A Tartós Fejlesztési Igazgatóság feje, Marcel Bolos bemutatta Nagyváradon a hivatal projektjeit a következő néhány évre. Csaknem 20 millió eurót fordítanak iskolák fejlesztésére, s a két magyar egyházi gimnázium is a tervek között szerepel: a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium és a Szent László Római Katolikus Gimnázium egyenként több mint 2–2 millió eurót kap felújításra és felszerelésekre. A sürgősségi esetekre egy mentőhelikoptert szeretnének vásárolni Debrecennel közösen, amely a két város körzetében töltené be szerepét. Egyik legfontosabb célkitűzése, hogy mihamarabb megkeresse Szent László és Luxemburgi Zsigmond sírját a várban. /Nagy Orsolya: Eurómilliókból fejlesztenék Váradot. = Reggeli Újság (Nagyvárad), febr. 6./

Nem tartja etikusnak Tőkés László EU-képviselő Theodor Paleologu művelődési és vallásügyi miniszter viselkedését, aki Nagyváradra látogatva csak a római katolikus püspökszentelésen vett részt március 7-én, valamint az ortodoxokat kereste fel, a református egyházat nem kereste fel, holott az szerepelt meglátogatás programjában. Ez méltánytalan megkülönböztetés, emellett városi és Bihar megyei szinten a református egyház a legnépesebbnek számít az ortodox után. Tőkés László egy hatpontos memorandumot adott át Paleologunak még Nagyváradról való távozása előtt, amelyben többek között a Partiumi Keresztény Egyetem állami támogatását kérte. Ebben Markó Béla közbenjárására is számít, akit levélben kért fel erre. Tőkés emlékeztetett, hogy a közös román–magyar kormányülésen született egy olyan megegyezés, amely szerint a PKE akkreditációját szabták az állami támogatás feltételeként. /D. Mészáros Elek: Tőkés-panasz Paleologunak. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./ Tőkés László az egyházi ingatlanok mielőbbi visszaszolgáltatását kérte a minisztertől, a Temesváron épülő Új Ezredév nevű református templom és a hozzá tartozó művelődési ház befejezéséhez kért támogatást, továbbá meghívta a kommunizmus megdöntésének huszadik évfordulóján megszervezendő temesvári rendezvényekre, hozzátéve: felkéri Traian Basescu román és Sólyom László magyar államelnököt, hogy vállalják el az esemény fővédnökségét. /Nagy Orsolya: Miniszteri segítséget kér Tőkés László. = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./

Beadványt nyújtott be a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulatának néhány tagja Meleg Vilmos művészeti igazgató leváltásáért. Meleg Vilmos egyelőre nem hajlandó nyilatkozni az esetről, Lucian Silaghi, a színház igazgatója viszont megerősítette a hírt. Főként a társulatvezető által összeállított repertoárt kifogásolják a színművészek, a dokumentumot huszonöten írták alá. A fiatal művészek más típusú darabokat játszanának szívesen. Az igazgató elmondta, ő elégedett Meleg Vilmos munkájával, aki 2001 óta tölti be a társulat művészeti igazgatói tisztségét. Sem a színészek, sem a teátrum irodalmi titkársága nem nyilatkozott az ügyről. /Nagy Orsolya: Leváltanák a Szigligeti társulat igazgatóját. = Krónika (Kolozsvár), márc. 18./

Fennállásának kétéves évfordulója alkalmából tartott ünnepséget a nagyváradi Hobby Libri könyvesbolt. Fleisz János nagyváradi történész, önkormányzati képviselő mondott köszöntőbeszédet. Konglovits Enikő üzletvezető beszámolt arról, elérték azt, hogy tudják, mit olvas a váradi közönség. A törzsközönség egy részét diákok és pedagógusok teszik ki. /Nagy Orsolya: Születésnapot ünnepelt a váradi Hobby Libri könyvesbolt. = Krónika (Kolozsvár), márc. 23./

A Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulatánál a színészek egy csoportja Meleg Vilmos művészeti igazgató azonnali menesztését kéri, Lucian Silaghi főigazgató azonban nem hajlandó megtenni ezt a lépést. Az elégedetlenkedők Meleg műsorpolitikáját kifogásolták. A Szigligeti Társulat színművészei közleményben hozták nyilvánosságra meglátásaikat. Ebben „a színház folyamatos művészi hanyatlását, illetve a belső szervezés és fegyelem fokozatos romlását” említették. A teremből azért vonultak ki, mert a főigazgató „indulatában sértő megjegyzésekkel illette a művészeket”. Silaghi elmondása szerint Meleg Vilmos lemondásra készen ment be a terembe, de az igazgató közölte vele: úgysem fogadná el a távozását, mert elégedett a munkájával /Nagy Orsolya: Patthelyzet a váradi magyar társulatnál. = Krónika (Kolozsvár), márc. 24./

A nagyváradi önkormányzat veszi át az állami színház épületének kezelését a következő két évre, mert a megyei tanácsnak nincs pénze az ingatlan belső felújításának költségeire. A Nagyváradi Állami Színház százéves épülete már második éve felújítás alatt áll. /Nagy Orsolya: A város felel a színházért Váradon. = Krónika (Kolozsvár), márc. 31./

Elfogadta Meleg Vilmos társulatvezető lemondását Lucian Silaghi, a nagyváradi színház igazgatója. A Szigligeti Társulat vezetője még egy hónapig tölti be a tisztséget, de ez idő alatt együtt kell működnie Dimény Levente színművésszel, akit a társulat szeretne vezetőnek. Silaghi szerint a művészeti vezetői tisztségre május elejére írnak ki versenyvizsgát. A Szigligeti Társulat művészei nemrég huszonhét aláírást gyűjtöttek össze, és beadványt nyújtottak be az igazgatóhoz, illetve az intézményt működtető Bihar Megyei Tanácshoz, Meleg Vilmos távozását kérve. Meleg Vilmos csak a posztjáról mond le, nem távozik a társulattól, új állást viszont nem hirdethetnek meg. /Nagy Orsolya: Szigligeti: lemondott Meleg Vilmos. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 6./

Két könyvbemutatót is tartottak április 3-án Nagyváradon. A dunaszerdahelyi magyar írónő, Nagy Erika az Illyés Gyula Református Könyvesboltba vitte Zsákutca című kötetét, mely humoros írásokat, rövidprózai alkotásokat tartalmaz. A kiadványt Dénes László, a Reggeli Újság főszerkesztője méltatta. Barabás Zoltán, a Partiumi Magyar Művelődési Céh igazgatója megemlítette néhány váradi újságíró nevét, akik a kilencvenes évek elején véleményműfajban dolgoztak: Tőke Csaba, Implon Irén, Fábián Imre nyitja az illusztris névsort, de nem szabad elfeledkezni Szilágyi Aladárról és Gittai Istvánról sem, akik mai napig rendszeresen publikálnak. Nagy Erika elmondta: a Szlovákiai Magyar Írók Társasága rendszeresen szervez összejöveteleket a fiatal íróknak, s úgy érzi, a foglalkozások által nőtt az alkotókedv az ifjakban. A Magyar Autonóm Tartományról 1959-ben egy alkotói csoport tervezett könyvet megjelentetni, amelynek elkészültét Keszy-Harmath Sándor koordinálta. Az írásban huszonöt szakember vett részt, adatok ezrei révén nyújtottak képet az akkor még létező tartományról. A kötet azonban soha nem jelent meg. Mire nyomdába került volna, „kitört a botrány” – mesélte Nagy Béla, a néhai Keszy-Harmath veje, akinek most sikerült valóban kiadatnia a monográfiát, Volt egyszer egy autonómia címmel. A szerzőket meghurcolták, épphogy sikerült megúszniuk a börtönbüntetést, az összes fellelhető kéziratot elkobozta az államhatóság. Miután Keszy-Harmath 1991-ben elhunyt, leánya és annak férje, Nagy Béla találta meg a monográfia egyetlen fellelhető kéziratát. A Nagy Béla gondozásában a budapesti Szabad Tér Kiadónál megjelent dokumentumkötetet Nagyváradon mutatták be. /Nagy Orsolya: Új könyvek hétvégéje Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 6./

