Hatvanéves lenne Szilágyi Domokos, akire jún. 26-27-én kétnapos ünnepséggel emlékeztek az EMKE, a Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/ és a Szatmár megyei Művelődési Felügyelőség jóvoltából, mert annak vezetője, George Vulturescu, maga is költő. Szatmárnémetiben, a katolikus pasztorációs központban irodalmi tanácskozással kezdődött az emlékezés /Szilágyi Domokos Napok/. Az EMKE alelnöke, Muzsnay Árpád megnyitója után a Bécsből jött Szépfalusi István, az ottani Bornemissza Péter Társaság titkára vezette a tanácskozást. Előadást tartott többek között Kádár Ferenc nagykárolyi költő, Kereskényi Sándor, Csirák Csaba, a Szent-györgy Albert Társaság társelnöke, majd Illyés Kinga műsora következett, este megkoszorúzták Szilágyi Domokosnak a megyei kórház előtti parkban álló szobrát. Másnap Nagysomkúton, a költő szülőházában megnyitották a Szilágyi Domokos emlékszobát. Az emlékszoba további emlékeket vár mindenkitől. /Sike Lajos: Irodalomtörténeti pillanat Nagysomkúton. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4-5., Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 27./

Aug. 7-én Sződemeteren Erdély és a világ minden magyar közösségéhez fordult a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága /VET/ annak érdekében, hogy emeljék fel szavukat a jugoszláviai magyar fiatalokért. A felhívás hangsúlyozta: elfogadhatatlan akár egyetlen magyar fiatal vérének kiontása is egy olyan háborúban, amelyhez sem nekik, sem a magyar nemzetnek semmi köze sincs. A világméretű, aláírásgyűjtésre való felhívást Sződemeteren, Kölcsey szülőfalujában bocsátották ki, a Himnusz születésének 175. évfordulója alkalmából rendezett ünnepség keretében. A felhívást aláírta többek között Tőkés László püspök, Tempfli József nagyváradi püspök és Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke. Az aláírók felhívnak egyben minden felelős politikai tényezőt és intézményt, fékezzék meg a balkáni vérontást és hassanak oda, hogy a jugoszláviai magyarok koszovói bevetése véget érjen. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 10., Szabad Hét Nap (Szabadka), aug. 12., Magyar Nemzet, aug. 10./

"Varga Attila parlamenti képviselő a Szatmári Friss Újságban azt javasolta, hogy a megyei választmány ne vegyen részt az Érmihályfalvára hirdetett fórumon. Ennek ellenére Szatmárnémeti városi RMDSZ-szervezete testületileg képviselteti magát az érmihályfalvi fórumon, jelentette be Kabai István elnök. Szabó Károly szenátor szerint a fórumon álmegújulást hirdetnek és "delegitimizálni akarják az RMDSZ-t". Pécsi Ferenc képviselő szerint nem kell elmenni a fórumra, Muzsnay Árpád viszont jelen lesz. /Érmihályfalva csak elmélyíti a problémát! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./"

A Szatmár Megyei Művelődési Felügyelőség, a Kölcsey Kör és az EMKE nov. 20-án és 21-én kilencedik alkalommal rendezi meg az Ifjú szívekben élek Kárpát-medencei vetélkedőt és érmindszenti zarándoklatot. A rendezvényről Muzsnay Árpád számolt be a Szatmári Friss Újság hasábjain. A vetélkedőre eddig 17 csapat jelezte részvételi szándékát. Szatmárról a Kölcsey Ferenc Kollégium, a Református Gimnázium és a Hám János Szemináriumi Líceum, valamint a Nagykárolyi Hepaj csapata vesz részt a vetélkedőn. Magyarországról a budapestiek, a debreceniek, a hajdúnánásiak, a nyíregyháziak és a sátoraljaújhelyiek, Jugoszláviából a kishegyesi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület csapata, Erdélyből a kolozsváriak, a marosvásárhelyiek, a nagyváradiak, a nagybányaiak és a kézdivásárhelyiek mutatják be műsorukat. Bár készültek, az árvíz miatt mégsem vesznek részt a kárpátaljaiak. A zsűriben olyan személyiségek lesznek mint: Medvigy Endre, az Irodalmi Társaságok új elnöke, Indig Ottó, az Ady Társaság elnöke, Porkoláb Albert tanár, Kovács Ferenc rendező, Tóth-Páll Miklós színművész és Görbe István tanár. Nov. 21-én elzarándokolnak az érmindszenti Ady Múzeumhoz és szoborhoz. Az eseményt . Kányádi Sándor verseiből összeállított műsor zárja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

