Három halasztás után a bukaresti bíróságon végre tárgyalni kezdték a Tőkés László, illetve Alison Mutler és az Associated Press közötti rágalmazási pert. 1998-ban az AP bukaresti tudósítója szekus-besúgónak nevezte az RMDSZ tiszteletbeli elnökét. Tőkés kifejtette, az AP bukaresti tudósítója a temesvári forradalmat és őt lejárató akció részese. Az AP tudósítója nem ismerte el bűnösségét, és azt állította, hogy a megírtakról a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület közleményéből szerzett tudomást, de nem tudta felmutatni a vonatkozó dokumentumot, sem más bizonyítékot. A következő tárgyalás május 5-én lesz. /Az Associated Pressnek nincs bizonyítéka. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 8./

"Júl. 17-én, két nappal azután, hogy az RMDSZ Maros megyei szervezetének közgyűlése dr. Kelemen Atillát választotta a szervezet elnökévé, Kincses Előd, a volt megyei elnök sajtótájékoztatót tartott. Értesítette a sajtó képviselőit arról, milyen fázisba jutott az a per, melyet Tőkés László indított az Associated Press hírügynökség, és annak munkatársa, Alison Mutler ellen, amiért azt állították, hogy Tőkés László szekuritátés ügynök volt, és ezt be is ismerte. Bukarestben volt az újabb tárgyalás, melynek során Hermann Mostest Ioan református lelkészt hallgatták meg tanúként, aki kettős, román-holland állampolgárságú, és aki bebizonyította, hogy súlyos rágalmazás történt, hiszen Tőkés Lászlót már 1980-81-től üldözte a szekuritáté, mint az Ellenpontok szamizdat kiadvány munkatársát. Az ügyvédet meghökkentette az, hogy a bukaresti 2-es kerület bírósága Tőkés László szekus dossziéjának a bekérését rendelte el, illetve felkérték a szekus dossziékat felülvizsgáló bizottságot: nyilatkozzon arról, hogy nem volt-e szekus a lelkész. A másik téma, melyről Kincses tájékoztatta a sajtót - a marosvásárhelyi magyar napilaphoz, a Népújsághoz kapcsolódik. Szólt a közte és a lap között kialakult konfliktusról, mely a Magyar Újságírók Szövetségének Etikai Bizottsága elé került. Kincses kifejtette, hogy a marosvásárhelyi választási kudarc fő oka az, hogy az első fordulóban a közel háromezer érvénytelen szavazatot az RMDSZ szavazókörzeti megbízottai nem óvták meg. Kincses szerint a júl. 15-i Maros megyei közgyűlést "teljesen szabályzatellenesen hívták össze, hiszen a megyei és országos alapszabályzat is határozottan kimondja, hogy a küldötteket kizárólag a kerületek és körzetek jelölhetik, viszont a küldöttek között ott voltak azok is, akiket a Reform Tömörülés, a MADISZ, és más platformok delegáltak, tehát az egész törvénytelen volt, csak 21 küldött rendelkezett valóban érvényes mandátummal, akiknek kezében volt a körzet által kiállított megbízás". Kincses az Országos Szabályzatfelügyelő Bizottsághoz fordul. /(Máthé Éva): Belenyugodott kudarcába, de kivizsgálást kér. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./"

