"Szatmárnémetiben a MADISZ hetente kétszer rendez táncházat. Nagy Orbán színművész, a szatmárnémeti Harag György Társulat tagja már három éve foglalkozik a szatmári fiatalok néptáncoktatásával. /A Szatmárnémeti MADISZ táncházról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), 2001. márc. 23./"

"A téli szünet után ismét megkezdi működését a szatmárnémeti MADISZ szervezésében az ifjúsági és gyermektáncház. A táncoktatást Nagy Orbán színművész, a Harag György Társulat színésze, a Hargita Állami Népi Együttes egykori tagja vezeti, a népdalokat pedig Csipő Enikő tanárnő tanítja be. /cl: Szatmárnémeti MADISZ. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 9./"

Hadadon évekkel ezelőtt sikeres műkedvelő színjátszó csoport működött. Azután a hadadi fiatalok közül is sokan telepedtek át Magyarországra, végül megszűnt a színjátszó csoport. Nemrég a fiatalok úgy határoztak, hogy újraalakítják a csoportot. Bogdándon még működik a Rozsmalint gyerek– és felnőtt–néptánccsoport. Az elmúlt évek során több magyarországi színpadon is felléptek. Lázáriban Nagy Orbán színművész indított be színjátszó kört. Roszpapa Csaba, a MIK lázári szervezetének elnöke ismét kezdeményezi a színjátszó kör és a néptánccsoport beindítását. Szamoskrassón sokáig nagy népszerűségnek örvendett a Galagonya néptánccsoport. Domokos Sándor és Madarász Csaba elhatározta, hogy újjáalakítják az együttest. Szamoskóródon a lelkészi hivatal falán elhelyezett Petőfi–emléktábla ünnepélyes felavatása után a lelkészi hivatal ad otthont szeptember 8–tól az új Petőfi Könyvtárnak. Szatmárhegyen tervezik a néptánccsoport beindítását. /Elek György: Műkedvelő színjátszó és tánccsoportok múltja és jelene. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 25./

Dr. Bura László nyelvész, történész vehette át Szatmárnémetiben a márc. 12-i i ünnepségen az Identitás Alapítvány emlékplakettjét és díját, amellyel a szervezet a magyarságtudat erősítését ismerni el. Varga Attila, az alapítvány elnöke, a díj átadása előtt rámutatott: "Reméljük, ez nem csak az Identitas Alapítvány díja, hanem a magyar közösségéé is egyben." A politikai és egyházi vezetők, közéleti személyiségek jelenlétében zajló díjátadási ünnepség Varga Attila köszöntőjével kezdődött, ezt követően Lőrincz Ágnes, a Harag György Társulat vezetője énekelt magyar népdalokat, Nagy Orbán színművész pedig szavalt. Dr. Juhász Dezső, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem nyelvészeti tanszéke részéről dr. Bura László életpályáját mutatta be. /Princz Csaba: Dr. Bura László kapta az Identitás Alapítvány díját. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 13./

A magyar kultúra napját ünnepelték január 22-én Szatmárnémetiben a Kültelki református templom dísztermében. Higyed János Mátyás lelkész kiemelve azt, hogy cél a „gyökereinkhez” történő visszanyúlás. Három iskola diákjai jelentek meg: a Popp Aurel Művészeti Iskolából, a Református Gimnázium teológia szakos tanulói, valamint az egyházközség által létrehozott Halak, Lámpás, Csillag és a Bárka keresztény osztályok növendékei. A programban szerepeltek a gyerekek szavalatai, mesemondásai, énekei, továbbá Nagy Orbán színész közreműködésével néptáncbemutatót láthattak a megjelentek. /Nagy Krisztina: A Kultúra Napja a Kültelki református templomban. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 23./

Sajtónyilatkozat
Alulírottak – valamennyien a Harag György Társulat tagjai, a színház munkatársai – a sajtóban és a város életében nagy vihart kavaró felmondások és az ezek mentén kibontakozott nyilatkozatháború kapcsán egy közös állásfoglalás megfogalmazását láttuk szükségesnek.
Alulírottak – valamennyien a Harag György Társulat tagjai, a színház munkatársai – a sajtóban és a város életében nagy vihart kavaró felmondások és az ezek mentén kibontakozott nyilatkozatháború kapcsán egy közös állásfoglalás megfogalmazását láttuk szükségesnek, amely reményeink szerint pontot tehet ennek a szomorú, és mindenki számára ártalmas ügynek a végére, annak érdekében, hogy a továbbiakban háborítatlanul folytathassuk a munkánkat, a színház pedig arról szóljon, amiről szólnia kell: közös alkotásról, színészek és közönség találkozásáról, jó előadások létrehozásáról.
Valamennyiünket szomorúsággal töltött el, hogy két nagyszerű színészkollégánk, Nagy Csongor Zsolt és Rappert Gábor elhagyja társulatunkat, ahogyan a nyáron felmondott, tudomásunk szerint főként anyagi okokból külföldre távozott két kolléga hiánya is.
