, ebben a felállásban öt éve működő szárazberki kórussal érkezett, mely az Úrnak irgalmát énekelte. A tavalyi házigazdák, a vetésiek idén két kórussal érkeztek, a fiatalok és a szép korúak is áldották a mennyei Atyát, ki nem hagy soha magunkra. A házigazda szatmárhegyiek is dicsérték az Istent, a nőszövetségi tagokat Kovács József vezette az égi széphez, Jézushoz. A szigetlankaiakat Nagy Róbert lelkipásztor vezényelte, s Napnál is világosabb volt, értették, hogy mit üzennek az énekek. Tarsoly Eszter a szatmárhegyiek testvérgyülekezetének lelkipásztora zárta a sort, a bodroghalmiak énekkara üzente, az Úré legyen minden dicsőség. Akár ezért az alkalomért is.
Énekeljetek, és élni fogtok! - vallotta meg ars poeticáját Higyed Gyöngyi karnagy, majd oklevelet adott minden kórusvezetőnek, no meg egy szál virágot a bátorságért és a kitartó munkáért. A nemzeti ima eléneklése után a község kultúrotthonába invitálta a népes sereget Kovács József lelkipásztor.
Tizenkét énekkar, Szentháromság vasárnapján, a Református Egység Napján egy emberként magasztalta Urát, lelkesen és értékeket továbbítva. A szervezőknek pedig kellemes gondot okoz az a tény, hogy egyre többen jelentkeznek a kórusseregszemlére, ily módon egyre inkább szűkül az ezt befogadni tudó templomok száma. Hasonló jókat mindenkinek!
szatmar.ro

Megpecsételődött szakmai kapcsolat
A Babeş– Bolyai Tudományegyetem Magyar Történeti Intézete és a budapesti Magyar Mezőgazdasági Múzeum tegnap ünnepélyes keretek között írta alá Kolozsváron a két intézmény közötti szakmai, tudományos megállapodást.
A rendhagyó eseményt Nagy Róbert Miklós, az intézet igazgatója nyitotta meg. Elmondása szerint az egyezmény nemcsak hivatalossá teszi az együttműködést, hanem megteremti az együttműködés jogi hátterét is. Hozzátette: közös terveik között nemcsak szakmai kiadványok készítése szerepel, hanem kutatási tevékenységek és szakmai találkozók lebonyolítása, ezek eredményeinek publikálása, pályázatok benyújtása, cserediákok fogadása, stb. A két intézmény közötti eddigi együttműködés során már számtalan pozitív élmény halmozódott fel, ezért szeretnék, ha mind a tanárok, mind pedig a diákok kihasználnák ezt a remek lehetőséget.
Estók János, a múzeum főigazgatója elmondta: eddig két intézménnyel, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, illetve a gödöllői Szent István Egyetemmel írtak alá hasonló egyezményt, és nagy örömükre szolgál a most megkötött újabb együttműködés. Ezt követően az igazgató a két intézmény történetéről mesélt, azt emelve ki, hogy rengeteg a közös szál. Alpár Ignác tervező például fontos szerepet játszott mind a kolozsvári, mind a budapesti intézmény megalakulásában, életében, továbbá Herman Ottó erdélyi gyűjteményeinek jelentős részét a budapesti múzeumban állították ki. Hangsúlyozta: az általa vezetett intézmény több mint 15 ezer állatcsontot és 600 ezernél is több könyvet, köztük Mohács előtti iratokat tár a közönség elé. Zárásként megjegyezte, hogy nagyon nagy szeretettel és szívélyesen fogadják az itteni diákokat, akár kutatóként, akár látogatóként érkeznek.
Kovács Lilla
Szabadság (Kolozsvár)

Csűry: Tegyetek meg mindent, hogy Szatmár felállhasson!
„Kutya kötelességünk ott lenni, ahol a döntéseket hozzák, csak így szólhatunk bele sorsunkba", jelentette ki kedden Szatmárnémetiben Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. Soltész Miklós, a magyar kormány Nemzeti Erőforrások Minisztériumának szociálpolitikáért felelős államtitkára szerint jövőnk záloga a hit és a templom!
