Szent István-búcsú a Perkőn
Ismét megszólalt tegnap a perkői kápolna kis harangja, búcsúra szólítva a Szentföld falvainak hívő katolikus népét. Előző nap a hagyományokhoz híven Kiskászon ifjúsága díszítette fel a Szent István-kápolnát és környékét. Perkői szentbeszédében Kovács Sándor kolozsvári főesperes-plébános úgy vélekedett, a magyarság letért a Szent István által kijelölt útról.
A Szent István-búcsú tegnap 10 órakor Kézdiszentlélek központjában, az öt évvel ezelőtt felavatott egész alakos Szent István-szobor előtti téren kezdődött mintegy kétszáz felső-háromszéki, erdélyi és határon túlról érkezett zarándok jelenlétében. Kézdiszentlélek testvértelepüléseinek – Budapest XI. kerülete, Piliscsaba, Alsónyék, Szentgál és Nyéklábháza – küldöttei is együtt ünnepeltek a kézdiszentlélekiekkel. A Szent Gellért Lovagrend Márton Áronról elnevezett erdélyi rendtartományának négy tagja állt díszőrséget a szobornál. Magyarország csíkszeredai főkonzulátusát Ónody Rita Éva konzul képviselte. Márton Árpád parlamenti képviselő mellett Olosz Gergely volt képviselő és exszenátor is jelen volt, akit Kézdiszentlélek barátjaként konferáltak be.
A szent király kőszobránál az egyházi kórus fellépése után házigazdaként Balogh Tibor polgármester, Nagy Károly Zoltán, Magyarország bukaresti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, majd Bándi Lilla Enikő és Voloncs Attila, a Magyar Nyelvért Benedek Elek Emlékdíj idei és tavalyi díjazottja mondott ünnepi beszédet, ezt követően Thiesz Katalin és Bartók Botond énekelt. Koszorúzás után a több száz fős tömeg egyházi énekeket énekelve, templomi zászlókkal elindult a szent hegy felé, útközben elvégezték a keresztúti ájtatosságot a 2012-ben felállított kőkereszteknél. A nagy meleg ellenére mintegy kétezren vonultak a szabadtéri oltár elé, hogy meghallgathassák a másfél órás ünnepi szentmisét, előtte a Dávid Emil kézdiszentléleki kántor által vezényelt egyházi énekkar szent királyunk emlékét idéző énekeket adott elő. A búcsús szentmise főcelebránsa Kovács Sándor kolozsvári főesperes-plébános volt, aki szentbeszédében arra kérte a jelenlevőket, legyenek hűségesek őseink szent hitéhez, nemzetünk gyökeréhez. Mint mondta, a magyarság letért a Szent István által kijelölt útról, a tévelygő nyáj a mai világban pedig nehezen tér magához. „Korunk ellentmondása, hogy magasak az épületek, de kicsinyes a természetünk. Szélesebbek útjaink, de szűkebb látókörünk. Nagyobbak házaink, de kisebbek családjaink. Több a kényelmünk, de kevesebb az időnk. Több képzettséggel, de kevesebb értelemmel, több tudással, de kevesebb belátással rendelkezünk. Több a szakértő és mégis, több a gondunk. Több a gyógyszerünk, de kevesebb és gyengébb az egészségünk. Túl keveset nevetünk, túl gyorsan vezetünk. Túl sokat beszélünk, túl ritkán szeretünk. Túl gyakran gyűlünk, túl ritkán imádkozunk. Éveket adunk az élethez, nem pedig életet az évekhez. Nagyobb dolgokat teszünk, nem pedig jobb dolgokat” – hangsúlyozta a kolozsvári főesperes.
A szentmise végén Pál Ferenc kézdiszentléleki plébános házigazdaként mondott köszönetet mindazoknak, akik hozzájárultak a szentmise megszervezéséhez és lebonyolításához, külön kiemelve, hogy az ünnepségen a Máltai Lovagrend brassói képviselői is jelen voltak. Áldás után az ünnepi szentmise a magyar és a székely himnusz eléneklésével ért véget.
Iochom István, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Nincs béke a román–magyar kapcsolatokban
A román külügyminisztérium bekérette hétfőn a bukaresti magyar nagykövetség képviselőjét egy interjú miatt, amelyet Zákonyi Botond bukaresti magyar nagykövet adott a România liberă című bukaresti napilapnak.
A külügyminisztérium hétfőn reggel Nagy Károly Zoltán első beosztottat kérette be, mert a nagykövet jelenleg szabadságát tölti. A külügyminisztérium szerint a megbeszélésen a román fél kifejtette határozott „egyet nem értését” azzal, amit a magyar nagykövet a román–magyar kétoldalú kapcsolatok egészéről nyilatkozott.