Nagy Csongor Zsoltot és Rappert Gábort valamennyien épp oly fontos, tehetséges és nagy szakmai tudású alkotótársaknak tartjuk, mint a sajtóban oly sokszor támadott művészeti igazgatónkat, Keresztes Attilát, akinek két évados munkája nyomán társulatunk számos szakmai elismerésben részesült, és a legrangosabb romániai magyar színházak sorába emelkedett.
Ugyanakkor nehezen érthetnénk egyet azzal, hogy kollégáink évad közben hagyták ott társulatunkat: az ilyen lépés valamennyiünkre súlyos terheket ró.
Egy színtársulat mindig zárt alkotói munkaközösség. Legfontosabb döntéseit – a saját jövőjét illetően is – társulati gyűlések során hozza meg, nem pedig a sajtónyilvánosság előtt. Társulatunk három ízben is tartott társulati gyűlést, még azelőtt, hogy a probléma, magukat megnevezni nem kívánó személyek révén kiszivárgott volna a sajtóba. Ezeken a gyűléseken mindkét kollégánk részt is vett. A gyűléseken elhangzottak számos részlete már ismertté vált a különböző sajtóorgánumokon keresztül a város nyilvánossága előtt – köztük az a tény is, hogy a művészeti igazgató felajánlotta felmondását arra az esetre, ha ez maradásra bírja Nagy Csongor Zsoltot és Rappert Gábort. Ezt a felajánlást a felmondott kollégák nem fogadták el.
A társulati gyűléseken megszületett döntések értelmében, valamint a szakmánk írott és íratlan szabályainak szellemében, a továbbiakban zavartalanul szeretnénk folytatni alkotómunkánkat, a jelenlegi felállás és társulati összetétel szerint, beleértve a művészeti igazgatót, Keresztes Attilát is – miközben felmondott munkatársainkat bármikor készek vagyunk őszinte kollegiális tisztelettel és szeretettel visszafogadni soraink közé.
Két vezető színész hirtelen távozása rányomja bélyegét bármely társulat életére és hangulatára, és megingathat egy egész évadot. Egy művészeti igazgató meggondolatlan eltávolítása azonban romba is döntheti azt.
A fentiek jegyében arra kérjük a sajtó képviselőit, a helyi politikumot és a közönséget, biztosítsák számunkra a tisztességes alkotómunkához szükséges nyugalmat és háborítatlanságot azzal, hogy elhamarkodott döntések, aláírásgyűjtések, levelek és sajtónyilatkozatok helyett, továbbra is látogatják előadásainkat, a tőlük megszokott szeretettel bátorítva megfogyatkozott társulatunkat a további színvonalas, kitartó alkotómunkára.
Tisztelettel,
Lőrincz Ágnes színész
Bessenyei István színész
István István színész
Nagy Orbán színész
Gaál Gyula színész
Gál Ágnes színész
László Zita színész
Zákány Mihály színész
Galló Ernő színész
Némethy Zsuzsa színész
Varga Andrea színész
Boros Csaba színész
Nagy Anikó bábszínész
Bandura Tibor bábszínész
Bandura Emese bábszínész
Bessenyei Gedő István dramaturg
Balogh Attila rendező
Bodó A. Ottó dramaturg
Stier Péter ügyvezető igazgató
Végh Balázs irodalmi titkár
Tamás Ágnes művészeti titkár
erdon.ro

Klasszikusok és kortársak Szatmáron az új évadban
Kicsiknek és nagyoknak egyaránt kínál új bemutatókat a most kezdődő évadban a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata. Az első az Antigoné lesz szeptember 12-én, melynek próbáit már az előző évadban megkezdte a társulat.
A görög drámát Balog Attila rendezésében mutatják be. Az előadás a Benedek Zsolt dramaturg, fordító által átdolgozott Szophoklész-szöveg színpadi adaptációja. Az Antigoné próbáival párhuzamosan egyébként Hatházi András kolozsvári színművész, egyetemi tanár műhelymunkát tartott a társulat tagjainak.
A Kossuth-díjas Babarczy Lászlót – aki az elmúlt évadban a Rokonokat rendezte Szatmáron – idén is meghívta a teátrum: ezúttal Brecht és Weill hallhatatlan művét, a Koldusoperát viszi színre, amelynek bemutatóját novemberre tervezik, zenekari kísérettel. Szilveszterkor Bessenyei István rendezésében az Én és a kisöcsém című operettel várja közönségét a társulat, melyet azt követően bérlet előadásban is játszanak.
Tavasszal I. L. Caragiale Az elveszett levél című darabját a neves román rendező, Sorin Militaru irányításával adják elő, a dolog érdekessége pedig az lesz, hogy a szatmári román társulat is színre viszi a magyarral párhuzamosan a közismert művet ugyanazzal a rendezővel, ugyanazzal a díszlettel és ugyanazokban a jelmezekben.