A szakpolitikus kedden Szatmárnémetiben meglátogatta a szigetlankai egyházkerület felújítás alatt álló templomát, illetve a nemrég átadott közösségi házát. Ezen alkalommal megbeszélést folytatott Csűry István püspökkel, továbbá Pataki Csaba szenátorral és Kereskényi Gábor, valamint Erdei D. István parlamenti képviselőkkel.
„A hitet, a templomot erősíteni - ez a jövőnk záloga. Igaz ez a vak liberalizmussal és az iszlámmal szemben egyaránt", jelentette ki Soltész, aki az oktatás, a nevelés, a felelős döntések és az összefogás fontosságáról is beszélt. „Nagyon nem mindegy, hogy a magyarok részt vesznek-e a vasárnapi választásokon! Ahhoz, hogy a magyarság érdekvédelme, képviselete ne sérüljün, nagyon fontos a minél nagyobb résztvétel", fejtette ki az államtitkár.
A fonalat folytatva Csűry sajnálatosnak nevezte, hogy az erdélyi magyarok összefogása messze nincs olyan szinten, amilyenen lennie kéne. A református püspök szerint sokkal inkább az összeugrasztásról kellene beszélni, bírálva ezzel azon magyarokat, akik román pártok jelöltjeiként szerepelnek a választásokon.
„Hitem szerint nagyon fontos Partium, Erdély önrendelkezése, autonómiája. Amíg azonban ez nem valósul meg, addig nem csak arra kell keresni a választ, hogy mi ennek az akadálya, hanem vigyáznunk kell a már meglévő autonómiák megőrzésére is. Mert veszélyben az egyházi autonómia, a tanügy autonómiája, az önkormányzatiság autonómiája. Éppen ezért kutya kötelességünk teljesíteni küldetésünket és ott lenni, ahol a döntéseket hozzák. Csak úgy szólhatunk bele sorsunk alakulásába, ha minél erősebb az önkormányzati, parlamenti szerepvállalásunk", fogalmazott a püspök. „Tegyetek meg mindent, hogy Szatmár ismét felállhasson", fordult külön üzenettel a szatmáriakhoz Csűry.
A szigetlankai református templomot 1992-ben kezdték el építeni, maga az egyházközség 1996-ban jött létre - ezzel Szatmárnémeti legfiatalabb református egyházközsége. Kivitelezési hiányosságok miatt viszont a templom olyan komoly statikai problémákkal küszködik, hogy egy időben még a lebontása is szóba került. A rehabilitáció jelenleg is zajlik, a közösségi ház elkészülte pedig azért volt fontos, mert amikor a templomban folyó munkálatok miatt ott nem tudnak majd istentiszteletet tartani, akkor a közösségi házba „költöznek át", fejtette ki Nagy Róbert lelkipásztor.
A templom tetőszerkezetének cseréjére 150.000 lejt kapott az egyházközség a román egyházügyi államtitkárságtól, míg Isten házának rehabilitálására négy millió forintot biztosított magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériuma.
A támogatást megköszönte Kereskényi Gábor parlamenti képviselő is, aki emlékeztetett arra, hogy a „szigetlankai közösség átment már a nagypéntek keserűségén", a közösségi házat pedig az összefogás eredményének nevezte. „Közös céljainkat csak együtt érhetjük el, mint ahogy Pataki Csabával és Erdei Istvánnal közösen szereztünk támogatást. A hétvégén pedig újabb lépést tehetünk közös céljaink felé!", jelentette ki Kereskényi Gábor polgármesterjelölt.
szatmar.ro

Albis-Érbogyoszló Községi Napok 2016
A községi napok programjai szombaton délután kezdődtek el Albison az iskolások sportvetélkedőivel. Igen sok jelentkezője volt az ügyességi versenyeknek, ahol zsákban futásban, kötélhúzásban, labdakezelésben és dinnyeevésben kellett jeleskedni.
Augusztus 27–28-án tartották meg az Albis-Érbogyoszló Községi Napokat. Immár hagyománya van annak, hogy a két magyar település közösen ünnepel, évente változó helyszínnel. Idén Albis adott otthont az ünnepségnek, melynek szervezője a helyi önkormányzat és RMDSZ-szervezet. Segítséget nyújtott az iskola is, főleg a fiataloknak szóló rendezvényeken.
