Akik majd megírják az Erdélyi Múzeum-Egyesület történetének legújabb fejezetét, azoknak három dátumot kell majd kiemelkedő helyen rögzíteniük: gyászkeretben 1950. febr. 12-ét, amikkor az EME kényszer hatására kimondta feloszlását, 1990. márc. 22-ét, az újraalakuló közgyűlést és 1990. szept. 21-22-ét, amikor a jogi, közgazdasági és társadalomtudományi szakosztály Gyergyószárhegyen tartott értekezletével kezdetét vette a tudományos munka. Gyergyószárhegyen Jakó Zsigmond professzor, az EME ideiglenes elnöke nyitotta meg az értekezletet. Négy előadás hangzott el a romániai magyarság jelenlegi helyzetéről és a belőle következő jogtudományi feladatokról. Pillich László kolozsvári társadalomkutató, parlamenti képviselő: Demográfiai támpontok egy új kisebbségi közgondolkodáshoz, Nagy György kolozsvári egyetemi tanár: A kisebbségi kérdés a nemzetközi jogban, Király Ernő nagyváradi jogász: A romániai magyarság jogvédelmének időszerű kérdéseiről és Magyari Nándor László, a csíkszeredai Kommunikációs Antropológiai Munkacsoport tagja: Adalékok egy válságjelző társadalmi jelenség [kivándorlás] vizsgálatának problémaköréhez. /Dávid Gyula: Az első lépés ? negyven év után. = A Hét (Bukarest), okt. 4./

Okt. 27-én Kolozsvárott megtartotta évi közgyűlését az újjáalakult Erdélyi Múzeum-Egyesület, megválasztották a vezetőséget. Elnök: Jakó Zsigmond, alelnökök: Dóczi Pál, Benkő Samu, főtitkár: Kiss János, titkár: Sipos Gábor. A szakosztályok vezetőit is megválasztották. Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztály elnöke Antal Árpád, titkára Kovács András, Természettudományok, Matematika Szakosztály elnöke Kékedy László, titkára Nagy Tóth Ferenc, Jog-, Közgazdaság- és Társadalomtudományok Szakosztályának elnöke Nagy György, titkára Mócsy László, a Műszaki Tudományok Szakosztályának elnöke Jenei Dezső, titkára Jódal Endre. Az Orvostudományi Szakosztályt a végleges vezetőség megválasztásáig Puskás György vezeti. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 30., nov. 1./ Az Erdélyi Múzeum-Egyesület közgyűlésén Jakó Zsigmond, az EME elnöke nagyívű előadásában felvázolta az erdélyi magyar tudományosság múltját és jelenét. 1946. nov. 8-án, az EME utolsó közgyűlésén számba vette az erdélyi magyar tudományosság feladatait. 1947-ben az EME választott vezetőségét önkényesen leváltották, élére intéző bizottságot állítottak, majd 1950-ben megszüntették az EMÉ-t. Hagyományokkal rendelkező közösség tevékenységét azonban nem lehet hatalmi szóval megszüntetni, mert a közösség tovább él egykori tagjainak szellemi teljesítményében. Így történt az EME esetében is. Példaként elegendő Szabó T. Attila munkásságára, az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tárra hivatkozni. Jakó Zsigmond visszatekintett a múltra, bemutatta az Erdélyi Múzeum-Egyesület történetét, egyes fontos szakaszait. Jelenleg az EME kézikönyvtárának felállítása elengedhetetlen a szakosztályok tevékenységéhez. Máris többezer kötet várja a szakszerű feldolgozást. A magyar nyelvű egyetemi oktatás hiányában a szakosztályok munkája jelenti az egyetlen legális keretet a tudományművelés számára, akárcsak a két világháború közötti korszakban. A társadalom joggal várja el a mesterségesen elsorvasztott önismereti diszciplínák, így a magyar és erdélyi történelem, a magyar nyelv és irodalom, a néprajz, a szociológia és a nemzeti kisebbségek szempontjából lényeges jogtudomány, valamint a műszaki tudományok fejlesztését. Az EME sürgős teendőjének tartja Erdély népszerű történetének vagy helytörténeti lexikonának elkészítését. A korszerű tudományos kutatáshoz a kiegészítő kutatóintézeti háttér teljesen hiányzik. A végleges megoldást az újraindítandó magyar nyelvű felsőoktatás megfelelő tanszékeivel és intézeteivel szoros együttműködésben kell majd kimunkálni. A tudományos könyvkiadást is meg kell indítani. Indulásként az EME 1874-től kiadott központi folyóiratát, az Erdélyi Múzeumot akarják ismét megjelentetni. Ezt követik a szakosztályok évkönyvei. A nagy múltú Erdélyi Tudományos Füzetek folytatására is szükség van. Az EMÉ-nek szakcsoportokat kell létesítenie vidéki központokban. Lehetővé kell tenni, hogy az egyetemisták jelképes tagdíj fizetésével bekapcsolódhassanak az EME munkájába. /Jakó Zsigmond: Újjáéledt az erdélyi magyar tudományosság. = A Hét (Bukarest), nov. 8./

