A Tamási Áron Művelődési Egyesület felhívása
Újrainduló egyesületünk legfontosabb célkitűzésének tekinti a Tamási Áron húga, Ágnes házának a megmentését, ahol a művelődési élet is hajlékot kaphatna, helyi népművészeti tárgyak is otthonra lelnének. Lelkes kis csapat vagyunk, akik iroda, eszközök és főleg anyagi alap nélkül próbálunk várat építeni. Ebben a munkában szeretnénk támogatást kérni, hogy – akárcsak az írónak – legyen hová hazatérni sokaknak Farkaslakán. Miben segíthetnek? Egyelőre abban, hogy tudnak rólunk, szép tervünkről, mellénk állnak adományaikkal, eljuttatnak hozzánk könyveket a klasszikus magyar irodalomból, lexikonokat, digitális anyagokat, esetleg felajánlanak néhány napos munkát Ágnes néni házánál (megjelölve, milyen módon vehetnének részt a kalákában). Kérjük, szándékukat jelezzék e-mailen a Tamási Áron Művelődési Egyesület hadnagyjoli@freemail.hu címén, a 0040-266-248-202-es vagy a 0040-748-822-506-os telefonszámokon, vagy a Magyar Irodalomtörténeti Társaságnál (mit.ritareemail.hu). Számlaszámunk: BCR – ASOCIATIA CULTURALA TAMASI ARON DIN LUPENI; RO 05 RNCB 0156119383620001.
Szeretettel és tisztelettel:
Hadnagy Jolán, a Tamási Áron Művelődési Egyesület elnöke
Népújság (Marosvásárhely)

Kelemen Hunor: az erdélyi magyar közélet elképzelhetetlen az EMKE nélkül
Közgyűlés, tisztújítás és díjátadás a közművelődési egyesületnél
Évi közgyűlést, vezetőségválasztást és díjátadást szervezett szombaton az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében. A köszöntő beszédek után a jelenlévő EMKE-tagok elfogadták Dáné Tibor Kálmán elnök beszámolóját, a pénzügyi és a cenzori jelentést. Dávid Gyula tiszteletbeli elnök bonyolította le rendkívül gyorsan az új elnökség megválasztási eljárását. Kevés kivételtől eltekintve az eddigi EMKE-elnökség tagjainak szavazott bizalmat a közgyűlés. Kora délután kezdődött a már szokásos díjosztási ünnepség, amelynek keretében 13 díjat és díszokleveleket adtak át.
Dáné Tibor Kálmán EMKE-elnök köszöntő szavai után Hegedüs Csilla, Kelemen Hunor művelődésügyi miniszter tanácsosa a tárcavezető üzenetét olvasta fel. A miniszteri beszéd alapgondolata az erdélyi magyar értelmiségnek a közös jövő kialakításában játszott szerepe volt. Hangsúlyozta: az erdélyi magyar közélet mindennapjai elképzelhetetlenek az 1885-ben létesült EMKE nélkül.
Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár szavait Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári főkonzulja tolmácsolta. – Az EMKE alapítói 127 évvel ezelőtt az anyanyelvi oktatás és a műveltség, a magyar nyelv és öntudat erősítése, közös örökségünk iránti felelősség mellett tettek hitet. Ugyanezt valljuk ma is – hangzott az üzenet. A főkonzul arról is biztosította a jelenlevőket, hogy az EMKE, mint nemzeti jelentőségű intézmény, továbbra is számíthat a magyar kormány támogatására.
Dáné Tibor beszámolt a kulturális autonómia-szigetként működő romániai Magyar Házak Hálózatának (MHH) kiépítéséről, amely 2009-ben kezdődött. A kezdeményezést mind az RMDSZ, mind a magyarországi Nemzeti Erőforrás Minisztériuma támogatta. Megtudtuk: Erdélyben az elmúlt években több mint harminc magyar házat hozott létre az EMKE. Példaként említette a Balázsfalva melletti Tűr településen a kö­zeljövőben létesítendő Magyar Házat, amely Kémenes Lóránt plébános lelkiismeretes munkájának köszönhető. A romániai MHH kialakításában 2010 óta szakmai segítséget kapnak a sárospataki művelődési szakemberektől, Csatlósné Komáromi Katalintól és Bordás Istvántól, a Sárospataki Képtár vezetőjétől. Az EMKE-elnök beszámolt arról is, hogy új, a Magyar Házak állapotára vonatkozó felmérést kezdeményeznének. Idén, szeptember végén pedig Kolozsváron rendeznék meg a Magyar Házak második találkozóját.
Dáné Tibor Kálmán beszámolt arról is, hogy EMKE-elnökként meghívták a Magyarországon a közelmúltban létesült Civil Egyeztető Tanács (CET) ülésére, amelynek keretében részt vett a kulturális és honismereti szekció programjának kidolgozásában. Zárszóként Dáné Tibor Kálmán megköszönte a bel- és külföldi támogatóknak az anyagi segítséget, a sajtónak – és ezen belül elsősorban lapunknak, a Szabadságnak – az EMKE-eseményeken való jelenlétet és érdeklődést. Ács Zsolt, az EMKE munkatársa a pénzügyi, míg László Edit a cenzori jelentést olvasta fel, amelyet a közgyűlés el is fogadott.
Egyed Péter egyetemi oktató, filozófus az Erdélyi Magyar Filozófiai Társaság és az EMKE közötti harmonikus együttműködésről, Guttman Mihály elnökségi tag a zenei anyanyelv fontosságáról értekezett. Csatlósné Komáromi Katalin, a sárospataki Művelődési Ház igazgatója az EMKÉ-vel közös programok fontosságát ecsetelte. Hadnagy Jolán, a farkaslaki Tamási-ház helyzetéről számolt be. Tamási Áron lánytestvérének, Ágnes asszonynak a háza eredetileg az EMKE tulajdonát képezte, ám tavaly átkerült az önkormányzat tulajdonába, így elkezdődhettek a leromlott állagú ingatlan felújítási munkálatai
Dávid Gyula tiszteletbeli elnök az elnökségi választás lebonyolítása előtt kifejtette: még ha a mostani romániai magyar politikai élet „szét is veri a magyarságot”, az új elnökségnek továbbra is a magyarság egységéért, a megmaradásért kell munkálkodnia.
Az EMKE új vezetősége: Dáné Tibor Kálmán (elnök), Kötő József (főtanácsos). Régiós alelnökök: Matekovits Mária (Bánság), Széman Péter (Partium), Ábrám Zoltán (Közép-Erdély). Társadalmi kapcsolatokért felelős alelnök: Szép Gyula. További elnökségi tagok: Guttman Mihály (Kolozsvár), Muzsnay Árpád (Szatmárnémeti), Házy Bakó Eszter (Brassó), Beder Tibor (Csíkszereda), Ferencz Angéla (Hargita megye), Imreh-Marton István (Kovászna megye).
A választásokat követően Bordás István, a sárospataki képtár vezetője, azaz az EMKE Észak-magyarországi Képviseletének vezetője elmondta: arra törekszik, hogy a magyarországi kulturális élet munkatársai közül minél többen megismerhessék az erdélyi kultúrát. Ezért kidolgozott egy továbbképzési programot, amely a magyar szaktárca által megtörtént akkreditálás után újabb lehetőséget biztosít a fentebbi célkitűzés eléréséhez. A további hozzászólók között volt Dumitriu Anna, aki az Aranyos-vidéki Népfőiskola tevékenységéről számolt be; Kerekes Hajnal, a nagyenyedi dr. Szász Pál Egyesület alelnökeként, illetve a Magyar Közösségi Ház vezetőjeként a Fehér megyei kulturális tevékenységeket ismertette. Ferencz Angéla a Hargita megyei, míg Imreh-Marton István a Kovászna megyei Kulturális Központ és az EMKE közötti lehetséges együttműködésről értekezett, megköszönve, hogy bekerültek az elnökség tagjai közé. Deák Gyula, a Romániai Magyar Néptánc Egyesület elnöke a közeljövőben a pedagógusok számára megszervezendő néptánctanfolyamra, Boldizsár Zeyk Imre, az RMDSZ tordaszentlászlói szervezetének elnöke pedig a június végi Szent László napi énektalálkozóra hívta fel a jelenlevők figyelmét.
Délután 2 órakor kezdődött az EMKE-díjak és díszoklevelek átadása. A 13 szobor Venczel Árpád, a díszoklevelek pedig Venczel Attila alkotása.
Életműdíjat kapott a marosvásárhelyi Marosi Ildikó irodalomtörténész, aki betegsége miatt nem lehetett jelen. Horváth Andor egyetemi oktató szerint Marosi Ildikó érdeme, hogy évtizedeken át gyűjtötte majdani köteteinek anyagát, hogy aztán az 1989-es rendszerváltás után megvalósíthassa álmait, és a „felkutatott kincsek jó gondozójává vált”. Spectator-díjban részesült Cseke Péter Tamás újságíró (Bukarest). Kós Katalin, a Györkös Mányi Albert Emlékház ügyvezetője olvasta fel Kántor Lajos laudációját, amelyben Cseke Péter Tamás publicisztikai tevékenységét kiegyensúlyozottnak, higgadtnak és körültekintőnek nevezte.
Kacsó András-díjat kapott Both Zsuzsa és Both József (Kolozsvár). Dáné Tibor Kálmán méltatásában kiemelte: a Both-házaspár a népi kultúra áthagyományozását jelentős empátiával végzi. Bányai János-díjban részesült Vajda András (Marosvásárhely) néprajzkutató, akit a laudáló Keszeg Vilmos egyetemi oktató elkötelezett, bölcs, megfontolt kutatónak nevezett. Kun Kocsárd-díjat adományoztak Fülöp Júliának (Szászváros). Winkler Gyula európai parlamenti képviselő videóüzenetben laudálta a közösségszervezés aktív résztvevőjét, aki sokat tett a szászvárosi magyarságért. Fülöp Júlia megjegyezte: Kun Kocsárd emléke még mindig elevenen él a szászvárosi magyarok között. Nagy István-díjat kapott Dulányi B. Aladár (Sepsiszentgyörgy). László Attila karnagy laudációjában arra összpontosított, hogy a díjazott három évtizeden át kitartó szervezője, irányítója volt a város művelődési életének.
Bánffy Miklós-díjban részesült Dukász Péter színész (Temesvár), aki egyéb elfoglaltsága miatt nem lehetett jelen az eseményen. Szekernyés János laudációja alapján gazdag színészi pálya bontakozott ki. A díjat Kövesdy István rendező vette át.
Poór Lili-díjat kapott Albert Júlia színművész (Kolozsvár). Laudált Köllő Katalin színikritikus, szerkesztő, aki szerint a sikeres művészi és oktatói pálya mögött lélek, tehetség és kitartás lakozik. Kovács György-díjban részesült Bányai Kelemen Barna (Marosvásárhely). Kövesdy István a fiatal, sokoldalú színész ötéves pályafutását értékelte. Tompa Miklós-díjjal tüntették ki Uray Pétert. (Sepsiszentgyörgy–Budapest). Kötő József színháztörténész laudációját Vincze László, az EMKE munkatársa olvasta fel. Megtudtuk: Uray honosította meg Erdélyben a mozgásszínházat, de ezt megelőzően több művészi ágban (például a zenében) is bizonyított. Szolnay Sándor-díjat kapott Köllő Margit (Marosvásárhely), aki egészségügyi okok miatt nem lehetett jelen. Laudált Németh Júlia műkritikus, aki a művész kitűnő rajzkészségét, színérzékét méltatta. A díjat Wiesler Zsuzsa vette át.
Monoki István-díjat adományoztak Kosz Orsolyának (Csíkszereda). Kopacz Katalin laudációjából lelkiismeretes, megalapozott szakmai tudással rendelkező több évtizedes könyvtárosi tevékenység rajzolódott ki. Kőváry László-díjban részesült Zsigmond Ilka középiskolai tanár és az általa irányított műemlékpedagógiai kiadványsorozat szerkesztőbizottsága. Vincze Zoltán nyugalmazott tanár laudációjában azt értékelte, hogy a fentebbi kiadványok épp a serdülő korosztály számára íródtak, akiktől „a Guttenberg-galaxis egyre jobban távolodik”. Gróf Mikó Imre-díjat adományoztak Bartha Bálint (Kolozsvár) vállalkozónak. Székely Tibor laudációjában a díjazott szerénységét és nagylelkűségét emelte ki.
Tiszteletbeli taggá nevezték ki Hajnal Jenőt, a vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatóját és a kolozsvári származású, ám évek óta Németországban élő Kelemen Péter koncerttechnikust.
NAGY-HINTÓS DIANA. Szabadság (Kolozsvár)