Vetélkedők
A programsorozat szombaton délután kezdődött el az iskolások sportvetélkedőivel. Egyénileg és csapatokban is összemérték erejüket, tehetségüket a települések iskoláinak diákjai. A sportprogramok szervezője és levezetője Kun Attila tornatanár és Kun Tünde magyar nyelv és irodalomtanár volt. Igen sok jelentkezője volt az ügyességi versenyeknek, ahol zsákban futásban, kötélhúzásban, labdakezelésben és dinnyeevésben kellett jeleskedni.
Az ünnepélyes megnyitót 18 órára időzítették. Ekkor már igen szépszámú szórakozni vágyó gyűlt össze a szabadtéri színpad előterében. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Cseke Attila képviselő. Elsőként az újdonsült polgármester, Kócza István köszöntötte a falvak lakosait. Örömét fejezte ki, hogy a közös községi napot ilyen nagyszámú résztvevő tisztelte meg. Reményét fejezte ki, hogy jól válogatták össze a műsorokat, mindenki talál kedvére valót és jól fogja érezni magát a kétnapos ünnepségen. Cseke Attila szeretettel köszöntötte a két falu lakosságát, akik nagyon ügyesen oldották meg a községi napok szervezését. Ezen megmutathatják azokat az értékeket, melyekkel rendelkeznek és örömet szereznek egymásnak. Külön köszöntötte a gyerekeket, akik továbbviszik ezt a szép hagyományt. Képviselői minőségében megköszönte a lakosoknak az önkormányzati választáson való részvételt és a bizalmat, melyet az érdekvédelmi szervezetnek adtak. Befejezésül mindenkinek jó szórakozást kívánt.
Eredményhirdetés
A megnyitó után került sor az ügyességi versenyek eredményhirdetésére és díjkiosztásokra. Eredmények: Zsákban futás: I. díj Varga Loretta, II. díj Nagy Róbert. Kötélhúzás: I. díj a következő csapat részére: Nagy Róbert, Fazekas Fruzsina, Borbély Valentina, Szima Kincső, Lórántka, Sárkány Milán. Dekaverseny: I. díj Sárkány Milán, II. díj Nagy Krisztián. Ügyességi játék labdával: I. díj Nagy Krisztián, II. díj Nagy Balázs. Dinnyeevés: I. díj Varga Sándor, II. Szentmiklósi Alex.
Ezt követően a bihari Gézengúzok léptek színre énekes/táncos műsorukkal. Igazi falunapra való összeállítást mutattak be, melyen a közönség nem fukarkodott a tapssal. Az esti műsorok az AmazonÁsz koncerttel kezdődtek, majd a magyarországi sztárvendégek (Dred&Doris, Dancs Annamari) vették át a hangulatfelelősi feladatot. Mindkét koncerten telt tér volt a szabadtéri színpad előtt. Műsoraik kiemelkedő sikert arattak. A jó hangulatú estet a szabadtéri diszkó zára, melyen szintén a jó hangulat volt a meghatározó. A késő éjszakáig tartó mulatságon az időjárás is a legjobb arcát mutatta. A vasárnapi eseményekre visszatérünk.
Szőke Ferenc
erdon.ro

Magyar és román történészek 1956-ról
1956 Magyarországon és Erdélyben: szemtanúk és történeti értékelések címmel nemzetközi történettudományi konferenciát tartottak tegnap a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Történelem és Filozófia Kara, valamint a magyarországi Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet és Társadalomtudományi Kara főszervezésében.
Ovidiu Ghitta, a kar dékánja szerint a mostani konferencia – amelyen közel húsz magyar és román történész tartott előadást – a normalitás jelképe, hiszen itt az idő arra, hogy a szakemberek közti párbeszéd az egyetemen is megvalósuljon. – A történelemben vannak olyan mozzanatok, amelyeket nem csak ésszel lehet megközelíteni. A megélt élmények és érzelmek alapján én is így közelítem meg 56-ot – idézte fel Csucsuja István nyugalmazott történész professzor 1956-os emlékeit. Nagy Róbert Miklós, a BBTE Történeti Intézetének igazgatója bízik abban, hogy a konferencia előadásai tisztázzák a még meglevő kérdéseket, illetve új adatokkal szolgálnak arról, hogy mi történt az 1956-os magyar szabadságharc során Magyarországon, Erdélyben, illetve Romániában.
