1990-ben, húsz-harminc lelkes diák kezdeményezéséből született a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség (MMDSZ). Az alapítók nagy része most egyetemi tanár, sokan közülük itt maradtak a marosvásárhelyi felsőoktatásban. Hadnagy László, a szervezet alelnöke mostani helyzetükről tájékoztatott. Az MMDSZ legfelsőbb döntéshozó szerve a választmány. Tagjait a helyi egyetemek diákjai közül választják ki. Az utóbbi időben fogynak a gyűlésre járó tagok. A mostani generáció a közélet iránt érdektelen. Az elsőéveseket segít a szövetség, felkutatják a szálláslehetőségeket, elszállásolási információkat nyújtanak. A Tudományos Diákköri Konferencia a diákszövetség legfontosabb rendezvénye. Idén tölti tizenegyedik születésnapját, mostanra már az egész Kárpát-medencében hírnevet szerzett magának. A dolgozatok általános orvostudományi, fogorvostudományi és gyógyszerésztudományi témakörökben születnek. Néhány éve hagyománnyá vált, hogy belföldről és külföldi egyetemi központokból is érkeznek diákok. Az MMDSZ két lapja a Pulzus és a Hírlap. Az utóbbiban csak információkat közölnek, kéthetente jelenik meg. A Pulzus az igazi diákújság. Ezt többnyire havonta, minimális összegért lehet megvásárolni. weboldaluk: www.mmdsz.ro; e-mail cím: mmdsz@mmdsz.ro. /Mészely Réka: Diákszervezet felemás cipőben. Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 18./

A Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatának oktatói megválasztották az egyetem rektor-helyettesi és alelnöki tisztségére javasolt személyeket. Az oktatási intézmény magyar alelnöke várhatóan Szamosközi István, a Pszichológia és Neveléstudományi Kar dékán-helyettese lesz, aki nem örvend népszerűségnek. Kása Zoltán jelenlegi rektor-helyettes alkalmatlannak tartja Szamosközit erre a tisztségre, ezért visszalépett. A magyar tagozatnak továbbra is két rektor-helyettesi tisztség jár, ami kiegészül egy alelnöki poszttal is. Az elkövetkező négy évben nagy valószínűséggel Nagy László, a Fizika Kar dékán-helyettese és Salat Levente, az egyetem Nemzetközi Együttműködés Központjának vezetője tölti majd be a rektor-helyettesi tisztséget azt követően, hogy a leadott 34 szavazatból előbbi 28, míg a második 22 igen szavazatot kapott. A gyűlésen szóváltás hangzott el az alelnök megválasztásakor. A jelenlévők Szamosközi Istvánra, a pszichológia tanszék vezetőjére és Egyed Emesére, a Magyar Irodalom Tanszék vezetőjére szavazhattak. A voksolás előtt azonban Kása Zoltán és Sárkány-Kis Endre biológiatanár hevesen tiltakozott Szamosközi István jelöltetése ellen, akit nem tartanak megfelelőnek az alelnöki posztra. Sárkány-Kis Endre a Szabadságnak elmondta: szégyen, hogy Szamosközi fogja ezentúl képviselni a magyar tagozatot. Megemlítette azt az esetet, amikor Szamosközi hamisítást követve el, a BBTE-n szervezett versenyvizsgán helyette osztályozta a jelentkezőket. Csibi Magor, a magyar tagozatot képviselő diák üdvözölte a magyar tagozat vezetőségében végbement generációváltást. Szamosközit Marton József, a Katolikus Tanárképző Kar dékánja javasolta az alelnöki tisztség betöltésére. Buzogány Dezső, a Református Tanárképző Kar kancellárja kifogásolta a választáson elhangzott személyeskedő hozzászólásokat. Szamosközi István nem kívánt reagálni a vádakra. Elmondta, hogy őt a tettek és a tények minősítik. Megemlítette a Pszichológia- és Neveléstudományok Kar rohamos fejlődését, amit egyebek között tanulmányi könyvtár kialakításával, számítógépek beszerzésével, szakfolyóirat kiadásával ért el. /Borbély Tamás: Viharos előválasztások a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./

Márc. 1-jén új vezetőséget választott a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szenátusa. Az egyetem új rektora Nicolae Bocsan történész lett. Andrei Marga egykori rektor továbbra is a vezetőség tagja maradt, mivel az akadémiai tanács elnökévé választották. Salat Levente politológus és Nagy László fizikus lett a két új rektor-helyettes, míg az akadémiai tanács alelnöki tisztségét Szamosközi István professzor tölti be. Salat Levente az RMDSZ és a kormánypárt közötti egyezség értelmében létrehozandó magyar karok ötletét nem támogatja, mivel az a szakértők feje fölött jött létre. Salat szerint a magyar oktatók is megosztottak a két önálló kar kérdésében Salat az önálló magyar struktúra megteremtését csak abban az esetben látja megvalósíthatónak a közeljövőben, ha valaki nagyon rövid időn belül elkészíti ezt a tanulmányt, és kiderül, hogy ez a legszerencsésebb megoldás a BBTE-n zajló magyar oktatás intézményi struktúrájának korszerűsítésére. /Borbély Tamás: Margáék győztek a BBTE vezetőségi választásán. A magyar oktatók is megosztottak a két önálló kar kérdésében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

- Az erdélyi magyarságnak joga van mind az önálló magyar karokhoz, mind az önálló magyar egyetemhez. Kérdés, hogy milyen formában valósítható meg legjobban a magyar nyelvű oktatás hatékonysága, megfelelő színvonala és autonómiája – jelentette ki Nagy László, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) frissen megválasztott magyar rektor-helyettese. Hozzátette: a BBTE olyan erőt képvisel, amiről kár volna lemondani. Nagy László szerint semmiképp sem csökkenhet a magyar nyelvű oktatás az alapképzés szintjén, mi több: valószínű, hogy minden szakirányt magyarul is tanítanak majd. A magiszteri képzésnél bonyolultabb a helyzet, mivel nagyon fontos az egyetemek közötti átjárhatóság kérdése. El kell gondolkodni azon, hogy milyen szakokat érdemes magyarul indítani ezen a szinten. Az oktató két évvel ezelőtt angol nyelvű fizika magiszterit indított a BBTE-n, mert – mint mondotta – egyrészt nem volt elég magyar nyelvű oktató, másrészt a diákok könnyebben érvényesültek nemzetközi szinten. A magyar diákok jelenleg is csak 10–11