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/, az EMKE és a székelyudvarhelyi Orbán Balázs Közművelődési Egyesület összefogásából született meg Széchenyi István emlékének szentelt tudományos rendezvény: Kolozsváron, szept. 21-én, valamint Székelyudvarhelyen szept. 22-én több előadás hangzik el Széchenyiről. Az előadók: Fábián Ernő, Benkő Samu és Nagy György. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./

Márc. 2-án ünnepélyesen bemutatták a Püski Könyvesházban, Budapesten az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ nagymúltú Erdélyi Múzeum című folyóiratának új, 1991-es évfolyamát. Az ünnepségen Jakó Zsigmond, az EME elnöke, Benkő Samu, az Erdélyi Múzeum szerkesztője, idősebb Entz Géza művészettörténész és R. Várkonyi Ágnes történész beszélt. A folyóirat 1946-ig jelent meg, az 1947-est /LII. kötet/ zúzdába küldték. A megmaradt példány alapján ezt a számot 1990-ben adták ki reprintben, Budapesten. /Új Magyarország, márc. 4./ Ruffy Péter felvázolta, mennyi kiválóságot adott Erdély /a Bolyaiak, Misztótfalusi Kis Miklós, Batthyány Ignác/. Az 1989-es változás után újraalakult a Erdélyi Múzeum-Egyesület, most pedig az EME újra kiadta évkönyvét. /Ruffy Péter: Erdélyi Múzeum. = Magyar Nemzet, márc. 5., Erdélyi kiadványok a Püskinél. = Új Magyarország, márc. 4./ A kiadvány: Erdélyi Múzeum LIII. Kötet, 1991. 1-4. füzet /Kolozsvár, 1991/ Ez az évkönyv felvázolta az EME újraalakulását: Kolozsvár, 1990. jan. 5.: Jakó Zsigmond professzor lakásán Nagy Jenő, az EME egykori titkára, Imreh István és Faragó József, az EME 1950-beli tagjai, valamint Balázs Sándor, Benkő Samu, Csetri Elek, Gáll Ernő, Kántor Lajos, Kiss András, Nagy György és Sipos Gábor elhatározták, hogy újrakezdik az EME tevékenységét. Új alapszabályt dolgoznak ki, és megteszik a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy az egyesületet jogi személyként bejegyezzék. Marosvásárhely, 1990. jan. 20.: Dr. Bérczes Judit, dr. Szabó István, dr. László József, dr. László János, dr. Péter Mihály, dr. Bedő Károly, dr. Szövérfy Ágnes, Dézsi József, dr. Feszt Tibor javaslatot tesznek az EME újraszervezésére. Kolozsvár, 1990. márc. 22.: Az EME újraalakuló közgyűlésének 35 résztvevője elfogadja az új alapszabályzatot. Kolozsvár, 1990. máj. 9.: Hivatalosan bejegyzik az EMÉ-t. Marosvásárhely, 1990. szept. 15.: Az Orvostudományi Szakosztály újraalakuló közgyűlése megválasztja a vezetőséget.

Az erdélyi magyarság történetének megírására felkért szerzők /Egyed Ákos, Kovács Kiss György, Nagy György, Tonk Sándor/ 1994-re tervezik a szintézis elkészítését. Remélhető, hogy az Erdélyi Múzeum-Egyesület 1995-ben kiadja a megszületett munkát. /Cseke Péter: Mikor vehetjük kezünkbe az erdélyi magyarság történetét? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./.