Az interjúban Zákonyi Botond egyebek mellett kifejtette, hogy a kétoldalú kapcsolatok alakulása az infrastrukturális együttműködésektől is függ, de ezen a téren nem létezik „elegendő jóindulat” a román fél részéről. Példaként említette a Szeged–Arad gázvezeték befejezését úgy, hogy mindkét irányba lehessen gázt szállítani rajta, jelenleg ugyanis csak Magyarország felől lehet megtenni azt Románia felé. „Várjuk, hogy a román hatóságok is biztosítsák a feltételeket a fordított irányú szállítás érdekében” – idézte a nagykövetet a România Liberă.
Emellett szóvá tette a határon áthaladó tíz út összekapcsolását, amely késik. A nagykövet szerint ezeknek az utaknak az összekapcsolása fontos lenne, de Románia csak a schengeni övezethez való csatlakozása után akarja megnyitni azokat az utakat a forgalom előtt állandó jelleggel, ez pedig elhúzódhat. A nagykövet egyebek mellett egy kérdésre válaszolva elmondta: nem az ő dolga azt állítani, hogy a román kormány elutasítja az együttműködést Magyarországgal, de a magyar félnek az a benyomása, hogy a román kormány visszafelé tesz lépéseket.
Szabadság (Kolozsvár)

Bekéretés: Bukarest nem ért egyet Zákonyi kritikáival
Bekérették hétfőn a román külügyminisztériumba a bukaresti magyar nagykövetség képviselőjét Zákonyi Botond kijelentései miatt. A román külügynél a diplomata által a România Liberă napilapnak adott interjú verte ki a biztosítékot.
Magyarország bukaresti nagykövete a lap hétfői számában megjelent interjúban úgy vélekedett, hogy a kétoldalú kapcsolatok alakulása az infrastrukturális együttműködésektől is függ, de e téren szerinte nem létezik „elegendő jóindulat” a román fél részéről.
A diplomata megemlítette, hogy az Aradot Szegeddel összekötő vezetéken még mindig nem érkezik földgáz Magyarországra, a román hatóságok pedig csak az ország schengeni csatlakozása után kívánnak befejezni tíz, a közös határt átszelő utat. Zákonyi példaként említette, hogy miközben a 400 kilométeres román–magyar határszakaszon csak tíz határátkelő működik, a német-francia határon öt-tíz kilométerenként át lehet kelni.
Zákonyi Botond komolytalannak nevezte a román külügyminiszter korábbi állítását, miszerint az Orbán Viktor kormányfő által Tusnádfürdőn posztolt történelmi jelképek sértik az államközi alapszerződést. „Nem lehet a kétoldalú viszony problémájává alakítani azt, ha valaki történelmi jelképeket ábrázoló jelvényeket forgalmaz. A kétoldalú kapcsolatok terén ennél fontosabb probléma az anyanyelvhasználat korlátozása a hivatalokban, a nemzeti jelképek, például a székely zászló használatának elutasítása vagy a marosvásárhelyi orvosi egyetem magyar karának ügye” – jelentette ki a nagykövet.
Zákonyi Botond arról is beszélt, hogy 2012-es hatalomra kerülése után Victor Ponta kettős szerepet játszik. „Azt játssza, hogy Victor a jófiú, az európai, a szociáldemokrata, míg Viktor (Orbán Viktor magyar miniszterelnök – szerk. megj.) a rossz, a nacionalista, az Európa-ellenes” – fogalmazott a nagykövet.
A bukaresti külügyminisztérium közleménye szerint a megbeszélésen a román fél kifejtette határozott „egyet nem értését” azzal, amit a magyar nagykövet a román-magyar kétoldalú kapcsolatok egészéről nyilatkozott. A közleménye szerint hétfőn reggel Nagy Károly Zoltán első beosztottat kérették be, mert Zákonyi Botond nagykövet jelenleg szabadságát tölti.
A Bogdan Aurescu vezette tárca szerint ez az interjú ismételten bizonyítja, hogy a magyar fél nem tartja tiszteletben a kétoldalú kapcsolatok általános keretét és annak politikai-jogi alapjait, vagyis a magyar-román alapszerződést és a stratégiai partnerségről szóló, 2002-es megállapodást. Bukarest elfogadhatatlannak és tiszteletlennek nevezte a nagykövet Victor Pontáról tett kijelentéseit is. A külügy sérelmezte, hogy Zákonyi nem tett említést a romániai A1-es és a magyarországi M43-as autópálya összekötéséről, a nemrég rendezett átadáson maga Ponta is részt vett, ezáltal is hangsúlyozva, hogy Románia fontosságot tulajdonít az ilyen infrastrukturális beruházásoknak.