Hadnagy Jolán: Új közművelődési létesítmény a Székelyföldön. A Tamási Áron Alkotóházról
Tamási Áron szülőháza és az egykori elemi iskola mellett egy harmadik épület is őrzi nagy írónk emlékét Farkaslakán. Ez a ház az író húgáé, Ágnesé. Tamási Ábelét idézve – „azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne” – elmondhatjuk, hogy mindannyian otthonkeresők vagyunk. Hiszen otthont keresünk a magunk számára, sokan a szavak számára, a kultúra számára; ahol otthon van, ott hon van, és ahova hazatérhetsz, ott haza épülhet. A ház, amely otthon lehet egy kis közösség számára, egy kis sziget, amely(b)en a nemzet legapróbb, legfontosabb láncszeme formálódik: a család. A ház emlékeket őriz, falaiba beivódik azoknak az embereknek a kisugárzása, akik hosszabb időt töltöttek benne. Ezeket az épületeket nem pénzért építették mesterek, hanem szeretettel a rokonság, az atyafiság, és amikor a háztetőre friss virágcsokor került, örömünnepet ültek az emberek. Az így épült és belakott háznak lelke volt és van. Farkaslakán ilyen az Ágnes néni háza.
De hol is van ez a ház, mitől olyan nagy a lelke? Tamási így vall szülőfalujáról: „Van nekem egy falum. Némelykor, ha lelkemmel burkolom magam körül, úgy tetszik, mintha én építettem volna őt, mikor még Isten szándékában laktam. Máskor meg szülőmnek érzem, aki egy csillagos estén, szomorú-mókás mese után fogant engem.” Húgáról, Ágnes néniről azt írja Szülőföldem című könyvében Tamási: „Ágnessel csak az öröm gyarapodik, mert testvérem ő is, a középső húgom. Minden emlékemet csak jónak mondhatom, ami véle kapcsolatos. Sőt testileg és eszemben egyaránt fürgébb vagyok, ha csak a nevit is hallom. Mert a gyorsaságnak, észjárásban és mozdulatban mindig Ágnes volt a példaképem, amióta embereket ismerek.” Hazatérései alkalmával Tamási Áron nem a zsúfoltabb szülői háznál szállt meg, hanem többnyire Ágnes néninél, aki a „szilaj sógorral” mindig szeretettel fogadta őt; nem számított, hogy a „Szűzmáriás királyfi” kivel és mennyi időre érkezett a hajlékukba. „(…) Szűk volt a hely a szülői házban. Mindössze három szoba van itt: az egyikben Gáspár lakik a feleségével és két gyermekével. A másikban édesanyám, s nagyanyám a harmadikban. Miért nyomorítanám meg tehát akármelyiket is, amikor Ágnesnél kettőnket két szoba vár!” – írja Tamási, ugyancsak a Szülőföldemben. Az író harmadik felesége, Basilides Aliz Teréz így ír egyik levelében: „(…) Mindenki mondja, Édesapámék is, meg én is látom, hogy Áronnak milyen jót tett az otthonlét, ami elsősorban az Ágnes ángyom gondoskodásának érdeme.” Nos, a nagy „otthonkereső” ebbe a házba tért haza, itt talált otthonra, itt alkotott, itt pihent, itt gyűjtött a nappali és estéli beszélgetések alkalmával szógyöngyöket, amelyeket aztán szépen kifényesített, felfűzött és elénk tett igazgyöngyként.
Ez a ház a múlt század 20-as éveiben épült. Tamási társaságában sok ismert személyiség is járt és alkotott ebben a házban, köztük: Illyés Gyula, Féja Géza, Németh László, Tímár Máté, Sütő András, Nagy Imre, Tompa László, Czine Mihály, Izsák József és még sokan mások. Ezt az ingatlant Ágnes néni halála után Tamási özvegye, negyedik felesége, Bokor Ágota segítségével, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) többségi tulajdonjoggal megvásárolta az örökösöktől. A házhoz tartozó csűrt már régen lebontották, a ház is az omladozás szélén állt, de a 2010-ben újraindult Farkaslaki Tamási Áron Művelődési Egyesület egyik fontos célkitűzésének tekintette a megmentését. 2011-ben, az EMKE Országos Elnöksége átadományozta az ingatlan tulajdonjogát egyesületünknek, a Farkaslaki Tamási Áron Művelődési Egyesületnek és a helyi polgármesteri hivatalnak, abban bízva, hogy a helyi közösség hatékonyabban tud tenni a mentés érdekében. A felújítás kezdetekor nem volt elegendő pénz, de Istenben bízva hozzáfogtunk. Az aládúcolt faház alapjait megerősítettük, az eredeti boronafalat, mennyezetet, ajtókat és ablakokat felújítottuk, az új tetőszerkezetre pedig a farkaslaki templom régi cserepeit raktuk fel. A fedésnél az egyesületi tagok is részt vettek, ahogyan régen is szokták: kalákában segítettek. Megható pillanatnak lehettünk szemtanúi, amikor már a virágcsokor is felkerült az újrafedett házra: egy galamb repült be a nyitott ajtón. Ő volt az első látogató.
Ágnes néni felújított házát a múlt év őszén avattuk fel és szenteltük meg, a nagy írónk születésének 115. évfordulóján szervezett ünnepségen. Ezt a házat a jövőben mi is élettel szeretnénk megtölteni, a hajlékot elneveztük tehát Tamási Áron Alkotóháznak. A felújított ház mellé csűrt is álmodtunk, ez egy sikeres, ún. leader-pályázatnak köszönhetően hamarosan felépülhet, és helyet kaphat majd benne Váradi Péter Pál Székelyföld 1000 pillanata című állandó fényképkiállítása. Hiszen Tamási Áronunkat idézve: nekünk nem sírni kell, hanem megküzdeni a világgal.
Hadnagy Jolán
Művelődés (Kolozsvár),