Jan. 26-án Budapesten először mutatkozott be az újjáalakult Erdélyi Múzeum Egyesület /EME/, a Collegium Budapest várbeli előadótermében tudományos ülésszakot tartottak. Az erdélyi előadók között szerepelt Benkő Samu, Tövissi József, Kovács András, Sipos Gábor, Tonk Sándor, Wolf Rudolf és Nagy György. - Az 1990-ben újjáalakult EME nem kapta vissza könyvtárát és gyűjteményeit, az államtól támogatást sem kap. A segítséget az alapítványok adják, elsősorban az Illyés Alapítvány, emellett az anyaországban 1990-ben létrejött Mikó Imre Alapítvány. - Hozzá kell látni az erdélyi magyar tudományos intézményrendszer kiépítéséhez, egy kétmilliós nemzetiségnek erre szüksége van, állapította meg Benkő Samu, az EME elnöke. - A kolozsvári egyetemen 1994-ben beindult a magyar nyelvű geológusképzés, nyilatkozta Tövissi József, a Kolozsváron 1989-ben nyugdíjazott földrajz- és geológiaprofesszor, aki jelenleg óraadóként Kolozsváron és Sepsiszentgyörgyön, a Hyperion távoktató főiskolán tanít. /Magyar Nemzet, jan. 31./ A meghívón felsorolták az előadások címeit.

A nagyszalontai Arany János Egyesület tisztújító közgyűlést tartott, az új elnök Nagy György József, az alelnök Zuh Imre lett. A távlati tervek között szerepel az az elképzelés, hogy 1997-ben, Sinka István születésének centenáriumán felavathatnák a költő szobrát. Ugyancsak szeretnék, ha a városalapító Bocskai István fejedelem emlékművét felállíthatnák. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 21./

A nagyszalontai Arany János Művelődési Egyesület ülésén Nagy György József elnök ismertette a közeljövőre vonatkozó és az 1996. évi terveket. Ötéves hallgatás után újjászerveződött az Arany János Irodalmi Kör. Mikó Imre lelkész elmondta, hogy aug. 3-11-e között zajlanak majd a Református Világtalálkozó nagyszalontai rendezvényei. Erre az alkalomra tervezik a városalapító Bocskai István fejedelem egészalakos szobrának felállítását. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 28./

A nagyszalontai Arany János Művelődési Egyesület tisztújító közgyűlésén Dánielisz Endre tiszteletbeli elnök üdvözlő szavai után Nagy György József elnök köszöntötte a tagságot. Beszámoló hangzott el az egyesület tavalyi tevékenységéről. A közgyűlésen újraválasztották elnöknek Nagy György Józsefet, aki elmondta: idén decemberben szobrot szeretnének állítani a város másik nagy szülöttének, Zilahy Lajosnak. Terveik között szerepel, hogy az Arany-emlékegyesület jogutódaként visszaszerezzék a Csonka-toronnyal szomszédos palotát. /Szobrot Zilahy Lajosnak. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 28./

1989. dec. 22-én, amikor még ropogtak a fegyverek, két kolozsvári tanárember, Balázs Sándor és Nagy György megkeresték azokat az ismert értelmiségieket, akikről úgy vélték, hogy tehetnek és tennének is a romániai magyarság jövőjéért. Kettőjük szervező munkájának köszönhetően másnap, dec. 23-án 15 ismert kolozsvári értelmiségi megszövegezte a Hívó Szó című kiáltványt, amelynek jelentősége - az elmúlt 10 év bizonyította - csak a Kós Károly Kiáltó Szavához mérhető. A Szabadság 1989 karácsonyi lapszámában, december 24-én megjelenő Hívó Szó visszhangra talált. Délután a Szabadság szerkesztőségében találkoztak azok, akik úgy vélték, hogy elérkezett a cselekvés ideje. Ekkor alakult meg a Magyar Demokrata Tanács. A Balázs Sándor, Balogh Edgár, Balogh Ferenc, Benkő Samu, Cseke Péter, Cs. Gyimesi Éva, Csetri Elek, Gáll Ernő, Jakó Zsigmond, Jenei Dezső, Kántor Lajos, Kányádi Sándor, Lászlóffy Aladár, Nagy György által aláírt kiáltvány beszélt a legsürgősebb feladatokról is: a Bolyai-egyetem, az Erdélyi Múzeum-Egyesület visszaállításáról, az anyanyelvhasználat jogi és intézményes biztosítékainak megteremtéséről is. Felmerül a kérdés, hogy a két szervező, Balázs Sándor és Nagy György miért épp a felsorolt személyeket szervezték be azon a decemberi napon. A most induló sorozat egyik interjúalanya így vallott erről a kérdésről: "A személyek kiválasztásában szerepet játszott az, hogy addig kik vállaltak valamilyen társadalmi-politikai szerepet, mennyire szólhatnak hitelesen a város lakóihoz és egyben a romániai magyarsághoz. Természetesen nagyon különböző volt az egyes aláírók társadalmi-politikai előélete, életkora egyaránt. Voltak közöttük közismert ellenzékiek, akiket a Szekuritáté éveken át zaklatott, de voltak közöttük egyetemi tanárok, szerkesztőségben dolgozók, olyanok, akik nem voltak teljesen ellehetetlenítve ebben az időszakban, akik bizonyos fokon a nyilvánosság előtt is képviselhettek valamit. Szerepük megítélése nyilván a történelemre tartozik és nem a mai politikára, és főképp nem a pitiáner kibicekre, akik ma úgy tüntetik fel magukat, hogy ők jogosan ítélkezhetnek." - Jenei Dezső, a Hívó Szó egyik aláírója foglalta össze a kezdetet. "Kolozsváron is lőttek. Az emberek féltek, de bizakodtak. Karácsony nagyhete lévén a templomokban minden este volt áhítat. 22-én este az unitárius templomban csak a sekrestyés, Pista bácsi, Szabó Dezső tiszteletes és én voltunk. A továbbiakat, akár a Balogh Edgár nemrég megjelent emlékiratából, a Számadásomból is lehetne idézni. A Hívó Szó úgy született meg, ahogyan ott olvasható. December 22-én reggel Balogh Edgárnál jelentkezett Balázs Sándor és Nagy György. Balogh Edgár azonnal megfogalmazott egy kiáltványt. Másnap Gáll Ernőnél találkoztak. A végleges megfogalmazást Balázs Sándor, Kántor Lajos, Gyímesi Éva végezték el. - Ma már majdnem mindenki csalódott a megvalósításokkal kapcsolatban. Nem az történt, amire számítottak. Sokak szerint ezért bizonyos mértékben az RMDSZ politikai vezetőségét terheli a felelősség. Jenei Dezső csalódott, az RMDSZ-ben, amelynek létrejöttéhez ő maga is hozzájárult. /Gál Mária: Kezdetben volt a Hívó Szó. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./

