Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1999. március 11.
"A nagykárolyi magyar fiatalság lélekszáma apad. A születési és elhalálozási statisztika, a megnövekvő vegyes házasságok statisztikája szintén az apadást jelzi, mi a teendő, hangzott a kérdés. Tőkés László püspök szerint: "Tudomásul véve a szociális-és gazdasági körülményeket, azt ami van, a realitást, az elcsüggedés, belenyugvás, létbizonytalansági vergődés helyett változtatniuk kell magatartásukon, váljanak a társadalmi megújulást képező változások főerejévé." Az oktatási helyzet megoldása a tanügyi autonómia. A gazdasági nehézségek tapasztalhatók, a diszkrimináció létezik, a kivándorlás azonban nem jelenthet megoldást. "A megoldás: nagyobb türelemre, odaadásra, szívósságra, lelkesedésre van szükség, hogy az emberek sorsukon változtassanak." Hogyan látja az erdélyi magyarság jövőjét? - tette fel a kérdést Nagy Ágnes. "A legfontosabb a HIT. Csak akkor születtek nagy dolgok, ha bátrak voltak, akik mertek. Ahol HIT volt, ott EREDMÉNY. Érdemes volna összeállítani a leltárát annak, hogy Erdélyben a hívő, cselekvő emberek mi mindent valósítottak meg." /Nagy Ágnes: Beszélgetés Tőkés Lászlóval, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./"
1999. május 8.
Április 23-án tartotta Nagykárolyban, az RMDSZ-székház Kaffka Margit termében a Bíró Lajos Ökológiai Társaság nagykárolyi fiókszervezete Nagykároly és környéke ökológiai felmérésével kapcsolatos összejövetelét. A felmérésből kiderült, hogy elképesztő a városban felhalmozódott szemétmennyiség helyzetének megoldatlansága, a védettnek tekintett dendrológiai park, a Károlyi-kastélykert állapota. - A középiskolások számára szervezett Kitaibel Pál Nemzetközi Ökológiai Verseny március 20-án Sepsiszentgyörgyön megtartott országos döntőjében az egyik nagykárolyi tanuló jó eredményt ért el, ebben szerepe volt Benedek Zoltán /a Bíró Lajos Ökológiai Társaság elnöke/ segítségének. /Nagy Ágnes: Ökológiai felmérés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./
1999. augusztus 26.
Benedek Zoltán /Nagykároly/ író a Bíró Lajos Ökológiai Társaság elnöke, tizenegy könyv szerzője. 1950-ben felállított egy kis meteorológiai állomást és mellette egy domborzati formákat ábrázoló kertecskét. A meteorológiai állomás aztán 25 éven át megszakítás nélkül dolgozott. Természettudományos ismeretterjesztő és kultúrtörténeti cikkei a Művelődésben, a Korunkban, és más lapokban jelentek meg. Könyvei közül a legkedvesebbek számára: A Szilágyságtól Új Guineáig (Bíró Lajos élettörténete az alcíme), Nagykároly története és az Érmellék, amely 40 év kutatási eredményeit foglalja össze. Hasonlóan az egyetemi hallgatóknak szánt Növény és Állatföldrajz szakkönyve. - Szülőfalujából, Mezőméhesből korán elkerült. /Nagy Ágnes: Exkluzív interjú Benedek Zoltán Nagykárolyban élő íróval, a Bíró Lajos Ökológiai Társaság elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./
1999. szeptember 17.
Alsóhomoród, Erdőd, Felsővisó, Mezőpetri, Nagybánya, Szatmárnémeti után Nagykárolyban is működik már a szatmári Caritas keretén belül idősközpont. Szept. 9-én szentelte fel az újonnan rendbe tett Szent Teréz Idősközpont nevet viselő épületet Reizer Pál római katolikus püspök. Az újonnan avatott betegápoló központból és nyugdíjasklubból álló épület sokrétű ingyenes szolgáltatást biztosít a kevés nyugdíjjal vagy semmi jövedelemmel sem rendelkező idősek számára. A beteggondozó részleg helyben vagy házi beteggondozás keretén belül biztosít injekcióadást, kötözést, masszázst, vérnyomás és vércukorszint ellenőrzését, az ágyban fekvő vagy krónikus betegségben szenvedők számára vállal bevásárlást, takarítást, mosást, főzést, stb. A nyugdíjasok klubja, hétfőtől péntekig reggel 8-tól délután 4-ig van nyitva. Biztosítják a zenehallgatást, újságolvasást, teadélutánokat. /Nagy Ágnes: Idősközpont létesült Nagykárolyban is! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./
1999. október 23-24.