Ezrek emlékeztek meg Tamási Áronról Farkaslakán
Ezrek látogattak a hétvégén Tamási Áron szülőfalujába, Farkaslakára az író halálának évfordulója alkalmából – mondta el Hadnagy Jolán, a Tamási Áron Művelődési Egyesület vezetője, tanár az M1 aktuális csatornán hétfőn.
Az egyesület vezetője elmondta, hogy Tamási Áron-emlékév veszi kezdetét, ugyanis majdnem fél évszázada, 1966. május 26-án hunyt el az erdélyi író.
Az emlékévben számos programmal emlékeznek meg Tamási Áronról és szeptember 20-i születésnapjára a szülőház és az alkotóház mellett egy újabb épületet is átadnak, ahol az egyesület működik majd, az érdeklődők pedig az íróhoz kapcsolódó fotókiállítást, irodalmi eseteket, filmvetítéseket láthatnak – tette hozzá Hadnagy Jolán.
Az egyesület célja, hogy felhívja az emberek figyelmét Tamási Áron életművére. „Egyedül a lélek tesz emberré minket" – idézte az író egyik emlékezetes sorát az egyesület vezetője.
Már készül Tamási Áron regénytrilógiájából, az Ábel-könyvekből forgatott film román szinkronizált változata, így a román közönséghez is eljuthatnak ezek az alkotások – tette hozzá.
Tamási Áron Kossuth-díjas magyar író 1897. szeptember 20-án született az erdélyi Farkaslakán, 1966. május 26. hunyt el Budapesten. Prózai és drámai műveket írt, közülük legismertebbek az Ábel-regények, onnan származik szállóigévé vált hitvallása: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne."
MTI
Erdély.ma

Közelebb vinnék a román közönséghez Tamási Áron Ábelét
Ezrek látogattak a hétvégén Tamási Áron szülőfalujába, az erdélyi Farkaslakára az író halálának évfordulója alkalmából – mondta el Hadnagy Jolán, a Tamási Áron Művelődési Egyesület vezetője, tanár az M1 aktuális csatornán hétfőn.
Az egyesület vezetője elmondta, hogy Tamási Áron-emlékév veszi kezdetét, ugyanis majdnem fél évszázada, 1966. május 26-án hunyt el az erdélyi író.
Az emlékévben számos programmal emlékeznek meg Tamási Áronról és szeptember 20-i születésnapjára a szülőház és az alkotóház mellett egy újabb épületet is átadnak, ahol az egyesület működik majd, az érdeklődők pedig az íróhoz kapcsolódó fotókiállítást, irodalmi eseteket, filmvetítéseket láthatnak – tette hozzá Hadnagy Jolán.
Az egyesület célja, hogy felhívja az emberek figyelmét Tamási Áron életművére. „Egyedül a lélek tesz emberré minket" – idézte az író egyik emlékezetes sorát az egyesület vezetője.
Már készül Tamási Áron regénytrilógiájából, az Ábel-könyvekből forgatott film román szinkronizált változata, így a román közönséghez is eljuthatnak ezek az alkotások – tette hozzá.
MTI

Erdély.ma

Székely kultúra napi ünnepség Farkaslakán
Farkaslaki szülőházánál emlékeztek meg Tamási Áronról vasárnap, születésének 118. évfordulóján, illetve ugyanekkor tartották meg a Székely Kultúra Napját.
Az ünnepségen beszédet mondott Kovács Lehel, a község polgármestere, Flender Gyöngyi, Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának konzulja, Hadnagy Jolán, a Tamási Áron Művelődési Egyesület elnöke, valamint Lőrincz György író, az Udvarhelyi Híradó publicistája.
A kulturális műsor keretében fellépett a helyi iskola kórusa, illetve szavaltak és egy Tamási-részletet is felolvastak a diákok, estére pedig meghívtak minden érdeklődőt az Ábel a rengetegben című film vetítésére.
„Természetesnek véltük, hogy a Székely Kultúra Napját Tamási Áron születésnapja alkalmából tartsuk, így eddig az e naphoz legközelebb eső hétvégére időzítettük. Most szeptember 20-a épp vasárnapra esett” – beszélt az időzítésről Hadnagy Jolán, a szervező művelődési egyesület elnöke. Munkájukat a helyi Tamási Áron Általános Iskola közössége, valamint a farkaslaki polgármesteri hivatal segítette.
Jánosi András
Székelyhon.ro

Kész a kultúrcsűr, de elkelnek még a támogatók
Elkészültek Farkaslakán azzal a kultúrcsűrrel, amely Tamási Áron Ágnes húgának egykori háza mellett található.
Régi álma volt a Tamási Áron Művelődési Egyesületnek az egykori csűr felújítása, ugyanis Tamási Áron felnőttként rengeteg időt töltött nővérénél, így a felújított székely porta méltó emléket állít a település híres szülöttjének. Az eredeti formát megőrizve, ám modern anyagokkal felújított ingatlan új funkciót kap: a felső térben Váradi Péter Pál Székelyföld ezer pillanata című állandó fényképkiállítása kap helyet, míg az alsó szinten az egyesület irodájának különítettek el egy kisebb termet, valamint egy közösségi teret is kialakítottak, ahol kulturális esteket, különböző foglalkozásokat, filmvetítéseket tarthatnak.
Hadnagy Jolán, az egyesület elnöke elmondta, a három éve elkezdett projekt bürokrácia miatt húzódott el: az egyesület LEADER-pályázat révén hívott le 57 990 eurót a beruházáshoz, a tényleges munkálatokat már befejezték, jelenleg az elszámolás zajlik. Az egyesület elnöke hozzátette, az uniós finanszírozás ellenére számos olyan kiadás akadt, ami nem számoltatható el (pl. a szigetelés, a többletalapozás vagy a lépcső). Mint kiderült, mintegy hatvanezer lejes önrészre van szükség, ezt jótékonysági estekből és adományokból remélik összegyűjteni a művelődési egyesület képviselői.
Veres Réka
Székelyhon.ro

