Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Nagy Hunor
3 tétel
2015. december 14.
Összeforrott a csapat (Pódium csoport)
A kovásznai diákszínjátszás immár 43 éves múltra tekint vissza. 2012 tavaszán zajlott a 40 éves megemlékező találkozó, az alkalomra dokumentumértékű könyvet is kiadtak. Ezen a találkozón esett szó a színjátszó tevékenység felnőtt szintű folytatásáról. A Pódium színjátszó csoport 18 éve alakult, tagjai nagyjából a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceum volt diákszínjátszói.
A csoportot Molnár János tanár szervezte, ugyancsak ő rendezte az előadásokat. Néhány év után tevékenysége leállt, végül 2013 februárjában nekifogtunk újból a szervezésnek, aztán a tréningnek. Keresni kezdtük azt a műfajt és stílust, azt a szerzőt, aki a többségnek megfelel. Rejtő Jenő mellett döntöttünk. Így került sor az év végén az Élőhalott és a Cseberből vederbe című vígjáték kovásznai bemutatójára. Követte a Rézrúd és a Háremőr című darab.
A csoport tagjai közül páran már távoztak, helyettük újak csatlakoztak. Jelenlegi aktív tagjaink: Kiss Gábor, Csorja Zoltán László, Csorja Tímea, Veres István, Dali Loránd, Nagy Hunor Lajos, Mátyás Imola, Dóczi Linda Zsuzsanna, Ördög Attila, Kovács Nóra, Sinka Norbert, Pál Lajos. A távozók között említjük Péter Hajnalt, Kádár Katát, Debreczi Kingát, Szabó Barnát és Pál Szilviát. Életkor szerint 16 és 54 év közötti, különböző foglalkozású, végzettségű emberek tagjai a társulatnak. Rendezőnk, Molnár János két esztendő szép és eredményes munka után lemondott – sajnos. Mostani rendezőnk Lázár-Prezsmer Endre a sepsiszentgyörgyi Kónya Adám Művelődési Háztól. Előadásokat tartottunk a közeli falvakban. Részt vettünk színjátszó találkozókon és fesztiválokon. A tervek szerint december 22-én Szászrégenben lépünk fel.
Mostani darabunk ugyancsak Rejtő-jelenet, a Tehén. Ezt követi a hónap folyamán Apósom, a vezér, illetve a Szeánsz a fegyházban. Ezekből szeretnénk kabaréelőadást összeállítani az év végére. Molnár tanár úrral az idén nekifogtunk egy nagyon szép Wass Albert-színmű betanulásának. Címe: A lélek útja. Ezt szeretnénk jövőben befejezni.
Munkánkban nagy segítséget nyújt Czilli Balázs, a Kovásznai Művelődési Ház igazgatója. Nemcsak a színpadon ügyeskedünk, hanem részt vettünk a Kovásznán rendezett bográcsfőzőversenyen, ott III. díjat kaptunk. A városunkba rendezett Aquarius 2015 rendezvény hígpalacsintasütő-versenyének II. díját nyertük el. Rangos esemény volt számunkra a sepsiszentgyörgyi töltöttkáposzta-főzőverseny, az ott nyert díj a békéscsabai kolbászfesztiválon való részvétel és az ottani elismerés.
Nagyon fontos és összetartó tevékenység a próbák utáni vita a Kráma vendéglőben. Mindezek által összeforrott csapatnak érezzük magunkat. Célunk a kovásznai közönség megnevettetése, megpróbáljuk néhány percre elfeledtetni a hétköznapok búját-baját, az élet nehézségeit.
Pál Lajos csoportvezető
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
A kovásznai diákszínjátszás immár 43 éves múltra tekint vissza. 2012 tavaszán zajlott a 40 éves megemlékező találkozó, az alkalomra dokumentumértékű könyvet is kiadtak. Ezen a találkozón esett szó a színjátszó tevékenység felnőtt szintű folytatásáról. A Pódium színjátszó csoport 18 éve alakult, tagjai nagyjából a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceum volt diákszínjátszói.
A csoportot Molnár János tanár szervezte, ugyancsak ő rendezte az előadásokat. Néhány év után tevékenysége leállt, végül 2013 februárjában nekifogtunk újból a szervezésnek, aztán a tréningnek. Keresni kezdtük azt a műfajt és stílust, azt a szerzőt, aki a többségnek megfelel. Rejtő Jenő mellett döntöttünk. Így került sor az év végén az Élőhalott és a Cseberből vederbe című vígjáték kovásznai bemutatójára. Követte a Rézrúd és a Háremőr című darab.