Nagy-Hintós Diana
Szabadság (Kolozsvár)

Húszéves a szigetlankai gyülekezet
Húszéves a szigetlankai templom és gyülekezet. Ebből az alkalomból hálaadó istentiszteletet fognak tartani a Szatmár-szigetlankai református templomban, november 20-án, vasárnap 10 órától.
A vasárnapi istentiszteleten szentelik fel és szólaltatják meg az a templom orgonáját. Az úrvacsoraosztással egybekötött ünnepi alkalmon Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke hirdet Igét, köszönt Király Lajos, a Szatmári Református Egyházmegye esperese.
Meghívták Ábrám Sámuel templomépítő és egyházközség-alapító lelkipásztort, Kerekes Józsefet, az egyházközség első lelkipásztorát, Sipos Miklóst, a Szatmár-Németi Református Egyházközség lelkipásztorát, valamint Rácz Ervin egykori beszolgáló lelkészt. 1996-ban szentelték fel a templomot, 1997-től tartanak benne rendszeresen istentiszteleteket.
Nagy Róbert, az egyházközség lelkipásztora elmondta, hogy van miért hálát adjon az egyházközség, ugyanis az utóbbi két év során gyülekezeti ház épült, nemrég befejeződött a templom belső javítása, és ami különösen méltó ajándék a huszadik születésnapra, az az, hogy működésbe helyezik a szilágysámsoni egyházközségtől megvásárolt orgonát, amit Bors László orgonaépítő restaurált.
A szigetlankai templomban eddig nem volt sípos orgona, csak villanyorgonák, holott köztudott, hogy a református templomok ékessége a sípos orgona. Kiváló kántora van az egyházközségnek Varga Edina személyében, aki minden bizonnyal mindenki örömére fogja megszólaltatni a templom orgonáját. Ebből az alkalomból az egyházközségkórusa is énekel majd.
szatmar.ro

A kórházban is kutakodott az ügyészség (Korrupciógyanús orvosok Háromszéken)
Tizenkét helyszínen – a Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórházban, egy családorvosi magánrendelőben, a megyei nyugdíjpénztár munkaorvosi rendelőjében, valamint több magánlakásban – tartott tegnap házkutatást a korrupcióellenes ügyészség brassói egysége a rokkantsági nyugdíjakat érintő ügyben. A hatóság közlése szerint az ügyben feljelentés alapján indítottak eljárást, és több háromszéki orvos érintett, akikkel kapcsolatosan csúszópénz elfogadásának gyanúja merült fel.
Az ügyészség által közöltek szerint az orvosok közvetítőkön keresztül anyagi javakat fogadtak el adott személyektől, ezek fejében a rokkantsági nyugdíjazáshoz szükséges igazolásokat állítottak ki. Noha a hatóság által kibocsátott közleményből egyértelműen nem derül ki, vélhetőleg az igénylők az igazolások segítségével elérték, hogy szabályellenes módon részesülhessenek a különleges járandóságban, és ezáltal megkárosították az államkasszát. András-Nagy Róbert, a megyei sürgősségi kórház menedzsere érdeklődésünkre kifejtette: az általa vezetett intézményben két helyiséget – az ideggyógyászati osztály osztályvezetői irodáját, valamint az egyik neurológiai járóbeteg-rendelőt – zártak le az ügyészség képviselői, akik a megyei csendőrséggel közösen végezték a vizsgálatot. A menedzser további információkkal nem rendelkezik, a hatóság képviselői vele sem közöltek részleteket, az érintett orvosok kilétét sem ismeri egyelőre.
:Nagy D. István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kolozsvári táblaügy: kompromisszumos megoldás a latin felirat
A legfontosabb, hogy a kolozsvári helységnévtáblákra a város magyar megnevezése is kikerül, a latin feliratra pedig kompromisszumos megoldásként kell tekinteni a BBTE Magyar Történeti Intézetének igazgatója szerint.