"A szatmárnémeti RMDSZ jan. 29-én tartott közgyűlésén Kabai István, a szatmárnémeti RMDSZ elnöke kijelentette: A tagság hangulata rossz, mint minden romániai magyaré, mint a legtöbb románé! Az okok ismertek: gazdasági csőd, politikai és társadalmi bizonytalanság, az újabb bányászjárás keltette félelem, a szélsőségek előretörése. A koalíciós egyeztetés nemcsak fent, hanem lent is rosszul működik, mert az RMDSZ-nek járó 23 igazgatói és igazgatóhelyettesi posztból mindössze 9-et sikerült elfoglalni. Az önkormányzatban a partnerek összevissza szavaznak, de számunkra fontos kérdésekben nem úgy, mint ahogy előzőleg ebben megegyeztek. Így eredményt jogaink érvényesítésében alig sikerült elérni. Szatmárnémeti bejáratánál ma sincs kétnyelvű tábla. (A krónikás nem érti, miért nem tanulnak a károlyiaktól, ott eleve román-magyar-német táblát javasoltak, és gond nélkül megvalósult. A három nyelvet nemcsak bizonyos tradíció, hanem az is indokolná, hogy egyre több német cég települ a városba!) Lesz viszont Hám János-szobor, méghozzá a régi főtéren, közvetlenül a római katolikus katedrális előtt! Csak hát erre Muzsnay Árpád volt megyei elnök azt mondhatja: ő négy szobrot akkor állított, amikor az RMDSZ ellenzékben volt. Kiverekedte, kiverekedték. S akkor most, amikor kormányban vagyunk, miért megy némely dolog még nehezebben? Az egyik felszólaló azt mondta: azért, mert a városi szervezetben kevés a dinamikus és kezdeményező egyéniség, aki, ha elindít valamit, végig is viszi. A kezdeményezés hiányával magyarázható, hogy a Szatmárnémetihez aránylag közel lévő Debrecen és Nyíregyháza mind ez ideig nem indított a városban kihelyezett egyetemi, főiskolai kart, jóllehet volna rá igény, hisz évente két osztályra való magyar fiatal megy innen anyaországi egyetemekre, s akik itthon maradnak, az aradi Goldis magánegyetem szatmári tagozatára járnak. Miért ne adhatnák inkább ezt a pénzt a Kossuth Lajos Egyetem ide helyezendő karának fenntartására, s ráadásul még anyanyelvükön is tanulnának! Sajnos, erre a felvetésre nem reagált az RMDSZ városi vezetése. Sok szó esett a közgyűlésen az ifjúságról, képviselői közül csak néhányan voltak jelen. Pécsi Ferenc parlamenti képviselő a civil szervezetek és alapítványok markánsabb jelenlétét, megmutatkozását szorgalmazta. Varga Attila megyei elnök többek között arról beszélt, hogy a szervezeti keretet erősíteni kell. Ám a legötletesebb hozzászólás kétségtelen az egyik "veterán" RMDSZ-esé, a Medve Sándoré volt, aki az új, immár országosan egységes tagsági könyvet felmutatva azt javasolta: legyen ajánlólevél az anyaországban! Amolyan nemzettagsági igazolvány, vízumjogossági igazolás, de ha kell, arra is alkalmas, hogy felmutatója kedvezményes jeggyel juthasson be például a Magyar Nemzeti Múzeumba!? Kíváncsiak lennénk, milyen visszajelzést kap egy ilyen javaslat az anyaországból? /"Az új RMDSZ-tagsági könyv legyen ajánlólevél az anyaországban!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./"

"Máj. 7-én Szatmárnémetiben Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke nyitotta meg az V. Jakabffy Napok tudományos tanácskozását. Bárdi Nándor történész, a Teleki Alapítvány tudományos kutatója tartott lebilincselő előadást a romániai magyarság önszerveződéséről. Többek között előadást tartott Székelyhidi Ágoston történész, Pomogáts Béla, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Szöllősy-Vágó László, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség főtitkára, Benedek Gyula, szatmárnémeti nyugalmazott statisztikus, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke, Markó Béla szövetségi elnök, Göncz László szlovéniai történész, az ottani Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet képviselője, Duray Miklós szlovákiai magyar parlamenti képviselő, Bence Lajos szlovéniai történész. /(kereskényi): V. Jakabffy Napok Szatmárnémetiben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 8./ "Magyarország felértékelésével a határon túli magyarság is felértékelődött", mondotta előadásában Szabó Tibor. Hozzátettte: türelmes, de következetes politikával az integráció keretében megvalósulhatnak régiónkban a kisebbségi jogok. A koszovói kérdés megfelelő rendezése az egész térségben kedvezően befolyásolhatja a kisebbségek helyzetét, a demokrácia gyakorlati érvényesülését. A határon túli magyarság esélyei azért is jók, mert ők mindig békés eszközökkel kívántak érvényt szerezni jogaiknak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./"

Máj. 8-án Szatmárnémetiben, a római katolikus temetőben megkoszorúzták Jakabffy Elemér sírját. Jelen volt Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Göncz László, a szlovéniai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet igazgatója, Varga Attila és Kabai István az RMDSZ Szatmár megyei, illetve szatmárnémeti szervezete képviseletében, Muzsnay Árpád az EMKE és a szatmárnémeti Kölcsey Kör, Csirák Csaba a Szent-Györgyi Albert Társaság, Illés István a Bocskay Szövetség részéről, valamint hazai és külföldi értelmiségiek és Jakabffy más tisztelői. /Jakabffy szelleme ma is él. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 10./

Szatmárnémetiben, a Kölcsey Kollégiumban Páskándi Géza költő egykori iskolájának könyvtárában máj. 25-én dokumentációs központot hoztak létre, ahol nem csupán a névadó költővel kapcsolatos könyvek, kiadványok, kéziratokat gyűjtik, hanem a szatmári iskolákban tanult jeles értelmiségiek alkotásait, továbbá minden olyan irodalmi, történelmi és egyéb vonatkozású nyomtatványt és kéziratot, melyek az irodalmi, a hely- és művelődéstörténeti kutatásokat elősegíthetik, hozzájárulhatnak Szatmár megye és a térség jobb megismeréséhez, a tudomány, a művészet és a művelődés terén betöltött szerepének dokumentált feltérképezéséhez. Az alapítók remélik, hogy mielőbb újabb kötetekkel, film- és hangszalagokkal gazdagodik a dokumentációs központ. /Muzsnay Árpád: Páskándi-központ Szatmárnémetiben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

