Nyárádszereda mintájára szerveznék a magyar iskolahálózatot
Egy-egy térség oktatási stratégiájáról beszélni kell, meg kell azt tervezni. Mindez azért is igen időszerű, mert hamarosan be kell fejezni a következő tanévre szóló beiskolázási terveket – hangzott el azon a szakmai tanácskozáson, amelyre a Nyárádmente pedagógusait és önkormányzati vezetőit hívták meg Nyárádszeredába, de amelyre a Sóvidékről és Marosvásrhelyről is érkeztek intézményvezetők, szakemberek.
Tóth Sándor polgármester büszke arra, hogy Nyárádszereda mekkora beruházásokat eszközölt az oktatási intézményeknél, de ez még mindig nem elég ahhoz, hogy elvárásaik legyenek a gyerekekkel szemben, és hogy az oktatás minőségi is legyen. A kisvárosban úgy vélik, hogy a gyerekek jövőjébe befektetett pénz és energia térül meg a leghatékonyabban. Ezért az iskolaépületek befejezése után az oktatást is megpróbálják megreformálni, amelyre a tanügyi törvény is lehetőséget ad. Nagy Eszter igazgató a Deák Farkas Általános Iskolában folyó munkáról, gondolkodásmódról, tervekről, célokról és eredményekről számolt be, kihangsúlyozva: „iskolapolitikájukat” a helyi igények és lehetőségek figyelembe vételével alakítják, de nagy hangsúlyt fektetnek a minőségi oktatásra és a tehetséggondozásra is.
Üres iskolát vagy minőséget?
Örvendetes dolog, hogy az utóbbi időben mindenki – még a politikusok is – a pedagógusokról, gyerekekről és az oktatásról beszélnek. Ám amire rájöttek, hogy ez az egyik legfontosabb kérdés, addig lassan elfogynak a célcsoportok – fejtette ki Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes, utalva arra, hogy a megye egészében csökken a gyerekek és osztályok száma, létszám alatti osztályok működnek és nincs finanszírozás. Nagy gondok vannak ilyen téren a szórványban, Szászrégen és Dicsőszentmárton környékén, de a Nyárád és Küküllő mentén sem rózsás a helyzet. „Megoldásokat kell keresni, hogy minden faluban legalább az óvodát és az elemi iskolákat megtartsuk. A felső tagozat esetében viszont el kell dönteni, hogy az összevont osztályok működtetése a lényeg, amiből a gyerekek semmiképpen nem nyernek, vagy választjuk a minőségi oktatást és a gyerekeket iskolabuszokkal beutaztatjuk egy-egy központi iskolába. Elsősorban a gyerekek érdekeit kell figyelembe venni, hisz olyan iskolákat is működtetnek, ahol több illemhely van, mint ahány tanuló egy osztályban – részletezte a főtanfelügyelő-helyettes. A tömb magyar vidékeken nem áll fenn az asszimiláció veszélye, ezért Illés Ildikó szerint néhány erős iskolaközpontot kellene létrehozni és oda tömöríteni a gimnazistákat.
Keresik a megoldást
A jelenlevők nagyon hasznosnak és jó kezdeményezésnek találták a tanácskozást, és úgy gondolják, hogy több hasonlóra lenne szükség. Minden iskola és település helyzete más és más, nem lehet általánosítani, minden helyzetet egyenként kell elemezni és kezelni. Mindenki tudatában van a helyzet súlyának és fontosságának, nem lehet elhamarkodott döntéseket hozni és meg kell találni a leghelyesebb utat. Bármilyen döntés szülessen, mindenek előtt a gyermekek érdekeit kell szem előtt tartani – hangzott el. Egyelőre a kérdés nyitott maradt, a következő hetekben meg kell találni az optimális megoldást.
Szembe kell nézni az átszervezéssel
Brassai Zsombor, a megyei RMDSZ elnöke modellértékűnek tartja a nyárádszeredai oktatási stratégiát, és úgy érzi, hasonló elképzelés szerint kellene az egész megyében megtervezni az oktatás jövőjét. Az érintett felekkel minél szélesebb körben konzultálni kell, és azután szabad meghozni azokat a döntéseket, amelyek a stratégiát irányozni fogják. A kérdésről mindenképpen beszélni kell, mert nem derűsek a kilátások a megyében. Márcsak azért sem, mert olyan megszorító intézkedésekkel kell hamarosan szembenéznünk, amelyeknek sokkal több közük van a közgazdasághoz, mint a pedagógiához – utalt a politikus az esetlegesen várható iskolaösszevonásokra.
Gligor Róbert László
Székelyhon.ro

.Megszorított magyar oktatás
Tömegesen veszíthetik el állásaikat a pedagógusok a 2014-2015-ös tanévtől, az oktatási minisztérium ugyanis jövőtől nem hajlandó többet fizetni azoknak az iskoláknak a költségeit, amelyekben a fejkvóta nem elegendő a béralap biztosításához. Ez osztályok, sőt, iskolák összevonásához is vezethet. Maros megyében azonban a megszorítások nélkül is sok az összevont osztály, és még a marosvásárhelyi lakótelepeken is kérdéses, hogy lesz-e elegendő diák a magyar osztályok indulásához.