A csoport tagjai közül páran már távoztak, helyettük újak csatlakoztak. Jelenlegi aktív tagjaink: Kiss Gábor, Csorja Zoltán László, Csorja Tímea, Veres István, Dali Loránd, Nagy Hunor Lajos, Mátyás Imola, Dóczi Linda Zsuzsanna, Ördög Attila, Kovács Nóra, Sinka Norbert, Pál Lajos. A távozók között említjük Péter Hajnalt, Kádár Katát, Debreczi Kingát, Szabó Barnát és Pál Szilviát. Életkor szerint 16 és 54 év közötti, különböző foglalkozású, végzettségű emberek tagjai a társulatnak. Rendezőnk, Molnár János két esztendő szép és eredményes munka után lemondott – sajnos. Mostani rendezőnk Lázár-Prezsmer Endre a sepsiszentgyörgyi Kónya Adám Művelődési Háztól. Előadásokat tartottunk a közeli falvakban. Részt vettünk színjátszó találkozókon és fesztiválokon. A tervek szerint december 22-én Szászrégenben lépünk fel.
Mostani darabunk ugyancsak Rejtő-jelenet, a Tehén. Ezt követi a hónap folyamán Apósom, a vezér, illetve a Szeánsz a fegyházban. Ezekből szeretnénk kabaréelőadást összeállítani az év végére. Molnár tanár úrral az idén nekifogtunk egy nagyon szép Wass Albert-színmű betanulásának. Címe: A lélek útja. Ezt szeretnénk jövőben befejezni.
Munkánkban nagy segítséget nyújt Czilli Balázs, a Kovásznai Művelődési Ház igazgatója. Nemcsak a színpadon ügyeskedünk, hanem részt vettünk a Kovásznán rendezett bográcsfőzőversenyen, ott III. díjat kaptunk. A városunkba rendezett Aquarius 2015 rendezvény hígpalacsintasütő-versenyének II. díját nyertük el. Rangos esemény volt számunkra a sepsiszentgyörgyi töltöttkáposzta-főzőverseny, az ott nyert díj a békéscsabai kolbászfesztiválon való részvétel és az ottani elismerés.
Nagyon fontos és összetartó tevékenység a próbák utáni vita a Kráma vendéglőben. Mindezek által összeforrott csapatnak érezzük magunkat. Célunk a kovásznai közönség megnevettetése, megpróbáljuk néhány percre elfeledtetni a hétköznapok búját-baját, az élet nehézségeit.
Pál Lajos csoportvezető
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2017. május 30.
Még jól látszik a csillagösvény
Csaba királyfit ünnepelték Nyárádszeredában
Szombaton ötödszörre szerveztek emlékünnepséget a kisvárosban Csaba királyfi tiszteletére. A tartalmas program keretében aktuálpolitikai kérdések is felvetődtek, díjakat adtak át, koszorúztak, szórakoztak.