Arany nyelvét ünneplik Erdély-szerte
Idén több erdélyi és partiumi helyszínen is megünneplik a magyar nyelv napját. Miután október 13-án a képviselőház is rábólintott az RMDSZ képviselőházi és szenátusi frakciója által közösen kezdeményezett jogszabályra, idéntől Romániában is a magyar nyelv hivatalos napja november 13.
A törvényt szerdán hirdette ki Klaus Johannis államfő. Magyarországon egyébként 2011 óta ünneplik hivatalosan november 13-án a magyar nyelv napját, 1844-ben ezen a napon fogadták el ugyanis a magyart államnyelvvé tevő törvényt.
Új havilap Váradon
Nagyváradon a Bihar megyei RMDSZ a Szacsvay Akadémiával közösen kétnapos rendezvénysorozattal készül. Csütörtökön a magyar nyelv használatáról tart előadást a kolozsvári székhelyű Nemzeti Kisebbségkutató Intézet igazgatója, Horváth István, rávilágítva, hogy a közéletben és a közigazgatásban miképpen állunk az anyanyelvhasználattal, milyen lehetőségeink és kötelességeink vannak azt illetően, hogy anyanyelvünkön kommunikálhassunk.
Az előadó beszél majd néhány jól ismert kezdeményezésről is – például a kolozsvári Igen, tessék! egyesületről –, amelyeknek az a céljuk, hogy a többnyelvűséget, de kiváltképp a hivatalos román mellett a magyar nyelv használatát segítsék elő az üzleti szférában.
Pénteken, a magyar nyelv napján a Tessék kérem, Nagyvárad! című kulturális-közéleti havilap próbaszámát ismertetik, amely a kolozsvári Igen, tessék! mozgalomhoz hasonló célokat tűzött maga elé. A készítők Nagyvárad épített öröksége, kulturális élete mellett érdekes és fontos személyiségeket is bemutatnak majd a lapban, amelyben teret kapnak azok a váradi vállalkozások is, amelyek kétnyelvű, román és magyar ügyfélszolgálatot működtetnek, vagy szolgáltatásaik elérhetők magyarul is.
Ugyancsak pénteken este Benkő Péter, Mikó István és Rusz Milán magyarországi színművész előadásában tekinthető meg az a különleges előadás, amellyel a magyar filmvilág egyik csillagának, Jávor Pálnak állít emléket. A debreceni Mandala Dalszínház előadásának címe: Jávor Pali utolsó mulatása.
Diákok az anyanyelvről
Kolozsváron a Georgius Aranka Társaság szervezésében ünneplik a magyar nyelv napját. Az Apáczai Csere János Elméleti Gimnáziumban este hat órától Lőrincze Lajos nyelvészre emlékeznek, majd anyanyelvi játék kezdődik (kor)határok nélkül.
Marosvásárhelyen csütörtökön 13 órától a helyi RMDSZ Nőszervezete és a Római Katolikus Gimnázium diákjai ünnepi előadásra hívják az érdeklődőket. „A magyar nyelv napját velünk együtt ünneplők a magyar nyelv eredetéről, anyanyelvünk szépségéről, nyelvünk költőiségéről hallhatnak, valamint egy rövid filmösszeállítást is megtekinthetnek arról, hogy mit olvasnak szívesen a mai fiatalok, milyen számukra a jó könyv. Előadóink gyerekszemmel, diákésszel közelítik meg mindazt, amit a felnőttek többnyire másként látnak. Az előadást versek és táncok is színesítik” – áll a meghívóban.
Nagybányán, a veresvizi Krisztus Király-plébánia Don Bosco Termében pénteken 17 órától fellép a Németh László Elméleti Gimnázium kórusa, majd szabad beszélgetésre kerül sor az iskola igazgatójával, Váradi Izabellával a magyar nyelv jelenéről és jövőjéről.
A Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ székhelyén pénteken 18 órától kerül sor a Képről szóra – szóról képre, avagy a művészetek nyelve című eseményre, melynek alkalmával a szárhegyi művészeti központ gyűjteménye által ihletett írások kiállítására és felolvasására kerül sor, rálátást nyújtva az irodalom és képzőművészet találkozására. Az eseményen a gyergyószentmiklósi Dr. Kercsó Attila Irodalmi Kör működik közre.
Ünnep Tamási szülőfalujában
A székelyudvarhelyi székhelyű Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont Farkaslakán ünnepel, lehetőséget teremtve a helyi és környékbeli fiatalok és iskoláskorú gyermekek számára, hogy ezen a napon meglátogassák Tamási Áron szülőházát, az író testvére, Ágnes néni udvarán felújított kultúrcsűrt, illetve a Tamási Áron Művelődési Házat.
A résztvevők pénteken délben megkoszorúzzák az író sírját, majd meglátogatják a szülőházat Tamási Erzsébet fia, Sipos Mátyás kalauzolásával. Ezt követően Hadnagy Jolán, a Tamási Áron Művelődési Egyesület vezetője kalauzolja végig az érdeklődőket a Tamási Áron Alkotóházon, majd felolvasást tartanak irodalmi művekből a helyi művelődési házban.
Krónika (Kolozsvár)

Könyvek nagybetűs ünnepe
Sikeres volt a szemle
Sok vásárhelyi számára a karácsonyi készülődés november közepén a Nemzeti Színház előcsarnokában kezdődik – ez bizonyosodott be újra az elmúlt napokban a 21. könyvünnepen. Csütörtök déltől végtelen folyóként szelte át az írott szó szigetét az ezerarcú város, és aki ennek a lassan, ráérősen haladó emberfolyónak a részévé vált, nagy valószínűséggel szentesti ajándékokat is talált a standtól standig mozdulás ritmusában. A "könyves partok" őrzőivel, a hazai és magyarországi kiadókkal, kereskedőkkel szombat délelőtt, az első két nap ostromát követő csendesebb órákban beszélgettünk. A szemle sikeréről, a legnépszerűbb, illetve mellőzött kiadványokról, a vásárlóerőről a korábbi években is megkérdeztük az illetékeseket, idén igyekeztünk a könyvkiadás olyan szereplőit megszólítani, akik eddig még nem osztották meg velünk tapasztalataikat.
A gyermekirodalmi, főként kortárs műveket kínáló szentendrei Cerkabella Könyvkiadó a marosvásárhelyi könyvünnep újabb résztvevői közé tartozik, tavaly jött el első ízben a szemlére.
– A múlt évben is nagyon szerettük ezt a vásárt, és idén mintha még jobb lenne. Látszik, hogy a helyi közönség, a felnőttek és a gyermekek egyaránt készülnek rá. A kisdiákok is hozzák a zsebpénzüket, és vásárolgatnak. Ez magyarországi viszonylatban nem annyira megszokott – mondta Moravcsik László, a kiadó ve-zetője.
A vásárhelyi Garabontzia Kiadó illetékese, Kleindl László szerint is az előző évekhez képest idén nagyobb volt az érdeklődés a könyvvásár iránt.
– A gyermekkönyvek és az előre beharangozott kiadványok bizonyultak a legnépszerűbbeknek, az egyik kedvenc Bódizs Edit Interjú a nagymamámmal című könyve volt. A gyerekek az utolsó 5-6 lejüket is odaadták a vágyott műért, de a karácsonyi ajándékokat kereső nagyszülők sem voltak szűkmarkúak. Egyesek több száz lejre vásároltak – mondta a kiadó illetékese, aki szerint nagyon megkívánta már a helyzet a vásár négynaposra növelését, a korábbi években ugyanis előfordult, hogy vasárnap is jöttek érdeklődők a szemlére, de már csak a könyvsziget hűlt helyét találták. Volt azonban, aki úgy vélte, hogy éppen a rendezvény időtartamának kitolása miatt csökkent a forgalom, némelyek ugyanis utolsó napra hagyják a látogatást.
A székelyudvarhelyi Bagolyvár Könyvesbolt ötödik alkalommal képviseltetett a vásáron. A bolt ügyvezetője, Barabás Enikő szerint a szemle mind kínálatában, mind keresletében a tavalyi színvonalat hozta, de idén óvatosabban vásároltak az emberek, mint a korábbi években, el is hangzottak az előcsarnokban a könyvek árát sokalló megjegyzések.
– A vaskosabb, drágább kiadványokat a legtöbben szinte meg sem nézték. Átlagban 50 lej körül vásároltak, sokan 20-30 lejt szántak, de volt aki 80-100 lejt is áldozott könyvre – mondta Barabás Enikő, majd arra is felhívta a figyelmünket, hogy a könyvesbolt standjánál meghirdetett árkedvezményekre nem "haraptak rá" a vásárlók, mintha nem bíznának a nagyobb, 50- 75 százalékos engedménnyel kínált kiadványokban.
– A gyermekkönyvek továbbra is keresettek, és most már az ifjúsági művek is. Örömmel látom, hogy a fiatalok is kezdenek olvasni, sőt, gyűjtik a pénzüket könyvre. Ami a szépirodalmat illeti, a "slágerkönyvek", főleg külföldi szerzők művei kelendőek, a magyar írók alkotásai még mindig nincsenek a megérdemelt helyükön – összegzett az ügyvezető.
A kolozsvári Erdélyi Múzeum Egyesület kiadványait kínáló munkatársak azt mondták, számukra minden évben sikeres a szemle, még a kincses városhoz viszonyítva is. A tudományos munkákat, szakkönyveket elsősorban az egyetemisták és az idősebb korosztály keresi, aki egyes sorozatokat gyűjt, például az Erdélyi magyar szótörténeti tárat, az nem szalasztja el a legújabb kötetet sem.
A vásár idei színfoltja volt a kolozsvári Koinónia Kiadót elkísérő, hamarosan egyéves Koffer kávézó, ahol édességet, gyümölcsöt, válogatott alapanyagokból készült kávét és gyümölcslevet lehetett kapni. Akik pedig beálltak a kávésorba, a tetszetős gyermekkönyvekben (is) bővelkedő kiadó kínálatát is megtekintették, és talán találtak kedvükre való olvasni-, ajándékoznivalót. Szintén újdonságnak számított az előcsarnokban zajló portréfestés, Nagy Jolán képzőművész szombat este főleg izgatott gyermekarcokat örökíthetett meg.
A Nemzeti Színházban és a Színház téren folyton átalakuló tömeg hullámzását a szemle kísérőrendezvényei is meghatározták. Népszerűek voltak a színházi előadások, a Makkai Kinga szervezte gyermekprogramok, Halász Judit pedig kétszer énekelhetett telt házas, az állóhelyeket is betöltő, részben a színpad előtt táncoló közönségnek.
Az elmúlt négy napon valahogy ismét egy hullámhosszon volt Marosvásárhely, az elit értelmiségi réteg és a könyvet becsülő, hétköznapjaikban észrevétlen emberek. Ma délelőtt nem kívánkozom a Színház térre… Üresnek, magányosnak érezném a helyet, ahol tegnap még egymáshoz értek a hangok, a könyvet, kultúrát, anyanyelvet ünneplő tekintetek.
Nagy Székely Ildikó
Népújság (Marosvásárhely)