1949 márc. 2-án éjjel majdnem minden erdélyi közép- és főnemesi udvarháznál, kúriánál, kastélynál teherautók álltak meg, az alvókra törték az ajtót, majd rájuk parancsoltak, hogy szedjenek össze huszonöt kilónyi holmit, csak ruhaneműt, ékszert, pénzt, órát semmiképp, felrakták a családot a teherautóra, és elhurcolták őket. Kit kényszerlakhelyre, kit kényszermunkára. Erről a szomorú éjszakáról és következményeiről tartott megemlékezést márc. 5-én a Castellum Alapítvány Marosvásárhelyen, a Vártemplomban. Beszédet mondott Ötvös József református esperes, Csató Béla római katolikus főesperes, Nagy László unitárius lelkész és Benkőné Zonda Tímea evangélikus lelkész. Nagy Mihály Zoltán történész-kutató Az erdélyi magyar nemesség jogfosztottságának beteljesedése – 1949 címmel tartott előadást. Gál Mária D.O. (kényszerlakhely), /Kolozsvár, 1996/ című könyvéből olvastak fel részleteket. /Nagy Botond: Ötvenöt éve történt. A sorsforduló (fegyveres) éjszakája. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 8./ Csávossy György író, nyugalmazott egyetemi tanár, Castellum-tag előadásában a történelmi családok lelkialkatát vizsgálta Ellentétben a kommunista propagandával, ez a történelmi réteg az ország és nemzet szolgálatát tekintette legfontosabb feladatának. Az egyszerű emberek tiszteletére, közcélú adakozásra, hagyománytiszteletre, lovagiasságra, keresztény erkölcsre, összetartásra, nagylelkűségre nevelték őket. A meghívottként jelen lévő Sütő András író elismeréssel beszélt a pusztakamarási Kemény és a New Jerseyben élő Hámos családról. Méltatta Hámosné Sándor Margit nemrég megjelent könyvét, amely figyelmet érdemlő erkölcsi örökség tanúbizonysága. Sütő András javasolta, hogy a Castellum indítson könyvsorozatot tagjainak visszaemlékezéseiről, és az alapítvány éljen a jogszerzés eszközével az elkobzott vagyonok visszaszerzésére vagy kártalanítására. /K. Gy.: A sorsforduló éjszakája. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 9/

Márc. 6-án Kolozsváron tartotta rendes évi közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME). Ismertették a 2003-as évi tevékenység eredményeit, megvitatták az idei munkatervet és az erdélyi magyar tudományos társadalom legfőbb intézménye megreformálásának lehetőségeit, az alapszabályzat értelmében megújították a választmány egyharmadát, és tiszteleti tagokat választottak. Elnöki megnyitójában dr. Egyed Ákos az EME sürgős feladatai között említette, hogy meg kell találniuk helyüket az európai integrációs folyamat sodrásában. A magyarországi pályázati rendszerben megmutatkozott hiányosságokat más anyagi források felkutatásával kell pótolni. Az 1859-ben alapított EME jelenleg testületként működjön tovább. Megfontolandó az intézmény elnevezésének megváltoztatása is. Fontos, hogy jobban az EMÉ-hez tudják kötni a kutatómunkát végezni kívánó fiatalságot. Sipos Gábor főtitkári jelentése szerint taglétszám 3581. Ebből 100 alapítótag, 1699 rendes tag, 95 pártoló tag, 1687 egyetemi hallgató. 2003 jeles rendezvényei közül kiemelkedett a Magyar Tudomány Napja című konferencia és a Varadinum tudományos ülésszak. Az EME öt szakosztálya gazdag programot tud felmutatni. Befejeződött a Rhédey-házbeli székház lépcsőházának javítása, de a visszaigényelt főtéri Wass Ottília-ház ügyében nem történt előrelépés. Idén kezdődik az EME 2009-ben megtartandó 150. évfordulója megünneplésének előkészítése, együttműködés indul a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem könyvtárával, a szakosztályok folytatják a tudományos ülésszakok megrendezését. Nagy vitát váltott ki az Erdélyi Múzeum-Egyesület tervezett névcseréje. Gaal György az Erdélyi Magyar Tudományos Akadémia elnevezést javasolta. Egyéb elhangzott javaslatok: alakuljon Matematika és Fizika Szakosztály; szükség van erdélyi kutatóintézetre stb. A közgyűlés a mandátumukat befejezett tagok helyébe a következőket választotta: 1. szakosztály – Pozsony Ferenc; 3. szakosztály – Kiss Szidónia, Hening Kinga, Kékedy-Nagy László; 5. szakosztály – Kerekes László, Jodál Endre. A laudációk elhangzása után EME-tiszteleti tag lett Faragó József, Péntek János, Tövissi József, Feszt György, Maros Dezső, Pálfalvi Attila, Kerekes László, Talpas János és Sándor László. /Ördög I. Béla: Évi közgyűlését tartotta az EME. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./ Az Erdélyi Múzeum-Egyesületben többször válsághelyzetről kellett tanácskozni, mert a magyarországi pályáztató rendszer működésképtelené vált. Egyed Ákos elnök szerint a következő években az EMÉ-nek meg kell találnia helyét a romániai magyar tudományos intézmények hálózatában, meg kell szerezni a Román Akadémiától a kiadványaik akkreditációját, és tisztázni kell integrálódásának formáit a magyarországi tudományossághoz, elsőként a Magyar Tudomány Akadémiához. Ezt az EME már több beadványban kérte, válasz azonban nem érkezett. Sípos Gábor főtitkár bejelentette, újraindult az Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltára című sorozat. Kovács Dezső orvosprofesszor az orvosi- gyógyszerészeti központi könyvtár megnyitásáról értekezett. Elmondta: Marosvásárhelyen komoly tevékenységet fejtenek ki annak érdekében, hogy az orvosi tárgyú szakkönyvek megjelenjenek. Egy- egy kötet 7-800 oldalas. A közgyűlésen elhangzott, tisztázni kell az EME viszonyát a felsőoktatási intézményekhez, illetve a magyar tudós társadalomhoz. /(Csomafáy Ferenc): Reform szükségessége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) tisztújító közgyűlésén a résztvevők új vezetőséget választottak az immár 14 éve működő civil szervezet élére. Az elnöki tisztséget Köllő Gábor építészmérnök, a Műegyetem építőmérnöki karának professzora tölti be, elnökhelyettesnek pedig Nagy László fizikaprofesszort, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettesét és Csibi Vencelt, a Műegyetem gépészprofesszorát választották. Köllő Gábor /sz. Szamosújvár, 1950. márc. 27./ 1978 óta a kolozsvári Műegyetem professzora, 12 műszaki könyv (ebből 5 egyetemi tankönyv), 70 tudományos dolgozat szerzője és 23 kutatási témát vezetett. Köllő 1996-tól az EMT tudományos elnökhelyettesi tisztségét töltötte be. Köllő Gábor hangsúlyozta, hogy az EMT új vezetősége nem kíván nagymértékben változtatni a fő tevékenységeken, de bizonyos "hangsúly-eltolódásra" sor kerül majd. Az EMT évente több konferenciát szervez. A konferenciákat követő kiadványokat megpróbálják elismertetni a román hivatalos szervekkel szakmai tudományos munkaként. Elkezdték időszakos kiadványuk, az 1998 óta megjelenő Műszaki Szemle szélesebb körű terjesztését. /Kiss Olivér: Új elnöksége van az EMT-nek. Köllő Gábor: Civil szervezet ne politizáljon! = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./ Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság 1990 januárjában alakult a kolozsvári Számítástechnikai Kutatóintézet munkatársainak kezdeményezésére. Az EMT eddigi elnökei: 1990–1994: dr. Selinger Sándor; 1994–1996: dr. Fodor Árpád; 1996–1997: Köllő Gábor (megbízott elnök), 1997–2004: dr. Bíró Károly. Az EMT szakosztályai: számítástechnika, gépészeti, fizikai, bányászati-kohászati-földtani, Palocsai Rudolf – Ifjú Gazdák Egyesülete, faipari, földmérési, kémia, építéstudományi, energetika-elektrotechnika.