A Magyar Polgári Párt országos és helyi szervezetei, Nyárádszereda Székely Tanácsa, az Erdélyi Magyar Ifjak helyi szervezete és a Kerecsen egyesület szervezésében ötödször ünnepelték Csaba királyfit. Erre 2012 óta kerül sor, amióta a kisváros Kövér Lászlótól, a magyar országgyűlés elnökétől Csaba-szobrot kapott elismerésül, amiért határozottan fellépett az ortodox egyház erőszakos templomépítési szándéka ellen. Minden évben május utolsó hétvégéjén kerül sor az ünnepségre, tavaly a választási kampány miatt maradt el. 1944-ig május 30. Csaba királyfi hivatalos ünnepe volt, ezt próbálták feléleszteni a szeredai kezdeményezők azért, hogy erősítsék Maros megyében a székely nemzettudatot. Ebben segített a székely zászló és a Csaba-szobor is, és remélhetőleg „ragályos” lesz, mások is megszervezik – mondta el lapunknak Bíró József Attila, az MPP helyi elnöke. Az ünnepség a városi könyvtárban kezdődött délután, de előtte nem feledkeztek meg arról, hogy néhai Csíki Sándor sírját felkeressék, aki ezt az ünnepséget megálmodta, létrehozta. Siklódi Réka a székely himnusz kevésbé ismert sorait énekelte el, Nagy Hunor Gergő Csaba királyfi mondáját adta elő, majd két érdekes előadást is meghallgathatott a mintegy százfős közönség. Miholcsa József szobrászművész Csaba királyfi és a székelyek mitológiáját tizenhat éve faragta meg, s ennek kapcsán tartott a csodaszarvasig, csillagképekig, szkítákig, de az indiai művészetig is elnyúló tartalmas értekezést. Szerinte a székelyek mitológiája a csillagok tükörcserepeiből igenis összerakható, sőt hiszi azt is, hogy Csaba királyfi Szent László lényében, személyében is visszatért népéhez egykoron. Dr. Köllő Gábor nyárádremetei plébános a csillagképeken túli szimbólumrendszerekről is szót ejtett, amelyet csak mi ismerünk, a mi életünk kulcsrendszere van benne, míg a pentaton dallam struktúrája a csillagképekben is benne van – fejtegette, rámutatva, hogy történelmünket és oktatásunkat ma mások írják, ezért kiesett szívünkből az ősmagyar tudás, elfelejtjük énekeinket, táncainkat is. Az ünneplők megkoszorúzták Csaba királyfi főtéri szobrát, majd a középiskola udvarán Biró Zsolt parlamenti képviselő és Novák Zoltán szenátor megadták a kezdőrúgást a helyi RMDSZ és MPP szervezetek közötti focimeccsre, a szervezők pedig hatalmas adag babgulyásra is várták a tömeget, a gyerekeknek pedig foglalkozásokat szerveztek. „Lészen autonómia” Egy ilyen ünnep kapcsán elkerülhetetlen rávilágítani az aktuálpolitikai kérdésekre, így Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke arra mutatott rá, hogy minden állítás ellenére a székely autonómiamozgalom nem fulladt ki. Kipróbálták a tömegmozgalmat és a nemzetközi diplomáciához is fordultak, mert a törvényesség eszközeit kell felsorakoztatni az autonómia mellett. A székelység sem a lendületéből, sem a szabadságvágyából nem fogyott ki, mert az autonómia maga a szabadság intézménye. A székelység egész történelme a szabadságért folytatott harcról, a jogtiprásról és az az elleni fellépésekről szólt, a székely a „jog népévé” vált, és az autonómiát a jog eszközeivel fogja megszerezni – hangzott el. Biró Zsolt, az MPP elnöke ajándékokat adott át a helyieknek és a felvidéki Berzéte küldöttségének, majd rámutatott: Európában és Romániában kettős mércét használnak a kisebbségek és a különböző régiók identitását illetően. Ezt a helyzetet szeretnék most a parlamentben a helyi közigazgatási törvény módosítása révén feloldani, rendezni a szimbólumhasználat kérdését, de azt is megpróbálják később elérni, hogy Székelyföldnek is legyen hivatalos ünnepnapja, ahogyan más romániai térségeknek már van. Továbbviszik az éneklést Csaba királyfi ünnepén a kezdeményezők minden évben díjat nyújtanak át egy személynek vagy szervezetnek, intézménynek „szülő- földünkön való megmaradásunk érdekében végzett önzetlen munkásságáért és hagyományaink, valamint kultúránk ápolásáért”. Idén a szeredai Bocskai Dalkarnak ítélték oda a díjat, a sokévi munka tiszteletéül és köszönetéül. Az oklevél és emlékplakett mellé egy 1000 lejes vásárlási utalvány is járt, ezzel segítenének a kórust leendő új székházának berendezésében. Ferencz Csaba karnagy meglepődve vette át a díjat, amely erőt, lendületet adhat a „lányoknak”, hogy a következő évben nagyobb szabású ünnepséget szervezhessenek a női kar megalakulásának 30. és a szeredai karéneklés 150. évfordulójára. Az 1988-ban alakult női kar az 1929-ben létrejött Bocskai Dalkar „jogutódja”, az elmúlt húsz év alatt mintegy 50 településen 250 fellépést számlált itthon és külföldön, öt éve ezüst fokozattal minősített kórus, és nélküle elképzelhetetlen a kisváros és a Nyárádmente kultu- rális élete – hangzott el Kovács Júlia volt tanfelügyelő laudációjában.