Kultúrcsűrt avattak Farkaslakán
Felavatták a farkaslaki Kultúrcsűrt vasárnap délután, a magyar kultúra napjához kötődő rendezvénysorozat részeként. A csűrt korabeli fotók alapján építették újjá.
A Tamási Áron Művelődési Egyesület az önkormányzattal együtt vásárolta meg 2011-ben Tamási Áron húgának, Fancsali Erzsébetnek a tornácos házát, melyet sikerült is rendbe hozni. Itt most is azok a bútorok vannak, melyeket az író látogatásai alkalmával használt – mondta el az avatón Hadnagy Jolán egyesületi elnök.
A ház melletti csűrt a korabeli fotók alapján építették újjá. A munkálatok elvégzéséhez szükséges összeget, 60 ezer eurót az egyesület megpályázta, a szükséges önrészt pedig egy korondi vállalkozás előlegezte meg. Mostanra megkapták az uniós támogatást, így sikerült a cégnek visszafizetni a kölcsönt – osztotta meg Hadnagy.
Az épület teljes értéke 300 ezer lej. Az alsó szinten közösségi terem és az egyesületi iroda kap otthont, míg a felső szinten Váradi Péter Pál veszprémi fotóművész Székelyföldről készített fényképeinek állandó kiállítása lesz megtekinthető.
Dósa Ildikó. Székelyhon.ro

In memoriam Tamási Áron
Fél évszázada, 1966. május 26-án hunyt el Budapesten. Kérésére szülőfalujában, Farkaslakán temették el. Itt látható a sírja a templomkertben; sírkövén ez a felirat olvasható: „Törzsében székely volt, fia Hunniának / Hűséges szolgája bomlott századának.”
A szülőfalu háromnapos rendezvénysorozattal emlékezik meg nagy fiáról. Az „Egyedül a lélek tesz emberré minket” mottó áll a május 26-28-i emlékünnepségeket beharangozó meghívó élén. És várhatóan szív és lélek uralja majd az évfordulós megnyilvánulásokat. Május 26-án 16 órától a falu temetőjében kerül sor ünnepi műsorra és koszorúzásra, majd 18 órakor kezdődik az irodalmi konferencia. Este a helybeli iskolások adják elő a Dínomdánom illata című Tamási-novellát. A Tamási Áron Művelődési Egyesület és Farkaslaka önkormányzata rendezte eseménysor a Tamási-emlékhelyek bemutatásával folytatódik május 27-én, péntek 10 órától. Délután 5 órakor Farkaslaki Jakab György fa- és csontfaragó kiállítását nyitják meg, este 8-kor az Ábel a rengetegben című filmet nézhetik meg az érdeklődők. 28-án 11 órakor is filmvetítés lesz. Czigány Zoltán Tamási Áron testvéreinél címmel készített dokumentumfilmjét láthatja a közönség.
Szombaton délután 4 órától megemlékező szentmise lesz a római katolikus templomban. Kiállítás és könyvbemutató várja záróakkordként az évfordulóra érkezetteket és a farkaslakiakat. 17.30 órakor nyílik meg a nemrég avatott Kultúrcsűrben az Erdély – Székelyföld ezer pillanata című állandó fotókiállítás. Váradi Péter Pál felvételei külön vonzerővel gazdagítják a létesítményt. Hadnagy Jolán, a Tamási Áron Egyesület elnöke méltatja a tárlatot, majd Raffay Ernő történész mond nyitóbeszédet. Ezt követően a Váradi Péter Pál–Lőwey Lilla szerzőpáros legújabb kötetét, az Erdély – Székelyföld sorozat Ünnepi Könyvhétre időzített, Hattyúdalocska – Veszprém felé – Erdély felé című kiadványát ismerhetik meg a könyvbarátok. Bemutatja Nagy Miklós Kund marosvásárhelyi újságíró.
itthon.ma

Tamási Áronra, „a lélek nagy írójára” emlékeztek
Halálának ötvenedik évfordulója alkalmából szavalattal, énekkel és beszédekkel emlékeztek meg Tamási Áronról Farkaslakán. Szülőfalujának temploma mögött, két cserefa közt álló sírjánál tisztelegtek csütörtökön munkássága és öröksége előtt.
A farkaslaki Tamási Áron Művelődési Egyesület és a helyi polgármesteri hivatal közös, Együtt Tamási Áronnal ötven év után is című rendezvénysorozatának nyitóeseménye volt a csütörtöki megemlékezés. Kovács Lehel farkaslaki polgármester felhívta a figyelmet a falu híres szülöttjének örökségére, amely előtt szerinte úgy lehet legjobban leróni a tiszteletet, ha olvassák, beszélnek róla.
„Tamási Áron: nevében elöl a családnév, utána a személynév. Nem minden névnél van ez így, elöl a család, a közösség, és csak utána a személy, az ego. A magyar nevek ilyenszerű jelzését vajon gyakoroljuk-e? Falunk nagy szülötte kimagaslóan gyakorolta, ezért lett Farkaslaka zarándokhely” – hangzott el Hadnagy Jolán, a Tamási Áron Művelődési Egyesület elnökének megemlékező beszédében.
Szerinte a Tamási-mű csodája a szerző hiteles megfogalmazásában és örökérvényű gondolataiban jelenik meg, ezek mindenkinek szólnak. „Ő a lélek nagy írója volt, sok írása közül a lélek körüliek talán a legnemesebbek” – mondta.
A megemlékezésen beszédet mondott Fekete Vince a Magyar Írószövetség és az Erdélyi Magyar Írók Ligájának képviseletében, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa részéről Szarka Gábor konzul, valamint a történelmi egyházak képviselői. Az esemény végén az egybegyűltek koszorúkat helyeztek el az író nyughelyére.
Bejárják a Tamási-emlékhelyeket
Pénteken délelőtt tíz órától Tamási szülői házától indul egy séta, amelyen a Tamási-emlékhelyeket járják be, délután ötkor megnyitják Jakab György fa- és csontfaragó kiállítását az író egykori elemi iskolájában, este nyolctól pedig az Ábel a rengetegben című játékfilmet vetítik a művelődési házban. Szombaton délelőtt tizenegy órától Czigány Zoltán Tamási testvéreinél című dokumentumfilmjét mutatják be a művelődési házban, délután négytől emlékmisét tartanak a farkaslaki római katolikus templomban, majd fél hatkor a kultúrcsűrben megnyitják Váradi Péter Pál és Lővey Lilla Székelyföld 1000 pillanata című fotókiállítását.
Veres Réka
Székelyhon.ro