Megjelent a Partium folyóirat augusztusi száma, a nagyváradi székhelyű Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság honismereti lapja VI. évfolyamának 1. száma. Ez az időszakos kiadvány a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség támogatásával, Dukrét Géza szerkesztésében lát napvilágot. Ez az egyedüli honismereti lap e térségben. Öt év alatt tizenhárom szám jelent meg, ezer-ezer példányban. /Nagy Ágnes: Partium. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23-24./
1999. november 22.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke román újságíróknak tett nyilatkozatában az állította, hogy az RMDSZ-re a kommunista pártok reflexei jellemzőek, Markó Béla pedig kommunista típusú pártvezér, aki hatalmát a körülötte kialakult, kialakított klikk segítségével gyakorolja stb. Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője körkérdést intézett az RMDSZ vezetőségének tagjaihoz, állami tisztségviselőihez, létezik-e egy Markó-klikk. Gyarmath János neveket említett, a teljesség igénye nélkül: Hajdú Gábor egészségügyi miniszter, dr. Bárányi Ferenc volt egészségügyi miniszter, Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter és elődje, Tokay György, Birtalan Ákos egykori turisztikai miniszter, Demeter János, a kormány főtitkárhelyettese, Bara Gyula, a kormány tanácsosa, volt államtitkár, Kötő József, Borbély László, Kelemen Hunor, Pete István államtitkárok, Lányi Szabolcs egykori államtitkár, a Tudományos, Technológiai és Innovációs Országos Ügynökség elnöke, Birtalan József, a Kis- és Közepes Vállalatok Országos Ügynökségének alelnöke, Erőss Viktor, az ÁVA alelnöke, Varga Gábor, a Találmányi és Védjegy Hivatal igazgatója, Neményi József államtitkár, Kerekes Gábor, a Román Fejlesztési Ügynökség alelnöke, Dézsi Zoltán és Riedl Rudolf prefektusok, Czédly József, Bognár Levente, Buchwald Péter, Burkhárdt Árpád, Fekete-Szabó András Levente, Gazda László, Modok Gusztáv, Winkler Gyula alprefektusok, Köble Csaba prefektúrai főtitkár, Péter Elek, Reisz Péter, Antal István János országos társasági, illetve egyedárusági, Tőkés Elek kultuszigazgatósági, Reman Domokos György mezőgazdasági minisztériumi, Markó Attila igazgatók, Nagy Ágnes, az RNB igazgatótanácsi tagja, Lokodi Emőke és Szarka Edit, a számvevőszék tanácsosai, Kozsokár Gábor, az alkotmánybíróság bírája, Gálfalvi Zsolt és Boros Zoltán, a tévé-, illetve a rádiótársaság igazgatótanácsának tagjai, Magyari Lajos, az Országos Audiovizuális Tanács igazgatója. Gyarmath az említetteknek kérdéseket tett fel: egy kommunista típusú párt tagjainak érzik magukat, mivel érdemelték ki tisztségüket, talán a Markó-klikk tagjai? Mit tudtak megvalósítani? /Gyarmath János: RMDSZ- színvallató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./
1999. december 15.
"Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének alelnöke fejtette ki gondolatait a vele készült interjúban. Hangsúlyozta, hogy a trianoni döntés - mind politikai, mind történelmi szempontból - a legnagyobb tévedés, a legnagyobb méretű meggondolatlanság volt. Patrubány kifejtette, hogy a Szent Korona szimbolikus erőforrás, jelképe a fennmaradásnak. - "Az elmúlt 10 esztendő az erdélyi magyarság életében elkótyavetyélt évtized", "tétlenül bámultuk, hogyan megy el Erdély fiatalsága." /Nagy Ágnes: Valahányszor visszakerült a szent korona?Interjú Patrubány Miklóssal, a Magyarok Világszövetségének alelnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./"
2000. március 1.
Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere, az RMDSZ megyei elnöke a vele készített interjúban arra a kérdésre, hogy tudná az RMDSZ megakadályozni az erdélyi magyar fiatalok kitelepedésének felgyorsulását, kifejtette, hogy az RMDSZ semmit sem tud tenni. Románia gyors gazdasági fellendülése segítene. Szerinte a vegyes házasságok csökkentésében nagy szerepe volna az egyháznak, de nagyon sok helyen az egyház általában semmit sem tesz ennek érdekében. A megmaradást segíti, ha a fiatalok magyar tagozaton tanulnak és például olyan magyar szellemiségben, mint Szatmárnémetiben. Ilyés hozzátette: Magyarországon a népesedés egyre inkább csökkenő tendenciát mutat, és ideálisabb, hogy magyar bevándorlókkal töltődjön fel az ország, és ne kínaiakkal. /Nagy Ágnes: Nagy szerepe volna az egyháznak, de... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./
2000. május 12.
Idén május 6-8-a között tartották a Mezőfényi Napokat a Nagykárolytól hat kilométerre levő, mezőfényi nagyerdő melletti tisztáson. Évtizedek óta kijárnak ide majálisozni a nagykárolyiak, hiszen ez az egyetlen nagyerdő az egész környéken. Ez a méhészek paradicsoma. Jöttek Magyarországról, a szomszédos falvakból, a magyarországi testvérvárosokból, Szatmárnémetiből, a környékbeli sváb és magyar községekből és természetesen a Németországba kivándoroltak közül is sokan hazalátogattak. A fúvószenekarok és mazsorettek felvonulásai után szabadtéri színpadon különböző kulturális rendezvények váltották egymást /néptánccsoportok, furulyás iskoláscsoportok, hagyományőrző gyermekjátékokat bemutató tanulók/. /Nagy Ágnes: Mezőfényi Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./
2000. június 21.