Koháry György orvos, festőművész gyűjteményes akvarell- és olajfestménytárlatát Veres Kovács Attila református lelkész és Szilágyi Aladár közíró nyitotta meg április 8-án a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban. A lassan nyolcvanéves művész életének első negyven évében egyáltalán nem festett. Koháry Debrecenben lett orvos, majd 45 évig, nyugdíjazásáig Kabán szolgált körorvosként. /Nagy Orsolya: Koháry György gyűjteményes kiállítása Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 10./

A Nagyvárad-szerte ismert és kedvelt írónő, orvos és világutazó, Jósa Piroska legfrissebb, útleírásokat tartalmazó kötetét mutatták be Nagyváradon. A mesés Kelettől a kincses Nyugatig – Kóborlások három kontinensen című, színes képekkel illusztrált kiadvány a hetvenöt éves írónő személyes hangvételű útleírásainak gyűjteménye. Dénes László főszerkesztő lapjában, a Reggeli Újságban évek óta folyamatosan közli a doktornő útleírásait. /Nagy Orsolya: Jósa Piroska útleírásait mutatták be Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 10./

Nagyváradon látható a Tavirózsa Fotóklub tanfolyamát elvégzők kiállítása, a szervezet Fekete Sas-palotabeli székházában. „Tóth István klubelnök, a Romániai Fotóművészek Szövetségének elnöke tájékoztatott, a klub évente több alkalommal is indít fotótanfolyamot. Nagy Orsolya: A Tavirózsa Fotóklub diákjainak nyílt kiállítása. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 16./

A víz- és csatornarendszer bevezetése jelenthet megoldást a háromszéki települések többéves problémájára, miszerint ihatatlan a kutak vize. Klárik László megyemenedzser szerint a háromszéki kutak 80 százalékának a vize szennyezett. Kovászna megyében 120 településen nincs vezetékes víz és csatornázás. Már bejegyezték az AquaCov egyesületet, amely a megyei víz-, és csatornahálózatot fogja működtetni. A rendszer kiépítése a megye legnagyobb és legfontosabb projektje, a tervezést 2007-ben kezdték el, ez év végéig kell leadni a pályázatot. Az összeg 80 százalékát európai uniós strukturális alapokból hívják le, 18 százalékát állami költségvetésből fedezik és 2 százalékát a Kovászna megyei vízszolgáltató fizeti ki. 2010-ben vagy 2011-ben kezdik el a munkálatokat. /Bíró Blanka: Ihatatlan a kutak vize Háromszéken. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 17./ Évekkel ezelőtt Bihar megyében is voltak hasonló problémák. Hegyközkovácsiban és Tótteleken szennyezett volt a kutak vize, de mostanra megoldódott a probléma. Szeghalmi Győző, Bihar alpolgármestere, elmondta: a vezetékek minősége nem megfelelő. Az elavult vízvezeték-hálózatot a tervek szerint a nagyváradi Vízmű venné kezelésbe. Azokban a községekben, ahol a víz annyira szennyezett volt, hogy emberi fogyasztásra alkalmatlannak találták, máshonnan hoztak be vizet vezetékeken keresztül. A szennyezett vizű fúrt kutakat pedig azóta csak mosásra használják. /Nagy Orsolya: Bihar megye: már megoldódtak a gondok. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 17./

Április 25-én mutatja be a nagyváradi színház Szigligeti Társulata Radu Macrinici Tamás evangéliuma című drámáját, a rendező a nagyváradi Vadas László. A Szigligeti Társulat berkein belül az utóbbi időben nem volt békesség. A rendező szerint azonban a belső feszültség nem befolyásolta a munka menetét. A darabot Borges Márk evangéliuma című elbeszélése ihlette. /Nagy Orsolya: Újra kamarapremier Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 24./