Sződemeteren aug. 6-án Kölcsey-ünnepséget szervez a Szatmárnémeti Kölcsey Kör, a tasnádi és a szilágypéri RMDSZ, valamint az EMKE. Köszöntőt mond Varga Sándor sződemeteri református lelkipásztor és Muzsnay Árpád, a Szatmárnémeti Kölcsey Kör elnöke. Beszédet mondanak: Bosák Nándor debreceni római katolikus püspök, Hamar Péter, a fehérgyarmati Kölcsey Társaság titkára, Kötő József oktatásügyi államtitkár, az EMKE ügyvezető elnöke, Mészáros István miskolci református püspök, Riedl Rudolf, Szatmár megye prefektusa, Tabajdi Csaba magyarországi országgyűlési képviselő, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök, Tőkés László királyhágómelléki református püspök, Vulturescu George, Szatmár megye művelődésügyi főtanácsosa. Ez alkalommal két évfordulóra emlékezik a sződemeteri református magyar közösség: idén tizedik alkalommal emlékezhetnek templomukban Kölcsey Ferencre születésnapján, és öt éve avatták fel a cinteremben elhelyezett Kölcsey-szobrot, Kő Pál művét. /Gáspár Attila: Augusztus 6-án Kölcsey-ünnepség Sződemeteren. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./ Sződemeteren a magyarul még jól-rosszul beszélők száma nem éri el a negyvenet. - A helybeli görög katolikus lelkész plébániáján, a hajdani nemesi úrilakon 1890-ben elhelyezett emléktábla hirdeti, hogy itt született Kölcsey Ferenc. Két évtizede felső parancsra le kellett volna szedni a feliratot, de az akkor még ortodox hitű sződemeteriek nem engedelmeskedtek a pártutasításnak: bevakolva mentették meg a márványtáblát. 1989 után, az első szabad évforduló nyomán a kúria külső falára helyezett kétnyelvű emléktábla eltűnt, s a másodikat is leverték ismeretlen tettesek, de a lelkész biztosította a szülőházban tisztelgőket arról, hogy a Kölcsey emlékét megörökítő felirat rövidesen a helyére kerül, méghozzá véglegesen. /Szilágyi Aladár: A tizedik Kölcsey-ünnep Sződemeteren. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 9./

"Aug. 6-án Sződemeteren Kölcsey Ferencre emlékeztek. Vajon kiérdemeljük-e a védőkart, melyet a Himnusz mint Isten a küzdőknek nyújt? - tette fel a kérdést beszédében Kötő József államtitkár, az EMKE ügyvezető elnöke. A sorrendben tizedik sződemeteri találkozóra ezúttal is többszázan is eljöttek. Eljött Mészáros István miskolci református, Bosák Nándor debreceni katolikus püspök, köszöntőt mondott Tabajdi Csaba országgyűlési képviselő, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Bitay Károly kolozsvári főkonzul, más személyiségek. Ezt követően Muzsnay Árpád, a szatmári Kölcsey Kör elnöke üdvözölte a jelenlévőket. Tempfli József nagyváradi katolikus püspök Kölcsey emberi nagyságáról beszélt. Kölcsey példáját időszerűnek tartja a diszkriminációval szemben. "Mi itt akarunk élni és itt akarjuk jól érezni magunkat!" Tőkés László püspök az egyszerű dolgokban megnyilvánuló hazaszeretetet, a szülőföldhöz ragaszkodást hangsúlyozta, kiemelve, hogy csak a cselekvő hazaszeretetnek van értelme. "Igen, nemzetrészek vagyunk és azok akarunk lenni! Az együttgondolkodásban és a közös felelősségben látjuk a megmaradás feltételeit. Igaz, rosszul állunk, de nem olyan rosszul, hogy ne tudnánk előre lépni" /A Himnusz atyjánál, Sződemeteren. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./"

Szatmárpálfalva református gyülekezete és a helyi Teleki Blanka Nőszövetség aug. 7-én hármas emlékjelhagyó ünnepséget szervezett. Tőkés László püspök hirdetett igét. Az istentisztelet után az ünnepség a templomkertben folytatódott. Tőkés László beszédében elmondta, hogy az anyanyelvvel együtt a hazaszeretetet is be kell oltani a gyerekek szívébe. Üvegesné dr. Hornyák Mária tudományos kutató /Martonvásár/ Teleki Blanka Szatmárpálfalván címmel tartott előadást. Javasolta, hogy alapítványi támogatással Pálfalván hozzanak létre egy Teleki Blanka múzeumot. A szatmári lelkészkar elhatározta, hogy ebben az évben kopjafát állít a megye 1848-49-es hőseinek emlékére. Habarics Károly fafaragó munkája elkészült és ez alkalommal felavatták. Muzsnay Árpád, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület partiumi képviselőjeként szólt arról, hogy mennyire fontos bepótolni mindazt, amit a múltban elmulasztottak. Felavatták a három emlékművet. a Teleki család emlékére Balogh Gáspár István képzőművész által készített domborművet, az 1848-49-es szabadságharc emlékére állított, Habarics Károly fafaragó által készített kopjafát, végül a második világháború pálfalvi hőseinek emléktábláját. /Hármas emlékjelhagyó ünnepség Pálfalván. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 9./

