Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2017. június 2.
Sikeres II. Pünkösdváró Gyermekkoncert
Újabb, szép aradi hagyomány születőben
Amint azt a Nyugati Jelenben is meghirdettük, az aradi Kölcsey Egyesület idén második alkalommal szervezte meg „Jöjj Szentlélek Úristen!” jeligével a pünkösdváró hangversenyt, ahova meghívták az Arad megyei és az aradi magyar iskoláknak a gyermekkórusait, illetve a hangszeres előadóit. Az arad-belvárosi katolikus templomban szerdán 16.30 órakor kezdődött nagyszabású rendezvényen Fekete Károly, az Egyesület alelnöke köszöntötte a nagyszámú, különböző felekezetű híveket, a fellépő gyermekeket, a szüleiket és a pedagógusokat.
Utána, a jelzett jelige jegyében Hadnagy Dénes, az Egyesület társalelnöke, az idei alkalomra készült Emlékfüzet alapján értékelte a tavalyi hasonló, hagyományteremtés szándékával szervezett rendezvényt. Azon 11 kórus és számos egyéni tehetség mutatta be tudását, összesen száznál több gyermek lépett fel, színes programjukkal nagyban hozzájárulva az összetartozás érzésének a megőrzéséhez, keresztény identitástudatunknak az erősítéséhez, egy szép hagyomány elindításához.
Fekete Károly műsorvezető elsőként a Csiky Gergely Főgimnázium Kispacsirták 17 tagú kórusát szólította, amelynek tagjai Khell Jolán tanítónő vezényletével anyák napi dalokat adtak elő vastaps közepette. Utánuk a Csiky Gergely Főgimnázium Kórusának a 20 tagja, Szabó Csilla vezényletével, Eljöttünk mind – kánon, ismeretlen szerzőtől; Ne aggodalmaskodjál, nézz Istenre fel! – kánon; Reuben Morgan Rejts most el; Minden, mi él csak téged hirdet című műveit adták elő, furulyán Anghel Orsolya, gitáron Tirsin Csaba és Balogh Zita működött közre. Az egyéni előadók közül Kovács Bence, Szabó Máté, Szabó Tamás és Szlaukó Vivien zongorán; Balogh Zita furulyán csillogtatta meg zenetudását.
Ezt követően az Erdőhegyi Általános Iskola 14 tagú Fáy Szeréna Kórusa lépett fel Gál Éva Gabriella és Sime Judit vezetésével, nagy sikert aratva.
Fekete Károly felkérésére a Kisiratosi Páter Godó Mihály Általános Iskola Germekkórusa Almási Gábor vezényletével, gitárkíséretével Két dal furulyára. Allemande – Phalesius: Liber leviorum carminum Klobutzky Tanecz – Deák Endre feldolgozását, O gratiose Iesule – egyházi ének, Cantus Catholici, Kegyelmezz meg nekünk, nagy Úristen – ének Huszár Gál énekeskönyvéből, Virágh László feldolgozása, Christus feltámada – egyházi ének, Cantus Catholici, Dicsőült helyeken – egyházi ének, Cantus Catholici, Virágom, virágom – Babrik József (Deák Endre feldolgozása), Panis angelicus – César Franck műveit adták elő a háromtagú Furulya-együttes közreműködésével, vastaps közepette.
Utánuk a Simonyifalvi és nagyzerindi gitárosok és furulyások 24 tagú, hangszerrel rendelkező kórusa lépett fel, amelynek tagjai Deák Andrea és Kasza Rozália betanításával pallérozottan adták elő a Szentlélek, jöjj, lobogó láng, Teljes szívből áldom neved, Szentlélek jövel és a Békéd, mint a folyó című zeneműveket.
Az est utolsó fellépője a Simonyifalvi Simonyi Imre Általános Iskola „Loga- ritmus” gyermekzenekara volt Mészáros István vezetésével. Bier Viktória és Szabó Viktória ének, Puskás Balázs zongora, Szalók Antónia orgona, Finta-Kovács Sámuel és Takó Viktor szintetizátor, Csák Péter gitár, Lőrincz Kristóf basszus szintetizátor és Szabó Hunor ének, illetve dobjátékával Leonard Cohen Hallaelujah és ismeretlen szerzőtől Itt vagyok most, jó Uram, című zeneszámokat adták elő Mészáros István hangszerelésével, nagy sikert aratva.
A közönség ünneplése közben Mészáros István orgonakíséretével, minden résztvevő közreműködésével énekelték el a Jöjj Szentlélek Úristen című pünkösdi éneket.
A nagysikerű rendezvényt Őry László pécsi alpolgármester társaságában megtisztelte, a jelen lévőket köszöntötte Bognár Levente aradi alpolgármester is, aki örömének adott hangot, amiért a diákjaink ilyen magas színvonalú műsorral örvendeztették meg a nagyszámú közönséget.
Zárszóként p. Blénesi Róbert plébános, minorita házfőnök mondott köszönetet, Isten áldását kérve az emlékezetes pünkösdi koncert szereplőire, betanítóira, szervezőire, minden résztvevőjére. A szervezők, a Kölcsey Egyesület vezetői a fellépők tiszteletére állófogadást adtak.
Jó érzés volt ilyen sok, tehetséges magyar gyermeket együtt látni a Szentlélek Úristen eljövetelének magasztos szellemében.
Balta János Nyugati Jelen (Arad)
Újabb, szép aradi hagyomány születőben
Amint azt a Nyugati Jelenben is meghirdettük, az aradi Kölcsey Egyesület idén második alkalommal szervezte meg „Jöjj Szentlélek Úristen!” jeligével a pünkösdváró hangversenyt, ahova meghívták az Arad megyei és az aradi magyar iskoláknak a gyermekkórusait, illetve a hangszeres előadóit. Az arad-belvárosi katolikus templomban szerdán 16.30 órakor kezdődött nagyszabású rendezvényen Fekete Károly, az Egyesület alelnöke köszöntötte a nagyszámú, különböző felekezetű híveket, a fellépő gyermekeket, a szüleiket és a pedagógusokat.
Utána, a jelzett jelige jegyében Hadnagy Dénes, az Egyesület társalelnöke, az idei alkalomra készült Emlékfüzet alapján értékelte a tavalyi hasonló, hagyományteremtés szándékával szervezett rendezvényt. Azon 11 kórus és számos egyéni tehetség mutatta be tudását, összesen száznál több gyermek lépett fel, színes programjukkal nagyban hozzájárulva az összetartozás érzésének a megőrzéséhez, keresztény identitástudatunknak az erősítéséhez, egy szép hagyomány elindításához.
Fekete Károly műsorvezető elsőként a Csiky Gergely Főgimnázium Kispacsirták 17 tagú kórusát szólította, amelynek tagjai Khell Jolán tanítónő vezényletével anyák napi dalokat adtak elő vastaps közepette. Utánuk a Csiky Gergely Főgimnázium Kórusának a 20 tagja, Szabó Csilla vezényletével, Eljöttünk mind – kánon, ismeretlen szerzőtől; Ne aggodalmaskodjál, nézz Istenre fel! – kánon; Reuben Morgan Rejts most el; Minden, mi él csak téged hirdet című műveit adták elő, furulyán Anghel Orsolya, gitáron Tirsin Csaba és Balogh Zita működött közre. Az egyéni előadók közül Kovács Bence, Szabó Máté, Szabó Tamás és Szlaukó Vivien zongorán; Balogh Zita furulyán csillogtatta meg zenetudását.