A nagyváradi középiskolások több mint harminc százaléka nem csak magyar nyelven folytatná egyetemi tanulmányait – derül ki a Partiumi Keresztény Egyetem által készített felmérésből. A Bihar megyei magyar középiskolások zöme tovább szeretne tanulni, az azonban nem minden esetben feltétel, hogy ezt anyanyelvén tehesse. A nagyváradi magyar tannyelvű osztályok diákjainak 85 százaléka vallotta azt, hogy szeretné egyetemen vagy főiskolán folytatni tanulmányait. Székedi Levente, a társadalomtudományi tanszék oktatója elmondta, ami a népszerűséget illeti, a PKE nincs valami szerencsés helyzetben: a középiskolások több mint fele inkább állami egyetemre szeretne járni, mint magánintézetbe. Az egyetemi oktatással szemben a válaszadók 41 százalékának az a legfőbb elvárása, hogy magyar nyelven folyjon. 17 százalék az oktatás minőségét, 15 százalék pedig a térbeli közelséget jelölte meg elsődleges szempontként. Arra a kérdésre egyébként, hogy milyen nyelven szeretné a tanulmányait folytatni, 55 százalék válaszolta azt, hogy magyarul, 11 százalék ugyanis románul, 23 pedig vegyes tannyelvű egyetemen vagy főiskolán szeretne tanulni. /Nagy Orsolya: Románul is tanulnának a váradi diákok. = Krónika (Kolozsvár), máj. 4./

Dimény Levente színművész egyedüli jelentkezőként vizsgázhat a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulatának művészeti igazgatói tisztségére. A társulat tagjai korábban is őt szerették volna erre tisztségre. /Nagy Orsolya: Új igazgatóját várja a Szigligeti Társulat. = Krónika (Kolozsvár), máj. 7./

Pénzhiány miatt csak részlegesen tárták fel a Nagyvárad határában a 12. században épített váradhegyfoki premontrei apátság maradványait. Egy évvel ezelőtt kezdték el a város melletti domb egyik utcájának közművesítését, amikor kiderült: a 12. században épített váradhegyfoki premontrei apátság maradványaira bukkantak a környéken. Lakatos Attila történész, a Körösvidéki Múzeum régésze elmondta, évek óta tudták, hogy az apátság romjai a környéken vannak. A templomkerteket akkoriban temetőként is használták, s az évek során egymásra hantolták a holtakat. Az apátságnak több különlegessége is van: nem sokkal építése után, 1131-ben ide temették II. István királyt – sírját még nem sikerült felkutatni. A váradhegyfoki konvent hiteles hely volt a középkorban: közjegyzői hivatalként szolgált. A 16. században II. Lajos király zálogba adta az apátságot, 1808-ig mások birtokolták, s az épülettel nem törődtek. /Nagy Orsolya: Középkori apátság maradványaira bukkantak Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), máj. 11./

A csíkkozmási születésű Kolozsváron élt és alkotott szobrászművész, Gergely István domborműveiből és plakettjeiből nyílt kiállítás május 9-én Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházában. A tavaly elhunyt képzőművészt családi és baráti szálak is kötik Nagyváradhoz. A tárlat anyagát Banner Zoltán művészettörténész méltatta. Gergely István munkája Nagyváradon az Ezredév emléktéren álló Lorántffy Zsuzsanna-szobor, a váradréti református templom udvarán álló emlékmű, amelyet a partiumi ötvenhatosok emlékére állítottak, illetve a váradolaszi református templom udvarán található millenniumi emlékkő. Az ‘56-os emlékmű a művész utolsó munkája volt. „Imádkozott, hogy azt az egyet még befejezhesse” – emlékezett Tőkés László. /Nagy Orsolya: Emlékkiállítás Gergely István munkáiból Váradon. = Krónika (Kolozsvár), máj. 11./

Törvényben kellene szabályozni, melyek azok a kifejezések, amelyeket a civil szervezetek nem használhatnak fel nevükben – jelentette ki Cseke Attila Bihar megyei szenátor, aki a vonatkozó jogszabály módosítását javasolja. A honatya szerint tilos volna például a „felügyelőség”, „akadémia”, „hatóság”, „őrség”, „egyetem”, „tanács” és más hasonló kifejezések bejegyeztetése. /Nagy Orsolya: Nagyvárad: megtévesztő a „civilek” neve. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./

Többéves szünet után ősztől újraindul a középiskolai óvónőképzés – közölte az oktatási minisztérium. Pásztor Gabriella tanügyi tanácsos, volt oktatási államtitkár szerint a képzés újbóli bevezetését az indokolja, hogy országszerte nagy szükség van szakképzett óvónőkre. Szőcs Ildikó, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatója közölte, már meghirdették a helyeket az ősszel induló óvóképző osztályba. Az erdélyi magyar pedagógusképzés másik „fellegvárában”, a székelyudvarhelyi Benedek Elek Gimnáziumban nem kívánnak élni a lehetőséggel. /Nagy Orsolya, Pap Melinda, Jánossy Alíz: Újraindul az óvóképzés. = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./