Jún. 10-én Nagykárolyban - Kaffka Margit születésének 120. évfordulója alkalmából - a Kaffka Margit Művelődési Társaság megkoszorúzta a szülőház falán lévő emléktáblát, majd a város főterén tavaly állított Kaffka Margit-szobor körüli parkban ünnepi rendezvényt tartottak. Sróth Ödön, a Kaffka Margit Művelődési Társaság elnöke mondott beszédet. A testvérváros, Orosháza küldöttségével együtt ünnepeltek. Rózsa Piroska magyartanárnő Kaffka Margit munkásságáról beszélt. /Nagy Ágnes: "Kaffka Margitot ünnepelni törvényszerűség és kötelesség is egyben..." = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./
2000. július 24.
Júl. 17-én Nagykárolyban tartották meg a Nagykárolyi Református Egyházmegye szervezésében az Ifjú Presbiterek Találkozóját, melyet dr. Hegedűs Lóránt püspök nyitott meg. Vetési László kolozsvári lelkész tartott előadást. Közel háromszázan voltak jelen Erdély különböző településeiről, sőt Magyarországról és Kárpátaljáról is. Tőkés László püspök kifejtette, hogy a Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozójának is egyik célja a fiatalok megszólítása, összegyűjtése volt. Tőkés László Orbán Viktor miniszterelnököt idézte: "A magyarság a megcsappanás, összezsugorodás stádiumába került. A fiatal nemzedékre vár, hogy fordítsa át a gyarapodás állapotába népünk sorsát". - A vendégek Kaplonyba, az épülő református templomhoz is ellátogattak. /Nagy Ágnes: Ifjú Presbiterek Találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./
2000. augusztus 15.
Aug. 5-6-án tartották Piskolton az aratóünnepséget, melyre Szatmárnémetiből, Margittáról, Tasnádról, Nagykárolyból és a környékbeli falvakból sokan jöttek el. Az első napon mazsorettek és a rézfúvós zenekar kívánt pálinkás jó reggelt, majd kezdődött az aratási felvonulás. Magyarruhába öltözve két fiatal lóháton vezette a menetet, elöl a leányok népviseletben, fejükön búzakalászból font koszorúval. Mögöttük három menyecske egy 3 méter hosszú, búzakalászból font koszorúval, melynek közepében egy táblán állt a felirat: "Búzavirág, koszorú,/Ma senki sem szomorú,/Aratás, kapálás,/Akkor vagyon jajgatás″. A falu közepében vízzel megöntözték a koszorút hozó leányokat, amit nem is nagyon bánnak a 35-36 °-os kánikulában. A menet népdalokat énekelt. Az asszonyok pedig újbúza lisztjéből sütött fánkot és körtőskalácsot osztogatnak. Másnap vetélkedők, játékok következtek, este utcabál is volt. /Nagy Ágnes: Piskolti aratóünnepség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./
2000. augusztus 23.
Mezőpetriben aug. 12- 13-án tartották a falunapokat, immár hatodik alkalommal, amely pedagógustalálkozóval kezdődött. Ilyen találkozót még nem rendeztek a megyében. A Mezőpetriben tanítók közül sok jeles ember került ki: író, költő, kutató, irodalomkritikus, néprajzos stb. Mintegy százan jöttek el a különböző megyékből, sőt még külföldről is, akiket az iskola igazgatónője, Oláh Magdolna fogadott. A hajdani tanárok sorra megtartották élménybeszámolójukat. Az érdeklődőknek megmutatták a Mezőpetri Sváb Múzeumot: egy régi, az 1800-as évekből származó sváb házat újítottak fel és hagyományos módon berendeztek. A Mezőpetri Napok egyik legnépszerűbb eseménye az utcák közötti focimeccs, melyet ügyességi, művelődési és különböző szórakoztató vetélkedők követtek. /Nagy Ágnes: Mezőpetri Napok és pedagógustalálkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./
2000. augusztus 25.
Vetési László tiszteletes a vele készült beszélgetésben a lelkész, a gondnok, a presbiterek felelősségét emelte ki. A szórványban, a szorultságban minden lehetséges, unitárius, evangélikus, ortodox gondnok, presbiter egy-egy református gyülekezetben egyáltalán nem feltűnő. Belegondolni is rossz abba, hogy hol vannak a felszámolódott magyar falvak legnagyobb értékei: a kegyszerek, úrasztali terítők és egyéb műkincsek. A gyülekezetek maradékai tehetetlenek. ″Mit is várhatunk a saját erejükből a némai és kecsedi négy, az ormányi három lélektől vagy a Cege melletti Göctől, ahol egy család, két személy az utolsó tanúja egy hajdani népes múltnak.″ - folytatta a nehéz helyzet felvázolását Vetési. A legnagyobb baj egy kis gyülekezetben, ha nincs lelkész. ″Ilyenkor nagy visszaélések is történnek, a gondnok, a presbitérium abból él, hogy nincs lelkész. Sokszor az egyházi tulajdonban lévő kertekből, gyümölcsösökből élnek, annak terméséből kínálnak meg minket, vagy meg sem kínálnak, csak kifőzik több száz liter pálinkáikat, maguknak - de a templom omolhat.″ Azonban vannak ezekkel ellentétes esetek is. Például a Dés melletti Radákszinyén Hunyadi Feri bácsi és Anikó néni - a harminc lelkes gyülekezet helyett - saját megtakarított pénzükből javíttatták meg falujuk templomát. - Október végén "az utolsó magyar″ díszoklevéllel tüntették ki a Kis-Szamos menti Kecseden Kecseti Ferencet, a Füzes menti Göcről Szabó Istvánt és a magyarigeni Eőry Istvánt, Köblösről Terebesi Lászlót /Nagy Ágnes: Beszélgetés nagytiszteletű VETÉSI LÁSZLÓVAL. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./
2000. szeptember 4.