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke rágalmazási pert indított az Associated Press, valamint annak bukaresti tudósítója, Alison Mutler ellen, aki 1998-ban azt a valótlan hírt röpítette világgá, hogy a felperes szekusügynök volt, amit be is ismert. Bár a megrágalmazott és ügyvédje, dr. Kincses Előd, illetve a panaszos tanúja, Herman M. János lelkipásztor hitelesen bizonyították, hogy Tőkés Lászlót a securitate éveken át üldözte, a bukaresti bíróság, Bogdan Benegni bíró a ″valóság bizonyítása″ (proba veritatii) megállapítása címén elrendelte a püspök szekus-dossziéjának bekérését, illetve felkérte a szekus-dossziékat átvilágító bizottságot, hogy nyilatkozzon a megrágalmazott esetleges ügynök-múltja tárgyában. - Tőkés László hivatala közleményben tudatta: a püspök készséggel aláveti magát bármely átvilágításnak, hiszen egy hiteles és becsületes átvizsgálás végképp megcáfolná a sorozatos rágalmakat, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a bukaresti bíróság nem az igazságszolgáltatás elvégzésére, nem a rágalmazók megbüntetésére, hanem a sértett fél befeketítésére törekszik. A rágalmazó ugyanis képtelen bizonyítani állításait, s a maga során nem is igényelte a ″valóság bebizonyítása″ alkalmazását. Következésképpen a bíróság június 30-i intézkedése esetében célzatos bírói túlkapásról lehet beszélni. Feltételezhető, hogy ez alkalommal is Tőkés László püspök szándékos politikai befeketítésére történik kísérlet. /Átvilágíttatná a bíróság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./

Tőkés László püspök tavaly rágalmazásért beperelte Alison Mutlert, az Associated Press tudósítóját, aki szekuritátés ügynöknek nevezte a püspököt. A következő tárgyalást szept. 22-én tartják Bukarestben. A bíróság néhány napja elrendelte a püspök dossziéjának átvilágítását. Tőkés László a Krónikának nyilatkozott, kijelentve, szükségesnek tartja, hogy véget érjenek a tíz éve tartó vádaskodások. Az a körülmény aggasztó, hogy a Román Hírszerző Szolgálattól /SRI/ kell kikérni a dossziét. Az átvilágító bizottság elnöke azt nyilatkozta, hogy sok dossziét megsemmisítettek, az iratokat megcsonkították vagy éppenséggel kiegészítették. Tőkés Lászlót megvádolták már, hogy a CIA ügynöke, a 90-es évek elején megjelent Encyclopedia Britannica szerint pedig a KGB ügynöke. ″A híresztelések romboló hatása mérhetetlen.″ - mondta. - 1975-ben, hosszú sanyargatás után leíratták vele azt, hogy Kolozsvári László álnéven feljegyzéseket továbbít majd a Securitate részére. Ezt azonban nem írta alá és soha egyetlen jelentést sem készített. A fenti nyilatkozatát 1990-ben a Renasterea Banateana még aláírás nélkül közölte, 1994-ben a Tinemara viszont már aláírással, holott ő nem írta alá a nyilatkozatot. Az aláírást odahamisították. /Gazda Árpád: Mit rejt Tőkés László szekusdossziéja? = Krónika (Kolozsvár), aug. 10./ Tőkés László nyilatkozatához szólt hozzá Vetési László /Kolozsvár/ református lelkész. Elmondta, hogy a hetvenes évek elején a teológián összeállt néhány diák és megindították ellenállási mozgalmukat. Erről értesült a Securitate. Néhány alkalommal behívták a hallgatókat, de inkább csak figyelték tevékenységüket. Amikor elkezdődtek a kihallgatások, a hallgatók bajtársi fogadalmat tettek: mindegyikük elmondja, mit diktáltak neki, miről tudnak odabent. Ezt a fogadalmat mindnyájan betartották. A teológia elvégzése után egyenként behívatták őket, de új információt nem tudtak kiszedni belőlük. Nekik könnyebb dolguk volt, mert Tőkés László mindenről tájékoztatta őket. - Vetési László, Ferenc László és Jenei Tamás lelkészek néhány évvel ezelőtt már kiadtak egy nyilatkozatot, amelyben kiálltak Tőkés László püspök mellett, leszögezve, hogy a püspök nem volt besúgó. /Leopold Erika: Vetési László lelkész a királyhágómelléki püspök nyilatkozatáról. ″Mi is ellenálltunk a beszervezésnek.″ = Krónika (Kolozsvár), aug. 12./