A huszadik század legelején épült föl a nagyváradi Fő utcán található volt pénzügyigazgatósági palota, amelyből a napokban költözik ki a megyei kórházhoz tartozó járóbeteg-ellátó intézet. Az egyre rosszabb állapotban lévő ingatlant már 2003-ban visszaigényelte a római katolikus egyházmegye, tájékoztatott Mart Mihály plébános. A kórházat visszakapták, most az egyház szociális intézményként működteti, egy részében pedig a Megyei Közegészségügyi Hatóság székhelye található. Mart Mihály szerint a restitúció a helyi hatóságok akadékoskodása miatt késik. /Nagy Orsolya: Palotagondok Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./

A szarvasi születésű festőművész, Ruzicskay György képeiből nyílt tárlat a nagyváradi Tibor Ernő Galériában. A művész az 1920-as években Váradon élt, tanult és alkotott, 1924-ben első kiállítására is itt került sor. A tárlatnyitóra eljött a szarvasi Ruzicskay György Közalapítvány néhány képviselője is. /Nagy Orsolya: Képzőművészet a Varadinumon. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./

Új bemutatóval készül a nagyváradi Matyi Műhely Bábszínház. Az Aranytulipán címet viselő népmeséből készült bábjátékról a bábszínház igazgatója, a darab rendezője, Meleg Attila elmondta: a mese Benedek Elek gyűjtésében jelent meg, színpadra ő alkalmazta. A bemutatót a Varadinum keretén belül, május 14-én tartják. /Nagy Orsolya: Új bemutatóra készül a Matyi Műhely Bábszínház. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./

Kazinczy Ferenc emlékének szentelik a hagyományosan megszervezett Partiumi Írótábort idén, derült ki azon az emlékkonferencián, amelyet a nyelvújító születésének 250. évfordulója alkalmából szerveztek Nagyváradon. A Festum Varadinum rendezvénysorozat keretén belül a konferenciát a Partiumi Keresztény Egyetemen tartották. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, európai parlamenti képviselő elmondta: az idei évben a PKE és a Partiumi Magyar Művelődési Céh (PMMC) több, a nyelvújítóhoz kapcsolódó rendezvényt is szervez majd. Az írótábor mellett a város több tanintézetében a nyelvújítóhoz kapcsolódó előadásokat hallgathatnak meg a diákok, részt vehetnek a Kazinczyról szóló anyanyelvi vetélkedőn, illetve hamarosan felavatnak egy Kazinczy-emléktáblát az egyetem belső udvarán. A konferencián több előadás is elhangzott a nyelvújítóról. A Szegedi Egyetem oktatója, Fried István, illetve Czibula Katalin, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem docense Kazinczy életéről beszélt. Ezután a jelenlévők megismerhették a Kazinczy Ferenc Társaság tevékenységét: a magyarországi szervezet több, az íróról szóló kiadványt is készít. Végül Fried István dedikálta Fejezetek Kazinczy Ferenc pályaképéből című könyvét az érdeklődőknek. /Nagy Orsolya: Kazinczy emlékezete a Varadinumon. = Krónika (Kolozsvár), máj. 15./

Négynapos rendezvénysorozattal ünnepelte meg a nagyváradi Posticum Kulturális Központ azt, hogy kilenc évvel ezelőtt, 2000. május 21-én nyitotta meg kapuit. A római katolikus egyház által támogatott kis házban a nyitás óta folyamatosan szerveznek minőségi kulturális programokat, mind hagyományos vallási alkalmakat, szentmiséket, zsolozsmákat, mind pedig szélesebb közönséghez szóló eseményeket: koncerteket, filmvetítéseket, illetve gyermekeknek szóló foglalkozásokat. Május 21-én megnyitották a Bibliotheca Corvina című vándorkiállítást, amelyen a Mátyás király híres könyvtárából megmaradt néhány darab fakszimiléit tekinthették meg az érdeklődők. Másnap az újszegedi Schola énekkar lépett fel. Május 23-a főleg a gyerekprogramoké volt. Este a Posticum elnöke, Csernák Béla tartott előadást a központ Mementó című sorozatában neves váradi személyekről, majd a kápolnában klasszikus zenei koncertre került sor, amelyen fellépett Kristófi János váradi orgonaművész, illetve Huszár Emőke szegedi hegedűművésznő. /Nagy Orsolya: Kilencéves a nagyváradi Posticum központ. = Krónika (Kolozsvár), máj. 25./