Okt. 16-án a Szilágy megyei Nagymonban Márton Gyula-emlékszoba avatással kezdődik meg a X. Zilahi Nemzetiségi Fesztivál. A nyelvészre Péntek János és Muzsnay Árpád emlékezik. Okt. 17-én tartják az egyházi kórusok fesztiválját a magyar baptista imaházban. A tervek szerint a fellépő kórusok: a magyar baptista vegyes kórus, a zilahi tanítóképző Wesselényi leánykara a zilahi görög katolikus templom énekkara, a zilahi baptista gyülekezet gyermekkórusa, a zilahi román baptista gyülekezet énekkara, valamint a zilahi baptista gyülekezet ifjúsági énekkara. /Nemzetiségi fesztivál. Egyházi kórustalálkozó a baptista imaházban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./

Okt. 7-én Aradon ülésezett az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/ országos elnöksége. A tanácskozást Dávid Gyula egyetemi tanár, az EMKE elnöke vezette, s jelen volt dr. Kötő József egyetemi tanár, oktatási államtitkár, Dáné Tibor ügyvezető elnök, Tófalvi Zoltán közíró, alelnök, Sebesi Karen Attila, az RMDSZ ügyvezető elnöksége művelődési alelnöke, Muzsnai Árpád tanár, alelnök és Balogh Ferenc műemlékvédelemmel foglalkozó előadó. Napirenden szerepelt a Kisebbségi Tanácshoz és az EMKÉ-hez érkezett, 2000-re szóló pályázatok megbeszélése és elbírálása, az 1999-es EMKE-díjak odaítélésének véglegesítése. Néhány megye javaslatot tett a megyei EMKE elnöki és az RMDSZ művelődési alelnöki munkakör személyi egyesítésére, azonban ezt az elnökség elvetette, hiszen a két szervezet önálló, saját alapszabályzattal bíró jogi személy. Az elnökségi ülés után testületileg megtekintették a kiszabadult Szabadság-szobrot. /EMKE - elnökségi ülés. = Nyugati Jelen (Arad - Temesvár), okt. 20./

Margittán nov. 21-én emlékeztek Ady Endrére, születésének 122. évfordulója alkalmából. A rendezvény vendége volt Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke, továbbá Muzsnay Árpád, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület alelnöke, valamint Rákóczi Lajos parlamenti képviselő. Isten megsegített bennünket, s most itt vagyunk együtt örülni, együtt ünnepelni Margitta magyarságával - fejtette ki beszédében Dudás Károly. A margittai középiskolások és a Szabadka melletti kishegyesi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület rövid műsorral idézte a költőóriás emlékét. /Ady Endrére emlékeztek. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 23./

"November 20-án a tizedik alkalommal megrendezett érmindszenti Ady-zarándoklat alkalmából Adyfalvára sokan érkeztek a Vajdaságból, Magyarországról is. Az Ady-szobor előtt Muzsnay Árpád, az EMKE elnöke, a zarándoklat szervezője ünnepi megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy 1990-ben, amikor első alkalommal gyűltek össze, nem gondolták, hogy reményeiknek csak csekély hányada valósul meg. Gheorghe Buboi, Érkávás polgármestere a "Dunának, Oltnak egy a hangja" költőjének internacionalizmusát méltatta román nyelven. Carol König, a román művelődési minisztérium osztályvezetője kifejtette, hogy csak úgy lehet egészséges bármely ország képzeletbeli teste, ha benne a kisebbségek szabadon lélegezhetnek. Soltész Levente kolozsvári konzul az anyaország nevében köszöntötte az ide elzarándoklókat, majd Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke beszélt, majd Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének alelnöke arra az Adyra emlékezett, aki látnoki erejével előrevetítette a 20. századi magyarság tragikus sorsfordulóit, az anyaországról leszakított testrészek magyarjainak vergődő harcait is. Számos szervezet, intézmény koszorúzott. /Érmindszenti zarándoklat - tizedszer. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./"