"A bukaresti bíróság 700 millió lejes erkölcsi kártérítésre ítélte az AP amerikai hírügynökséget és Alison Mutler nevű bukaresti tudósítóját a Tőkés László püspök által ellenük indított rágalmazási perben. A tudósító 1998 nyarán azt a hírt röpítette világgá, hogy Tőkés László a Szekuritáté ügynöke volt. A püspök védőüdvédje, Kincses Előd szerint a megítélt erkölcsi kártérítés példátlan nagyságú Romániában. Az ítélet nem jogerős, a felek élhetnek fellebbezési jogukkal. /Erkölcsi kártérítés Tőkés Lászlónak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./"

"A bukaresti bíróság felmentette a vád alól Alison Mutlert, az Associated Press hírügynök tudósítóját. Mint ismeretes, Tőkés László püspök kártérítést követelt az újságíró egyik írása miatt. A bukaresti bíróság így érvénytelenítette a 2. körzet bíróságának március 23.-án hozott ítéletét, amelyben Alison Mutlert 700 millió lej kifizetésére kötelezte volna azért, mert 1998-ban egyik írásában azt híresztelte, miszerint Tőkés László a Securitate ügynöke volt. A felmentésről Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a következőket nyilatkozta a Szabadságnak: "Jellemző körülménynek tartom, hogy az elsőfokú ítéletet még az egykori Román Társadalmi Demokrácia Pártjának hatalomra való visszatérése előtt hozták. Véleményem szerint az igazságszolgáltatásban jócskán érződik az "ertédépésítés", vagyis az utódkommunista rendszer befolyása. Én leginkább azon lepődtem meg a múlt évben, hogy egyáltalán megnyertem a pert, így ezen a fordulaton csöppet sem ütköztem meg, várható volt az ítélet kimenetele. Ami viszont meglepett, az az AP hírügynökség, s annak született angolszász tudósítója. Mi azt vártuk, hogy amikor eljön a szabadság órája, akkor egy tárgyilagos és szabad világból származó média nem rágalmazni érkezik Romániába, hanem a demokrácia és az igazságszolgáltatás oldalán áll és tölti be hivatását. Az az érzésem, hogy Alison Mutler asszony is balkanizálódott, egy követ fúj a Szekuritátéval, amelyiktől még az átvilágítási törvény előtti időszakban kerültek ki ilyen-olyan interpretálható dokumentumok - mondotta. /Nem adtak igazat Tőkésnek a Mutler-perben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./"

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke közleményében felháborodásának adott hangot, amiért Markó Béla szövetségi elnök "politikai indokokra való hivatkozással megtiltotta", hogy a Szövetség székhelyén kerüljön sor a püspök-tiszteletbeli elnök tervezte sajtóértekezletre. Tőkés László "elítéli Markó Béla minősíthetetlen magatartását, és azt a Szövetségen belüli érvényesülő politikai kizárólagosság, valamint a magyar szervezet posztkommunista irányba való elhajlása jeleként értékeli". Tőkés László és védőügyvédje, Kincses Előd sajtótájékoztatót hívott össze csütörtökön,febr. 28-án az Associated Pressel, nevezetesen Alison Mutler AP-tudósítóval szemben folytatott rágalmazási per tárgyában. Az eseményre végül a Társadalmi Párbeszéd bukaresti székházában kerül sor. A tájékoztató központi témája a bukaresti bíróság felmentő ítélete Mutlerrel szemben. /Kizárták Tőkést az RMDSZ bukaresti székházából? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./

Febr. 26-án Budapesten, a Jobboldali Ifjúsági Közösség, illetve a Rákóczi Szövetség közös rendezvényén beszélt az erdélyi magyarság helyzetéről Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, febr. 27-én Bukarestben, a Társadalmi Dialógus székházában készül beszámolni arról a perről, melyet Alison Mutler, az AP tudósítója ellen indított rágalmazásért, s amelyben Kincses Előd ügyvéd képviselte az ügyét. Mint ismeretes, a bukaresti bíróság felmentő ítéletet hozott a hírügynökség tudósítójával szemben s az erkölcsi károk jóvátételét célzó anyagi kártérítés kifizetése alól is mentesítette.

Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke febr. 28-i sajtótájékoztatón kijelentette, hogy az érintett magyar egyházaknak megállapodást kellene aláírniuk a kormánnyal javaik visszaszolgáltatásáról. A püspök szerint az RMDSZ-nek nem kellene közvetítői szerepet játszania a magyar egyházak és a kormány között. Bírálta az RMDSZ-t, mivel szerinte a szövetség "kompromisszumokat" köt egy, a nemzetközi intézmények által is támogatott cél, az egyházi javak visszaszolgáltatása érdekében. Rámutatott: az RMDSZ kormánypárttal kötött megállapodása "igen homályosan fogalmazza meg" az egyházi javak visszaszolgáltatásának kérdését. "Kifogásolom azt a magas politikai árat, amelyet az RMDSZ fizet bizonyos kis kompromisszumokért és eredményekért", tette hozzá Tőkés. Mindezek ellenére Tőkés László nem kíván lemondani tiszteletbeli elnöki tisztségéről, mivel ezáltal "az RMDSZ elveszítené egyik támaszát". - Tőkés László kijelentette, saját szekuritátés dossziéjából "hiányoznak a besúgók nyilatkozatai" és hozzátette, hogy kérni fogja az egykori politikai rendőrség irattárát felügyelő testülettől (CNSAS), hozza nyilvánosságra mindazok neveit, akik róla információt szolgáltattak a Szekuritáténak. Tőkés püspöknek nem volt lehetősége a 13 kötetet (10 000 oldalt) kitevő, róla szóló titkosszolgálati dokumentációt teljesen átlapozni. - Tőkés László védőügyvédje, Kincses Előd bejelentette: fellebezni fog az Alison Mutler, az Associated Press újságíróval folytatott rágalmazási perben kihirdetett ítélet semmissé nyilvánításáért. Kincses azt sérelmezi, hogy noha az átvilágító bizottság igazolta, hogy Tőkés László nem működött együtt az egykori román politikai rendőrséggel, a bíróság pedig első fokon 700 millió lej erkölcsi kártérítés kifizetésére kötelezte Alison Mutler újságírót, a Bukaresti Törvényszék 2001. november 2-án felmentette a tudósítót. Kincses szerint Multer asszony bűnössége nyilvánvaló és amennyiben az ügy nem rendeződik az országban, ő és védence a strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz fordul. A tiszteletbeli elnök ismét felháborodásának adott hangot, amiért Markó Béla szövetségi elnök megtiltotta, hogy a sajtóértekezletet az RMDSZ bukaresti székházában tartsák. /Tőkés: a magyar egyházaknak is megállapodást kellene aláírniuk a kormánnyal. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

"Tőkés László református püspök az Európai Emberjogi Bíróságra viszi azt a büntetőjogi pert, amelyet rágalmazás miatt indított Alison Mutler, az Associated Press hírügynökség romániai tudósítója ellen, közölte Kincses Előd, Tőkés védőügyvédje. Alison Mutlert fellebbezése nyomán felmentette a bíróság, miután az újságírónőt azzal vádolták, hogy a The Times című londoni lapban a Szekuritátéval való együttműködéssel rágalmazta Tőkés Lászlót. Mutler azt követően fellebbezett, hogy a bíróság elsőfokon 700 millió lej értékű erkölcsi kártérítés kifizetésére ítélte őt és az Associated Press hírügynökséget. /Tőkés Európának tesz panaszt. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 23./"