Húsz éve hunyt el Kacsó Sándor. Tiszteletreméltó az 1937–45 közti időszakot magába foglaló életrajzi kötetének őszintesége (Nehéz szagú iszap alatt). Kacsó Sándor 1945 után beiratkozott a Kommunista Pártba, ezentúl engedelmeskednie kellett. A Magyar Népi Szövetség alelnökeként részt vett e szervezet "dicsőséges" szakaszában, mikor nagyrészt kiépültek a magyar tanügyi-kulturális szervezetek. Ez az időszak a békeszerződés aláírásáig tartott (1947 febr.). Utána megkezdődött a lassú leépülés; ennek következtében 1947 novemberében leváltották Kurkó Gyárfás elnököt, helyébe Kacsó Sándort ültették. Az MNSZ központját Bukarestbe költöztették. Végrehajtotta az utasításokat. E periódus megaláztatásai alighanem élete végéig bűntudattal tölthették el. Emlékirata 1985-ben csak Magyarországon jelenhetett meg, otthon csak 1992-ben. Bizonyos pletykák szerint őszintén megírta a dicstelen 1945–53 közötti éveket is. Jó lenne felkutatni és kiadni ezt az emlékezést. /Nagy László: Tehette parancsra? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

Halálának 110. évfordulóján Kossuth Lajosra emlékeztek Sepsiszentgyörgyön. A Magyar Polgári Szövetség széki szervezete által meghirdetett rendezvényen a Kossuth-szobornál Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgató, a Sepsiszentgyörgyi Székely Tanács elnöke mondott beszédet. Emlékeztetett arra, hogy a sepsiszentgyörgyi Pro-Urbe-díjas Nagy László Kossuth Kört szervezett 1945-ben, s tettéért súlyos börtönéveket szenvedett. /Szekeres Attila: Kossuth Lajosra emlékeztek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 22./

Ápr. 21-én az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének tanácstermében ülésezett a Felsőoktatási Tanács Kolozsváron. A megbeszélés fő témája: a magyar anyanyelvű felsőoktatás jövőképe az egyetemi reform folyamatában. A meghívottak a Felsőoktatási Tanács tagjai: egyetemi rektorok, rektor-helyettesek, professzorok, intézményi képviselők, személyiségek. Az ülés minisztériumi meghívottja, dr. Floare Macris ismertette a szaktárca és az egyetemi szakértők által kidolgozott felsőoktatási törvény-tervezetet, a Románia által is aláírt Bolognai Egyezmény alkalmazására vonatkozóan. Dr. Péntek János egyetemi tanár elemezte a romániai magyar felsőoktatás helyzetét. Péntek János kifejtette: az elkövetkezőkben egy stratégiai döntés-előkészítő bizottságot kell létrehozni, amely a konkrét szakmai tapasztalatokra építve megoldási alternatívákat javasolhat majd. Dr. Nagy László rektor-helyettes a Babes-Bolyai Tudományegyetemen bekövetkező struktúraváltásáról, ennek előnyeiről és hátrányairól beszélt. Dr. Szilágyi Pál rektor a magánegyetemekről, az ideiglenes működési engedéllyel rendelkező szakok jövőbeni perspektíváiról szólt. A résztvevők abban állapodtak meg, hogy létrehoznak egy operatív koordinációs testületet, amely folyamatosan ajánlatokat tesz a bolognai elvek alkalmazásának gyakorlatára, állandó kapcsolatot tart a magyar anyanyelvű felsőoktatás szervezőivel és vezetőivel, júniusig kidolgozzák az erdélyi magyar nyelvű felsőoktatás általános stratégiáját, megvitatják a Babes-Bolyai Tudományegyetemen folyó magyar nyelvű oktatás autonómiáját szavatoló struktúrák kialakítási tervezetét. /Ülésezett a Felsőoktatási Tanács. = RMDSZ Tájékoztató, ápr. 22., 2700. sz./