Kolozsváron, a Györkös-Mányi Albert Emlékházban, bemutatták Nagy György: Eszmék, intézmények és ideológiák Erdélyben /Polis Kiadó, Kolozsvár/ című tanulmánykötetét a korán elhunyt szerző barátai és tisztelői. Dávid Gyula, a Polis Kiadó igazgatója - egyben a kötet szerkesztője - elmondta: elsőkönyves szerzőről van szó, aki életében nem jelentkezett kiadónál. Nagy Györgyöt szakértelem, alapos dokumentáció és intellektuális felelősség jellemezte, könyvében a két világháború közötti eszmei irányzatokat értékelte, valamint a kisebbségi kérdés és a magyar egyetem problémakörét vizsgálta. Egyed Péter úgy értékelte az írót, mint ideológia-történészt, mentalitás-történészt, az erdélyi eszmetörténet kutatóját. /Kisebbségi kérdésekről. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

Székelyudvarhelyen a Művelődési Házban nov. 19-én nyílik Nagy György helybeli képzőművész grafikai tárlata. /(Komoróczy György): Kiállítás Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 18./

"Nagyszalontán Arany János születésének évfordulója alkalmából az idén is megrendezték a költő nevével fémjelzett szavalóversenyt, Arany humora - a humor aranya címmel. A márc. 3-i elődöntőre 46 versenyző gyűlt össze. "Minden kategóriában láthattunk legalább egy színész-palántát" - mondta Meleg Vilmos zsűrielnök. Senki sem távozott üres kézzel, nyilatkozta Nagy György József főszervező, az AJME elnöke. /Átverselt hétvége Arany János városában. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 5./ Nagyszalontán hatodik alkalommal rendezték meg az Arany János-versmondóversenyt. A három korcsoportban közel félszáz versenyző (Arad, Bihar és Szilágy megyékből, valamint a magyarországi Hajdú-Biharból) egy szabadon választott humoros-tréfás Arany János-költeménnyel, valamint egy, a magyar irodalomból vett humoros-tréfás verssel jelentkezett. /Arany János-versmondóverseny Nagyszalontán. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 6./"

"Okt. 26-29. között tartja Székelyudvarhelyen a Kárpát-medencei katolikus közösségek szervezete, a Háló idei nagytalálkozóját. A rendezők közel kétszáz katolikus közösség képviselőit fogadják Székelyudvarhelyen. Az ünnepélyes megnyitó után Kovács Sándor székelyudvarhelyi főesperes-kanonok, dr. Nagy György Attila főegyházmegyei ifjúsági lelkész, az erdélyi Háló lelki vezetője, valamint világi vezetője Molnár Melinda és Szász Jenő polgármester üdvözölte a rendezvény résztvevőit. Előadások lesznek, Várszegi Asztrik pannonhalmi főapátot és dr. Marosfői Leventét hallhatják a résztvevők. /Bágyi Bencze Jakab: HÁLÓ-találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 27./"