Nov. 27-én tartotta EMKE tisztújító közgyűlését Kolozsváron, az összejövetel végén kiosztották a közművelődésben jelentős szerepet játszó személyiségeknek az idei EMKE-díjakat, a Venczel Árpád készítette szobrokat és plaketteket. Megjelent többek között Bálint-Pataki József a Határon Túli Magyarok Hivatala képviseletében, valamint Kelemen Hunor államtitkár és Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Dávid Gyula elnöki beszámolójában arról az átlagosnál is mozgalmasabb tevékenységről szólt, az RMDSZ és az EMKE viszonyáról kifejtette: félretéve a rivalizálást, a két szervezetnek kéz a kézben kell haladnia. Kötő József államtitkár, az EMKE ügyvezető elnöke az önszerveződés eredményeiről számolt be, a sikeresen működő tizenöt művelődési központról, és a közgyűjtemények (Szabédi-ház, Györkös-Mányi Albert Emlékház) létesítésének jelentőségéről. Az erdélyi magyarságnak önálló kulturális modell megvalósítására kell törekednie. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kijelentette: Az EMKÉ-ben nincs helye a politikának, az EMKE-politikának viszont jelen kell lennie az RMDSZ-ben. Kelemen Hunor államtitkár előadásában hangsúlyozta, hogy az elmúlt tíz évben a legfontosabb tevékenység az építkezés volt. Központi adminisztrációban már csak a Kolozsvári Állami Magyar Színház és Opera, valamint a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház van. A többi hasonló profilú intézmény, valamint a megyei könyvtárak, múzeumok az önkormányzatok hatáskörébe kerültek. A legnagyobb gondot a falusi kultúrházak és könyvtárak okozzák, hiszen se szeri se száma azoknak a polgármestereknek és tanácsosoknak, akik nem hajlandók áldozni a kultúrára. A felszólalók a támogatások elosztásában nagyobb áttekinthetőséget kértek. A tisztújítás eredménye a következő. Elnök Kötő József, ügyvezető alelnök Sebesi Karen Attila, alelnökök Muzsnay Árpád, Matekovics Mária, Tófalvi Zoltán, Ördög Gyárfás Lajos, titkár Dáné Tibor Kálmán, elnökségi tag Balogh Ferenc, kincstárnok Katona Réka, ügyvezető tanács Németh Ildikó, Sebesi Klaudia, pénzügyi ellenőr Bartha Margit. A tiszteletbeli elnök Dávid Gyula /az EMKE eddigi elnöke/ lett. Az EMKE tiszteletbeli tagokat választott, köztük van Dudás Károly (Vajdaság), Göncz László (Szlovénia), Kollár Péter (Szlovákia) is. - Kiosztották az EMKE-díjakat. Az EMKE újonnan megválasztott országos elnöke, Kötő József életműdíjat vehetett át. A díjazottak között van Farkas Árpád, a Háromszék napilap főszerkesztője /Kacsó Sándor-díj/, Sebesi Imrét (post mortem), /Janovics Jenő-díj/, Fodor Csaba a magyar folklór népszerűsítéséért /Kacsó András-díj/, Antal Mária az állandó gyimesbükki néprajzi kiállítás létrehozásáért /Bányai János-díj/, Bíró István (post mortem) a pedagógustársadalmat szolgáló intézményteremtő munkájáért és Matekovics Mihály Arad és környéke magyar kulturális életét fellendítő munkásságáért /Kun Kocsárd-díj/, Benkő András erdélyi zenetörténeti kutató /Nagy István- díj/, Tarr László színművész /Bánffy Miklós-díj/, Gaál András a 25 éves gyergyószárhegyi alkotótábor szervezéséért /Szolnay Sándor-díj/, Bogdán Zsolt színművész /Kovács György-díj/, Borbáth Júlia színésznő /Poór Lili-díj/, Demeter András /Kemény János-díj/, Barabás Olga rendező /Kádár Imre-díj/, Mészáros József könyvtáros /Monoki István-díj/, Szabó Éva néptánctanító /Vámszer Géza-díj/ Simori Sándor az amatőr színjátszó /Szentgyörgyi István-díj/. /Németh Júlia: Tisztújítás az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

A Miskolc közelében levő Mályiban találkoztak a régió, a Felvidék, Kárpátalja és a Partium magyar kulturális életének képviselői. A Partiumot Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke képviselte. A régió kulturális tényezői már a rendszerváltás után megkezdték a kapcsolatok építését, Kapcsolatok néven egy alapítványt is létrehoztak, azután elapadtak a forrásai. A Partium magyarsága - elsősorban a szatmáriak - ennek ellenére tovább építették az együttműködést, a miskolciakkal. Ennek eredményeként a borsodiak rendszeresen ott vannak a szatmáriak Ady- és Rákóczy-ünnepségein, a Gellért Sándor nevét viselő szavalóversenyen, vagy a Hajnal akar lenni! népdal vetélkedőn. Ám, a régió többi részeivel a kapcsolat elapadt, vagy nagyon ötletszerűvé vált. Esély van arra, hogy a Kapcsolatok Alapítvány ismét hozzájusson forrásokhoz, segítve ezzel a régió művelődési együttműködését. /A kultúrák régiója hamarabb létrejöhet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

Január 22-én Kolozsváron ülésezett az EMKE Országos Elnöksége. Jelen voltak: Dávid Gyula tiszteletbeli elnök, Kötő József elnök, Matekovits Mária bánsági, Muzsnay Árpád partiumi, Ördögh Gyárfás Lajos székelyföldi alelnökök, valamint Balogh Ferenc elnökségi tag és Dáné Tibor Kálmán titkár. Az elnökség áttekintette az 1999-es év szervezeti tevékenységét, és az EMKE 2000. évi cselekvési stratégiáját. Az ülésen döntést hoztak a Kisebbségi Tanács közművelődést támogató alapjainak az első negyedévre történő szétosztásáról. Az elnökség márciusban tartja következő ülését, ahol várhatóan a Kisebbségi Tanács közművelődést támogató alapjainak az év hátralevő részére, ugyancsak pályázati úton történő szétosztásáról hoznak döntést, valamint javaslatokat tesznek a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma határon túli közművelődést támogató alapjainak, az addig beérkező pályázatok alapján történő szétosztásáról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 24. - 1643. sz./