A román fél a tíz, helyi érdekeltségű, határon áthaladó útnak a forgalom előtti megnyitása ügyében úgy véli: határátkelők létesítése túl nagy beruházás lenne ahhoz képest, hogy ezeknek az utaknak a gazdasági jelentősége kicsi, ugyanis csak a személyszállításra és a legfeljebb 3,5 tonna súlyú gépkocsik áthaladására használhatnák. Bukarest szerint az Arad-Szeged gázvezeték befejezése érdekében „szoros együttműködés" van a két fél között.
Krónika (Kolozsvár)

Belügy az, amit annak mondunk
Bukarest: a magyaroknak az autonómiáról beszélni tilos
Tegnap a román külügyminisztérium bekérette a bukaresti magyar nagykövetség képviselőjét egy interjú miatt, amelyet Zákonyi Botond nagykövet adott a România Liberă című napilapnak.
Az ügyre érkező, legfrissebb magyarországi reakciók szerint mindenki értetlenül áll az eset előtt, ám a köntörfalazó diplomáciai bikkfanyelven elmondott vélemények lényege az, hogy valaki a román külügyben bolondgombát evett.
Az inkriminált interjú
Nézzük hát, mi verte ki ezúttal a biztosítékot Bukarestben. Romániának nagyon sok területen van törlesztenivalója a magyarokkal szemben, mutatott rá a România Liberă című lapnak adott interjúban Magyarország bukaresti nagykövete. Zákonyi Botond kijelentette, Bukarestnek mindenekelőtt a közösen használt infrastruktúra kialakításában vannak jelentős elmaradásai. Ezek között említette, hogy a két országot összekötő gázvezetéken csak egyirányú a fűtőanyag-áramoltatás, noha ennek kétirányúnak kellene lennie. Amellett Románia késlekedik a határokon átvezető utak megépítésével, azokat a bizonytalan határidejű schengeni csatlakozás utáni időszakra halasztaná, mondta a diplomata. Tíz ilyen utat kellene átadni, de a bukaresti kormány tologatja az ügyet. A két ország között 400 kilométeres a határ, és mindössze tíz határállomáson lehet átlépni. „Összehasonlításként Németország és Franciaország között 5–10 kilométerenként van bejutási lehetőség az egyik országból a másikba“ – mutatott rá Zákonyi Botond.
A nagykövet szerint az Orbán Viktor Facebook-oldalán megjelent tusványosi képsorozat egy mesterségesen felfújt probléma, ennél sokkal súlyosabb gondok rontják a hangulatot. Ezek között említette, hogy a 20 százalékban magyarlakta települések közül nagyon sok helyen nem biztosítják az önkormányzatok az anyanyelvhasználat lehetőségét.
Az ingatlanok visszaszolgáltatásában is adós maradt Románia, főleg a történelmi magyar egyházakkal és a székelyföldi közösségi ingatlanokkal kapcsolatosan vannak jelentős elmaradások. A székely zászló használatát az itteni magyar közösséget megillető természetes jognak nevezte, és felidézte, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen továbbra sem hozták létre a magyar vonalat, noha a törvény előírja.
A magyar nagykövet a székelyföldi autonómiával kapcsolatosan úgy vélekedett, Kovászna, Hargita és Maros megyék akkor nyerhetik el az önrendelkezés jogát, ha megtanulnak közös projektekben gondolkodni, és olyan kapocs jön létre a három megye között, amely eredményekben kamatozik.
„Magyarország nem érett Európára”
A román külügynek az MTI bukaresti irodájához is eljuttatott közleménye szerint tegnap reggel Nagy Károly Zoltán első beosztottat kérették be, mert a nagykövet jelenleg szabadságát tölti. A román külügyminisztérium szerint a megbeszélésen a román fél kifejtette határozott „egyet nem értését” azzal, amit a magyar nagykövet a román–magyar kétoldalú kapcsolatok egészéről nyilatkozott. Szerintük az autonómiára való utalás beavatkozás Románia belügyeibe. A román külügy szerint ez azt mutatja, Magyarország még nem eléggé felkészült arra, hogy betartsa a magyar–román alapszerződés előírásait. Emellett a románok még hosszan ecsetelik rosszallóan a verébnek, hogy miért is nagyfejű...
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)