"Nagyszalontán szept. 19-én Kossuth Lajosra emlékeztek. Az ünnepséget Kossuth Lajos egészalakos bronzszobra előtt a város önkormányzata az Arany János Művelődési Egyesülettel közösen szervezte. A sarkadi múzeum jóvoltából időszaki Kossuth Lajos emlékkiállítás nyílt, köszöntőt mondott Tódor Albert polgármester. A helyi magyar házban tudományos értekezések idézték meg Kossuth Lajos alakját. Az Arany János Művelődési Egyesület nevében Nagy György József elnök köszöntötte a hallgatóságot, dr. Egyed Ákos a politikusról, míg dr. Erdmann Gyula levéltáros a lapszerkesztő géniuszról beszélt. Dánielisz Endre helyi magyar tanár a Kossuth kultusz szalontai eredetét mutatta be. A szobornál zajló megemlékezésen a románság képviseletében egyik városi tanácsos méltatta Kossuthot, Tokay György képviselő beszélt a magyarságát a történelem viharaiban is megőrző személyiségről, Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke pedig a magyar kormány támogatásáról biztosította a szalontaiakat és minden összesereglettet - a megmaradásban és az építkezésben. /(Balla Tünde): Nagyszalontán Kossuth Lajosra emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./"

"A Kárpát-medencei magyar katolikus közösségek Háló nevű egyesülete Nagyváradon tartott találkozót november 29-én és 30-án. Tempfli József római katolikus megyés püspök beszélt a Háló lényegéről, a közösségek megtartó erejéről. Nagy György Attila, a Háló romániai egyházi elnöke úgy fogalmazott: A lényeg, hogy baráti kapcsolatok alakuljanak ki. A Hálónak több mint 800 közössége van, ebből mintegy 500 erdélyi. A találkozóra a Böjte Csaba ferences szerzetes által vezetett dévai és szászvárosi gyermekotthonból mintegy 50 gyermek érkezett. /Tóth Hajnal: Háló-találkozót tartottak Váradon. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 2./"

"A katolikus közösségek hálózatának mozgalma, a Háló kiterjed az egész Kárpát-medencére.A Háló minden év őszén más- más országban 3 napos évi találkozót szervez. Erdélyben először 1996-ban volt találkozó Csíksomlyón, majd 2001-ben Székelyudvarhelyen. A legutóbbi évi nagytalálkozót 2002 októberében Érsekújváron tartották. Vannak nyári nagytáborok is. Az első tábort Erdélyben Homoródfürdőn szervezték 1999-ben, több mint 700 résztvevővel. Emellett régiónként is szerveznek találkozókat. A gyergyói szervezők, Hideg Csaba és Hideg Júlia idén jan.18-án hívták össze a Gyergyói-medence szintű Háló-találkozót /IV. Gyergyói Háló-találkozó/, amelyen 27 katolikus közösség vett részt: cserkészcsapatok, Kolping-családok, karizmatikus imacsoportok, ifjúsági csoportok, Taize-közösségek, Mária kongregáció, családos közösségek, a Katolikus Magyar Bibliatársulat képviselői. A találkozón részt vett az erdélyi Háló lelki vezetője, Nagy György Attila zernyesti plébános, valamint az utóbbi években egyesületként is bejegyzett Erdélyi Háló világi vezetője, Márton Melinda. /Gál Éva Emese: A IV. gyergyói Háló-találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./ "

"Febr. 20-án tölti be 75. életévét Nagy György, Székelyudvarhely egyik legidősebb képzőművésze. Tanár, szobrász, grafikus, ő mintázta a főtéri szökőkút egyik alakját, az Aratólányt. Kiváló művészcsapat élt a városban, emlékezett a múltra. Sok csoportos kiállításuk volt. /Katona Zoltán: 75 éves Nagy György képzőművész. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 20./"