Ötven éve hunyt el Tamási Áron
„Van nekem egy falum. Némelykor, ha lelkemmel burkolom magam körül, úgy tetszik, mintha én építettem volna őt, mikor még Isten szándékában laktam. Máskor meg szülőmnek érzem, aki egy csillagos estén szomorú-mókás mese után fogant engem.” (Tamási Áron)
Farkaslakáról indult. Ide tért haza. Farkaslakán volt gyermek, aki édesanyjától a jókedven kívül az édesanyanyelvét is kapta ajándékba. Kincseket kapott, gyűjtött, adott és bízott ránk. Az itteni sorstól, emberektől edződött csavaros észjárásúvá, a szavak is itteni ízzel kerültek abba a kincsesládába, melyben a másokat gazdagító szellemi és lelki táplálék érlelődött. Szavai fáklyaként világítanak mai sötét világunkban is. Táltos volt, „a mesebeli harmadik királyfi”, aki elindult világot látni, aki enni adott az útjába kerülő sánta rókának is. Megmászta az üveghegyet, sárkányokkal, ördögökkel, tolvajokkal, bankárokkal küzdött, de visszatért az aranyalmával… és elnyerte a királyságot.
A Halhatatlanság országában uralkodik, már 50 éve.
Aki nem hiszi, járjon utána!
Hadnagy Jolán, Farkaslaki Tamási Áron Művelődési Egyesüle
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Megtudhatja, kiről formálta Tamási Áron az Ábel a rengetegben főhősét
Immár ötödik alkalommal rendezi meg vasárnap a Székely Kultúra Napját Farkaslakan a Tamási Áron Művelődési Egyesület, valamint a helyi Tamási Áron Általános Iskola. A rendezvényt a Tamási Áron születési évfordulójához, azaz szeptember huszadikához legközelebb eső hétvégére időzítik – mondta el Hadnagy Jolán, a Tamási Áron Művelődési Egyesület elnöke.
Az esemény, melyen a Csíkszeredai magyar főkonzulátus és a Budapesti Tamási Áron Alapítvány munkatársai is részt vesznek, 10.30-kor szentmisével kezdődik a farkaslaki római katolikus templomban. Ezt követően 11.30-tól Tamási Áronról emlékeznek meg szülőházának udvarán, ahol az ünnepi beszédek után a helyi kórus is előadást tart. 12.30-tól a Kultúrcsűrben Mihály János tart előadást Ladó Lajosról, aki mintául szolgált az Ábel a rengetegben főhősének megformálásához. 13 órától Czigány Zoltán Tamási testvéreinél című dokumentumfilmjét vetítik le, délután 5-től pedig a Székelyföldi Legendárium rajzfilmjeit tekinthetik meg az érdeklődők. A rendezvény nyitott, minden kultúrát kedvelőt szeretettel várnak – mondta Hadnagy Jolán.
Dávid Anna Júlia |
Székelyhon.ro

Farkaslakat látni kell!
Tamási Áronról tartottak előadást
Hétfőn a kovásznai művelődési házban, a helyi Ignácz Rózsa Irodalmi Klub szervezésében Tamási Áron közöttünk címmel tartott vetített képes előadást Hadnagy Jolán, a farkaslakai Tamási Áron Egyesület vezetője.
A zsúfolásig megtelt teremben az előadó az 1897. szeptember 20-án Farkaslakan született, és 1966. május 26-án Budapesten elhunyt, Kossuth-díjas próza- és drámaíró életútját ismertette, valamint Tamásival kapcsolatos hangfelvételeket játszott le az érdeklődő közönségnek. Hadnagy Jolán kiemelte: az évek során zarándokhellyé vált az író szülőfaluja.
– Rengetegen vannak, akik bejönnek a faluba, meglátogatják Tamási sírját, aztán sokan közülük továbbállnak. Pedig a településen, aminek szépségét csillaggá énekelte Tamási, sok más olyan hely is van, ami az író emlékét őrzi, érdemes ezeket is felkeresni – mondta Hadnagy Jolán, ajánlva többek között az író szülőházának megtekintését.
A tartalmas előadás fennköltségét fokozta a népdalbarátok csoportjának éneke Gyerő Katalin vezetésével, valamint a Kőrösi Csoma Sándor Diákszínpadának előadása Molnár János rendező irányításával.
Sz. Zs.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Átadták a Szervátiusz Jenő-díjakat
Idén a farkaslaki Tamási Áron Művelődési Egyesület (TÁME), illetve annak vezetője, Hadnagy Jolán is részesült e rangos elismerésben.
A díjakat november 16-án adták át Budapesten. A Szervátiusz Alapítványt Szervátiusz Tibor Kossuth díjas szobrászművész alapította, szintén szobrász édesapja: Szervátiusz Jenő (1903-1983) születésének 100. évfordulóján 2003-ban. Egyúttal létrehozta a Szervátiusz Jenő-díjat is, azzal a céllal, hogy ráirányítsa a figyelmet a Kárpát-medencében születő magyar művészetre, magyar művészekre. A Szervátiusz Jenő-díjat a kuratórium évente adja át olyan képzőművészeknek - festő, szobrász, grafikus -, akik a nemzeti kultúra gyökereit felmutató, magas színvonalú művészetet hoznak, hoztak létre. A formakultúra ugyanis - a nyelv és zene mellett - a legfontosabb identitás-megtartó erő egy nemzet életében, a megmaradásunk egyik záloga. 2005 óta - felváltva - művészettörténész, illetve újságíró is kap alternatív Szervátiusz Jenő-díjat a magyar művészet bemutatásáért, értékeléséért, valamint azok, akik munkájukkal hozzájárulnak a magyar nemzeti identitástudat erősítéséhez - írja az alapítványtevő a Szervátiusz Alapítvány küldetéséről.
A díj egy szoborból, pénzből és oklevélből áll. Az ide vonatkozó részletekkel, az idei díajzásosról szóló beszámolónkkal a későbbiekben visszatérünk!
Szervátiusz Jenőről, a névadóról
Kincses Kolozsvárt született még a "boldog békeidőkben", a hosszú 20. század hajnalán. Felmenői között nemesek, szász iparosok éppúgy megtalálhatók, mint háromszéki gazdálkodók.
A középkori Kolozsvári testvérek után Erdély első jelentős szobrásza. Igen ifjan kitanul ugyan néhány mesterséget, a kovács- és a bútorkészítő-szakmát, ám 1925-ben már Párizsban tanulja a szobrászatot. Ekkor mindössze 22 éves. Két év múlva beiratkozik a kolozsvári Képzőművészeti Főiskolára, ahol szobrász szakon szerez diplomát. Ily módon leírható, hogy "eredeti" foglalkozása szerint is szobrász.
A kisebbségi sors legnagyobb megpróbáltatásaiban és megaláztatásaiban is mindvégig hű maradt magyarságához, s ebben a szellemben nevelte fiát is. Egy hátizsákkal, benne a vésői, s fiával számtalanszor végiggyalogolta Erdély falvait, s így mélyen megismerte népe életét, szellemi kincseit, örökségét. Ezek az élmények határozták meg művészetének alakulását.
A párizsi élmények után sem állt be a "nyugati" művészek utánzói közé, s bár szerette az akkor divatos kubizmust, nem követett szolgai módon egyetlen irányzatot sem. Saját nyelvet, szobrászi kifejezési módot alakított ki, az erdélyi balladák egyedülálló stílusú faragója lett. A párizsi éveknek talán az lett a legnagyobb hozadéka, hogy bátran nyúlt az akt-témához.
Trianon után Erdélyben kibontakozó szellemi irányzatok közül elsősorban a transzszilvanizmushoz, az autonóm hagyományok őrzését és gyarapítását hivatásának tekintő Erdélyi Helikon értelmiségi csoportosulásához fűzték szoros szálak. Mint tudjuk, a Kós Károly, Bánffy Miklós, Kemény János vezetésével működő mozgalom 1929-ben hozta létre Barabás Miklós Céh néven "az erdélyi képzőművészek szabad munkaközösségét". Ennek lett tagja Szervátiusz Jenő is, s a Céh által rendezett kiállításokon gyakorta állított ki. 1933 és 1936 között kísérletet tett Szolnay Sándor festőművésszel arra, hogy pótolja a megszűnt kolozsvári magyar művészképzést. Magániskolát nyitottak a Minerva Nyomda emeleti traktusán. "E kor művészeinek erdélyisége világfigyelő tető volt, nem szemhatár szűkítő provincializmus" - írja róluk egy tanulmányban Lisztóczky László művelődéstörténész.
Elismertsége a boldog "kicsi magyar idő" után is megmaradt. Állami díjas, Érdemes Művészként elfogadható anyagi körülmények között élhetett, alkothatott. Nem vett részt a diktatórikus évek közéletében, emiatt a főiskolán háttérbe szorították. Egyetlen nagy köztéri alkotását 1971-72 készíthette, a farkaslaki Tamási Áronnak faragtak emlékművet fiával, Szervátiusz Tiborral közösen. Ekkorra ugyanis már megromlott egészségi állapota. Hamarosan szívműtéten esett át. Ezt követően az időközben Magyarországra áttelepülni kényszerült fiánál élt haláláig Budapesten.
Életének eme utolsó szakasza igen eredményes volt, közben elkészíthette a pápai Jókai-emlékművet, a soproni Cantata Profanát, s a budapesti Bartók Intézet felkérésére is faragott egy Cantatát.
Egyébként igen termékeny szobrász volt, több mint ezer szobrot készített, s ezek túlnyomó többsége magánszemélyeknél található szerte a világon.
Posztumusz Magyar Örökség díjat kapott 2003-ban. Emlékét Budapest X. kerületében a róla elnevezett általános iskola is őrzi.
Rendelkezik Szervátiusz Jenő-szoborral a kolozsvári Szépművészeti Múzeum, a budapesti Nemzeti Galéria, és 1996 óta a Kolozsvári Szervátiusz Múzeumban látható csaknem hetven műve, amelyet fia adományozott a városnak. A gyűjteményt a Kolozsvár-Belvárosi Római Katolikus Egyházközség adminisztrálja.
eloszekelyfold.com