Három bérletcserés előadást is megtekinthet a szatmári közönség: a Debreceni Csokonai Nemzeti Színház előadásában Bulgakovtól A Mester és Margaritát Rusznyák Gábor rendezésében, valamint Nancy Huston Iokasté királyné című darabját, melyet Gemza Péter állít színre. Ezen kívül a Nagyváradi Szigligeti Színház a Nagy Dániel és Bodolay Géza szövege alapján színpadra vitt A világcirkusz című előadással érkezik Szatmárra – a produkció rendezője Juronics Tamás.
Ősbemutatóra is sor kerül: Lendvay Zoltán rendezésében első alkalommal viszik színpadra Spiró György Helló, doktor Mengele! című darabját. Stúdióelőadásokból sem lesz hiány, hiszen Bessenyei István rendezésében színre kerül Csikós Attila Két összeillő ember című műve, amely Szécsi Pál és Domján Edit viharos szerelmének történetét meséli el.
Balog Attila Doug Wright A magam asszonya vagyok című monodrámáját rendezi meg az Ács Alajos Játékszínben, Gajai Ágnes egyéni műsoraként pedig az Edith Piaf et Ágnes című előadást láthatja a közönség a nagyváradi színház vendégjátékaként. A gyerekeknek Buzogány Béla, a mátészalkai Talán Teátrum vezetője saját, Ha Zsófi nénit ellopják című művét rendezi meg, míg Nagy Orbán színész A szeretet malma címmel magyar népmese-adaptációkat visz színre.
A legkisebbeknek az Iciri-piciri bérlet keretében három bábelőadást kínál a társulat Brighella Bábtagozata: Szabó Magda és Szász Ilona Bárány Boldizsár című szövegéből készített bábelőadást Sramó Gábor, a pécsi Bóbita Bábszínház igazgatója, a Cseresznyevirág című, japán népmesék alapján készült produkciót Rumi László viszi színre, Bandura Emese, a bábtagozat megbízott vezetője pedig Kincsvadászat címmel rendez zenés mesejátékot. Emellett Ciróka címmel a 0–3 éves korosztály számára is készül egy előadás.
Babos Krisztina, Krónika (Kolozsvár)

Gyerekek hete Szatmáron
Két egymást követő napon két mesejátékot mutat be a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata.
Buzogány Béla, a mátészalkai színház igazgatója a Zsófi nénit ellopták! című zenés gyerekdarabot rendezi, amelyet szerdán 11.30-tól láthatnak a gyerekek a szatmárnémeti Szakszervezetek Művelődési Házának kistermében.
Az egyfelvonásos mesedarab szövegét Thorbjörn Egner norvég író meséje alapján maga a rendező, Buzogány Béla írta. A vidám történet szereplői Bogár Barbara, Rappert-Vencz Gábor, Sándor Anna, Péter Attila Zsolt, és meghívott vendégként bemutatkozik a magyarországi Baksa András színész is. Az előadás zenéjét Turcsán András írta és hangszerelte, zenei vezetőként Kiss Ági működött közre a produkció létrehozásában.
„A rablótanya olyan, mint egy disznóól, mert a zsiványok nem szeretnek takarítani. Se főzni, se sütni, se mosogatni. Már évek óta nem fürödtek. Ezért egészen fekete a fülük töve. Elhatározzák hát, hogy rabolnak egy gazdasszonyt, aki helyettük dolgozik. Addig ők henyélhetnek. El is lopják az éppen alvó Zsófi nénit, de csúnyán ráfaragnak tettükre. Zsófi néni ugyanis egy kész tábornok, aki bizony móresre tanítja a híres rablókat” – olvasható az előadás ajánlójában.
Szintén a fiatal színházkedvelők számára vitt színpadra előadást Nagy Orbán A szeretet malma címmel, amelynek szövege magyar népmeséken alapul, a végleges történetet Benedek Zsolt dramaturg, Nagy Orbán rendező, Végh Balázs rendezőasszisztens írta, a munkafolyamat során pedig a teljes alkotócsapat formálta színpadi előadássá.
A bábtagozatot is megmozgató produkcióban Bodea Tibor, Gaál Gyula, László Zita, Bandura Emese, Poszet Nándor, Nagy Anikó, Bándi Johanna, Gál Ágnes, Marosszéki Tamás, Nagy Tamás, Bandura Tibor és Varga Sándor lép fel. A mesélő feladatát maga a rendező, Nagy Orbán látja el. Az előadás díszletét és jelmezeit Nagy Anikó tervezte, koreográfusa pedig Gabriela Tănase volt. Az előadás bemutatóját csütörtök délelőtt 10 órakor tartják a szatmárnémeti Szakszervezetek Művelődési Házának nagyszínpadán.
„Valamikor, az időtlen messzeségben török malom és magyar malom vígan őrölte a becseiek búzáját a Tiszánál, mígnem egyszer a két molnár halálosan össze nem veszett, és ellenségeskedésük meg nem keserítette a falusiak életét. Civakodásuknak egy idegen had megjelenése vetett véget, amely elpusztította mindkettejük kenyéradó malmát” – olvasható a produkció ajánlójában.