Gligor Róbert László / Népújság (Marosvásárhely)
Csaba királyfit ünnepelték Nyárádszeredában
Szombaton ötödszörre szerveztek emlékünnepséget a kisvárosban Csaba királyfi tiszteletére. A tartalmas program keretében aktuálpolitikai kérdések is felvetődtek, díjakat adtak át, koszorúztak, szórakoztak.
A Magyar Polgári Párt országos és helyi szervezetei, Nyárádszereda Székely Tanácsa, az Erdélyi Magyar Ifjak helyi szervezete és a Kerecsen egyesület szervezésében ötödször ünnepelték Csaba királyfit. Erre 2012 óta kerül sor, amióta a kisváros Kövér Lászlótól, a magyar országgyűlés elnökétől Csaba-szobrot kapott elismerésül, amiért határozottan fellépett az ortodox egyház erőszakos templomépítési szándéka ellen. Minden évben május utolsó hétvégéjén kerül sor az ünnepségre, tavaly a választási kampány miatt maradt el. 1944-ig május 30. Csaba királyfi hivatalos ünnepe volt, ezt próbálták feléleszteni a szeredai kezdeményezők azért, hogy erősítsék Maros megyében a székely nemzettudatot. Ebben segített a székely zászló és a Csaba-szobor is, és remélhetőleg „ragályos” lesz, mások is megszervezik – mondta el lapunknak Bíró József Attila, az MPP helyi elnöke. Az ünnepség a városi könyvtárban kezdődött délután, de előtte nem feledkeztek meg arról, hogy néhai Csíki Sándor sírját felkeressék, aki ezt az ünnepséget megálmodta, létrehozta. Siklódi Réka a székely himnusz kevésbé ismert sorait énekelte el, Nagy Hunor Gergő Csaba királyfi mondáját adta elő, majd két érdekes előadást is meghallgathatott a mintegy százfős közönség. Miholcsa József szobrászművész Csaba királyfi és a székelyek mitológiáját tizenhat éve faragta meg, s ennek kapcsán tartott a csodaszarvasig, csillagképekig, szkítákig, de az indiai művészetig is elnyúló tartalmas értekezést. Szerinte a székelyek mitológiája a csillagok tükörcserepeiből igenis összerakható, sőt hiszi azt is, hogy Csaba királyfi Szent László lényében, személyében is visszatért népéhez egykoron. Dr. Köllő Gábor nyárádremetei plébános a csillagképeken túli szimbólumrendszerekről is szót ejtett, amelyet csak mi ismerünk, a mi életünk kulcsrendszere van benne, míg a pentaton dallam struktúrája a csillagképekben is benne van – fejtegette, rámutatva, hogy történelmünket és oktatásunkat ma mások írják, ezért kiesett szívünkből az ősmagyar tudás, elfelejtjük énekeinket, táncainkat is. Az ünneplők megkoszorúzták Csaba királyfi főtéri szobrát, majd a középiskola udvarán Biró Zsolt parlamenti képviselő és Novák Zoltán szenátor megadták a kezdőrúgást a helyi RMDSZ és MPP szervezetek közötti focimeccsre, a szervezők pedig hatalmas adag babgulyásra is várták a tömeget, a gyerekeknek pedig foglalkozásokat szerveztek. „Lészen autonómia” Egy ilyen ünnep kapcsán elkerülhetetlen rávilágítani az aktuálpolitikai kérdésekre, így Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke arra mutatott rá, hogy minden állítás ellenére a székely autonómiamozgalom nem fulladt ki. Kipróbálták a tömegmozgalmat és a nemzetközi diplomáciához is fordultak, mert a törvényesség eszközeit kell felsorakoztatni az autonómia mellett. A székelység sem a lendületéből, sem a szabadságvágyából nem fogyott ki, mert az autonómia maga a szabadság intézménye. A székelység egész történelme a szabadságért folytatott harcról, a jogtiprásról és az az elleni fellépésekről szólt, a székely a „jog népévé” vált, és az autonómiát a jog eszközeivel fogja megszerezni – hangzott el. Biró Zsolt, az MPP elnöke ajándékokat adott át a helyieknek és a felvidéki Berzéte küldöttségének, majd rámutatott: Európában és Romániában kettős mércét használnak a kisebbségek és a különböző régiók identitását illetően. Ezt a helyzetet szeretnék most a parlamentben a helyi közigazgatási törvény módosítása révén feloldani, rendezni a szimbólumhasználat kérdését, de azt is megpróbálják később elérni, hogy Székelyföldnek is legyen hivatalos ünnepnapja, ahogyan más romániai térségeknek már van. Továbbviszik az éneklést Csaba királyfi ünnepén a kezdeményezők minden évben díjat nyújtanak át egy személynek vagy szervezetnek, intézménynek „szülő- földünkön való megmaradásunk érdekében végzett önzetlen munkásságáért és hagyományaink, valamint kultúránk ápolásáért”. Idén a szeredai Bocskai Dalkarnak ítélték oda a díjat, a sokévi munka tiszteletéül és köszönetéül. Az oklevél és emlékplakett mellé egy 1000 lejes vásárlási utalvány is járt, ezzel segítenének a kórust leendő új székházának berendezésében. Ferencz Csaba karnagy meglepődve vette át a díjat, amely erőt, lendületet adhat a „lányoknak”, hogy a következő évben nagyobb szabású ünnepséget szervezhessenek a női kar megalakulásának 30. és a szeredai karéneklés 150. évfordulójára. Az 1988-ban alakult női kar az 1929-ben létrejött Bocskai Dalkar „jogutódja”, az elmúlt húsz év alatt mintegy 50 településen 250 fellépést számlált itthon és külföldön, öt éve ezüst fokozattal minősített kórus, és nélküle elképzelhetetlen a kisváros és a Nyárádmente kultu- rális élete – hangzott el Kovács Júlia volt tanfelügyelő laudációjában.
Gligor Róbert László / Népújság (Marosvásárhely)
2017. november 8.
Határokon átívelő minőségi zene: több magyarországi együttes jut el Erdélybe a Cseh Tamás Program révén
Sikerrel zárta a Cseh Tamás Program koncertsorozatát a kolozsvári Atelier kávéház és a székelyudvarhelyi Siculus Ifjúsági Ház. Az elmúlt év tapasztalatairól a szervezők számoltak be a Krónikának.
Az induló zenekarok pályára segítésében, a klubélet felfrissítésében, a könnyűzenei örökség megőrzésében segítő Nemzeti Kulturális Alap Cseh Tamás Programja (új nevén Hangfoglaló Program) nyolc romániai könnyűzenei koncerthelyszínnek nyújtott támogatást az elmúlt évben. A nyertes helyszínek egyike a kolozsvári Atelier kávéház volt, amely a Stairway Booking nevű koncertszervező ügynökséggel együttműködésben szervezte meg a koncerteket.
A főként román célközönségű kávézó tíz magyarországi előadóművésznek, zenekarnak nyújtott fellépési lehetőséget: IAMYANK Live Band, Jonas Vera Experiment, Dj Bootsie Trio, Amoeba, Dokkerman, Belau, Loop Doctors, Harcsa Veronika és Gyémánt Bálint, Makrohang, Bélaműhely.
„Az Atelier már a pályázat előtt is nagyon sokszor elhozott magyar zenekarokat, főleg jazz műfajból. Mi azért kerestük meg őket a programmal kapcsolatban, mert őket igazából nem érdekli, hogy honnan jön az együttes, lehet akár magyar, akár román, a fontos, hogy minőségi zenét játsszon” – mondta el a Krónika megkeresésére Halmen József, a Stairway Booking menedzsere.
Az ügynökség másik alapító tagja, Nagy Hunor Györk szerint itt tapasztalták a legnyitottabb közönséget arra, hogy eljöjjenek és meghallgassanak egy olyan produkciót, ami nem „folyik” mindenhonnan, mégis színvonalas zenének tekinthető.
„Nagyon sokan azért jönnek az Atelierbe, mert tudják, hogy változatlanul jó minőséget nyújt a lokál. Ha tudjuk tartani ezt a szintet, akkor sikeresek maradhatunk. És nem utolsósorban ezzel a programmal nagyon jól tudjuk népszerűsíteni a magyarországi zenekarokat Romániában, ami a kezdeményezés egyik feladata, célja” – részletezte Nagy Hunor Györk pénzügyi koordinátor.