Május elseje, az országnak az Európai Unióba való belépése alkalmából sok településen nagyszabású ünnepi rendezvényekre kerül sor Magyarországon. Az Orosházán megrendezendő ünnepségsorozatra egyebek között a romániai testvérváros, Nagykároly képviselőit is meghívták. A nagykárolyi küldöttség egy, a várost bemutató fotókiállítás anyagát, nagykárolyi szerzők (Benedek Zoltán, Boros Ernő, Nagy László, Sróth Ödön stb.) könyveit és egyéb reprezentatív tárgyakat is magukkal visznek, amelyeket ott kiállítanak. /(b): Nagykárolyt bemutató kiállítás Orosházán. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 26./

A Chronicle of Higher Education, az Egyesült Államokban hetente megjelenő közismert felsőoktatási szakfolyóirat máj. 21-i számában beszámolt a szlovákiai és romániai magyar tannyelvű egyetemekről. A tudósító idézte Bauer Editet, a Magyar Koalíció Pártjának alelnökét, aki szerint a magyar ajkú lakosságnak a szlovákokhoz viszonyított alulképzettsége gátló tényezőként hat a magyarság lakta dél-szlovákiai régió fejlődésére. Ennek vethet véget az ősztől induló Selye János Egyetem, amely az első magyar tannyelvű felsőoktatási intézmény lesz Szlovákiában az 1920-as évek óta. Andrei Marga, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) nemrég leköszönt rektora ellenzi az önálló magyar felsőfokú intézményt, Nagy László, a BBTE magyar nemzetiségű rektor-helyettese szerint az EMTE és a BBTE együttesen tudják kielégíteni a magyar nyelven továbbtanulni szándékozó diákok Erdély szerte mutatkozó igényeit. /Amerikai tudósítás a határon túli magyar egyetemekről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

A zágoni születésű Berszán Lajos gyimesfelsőloki esperes-plébánost, az Árpád-házi Szent Erzsébet Katolikus Líceum alapítóját, a gyimesvölgyi Sziklára Épített Ház kezdeményezőjét Magyar Örökség-díjjal tüntették ki.  Az eddig odaítélt díjak révén a Magyarság Szellemi Múzeumát olyan személyek, együttesek, intézmények és teljesítmények alkotják és gyarapítják, mint – a post mortem kitüntetettek közül – Antall József, Teleki Pál, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Illyés Gyula, Nagy László, Márai Sándor, József Attila, Radnóti Miklós, Szentgyörgyi Albert, Neumann János, Teller Ede, Kandó Kálmán. Az intézmények, egyesületek kategóriában van a Magyar Nemzet napilap, a Száztagú Cigányzenekar, a Herendi Porcelán Manufaktúra, az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Múzeum., a Duna Televízió.  A kortárs nevek közül Böjte Csaba vagy Egerszegi Krisztina említhető.  Berszán Lajost előzően Márton Áron-díjjal is kitüntették.  Berszán Lajos /sz. Zágon, 1943/ szolgálati idejének többségét a szórványmagyarság körében töltötte. 1980-ban került Gyimesfelsőlokra, a Szent András-plébániára. A szomszédos nagyközség, Gyimesbükk papi teendőit is háromszéki plébános, a boldog emlékezetű lemhényi Dani Gergely látta el. Dani Gergely a diktatúrával dacolva templomépítéshez fogott. Egészségével és életével fizetett érte, de a templom áll. Berszán Lajos először a népi szokások felelevenítésére összpontosított. Elsőáldozáskor és bérmáláskor gyimesi népviseletben fogadta a gyermeksereget.     1989-ben, a diktatúra tobzódásának csúcsévében egy debreceni értelmiségi csoport elhatározta, hogy pünkösdkor Csíksomlyóra zarándokolnak. A Debreceni Keresztény Értelmiségiek Szövetsége tagjai 1992-ben elhatározták a Sziklára Épített Ház megvalósítását. Otthon, Debrecenben alapítványt hoztak létre. Kezdeti céljuk az volt, hogy Gyimesfelsőlokon egy lelkigyakorlatos közösségi házat építsenek. A házat a gyimesi csángó és az erdélyi, magyarországi magyar közösségek kapcsolatteremtő intézményének szánták. A későbbiekben a Sziklára Épített Ház fontos oktatási intézménnyé alakulhatott, de a munka dandárja Berszán Lajos plébános nyakába szakadt.  Haranghy Sándor műépítész olyan épületformát választott, amely a táj építészeti hagyományaihoz igazodik. Az épületet 1996 novemberében, Szent Erzsébet napján avatták. Erre az időre elkészült a ház első szárnya, és a diákok beköltözhettek az internátusba. A Gyimes völgyében nagy szükség van erre az iskolára, hiszen az itt lakó fiatalok középiskolába csak a 30-50 kilométerre lévő Csíkszeredába járhattak, s ezt a rossz szociális helyzetben lévő családok csak nehezen vagy egyáltalán nem engedhették meg maguknak. Az intézményben félszáznál több moldvai csángó-magyar középiskolás van jelen. Nem egy közülük főiskolákon, egyetemeken Erdélyben és Magyarországon tanul tovább. Gyimesbükköt 1950-ben választották le Székelyföld pereméről, és csatolták át a moldvai Bákó megyéhez. Néhai Dani Gergely gyimesbükki plébános és Berszán Lajos gyimesfelsőloki esperes-plébános a szétszakított völgy magyar lakosságát lelkileg egybetartották. /Sylvester Lajos: Aki tudja, merre akar hajózni= Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 3./

A kolozsvári Korunk folyóirat 2001-ben ünnepelte indulásának 75. évfordulóját. Az évforduló alkalmával a folyóirat szerkesztősége elkészítette a 20. század tíz legszebb magyar versének a listáját, amelyet 104 irodalomkritikus, író, költő, szerkesztő közlése alapján állítottak össze. A 104 irodalmár listáját összesítve, a sorrend a következő: József Attila (103), Ady Endre (73), Kosztolányi Dezső (73), Babits Mihály (68), Weöres Sándor (66), Pilinszky János (64), Szabó Lőrinc (41), Radnóti Miklós (36), Nagy László (28), Dsida Jenő (28). Ez az ankét a legszebb versekkel, illusztrációkkal, az irodalmárok érvelésével és listájával könyv alakban is megjelent A teremtmények arca /Komp-Press Kiadó, Kolozsvár/ címmel. /Ferencz Imre: Egy könyv, mely megrengette a költészetet. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 30./