"Marosvásárhely rendezték meg a Bolyai Világtalálkozót. A marosvásárhelyi volt Református Kollégium, mai Bolyai Farkas Elméleti Líceum jó néhány öregdiákja vett részt az összejövetelen. Nagy István színművész, műsorvezető az 1999-2000-es tanév adatait, eredményeit sorolta. 1340 diák tanult 51 osztályban, 105 tanár vezetésével. Ebből 35 osztály volt magyar tannyelvű - 948 tanulóval. A legjobb eredményt a magyar tagozat angol- kétnyelvű osztálya érte el. Külföldön: Magyarországon, Szlovákiában és Hollandiában értek el jó helyezéseket a bolyaisok. Szegeden például a kísérleti atomfizika vetélkedőn mind az első, mind a második díjat elnyerték. Hollandiában az ifjú kutatók nemzetközi konferenciáján I. és III. díjban részesültek. Az idén 44 osztály lesz a Bolyaiban, ebből 30 magyar tannyelvű. Négy osztály indul az iskola épületében működő Református Kollégiumban, ahol 103 diák fog tanulni. Bálint István igazgató, a Bolyai Collegium Alapítvány kuratóriumának elnöke azt emelte ki, hogy az ilyen jellegű rendezvények lényege nem a múltba való elmerülés, hanem a jövőbe vetett hit erősítése. A világtalálkozó tiszteletére megjelent Új világot teremteni a régiben című kötet előszavában (szerkesztő Gálfalvi György) Sütő András többek között ezt írta: "Jó érzés tudnunk, hogy akik a világtalálkozóra eljöttek, nem csupán emlékeikben fognak megmerítkezni, hanem az erdélyi magyarság jövőjét alakító súlyos gondokban is." Fodor Imre alpolgármester Marosvásárhely fejlődésének a fő irányvonalairól tájékoztatta a hallgatóságot. Kirsch Attila elnök az Öregdiákok Baráti Köre nevében tájékoztatott: 2002-ben megszervezik a következő öregdiák-világtalálkozót, és létrehoznak egy olyan nonprofit társaságot, mely révén az iskolát, annak tanulóit támogatják. A külhonból hazatért öregdiákok közül a Németországban élő Simon János mérnök (aki anyagilag jelentős mértékben járult hozzá a találkozó megszervezéséhez), és a Magyarországról hazatérő Czire Dénes szólt ez egybegyűltekhez. Leleplezték Miholcsa József szobrászművész két alkotását: Bolyai Farkas és János mellszobrát. A Román Nemzeti Bank 50, a Román Kereskedelmi Bank 100 millió lejjel járult hozzá a költségek fedezéséhez. Ez Nagy Ágnesnek és Birtalan Józsefnek köszönhető, akik a két legjelentősebb hazai pénzintézet vezetőségének tagjai. A harmadik fő szponzor a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma volt. /(Máthé Éva): "Bolyaisnak lenni - a szellem diadalát jelenti" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./"
2000. szeptember 8.
A Nagykárolytól 8 km-re lévő Gencs faluban lelkes fiatalok - mert a falu 70-80 római katolikus hívének több mint felét a fiatalok teszik ki - elhatározták, hogy templomot építenek. A faluban ugyanis nem volt római katolikus templom. Egy egészen kis templomot szeretnének építeni, tájékoztatott Hevele Imre nagykárolyi esperes plébános, aki támogatja ezt a tervet. /Nagy Ágnes: Római katolikus templom épül Gencsen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./
2000. szeptember 19.