Ezt követően az Erdőhegyi Általános Iskola 14 tagú Fáy Szeréna Kórusa lépett fel Gál Éva Gabriella és Sime Judit vezetésével, nagy sikert aratva.
Fekete Károly felkérésére a Kisiratosi Páter Godó Mihály Általános Iskola Germekkórusa Almási Gábor vezényletével, gitárkíséretével Két dal furulyára. Allemande – Phalesius: Liber leviorum carminum Klobutzky Tanecz – Deák Endre feldolgozását, O gratiose Iesule – egyházi ének, Cantus Catholici, Kegyelmezz meg nekünk, nagy Úristen – ének Huszár Gál énekeskönyvéből, Virágh László feldolgozása, Christus feltámada – egyházi ének, Cantus Catholici, Dicsőült helyeken – egyházi ének, Cantus Catholici, Virágom, virágom – Babrik József (Deák Endre feldolgozása), Panis angelicus – César Franck műveit adták elő a háromtagú Furulya-együttes közreműködésével, vastaps közepette.
Utánuk a Simonyifalvi és nagyzerindi gitárosok és furulyások 24 tagú, hangszerrel rendelkező kórusa lépett fel, amelynek tagjai Deák Andrea és Kasza Rozália betanításával pallérozottan adták elő a Szentlélek, jöjj, lobogó láng, Teljes szívből áldom neved, Szentlélek jövel és a Békéd, mint a folyó című zeneműveket.
Az est utolsó fellépője a Simonyifalvi Simonyi Imre Általános Iskola „Loga- ritmus” gyermekzenekara volt Mészáros István vezetésével. Bier Viktória és Szabó Viktória ének, Puskás Balázs zongora, Szalók Antónia orgona, Finta-Kovács Sámuel és Takó Viktor szintetizátor, Csák Péter gitár, Lőrincz Kristóf basszus szintetizátor és Szabó Hunor ének, illetve dobjátékával Leonard Cohen Hallaelujah és ismeretlen szerzőtől Itt vagyok most, jó Uram, című zeneszámokat adták elő Mészáros István hangszerelésével, nagy sikert aratva.
A közönség ünneplése közben Mészáros István orgonakíséretével, minden résztvevő közreműködésével énekelték el a Jöjj Szentlélek Úristen című pünkösdi éneket.
A nagysikerű rendezvényt Őry László pécsi alpolgármester társaságában megtisztelte, a jelen lévőket köszöntötte Bognár Levente aradi alpolgármester is, aki örömének adott hangot, amiért a diákjaink ilyen magas színvonalú műsorral örvendeztették meg a nagyszámú közönséget.
Zárszóként p. Blénesi Róbert plébános, minorita házfőnök mondott köszönetet, Isten áldását kérve az emlékezetes pünkösdi koncert szereplőire, betanítóira, szervezőire, minden résztvevőjére. A szervezők, a Kölcsey Egyesület vezetői a fellépők tiszteletére állófogadást adtak.
Jó érzés volt ilyen sok, tehetséges magyar gyermeket együtt látni a Szentlélek Úristen eljövetelének magasztos szellemében.
Balta János Nyugati Jelen (Arad)
2017. június 23.
Faragó Péter parlamenti képviselő sajtóértekezlete
Terítéken a tudatos magyarellenes hisztériakeltés
Június 22-én az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének a székházában sajtóértekezletet tartott Faragó Péter megyei elnök, parlamenti képviselő, aki előrebocsátotta: két témát kíván érinteni: a szervezet belső életében történt változásokat, illetve az ország aktuális politikai helyzetét fejtegetné.
A szervezeti élettel kapcsolatban a tavasszal megszervezett belső választásokat érintette, amelyek során a helyi szervezetekben megtörtént a teljes tisztújítás. A közelmúltban megszervezett megyei kongresszuson több mint 200 küldött részvételével megejtették az alapszabályzaton szükségessé vált módosításokat; megszervezték a Megyei Küldöttek Tanácsának (MKT), illetve a megyei elnök megválasztását. Ezúttal is köszönetet mondott a következő mandátumra neki szavazott bizalomért. A megyei kongresszus után megszervezték az MKT alakuló ülését, amelynek elnökévé Hadnagy Dénes tanárt választották, ugyanakkor megválasztották a szakbizottságok elnökeit, illetve ügyvezető elnöki tisztségében megerősítették Péró Tamás megyei tanácsost. Az új alapszabályzat értelmében, a megyei szervezet vezetőségében nőtt a hölgyek részaránya, amit helyesnek, fontosnak tart minden tekintetben.
A továbbiakban kitért az ország politikai helyzetének az elemzésére, ami nem könnyű, hiszen az elmúlt napokban igen felforrósodott a politikai hangulat.
A legutóbbi parlamenti választások eredményei alapján megalakult kormánykoalícióról megjegyezte: az RMDSZ nem óhajtott részt venni a koalícióban, amellyel azonban létezik egy parlamenti együttműködési megegyezése. Abban rögzítették, hogy heti egyeztetés alapján támogathatják egymást célkitűzéseiknek a parlamenti elfogadásában. Az együttműködés jóvoltából az utóbbi hónapokban sikerült olyan törvénymódosításokat végrehajtani, amelyek nemcsak a kisebbségek, hanem az ország minden polgárának az érdekeit szolgálják. Egyik legfontosabb előrelépés volt a parlament által jóváhagyott, majd az Alkotmánybíróságon megtámadott törvénymódosítás, amely a nemzeti kisebbségek által nagyobb arányban lakott települések egészségügyi intézményeiben a nyelvükön is beszélő szakemberek biztosítását írja elő. Szerencsére, az Alkotmánybíróság elutasította az óvást, ezért a módosítás hatályba lépett.
A Szövetség is támogatta a koalíciót a közalkalmazottak egységes bértörvényével kapcsolatos kezdeményezését, ami remélhetőleg jó hatással lesz nem csupán a közalkalmazottak bérére, hanem munkájuknak a hatékonyságára is.
Gyűlöletkeltő hisztéria
Ami a napokban lezajlott bizalmatlansági indítványt illeti, Faragó Péter kifejtette: szerinte egy koalíciós többségnek jogában áll a saját kormányát is leváltani bizalmatlansági indítvánnyal, még akkor is, ha ez világpremiernek számított.
Ha ők úgy látták jónak, az a szövetséget nem zavarta, de nem is vett részt a bizalmatlansági szavazáson. A magyarság szempontjából rendkívül fontos volt a bizalmatlansági szavazás előtti tárgyalások miatt, szándékosan kirobbantott magyarellenes hisztéria, amelynek a szélsőséges voltára senki nem számított. Mert a józanész számára elképzelhetetlennek tűnt, hogy egy EU-tagállamban, a nemzeti kisebbségek jogos igényei kapcsán rövid idő alatt ennyire vehemens hisztériahullámot keltsen a közmédia. A hétfőn látott és hallott gyűlöletszító hisztéria túllépte mindenfajta européer képzeletnek 2017-ben feltételezhető megnyilvánulását.