Aug. 7-én Nyárádszeredában elhelyezték az unitárius templom alapkövét. Nyárádszeredán és a környező falvakban 318 tagú az unitárius gyülekezet. Megjelent dr. Szabó Árpád püspök, Nagy László eperes, marosvásárhelyi unitárius lelkész, Kecskés Csaba marosvásárhelyi unitárius lelkipásztor, esperes-helyettes, Makkai Gergely képviselő, Dászkel László, a kisváros polgármestere és Hadnagy Judit, a templom tervezője. Az egybegyűltek megtekintették Sándor János Faragott kazettás betétek című tárlatanyagát, majd bemutatták Sándor Szilárd helybeli unitárius lelkipásztornak a Felhők fölött mindig süt a Nap /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című kisregényét. /Járay Fekete Katalin: Templom épül Nyárádszeredában. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 9./

Aug. 19-22. között Nyárádszentmártonban és Csíkfalván tartották a XXVIII. Erdélyi Unitárius Ifjúsági Konferenciát. Az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) legnagyobb rendezvényén 290 fiatal vett részt. A jelenlevőket köszöntötte dr. Szabó Árpád püspök, Nagy László esperes, András Imre, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának titkára, a szervezők részéről Szabó László, az ODFIE elnöke. Aug. 20-án – akárcsak a világon élő más magyar közösségekben -, meggyújtották a magyar összetartozás lángját. /Sándor Krisztina: Unitárius fiatalok konferenciája a Nyárád mentén. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 31./

A hét végén Marosvásárhelyen tartották a Körmöczi János Fizikusnapokat. Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) Fizika Szakosztálya által szervezett kétnapos rendezvényen az előadások mellett kísérleteket is bemutattak. Csegzi Sándor alpolgármester, az EMT Fizika Szakosztályának elnöke elégedetten nyugtázta, hogy idén is eljöttek a magyarországi és erdélyi fizikusok. Az 1990-ben megalakult az EMT egyik célja a szakmai fejlődés támogatása. Dr. Nagy László, az EMT alelnöke szerint a Bolyai Farkas Líceum példát mutat arra, hogy a középiskolai tanároknak hogyan kell a fizika tanításához, a kísérleti oktatáshoz viszonyulniuk. /Antalfi Imola: Körmöczi János Fizikusnapok – tizedszer. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./

Szept. 27-én tartotta ünnepi tanévnyitóját a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi Műszaki és Humán Tudományok Kara. Az ökumenikus istentisztelet után Hollanda Dénes, az egyetem dékánja elmondta: bár az idén a korábbi évekhez képest több diák kezdi meg tanulmányait a Sapientián, mégsem teltek be a meghirdetett helyek. November közepére tervezték az új épület átadását, ez kitolódik a második félévre, mivel a befejezéshez szükséges összegből még 100 millió forint hiányzik. Ugyancsak 27-én volt a tanévnyitó a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, Constantin Copotoiu rektor és Nagy Örs rektor-helyettes üdvözölte az elsőéveseket. Hadnagy László a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség elnökeként vezette be néhány gondolat erejéig a gólyákat a diákélet rejtelmeibe. /File Mónika, Mészely Réka: Tanévnyitó a Sapientián és a MOGYE-n. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 28./

"Megszületett a szeretet" címmel tartottak a minap filmes vetítéssel egybekötött előadást a Sapientia Egyetem marosvásárhelyi székhelyén. Nagy László unitárius esperes, valamint Bara László római katolikus egyetemi lelkész tartott előadást. /File Mónika : "Megszületett a szeretet". = Népújság (Marosvásárhely), dec. 22./

Marosvásárhelyen az év első civil rendezvénye Petőfi Sándor születésének megünneplése volt. Petőfi szobránál – Hunyadi László alkotásánál – január 1-jén megemlékeztek a 182 éve született költőről. A költő szobránál beszédet mondott Ábrám Zoltán, a Maros megyei EMKE elnöke, Csegzi Sándor Marosvásárhely alpolgármestere és Nagy László unitárius lelkész esperes. /Az első civil rendezvény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./

Az 1989-es változás után megmaradt kevés magyar intézményről kiderült, hogy „egy-két kivétellel a munkatársak hős ellenállók voltak, akik tovább vezették a (legtöbbször kultúr)intézményt” – írta Nagy László. Megkezdődött egymás dicsérgetése, mosdatása. Emiatt Nagy László ismertette „(saját írásaik alapján) ezen elvtársak életrajzát”, főleg a Szabadság hasábjain. Bőven születtek ellenvélemények. Az egyik ilyen volt vezető elvtárs A Hét munkatársa volt, és … a Ceausescu család meghitt belső barátja. Ezt a személyt Markó Béla védte meg, figyelmeztetve, hogy „figyelteti” őt (persze a Szabadságot is figyelteti), és hogy hangnemem „ádáz jobboldali”. A másik a Korunk főszerkesztője volt, majd nyugdíjasként és akadémikusként az A Hét egyik szerzője. Emlékiratainak megjelenése után Nagy László szóvá tette a Szabadságban, hogy talán dr. Groza Petru, a sztálini idők (1945–52) felelős román miniszterelnöke (a Duna–Fekete-tenger csatorna megalapítója, a görög katolikus egyház beolvasztója, Márton Áron és sokezer társa bezáratója stb.) mégsem „nagy haladó román hazafi”. Az illető nemrég kiadott naplójában Nagy László írásának közléséért a Szabadság a „szennylap” jelzőt kapta. /Nagy László: Ez is dicséret… = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./ A Korunk főszerkesztője volt, akadémikus: Gáll Ernő.