Nyelvi korlátok áthidalása minőségi zenével
A koncertszervezők arról is beszámoltak lapunknak, hogy a magyarországi zenekarok fellépésekor egyszer sem érezték azt, hogy sokkal több magyar lenne a koncerten. A románokat is nagyon érdekelték a produkciók, mindig nagyjából fele-fele arányban voltak az eseményeken. „Ez talán annak is köszönhető, hogy olyan magyar zenészeket hívtunk meg, akik angolul énekeltek.
„Nem hoztunk olyan együttest, amely magyar nyelven énekel, mert azzal úgy éreztük volna, hogy egy kicsit kizárjuk a román közönséget” – fogalmazott Halmen József menedzser.
Mint a szervezők kifejtették, az Atelierben gyakori a jazz-, funk- és soulzenekarok fellépése, ezért igyekeztek ilyen műfajt képviselő zenekarokat hívni.„A koncerteket általában nagy érdeklődés övezte, a legkevesebb talán 50-60 ember volt egy eseményen, és 150-160 a maximum. Átlagban 80-100 embert sikerült bevonzani, de voltak telt házas koncertek is” – magyarázták a szervezők. Hozzátették, többször is tapasztalták, hogy a hely már kinőtte a kereteit, számos olyan esemény volt, ahová már nem tudtak beengedni több embert, mert nem fértek a helyiségben. A szervezők tapasztalata alapján, aki másodjára vagy harmadjára lép fel az Atelierben, sokkal nagyobb közönséget vonz, mint a bemutatkozó koncert alkalmával. A kávéházi koncerteknek köszönhetően több zenekar kapott fellépési lehetőséget más helyszíneken, fesztiválokon.
Mint Nagy Hunor Györk kifejtette, ebben az iparban az a probléma, hogy a belépők árából befolyó összeg nem elegendő az együttesek fellépési díjára, utazási költségeire, viszont a programnak köszönhetően megvalósíthatók a koncertek. A megpályázható pénzösszeg hárommillió forint volt, a kávézó kétmillió forint támogatást kapott, és ennek száz százalékát a zenekarok költségeire fordította.
Dan Vamanu, az Atelier kávéház PR-felelőse szerint a program fantasztikus lehetőség a magyarországi együttesek számára, mert támogatást kapnak egy külföldi turnéra. Mint kifejtette, sajnálja, hogy nálunk nincs hasonló kezdeményezés, de örül neki, hogy a pályázatnak köszönhetően nagyon jó magyar zenészeket „csalogathattak” a kolozsvári kávézóba. A szervezők elmondták, hogy idén is megnyerték a pályázatot, így ismét tíz együttesnek nyújtanak fellépési lehetőséget. A népszerűsítés érdekében lesznek visszatérő vendégek, de új zenekarok is bemutatkoznak majd az Atelierben.
Határon túli rockhangok a Siculusban
Profi technikai körülmények között, néha kisebb számú, néha nagyobb tömegű közönség előtt koncertezhettek a magyarországi együttesek a székelyudvarhelyi Siculus Ifjúsági Házban. Az Udvarhelyi Fiatal Fórum és a Cseh Tamás Program Peron Music Alapítvány által megvalósított koncertsorozatban az elmúlt évben színpadra lépett a Cseh Tamás Program keretében: a Kávészünet, Volumen, Tárkány Művek, Helló Pisti, Four Bones Quartett, Bohemian Acoustic, Aurevoir, Cilatomband, Junkie Jack Flash és Szatmári Juli.
A programnak konkrét szabályzata van, ami meghatározta, hogy milyen típusú koncerteket kell szervezni, milyen zenekarokat kell meghívni, és ezek csakis magyarországiak lehettek.
Feltörekvő, vagy a környékünkön kevésbé ismert formációkat hívtunk, akiknek a koncertlehetőség tényleg bemutatkozást jelentett” – mondta el lapunknak Vass Orsolya, az Udvarhelyi Fiatal Fórum (UFF) elnöke, programfelelős, koordinátor. Hozzátette, partnerükkel, a tatabányai Peron Music Alapítvánnyal azt a logikát követték, hogy azok a magyarországi zenekarok, amelyek a tatabányai tehetségkutatón jó helyezést értek el, megkapták a fellépési lehetőséget, és Udvarhelyen mutatkozhattak be. Mint a koordinátor kifejtette, főként rock- és alternatív, mindenképp élő zenét játszó együttesek adtak koncertet.