A hétfői parlamenti ülésen az RMDSZ semmi újat, semmi rendkívülit, semmi olyan jogot nem kért, ami nem létezne más uniós tagállamokban. A szövetség több mint 10 éve benyújtotta a Román Parlamentbe a Nemzeti Kisebbségek Jogállását szabályozó törvénytervezetet, amely azóta is a hivatal fiókjában hever. Minden politikai párttal megvitatták e törvénynek a fontosságát, az életbe léptetésének a szükségességét, csakhogy egyetlen párt sem vállalta fel a támogatását. A hétfői tárgyalások eredményeként, e törvénytervezet újra a szakbizottságok elé került, ami azonban elindította a minden képzeletet felülmúló, tapasztalt soviniszta, nemzetiséggyűlölő hisztériát. A jelzett törvénytervezetnek az elfogadásával senki nem veszítene, de a nemzeti kisebbségek az állam határain belül, az állam intézményeinek a segítségével támogatást kapnának az anyanyelvű oktatásuk gyakorlásában, a kultúrájuk, az identitásuk megőrzésében. Ugyancsak értetlenséggel tekintenek annak a törvénytervezetnek az elutasítására, minek értelmében március 15-ét a romániai magyarok ünnepévé nyilvánítanák, hiszen a jelzett napon a magyarok rendszeresen ünnepelnek, az államfő vagy a miniszterelnök is hivatalosan köszönti őket.
A hisztériahullám kirobbanásával, e törvénytervezetek elfogadtatása lehetetlenné vált, de nem adják fel, egy alkalmasabb időben visszatérnek a kérdésre, ismételten politikai támogatást fognak kérni az elfogadásukhoz.
A magyar etnikum ellen indított hétfői hisztériahullám miatt az RMDSZ az Audio-vizuális Tanácshoz, míg a Traian Băsescu volt államfő gyűlöletkeltő megnyilvánulásai miatt a Diszkrimináció-ellenes Tanácshoz fordult panasszal.
A Nyugati Jelen által feltett, Klaus Iohannis államfő németországi üzenetével kapcsolatos kérdésre Faragó Péter leszögezte: Néhány perccel az SZDP vezetőségéhez küldött üzenete előtt – amiben felhívta a figyelműket, nehogy valamiféle autonómia-alkuba belemenjenek –, arról beszélt, hogy Romániában milyen széles körű szabadságjogokkal rendelkeznek a nemzeti kisebbségek. Éppen ezért az államfőnek az átlagpolgárnál és -politikusnál is sokkal jobban meg kellene értenie, mit jelent a nemzeti kisebbségek jogainak a tiszteletben tartása. Mivel az SZDP-vel folytatott tárgyalások során szóba sem került semmiféle autonómiakérdés, meglepő volt Iohannis célt tévesztett üzenete, amivel valószínűleg csatlakozni akart a soviniszta vezérszónokokhoz – zárta sajtóértekezletét Faragó Péter RMDSZ-megyei elnök, parlamenti képviselő.
Balta János Nyugati Jelen (Arad)
Terítéken a tudatos magyarellenes hisztériakeltés
Június 22-én az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének a székházában sajtóértekezletet tartott Faragó Péter megyei elnök, parlamenti képviselő, aki előrebocsátotta: két témát kíván érinteni: a szervezet belső életében történt változásokat, illetve az ország aktuális politikai helyzetét fejtegetné.
A szervezeti élettel kapcsolatban a tavasszal megszervezett belső választásokat érintette, amelyek során a helyi szervezetekben megtörtént a teljes tisztújítás. A közelmúltban megszervezett megyei kongresszuson több mint 200 küldött részvételével megejtették az alapszabályzaton szükségessé vált módosításokat; megszervezték a Megyei Küldöttek Tanácsának (MKT), illetve a megyei elnök megválasztását. Ezúttal is köszönetet mondott a következő mandátumra neki szavazott bizalomért. A megyei kongresszus után megszervezték az MKT alakuló ülését, amelynek elnökévé Hadnagy Dénes tanárt választották, ugyanakkor megválasztották a szakbizottságok elnökeit, illetve ügyvezető elnöki tisztségében megerősítették Péró Tamás megyei tanácsost. Az új alapszabályzat értelmében, a megyei szervezet vezetőségében nőtt a hölgyek részaránya, amit helyesnek, fontosnak tart minden tekintetben.
A továbbiakban kitért az ország politikai helyzetének az elemzésére, ami nem könnyű, hiszen az elmúlt napokban igen felforrósodott a politikai hangulat.
A legutóbbi parlamenti választások eredményei alapján megalakult kormánykoalícióról megjegyezte: az RMDSZ nem óhajtott részt venni a koalícióban, amellyel azonban létezik egy parlamenti együttműködési megegyezése. Abban rögzítették, hogy heti egyeztetés alapján támogathatják egymást célkitűzéseiknek a parlamenti elfogadásában. Az együttműködés jóvoltából az utóbbi hónapokban sikerült olyan törvénymódosításokat végrehajtani, amelyek nemcsak a kisebbségek, hanem az ország minden polgárának az érdekeit szolgálják. Egyik legfontosabb előrelépés volt a parlament által jóváhagyott, majd az Alkotmánybíróságon megtámadott törvénymódosítás, amely a nemzeti kisebbségek által nagyobb arányban lakott települések egészségügyi intézményeiben a nyelvükön is beszélő szakemberek biztosítását írja elő. Szerencsére, az Alkotmánybíróság elutasította az óvást, ezért a módosítás hatályba lépett.
A Szövetség is támogatta a koalíciót a közalkalmazottak egységes bértörvényével kapcsolatos kezdeményezését, ami remélhetőleg jó hatással lesz nem csupán a közalkalmazottak bérére, hanem munkájuknak a hatékonyságára is.
Gyűlöletkeltő hisztéria
Ami a napokban lezajlott bizalmatlansági indítványt illeti, Faragó Péter kifejtette: szerinte egy koalíciós többségnek jogában áll a saját kormányát is leváltani bizalmatlansági indítvánnyal, még akkor is, ha ez világpremiernek számított.
Ha ők úgy látták jónak, az a szövetséget nem zavarta, de nem is vett részt a bizalmatlansági szavazáson. A magyarság szempontjából rendkívül fontos volt a bizalmatlansági szavazás előtti tárgyalások miatt, szándékosan kirobbantott magyarellenes hisztéria, amelynek a szélsőséges voltára senki nem számított. Mert a józanész számára elképzelhetetlennek tűnt, hogy egy EU-tagállamban, a nemzeti kisebbségek jogos igényei kapcsán rövid idő alatt ennyire vehemens hisztériahullámot keltsen a közmédia. A hétfőn látott és hallott gyűlöletszító hisztéria túllépte mindenfajta européer képzeletnek 2017-ben feltételezhető megnyilvánulását.
A hétfői parlamenti ülésen az RMDSZ semmi újat, semmi rendkívülit, semmi olyan jogot nem kért, ami nem létezne más uniós tagállamokban. A szövetség több mint 10 éve benyújtotta a Román Parlamentbe a Nemzeti Kisebbségek Jogállását szabályozó törvénytervezetet, amely azóta is a hivatal fiókjában hever. Minden politikai párttal megvitatták e törvénynek a fontosságát, az életbe léptetésének a szükségességét, csakhogy egyetlen párt sem vállalta fel a támogatását. A hétfői tárgyalások eredményeként, e törvénytervezet újra a szakbizottságok elé került, ami azonban elindította a minden képzeletet felülmúló, tapasztalt soviniszta, nemzetiséggyűlölő hisztériát. A jelzett törvénytervezetnek az elfogadásával senki nem veszítene, de a nemzeti kisebbségek az állam határain belül, az állam intézményeinek a segítségével támogatást kapnának az anyanyelvű oktatásuk gyakorlásában, a kultúrájuk, az identitásuk megőrzésében. Ugyancsak értetlenséggel tekintenek annak a törvénytervezetnek az elutasítására, minek értelmében március 15-ét a romániai magyarok ünnepévé nyilvánítanák, hiszen a jelzett napon a magyarok rendszeresen ünnepelnek, az államfő vagy a miniszterelnök is hivatalosan köszönti őket.