1986. január 15-én több százan kísérték utolsó útjára Visky Árpádot /Székelyvécke, 1940. júl. 7. – Sepsiszentgyörgy, 1982. jan. 12./. Segítő- és egyben bajtársa, az akkor vállalatigazgató Király Károly megfújatta a konzervgyár dudáját. „Ez a gyermek már kicsi korától az igazság megszállottja volt. Székelyvéckén elemistaként képes volt szembeszállni a Marosvásárhelyről kiküldött tanfelügyelővel, mert úgy érezte, hogy igazságtalan volt vele szemben – idézte fel Visky Árpád fél évszázaddal ezelőtti arcát 85 éves édesanyja, Erzsébet. Visky Árpád 1963-ban végezte el a színművészeti főiskolát. Rövid időre Sepsiszentgyörgyre került, majd tíz éven keresztül, 1965 és ’75 között a marosvásárhelyi színház tagja volt. Innen ismét Háromszék fővárosába tért vissza. Számos irodalmi esten szerepelt Ady, Petőfi, Radnóti és József Attila verseivel. Utoljára Az öngyilkos, avagy a véres hurka bosszúja című Erdman-darabban lépett föl. Alig néhány nap múlva, egy színházi kocsmai összeszólalkozás következtében, amikor két civil ruhás szekus provokálta, nacionalista-soviniszta propaganda, valamint államellenes izgatás koholt vádjával 1983-ban letartóztatták, és öt évre ítélték. Sokáig azt sem tudták, mi van vele, hol keressék őt, mesélte édesanyja. Visky Árpádot 1984. augusztus 23-án részesítették elnöki kegyelemben, de már soha nem térhetett vissza a színházba. Egy ideig Sepsiszentgyörgyön dolgozott, majd a zárt városnak számító Marosvásárhelyen, a konzervgyárban talált menedéket, ahol minden tiltás ellenére Király Károly alkalmazta. – Valóságos idegroncsot csináltak belőle – emlékezett vissza Király. Megtört ember lett, aki a színpad hiányában már soha többé nem talált önmagára. Visszatért Szentgyörgyre, kisipari szövetkezetben alkalmazták, ahol játékokat készített. Nagy László Mihály újságíró, a Megyei Tükör egykori munkatársa volt azon utolsók egyike, akik 1986. január 12-én még életben látták Viskyt. „Reggel 9 órakor egy kézilabdameccsre igyekeztem, amikor összefutottunk. Kérdeztem: hová mész? Arra ki, jött a tömör válasz, és az erdő felé mutatott.” Visky Árpádot felakasztva találták az őrkői erdőben. Sokan ma sem hiszik, hogy önkezével vetett volna véget életének. Nagy László Mihály szerint nem annak az embernek a képét mutatta, aki öngyilkosságra készül. Egy másik újságíró, Kész Csaba Levente Vér és kötél című novellájában egy bizonyos P. Imre nevű hírhedt besúgót jelöl meg Visky gyilkosaként. Visky Árpád idős szülei most azon fáradoznak, hogy fiuk halálának huszadik évfordulójáig róla elnevezett alapítványt jegyeztessenek be. Szülőfaluja polgármestere, Szőcs Lajos Székelyvéckén a kultúrotthont keresztelné el róla, amelynek falán Hunyadi László szobrászművész Visky Árpád-portréja lenne. /Szucher Ervin: Woyzeck, a „megöngyilkolt” színész. = Krónika (Kolozsvár), jan. 14./

Nem ért egyet Kása Zoltán volt rektor-helyettes véleményével olvasói levelében Nagy László, miszerint jó lenne, ha a Babes–Bolyai Egyetem magyar hallgatói-előadói átköltöznének a Sapientia Egyetemre (EMTE), otthagyva csapot-papot, az összes épületet, az egész felszerelést, Mindezt azért javasolta Kása Zoltán, mert a Babes-Bolyai Egyetem magyarul tanulóinak minden, nagyobb önállóságra való törekvését reménytelennek véli. Kötő József az RMDSZ nevében kissé bizakodóbb, a két önálló magyar kar mellett érvel, egy önálló állami magyar egyetem megalapítását egyelőre reménytelennek tartva. A levélíró ezzel szemben első lépésként az 1959-ben beolvasztott Bolyai Egyetem jogi személyiségének visszaállítását tartaná fontosnak. /Id. Nagy László: Továbbra is holtponton a magyarnyelvű állami egyetem. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

A román és a magyar oktatási miniszternek is javasolni fogja Markó Béla miniszterelnök-helyettes, hogy jöjjön létre egy megállapodás, miszerint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet (EMTE) a román és a magyar kormány közösen támogassa. Markó Béla Marosvásárhelyen találkozott a romániai magyar felsőoktatás vezetőivel. /Borbély Tamás: Román–magyar kormánymegállapodás kellene az EMTE-nek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./ A tanácskozáson Kötő József, az Oktatásügyi Minisztérium kisebbségekért valamint a nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkára mellett megjelent többek közt dr. Nagy Örs, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) rektor-helyettese, Szilágyi Pál, a Sapientia EMTE rektora, valamint Dávid László rektor-helyettes, Béres András, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem rektora, Salat Levente és Nagy László, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettesei. A MOGYE rektor-helyettese közölte, hogy a beiskolázási számok bevezetése tavaly jó megoldásnak bizonyult, és máris érzékelhető egyfajta stabilitás. /Antalfi Imola: Magyar egyetemi vezetőkkel találkozott Markó Béla. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 21./

A marosvásárhelyi székely vértanúk halálának 151. évfordulójára emlékezve gyűlt össze csekély számú magyarság a kivégzettek emlékművénél március 10-én. Az emlékezést a Református Kollégium és a Kántor-tanítóképző Főiskola egyesített kórusa nyitotta a Szózattal, Nagy László unitárius esperes fohásza után Fodor Imre, Marosszék Székely Tanácsának elnöke, majd Bod Aladár, a Marosvásárhelyi Székely Tanács elnöke mondott beszédet. /Nagy Botond: Emlékezés a székely vértanúkra. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 11./