Osztályok, sőt iskolák összevonásához vezethetnek a megszorítások
A pedagógusok szerint az összevonások főként a kisebbségi oktatást veszélyeztetik, azonban Király András államtitkár úgy véli: ez a veszély nem áll fenn. Elmondása szerint Remus Pricopie tanügyminiszter ígéretet tett az RMDSZ parlamenti frakcióinak, hogy a kisebbségi oktatás nem szenved kárt. Ezt ígéri Maros megyében lllés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes is: szórványvidékeken megmaradnak az összevont osztályok, ezért fognak küzdeni. „Minden település egyedi eset, ezért mindenütt az iskolaigazgatók, a helyi önkormányzatok és a tanfelügyelőség segítségével próbáljuk megoldani a helyzetet” – mondta Illés Ildikó. Szerinte a legtöbb összevonásra a vidéki településeken kell számítani, ahol azt kell figyelembe venni, hogy fenn tudják-e tartani az iskolát, vagy megengedhetik-e maguknak az iskolabuszt, amellyel más települések tanintézeteibe járhatnak a gyerekek. A főtanfelügyelő-helyettes kijelentette, mindent megtesznek azért, hogy minden gyermek helyet kapjon valamilyen tanintézetben.
A pedagógusok helyzetével kapcsolatban Illés Ildikó elmondta, nem feltétlenül a megszorítások miatt lesz kevesebb állás. „Sajnos meg fog szűnni néhány tanári állás, azonban nem így tevődik fel a kérdés. Például magyar nyelv és irodalom szakos tanárból hiány van, viszont nagyon sok a magyar tagozatos tanítónő, míg kevés a román tagozatos. Nagyon kiéleződött a verseny, volt olyan időszak, amikor szakképzetleneket is alkalmaztunk, most azonban a szakképzettek közül sem jut mindenkinek hely” – magyarázta a főtanfelügyelő-helyettes.
A vidéki iskolákat fenyegeti az összevonás
A megye több településén is érdeklődtünk az iskolák helyzetéről. A szovátai S. Illyés Lajos Általános Iskolában jelenleg kiegyensúlyozott a helyzet Kovács Rozália igazgató szerint. „A létszámot nézve nem kell megijednünk a megszorításoktól, egyetlen óvodás csoport szűnhet meg a következő tanévtől. A tanári állások szempontjából is nagy a verseny nálunk” – jelentette ki az intézményvezető. A környező falvakból többen járnak Szovátába iskolába, a szakadáti elemi osztályok például már évek óta az S. Illyés Lajos iskolához tartoznak.
Makfalván párhuzamos osztályok összevonására kerülhet sor, ami néhány pedagógus állásának megszűnését jelentheti. A helyi általános iskola igazgatója, Albert Csilla elmondta, most készítették el a jövő tanévre szóló beiskolázási tervet, minden attól függ, hogy jóváhagyják-e.
Szovátához hasonló helyzetben van Nyárádszereda is, a Deák Farkas Általános Iskola igazgatója, Nagy Eszter Gizella szerint itt sem lesznek nagy változások. A gondok itt is a környező településeken vannak, ilyen például a nyárádgálfalvi helyzet.
A Székelyhonnak Karácsony Károly nyárádgálfalvi polgármester elmondta, előreláthatóan jövő ősztől a szentháromsági 5–8. osztályos diákokat iskolabusszal a községközponti Szentiváni Mihály Általános Iskolába hozzák majd, összevonva a felső tagozatot. Nyárádgálfalván jelenleg 12, Szentháromságon 10 diák van, így épp egy osztályra valóan lesznek. „A szülőkkel is folyamatosan egyeztetünk erről, hogy értsék meg, erre szükség van, és természetesen iskolabusszal hozzuk majd a diákokat, így különösebb nehézséget nem jelent majd az iskolaváltás. Tőlünk nagyon sok diákot elszippant Nyárádszereda, ezért is kell összevonni a két felső tagozatot” – mondta a községvezető.
Lakótelepi magyar osztályok is veszélyben vannak
A főtanfelügyelő-helyettes a Marosvásárhely környéki falvakban és a város lakótelepein működő magyar osztályokat tartja veszélyeztetettnek. „A környező falvak elöljárói vagy tehetősebb lakói városi iskolákba járatják gyermekeiket. Úgy gondolom, hogy mindenki saját környezetében kell nevelkedjen és tanuljon. Ezzel a mentalitással leszegényítik a magyar osztályokat vidéken, és azok a szülők, akik nem vihetik a városba a gyerekeiket, kénytelenek lesznek román osztályba adni őket” – mondta Illés Ildikó.
A marosvásárhelyi szülők igyekeznek az úgynevezett elit iskolákba járatni gyermekeiket. A város színvonalas középiskoláiban elemi osztályok is indultak az évek során, az ezekbe való bejutás nagy versenyt alakított ki a diákok körében is. „Emiatt a lakótelepeken működő iskolákban egyre kevesebb lesz a magyar diák, akik pedig hátramaradnak ezekben a tanintézetekben, kénytelenek lesznek asszimilálódni” – jegyezte meg a főtanfelügyelő-helyettes.
Becze Dalma
Székelyhon.ro