"Kiss Kálmán, a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt országos elnöke elmondta, hogy Nagykárolyban ebben az évben alakult meg pártjának helyi szervezete. A párt 1991-ben alakult meg, nyilatkozta, de intenzívebben idén léptek fel. Felvállalták a neoliberális eszmét, szerintük ez a doktrína gazdaságilag és társadalmilag is ki tudja mozdítani a holtpontról az erdélyi magyarságot. Szinte minden városban van alapszervezetük, jelentette ki, a legnehezebben Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön tudták létrehozni helyi szervezetüket, mert a székelyek ragaszkodtak az RMDSZ-hez. Kiss Kálmán szerint pártjának a helyhatósági választások előtt 20 ezer tagja volt, utána egyből felszökött 35 ezer fölé. A Romániai Magyar Szó munkatársa megkérdezte, miért volt szükség a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt megalakítására? Kiss Kálmán válaszában arról szólt, hogy az RMDSZ-esek az egységet prédikálják, de ők uszítják egymásnak vezetőiket. A Romániai Magyar Szabad Demokrata Pártban nincsenek torzsalkodások. Marosvásárhelyen az RMDSZ elvesztette a polgármesteri széket. "Gyorsan világgá kiáltották: ezért a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt a hibás, mert képes volt saját jelöltet indítani." Kiss Kálmán ezt cáfolta. Szerinte 38 ezren szavaztak az RMDSZ-re, 4-5 ezren a Romániai Magyar Szabad Demokrata Pártra, 29 ezer magyar pedig román pártokra szavazott. Az a 29 ezer ember nem a szabaddemokratákból ábrándult ki, hanem az RMDSZ-ből. Kiss fenyegetően lépett föl: ha az RMDSZ "ismét elindítja választás előtti rágalomhadjáratát ellenünk, mi is elővesszük" a dokumentumokat, amelyek sokat mondanak az RMDSZ viselt dolgairól... Az újságíró felvetette: a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt az egység felbontásának a veszélyét jelenti. Kiss újra magyarázkodott: "Mi nem az erdélyi magyarságra vagyunk veszélyesek." "Az erdélyi magyarságnak eddig nem volt alternatívája, a Romániai Szabad Demokrata Párt esélyt ad erre. Lehet, hogy ők is indítanak saját lapot, zárta a beszélgetést ennek a furcsa pártnak az elnöke. /Nagy Ágnes: A székelyek ragaszkodtak az RMDSZ-hez...Beszélgetés Kiss Kálmánnal, a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt országos elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./"
2000. november 3.
Nagy László, Nagykárolyban élő Károlyi Gáspár-kutató több mint öt évi "nyomozással" oklevéltárakból, egyetemi és teológiai könyvtárakból összegyűjtötte a Károlyi Gáspárról szóló könyvészetet. Pár éve könyvet is írt róla, mely a magyarországi testvérvárosban, Orosházán jelent meg. Legújabb kutatásainak eredményei egy következő, Károlyi Gáspárról szóló könyvben látnak napvilágot nemsokára. Könyvét azoknak szánja, akiket Károlyi Gáspár és kora érdekel, jelentette ki a vele készült beszélgetésben. Károlyinak születési éve sem ismert, csak következtetésekből fogadják el 1529-et vagy 1530-at. Szenczi Molnár Albert a Biblia hanaui kiadásában (1608) Caroli Gaspar-nak. a kiadás címlapján Cároli Gaspar-nak írta nevét. A Tótfalusi Kis Miklós amszterdami bibliakiadásában (1685) Karoli Gaspar, az 1700-as amszterdami kiadás címlapján Karoly Gaspar olvasható. 1704-ben a casseli kiadás címlapján jelenik meg fonetikus átírással Károli Gáspár alakban, és nevének ez az írott formája a bibliakiadások címlapján napjainkig megmaradt. Az 1990-ben Budapesten kiadott Szent Biblia címlapján: Magyar nyelvre fordította Károli Gáspár. Annak ellenére, hogy a Károli alak hosszú életűnek bizonyult, a név helyes írása Károlyi. Az 1890-ben felavatott gönci szobrán is Károlyi Gáspár olvasható és ma már az irodalomtudomány, és a nyelvészet is ezt ismeri el helyesnek. /Nagy Ágnes: Beszélgetés NAGY LÁSZLÓ, Károlyi Gáspár-kutatóval. . = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./
2000. november 7.
Nov. 5-én emlékoszlopot lepleztek le Nagykárolyban, a református temetőben. A márványtalapzatú, több mint 3 méteres márványobeliszken ez áll bevésve: "A második világháború hősi halottainak emlékére állította a millennium évében a nagykárolyi belvárosi gyülekezet". Az ünnepségen Tolnai István helyi tiszteletes bejelentette: az obeliszkállítás után a következő lépés az új református templom felépítése. /(Nagy Ágnes): Emlékoszlop Nagykárolyban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./
2000. december 19.
Dec. 12-én a Zilahi Bíróságon bejegyezték a zsibói székhelyű Wesselényi Társaságot. A szervezet fő célja a mostoha sorsra jutott Wesselényi-hagyaték őrzése, a Wesselényi-emlékek ápolása. A Társaság egyik fontos célkitűzése a Wesselényi-kripta felújítása. Mint ismeretes, a romokban heverő kripta és a közeli szakadék között állandóan csökken a távolság. A Wesselényi Társaság első elnöke Mátyus Éva zsibói RMDSZ-elnök, alelnökei Molnár Ilona és Nagy Ágnes. /Bejegyezték a Wesselényi Társaságot. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./
2000. december 23.
Mint minden évben '89 decembere óta az idén is decemberben elkezdődtek a gazdaköri összejövetelek a Nagykárolyi Gazdakör szervezésében, Szabó Gábor elnök, agrármérnök irányításával. A környékbeli gazdák bevonásával zajlanak e gazdaköri találkozások. A több mint 20 falu, község gazdáit is felölelő nagykárolyi gazdaköri összejövetelek tavaszig fognak tartani. Nagykárolyban él Vénig Zoltán agrármérnök, az RMGE (Romániai Magyar Gazdák Egyesülete) országos elnökségének egyik tagja, akinek nem kis szerepe van a városi és környékbeli gazdálkodás fellendítésében. /Nagy Ágnes: Megkezdődtek a nagykárolyi gazdakör-találkozók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./
2001. január 9.