"Arany János szellemisége belengi Nagyszalontát, és kötelez. Romániában civil szerveződésként az Arany János Művelődési Egyesületnek sikerült elsőként visszakapnia régi tulajdonát, az Arany-portát, amely nemzeti örökségünk becses darabja, még ha a rajta levő szülői ház le is égett, amikor gyermek volt a költő. Arany-relikviák tucatjai, szobrok és képek, emléktáblák, múzeum, jelzett és jeltelen épületek sora vezeti az Arany nyomán lépkedő zarándokot. Az újságírót Tódor Albert polgármester, Nagy György József, az Arany János Művelődési Egyesület elnöke, Dánielisz Endre magyartanár, Arany János és Nagyszalonta egyik legavatottabb helyi ismerője és Zuh Imre muzeográfus várta. A Csonka-torony a romániai nemzeti örökség listáján szerepel. Azt visszaszerezni sokkal nehezebb lesz. A kommunizmus államosította az egyesület vagyonát. Csak 1991-ben alakultak újra, 2003-ban perben kellett bizonyítaniuk a jogfolytonosságot, hogy visszakaphassák az ingatlant. Az egyesület nyolc esztendeje Arany János szavaló- és hat éve Arany László mesemondó versenyt szervez, könyvbemutatókat, irodalmi esteket, előadásokat, negyedévente az Arany Koszorú művelődési folyóiratot adják ki, igyekeznek kapcsolatot teremteni minden Arany nevét viselő szervezettel. A művelődési egyesület felkérésére született meg 1992-ben Kiss István Kossuth-díjas szobrászművész Arany János ülőszobra, amely a református templom szomszédságában uralja a szoborparkot, Zilahy Lajos, Sinka István, Kulin György és az időközben elhunyt Kiss István busztjával kiegészülve alkotnak koszorút. "Kevesen tudják, hogy Arany János kétszer is megbukott, bár lángelme volt. Már hat évesen írt, olvasott és latinul tudta a Miatyánkot. Arany Györgyné Megyeri Sára tizedik gyereke gyenge fizikumú volt, azért kellett évet ismételnie" - Dánielisz Endre meséli el az Arany-út második stációján. "E helyen állott az az iskola, amelyben Arany János tanult és tanított 1823-1833 és 1836-1839 között" - őrzi a költő emlékét az iskola falán a kétnyelvű felirat. A múzeumban van Arany János dolgozószobája és a fotel, ahol 1882. okt. 22-én Arany János csendesen elszenderült. Öt kiállítóteremben mutatják be Arany János életét és munkásságát. 1899. aug. 27-én nyílt meg, így most lesz 104 éves az Arany János Emlékmúzeum. /Balla Tünde: "Volt bár Kánaán, nem lett honom a föld" Arany János nyomában Nagyszalontán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23., folyt.: aug. 25./"

Komoróczy György ötödik kötete jelent meg Jókedvű udvarhelyiek címmel. A szerző az elmúlt fél évszázad udvarhelyi vidám történeteiből, anekdotáiból egy kötetnyire valót gyűjtött egybe. Nagy György udvarhelyi grafikus rajzaival illusztrálták a könyvet. /(barabás): Jókedvű udvarhelyiek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 22./

Jún. 26-án a Hargitai Megyenapok keretében az új megyei tanács rendkívüli ülést tartott Homoródalmáson. A „kihelyezett" tanácsülés után a tanácstagok, parlamenti képviselők, szenátorok az unitárius templomba indultak, ahol istentisztelet keretében Szabó Gyula írónak, a község nagy szülöttjének átadták a Hargita megyéért-díjat. Bunta Levente, a megyei tanács elnöke átnyújtotta az oklevelet és a gyűrűt, amely a megye címerével immár negyedik alkalommal lelt gazdára. A művelődési otthonban átadták a szakintézmények életműdíjait. Életműdíjat kapott a gyergyóditrói Petres Lajos karvezetői és zenepedagógusi munkásságáért, dr. Kelemen József több évtizedes orvosi munkájáért, tudományos tevékenységéért, Borbáth István Ágoston tanár a csíkszeredai sífutás fellendítéséért, a sílövészet meghonosításáért, Nagy György székelyudvarhelyi képzőművész, Borbély László, a Hargita Népe főszerkesztője közírói, szerkesztői erényeiért és Marius Urzica sportkarrierjéért. /Ferencz Imre: Ünnepi tanácsülés, díjazások Homoródalmáson. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 28./

A múlt hét végén a székelyudvarhelyi Boro-Info Kft, az Erdélyi Vendéglátás című szaklap kiadója megszervezte az I. Erdélyi Gasztronómiai és Cukrásztalálkozót. A jelenlévők megalakították az Erdélyi Gasztronómiai és Cukrászszövetséget. A megalakulásnál a gasztronómia nemzetközileg ismert szaktekintélyei bábáskodtak. A jelenlévők egyhangú szavazással megválasztották a szövetség ideiglenes vezetőségét. Elnök: Kovács István Sepsiszentgyörgy, alelnökök: Nagy György Székelyudvarhely és Gyulai Gabriella Szatmárnémeti. /(Váradi János): Megalakult az Erdélyi Gasztronómiai és Cukrászszövetség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