A hisztériahullám kirobbanásával, e törvénytervezetek elfogadtatása lehetetlenné vált, de nem adják fel, egy alkalmasabb időben visszatérnek a kérdésre, ismételten politikai támogatást fognak kérni az elfogadásukhoz.
A magyar etnikum ellen indított hétfői hisztériahullám miatt az RMDSZ az Audio-vizuális Tanácshoz, míg a Traian Băsescu volt államfő gyűlöletkeltő megnyilvánulásai miatt a Diszkrimináció-ellenes Tanácshoz fordult panasszal.
A Nyugati Jelen által feltett, Klaus Iohannis államfő németországi üzenetével kapcsolatos kérdésre Faragó Péter leszögezte: Néhány perccel az SZDP vezetőségéhez küldött üzenete előtt – amiben felhívta a figyelműket, nehogy valamiféle autonómia-alkuba belemenjenek –, arról beszélt, hogy Romániában milyen széles körű szabadságjogokkal rendelkeznek a nemzeti kisebbségek. Éppen ezért az államfőnek az átlagpolgárnál és -politikusnál is sokkal jobban meg kellene értenie, mit jelent a nemzeti kisebbségek jogainak a tiszteletben tartása. Mivel az SZDP-vel folytatott tárgyalások során szóba sem került semmiféle autonómiakérdés, meglepő volt Iohannis célt tévesztett üzenete, amivel valószínűleg csatlakozni akart a soviniszta vezérszónokokhoz – zárta sajtóértekezletét Faragó Péter RMDSZ-megyei elnök, parlamenti képviselő.
Balta János Nyugati Jelen (Arad)
2017. június 28.
„Magyarságképző” tábor Aradon
Anyanyelvi tábort rendeznek Aradon a fakultatív magyar oktatásban részt vevő gyerekeknek.
Az RMDSZ, a magyar pedagógusszövetség és a Pro Identitas Egyesület által szervezett egyhetes foglalkozás során nemcsak a nyelvhasználatukon csiszolnak, hanem a magyar hagyományokkal, népzenével és történelemmel is megismertetik az aradi szórványvidékekről érkező diákokat.
Arad megyében összesen 240-en járnak fakultatív magyarórákara, ennyi gyerek jogosult a magyar kormány oktatási-nevelési támogatására a Szülőföldön magyarul pályázat keretében. Közülük mintegy kéttucatnyian vesznek részt a hétfőn kezdődött táborban, amelyben az anyanyelvhasználatukat próbálják pallérozni – mondta Matekovits Mihály, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Arad megyei szervezetének tiszteletbeli elnöke. A július elsejéig tartó anyanyelvi táborban naponta tartanak beszédfoglalkozásokat, szövegértelmezést, de magyar néptáncot is tanulnak a gyerekek, akiket az aradi magyar történelmi emlékhelyekkel is megismertetnek. A fiatalokkal összesen húsz pedagógus foglalkozik.
Nyolc évvel ezelőtt volt a legutóbbi anyanyelvi tábor Aradon, ezt a hagyományt élesztik fel most – magyarázta Hadnagy Dénes, a megyei RMDSZ oktatási szakbizottságának elnöke. „A főhadiszállás a Csiky Gergely Főgimnázium bentlakása, és az iskolába is elvisszük a gyerekeket, megmutatjuk az informatikai termet, a kémia labort, a sportcsarnokot, mert az is a célunk, hogy Arad megye egyetlen magyar középiskolájának nyerjünk meg tanulókat, akik esetleg most kényszerűségből román általános iskolába járnak, de kilencediktől majd anyanyelvükön tanulnának tovább” – mondta.
Arad megyében Szapáryligeten, Sofronyán, Borosjenőben, Vingán, Varsándon van hivatalos magyar fakultatív oktatás, tehát órarend szerint, és a gyerekeket osztályozzák is. Emellett van olyan település, mint például Borossebes, ahol nem hivatalosan, de a konfirmációra való felkészülés során magyar történelmet és irodalmat is tanulnak.
„Különböző szinteken folyik a foglalkozás ezekben az iskolákban, és ebben a táborban is vannak olyanok, akik otthon többet beszélnek románul – mondta Matekovits Mihály. – A legtöbb településen kényszerűségből járnak fakultatív magyar órákra, mert vagy nem volt, vagy megszűnt a magyar tagozat, és nyilván nem ez a lagjobb módja az anyanyelvi képzésnek, de a sok rossz megoldás közül a legkevésbé rossz. Az anyanyelvi táborban mindenkihez alkalmazkodunk, de nem beszélünk románul. Az a cél, hogy a gyerekek bátran, felszabadultan beszéljék anyanyelvüket, és ne szégyenkezzenek amiatt, hogy rosszul fejezik ki magukat, hanem javítsanak a beszédükön. Emellett az irodalmi és a különböző tantárgyak során használt szakkifejezésekben si megrpóbáljuk eligazítani őket.”
A szapáryligeti Nagy Norbert és a varsándi Kunosy Izabella az elemit magyar nyelven járták ki, de mivel szülőfalujukban megszűnt az általános iskolai magyar tagozat, ötödiktől román osztályba járnak. A hétfői tábornyitón mindketten azt mondták, hogy szívesen jelentkeztek az egyhetes programsorozatra, mert magyar környezetben lehetnek, és a középiskolát anyanyelvükön szeretnék kijárni.
Pataky Lehel Zsolt maszol.ro
Anyanyelvi tábort rendeznek Aradon a fakultatív magyar oktatásban részt vevő gyerekeknek.
Az RMDSZ, a magyar pedagógusszövetség és a Pro Identitas Egyesület által szervezett egyhetes foglalkozás során nemcsak a nyelvhasználatukon csiszolnak, hanem a magyar hagyományokkal, népzenével és történelemmel is megismertetik az aradi szórványvidékekről érkező diákokat.
Arad megyében összesen 240-en járnak fakultatív magyarórákara, ennyi gyerek jogosult a magyar kormány oktatási-nevelési támogatására a Szülőföldön magyarul pályázat keretében. Közülük mintegy kéttucatnyian vesznek részt a hétfőn kezdődött táborban, amelyben az anyanyelvhasználatukat próbálják pallérozni – mondta Matekovits Mihály, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Arad megyei szervezetének tiszteletbeli elnöke. A július elsejéig tartó anyanyelvi táborban naponta tartanak beszédfoglalkozásokat, szövegértelmezést, de magyar néptáncot is tanulnak a gyerekek, akiket az aradi magyar történelmi emlékhelyekkel is megismertetnek. A fiatalokkal összesen húsz pedagógus foglalkozik.
Nyolc évvel ezelőtt volt a legutóbbi anyanyelvi tábor Aradon, ezt a hagyományt élesztik fel most – magyarázta Hadnagy Dénes, a megyei RMDSZ oktatási szakbizottságának elnöke. „A főhadiszállás a Csiky Gergely Főgimnázium bentlakása, és az iskolába is elvisszük a gyerekeket, megmutatjuk az informatikai termet, a kémia labort, a sportcsarnokot, mert az is a célunk, hogy Arad megye egyetlen magyar középiskolájának nyerjünk meg tanulókat, akik esetleg most kényszerűségből román általános iskolába járnak, de kilencediktől majd anyanyelvükön tanulnának tovább” – mondta.