A doberdói csatákban elesett Bihar megyei katonákra emlékezik Sárközi Zoltán nagyváradi önkormányzati, illetve Derzsi Ákos parlamenti képviselő május 29-én a csata egykori helyszínén. A két RMDSZ-es politikus az olasz–szlovén határ közelében épített emlékkápolna avatásán vesz részt. A Bihar megyei RMDSZ-szervezet már egy éve elindította úgynevezett Doberdó-projektjét, amelynek keretében a megye lakosainak virágait vagy különböző küldeményeit is elvitték az olasz hatóságok által érintetlenül megőrzött első világháborús csatatérre. Doberdó és Isonzó környékén három év alatt több tízezer Bihar és Temes megyei fiatal esett el. A Doberdó közelében, Visintiniben még a háború alatt félig megépített kis kápolnát 2007-ig egy helyi gazda használta raktárként, majd egy Nagyváradról elszármazott cukrászdatulajdonosnak, Kolláth Évának az olasz Isonzó Baráti Társaság segítségével sikerült megvásárolnia és felújítania az ingatlant. Az épületet május 29-én avatják emlékhellyé, négy ország, Olaszország, Ausztria, Szlovénia és Magyarország képviseletének jelenlétében, illetve két romániai város, Nagyvárad és Temesvár küldöttei is meghívást kaptak az eseményre. Az avatóbeszédet Sólyom László magyar köztársasági elnök tartja. /Nagy Orsolya: Emlékkápolna Doberdóban. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./

Negyvenöt éve, 1964 pünkösdjén nagyváradiak százai védték napokig a város szívében álló Szent László római katolikus templomot a kommunista rezsim által elrendelt lebontástól. Június 1-jén, az események évfordulóján rájuk emlékeztek a váradi katolikusok, reformátusok és más felekezetekhez tartozók a megmentett templomban, majd táblát szenteltek emléküknek. A rendezvény keretében Fodor József vikárius, illetve Szabó István, az emléktáblát felállító Nobilitas Egyesület igazgatója mesélte el a 45 évvel ezelőtt történteket a templomot megtöltő gyülekezetnek. A vikárius 1967-ben került a templomba, ahol az akkori plébánostól, Dászkál Istvántól tudta meg a részleteket. Dászkál kinevezett plébános volt, elődjét, dr. Ópalotai János apátplébánost a diktatúra már akkor eltávolította. Nagyvárad összes templomában kihirdették, hogy másnap, tartják a Szent László-templomban az utolsó szentmisét. A templom lebontását azzal indokolták, hogy egyhangú, szürke falaival nem díszíti, hanem rontja a városképet. Az embereknek 24 óra alatt idejük volt megszervezni az ellenállást. Pünkösd hétfőjén reggel hatkor, az első szentmisén már tele volt a templom és a Szent László tér is annyira, hogy a főtér villamosforgalmát le kellett állítani. A tömeg egyre csak nőtt a nap folyamán, aztán a hatórai mise végeztével az emberek egyszerűen nem akartak hazamenni, szünet nélkül énekeltek és imádkoztak. Estére a közeli váradújvárosi református templom gyülekezete is megérkezett, saját zsoltárait, dicséreteit énekelve. Éjfélkor a plébános bezárta a templomajtót – akkorra már a Szekuritáté is a helyszínen volt, többeket elhurcoltak, igazoltattak, de nem tudták megfélemlíteni a templomvédőket, akik ott maradtak az istenháza körül. Napokig tartott a csendes ellenállás. Közben a városvezetőség megpróbált munkásokat toborozni a lebontásra, sikertelenül. „Az emberek nem akartak felmenni a tetőre és ledobni a keresztet a toronyról” – mesélte a vikárius. Csütörtökön végre megjött a hír: visszavonták a lebontási parancsot. A szentmisén Tőkés László és Szilágyi Zsolt EP-képviselőjelöltek is megjelentek. Tőkés kiemelte, isteni ajándék, hogy nem fulladt erőszakba a ‘64-es templomvédés, ráadásul sikerrel is járt, méghozzá éppen abban az időszakban, amikor Erdély több temploma nem volt ilyen szerencsés: a brassói református istenházát például valóban lebontották. „Ha 1989-ben nem bukik meg a diktatúra, a kolozsvári Szentpéteri templom sem menekül meg” – mondta Tőkés. A bejáratnál felszerelt emléktáblát felszentelték és megáldották. „45 éve Isten segítségével mentette meg Nagyvárad népe a Szent László-templomot a kommunista rezsim által elrendelt lebontástól” – áll a Nobilitas Egyesület tábláján. /Nagy Orsolya: A templomvédők dicsérete. = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./