Szülővárosában, Nagyszalontán tizedik esztendeje szavalóversennyel emlékeznek Arany Jánosra. Az egykori Arany-portán álló szülői ház leégett még a költő pendelyes gyerekkorában. A portán levő mai lakocska évtizedekig állami bérlakás volt, amelyet az országban az elsők között kapott vissza a költő emlékét ápoló Arany János Egyesület. Az épületen emléktábla hirdeti a jeles születésnapot. Az Arany János Nemzetközi Szavalóversenyt idén március 5-én tartják Nagyszalontán. A vetélkedésre 90-en jelentkeztek, Ditrótól Budapestig, Hajdúböszörménytől Székelykeresztúrig, Érmihályfalvától Túrkevéig, tájékoztatott Nagy György József, az Arany János Egyesület elnöke, a szavalóverseny fő szervezője. Az Arany János Művelődési Egyesület képekkel illusztrált emlékfüzetet adott ki az elmúlt tíz esztendő versenyeiről, győzteseiről. /Lakatos Balla Tünde: Arany János-szavalóverseny Nagyszalontán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

November 13-án, vasárnap Nagy György munkáiból nyílt kiállítás Székelyudvarhelyen. A képzőművészeti tárlat festményt, grafikát, pasztellt vonultat fel, az alkotások között pedig találhatók évtizedes munkák is. A székelyudvarhelyi festő hetvenhatodik évében jár. A Nagy György-féle figuratív festészet hangsúlyos témája az ember és környezete. /(bb): Harmónia és dinamizmus. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 15./

Február 23-án Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület tanácstermében mutatták be Balázs Sándor a Kiáltó Szó – volt egyszer egy szamizdat /Kriterion Könyvkiadó/ című kötetét. Balázs Sándor elmondta: a kötet első része visszaemlékezés, a második pedig dokumentáció (mindazok a kéziratok, amelyek a két megjelent és a hét meg nem jelent, csupán előkészített lapszám anyagából megmaradtak). A szerkesztés titkos szervezésben Romániában történt, a nyomtatás Magyarországon, a becsempészett magyar és román nyelvű végterméket pedig máig sem ismert anyaországiak is terjesztették. A találkozón megjelentek az egykori szamizdatot szerkesztő és terjesztő személyiségek: Cs. Gyimesi Éva, Cseke Péter, Pillich László, a Schwartz–házaspár, Kántor Lajos… De hasonló elismerés illeti azokat is, akik ilyen-olyan okok miatt hiányoztak: Sipos Gábort, Kántor Erzsébetet, Nagy Györgyöt, Pál Árpádot, Takács Lajost, Kiss Zoltánt, Borbáth Károlyt és társaikat, valamint a sok kockázatot magukra vállaló diákokat. /Ö. I. B.: Feltámadott Kiáltó szó. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./

A Szabadság beszámolt Balázs Sándor Kiáltó Szó – volt egyszer egy szamizdat című könyvének bemutatójáról, azonban a tudósításba számos pontatlanság keveredett. Marius Tabacu tevékeny munkatársa volt a folyóiratnak, az elhunyt Nagy György pedig az egykori szamizdatosok oszlopos tagja. A rövid beszámoló mindenkinek a nevét nyilván nem tüntetheti fel, de azért Doina Cornea, Tőkés László, Tőkés István vagy Beke György nevét le sem írni a Kiáltó Szóban közlők között (s helyettük a Bolyai Egyetem beadványozó vezetőit emlegetni) azért furcsa. A cikkíró szerint „romantikus ízű, röpcédulaszerű gondolatközvetítésre vállalkozott több erdélyi magyar ellenzéki.” Valójában szakszerű tanulmányokat, elemzéseket, állásfoglalásokat tartalmazó szövegeket próbáltak eljuttatni az olvasóknak. Félreértés áldozata lett az újságíró, amikor Gyimesi Éva személyes röpcédulázásáról szóló emlékeit a folyóirattal hozta kapcsolatba. /Balázs Sándor: (Pusztába?) Kiáltó Szó. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./ Előzmény: Ö. I. B.: Feltámadott Kiáltó szó. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./