Krónika (Kolozsvár)

Kulturális műsor és rendhagyó divatbemutató a jótékonysági előadáson
A Szatmárnémeti RMDSZ Nőszervezete péntek délután jótékonysági előadást rendezett a filharmóniában. A műsor célja az adománygyűjtés volt a szatmári megyeközpontban felállítandó Széchenyi-szobor érdekében. Ügyes diákok léptek színpadra, énekeltek, szavaltak és táncoltak, a legkisebbek pedig bemutatták újrahasznosított anyagokból készült ruháikat.
A Szatmárnémetiben állítandó Széchenyi-szobor ügyének előmozdításáért szerveztek jótékonysági előadást péntek délután a filharmóniában a helyi RMDSZ Nőszervezetének tagjai.
"Milyen legyen a szobor? Erre a kérdésre nem ma keressük a választ. Hisz nem tartunk még ott, hogy számolgassuk, mennyibe kerül vagy ki lesz a kivitelezője. De jelezni kívánjuk mindenkinek, hogy egyet akarunk: méltó emléket állítani annak a férfiúnak, akit kortársai csendes nagysággal párosult nemes egyszerűségként jellemeztek, amellyel Széchenyi István a magyar nemzet sorsát önzetlenül, jobbító szándékkal vezette a társadalmi felemelkedés felé" - mondta nyitóbeszédében Poszet Kinga, a nőszövetség elnöke.
Thoroczkay Sándor nyugalmazott történelemtanár, a Szent István Kör tiszteletbeli elnöke Széchenyi életéről beszélt, Sike Lajos - az Országos Széchenyi Kör szatmárnémeti szervezetének elnöke és a szoborállítás ötletgazdája - pedig egy kötetlenebb hangvételű előadásban beszélt a szerelemről, mint a gróf életében meghatározó és sok eseményt befolyásoló tényezőről.
A kulturális műsorban Stier Alexa zongorázott, Gábor Boglárka és Pataki Édua szavaltak, láttunk balett-előadást, hallottunk népdalokat refis diákoktól és táncra is perdültek Nagy Orbán tanítványai. Mazsorettes lánykák mutatták meg tudásukat, majd következett a divatbemutató, amelyen a 6-os, 9-es és a 24-es számú óvoda, valamint a Református Gimnázium és a Kölcsey Ferenc Főgimnázium tanulói mutatták be újrahasznosítható termékekből készült jelmezeiket, ruhakölteményeiket. A kicsik az egy hét múlva megrendezendő, a Parkok Napja keretében szervezett Virágkarneválra készítették ezeket.
A rendezvény az összegyűjtött adomány átadásával és a magyar himnusz eléneklésével zárult. Poszet Kinga átadta Sike Lajosnak a filharmónia előterében elhelyezett urnában összegyűlt pénzösszeget - 2150 lejt.
szatmar.ro

II. Vőfélytalálkozó Szilágyszéren 
Második alkalommal szervezték meg szombaton Szilágyszéren a nemzetközi Vőfélytalálkozót. A Szatmár Megyei Hagyományos Kultúrát Megőrző és Támogató Központ célja a rendezvénnyel újra elterjedtté tenni a vőfélyek által levezényelt lakodalmakat.
A széri kultúrházban gyülekezett az idei vőfélytalálkozó tizenegy lakodalmas ceremóniamestere és kíséretük, hogy jól megszervezzék két fiatal megjátszott egybekelését. Olyan lakodalmi játékot szerveztek a tövisháti faluban, mint amilyennek hagyománya van a magyar lakta vidékeken. A vőlegényes házhoz való indulás előtt elültettek egy fát a falu központjában, hogy sok évig legyen élő bizonyítéka annak, mennyire fontos szerepe van a vőfélyeknek az ember életének egy olyan fontos állomásán, mint a házasodás. Előre megtervezett útvonalon mentek végig az érinteni kívánt helyszíneken, nem volt szabad kétszer ugyanott vonulni, nehogy balszerencse érje a házasulandó fiatalokat és a ház népét. A Közbülső utcát énekelték végig a vőlegényes házig, ahol a nagyvőfély a házasodás minden következményére figyelmeztette az ünneplőbe öltözött fiatalembert, nehogy az „később a szemére vesse, hogy nem készítette fel időben és kellő tapintatossággal a házaséletre”. Na, a tapintatosságból nem sokat sikerült betartania a vőfélynek, elragadta a hév, még arról is verselt fennhangon, hogy a menyasszonynak melyik „adottságával” mit kell majd kezdjen az ifjú férj nászéjszakán! Kíváncsi falubeli asszonyok is ott lebzseltek az ifjú férj-jelölt körül, ők azzal a mondvacsinált indokkal, hogy gatyát hoztak próbára a vőlegénynek, arra voltak kíváncsiak, ez mennyire van „eleresztve otthonról”, passzol-e csípőtájékban a menyasszonyhoz…