Tófalvi Zoltán kiegészítette Sylvester Lajosnak a Háromszék 2004. november 5-i számában megjelent írását, amelyben az Angliában élő Szalay Edda segítségével a mártírhalált halt Szalay Attila emlékét idézte fel. A Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség 1958. február 22-e és 27-e között látogatott Romániába. Kádárnak az erdélyi magyarság elárulását jelentő beszéde 1958. február 24-én hangzott el Marosvásárhelyen. Ez a beszéd a nacionalista kurzus útjára lépett román hatalomnak felkínálta a lehetőséget, hogy leszámoljon az ,,ellenforradalmár-gyanús”, a magyar nemzeti szabadságharccal őszintén együtt érző erdélyi magyarokkal. Marosvásárhelyen nemcsak azt állította Kállai Gyula, hogy Magyarországnak nincsenek területi követelései a szomszédos államokkal, hanem azt is, hogy a magyar ,,ellenforradalom” elsősorban Romániára jelentett volna óriási veszélyt, hiszen területi követeléseket fogalmaztak meg. Valójában még véletlenül sem fogalmaztak meg területi követeléseket. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem diákjai által megfogalmazott követelések 16. pontjában szerepelt annyi, hogy a nemzetközi fórumokon Magyarország képviselje a határon túli magyarok kérdését is. Kádárék tehát hazudtak, s ugyanakkor követelték az ,,ellenforradalmárok” példás megbüntetését. A küldöttség alig hagyta el Románia területét, a Kolozsvári III. Hadtest Katonai Bírósága 1958. február 27-én a korábbi ítéletekhez viszonyítva példátlanul szigorú büntetéseket rótt ki a Fodor Pál csíkszeredai vasútépítő mérnök nevével fémjelzett perben: a fővádlottat /Fodor Imre, Marosvásárhely 1996 és 2000 közötti polgármesterének édesapját/ 25 évi szigorított börtönbüntetésre ítélte, az ötödrendű vádlottat, Csiha Kálmánt, az Erdélyi Református Egyházkerület nyugalmazott püspökét pedig tízévi börtönbüntetésre. A 2004. december 5-i népszavazás gyökerei az 1958. évi, nemzetárulásként számon tartott ,,látogatásig” is visszanyúlnak. Kádárék látogatását követően egymás után hozzák a halálos ítéleteket és az életfogytiglan tartó börtönbüntetéseket: a Szoboszlay Aladár római katolikus pap nevéhez kapcsolódó legnagyobb politikai perben tíz személyt ítéltek halálra és végeztek ki 1958. szeptember 1-jén. Háromszék két neves személyisége, Ábrahám Árpád torjai római katolikus plébános és dr. Kónya István Béla ügyvéd is a mártírok között volt. Ugyancsak a kádári ,,látogatás” után került sor az ozsdolaiak perére, amelynek során Szígyártó Domokos molnárt 1959-ben azért ítélték halálra és végezték ki, mert kétszer rálőtt a kollektív gazdaság megalakulását tűzzel-vassal erőltető helyi párttitkárra. Tófalvi most készíti mindkét per teljes levéltári dokumentációját. A Szoboszlay-per levéltári anyaga meghaladja a 30 ezer oldalt, Szígyártó Domokos és négy vádlott-társának a perirata 10 ezer oldal körüli! Külön tanulmány készül a sepsiszentgyörgyi, német származású Hubbes Márton ritkán emlegetett hőstettéről is: a magyar forradalom hatására magyar nemzeti lobogóval vonult végig a város főterén. Nagy Lászlóék a budapesti Petőfi Kör mintájára hozták létre a Kossuth Kört. Háromszék tehát óriási véráldozattal fizetett azért, mert együtt érzett a magyar forradalommal. A Kisborosnyón Damó Gyula tanító jóvoltából felállított emlékmű híven tükrözi ezt a helytállást. A kádári diktatúra első kivégzett hőse – Dudás József – erdélyi volt, Gernyeszegről, illetve Marosvásárhelyről származott. A Corvin-köz legendás hősei, a Pongrácz fivérek Szamosújváron látták meg a napvilágot. Az újabb levéltári kutatások arra is fényt derítettek, hogy sok erdélyi fegyverrel a kezében harcolt a forradalom győzelméért. Köztük van a gyimesbükki Nagy Lakatos János, aki a Miskolc környéki harcokban vett részt. A Szekuritáté itthon azonosította és ítélte el súlyos börtönévekre. Így került sor arra a perre is, amelynek mártírja Szalay Attila 28 éves technikus. A jelenleg is Sepsiszentgyörgyön élő Jancsó Csaba, Bordás Attila, Szabó Lajos jóvoltából a Háromszék olvasói sokat tudnak a Székely Ifjak Társasága nevű szervezetről, amelynek kiskorú diákjai 1957. március 15-én megkoszorúzták a Sepsiszentgyörgy központi parkjában álló 1848-as honvédemlékművet. Szalay Edda meglepődne, ha olvashatná az édesapjára vonatkozó levéltári dokumentumokat, a vádpontokat. A Szekuritáté által összeállított vádiratokat, a dokumentumait nagy-nagy fenntartással kell kezelni. A Szekuritáté megpróbált hiteles bizonyítékokat is összegyűjteni, s ezeket felnagyítva fogalmazták meg a vádakat. Az 1958/466. számú ügyirat Szalay Attilára vonatkozó dokumentumai szerint Szalay Attila lakatos ellen 1958. április 12-én indította el a nyomozást Fábián Márton marosvásárhelyi szekus főhadnagy. A vád: ,,...a magyarországi ellenforradalmi események idején Szabó Lajossal közösen kommentálták a külföldi rádióadók híreit, felnagyították a Magyar NK ellenséges elemeinek tevékenységét, ellenségesen nyilvánultak meg a népi demokratikus rendszerrel szemben. A beszélgetéseket követően Szalay Attila gyanúsított megegyezett Szabó Lajossal, hogy utóbbi létrehoz egy ellenforradalmi szervezetet, amelynek tagjai nacionalista, sovén érzelmű elemek. Szalay Attila megfogadta, hogy személyesen támogatja a szervezet felforgató tevékenységét, és mindvégig megfelelő tanácsokat ad az ellenforradalmi működésük során.” Szalay Attila egy német márkájú pisztolyt és hozzá tartozó golyókat szerzett. A Szalay Attilát és társai perében a kilenc fiatal névsora: Szalay Attila, Szabó Lajos, Bordás Attila, Gyertyánosi Csaba, Jancsó Csaba, Gyertyánosi Gábor, Jancsó Sándor, Molnár Béla és Sándor Csaba. A vádirat szerint Szalay Attila vezetésével egy nacionalista csoport létrehozta a Székely Ifjak Társasága nevű ellenforradalmi szervezetet. – Az 1956-os, kapcsolódó politikai perek azonos klisék szerint zajlottak. Igyekeztek háromnál több személyt letartóztatni, vád alá helyezni, hogy rájuk süthessék a ,,szervezet” bélyegét. A vádirat sejteti: milyen brutális, szadista módszerekkel próbáltak vallomást kicsikarni a letartóztatottakból. A vádlott-társak kihallgatásainak jegyzőkönyvei alapján állították össze a vádiratot, a vádlott-társak voltak a tanúk. A bírói testület tagjai, az egykori börtönőrök akik halálra kínozták Szalay Attilát, még élnek. A Volt Politikai Foglyok Szövetsége háromszéki szervezete elnökének, Török Józsefnek a drámája is bizonyítja, hogy 1965-ben, 1966-ban is ítéltek el erdélyi magyarokat azért, mert tíz évvel korábban együtt éreztek magyarországi sorstársaikkal. A Pongrácz fivérek kiskunmajsai kápolnájában – Tófalvi Zoltán kutatásai alapján – központi helyen látható Erdély 1956-os mártírjainak teljes név- és személyi adatsora. Tófalvi levéltári kutatásai alapján rövidesen elkészül a börtönben agyonvertek, agyonkínzottak teljes névsora is, curriculum vitae-je, köztük a Szalay Attiláé is. /Tófalvi Zoltán: Élő múlt: Kiegészítés a SZIT-perhez. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 12., folyt. ápr. 13./ Előzmény: Sylvester Lajos: Megmaradt a vadság a maga szépségében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2004. nov. 5./