Arad megyében Szapáryligeten, Sofronyán, Borosjenőben, Vingán, Varsándon van hivatalos magyar fakultatív oktatás, tehát órarend szerint, és a gyerekeket osztályozzák is. Emellett van olyan település, mint például Borossebes, ahol nem hivatalosan, de a konfirmációra való felkészülés során magyar történelmet és irodalmat is tanulnak.
„Különböző szinteken folyik a foglalkozás ezekben az iskolákban, és ebben a táborban is vannak olyanok, akik otthon többet beszélnek románul – mondta Matekovits Mihály. – A legtöbb településen kényszerűségből járnak fakultatív magyar órákra, mert vagy nem volt, vagy megszűnt a magyar tagozat, és nyilván nem ez a lagjobb módja az anyanyelvi képzésnek, de a sok rossz megoldás közül a legkevésbé rossz. Az anyanyelvi táborban mindenkihez alkalmazkodunk, de nem beszélünk románul. Az a cél, hogy a gyerekek bátran, felszabadultan beszéljék anyanyelvüket, és ne szégyenkezzenek amiatt, hogy rosszul fejezik ki magukat, hanem javítsanak a beszédükön. Emellett az irodalmi és a különböző tantárgyak során használt szakkifejezésekben si megrpóbáljuk eligazítani őket.”
A szapáryligeti Nagy Norbert és a varsándi Kunosy Izabella az elemit magyar nyelven járták ki, de mivel szülőfalujukban megszűnt az általános iskolai magyar tagozat, ötödiktől román osztályba járnak. A hétfői tábornyitón mindketten azt mondták, hogy szívesen jelentkeztek az egyhetes programsorozatra, mert magyar környezetben lehetnek, és a középiskolát anyanyelvükön szeretnék kijárni.
Pataky Lehel Zsolt maszol.ro
2017. július 3.
Népszerű és sikeres volt az anyanyelvi tábor
Ne feledjétek: ti magyar gyerekek vagytok!
Június 30-án, pénteken este élménybeszámolóval, kiértékelővel, tábortűzzel és falatozással zárult az anyanyelvi tábor, melyet az Arad Megyei RMDSZ oktatási és szórvány szakbizottsága a Pro Identitas Egyesület pályázatán keresztül a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség Arad megyei szervezetének támogatásával szervezett a magyar nyelvet fakultatív módon tanuló Arad megyei magyar ajkú gyerekeknek.
A közel egyhetes tábor utolsó estéjén a Csiky Gergely Főgimnázium Kollégiumának udvarán összegyűltek a résztvevő gyerekek, pedagógusok, meghívottak, jelen volt Király András ny. oktatási államtitkár, Bognár Levente alpolgármester, Faragó Péter, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke, Péró Tamás megyei tanácsos, az RMDSZ Arad megyei szervezetének ügyvezető elnöke, valamint Módi József református esperes, az RMDSZ Szórvány Bizottságának elnöke.
Az anyanyelvi tábor programját nézegetve sem tűnt unalmasnak vagy laposnak az elmúlt egy hét, a beszámolókat hallgatva pedig ezt alá is támasztották a diákok, akik Borosjenőből, Borossebesből, Szapáryligetről, Sofronyáról, Fazekasvarsándról érkeztek a táborba.
„Ezek a gyerekek nagyon nehezen beszélnek magyarul. Van köztük, aki alig-alig használja otthon a magyar nyelvet annak ellenére, hogy a családban mindenki magyar. Van olyan, aki I–IV-ben magyar iskolába járt, most már V–VIII-ban fakultatív módon tanulja a magyar nyelvet” – mondta el Kiss Anna táborvezető, mindenki Babuci nénije, akik reggeltől reggelig a gyerekekkel volt, amolyan tyúkanyóként felügyelt, koordinálta a programokat.
„Nem volt könnyű nekik az indulás, de annak ellenére, hogy teljesen ismeretlen volt a környezet, a város, az emberek, hamar feloldódtak. Nem volt nézeteltérés, nem volt veszekedés, duzzogás, mindenkivel megtaláltuk a közös hangot, és jól együtt működtünk. Jól érezték magukat, jó barátokat szereztek, akikkel majd biztosan tartják a kapcsolatot a jövőben is.” – fűzte hozzá Kiss Anna, aki mellett állandó társ Matekovits Mihály ny. matematika tanár, programvezető és Hadnagy Dénes főszervező, programvezető voltak.
Az élménybeszámolókból egyöntetűen kiderült, hogy a diákok egy másodpercig sem unták a szervezett foglalkozásokat, programokat, volt, hogy nehézkesen indultak neki, aztán lelkesen vettek részt benne. Számos pedagógus is hozzájárult ahhoz, hogy ez így legyen, említsük meg a programokat vezetők neveit: Rudolf Anna, Ujj Ágnes, Rónai Helén, Szabó Csilla, Khell Levente, Khell Jolán, Matekovits Mária, Muntean Tibor, Lehoczky Attila, Módi Kinga, Hadnagy Éva, Ilona János, Spier Tünde, Tóthpál Renáta, Vékony Zsolt tiszteletes, Fekete Károly és Erdei István művelődésszervezők (Kölcsey Egyesület), valamint a Kisjenei Íjászok Csapata.
A péntek esti tábortűz előtt a szervezők oklevéllel, ajándék könyvekkel jutalmazták a pedagógusokat, megköszönve egyben fáradságos munkájukat, a résztvevő diákok pedig egy szép vászon szatyorban – melyet a tábor logójával díszítettek ki – könyveket, édességet, Delhusa Gjon-kazettát kaptak és egy példányt a Nyugati Jelen június 28-i számából, melynek címlapján a táborozó gyerekek csoportképe látható, mely az újság szerkesztőségében készült.
„Olyan könyveket kaptak, amiben kisebb olvasmányok vannak, hogy ne legyen számukra megterhelő az olvasás. Ezen kívül kaptak oklevelet, egy-egy pólót a tábor logójával, egy dossziét, amiben fényképek vannak Aradról, a Szabadság-szoborról, és kaptak még golyóstollat és egy kis jegyzettömböt. Ezt már az első nap használták, hiszen esténként mindig beleírtuk, amiket aznap láttunk.” – mesélte a táborvezető.
A tábor zárónapján, még mielőtt felcsapták volna a lacikonyhát a kollégium udvarán, Faragó Péter szólt néhány szót a tanulókhoz.
„Az volt ennek a tábornak a célja, hogy ha már otthon nem tudtok egy teljesen magyar közegben lenni, ezért itt megtapasztalhassátok, átélhessetek sok mindent, amire otthon nincs lehetőségetek. (…) Bízom benne, hogy minden, amit láttatok, amit tapasztaltatok, átéltetek itt, az megerősít abban benneteket, hogy jó magyarnak lenni, megerősít abban, hogy a magyarságot vállalnotok, megélnetek kell. (…) Kívánom, hogy az iskolában sikeresek legyetek, és ne feledjétek, hogy minden körülmények között ti magyar gyerekek vagytok.” – mondta az RMDSZ megyei elnöke, majd megköszönte a segítséget mindenkinek, aki valamivel hozzájárult a tábor megszervezéséhez, sikeréhez.