Tíz éve minden évbe megrendezték Szatmárnémetiben, a római katolikus székesegyházban a kórustalálkozót. E kórusseregszemle egyike a régió rendszeres kulturális rendezvényeinek. Énekeltek Nagybányáról református, római katolikus és baptista kórusok, a koltó-katalini református dalárda, Máramarosszigetről a Hollósy Simon kórus. Az idei kórusseregszemlére hat máramarosi kórus jött el. - A nagybánya-újvárosi református egyházközség kórusa 1998-ban alakult. A koltó-katalini református egyházközség kórusa (Téglás Lajos vezényletével) egyike a kórusseregszemle legkitartóbb résztvevőinek. A nagybányai veresvizi római katolikus egyházközség kórusának harminc tagja van. A nagybánya-óvárosi református egyházközség kórusa 1990-ben szerveződtek újjá, állandó vezetőjük Décsey Zsuzsánna. Máramarossziget református gyülekezetének kórusa is jelen volt. A máramarosszigeti Hollósy Simon Vegyeskar -1990-ben alakult. A szinte nyelvszigetté vált városban a kórus egyike a hagyományőrzés, a nemzetiségi kultúra végvárainak. A kórustalálkozó szervezői: a Szatmárnémeti Kölcsey Kör, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület és a Romániai Magyar Dalosszövetség, és a rendezvény fáradhatatlan főszervezője: Muzsnay Árpád, a Kölcsey Kör elnöke, az EMKE alelnöke. /"És énekelének új éneket" X. Ökumenikus Kórusseregszemle - Szatmárnémeti, 2000. február 11. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), 670. szám, febr. 25. /

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Országos Vezetősége kezdeményezésére a román Művelődési Minisztériummal közösen "A 2000. esztendő művelődési eseményeinek szervezési és finanszírozási kérdései" címmel Szatmárnémetiben szakmai megbeszélést tartottak márc. 4-én a megyei művelődési felügyelőségek magyar nemzetiségű tanácsosai, a megyei RMDSZ-szervezetek művelődési alelnökei, valamint a minisztérium nemzetiségi főosztályának tanácsosai között. A Kelemen Hunor művelődési államtitkár és Kötő József EMKE-elnök vezette tanácskozás hasznosnak bizonyult. Az Európai Unió támogatásainak megszerzése alapos felkészülést, tájékozódást igényel. Célszerűnek mutatkozik a jövőben régiókkénti találkozók megtartása is. /Muzsnay Árpád: Országos közművelődési tanácskozás Szatmárnémetiben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 7./

Az EMKE kezdeményezésére, a Művelődési Minisztérium támogatásával tanácskozást tartottak Szatmárnémetiben A 2000. esztendő közművelődési eseményei és annak szervezési-finanszírozási kérdései címmel. Jelen voltak többek között az EMKE országos vezetése Kötő József elnökkel az élen, Kelemen Hunor, a Művelődési Minisztérium államtitkára, Grosu Magda és Csortán Ferenc, a minisztérium nemzetiségi főosztályának tanácsosai. Muzsnay Árpád, a találkozó egyik szervezője, az EMKE alelnöke szerint a tanácskozás elérte célját, mert több fontos dologra ráirányította a figyelmet. Nem egy helyen a szegénységre, a pénztelenségre hivatkozva alapvetően fontos rendezvényeket sem támogatnak az önkormányzatok. Fel kell készülni az EU-s pályázatokra, mert egyre közelebb az az idő, amikor többféle regionális művelődési rendezvényre, programra az unió támogatását is lehet kérni. A tanácskozáson jelen lévők közül többen most tudták meg: képzésre is igényelhetnek jelentős összeget. A szórványban jelentkeznek az oktatási gondok. A gyors beolvadás miatt két-három éven belül az érseki székhelyen, Gyulafehérváron már nem lesz magyar V. osztály az elemiben. /Az önkormányzatok támogassák jobban a kultúrát is! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

Ápr. 8-án, Kolozsváron ülésezett az EMKE Országos Elnöksége. Jelen voltak: Kötő József elnök, Sebesi Karen Attila ügyvezető elnök, Matekovits Mária (Arad), Muzsnay Árpád (Szatmárnémeti), Tófalvi Zoltán (Marosvásárhely) és Ördögh Gyárfás Lajos (Sepsiszentgyörgy) régiós alelnökök, valamint Dáné Tibor Kálmán titkár. Az ülésen meghívottként jelen volt még Kálóczy Katalin, miniszteri tanácsos asszony, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) Etnikai és Nemzeti Kisebbségi Főosztálya részéről, valamint Szép Gyula ügyvezető alelnök, az RMDSZ Művelődési és Egyházügyi Főosztályának nemrég kinevezett vezetője. A testület megvitatta az Elnökség létszámának növelését, és egyhangú döntés alapján Szép Gyulát társ ügyvezető elnöki minőségben megbízta az Egyesület kapcsolattartási ügyeinek intézésével. Az ülésen a NKÖM Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztálya által kiírt - az EMKE Országos Elnöksége mint szaktanácsadó testület által kezelt - határon túli közművelődést támogató pályázatainak az elbírálására került sor. Ezután a testület döntést hozott a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa közművelődést támogató alapjához benyújtott pályázatairól. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 10. - 1698. sz./

Ápr. 16-án Szatmárhegyen a helyi Krüzselyi Erzsébet Református Nőszövetség a tantestülettel közreműködésével megemlékezett szervezetének névadójáról, aki utolsó éveiben Szatmárhegyen élt, ott is temették el. A 125 éve született Krüzselyi Erzsébet munkásságát és életútját Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke ismertette. /Krüzselyi Erzsébetre emlékeztek Szatmárhegyen. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 17./