"A marosvásárhelyi székhelyű Családok és Nagycsaládok Országos Egyesülete a múlt hét végén tartotta közgyűlését, amely vitával kezdődött. A kétéves tevékenységről szóló beszámolót Both Gyula alelnök készítette, a gyűlést pedig Nagy Ágnes alelnök vezette. András Dezső elnök már a beszámoló felolvasása előtt kijelentette: a közgyűlés szabályzatellenes, a községi küldöttségek, melyek képviselői jelen voltak a közgyűlésen, nem rendelkeznek szavazati joggal, hiszen nem jogi személyiségek. Bejelentette: a törvényszéken kezdeményezni fogja, hogy az egyesületet jogi úton számolják fel. András Dezső és a jelenlevő többi személy kölcsönös vádaskodásba bocsátkozott, majd András elnök úr és egy másik alapító tag elhagyták az összejövetel helyszínét. Az alelnöki beszámolóból kiderült: az 1997-ben bejegyzett egyesület, melyhez több nemkormányzati szervezet is csatlakozott, gazdag tevékenységet fejtett ki. Maros megyében Vásárhelyen kívül Gernyeszegen, Szászrégenben és Üvegcsűrön hoztak létre tagszervezetet. A Testvériség nevű, az egyesülethez csatlakozott szervezetnek Kiskenden és más Maros megyei helységekben is van fiókszervezetei. Ezek nagy részének székházat is szerzett az országos egyesület. Folyamatosan támogatták a nagy családokat, nem különben az árvízkárosultakat, nemcsak a hazaiakat, de az ukránokat is. A közgyűlést bojkottáló András Dezső egymaga 40 millió lejnyi támogatást szerzett az egyesületnek. Két év alatt mintegy 136 millió lej értékű adományt kaptak, kezeltek. Nemcsak Maros megyében, de Hargita és Kovászna megyében is készítettek esettanulmányokat szegény családokról, és lehetőségeik szerint segítették őket. A szegény családok gyermekeinek táborokat szerveztek. A gyűlésen jelen levő Fodor Imre marosvásárhelyi alpolgármester, aki székházhoz juttatta az egyesületet, felkérte annak tagjait és leendő vezetőségét: a szervezeten belül tisztázzák a vitás dolgokat, a nemes célok elérése érdekében pedig egyesítsék erejüket. A közgyűlésen megválasztották elnöknek Both Gyulát, alelnök maradt Nagy Ágnes és szintén alelnök lett Szász András. /Máthé Éva: Botrányos kezdet, csendes folytatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./"
2001. április 20.
"Nagykárolyban jártak az Erdélyi Napló szerkesztői. Eszemecserét szerettek volna folytatni olvasóikkal, akik azonban távolmaradtak, mindössze 13-an jöttek össze. Egyik közülünk Báthori Gyula gencsi református lelkész volt, aki a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt partiumi szervezetének alelnöke. Azt szerette volna elérni, hogy a sajtó, elsősorban az Erdélyi Napló, biztosítson több teret pártja véleményének, közleményeinek. Dénes László főszerkesztő sietett leszögezni: a "sajtót ilyen célokra nem lehet felhasználni". Dénes László főszerkesztő kifejtette: Erdélyi Napló Nagyváradon megjelenő polgári hetilap rövidesen 500. lapszámát nyomja, és az eseményt méltóan akarja megünnepelni. Szándékuk a nyár közeledtével amolyan kóberes szekérrel erdélyi körútra indulni, aminek során főleg a kisebb településeket keresik fel, a születendő riportokból pedig könyvet kiadni. Elárulta azt, hogy lapja fiatal munkatársainak fizetése 1,1 millió lej, de az idősebbek sincsenek túlfizetve. Az Erdélyi Napló külmunkatársainak egyáltalán nem tud fizetni, mert nincs reklámbevétele, mint a fővárosi elektronikus médiának. Emiatt magyarországi szerzőktől vesz át inkább cikkeket, mert azok szerzői nem követelőznek. Pomogáts Béla például soha nem kért honort... Dénes László leszögezte: Erdélyben nincs olyan újság, amely önmagában nyereséges lenne. Egyetlen kivétel a Szatmári Friss Újság, ami Veress István főszerkesztőnek köszönhető. A magyar lapok példányszáma hónapról hónapra csökken, mert a papír egyre drágább, a nyomdát fizetni kell. Mégis van olyan napilap (a Krónikára utalt), hogy sokkal többet nyomtat, mint amit el tud adni. Tízezerből alig háromezret, a többi a nyakán marad. Emiatt 25 ezer dollár a havi vesztesége. Ezzel szemben az Erdélyi Napló nem pocsékol. Csak annyit nyomtat ki, amennyit el tud adni. A 4000 példányból alig 10-20 havonta a remitenda. Értesülései szerint legutóbb az Illyés Közalapítvány csak a Romániai Magyar Szó és egyes megyei újságok között 20 millió forintot osztott szét. /Nagy Ágnes: Pomogáts Béla nem kér honoráriumot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./ A Romániai Magyar Szó szerkesztőségi megjegyzést fűzött a cikkhez: nem részesültek a húszmillióból, amit az Illyés Közalapítvány állítólag utoljára elosztott. - Ehhez hozzátehető: a Romániai Magyar Szó éles ellentétben áll az Erdélyi Naplóval."