A sikeres vőlegény-kikérés után egy másik tapasztalt vőfélyt toltak előre akkor, amikor a menyasszony házához értek. Ám itt nem csak bezsaluzott ablakokat és elreteszelt ajtót-kaput találtak, de a ház fondorlatos népével és a kiadó-vőféllyel is meggyűlt a bajuk. Pálinkát, bort adtak itt is nekik, csak épp nem akarták őket beereszteni, és miután minden próbálkozás ellenére is tovább erősködött a vőfély-csapat, egy öregasszonyt adtak elő a házból. „A vőlegény megmondta, úgy nézzem a menyasszonyt, mintha magamnak kéne, ha nekem jó lesz, akkor neki is! De ez nem lesz jó, mert hályog van a szemén, a sok ránc tündöklik talpig a testén. Kapa az egy foga, tetű jár a fülén, nekünk az igazi menyasszony kell, de tüstént!” — utasították el az ajánlatot. Miután nem sikerült ez a csel, másikhoz folyamodtak, egy házsártos, állapotos lányt hoztak elő a házból, aki nem bízta magát a menyasszonyt rejtő kiadó-vőfélyre, maga is belement a szópárbajra és felemlegette a vőlegénynek, hogy amikor azon a bizonyos estén együtt voltak, akkor bizony nem volt olyan elutasító vele szemben, mint most…
Erre viszont már sikerült valahogy kinyitniuk a kaput a kapu előtt tébláboló vőfélyeknek, bezúdultak az udvarra, néhányan a vőlegénnyel az élen bevonultak a házba, megkeresni a menyasszonyt. A menyecske nem bújt volna el nagyon, hogy leendő párja lehetőleg minél hamarabb megtalálja, de a lányt féltő családtagok másképp gondolták, és az ágyneműs szekrénybe rejtették őt, ahol végül mégis megtalálták a vőfélyek.
A harmadik útvonalat választva, az immár az ifjú párral az élen haladó vőfélyek és kíséretük visszamentek a vőlegényes házhoz, hogy bemutassák a leendő anyósnak és apósnak fiuk szerzeményét, és elérjék azt, hogy az anyós befogadja menyét. Itt, szokás szerint, az ajtónak támasztott seprű várta a menyasszonyt, amit anyósa tett oda, hogy lássa, mennyire házas fia választottja. A lány persze meg akarta mutatni, hogy nem eszik olyan forrón a kását, és sepregetés helyett messzire hajította az ajtóból a seprűt.
Ha igazi lakodalom lett volna, a következő útja a templomba vezetett volna az ifjú párnak, de mivel csak szerepjátékról volt szó, a templomi esküvő után jövő dínom-dánom következett a széri kultúrházban. Itt viszont már igazi kalács, pálinka, bor, leves, főétel és cigányzene várta az egyre sokasodó násznépet, hajnalig mulattak az ifjú párt játszó Kis Gyöngyivel és Nagy Orosz Rolanddal a fő helyen. A hiripi Hamza Vilmos és zenekara muzsikált és a vőfélyek itt sem hallgattak, az ételek felszolgálása előtt hangzottak fel vőfély-mondókák, de pálinka-köszöntőt és menyasszonytánc-bejelentőt is mondtak, kitettek magukért a lakodalmas teremben is.
Régen farsang idején választották ki a házasság előtt álló párok a lakodalmuk időpontját, mondta el lapunknak Nagy Orbán, a vőfélytalálkozót a szilágyszéri Kukurók támogatásával szervező Szatmár Megyei Hagyományos Kultúrát Megőrző és Támogató Központ aligazgatója, ezért szervezik a vőfélytalálkozókat ebben az időszakban, annak ellenére, hogy az ilyesmire talán kevésbé kedvező a februári időjárás. A vőfélyek mellett szeretnének minél több autentikus népi zenekart is felfedezni a megyében, ezért jövőre ezen is nagyobb hangsúly lesz, hogy ne csak a vőfély-versekből készülhessen minél színesebb archívum, de a lakodalmas zenékből is bővüljön a központ tárháza.
Princz Csaba. Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti)

Megújuló hagyomány
Három hónapon át szerveznek Ady-délelőttöket és irodalmi délutánokat a korszerű magyarságszemlélet kialakítása céljából.
A Szatmár Megyei Múzeum Ady-karaván címmel három hónapos tájolást szervez szerte a megyében. A diákok számára „Ady-délelőttöket”, az idősebb korosztály számára irodalmi délutánokat tartanak. Az alábbiakban az eseménysorozat kezdeményezőjét Kereskényi Sándor muzeológust kérdeztük:
- Honnan származik az ötlet?