Tíz évvel ezelőtt, az első rendezvényen, hatalmas tömeg emlékezett meg a szatmári béke megkötésének évfordulójáról. Immár tizedik alkalommal rendezték meg a zarándoklatot és hatodszor a történelmi tanácskozást Szatmárnémetiben, Az élő Rákóczi rendezvényt. A Majtényi síkon, mint az előző években is, Nagy Csaba nyíregyházi tárogatóművész és együttese nyitotta meg a műsort. Szép Gyula, az RMDSZ országos elnökségének tagja arról beszélt, hogy a kurucoknak nem csak az osztrákokkal kellett harcolniuk, hanem a magyar labancokkal is. Így van ez ma is, emiatt nem tudják elérni céljaikat. Dr. Németi János előadásában kidomborította, hogy az erdélyi fejedelemség biztosította a magyar államiság folytonosságát. /Megemlékezés Szatmárnémetiben és a Majtényi síkon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 2./ A rendezvényre jöttek Kolozsvártól Nyíregyházáig, Nagyváradtól Eperjesig, de Máramarosszigetről is. Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke, a szatmári Kölcsey Kör elnöke volt a rendezvény főszervezője. Szatmárnémetiben, a Láncos templomban Tőkés László püspök hirdetett igét, ezután került sor a Lorántffy Zsuzsanna nevét viselő nőszövetségek találkozójára. A városban, a Scheffler János Lelkipásztori Központban kárpát-medencei történelmi találkozó volt. Reizer Pál szatmári megyéspüspök külön kitért az itteni katolikusok és reformátusok példaadó együttműködésére. Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök felelevenítette annak a templomnak a történetét és működését, amelyet a múlt években közösen emelt a két egyház, a katolikus és a református, s nagy harmóniában közösen használ. A történelmi tanácskozáson Csetri Elek professzor az erdélyi fejedelmi hatalom XVII. századbeli gazdasági hátteréről értekezett, dr. Németi János Szatmár vármegye akkori helyzetét vázolta fel. Mandula Tibor a fejedelemasszony szatmári ténykedéséről beszélt, Zubánics László beregszászi történész Lorántffy Zsuzsanna Beregben címmel tartott előadást. Takács Péter debreceni professzor három erdélyi fejedelemasszony, Brandenburgi Katalin, Lorántffy Zsuzsanna és Báthori Zsófia életét vázolta fel. Sipos Gábor kolozsvári levéltáros az iskolaépítő-támogató Lorántffy Zsuzsannáról beszélt, kiemelve a fogarasi román iskola alapításának fontosságát. Kónya Péter eperjesi tanár Comenius ottani hatásáról beszélt, Tamás Edit sárospataki történész, muzeológus vetítéssel egybekötve elevenítette fel Lorántffy Zsuzsanna hagyatékát és ránk maradt tárgyi emlékeit. A hagyományokhoz híven most is majtényi zarándoklattal zárult az Élő Rákóczi ünnepségsorozat. /A Rákócziakra emlékezve: Ismét messze szólt a tárogató! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./

Máj. 8-án Szatmárnémetiben bemutattak két nemrég megjelent könyvet. Sike Lajosnak, a Romániai Magyar Szó munkatársának Kapaszkodjál az életszínvonalba című, humoros írásokat tartalmazó könyvét Muzsnay Árpád mutatta be. Utána a Székesegyházban dr. Tempfli Imre A Szatmári Római Katolikus Egyházmegye író papjai című könyvét Máriás József ajánlotta az olvasók figyelmébe. Utóbbi az Otthonom Szatmár megye című sorozat 10. könyve. /Két könyvbemutató. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 9./

Petőfi Sándor és Szendrey Júlia házasságkötésének 150. évfordulója óta minden esztendőben a szeptember eleji koltói hagyományos ünnepséget megelőző nap Erdőd és Nagykároly is megemlékezik a szerelmes költőről. Idén e két helység szeptember 2-án a Kárpát-medence Petőfi-emlékhelyeinek küldötteit látja vendégül. Kecskemét, Kiskőrös, Kolozsvár, Losonc, Munkács, Nagypeleske, Nagyszalonta, Pápa, Rozsnyó és Szatmárnémeti jelezte jelenlétét, valamint fellépését az ünnepi műsorban. A Szatmár megyei Petőfi-ünnepségek meghívottjai Kolozsvárról Dávid Gyula irodalomtörténész, Budapestről pedig Tabajdi Csaba országgyűlési képviselő, Kerényi Ferenc Petőfi-kutató, valamint Bán Éva és Budai Katalin, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma munkatársai. /Muzsnay Árpád: A Petőfi-emlékhelyek küldöttei találkoznak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 31./

"Tizennyolc Kölcsey-költemény, köztük a Himnusz román fordítását tartalmazza a budapesti Pont Kiadónál 1998-ban megjelent, Ábránd - Reverie című kétnyelvű kis kötet. A versek fordítója Constantin Olariu, a magyar irodalom kitűnő ismerője, tolmácsolója. Kölcsey Ferenc élete és munkássága évtizedek óta foglalkoztatja a fordítót (az 1965-ben megjelent, Antologia literaturii maghiare című gyűjteményes kötetben ő méltatja a költő tevékenységét), de amint a Pont Kiadónál Szávai Géza szerkesztésében napvilágot látott kétnyelvű kiadvány előszavában írja: "csak most, hogy néhány költeményének fordítására vállalkoztam, döbbentem rá a nagy műveltségű magyar költő igazi értékére." /(Muzsnay Árpád): Verskereső. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./"