„A lényeg az volt, hogy a gyermekeket résztvevővé tegyük, és ez teljes mértékben sikerült, hiszen már az első napon megnyíltak, aktívan bekapcsolódtak a programokba. (…) Remélem, azzal, hogy részt vettek a táborban, sikerült tudatosítani bennük, hogy az anyanyelvet a mindennapi életben is használni kell. (…) Minden bizonnyal lesz ennek folytatása, hiszen szándékunkban áll évente megszervezni a tábort” – nyilatkozta Hadnagy Dénes főszervező a tábortűz mellett.
Végezetül álljon itt néhány résztvevő tanuló nyilatkozata:
„Nagyon jól ereztem magam, sok szép élményben volt részem. Rengeteg érdekes program volt, ezek közül a falmászás tetszett a legjobban és az íjászok.” – Nagy Attila Róbert, VII. osztály, Borosjenői Mihai Viteazul középiskola.
„Minden nagyon szép volt a táborban, sokat játszottunk, én nagyon jól éreztem magam. A legjobban a városnézés tetszett, de igazából minden remek volt. Sok barátot szereztem, akikkel tartani fogom a kapcsolatot.” – Rechtenwald Noémi, VI. osztály, Szapáryligeti Általános Iskola
„Nagyon jól telt ez a hét, sokat játszottunk, a falmászás volt a legjobb. Minden programon szerettem részt venni.” – Nagy Norbert Tibor, VIII. osztály, Szapáryligeti Általános Iskola. Takáts D. Ágnes / Nyugati Jelen (Arad)
Ne feledjétek: ti magyar gyerekek vagytok!
Június 30-án, pénteken este élménybeszámolóval, kiértékelővel, tábortűzzel és falatozással zárult az anyanyelvi tábor, melyet az Arad Megyei RMDSZ oktatási és szórvány szakbizottsága a Pro Identitas Egyesület pályázatán keresztül a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség Arad megyei szervezetének támogatásával szervezett a magyar nyelvet fakultatív módon tanuló Arad megyei magyar ajkú gyerekeknek.
A közel egyhetes tábor utolsó estéjén a Csiky Gergely Főgimnázium Kollégiumának udvarán összegyűltek a résztvevő gyerekek, pedagógusok, meghívottak, jelen volt Király András ny. oktatási államtitkár, Bognár Levente alpolgármester, Faragó Péter, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke, Péró Tamás megyei tanácsos, az RMDSZ Arad megyei szervezetének ügyvezető elnöke, valamint Módi József református esperes, az RMDSZ Szórvány Bizottságának elnöke.
Az anyanyelvi tábor programját nézegetve sem tűnt unalmasnak vagy laposnak az elmúlt egy hét, a beszámolókat hallgatva pedig ezt alá is támasztották a diákok, akik Borosjenőből, Borossebesből, Szapáryligetről, Sofronyáról, Fazekasvarsándról érkeztek a táborba.
„Ezek a gyerekek nagyon nehezen beszélnek magyarul. Van köztük, aki alig-alig használja otthon a magyar nyelvet annak ellenére, hogy a családban mindenki magyar. Van olyan, aki I–IV-ben magyar iskolába járt, most már V–VIII-ban fakultatív módon tanulja a magyar nyelvet” – mondta el Kiss Anna táborvezető, mindenki Babuci nénije, akik reggeltől reggelig a gyerekekkel volt, amolyan tyúkanyóként felügyelt, koordinálta a programokat.
„Nem volt könnyű nekik az indulás, de annak ellenére, hogy teljesen ismeretlen volt a környezet, a város, az emberek, hamar feloldódtak. Nem volt nézeteltérés, nem volt veszekedés, duzzogás, mindenkivel megtaláltuk a közös hangot, és jól együtt működtünk. Jól érezték magukat, jó barátokat szereztek, akikkel majd biztosan tartják a kapcsolatot a jövőben is.” – fűzte hozzá Kiss Anna, aki mellett állandó társ Matekovits Mihály ny. matematika tanár, programvezető és Hadnagy Dénes főszervező, programvezető voltak.
Az élménybeszámolókból egyöntetűen kiderült, hogy a diákok egy másodpercig sem unták a szervezett foglalkozásokat, programokat, volt, hogy nehézkesen indultak neki, aztán lelkesen vettek részt benne. Számos pedagógus is hozzájárult ahhoz, hogy ez így legyen, említsük meg a programokat vezetők neveit: Rudolf Anna, Ujj Ágnes, Rónai Helén, Szabó Csilla, Khell Levente, Khell Jolán, Matekovits Mária, Muntean Tibor, Lehoczky Attila, Módi Kinga, Hadnagy Éva, Ilona János, Spier Tünde, Tóthpál Renáta, Vékony Zsolt tiszteletes, Fekete Károly és Erdei István művelődésszervezők (Kölcsey Egyesület), valamint a Kisjenei Íjászok Csapata.
A péntek esti tábortűz előtt a szervezők oklevéllel, ajándék könyvekkel jutalmazták a pedagógusokat, megköszönve egyben fáradságos munkájukat, a résztvevő diákok pedig egy szép vászon szatyorban – melyet a tábor logójával díszítettek ki – könyveket, édességet, Delhusa Gjon-kazettát kaptak és egy példányt a Nyugati Jelen június 28-i számából, melynek címlapján a táborozó gyerekek csoportképe látható, mely az újság szerkesztőségében készült.
„Olyan könyveket kaptak, amiben kisebb olvasmányok vannak, hogy ne legyen számukra megterhelő az olvasás. Ezen kívül kaptak oklevelet, egy-egy pólót a tábor logójával, egy dossziét, amiben fényképek vannak Aradról, a Szabadság-szoborról, és kaptak még golyóstollat és egy kis jegyzettömböt. Ezt már az első nap használták, hiszen esténként mindig beleírtuk, amiket aznap láttunk.” – mesélte a táborvezető.
A tábor zárónapján, még mielőtt felcsapták volna a lacikonyhát a kollégium udvarán, Faragó Péter szólt néhány szót a tanulókhoz.
„Az volt ennek a tábornak a célja, hogy ha már otthon nem tudtok egy teljesen magyar közegben lenni, ezért itt megtapasztalhassátok, átélhessetek sok mindent, amire otthon nincs lehetőségetek. (…) Bízom benne, hogy minden, amit láttatok, amit tapasztaltatok, átéltetek itt, az megerősít abban benneteket, hogy jó magyarnak lenni, megerősít abban, hogy a magyarságot vállalnotok, megélnetek kell. (…) Kívánom, hogy az iskolában sikeresek legyetek, és ne feledjétek, hogy minden körülmények között ti magyar gyerekek vagytok.” – mondta az RMDSZ megyei elnöke, majd megköszönte a segítséget mindenkinek, aki valamivel hozzájárult a tábor megszervezéséhez, sikeréhez.
„A lényeg az volt, hogy a gyermekeket résztvevővé tegyük, és ez teljes mértékben sikerült, hiszen már az első napon megnyíltak, aktívan bekapcsolódtak a programokba. (…) Remélem, azzal, hogy részt vettek a táborban, sikerült tudatosítani bennük, hogy az anyanyelvet a mindennapi életben is használni kell. (…) Minden bizonnyal lesz ennek folytatása, hiszen szándékunkban áll évente megszervezni a tábort” – nyilatkozta Hadnagy Dénes főszervező a tábortűz mellett.
Végezetül álljon itt néhány résztvevő tanuló nyilatkozata:
„Nagyon jól ereztem magam, sok szép élményben volt részem. Rengeteg érdekes program volt, ezek közül a falmászás tetszett a legjobban és az íjászok.” – Nagy Attila Róbert, VII. osztály, Borosjenői Mihai Viteazul középiskola.