2001. július 31.
"Az aradi magyar sajtó napja alkalmából szervezte meg a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE), Arad polgármesteri hivatala és a Nyugati Jelen bánsági napilap azt a háromnapos ünnepi rendezvényt július 27-29. között, amelybe belefért a MÚRE rendkívüli (kellőképpen be nem harangozott) közgyűlése, díjátadások és borkóstolás is. 140 éve, 1861-ben jelent meg Aradon az Alföld nevű lap, amelyről az elmúlt hétvégén emlékeztek meg az Erdélyből összesereglett újságírók. Júl. 28-án a MÚRE rendkívüli közgyűlésére került volna sor, de létszámhiány miatt későbbre kellett halasztani. (Este mégis megtartották a barackai szőlőben...) Ezen a napon Aradon tudományos ülésszakon vehettek részt az aradiak mellett a vendégek, a moderátor Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának elnöke volt. Puskel Sándor újságíró-helytörténész az 1861 és 1897 között megjelent Alföldet ismertette. Ezután következett a Simándi Böszörményi Zoltán riportpályázat kiértékelése és díjainak kiosztása. Első helyezést ért el a ditrói születésű Benkő Annamária, aki idén végezte el a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium tördelőszerkesztői szakát. Második helyezést Szőke Mária szabadúszó újságírónő, míg a harmadik díjon a Nyugati Jelen két munkatársa, Gujdár Gabriella és Andó András osztozhattak. Benkő Annamáriának az 500 dolláros pénzjutalom mellett ifjabb Böszörményi Zoltán - a lap főrészvényesének képviseletében - felajánlott egy állást is az aradi napilapnál. Dicséretben részesültek még: Nagy Ágnes, János Katalin és Gazda Árpád. /Papp Gy. Attila: Az aradi magyar sajtó napja. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 31./"
2001. október 11.
"Borbély László, az RMDSZ alelnöke, a képviselőház titkára a vele készült interjúban emlékeztetett, hogy a kormánypárttal megkötött egyezség végrehajtásának figyelemmel kísérése és a kapcsolattartás az ő feladata. Romániában nem történt meg a közigazgatás teljes decentralizációja, emiatt számos döntést még mindig Bukarestben hoznak meg. Az RMDSZ-nek jelenleg 21 embere van vezető poszton: Bíró Albin, a Biztosító Cégeket Felügyelő Ügynökség tagja, Birtalan József, a Közalkamazottak Ügynökségének alelnöke, Boros Zoltán, a Román Rádió Igazgatótanácsának tagja, Csendes László, a szekus dossziékat vizsgáló bizottság tagja, Csortán Ferenc és Grosu Magdolna, a művelődési minisztérium tanácsosai, Demeter Attila, a kormányfőtitkárság és a kis és közepes vállalatok minisztériumának tanácsosa, dr. Bartha István, az egészségügyi minisztérium vezérigazgatója, Erős Viktor, az Országos Értékpapír Felügyelő Bizottság tagja, Gálfalvi Zsolt, az RTV igazgatótanácsának tagja, Gáspárik Attila, az Audiovizuális Tanács tagja, Lokodi Emőke és Szarka Edit, a Számvevőszék tanácsosai, Markó Attila, a kisebbségi hivatal államtitkár-helyettese, Murvai László, az oktatásügyi minisztérium vezérigazgatója, Nagy Ágnes, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsi tagja, Nagy Benedek, a vallásügyi államtitkárság tanácsosa, Neményi József, a Versenytanács tagja, Péter Elek, az Ásványvíz Felügyelő Vállalat igazgatója, Reman Domokos György, a mezőgazdasági minisztérium aligazgatója, Varga Gábor, a Találmányi Hivatal elnöke. Borbély megállapította, hogy a kormánypárt sok esetben visszaél hatalmával és "felment" magyar szakembereket csak azért, hogy sajátjait ültesse székbe. - Az RMDSZ elégedetlen azzal az összeggel, amelyeket az illetékes hatóságok a magyar egyházaknak juttattak. Az ortodox egyház 92 milliárd lejt kapott templomépítésekre és -tatarozásokra, miközben a magyar történelmi egyházak összesen 700 millió lejhez jutottak hozzá. Az RMDSZ közbenjárt az SZDP vezetőségénél, a művelődési miniszternél, a felelős államtitkárnál, megpróbálta elérni, hogy az említett 40 milliárdból egyházaink megkapják a rájuk eső részt. /Gyarmath János: Az együttműködés nem diadalmenet. Interjú Borbély László ügyvezető alelnökkel, a képviselőház titkárával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./"
2002. március 26.