A kaposvári Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság által 1988-ban alapított díj idei kitüntetettje az Aradon élő és tevékenykedő Pávai Gyula, aki pedagógusként, valamint a diákszínjátszás szakavatott támogatójaként, és nem utolsósorban a Kölcsey Ferenc nevét viselő művelődési egyesület elnökeként a romániai magyar közművelődési élet jól ismert és megbecsült személyisége. Az ünnepélyes díjátadásra nov. 4-én Kaposváron kerül sor. Pávai Gyula tanár mellett a másik kitüntetett Szőnyi Triznya Zsuzsa író, a Vatikáni Rádió munkatársa. /(Muzsnay Árpád): Berzsenyi-díjjal tüntették ki Pávai Gyulát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

Kétnapos tanácskozást tartott /nov. 3-4./ a Berzsenyi Irodalmi és Művészeti Társaság és a Xantus Nemzetközi Koordinációs iroda Magyar Kisebbségek a Kárpát-medencében témakörben Kaposváron. Takács Gyula Kossuth díjas költő, a Társaság elnöke nyitotta meg a közel százötven résztvevős tanácskozást, majd Bárdi Nándor, a Teleki László Intézet munkatársa tartott részletes beszámolót a témakörben. Kifejtette: nincs tizenötmillió magyar, ahogy ezt a közhiedelem tartotta, már csak alig tizenhárom és fél millió mutatható ki hitelesen. Magyarországon tízmillióan élnek, Erdélyben 1 667 ezren. A magyarság lélekszáma az utódállamokban megoszlik. Romániában a legnépesebb a székelyföldi tömb /több mint 780 000 magyar/, a többi megoszlik a Mezőség és Partium között. A legszomorúbb a helyzet a Mezőségen, ahol az egykézés és az elvándorlás egyre erősebb jelei látszanak. Ezzel szemben növekedőben van a magyarság létszáma Kárpátalján, és bizonyos helyeken Szlovákiában, de rendkívül erősen fogy a Vajdaságban. A vegyes házasságok Erdélyben is terjedőben vannak. Tóth Károly, a galántai Fórum Intézet igazgatója számolt be a szlovákiai helyzetről, majd az ugyancsak szlovákiai Fuksz Sándor a vállalkozók és vállalkozások helyzetéről. Kárpátaljáról Dupka György író, költő, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének elnöke beszélt, kiemelve az egyházak szerepét a fennmaradásban. Nagy szerepe van a beregszászi magyar Tanárképző Főiskolának a tanár-utánpótlásban. Kolozsvárról dr. Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány elnöke beszélt az önálló magyar egyetem létrehozását célzó törekvésekről. Vofkori László, a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző tanára, a gazdaságföldrajz ismert szakembere a Székelyföld hiányos gazdasági fejlesztésének okait és következményeit taglalta. Mirnics Károly, a szabadkai Magyarságkutató Tudományos Társaság elnöke az asszimiláció előretöréséről számolt be, Muzsnay Árpád /Szatmárnémeti/ tartott helyzetjelentést a művelődési eredményekről. - Az idei Berzsenyi-díjat Pávai Gyula /Arad/ kapta. /Pávai Gyula: Már csak tizenhárom és fél millió. Magyar kisebbség a Kárpát-medencében. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./

Kereskényi Sándor készített interjút Ilyés Gyulával, az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének elnökével, Szatmárnémeti alpolgármesterével. Ilyés Gyula elmondta, hogy Beke György Szatmár megyéről írott monográfiája, a Boltívek teherbírása nagy hatással volt rá. Látta, hogy van itt egy fiatal értelmiségi gárda, amely változtatni akar. Ő is bekapcsolódott munkájukba. A hatóságok hamar az értésükre adták: örüljenek, hogy élnek. 1990-ben jelen volt az RMDSZ tevékenységében. Akkor az erdélyi magyarság jelesre vizsgázott. Azonban a lelkesedés nem tartott sokáig. Az emberek látták, hogy Romániában lényegében alig változott valami. 1992-ben egy ideig a Vállalkozók Fórumánál dolgozott. Különösen Csirák Csaba tevékenykedett a szatmári civil társadalom erőinek összefogása érdekében. 1993-ra már mindenki előtt világossá vált, hogy ebben a közegben a magyarság csak nagyon nehezen veheti a kezébe saját gazdasági életének az irányítását. Ilyés Gyula 1992-96 között városi tanácsos volt Szatmárnémetiben. 1995-től - Muzsnay Árpád második megyei elnöksége alatt - a megyei szervezet gazdasági alelnöke, 1996-tól pedig Szatmárnémeti alpolgármestere. Elsősorban szociális problémákkal szembesült. Észre kellett vennie, hogy a magyarság fokozatosan veszít életteréből, és ahhoz nem elég tőkeerős, hogy állja a versenyt. Ilyés Gyulát 1999 tavaszán megválasztották az RMDSZ Szatmár megyei szervezete elnökének. - A Szatmár megyei magyarok legnagyobb gondja a megélhetés. - Szerinte a megyei RMDSZ arra vigyázott, hogy ne sodródjon a szélsőségek felé. "Közösségünk sorsa a mi közös cselekvőképességünkön múlik, kisebbségi politikai elkötelezettségünkön, józan, céltudatos elhatározásunkon." /Kereskényi Sándor: Ilyés Gyula a megyei magyarság helyzetéről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 15./