Az ötletet egy Ady-vers, illetve annak utolsó sora adta. A szétszóródás előtt című emblematikus költemény így fejeződik be: „Elveszünk, mert elvesztettük magunkat”. Ennek a tragikus gondolatnak ellentmond egy másik Ady-sor:„Isten ne hagyj elveszni minket”. Az Ady-hagyomány ellentmondásos és összetett, lényege az, hogy állásfoglalásra késztet. Ismét Adyval: „Akarom, hogy tisztán lássatok”! Ennek jegyében szeretnénk eljárni, vagyis egy kritikus és önkritikus magyarságtudat jegyében.
- Mennyiben köthető ez Ady Endréhez és a magyar modernizációhoz?
— Ha csupán Ady Nagykárolyi barátaira gondolok (Jászi Oszkár, Kaffka Margit, Kabos Ede, Marchis Otília, Pop Aurél), már akkor érződik, hogy micsoda korona volt ő a XX. század eleji magyar megújulásnak. Egy olyan megújulásnak, amely román és zsidó elemeket egyaránt szerzett. Hadd említsem ebben az összefüggésben Krúdy Gyula nevét is, akiről tudjuk, hogy notórius Ady kedvelő volt. Igen, Ady körül kristályosodtak ki a magyar és a szatmári értékek és Ady jelenti számukra a hidat bármiféle etnokulturális probléma tudatosításában. Ezért az Ady-karaván állomásainak állandó szereplője lesz az Ady-vers Nagy Orbán színművész előadásában.
- Rajta kívül kik szerepelnek még a rendezvényeken?
Olyanok, akik évek óta foglalkoznak magyar sorskérdésekkel és a térség mentalitástörténeti problémáival. Az ismertebbeket említeném: Egyed Péter filozófus, Jánosi Zoltán, Nagy Éva, Végh-Balázs Béla irodalomtörténészek, Takács Péter történész, Telegdi Zsolt szociológus és természetesen Felician Pop múzeumigazgató.
— Milyen útvonala lesz a „karavánnak”?
— Természetesen Érmindszentről indul és oda is érkezik meg. Lesz állomás Nagykárolyban, Szatmárnémetiben, Tasnádon. Avasfelsőfaluban román közösségnek románul fog üzenni. Mikolában például Gellért Sándor Ady-képéről fogunk beszélgetni, nyilván magyarul.
— Ez a program nem ütközik-e más jelentős és immár nagy hagyományú rendezvényekkel? Gondolok itt az Érmindszenti Zarándoklatra vagy a Mikolában készülő Gellért-évfordulóra?
— Nem hiszem, hogy az Ady-életmű nagy kérdését tematizáló helyi rendezvények egy percig is zavarhatnák Muzsnay Árpád immár Kárpát-medencei súlyú Ady-megemlékezését. Ami pedig Gellért százéves születésnapjának mikolai megünneplését illeti, nos annak valóban az Ady-kapcsolat az egyik fő motívuma, azaz a gellérti életmű elhelyezése irodalmunk és kultúránk hagyományrendszerében, pontosan ennek mérvadó tudatosítása. A Gellért-ünnepre van igény, de az nem elég. Meg kell találnunk azokat az értékelési szempontokat, amelyek révén Gellért Sándor végre méltó helyére kerülhet.
— Ebben tehát még segíthet is az Ady-karaván?
— Feltétlenül. Annál is inkább, mert egy korszerű magyarságszemlélet kialakítása nélkül — és az Ady-karaván célja éppen ez — még egy jó szándékú és nagyszabású Gellért-megemlékezés is belefuthat a nosztalgiázó szentimentalizmus csapdájába, az önünneplő fesztivizmusba.
Elek György
frissujsag.ro

Hadadi Kézműves és Néptánc-Tábor, immár huszadszor
„Csak boldog emberből lehet boldog felnőtt, s csak ezekből lehet boldog ország", vallotta Kodály Zoltán. Köztudott a zene jótékony és fejlesztő hatása a társas kapcsolatokra. Éppen ezért a Szatmár megyei Tanács és a Szatmár Megyei Hagyományos Kultúrát Megőrző és Támogató Központ és a Szatmárnémeti Magyar Demokrata Ifjak Szövetsége (MADISZ) augusztus 8-14. között immár 20. alkalommal szervezi meg Hadadon a Kézműves és Néptánc-Tábort.
A személyiségfejlesztés és esztétikai nevelés különlegesen gazdag lehetőségéről nem lenne szabad lemondani. Sajnos a mi oktatási rendszerünk - összehasonlításképp egy nyugatival - mellőzi a komoly alapokon nyugvó zenei nevelést. Magyarországon rengeteg zenei vagy művészeti iskola van. Kodály Zoltán a zenei iskolatípusról így vall: „Ez az első iskola, amely szervesen beépíti a zenét az általános emberi műveltségbe. Itt tanítják arra a tanulókat, hogy aki zenével indul az életbe, az ezzel bearanyozza minden későbbi tevékenységét. Ezekben az iskolákban minden tárgyból jobban haladnak. Jobban beszélnek, jobban írnak, jobban olvasnak." Lélektani tanulmányokból ismert számos kísérlet, mely azt bizonyítja, hogy növekszik agyunk endorfin termelése (örömérzetet okoz) zenehallgatáskor, közös éneklés és tánc során. A közösségben egyidejűleg átélt öröm-érzés erős kötődést, összetartozás-érzést hoz lére, a szociális kohézió erősebb.