Kompromisszumos megoldásként fog kikerülni a kolozsvári háromnyelvű helységnévtáblák fölé a latin felirat, ugyanis csak így lehetett elejét venni annak, hogy a polgármesteri hivatal folytassa a jogi vitát – nyilatkozta a Krónikának Nagy Róbert Miklós, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Magyar Történeti Intézetének igazgatója.
A szakember arról is beszámolt: Emil Boc polgármester nem konzultált a felsőoktatási intézmény magyar történelemtanáraival a többnyelvű helységnévtáblákról, de az egyeztetéseken részt vevő, az Ovidiu Ghitta, a Történelem és Filozófia Kar dékánja által vezetett bizottság informálisan tájékoztatta őket a megbeszélésekről. Közölték, hogy amennyiben az egyetem szakértői nem írják alá a latin szöveggel kiegészített táblákra vonatkozó javaslatot, a polgármesteri hivatal fellebbez a többnyelvűséget kötelező bírósági ítélet ellen.
„Tudom, hogy mi nem pontosan ezt akartuk, nem ez volt a kifejezett célja a Minority Rights Egyesületnek és a kolozsvári magyarság jó részének, de ahhoz, hogy egyáltalán kikerülhessen a magyar Kolozsvár megnevezés, így kellett eljárni” – magyarázta Nagy Róbert Miklós. Az intézetigazgató rámutatott: olyan országban élünk, ahol egy jó ügyvéddel évekig el lehet nyújtani egy pert, minden bizonnyal ez történt volna, ha nem támogatják a döntést.
A polgármesteri hivatal Ovidiu Ghitta dékánnal, valamint Mihai Bărbulescu és Radu Ardevan ókorszakértő professzorral egyeztetett az ügyben. Emil Boc bejelentése szerint a megbeszélések nyomán arra jutottak, hogy a város román, magyar és német megnevezését tartalmazó helységnévtábla fölé a „Municipium Aelium Napocense ab Imperatore Hadriano Conditum (117–138)” latin szöveget tartalmazó táblát helyeznek ki, utalva ezzel arra, hogy a mai Románia területén Kolozsvár volt az első város, amelyet a rómaiak, azaz Hadrianus császár municípiumi rangra emelt.
„Kétségtelen, hogy 700 éve, amióta szabad királyi városnak nyilvánították, van jogfolytonossága Kolozsvárnak. Kompromisszumos megoldásként megfelel, hogy a többnyelvű feliratozásba belefoglalják a Napoca nevet, mint Kolozsvár területén egykor létező, municípiumi rangú római települést. A legfontosabb végső soron az, hogy a magyar megnevezést is tüntessék fel” – hangsúlyozta Nagy Róbert Miklós. A szakember egyúttal emlékeztetett: tavaly, a kincses város szabad királyi várossá nyilvánításának 700. évfordulóján a BBTE történelem tanszéke nagyszabású várostörténeti konferenciát szervezett, amelyen a magyar történészek mellett román, sőt németországi szakemberek is részt vettek.
Kiss Előd-Gergely / Krónika (Kolozsvár)

Magyarságtörténeti Olimpia – egy tudatos építkezés eredménye
Április 20-22 között zajlott az első Magyarságtörténeti olimpia országos szakasza, amelynek a Hargita Megyei Tanfelügyelőség szervezésében a csíkszeredai Kós Károly Szakközépiskola adott otthont.
A megmérettetésen azok a VI. és a VII. osztályos tanulók vehettek részt, akik a törzsanyag részeként, tanulmányozzák a Romániai magyar kisebbség történelme és hagyományai elnevezésű tantárgyat. Az olimpiára az érvényben lévő tanterv tematikája alapján lehetett felkészülni, a versenyen kéttagú csapatok mérhették össze tudásukat.
Az olimpia szervezésének fő célja, hogy hangsúlyosabbá tegye a történelem/magyarságtörténet oktatását, érdekes és újszerű terepet biztosítson a tehetséges diákok kibontakozásának, valamint még nagyobb kedvet ébresszen bennük a romániai magyarság történelmének megismerésére.