A hét végén 210 szakdolgozatot terjesztenek elő az orvosi, fogorvosi, gyógyszerészeti pályára készülő erdélyi magyar egyetemisták Marosvásárhelyen, a 12. Tudományos Diákköri Konferencián. Az első konferencián mindössze hat dolgozatot mutattak be a diákok, most pedig számuk meghaladja a 200-at. A házigazda-szervezet, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség (MMDSZ) székhelyén elmondták, hogy idén magyarországi és hazai magyar diákok szerepelnek a 11 szekcióülésen (korábban vajdasági, felvidéki hallgatók is szerepeltek). Hadnagy László, az MMDSZ elnöke elmondta: ez a konferencia az egyetlen olyan romániai fórum, ahol a magyarul tanuló, orvosis, gyógyszerészetis hallgatók anyanyelvükön tarthatnak előadást. A magyar Oktatásügyi Minisztérium a szekciók első helyezetteinek egy hónapos magyarországi szakmai továbbképzési lehetőséget biztosít. /(Máthé Éva): XII. Tudományos Diákköri Konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./

Április 18-án Marosszentgyörgyön a Szent György-napok keretében Marosszentgyörgyi felekezetek és személyiségek címmel tartottak tudományos ülésszakot. Becski Eörs a református felekezeti iskola fennállásának 115. évfordulójáról beszélt; Pálfi Tamás Szabolcs unitárius lelkész a már tíz éve felszentelt unitárius templomot mutatta be. Az est végén Bartha Zsuzsa színművésznő Baricz Lajos és Papp Asztrik pap-költő verseiből szavalt. Másnap az általános iskola Kristályhangok gyerekkórusa lépett fel. Muresan Emma tanárnő vezetésével a nyolcadikosok Szent György-napi vigadalom címmel táncot mutattak be, majd megnyílt a Szentgyörgyi templomok című festészeti kiállítás. Nagy László kezdeményezésére született meg a most is fellépő marosszentgyörgyi Mozaik műkedvelő színjátszó csoport. /Magyari Imola: Marosszentgyörgyön. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 21./

Idén nyáron töltötte volna élete nyolcvanadik esztendejét Nagy László, a második világháború utáni magyar líra egyik nagy alakja. Nagy László verseinek egyik állandó kísértő témája a balladás-mitikus paraszti világ elmúlása. Nem sokkal halála előtt egy interjúban keményen fogalmazott, amikor a hatalomról kérdezték. Hatalomra nem török – mondotta –, verseimben hatalom van! Erre az időszakra esnek emlékezetes erdélyi útjai is, ismerkedése a másik magyar világgal. /Bogdán László: Nyolcvan éve született Nagy László. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 6./

Augusztus 14-én Nyárádköszvényes hazavárta szülötteit és a vendégeket: a magyarországi testvérfalu küldöttségét, valamint a szomszédos falvak lakóit. A művelődési otthon bejáratánál van Nagy László helybeli faragómester rendkívül értékes faragásos táblája, díszíti s ábrázolja a falu életének jellegzetes mozzanatait, munkáját, népszokásait a XIX. és a XX. századból. A kultúrotthon előtt leng a falu zászlaja (egyesítve a magyar zászló meg székely nép hagyományos színeit). A piactéren emelkedik a lenyűgözően nagy és felbecsülhetetlen értékű galambdúcos székely kapu. A méreteiben hatalmas székely kapun olvasható: „Erdély, te a hit és a magyar szabadság mentsvára / És ma is szegletköve a magyar hazának.” (Vargha Gyula: Erdély). Bal felső szélen a Szent Korona, vele átellenben a falucímer. A kapun megtalálhatók a legfőbb magyar-székely jelképek: csodaszarvas, turulmadár, nap, hold, tulipán, ló és fenyő. A gyönyörű kapu a helybeli Lőrincz Albert és fia mesterműve. Augusztus 14-én a vasárnapi mise után a közbirtokosság elnöke ismertette a kapu történetét. Másnap, augusztus 15-én volt a búcsú, a templom zsúfolásig megtelt. /Kajcsa Jenő: Nyárádköszvényes ünnepe. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 19./