Tőkés sajtópere: végjáték Váradon
A végéhez közeledik az a sajtóper, amelyet Tőkés László indított Florin Budea nagyváradi újságíró cikke nyomán. A Ghimpele de Bihor tikosszolgálati kapcsolatokkal vádolta Tőkést.
Március 11-én lesz az ítélethirdetés Nagyváradon, a Tőkés Lászó által indított sajtóperben. A felperes 70.000 lejnyi kártérítést kér, erkölcsi károkozás címén. Ma délután is volt tárgyalása az ügynek a váradi bíróságon, ahol tanúként meghallgatták Aurel Căprariu volt Securitate-tisztet.
Az ügy lényege: tavaly év elején Florin Budea újságíró olyan cikket jelentetett meg a Ghimpele de Bihor hetilapban, amelyben az áll, hogy – a benne szereplő nyilatkozók szerint – Tőkést annak idején a Securitate közbenjárása révén helyezték segédlelkészi posztra Temesvárra, ugyanakkor a magyar titkosszolgálat ügynöke.
Ezt követően indult a per. Tőkés László képviseletében dr. Kincses Előd ügyvéd volt jelen a mai tárgyaláson, aki kérdéseinkre elmondta: biztos abban, hogy a bíróság az ő javukra dönt majd, ám az még kérdéses, hogy mekkora összegű kártérítést fognak megítélni. Florin Budea – aki nem fogadott ügyvédet, hanem magát védi a tárgyalásokon – azt mondta: úgy véli, az általa írt cikk „tényeket ismertető, s a végén még pozitív kicsengésű is”, ezért érthetetlennek tartja az eljárást.
Tőkés vs. Budea és Ghimpele
Az alperes ellen vallott saját tanúja ma. Kincses bizakodik, Budea meglepődött.
Volt szekustisztet hallgatott meg ugyanis a nagyváradi bíróság a Tőkés László által indított sajtóperben. (Érdekesség, hogy maga a cikk több helyen volt megtalálható a neten, ám a legtöbb forrásnál ma már elérhetetlen.)
A per alapját képező cikk különböző nyilatkozókra alpozott. Ezek egyike volt Aurel Căprariu volt Securitate-tiszt is, akit mára tanúként idéztetett be az újságíró. (Megjegyzendő, hogy a sajtó munkáját akadályozni próbálták a tárgyalás helyszínén a bíróság képviselői, nehezítve a terembe való bejutást, később pedig őrt állítva a bejárathoz. Tőkés ügyvédje, Kincses Előd azonban elmondta: ez jogtalan volt, mivel nem rendelték el a tárgyalás titkosítását.)
A tárgyalóteremben sem ment minden úgy, ahogy várni lehetett volna. Aurel Căprariu ugyanis azt vallotta, hogy ő nem adott semmiféle nyilatkozatot az adott lapnak a kérdéses témában. Ehelyett írásos visszaemlékezéseiből idézett a lap, annak dacára, hogy ő – állítólag – külön kérte, hogy feljegyzéseit ne szivárogtassák ki.
További érdekesség, hogy a volt Secu-alkalmazott Căprariu bemutatott egy olyan lapot is, amely a volt szekusok újságja – ám ebbe betekintést már nem volt hajlandó adni. Azért mutatta be, hogy jelezze: ott akarta megjelentetni visszaemlékezéseit, de végül nem tette. „Minden esetre érdekes, hogy egyáltalán van ilyen lap” – jegyezte meg portálunknak Kincses Előd ügyvéd.
A tárgyalás helyszínét feldúltan hagyta el Florin Budea újságíró, aki érdeklődésünkre jelezte: meglepőnek és érthetetlennek tartja azt, ami történik. Úgy véli, nem tett semmi rosszat, s ezért sem fogadott ügyvédet magának. Ugyanakkor a felperes Tőkés László részéről Kincses Előd közölte: már azt is kifogásolják, hogy a Ghimpele de Bihor hetilapban megjelent írás címe ez volt: Tőkés, a Securitate alkalmazottja. „Még kérdőjelet sem tettek a végére” – jegyzete meg az ügyvéd.
A pénzről
Kincses Előd megerősítette, hogy 70.000 új lejt kérnek a keresetükben, az újságírótól és a lapot kiadó cégtől várva a törlesztést. Hogy miért pont ennyit? Erre így válaszolt: „Az összeget annak alapján állapítottam meg, hogy annak idején az AP hírügynökség tudósítója, Alison Mutler ügyében is 700 millió régi lejt ítélt meg a bíróság”. Mutler 2001-ben szintén Tőkés és a Securitate kapcsolatairól írt, s a tudósítót végül nem találta vétkesnek a bíróság.
Azonban ez most, a jelen ügyben másként lehet. Kincses szerint biztosak a nekik kedvező ítéletben, csak abban nem, hogy végül mennyi pénzt ítél meg a bíróság. A MediaSind nevű román újságírószervezet viszont közleményben foglalt állást Florin Budea mellett tegnap. A szervezet szerint Budea csak összegezte az ügyben megszólalók álláspontját, s nem követett el semmit. A MediaSind is emlékeztetett a közleményében az Alison Mutler-ügyre, amelyben az alperes nyert. Kincses Előd szerint egyébként háttérakciózások révén.
Tőkés László elmondta: ha megnyerik a pert és megkapják a pénzt, akkor azt, vagy annak egy részét jótékonysági célra fordítja majd. Hogy közelebbről mire, arról azt mondta, „a sajtószabadság kérdésével összefüggő ügy támogatására”.
Szeghalmi Örs
erdon.ro