Szervátiusz Jenő-díj Barabás Évának
November 16-án a budai várban átadták a 2016-os Szervátiusz Jenő-díjakat. A Magyarok Házának Corvin termében lezajlott ünnepi eseményen Barabás Éva marosvásárhelyi festőművész volt az egyik kitüntetett. Az alkotót és munkásságát Bordi Géza művészettörténész, a festőnő egykori művészetis tanárkollégája laudálta. A művésznő alkotásaiból a székház I. emeleti kerengőjében kiállítást nyitottak. A Szervátiusz Alapítvány idei elismerésében részesült Hadnagy Jolán, a farkaslaki Tamási Áron Művelődési Egyesület elnöke is, laudációt mondott Lőrincz György székelyudvarhelyi író. Ifj. Tóth György, a Magyar Rádió szerkesztője, Bíró András Zsolt, a Kurultáj rendezője és Báthory Katalin, a Kárpátalja Szövetség alapító főtitkára is átvehette a kitüntetést a díj alapítójától, Szervátiusz Tibor szobrásztól, a nemzet művészétől. Az est háziasszonya Szervátiusz Klára, az alapítvány elnöke volt. Az általa készített fotót közöljük mai mellékletünkben, a felvételen a kiállítását rendező Barabás Éva látható. Mellette a gyergyószárhegyi művésztelepen festett nagy kompozíciója, a Madéfalvi veszedelem ihlette drámai triptichon egy része. A díjátadó rendezvényen közreműködött Juhász Réka népdalénekes és Juhász Dénes népzenész.
Népújság (Marosvásárhely)

„A darabhoz méltóbb helyen még nem játszottuk”
A Tamási Áron születésének 120. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév méltó felvezetése volt a budapesti Nemzeti Színház által az író szülőfalujában, Farkaslakán kedden este bemutatott Vitéz lélek című előadás.
A Nemzeti Színház idén Hadnagy Jolán, a farkaslaki Tamási Áron Egyesület vezetőjének meghívására érkezett a Tamási-darabbal Erdélybe, turnéján Farkaslakán kívül Marosvásárhelyt, Székelyudvarhelyt és Csíkszeredát is érintve. Az író nevét viselő farkaslaki kultúrotthonban telt ház előtt előadott háromfelvonásos darabról rendezője, Vidnyánszky Attila, aki egyben a Nemzeti Színház főigazgatója, azt mondta, Tamási szülőfalujában előadni azt a színház és színészek számára épp olyan fontos volt, ha nem fontosabb, mint a farkaslaki közönségnek. A nagyobb színpadokhoz szokott társulat előadóművészeinek csillogó-könnyes szeme az előadás végén elárulta megilletődöttségüket. Értőbb közönség előtt és a darabhoz méltóbb helyen még nem játszottuk, mondták többen is a színészek közül. Ezen a turnén a Nemzeti Színház igazgatója egyedül a farkaslaki előadáson volt jelen.
Székelyhon.ro

Magyar állami kitüntetéseket adtak át Csíkszeredában
Március 15-e alkalmából Áder János, Magyarország köztársasági elnöke által adományozott állami kitüntetéseket adtak át szerdán délután Magyarország csíkszeredai főkonzulátusán.
Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetésben részesült Fülöp József Zoltán Jászai Mari-díjas színművész, a csíkszeredai Csíki Játékszín alapító tagja. Fülöp József Zoltán 1954-ben született Marosvásárhelyen. Középiskolai tanulmányai után ugyanott, a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben tanult tovább színész szakon. 1999-ben követte Parászka Miklós rendezőt Csíkszeredába, a Csíki Játékszín alapító tagja és művésze.
A Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetésben részesült Jakab István, a maros-mezőségi református egyházmegye esperese, a galambodi református egyházközség lelkipásztora, egyházi író és Szabó Lajos, a sepsiszentgyörgyi Szent József-plébánia címzetes kanonok-plébánosa, esperes, szentszéki tanácsos. Magyar Arany Érdemkeresztet vehetett át Hadnagy Jolán, a farkaslaki Tamási Áron Művelődési Egyesület vezetője, Tamási Áron emlékének ápolása mellett a helyi közösség kulturális életét is meghatározó, értékőrző tevékenysége elismeréseként.
Áder János Magyar Ezüst Érdemkeresztet adományozott Biszak Józsefnek, a Máltai Szeretetszolgálat sepsiszentgyörgyi szervezete elnökének, az Illyefalvi Keresztény Ifjúsági és Diakóniai Alapítvány munkatársának, valamint Tischler Ferencnek, a Máltai Szeretetszolgálat romániai szervezete főtitkárának is.
MTI; Erdély.ma

Tamási Áron nemcsak az Ábelt jelenti: megemlékezés-sorozatot tartanak
Tamási Áron életművének jelentőségére hívja fel a figyelmet a szombaton kezdődő ötnapos rendezvénysorozat, amelyet a Hargita megyei Farkaslakán tartanak annak apropóján, hogy 120 éve látta meg a napvilágot az író, a falu nagy szülöttje.
Tamási Áron életművének jelentőségére hívja fel a figyelmet a szombaton kezdődő ötnapos rendezvénysorozat, amelyet a Hargita megyei Farkaslakán tartanak annak apropóján, hogy 120 éve látta meg a napvilágot az író, a falu nagy szülöttje.
„Bár sokan érkeznek ide, legtöbben csak megnézik az épületet, a sírt, és a látogatás kipipálva. Arra is fel szeretnénk hívni a figyelmet a falu több pontján zajló rendezvénysorozattal, hogy nemcsak a szülőház köthető az író emlékéhez: húgának, Ágnes néninek a felújított portája is látogatható, kulturális központként működik állandó kiállítással – itt is szervezünk rendezvényeket a mostani ünnepség keretében. Tudni kell, hogy az Ágnes néni házába tért haza sokszor Tamási Áron, itt is alkotott” – fejtette ki Hadnagy Jolán.
Dokumentumfilm farkaslaki visszaemlékezőkkel
A szervező elmondta, a volt elemi iskola épülete is az emlékhelyek sorába tartozik, itt tanult meg Tamási írni, úgyhogy itt is szerveznek eseményeket. Az 1897. szeptember 20-án született íróra emlékező ünnepet az egyesületen kívül a helyi iskola és önkormányzat, az udvarhelyi Tamási Áron Gimnázium szervezi.
Az első, szombati napon irodalmi vetélkedőt tartanak felvidéki, magyarországi és udvarhelyi iskolás csapatok részvételével, majd a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) 14 tagja is Farkaslakára érkezik, három kiadványt mutatnak be, és kiállítás is nyílik.
Az MMA közölte, tavaly szeptember 30-án rendezték meg a Pesti vigadóban a Jégtörő írók című emlékülést, amely Tamási és Sütő András munkásságát elemezte, elsődleges célja Tamási halálának ötvenedik, Sütő halálának tizedik évfordulója volt. A konferencia előadásainak anyagából idén kiadvány jelent meg, amelyet szeptember 16-án Farkaslakán is bemutatnak.
Az erdélyi könyvbemutató-körút keretében az MMA küldöttsége megkoszorúzza Sütő és Tamási sírhelyét is.
A farkaslaki rendezvények védnöke Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke.
Hadnagy Jolán azt is elmondta, vasárnap a Tamási Áron nyomában Farkaslakán című kiadványt mutatják be, amely Jakab Emil helyi fotós munkáival, valamint az írótól vett idézetekkel idézi fel emlékét.
Vasárnap este Novák Lajos Tamási Áron élő emlékezete című dokumentumfilmjét vetítik, mint a szervező rámutatott, az alkotás két évig készült, érdekessége, hogy olyan farkaslaki interjúalanyok szólalnak meg benne, akik még találkoztak az íróval, de beszél a filmben özvegye, a 87 éves Basilides Alíz is.
Kiss Judit / Krónika (Kolozsvár)