Az olimpiát a Kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Történelem és Filozófia karán belül működő Kolozsvári Magyar Történeti Intézettel partnerségben szervezték. Prof. Dr. Rüsz-Fogarasi Enikő, az Országos Bizottság elnöke, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófia Karának dékánhelyettese, a megnyitó ünnepségen kiemelte: „Nem sokszor adatik meg, hogy egy eseményt történelminek nevezzünk, de ez itt most annak nevezhető, hiszen ez az első alkalom, hogy megszervezhettük ezt az olimpiát. Ti pedig, kedves diákok, és felkészítő tanárok, elmondhatjátok, hogy részesei voltatok ennek a történelmi eseménynek”. Nagy Gabriella, az Oktatási Minisztérium Kisebbségi oktatásért felelős államtitkári kabinetjének tanácsosa, az olimpia ügyvezető elnöke kihangsúlyozta: „Az olimpia elindítása egy tudatos építkezés eredménye: az idei tanév elején ugyanis új tantervek megírásához fogtunk. A műhelymunkák idején fogalmazódott meg még hagsúlyosabban, hogy országos szinten is hatalmas igény van egy ilyen jellegű megmérettetés megszervezésére, amelyet a Oktatási Minisztérium szervez és támogat.” Nagy Róbert-Miklós, a Kolozsvári Magyar Történeti Intézet igazgatója rámutatott: „Bizonyított tény, hogy a személyiségfejlődést leginkább meghatározó tantárgyak között magyar nyelv és irodalom mellett ott van a történelem is, már csak ezért is nagyon fontos nekünk ez az olimpia.” Sipos István Hargita megye történelem szakos tanfelügyelője szerint: „Eddig a tantárgyat másodrangú tantárgyként kezelték, de ezen túl több mint valószínű, hogy ez megváltozik.”
Az olimpia országos szakaszán a megmérettetés két részből állt: egy írásbeli, ahol a tételek kidolgozására szánt idő 2 óra volt, valamint egy szóbeli, amelynek keretében egy maximum 4 perces jelenetet kellett minden csapatnak bemutatnia a magyarság történetének fejezeteiből. Az volt ugyanis az elképzelés, hogy a csapatmunka révén a diákoknak lehetőségük legyen felismerni a közös feladatmegoldás hasznosságát. A jelenetek keretében a hatodik osztályosok feldolgozták többek között az Emese álmáról szóló mondát, Szent István és Imre herceg életének egy-egy jelenetét, Koppány trónbitorló törekvéseit, Gertrúd királyné jellemvonásait, Mátyás király személyiségjegyeit, a hetedikesek pedig olyan történelmi személyiségeket jelenítettek meg, mint például Mikes Kelemen, II. Rákóczi Ferenc, Wesselényi Miklós, Kossuth Lajos, Petőfi Sándor, Szendrey Júlia. Tóth Szilárd, BBTE Történelem és Filozófia karának tanára, az Országos Bizottság alelnöke kifejtette: „Minden csapat derekasan kiállta a próbákat. Csodálatraméltó az, hogy milyen természetesen és milyen beleéléssel mutatták be a diákok a jeleneteket.”
A díjátadón a szervezők meghatódottan fogadták a diákok pozitív visszajelzéseit, akik közül sokan, csak ennyit mondtak az oklevelek, emléklapok átvételekor: „Köszönöm szépen, hogy itt lehettem!” Talán ez jelzi a legjobban azt, hogy milyen hatalmas igényre érkezett válaszként az olimpia megszervezése. Az Oktatási Minisztérium díjait és okleveleit Király András államtitkár úr nyújtotta át a diákoknak, sőt jóvoltából még a felkészítő és kísérő tanárok is könyvjutalomban részesültek. Beszédében kiemelte: „Nagyon örülök, hogy a minisztérium, az egyetem és a tanárok között komoly együttműködés épült ki, ennek egyik eredménye ez a tantárgyverseny is.”
A vizsgaláz előtt és után, kis történészekhez méltó módon a programban szerepelt még Múzeum-látogatás, városnézés, valamint egy élmény teli kirándulás Csíksomlyóra. Az ünnepélyes megnyitót és a díjkiosztót az Apáczai Csere János Pedagógusok házában tartottuk, ahol a csíkszeredai Nagy István Művészeti Líceum diákjai léptek fel. erdon.ro