Magyarország 2,5 milliárd dolláros teljes tőkeexportjának 7 százaléka Romániába irányul – közölt Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára a hétvégén Debrecenben rendezett magyar-román üzleti konferencián. Elmondta: jelenleg 3.500 magyar-román vegyes vállalat van Romániában, amelyek 200 millió dollár tőkét fektettek be a szomszédos országban. - Ezzel Magyarország a 13. helyen áll a romániai tőkebefektetők sorában - tette hozzá Németh Zsolt. Tavaly 1,1 milliárd dollár volt a kereskedelmi forgalom a két ország között. - Romániába 760 millió dollárért exportáltunk, míg az import 362 millió dollár volt - fűzte hozzá Németh Zsolt. Németh Zsolt kulcsfontosságúnak nevezte, hogy "kiszámítható, szabályozott gazdasági környezet várja a magyar befektetőket Romániában". A tanácskozáson Nagy Ágnes, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja azt hangsúlyozta, hogy "a román pénzpiac stabil, elkötelezetten az Európai Unió felé haladnak". /Magyar-román üzleti konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./
2002. március 29.
Erdődön a várról roma gyermekek és felnőttek hordják el a téglákat, köveket. Két fiatal videóra vette a vár képét, összehasonlították tavalyi felvételükkel, akkor látszik, mennyi követ elhordtak azóta. Azért készítik a felvételeket, hogy legalább így megmaradjon, mi volt itt, Erdődön, ahol Petőfi Sándor hajdanában esküdött. /Nagy Ágnes: Hordják a téglákat…= Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./
2002. november 20.
"Tőkés László püspök kifejtette, hogy a kivándorlással szétszakadozik az erdélyi magyar kistársadalom, az egyéni cselekedet kihat a közösségre, a gyülekezetre, a falura, városra, egész Erdélyre. "Receptet nem tudok nyújtani, csak bíztatást, hogy ott ahol vagyunk, mindent meg kell próbálnunk a helyzet jobbra fordítása érdekében", hangsúlyozta. "Nemcsak a hit, hanem az emberi életösztön forrásai is elapadtak." Hirdetni kell az Evangéliumot, az emberek nem találják a visszavezető utat a tiszta forráshoz. A nemzedékek közötti folytonosság megszakadó félben van. /Nagy Ágnes: Gyógyítható-e a kivándorlás betegsége? Beszélgetés Főtiszteletű Tőkés László püspök úrral, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./ "
2003. január 11.
"Kovács Nemere nyugdíjas tanárként mondta el véleményét a megváltozott a középiskolai magyar tanrendről. A diákok véletlenül tudhatják csak meg, hogy a magyar irodalomban volt egy Janus Pannonius, egy Eötvös Károly, egy Móra Ferenc, esetleg egy Sík Sándor vagy Nemes Nagy Ágnes. Tizenkettedikben az erdélyi magyar irodalmat kellene tanítani. Hamarabb született erdélyi magyar irodalomtörténeti értékelés románul, mint magyarul, egyelőre tehát erdélyi irodalomtörténet kellene. Az erdélyi magyar irodalom - regionális jelentkezésként - Szabó Dezsőékkel kezdődik. Aztán van utódállami, romániai magyar irodalom. Nem esik szó Nyírő Józsefről, Ligeti Györgyről, alig esik szó Kemény Jánosról, Bánffy Miklósról, a Romániában halálraítélt Wass Albertről, Reményi Sándorról, P. Gulácsy Irénről, másokról, a Pásztortűz, az Erdélyi Helikon, az Erdélyi Fiatalok vagy más lapok és folyóiratok íróiról. Kós Károly életművét még mindig a Budai Nagy Antal históriája szemlélteti, viszont a Varjú nemzetség csak csonkán jelent meg , Tamási Áron-összkiadás sincs. Viszont életmű-kötet tiszteleg Gaál Gábor, Szilágyi András, Korvin Sándor, Brassai Viktor, Salamon László, Hajdu Zoltán stb. előtt. Nincs itt valami aránytalanság? /Sz. Cs.: Akinek inge, vegye magára. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./"
2003. január 20.
"A Magyar Kultúra Napja alkalmából Budapesten jan. 18-án átadták a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány díjait. Alapítványi fődíjat kapott Csikós Nagy Béla közgazdász akadémikus gazdaságtudományi-kutatói életművéért és Szabó István filmrendező-egyetemi tanár filmalkotói és művésztanári életművéért. Az alapítvány Pázmány Péter felsőoktatási díjat adományozott Fabiny Tibor teológiai tanárnak, Izsák Lajos történész, egyetemi tanárnak. Kerekes Sándor közgazdász, egyetemi tanárnak, Deák Ferenc kutatási díját Kemény István szociológusnak, Nagyné Szegvári Katalin jogász, egyetemi tanárnak, Trefort Ágoston közoktatási díjat kapott Magyar Józsefné Wild Katalin egyetemi tanár, Z. Orbán Erzsébet tanár, Kodály Zoltán közművelődési díjat ítéltek Csepeli István fafaragó népművésznek, a Rajkó Zenekarnak, ifj. Sapszon Ferenc karnagynak és zenetanárnak, Kemény Zsigmond-díjat adományoztak Szilágyi István Kossuth-díjas, Kolozsváron élő írónak. Nemes Nagy Ágnes-esszédíjjal jutalmazta az alapítvány Bányai János újvidéki irodalomtörténészt, egyetemi tanárt és Hankiss Elemér szociológust, egyetemi tanárt. /A Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány díjátadása. Kemény Zsigmond-díjat kapott Szilágyi István író. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./"