„Minden nagyon szép volt a táborban, sokat játszottunk, én nagyon jól éreztem magam. A legjobban a városnézés tetszett, de igazából minden remek volt. Sok barátot szereztem, akikkel tartani fogom a kapcsolatot.” – Rechtenwald Noémi, VI. osztály, Szapáryligeti Általános Iskola
„Nagyon jól telt ez a hét, sokat játszottunk, a falmászás volt a legjobb. Minden programon szerettem részt venni.” – Nagy Norbert Tibor, VIII. osztály, Szapáryligeti Általános Iskola. Takáts D. Ágnes / Nyugati Jelen (Arad)
2017. augusztus 18.
Imaházmegnyitó ünnepség Kisszentmiklóson
Isten áldása egy maroknyi magyar közösségen
Vasárnap 10 órától imaházmegnyitó ünnepséget tartottak az arad-kisszentmiklósi baptista gyülekezetben.
Az udvaron összegyűlt híveknek Varga Géza diakónus mondta el a kezdő imát, amiben hálát adott Istennek, hogy segedelmével megépülhetett az új imaház, amelyben megdicsőülhet az Úr neve. Ugyanakkor arra kérte Istent, továbbra is tartsa meg a templomépítő gyülekezetet és az őt békességben, segítőszándékban körbevevő, több vallású és nemzetiségű népet. Utána megnyitó igét olvasott fel dr. Sallai Jakab lelkipásztor a 48. zsoltár II. verséből, amelyben párhuzamot vont a Sion hegyén emelkedő nagy király városa és a felépült imaház között: mindkettőben Istent dicsőítik. Ezt követően Varga Géza, dr. Sallai Jakab, Veress Efraim és Katona Mihály átvágták az imaház bejárata előtt kifeszített szalagot.
Ünnepi istentisztelet
A bentről hallatszó fúvószene közepette a hívek bevonultak az új imaházba, ahol Kis Juhász Zsolt mondott kezdőimát, a hívek együtt énekelték az Ó mily szép az Úrnak hajléka kezdetű éneket, majd Gál Bálint buzdított imára, kérve: ahányszor eljönnek az Isten házába, legyen velük az Úr is!
Köszöntőjében dr. Sallai Jakab lelkipásztor a 118. zsoltár 21–24. versei alapján adott hálát, amiért az Úr meghallgatta és megszabadította őket, világosságot hozott az életükbe. A továbbiakban köszöntötte a vendégeket, dr. Kulcsár Sándor lelkipásztort, aki az Észak-amerikai Baptista Szövetség nevében érkezett; Veress Efraim lelkipásztort, a misszókerület elnökét; Tötös János nyugalmazott lelkipásztort, aki 14 évig állt a gyülekezet élén; Horváth Lóránt kisszenmiklósi román baptista lelkipásztort; Simon András arad-belvárosi baptista lelkipásztort és a vele érkezett híveket; Bognár Levente aradi alpolgármestert; Hadnagy Dénes RMDSZ MKT elnököt; a sajtó képviselőit; Horváth Imre újaradi RMDSZ elnököt; Erdős Bálint szintyei polgármestert és a vele érkezett ágyai híveket; Gál János temesvári baptista lelkipásztort és a vele érkezett híveket; továbbá az Egyesült Államokból és Magyarországról érkezett testvéreket; Gál Bálintot és a vele érkezett erkedi híveket; Antal Pétert, a nagyzerindi gyülekezet vezetőjét; Deák Ernőt és a Szilágynagyfaluból érkezett híveket, akik a tetőszerkezetet készítették el; Tóth Áront és az angyalkúti gyülekezet híveit; a Mosóczy-telepi református gyülekezet híveit. Ugyanakkor köszöntötte a zenekar tagjait, illetve a román híveket is, akiknek szinkrontolmácsolási lehetőséget ajánlott, Horváth Lóránt közreműködésével.
Az énekkar szolgálatát követően Varga Géza diakónus ismertette a hároméves építkezés képes krónikáját, melynek során az elhangzottakat kivetített képekkel illusztrálták.
Amint a diakónus kifejtette, 2017. augusztus 13. történelmi esemény az arad-kisszetmiklósi magyar baptista gyülekezet életében, hiszen egy új imaházzal gazdagodtak. 2014. augusztus 6-án kezdődött az imaház alapjainak a kiásása, majd a vasbeton-szerkezetek összeállítása, az oszlopok és a gerendák elkészítése, az alap beöntése, a falazás, az épület helyiségeinek az elosztása zajlott december 10-ig, amíg a hidegtől dolgozni lehetett. Következő tavasszal a falazás folytatódott. Varga Géza diakónus kivetített képekkel illusztrált beszámolójában az építkezés minden szakaszán végigvezette hallgatóságát. Közben köszönetet mondott a munkálatokban részt vett szakember-csapatoknak, illetve a folyamatosan segítő önkénteseknek. Befejezésként hozzáfűzte: hálát adnak Istennek, amiért az építkezés egész idején segítette őket abban a nagy munkában, ami remélhetően a következő generációkra is kifejti áldásos hatását, hiszen az építők kései utódaik is dicsőíthetik Istent az őseik által épített hajlékban. A nagy munkában segítők közül csupán azoknak a neveit említette, akik különleges munkában segítettek, így Kulcsár István eredeti tervezőt, Băla Eugen tervezőt, aki áttervezte az épületet; Danciu Alexandru műszaki felelőst, aki odafigyelt a tervrajz szigorú betartására. Masut Brunó koordinálta a munkálatokat. Isten jutalmazzon meg minden kedves barátot, aki segített az imaház megépítésében – fejezte be mondanivalóját Varga Géza diakónus.
Köszöntők
A szólásra felkért Bognár Levente aradi alpolgármester köszönetet mondott a meghívásért az avatóünnepségre, ami nem csupán a kisszentmiklósi hívek, hanem a város, az aradi magyar közösség ünnepe is, hiszen láthatóan erősödik a város hitélete, illetve erősödik a magyar közösség. Nem kis büszkeséggel lehet feltekinteni egy magyar közösségre, amelynek tagjai elhatározták: új, tágasabb imaházat építenek maguknak. Ugyancsak örömöt okozott a magyar tanácsosoknak, amiért az építkezéshez anyagi támogatást tudtak szerezni. Számára a kisszentmiklósi magyar baptista gyülekezet az összefogás szép példája, ezért Isten áldását kéri hitükre, további munkájukra, a közösségük erősödésére.
Dr. Sallai Jakab lelkipásztor hálájának adott hangot a magyar tanácsosok által megszerzett támogatásért, amiből az építkezéshez szükséges, szinte összes téglát meg tudták vásárolni, ezért az komoly segítség volt számukra.
Hadnagy Dénes RMDSZ MKT elnök minden alkalommal nagy tisztelettel látogat a kisszentmiklósi baptista gyülekezetbe, ahol rendszeresen pozitívan feltöltődik, nagyra értékeli az itt folyó hitéletet és építőmunkát. Ehhez kívánt nekik további sok sikert, Isten áldását.
A továbbiakban üdvözlet hangozott el Erdős József ágyai hívő, a Nyugati Jelen, Kulcsár Sándor, Tötös János, Gál János temesvári, Horváth Lóránt román lelkipásztor, illetve Simon András belvárosi baptista lelkipásztor részéről. Igeolvasás és igehirdetés Veress Efraim missziókerületi elnök, érszőlősi lelkipásztor részéről, majd a záróének után záró imádság Kulcsár Barna és Veress Efraim részéről.