A több évig eltartó gencsi ügy végleges lezárása után újabb békétlenség ütötte fel a fejét a Királyhágómelléki Református Egyházkerület berkeiben. A Bihar megyei Érsemjénben mintegy ötven személy tiltakozott Fülöp János református lelkész ellen pünkösd hétfőjén, amikor Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselőjelölt pünkösdi istentiszteletet és fórumot tartani érkezett a községbe. Balazsi József érsemjéni polgármester elmondta: régóta kérik az egyházkerületet, hogy távolítsa el a lelkészt, de „Tőkés mindig keresztbetesz” nekik. A semjéni református gyülekezet egy részének a lelkész menesztéséért benyújtott indítványát már januárban elemezte az egyházmegye vizsgálóbizottsága. Határozata szerint „a Fülöp János lelkész ellen benyújtott panasz megalapozatlan, nem fegyelmi ügy”, ezért a további vizsgálódást megszüntetik. Balazsi elmondása szerint elsősorban nem anyagi vétségekről volt szó, sokkal inkább erkölcsi indíttatású volt a kérelem. Balazsi szerint amennyiben az egyházkerület nem távolítja el a lelkészt a községből, a tiltakozók akár új templomot és parókiát is készek építeni, és így a községben párhuzamosan két református gyülekezet működne. A gyülekezet Fülöpöt ellenző része az önkormányzathoz fordult az ügyben, amely elfogadott egy elvi beleegyezést arról, hogy az egyházközség kaphasson egy 1000–1500 négyzetméteres területet templomépítésre. Az egyházkerület közleményében kifogásolta, hogy „Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulóján, szülőfalujának RMDSZ-es, magyar polgármestere a magyar református egyházkerülethez ékes román nyelven intéz folyamodványt az egységes református gyülekezet kettészakítása tárgyában” – ugyanis mind a levél, mint a határozat románul íródott. A Fülöp távozását követelő csoport tiltakozását a május 22-én, Debrecenben tartott magyar református alkotmányozó zsinaton is közzétette. Azt is javasolták, hogy a lelkészeket is mandátumra válasszák az egyházban, akárcsak a püspököket. Balazsi József polgármester szerint az ellentét politikai jellegtől sem mentes, mert Fülöpöt főképpen a Magyar Polgári Párt helyi szervezetének tagjai pártolják. /Nagy Orsolya: A református pap menesztését kérik az érsemjéniek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./ Méltatlan egy igehirdetési szolgálatra érkező püspök útját állni, rejtett zsarolással arra „kérni”, hogy ne a paplakba, hanem előbb a polgármesteri hivatalba menjen be, mert ellenkező esetben „cirkusz lesz”. A saját egyházközségét támadó hét presbiter élén Keresztúri Lajos presbiter, helyi RMDSZ-elnök állt. Az érsemjéni ünneplés egy tisztázó jellegű, őszinte hangú, testvéri beszélgetéssel véget érhetett volna a templomban, azonban helyi RMDSZ-nek láthatólag a békétlenség, a feszültségkeltés volt a célja. A püspök és Kovács Zoltán főgondnok a tiltakozás mellékleteként két iratot tárt a nyilvánosság elé. Az első dokumentum egy, a május 22-i, debreceni összreformátus ünnepség résztvevői között terjesztett irat, melyet az „Érsemjéniek, megújulást kereső reformátusok csoportja” jegyez. A helyi polgármester által népszerűsített irat tartalma igaztalan. A második dokumentum csúfot űz az erdélyi magyar autonómiáért és a szabad anyanyelvhasználatért folytatott közdelemből: Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulóján, szülőfalujának RMDSZ-es, magyar polgármester a magyar református egyházkerülethez román nyelven intéz folyamodványt az egységes református gyülekezet kettészakítása tárgyában. /Tőkés László püspök, EP-képviselő, Kovács Zoltán főgondnok, Mihályfalva polgármestere: RMDSZ-Tőkés botrány Érsemjénen. Tiltakozás. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 3./