Október 27-én Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoport bentlakásában adták át az idei Aradi Alma Mater Alapítvány ösztöndíjait. A szociális szempontok, illetve a tanulmányi eredmények alapján átnyújtott borítékok után bentlakó csikys aradi és vidéki néptáncosok léptek fel. Az ösztöndíjakat az alapítvány alelnöke, Hadnagy Éva kémiatanár adta át, az ünnepségen jelen volt Pálfi Sándor elnök is. Idén 48 bentlakó diák részesül támogatásban. Két diák a Budapesti Alma Mater Alapítványtól, Nagy György Gábor jóvoltából hasonló támogatásban részesül. Az Amerikai Connecticut Kulturális Egyesület húsz diáknak fejenként évi 300 dollárt utal ki. Ez ún. érdemösztöndíj, csak a magas tanulmányi átlaggal rendelkezőknek. /Sólya R. Emília: Ösztöndíjátadás néptánccal és bállal. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 28./

A katolikus értelmiségiek nemzetközi társasága, a Pax Romana az I. világháború befejeztével született meg. A II. világháború után a magyar katolikusok is bekapcsolódtak a mozgalomba, az emigrációban élő magyar értelmiségiek alapították meg a magyar szervezetet 1947-ben – 60 éve. A rendszerváltás után, 1991-ben volt az első magyarországi, győr-pannonhalmi kongresszus. Szintén a rendszerváltás után alakult meg az Erdélyi Pax Romana. Idei kongresszusukon a keresztény értelmiségiek folytatták tavaly elkezdett önvizsgálatukat: az erdélyi identitást próbálták körvonalazni. Horváth István szociológus a vegyes házasságok preferenciákat vizsgálta. Vetési László református szórványügyi előadó a diaszpóra akut helyzetét illusztrálta. Rüsz Fogarasi Enikő történész az erdélyi fejedelemség toleranciaeszményéről beszélt. Nagy György Attila ifjúsági főlelkész a fiatalok katolikus identitástudatát vizsgálta. A Romániai Magyar Pax Romana elnökévé Birtók Józsefet választották. /Pax Romana. Erdélyi identitásainkról. = Brassói Lapok (Brassó), dec. 6./

A Kós-emlékévben elkészítették két kis részletét Kós Károly kedvenc épületén, kivitelezésére a közel százesztendős Székely Nemzeti Múzeumnak mostanáig kellett várnia. A kovácsoltvas korlátot elkészítette az eredeti rajzok alapján egy kitűnő kovácsmester, az olaszteleki Nagy György. Elmaradt annak idején a bejárat fölé tervezett velencei mozaik múzeumi címer is. Makkai András szobrász jóvoltából ez ékesíti immár a Székely Nemzeti Múzeumot. /Váry O. Péter: Két apró virágocska. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 23./

Vargha Mihály, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum vezetője elmondta, az év legkiemelkedőbb eseményei közé tartozik az erősdi ásatás centenáriumi kiállítása, ugyanis az erősdi anyaggal vált a Székely Nemzeti Múzeum világhírűvé, László Ferenc és Csutak Vilmos idejében. A múzeum néprajzi osztályának legnagyobb teljesítménye a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban rendezett Ünnepek és találkozások című kiállítás. A múzeumban Nagy György olaszteleki mester jóvoltából a mellvédre felkerült az oda megálmodott kovácsoltvas korlát, továbbá elkészíttették a Kós tervezte múzeumcímert velencei mozaikból. Jó a kapcsolatuk a többi székelyföldi múzeummal is. Nemrég nyílt a Térbe zárt pillanat című, háromdimenziós képekből álló kiállítás, amely a Magyar Nemzeti Múzeum anyaga ugyan, de a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum közvetítésével jutott el ide. A múzeum szakemberei számos külföldi és hazai konferencián tartottak előadást. Kocs Irén két tudományos ülésszakon, Sztáncsuly Sándor ifjú régész pedig Rómában tartott előadást, a néprajzosok jól együttműködnek a Kriza János Néprajzi Társasággal. Vinczeffy László a Munkácsy-díjat kapta meg. Évkönyvük, az Acta Siculica decemberben megjelenik. Hasonmás kiadványként megjelentették Kozma Ferencz A Székelyföld közigazgatási és közmívelődési állapota című reprezentatív könyvét, továbbá a Gyulai Ferenc Fotóművész Egyesülettel közösen a Bortnyik György-fotóalbumot. Az Orbaiszék változó társadalma című konferenciakötet nem a múzeum kiadása, de a zabolai részlegben zajló munka eredménye. /Szekeres Attila: Életet vittek a Székely Nemzeti Múzeumba. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 1./