A szervezők a vendégek tiszteletére ebédet adtak, majd ugyanaznap 16 órától, ugyancsak imaházmegnyitó istentiszteleten vettek részt. A kisszentmiklósi magyar baptista közösség folyamatos gyarapodása azt bizonyítja, valóban élvezik Isten áldásait. Nyugati Jelen (Arad)
Isten áldása egy maroknyi magyar közösségen
Vasárnap 10 órától imaházmegnyitó ünnepséget tartottak az arad-kisszentmiklósi baptista gyülekezetben.
Az udvaron összegyűlt híveknek Varga Géza diakónus mondta el a kezdő imát, amiben hálát adott Istennek, hogy segedelmével megépülhetett az új imaház, amelyben megdicsőülhet az Úr neve. Ugyanakkor arra kérte Istent, továbbra is tartsa meg a templomépítő gyülekezetet és az őt békességben, segítőszándékban körbevevő, több vallású és nemzetiségű népet. Utána megnyitó igét olvasott fel dr. Sallai Jakab lelkipásztor a 48. zsoltár II. verséből, amelyben párhuzamot vont a Sion hegyén emelkedő nagy király városa és a felépült imaház között: mindkettőben Istent dicsőítik. Ezt követően Varga Géza, dr. Sallai Jakab, Veress Efraim és Katona Mihály átvágták az imaház bejárata előtt kifeszített szalagot.
Ünnepi istentisztelet
A bentről hallatszó fúvószene közepette a hívek bevonultak az új imaházba, ahol Kis Juhász Zsolt mondott kezdőimát, a hívek együtt énekelték az Ó mily szép az Úrnak hajléka kezdetű éneket, majd Gál Bálint buzdított imára, kérve: ahányszor eljönnek az Isten házába, legyen velük az Úr is!
Köszöntőjében dr. Sallai Jakab lelkipásztor a 118. zsoltár 21–24. versei alapján adott hálát, amiért az Úr meghallgatta és megszabadította őket, világosságot hozott az életükbe. A továbbiakban köszöntötte a vendégeket, dr. Kulcsár Sándor lelkipásztort, aki az Észak-amerikai Baptista Szövetség nevében érkezett; Veress Efraim lelkipásztort, a misszókerület elnökét; Tötös János nyugalmazott lelkipásztort, aki 14 évig állt a gyülekezet élén; Horváth Lóránt kisszenmiklósi román baptista lelkipásztort; Simon András arad-belvárosi baptista lelkipásztort és a vele érkezett híveket; Bognár Levente aradi alpolgármestert; Hadnagy Dénes RMDSZ MKT elnököt; a sajtó képviselőit; Horváth Imre újaradi RMDSZ elnököt; Erdős Bálint szintyei polgármestert és a vele érkezett ágyai híveket; Gál János temesvári baptista lelkipásztort és a vele érkezett híveket; továbbá az Egyesült Államokból és Magyarországról érkezett testvéreket; Gál Bálintot és a vele érkezett erkedi híveket; Antal Pétert, a nagyzerindi gyülekezet vezetőjét; Deák Ernőt és a Szilágynagyfaluból érkezett híveket, akik a tetőszerkezetet készítették el; Tóth Áront és az angyalkúti gyülekezet híveit; a Mosóczy-telepi református gyülekezet híveit. Ugyanakkor köszöntötte a zenekar tagjait, illetve a román híveket is, akiknek szinkrontolmácsolási lehetőséget ajánlott, Horváth Lóránt közreműködésével.
Az énekkar szolgálatát követően Varga Géza diakónus ismertette a hároméves építkezés képes krónikáját, melynek során az elhangzottakat kivetített képekkel illusztrálták.
Amint a diakónus kifejtette, 2017. augusztus 13. történelmi esemény az arad-kisszetmiklósi magyar baptista gyülekezet életében, hiszen egy új imaházzal gazdagodtak. 2014. augusztus 6-án kezdődött az imaház alapjainak a kiásása, majd a vasbeton-szerkezetek összeállítása, az oszlopok és a gerendák elkészítése, az alap beöntése, a falazás, az épület helyiségeinek az elosztása zajlott december 10-ig, amíg a hidegtől dolgozni lehetett. Következő tavasszal a falazás folytatódott. Varga Géza diakónus kivetített képekkel illusztrált beszámolójában az építkezés minden szakaszán végigvezette hallgatóságát. Közben köszönetet mondott a munkálatokban részt vett szakember-csapatoknak, illetve a folyamatosan segítő önkénteseknek. Befejezésként hozzáfűzte: hálát adnak Istennek, amiért az építkezés egész idején segítette őket abban a nagy munkában, ami remélhetően a következő generációkra is kifejti áldásos hatását, hiszen az építők kései utódaik is dicsőíthetik Istent az őseik által épített hajlékban. A nagy munkában segítők közül csupán azoknak a neveit említette, akik különleges munkában segítettek, így Kulcsár István eredeti tervezőt, Băla Eugen tervezőt, aki áttervezte az épületet; Danciu Alexandru műszaki felelőst, aki odafigyelt a tervrajz szigorú betartására. Masut Brunó koordinálta a munkálatokat. Isten jutalmazzon meg minden kedves barátot, aki segített az imaház megépítésében – fejezte be mondanivalóját Varga Géza diakónus.
Köszöntők
A szólásra felkért Bognár Levente aradi alpolgármester köszönetet mondott a meghívásért az avatóünnepségre, ami nem csupán a kisszentmiklósi hívek, hanem a város, az aradi magyar közösség ünnepe is, hiszen láthatóan erősödik a város hitélete, illetve erősödik a magyar közösség. Nem kis büszkeséggel lehet feltekinteni egy magyar közösségre, amelynek tagjai elhatározták: új, tágasabb imaházat építenek maguknak. Ugyancsak örömöt okozott a magyar tanácsosoknak, amiért az építkezéshez anyagi támogatást tudtak szerezni. Számára a kisszentmiklósi magyar baptista gyülekezet az összefogás szép példája, ezért Isten áldását kéri hitükre, további munkájukra, a közösségük erősödésére.
Dr. Sallai Jakab lelkipásztor hálájának adott hangot a magyar tanácsosok által megszerzett támogatásért, amiből az építkezéshez szükséges, szinte összes téglát meg tudták vásárolni, ezért az komoly segítség volt számukra.
Hadnagy Dénes RMDSZ MKT elnök minden alkalommal nagy tisztelettel látogat a kisszentmiklósi baptista gyülekezetbe, ahol rendszeresen pozitívan feltöltődik, nagyra értékeli az itt folyó hitéletet és építőmunkát. Ehhez kívánt nekik további sok sikert, Isten áldását.
A továbbiakban üdvözlet hangozott el Erdős József ágyai hívő, a Nyugati Jelen, Kulcsár Sándor, Tötös János, Gál János temesvári, Horváth Lóránt román lelkipásztor, illetve Simon András belvárosi baptista lelkipásztor részéről. Igeolvasás és igehirdetés Veress Efraim missziókerületi elnök, érszőlősi lelkipásztor részéről, majd a záróének után záró imádság Kulcsár Barna és Veress Efraim részéről.
A szervezők a vendégek tiszteletére ebédet adtak, majd ugyanaznap 16 órától, ugyancsak imaházmegnyitó istentiszteleten vettek részt. A kisszentmiklósi magyar baptista közösség folyamatos gyarapodása azt bizonyítja, valóban élvezik Isten áldásait. Nyugati Jelen (Arad)