Tudatos szülői magatartásra van szükség ahhoz, hogy elveszőben lévő magyarságtudatunk miatt megtanítsuk a gyermekeket énekes és táncos anyanyelvükre. Az XX. Kézműves és Néptánc-Táborban az egy hétig tartó napi néptánc oktatás egy életre szóló néptánc, népzene melletti elkötelezettséget eredményezhet.
A tábor hivatalos megnyitó hétfőn 8-án 11 órától lesz a Wesselényi kastélyban. Ott lesz a Szatmár Megyei Hagyományos Kultúrát Megőrző és Támogató Központ igazgatója és a projekt igazgatója, Nagy Orbán is.
A tábornak a hadadi Degenfeld kastély ad otthont. A táborban mindennap oktatnak szatmári néptáncot, népdalokat, szabadidős tevékenységként népi mesterségeket (nemezelés, kosárfonás, gyöngyfűzés, stb.) A néptánc oktatója Benedek Árpád, zenél az erdélyi Csillagocska Zenekar. A szervezők az esti esti Táncház mulatságokba várják a környező tánccsoportokat is.
szatmar.ro

Először rendez a szatmári színházban Bocsárdi László
Bocsárdi László készteres UNITER- valamint Jászai-díjas rendező munkájaként látható február 5-én, vasárnap este 7-től a Szatmárnémeti Északi Színház nagyszínpadán William Shakespeare Tévedések vígjátéka című műve. A rendező munkáival korábban csupán az általa vezetett sepsiszentgyörgyi társulat előadásában találkozhattak a szatmári nézők (legutóbb a VII. Interetnikai Színházi Fesztiválon), a Harag György Társulattal azonban először dolgozik együtt, olvasható a színház közleményében.
Bessenyei Gedő István, a szatmári társulat művészeti igazgatója az idei színiévad harmadik, felnőtteknek szánt bemutatója kapcsán elmondta, nagyon örül, hogy Bocsárdi László elfogadta a meghívását, és a szatmári közönség is megismerheti azt a sajátos, kortárs és a német színházzal rokonítható színpadi nyelvet, amelyben ez a rendkívüli jelentőségű színházi mester alkot. „Az idei évad talán legfontosabb előadása ez a Shakespeare-bemutató, amely számunkra túlzás nélkül színháztörténeti jelentőségű pillanat is, hiszen a rendszerváltás óta eltelt negyedszázad valahogy úgy suhant el felettünk, hogy nem találkozhattunk, nem dolgozhattunk együtt a kortárs romániai és egyben a kortárs magyar színjátszás e kiemelkedő jelentőségű rendezőjével. Fontos pillanat ez számunkra, de nem valaminek a vége, hanem valaminek a kezdete, reményeim szerint annak a folyamatnak, amelyről az évadkezdő sajtótájékoztatón beszéltem, hangsúlyozva, hogy a mi gyönyörű színházunk megújulása és modernizációja bennünket is szakmai megújulásra, minőségi előrelépésre kötelez” – fogalmazott a bemutatót beharangozó szatmári sajtóbeszélgetésen a társulatvezető, aki szerint a társulat művészei és dolgozói olyan próbafolyamat végéhez közelednek, amely mindenki számára hasznos és kemény munka volt, és amelyből sokat tanulhattak is mindannyian.
Az előadás rendezője a sajtó számára kifejtette, hogy egy új társulattal megismerkedni, akikkel még korábban sohasem dolgozott, mindig kockázatos és izgalmas szakmai kaland, amelynek fontos tétje van, és ezáltal új energiát is adhat az alkotásnak. Fontos „tét” az is, hogy egy valamelyest rögzült ízlésű közönség mennyire nyitott az új formákra és új impulzusokra, vagy mennyire táplálkozik előítéletekből és elvárásokból a színházzal kapcsolatban. Ebből a szempontból – mint mondta – izgalommal és kíváncsisággal várja a szatmári közönséggel való találkozást. Mint kifejtette, olyan színházat igyekszik csinálni, amelyet eredeti közegéből kiemelve, néhány száz kilométerrel nyugatabbra is érvényesnek tekintenének. „A cél, hogy Berlinben is érvényesnek mondható előadást hozzunk létre, és ha az ilyen magasra helyezett mércével kijelölt céloknak akár csak a felét is elértük, már nyertünk” – mondta Bocsárdi László.
Szereplők: Kovács Nikolett, Rappert-Vencz Gábor, Diószegi Attila m. v., Nagy Csongor Zsolt, Orbán Zsolt, Bodea Tibor, Bessenyei István, Nagy Orbán, Frumen Gergő, Varga Sándor, Nagy Tamás, Méhes Kati, Moldován Blanka, Budizsa Evelyn, Kovács Nikolett, Keresztes Ágnes, valamint: Ferenczik György, Balogh Géza, Budai József, Peleș Marco Roberto.