A program szabályzata alapján minden koncertet belépődíjjal kellett szervezni, de az események meghirdetésekor ezt inkább adománynak nevezték. „Nem biztos, hogy nagyon vonzó lett volna a helyi közönség számára egy ismeretlen zenekar, ha egyből belépősen hirdetjük az eseményt. Volt olyan koncert is, amelyet belépővel reklámoztunk, de főként programtámogatásnak, illetve zenekar-támogatásnak neveztük.
A program igényli, hogy mindenképp legyen egy önrész, amit a közönség részéről, belépőként gyűjt a szervező” – részletezte az UFF elnöke. Hozzátette, hárommillió forint támogatást nyertek, amely nem adott nagy mozgási lehetőséget. Viszont a zenekarok 98 százalékának a koncertlehetőség volt fontos, nem a pénzkeresés, így a fellépési díjak, valamint az útiköltség-térítések nagyon visszafogottak voltak. Bede Laura / Krónika (Kolozsvár)
Sikerrel zárta a Cseh Tamás Program koncertsorozatát a kolozsvári Atelier kávéház és a székelyudvarhelyi Siculus Ifjúsági Ház. Az elmúlt év tapasztalatairól a szervezők számoltak be a Krónikának.
Az induló zenekarok pályára segítésében, a klubélet felfrissítésében, a könnyűzenei örökség megőrzésében segítő Nemzeti Kulturális Alap Cseh Tamás Programja (új nevén Hangfoglaló Program) nyolc romániai könnyűzenei koncerthelyszínnek nyújtott támogatást az elmúlt évben. A nyertes helyszínek egyike a kolozsvári Atelier kávéház volt, amely a Stairway Booking nevű koncertszervező ügynökséggel együttműködésben szervezte meg a koncerteket.
A főként román célközönségű kávézó tíz magyarországi előadóművésznek, zenekarnak nyújtott fellépési lehetőséget: IAMYANK Live Band, Jonas Vera Experiment, Dj Bootsie Trio, Amoeba, Dokkerman, Belau, Loop Doctors, Harcsa Veronika és Gyémánt Bálint, Makrohang, Bélaműhely.
„Az Atelier már a pályázat előtt is nagyon sokszor elhozott magyar zenekarokat, főleg jazz műfajból. Mi azért kerestük meg őket a programmal kapcsolatban, mert őket igazából nem érdekli, hogy honnan jön az együttes, lehet akár magyar, akár román, a fontos, hogy minőségi zenét játsszon” – mondta el a Krónika megkeresésére Halmen József, a Stairway Booking menedzsere.
Az ügynökség másik alapító tagja, Nagy Hunor Györk szerint itt tapasztalták a legnyitottabb közönséget arra, hogy eljöjjenek és meghallgassanak egy olyan produkciót, ami nem „folyik” mindenhonnan, mégis színvonalas zenének tekinthető.
„Nagyon sokan azért jönnek az Atelierbe, mert tudják, hogy változatlanul jó minőséget nyújt a lokál. Ha tudjuk tartani ezt a szintet, akkor sikeresek maradhatunk. És nem utolsósorban ezzel a programmal nagyon jól tudjuk népszerűsíteni a magyarországi zenekarokat Romániában, ami a kezdeményezés egyik feladata, célja” – részletezte Nagy Hunor Györk pénzügyi koordinátor.
Nyelvi korlátok áthidalása minőségi zenével
A koncertszervezők arról is beszámoltak lapunknak, hogy a magyarországi zenekarok fellépésekor egyszer sem érezték azt, hogy sokkal több magyar lenne a koncerten. A románokat is nagyon érdekelték a produkciók, mindig nagyjából fele-fele arányban voltak az eseményeken. „Ez talán annak is köszönhető, hogy olyan magyar zenészeket hívtunk meg, akik angolul énekeltek.
„Nem hoztunk olyan együttest, amely magyar nyelven énekel, mert azzal úgy éreztük volna, hogy egy kicsit kizárjuk a román közönséget” – fogalmazott Halmen József menedzser.