Kétnapos programsorozatot szervez az Építészeti Kamara Bihar megyei fiókja Nagyváradon a sétáló utcán június 5-6-án. „Azt szeretnénk, ha a korzó visszanyerné kommunikációs csatorna, kulturális központ és találkozóhely jellegét, elsősorban a civil szféra szereplőinek segítségével” – mondta el Angela Lupsea programfelelős. A régi Váradot ábrázoló képeslapokat is lehet majd vásárolni. Két váradi képzőművész, Bóné Rudolf szobrász és Holló Barna grafikus tart szabadtéri alkotóműhelyt a korzón. /Nagy Orsolya: Parádé a váradi korzón. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./

Szavazásra buzdítottak erdélyi magyar közéleti személyiségek. Jenei Imre nagyváradi sportszakember, labdarúgóedző fontos állampolgári kötelességnek tartja a szavazást. A nagyváradi Jakobovits képzőművész házaspár úgy nyilatkozott: az utóbbi időben csalódtak a politikában, mégis minden alkalommal elmennek szavazni. „Húsz éve vezetem a Barabás Miklós Céhet, azóta próbálunk létrehozni egy erdélyi magyar kortárs művészeti múzeumot. Mindenkihez fordultam már, de senki nem segített” – panaszolta Jakobovits Miklós festőművész. „Nem elég, ha az ember csak sóhajtozik, tenni is kellene valamit” – mondta. Tompa Gábor rendező, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója még nem tudja, hogy az urnák elé járulhat-e vasárnap, mivel lehet, hogy sürgősen az Egyesült Államokba kell utaznia. Ha idehaza lesz, a neves színházi szakember feltétlenül élni fog szavazati jogával. Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója támogatja a Magyar Összefogás listáját. Böjte Csaba ferences szerzetes rendkívül fontosnak tartja, hogy szavazatával támogassa az RMDSZ– EMNT közös listáját. „A társadalom felelős tagjai minden alkalommal elmennek szavazni, hogy később joguk legyen megszólalni, ha valami nem tetszik” – nyilatkozta László Noémi költő. Fontosnak tartja a Magyar Összefogás listájának támogatását, valamint az RMDSZ–EMNT együttműködésének folytatását Magyari Tivadar, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese is. /Bíró Blanka, Gyergyai Csaba, Nagy Orsolya, Pengő Zoltán: Szavazni hívnak az erdélyi magyar közéleti személyiségek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 5./

A marosvásárhelyi Bernády-házban ünnepelte az eredményt az RMDSZ. „Bebizonyosodott, hogy együtt sokkal többet tudunk elérni, mint külön-külön összeadva” – nyilatkozta Markó. A kampánystáb főhadiszállásán nem volt jelen Tőkés László, Szilágyi Zsolt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) többi tagja. „Ők Nagyváradon vannak, de telefonon már gratuláltunk egymásnak” – mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Tőkés László és Szilágyi Zsolt az RMDSZ– EMNT-lista és a Fidesz győzelmét egyaránt ünnepelte a nagyváradi kampányközpontban. „Míg 2007-ben a pluralitás elve, most a belső demokrácia valósult meg” – hangsúlyozta Tőkés László. /Szucher Ervin, Nagy Orsolya: Külön ünnepelte a közös diadalt az RMDSZ és az EMNT. = Krónika (Kolozsvár), jún. 9./