Díszlettervező: Bartha József. Jelmez: Kiss Zsuzsanna. Dramaturg-fordító: Benedek Zsolt.
Szabadság (Kolozsvár)

Sepsiszentgyörgyön vendégszerepel a Harag György Társulat
A Tamási Áron Színház meghívására november 6–9. között Sepsiszentgyörgyön vendégszerepel a Harag György Társulat a Tévedések vígjátéka című előadással.
A társulat négy alkalommal lép színpadra a rendkívül sikeres produkcióval, amelyet már több rangos fesztiválon – mások mellett a Gyulán tartott nemzetközi Shakespeare Fesztiválon, a nagyváradi Varadium Fesztiválon és a gyergyószentmiklósi Kisebbségi Színházi Kollokviumán – is bemutattak, november 20-án pedig a budapesti Nemzeti Színház színpadán játsszák.
Az előadás szereplői Kovács Nikolett, Rappert-Vencz Gábor, Diószegi Attila, Nagy Csongor Zsolt, Orbán Zsolt, Bodea Tibor, Bessenyei István, Nagy Orbán, Frumen Gergő, Varga Sándor, Nagy Tamás, Méhes Kati, Moldován Blanka, Budizsa Evelyn, Keresztes Ágnes, valamint: Ferenczik György, Kecskés Szabolcs, Varga Gyula és Budai József.
Rendezője a kétszeres UNITER- és Jászai-díjas rendező, Bocsárdi László, dramaturgja Benedek Zsolt, zeneszerzője Boros Csaba. A produkció jelmezeit Kiss Zsuzsa, díszleteit pedig Bartha József UNITER-díjas tervező, vizuális művész, egyetemi oktató készítette. Az előadás fénytervezője Bányai Tamás, Jászai-díjas light-designer volt, rendező- és tervezőasszisztensekként pedig Poszet Nándor, Fornvald Gréti és Szabó Anna segítették a stáb munkáját. Az előadás létrejöttében ügyelőként és súgóként Fábry Zoltán és Nagy Anikó vett részt.
A sepsiszentgyörgyi vendégszereplés bérletcsere keretében történik, a Tamási Áron Színház társulata pedig november végén játssza Szatmárnémetiben a Vízkereszt, vagy amire vágytok című előadást, amelynek szintén Bocsárdi László a rendezője. szatmar.ro

Bemutatkozott az Északi Színház új főigazgatója
Hétfőn, december 11-én az Északi Színház büféjében tartott sajtótájékoztatón mutatták be a kulturális intézmény új főigazgatóját, Nagy Orbánt, aki nemrég versenyvizsgán nyerte el a tisztség betöltésének jogát, öt éves mandátum erejéig.
Az eseményen részt vett Kereskényi Gábor polgármester, Bessenyei Gedő István és Ovidiu Caița művészeti igazgatók és Stier Péter adminisztratív igazgató, az intézmény eddigi megbízott főigazgatója is. Kereskényi Gábor kiemelte: örül annak, hogy három év után újra szakmabeli, hozzáértő menedzser került az Északi Színház élére. Kiemelte, Nagy Orbán a művészi munka mellett tapasztalatot szerzett a közintézmények vezetésében is, így alkalmas főigazgatója lehet a színháznak. A polgármester megfogalmazta elvárásait is: olyan színházat szeretne Szatmárnémetiben, amely minőségi előadásokat játszik és növelni tudja a nézőszámát is. „Ovidiu Caițatól, a román társulat nemrég kinevezett művészeti igazgatójától is minőségi színházat várok, Bessenyei Gedő Istvántól pedig igazgatósága négy éve alatt már megszoktuk a magas színvonalat” – mondta Kereskényi Gábor. Nagy Orbán röviden összefoglalta pályáját: Marosvásárhelyen szerzett színészi képesítést, 21 éve a Harag György Társulat tagja, emellett öt éven keresztül volt aligazgatója a Szatmár Megyei Hagyományos Kultúrát Megőrző és Támogató Központnak.
A terveit röviden ismertetve elmondta: szeretné, ha vezetése alatt az Északi Színház egyre jobb hírnevet szerezne a megye és akár az országhatárokon túl is. Ehhez a minőségi munka mellett fontos az előadások megfelelő népszerűsítése is, aminek nagyobb hangsúlyt adna a továbbiakban. A tervek között szerepel a román társulaton belüli bábtagozat megalapítása is. Elmondta: örül, hogy egy fiatal, lendületes csapatban, hozzáértő igazgatótársakkal dolgozhat.
Stier Péter adminisztratív igazgató kifejtette: a Szatmárnémeti Északi Színház jelen pillanatban az országban a legtöbb bérletes nézővel rendelkező intézmény. Az éves nézőszám 70 ezer fő körüli, egy év alatt pedig több mint 380 előadást játszanak. szatmar.ro