Mint a szervezők kifejtették, az Atelierben gyakori a jazz-, funk- és soulzenekarok fellépése, ezért igyekeztek ilyen műfajt képviselő zenekarokat hívni.„A koncerteket általában nagy érdeklődés övezte, a legkevesebb talán 50-60 ember volt egy eseményen, és 150-160 a maximum. Átlagban 80-100 embert sikerült bevonzani, de voltak telt házas koncertek is” – magyarázták a szervezők. Hozzátették, többször is tapasztalták, hogy a hely már kinőtte a kereteit, számos olyan esemény volt, ahová már nem tudtak beengedni több embert, mert nem fértek a helyiségben. A szervezők tapasztalata alapján, aki másodjára vagy harmadjára lép fel az Atelierben, sokkal nagyobb közönséget vonz, mint a bemutatkozó koncert alkalmával. A kávéházi koncerteknek köszönhetően több zenekar kapott fellépési lehetőséget más helyszíneken, fesztiválokon.
Mint Nagy Hunor Györk kifejtette, ebben az iparban az a probléma, hogy a belépők árából befolyó összeg nem elegendő az együttesek fellépési díjára, utazási költségeire, viszont a programnak köszönhetően megvalósíthatók a koncertek. A megpályázható pénzösszeg hárommillió forint volt, a kávézó kétmillió forint támogatást kapott, és ennek száz százalékát a zenekarok költségeire fordította.
Dan Vamanu, az Atelier kávéház PR-felelőse szerint a program fantasztikus lehetőség a magyarországi együttesek számára, mert támogatást kapnak egy külföldi turnéra. Mint kifejtette, sajnálja, hogy nálunk nincs hasonló kezdeményezés, de örül neki, hogy a pályázatnak köszönhetően nagyon jó magyar zenészeket „csalogathattak” a kolozsvári kávézóba. A szervezők elmondták, hogy idén is megnyerték a pályázatot, így ismét tíz együttesnek nyújtanak fellépési lehetőséget. A népszerűsítés érdekében lesznek visszatérő vendégek, de új zenekarok is bemutatkoznak majd az Atelierben.
Határon túli rockhangok a Siculusban
Profi technikai körülmények között, néha kisebb számú, néha nagyobb tömegű közönség előtt koncertezhettek a magyarországi együttesek a székelyudvarhelyi Siculus Ifjúsági Házban. Az Udvarhelyi Fiatal Fórum és a Cseh Tamás Program Peron Music Alapítvány által megvalósított koncertsorozatban az elmúlt évben színpadra lépett a Cseh Tamás Program keretében: a Kávészünet, Volumen, Tárkány Művek, Helló Pisti, Four Bones Quartett, Bohemian Acoustic, Aurevoir, Cilatomband, Junkie Jack Flash és Szatmári Juli.
A programnak konkrét szabályzata van, ami meghatározta, hogy milyen típusú koncerteket kell szervezni, milyen zenekarokat kell meghívni, és ezek csakis magyarországiak lehettek.
Feltörekvő, vagy a környékünkön kevésbé ismert formációkat hívtunk, akiknek a koncertlehetőség tényleg bemutatkozást jelentett” – mondta el lapunknak Vass Orsolya, az Udvarhelyi Fiatal Fórum (UFF) elnöke, programfelelős, koordinátor. Hozzátette, partnerükkel, a tatabányai Peron Music Alapítvánnyal azt a logikát követték, hogy azok a magyarországi zenekarok, amelyek a tatabányai tehetségkutatón jó helyezést értek el, megkapták a fellépési lehetőséget, és Udvarhelyen mutatkozhattak be. Mint a koordinátor kifejtette, főként rock- és alternatív, mindenképp élő zenét játszó együttesek adtak koncertet.
A program szabályzata alapján minden koncertet belépődíjjal kellett szervezni, de az események meghirdetésekor ezt inkább adománynak nevezték. „Nem biztos, hogy nagyon vonzó lett volna a helyi közönség számára egy ismeretlen zenekar, ha egyből belépősen hirdetjük az eseményt. Volt olyan koncert is, amelyet belépővel reklámoztunk, de főként programtámogatásnak, illetve zenekar-támogatásnak neveztük.
A program igényli, hogy mindenképp legyen egy önrész, amit a közönség részéről, belépőként gyűjt a szervező” – részletezte az UFF elnöke. Hozzátette, hárommillió forint támogatást nyertek, amely nem adott nagy mozgási lehetőséget. Viszont a zenekarok 98 százalékának a koncertlehetőség volt fontos, nem a pénzkeresés, így a fellépési díjak, valamint az útiköltség-térítések nagyon visszafogottak voltak. Bede Laura / Krónika (Kolozsvár)