Magyar szórvány napja – átadták a Bethlen Gábor Alapítvány idei díjait
Átadták szerdán Budapesten a Bethlen Gábor Alapítvány (BGA) idei kitüntetéseit: a Bethlen Gábor-díjat, a Márton Áron-emlékérmet, a Tamási Áron-díjat és a Bethlen Gábor kutatói ösztöndíjat. A Székelyföld jövőjéért ösztöndíjat 2017-ben nem ítélték oda.
Bethlen Gábor-díjat kapott Csáky Pál író, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának európai parlamenti képviselője. Méltatásában Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke, a BGA kuratóriumának elnöke azt mondta, a kitüntetett íróként mindig tematizálta a mai Szlovákiában őshonos magyarságot, politikusként pedig fáradhatatlanul küzdött annak hátrányos megkülönböztetése ellen, fellépett kisebbségi jogainak érvényesítéséért. Munkássága eljutott arra a csúcsra, hogy a magyarság minőségi, eredményes szolgálatáért Bethlen Gábor-díjban részesüljön – jelentette ki.
Szavai szerint Csáky Pál Pozsonyban, Budapesten és Brüsszelben egyaránt előmozdítja a felvidéki magyarság fennmaradását. Indokoltan lép a kitüntetettek közé, ugyanis életművével, áldozatos munkájával sokat tett a nemzet értékeinek megőrzéséért, gyarapításáért, valamint a közép-európai népek békés együttéléséért – hangoztatta Lezsák Sándor.
Közölte: a politikus sorsszerűnek érezte, hogy 1956-ban született, egy drámát is írt a témában. Fiatalon élte át a csehszlovák területek 1968-as katonai megszállását. Antikommunista meggyőződésűnek nevelték, a nyolcvanas években a rendszer ellenségének számított, amiről Pozsonyban dokumentumok tanúskodnak – ismertette az Országgyűlés alelnöke.
Megjegyezte: Csáky Pál személyesen is részt vett a palóc hagyományok ápolásában. Lezsák Sándor szerint joggal aggódik a szellemi igénytelenség elburjánzása, a nyomtatott irodalom háttérbe szorulása és a fiatalok hiányos történelemismerete miatt, ezért írt drámát a felvidéki magyarok meghurcoltatásáról.
Legfőbb politikai céljai – a magyarságot sújtó kollektív bűnösség következményeinek megszüntetése, a kártalanítás, a szabad nyelvhasználat -, sajnos, még mindig nem teljesültek – jelentette ki Lezsák Sándor. Csáky Pál miniszterelnök-helyettesi posztot is betöltött Szlovákiában.
Az Európai Unió működését belülről látva egyre inkább az a meggyőződése, hogy Közép-Európa szerepének erősödnie kell – tette hozzá. Amit szlovák politikusként nem tudott elérni, arra az unió „színeiben” törekszik; úgy véli, hogy nemzetközi támogatás nélkül nem lehet előrelépni a kisebbségi, emberi jogok terén Szlovákiában. A diszkrimináció felszámolására törekszik, fáradhatatlanul dolgozik a keresztény magyar nemzetért – nyomatékosította Lezsák Sándor.
Márton Áron-emlékéremmel tüntették ki Juhász Juditot, a Magyar Művészeti Akadémia szóvivőjét, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnökét; Matl Péter munkácsi szobrászművészt, magyar honalapítási emlékművek alkotóját; valamint Pátkai Róbert nyugalmazott evangélikus püspököt, a Magyarok Angliai Országos Szövetségének korábbi elnökét.
Juhász Judit laudátora, Béres József vegyészmérnök, a BGA kurátora kiemelte, hogy a díjazottat széles körben ismerik és tisztelik. Finomsága hitelességgel, szép szava műveltséggel, törékenysége tiszta szívvel párosul, egész élete során csupa szeretetet szőtt az emberek szívébe – fogalmazott. Dolgozott a Magyar Rádióban, majd a Magyar Katolikus Rádióban, utóbbinak a vezérigazgató-helyettesi posztját is betöltötte – közölte Béres József. Antall József néhai miniszterelnök meghívta kormányszóvivőnek, mert Juhász Judit már a puszta megjelenésével enyhíteni tudta a túlfűtött politikai légkört. Béres József megjegyezte, hogy személyesen is sokat köszönhet a kitüntetettnek, akinek a magánéletét is példásnak nevezte.
Matl Pétert méltatva Rieger Tibor szobrászművész, a BGA kurátora hangsúlyozta, sajnálja, hogy a díjazott nem tudott személyesen megjelenni az ünnepségen. Ami Matl Péter kitűnő képességeinél, gazdag fantáziájánál is fontosabb, az magyar sorsa, és annak is a legkegyetlenebb, kárpátaljai formája – mondta. Ez egyben keresztény sors, ő ebből a világból érkezett. A maga építőkövét a szellemi Magyarországhoz tette le, amelynek feladata, a keresztény értékek védelme ma aktuálisabb, mint valaha – vélekedett Rieger Tibor.
Pátkai Róbertről szóló laudációjában Bakos István művelődéskutató, a BGA ügyvivő kurátora azt mondta, megtisztelő, hogy méltathatja emberi helytállását, közösségi szolgálatát. Úgy fogalmazott, hogy szellemi kapcsolat köti össze a nyugalmazott püspökkel.
A kitüntetett 1956-ban Albertirsa lelkésze volt, közfelkiáltással a helyi forradalmi bizottság elnökévé választották. A megtorló pártpolitika miatt novemberben el kellett hagynia Magyarországot – Angliában telepedett le. Nagy feladatot vállalt, a londoni magyar gyülekezet lelkipásztora lett – közölte Bakos István.
Tamási Áron-díjat kapott Hadnagy Jolán óvónő, a Farkaslakán működő Tamási Áron Művelődési Egyesület vezetője. Laudátora, Cs. Nagy Ibolya kritikus, a Tamási Áron-díj kurátora arról beszélt, hogy a haza-hazalátogató Tamási Áronnak rendszerint szállást adó ház már rég az enyészeté lett volna, ha Hadnagy Jolán nem építteti újjá. Az ingatlan jelenleg egyebek mellett kiállítások, népdalestek, könyvbemutatók helyszíne – ismertette. Cs. Nagy Ibolya úgy fogalmazott: nem lehet tudni, hogy a falu az óvónő szorgos munkája nélkül nem feledné-e leghíresebb fiát.
Az ünnepségen első ízben adták át a Bethlen Gábor kutatói ösztöndíjat, amelyet Cziráki Zsuzsanna kapott. Az elismerést minden évben olyan történésznek ítélik oda, aki a Bethlen Gábor nevével fémjelzett korszakot kutatja. Azt kívánják nekik üzenni, hogy jó úton járnak.
Az eseményen bejelentették, hogy az idén nem ítélték oda a Székelyföld jövőjéért ösztöndíjat, helyette 2018-ban két elismerést akarnak átnyújtani. MTI; Erdély.ma