Tőkés László, Marosvásárhely és a román igazságszolgáltatás
A francia forradalom óta mondogatják, hogy a forradalom felfalja saját gyermekeit. Tőkés Lászlót, a romániai forradalom kirobbantóját szerintem az ellenforradalom falta fel. Pedig 1990. január elején, amikor Tőkés László ügyvédjeként mutatkoztam be Ion Iliescu ideiglenes államfőnek, majdnem elájult a gyönyörűségtől… Nem sokkal később viszont a román média szélsőségesei hazugságokra, félrefordításokra alapozva elkezdték azóta is tartó lejárató kampányukat. Ezek hatását nem vettük komolyan, nem indítottunk rágalmazási pereket. Ráadásul már március végén el kellett menekülnöm, s így a továbbiakban nem adhattam meg a szükséges ügyvédi segítséget. Csak öt és fél év után térhettem haza. Az Európai Emberjogi Bíróság nyomására az ügyészség azt közölte, hogy "a meg nem kezdett eljárást megszüntette" ellenem. Miután Alison Mutler, az Associated Press bukaresti tudósítója telekürtölte a világot azzal a rágalommal, hogy Tőkés László a szekuritáté ügynöke volt, azt tanácsoltam régi védencemnek, hogy feltétlen indítsunk el egy rágalmazási és becsületsértési pert, amelyben én láttam el képviseletét. A per során a Szekuritáté Irattárát Tanulmányozó Nemzeti Hivatal (CNSAS) igazolta, hogy Tőkés László nem volt a szekuritáté ügynöke vagy besúgója. Mircea Dinescu költő, a CNSAS tagja még azt is kijelentette, hogy csak egy erős istenhittel bíró ember tudhatott ennyire ellenállni a szekusok zsarolásainak! Ezeknek a cáfolhatatlan bizonyítékoknak az alapján az elsőfokú bíróság keresetünket helybenhagyta, és jelentős összegű erkölcsi kártérítés megfizetésére kötelezte Alison Mutlert és az Associated Presst. A pervesztes felek fellebbeztek, és háromszoros bírói tanácscsere után megnyerték a fellebbezést. Ennek az ítéletnek igen bizarr az indokolása. Úgy szól, hogy Alison Mutler azáltal, hogy ezt a rágalmat közhírré tette, lehetőséget adott Tőkés Lászlónak arra, hogy tisztázza magát a koholt vádak alól. Ennek következtében Mutler és az Associated Press tulajdonképpen jót tett, és ezért nem kell erkölcsi kártérítést fizessenek!? Radu Tudort, a szekus kollaboráns, magyarellenes Voiculescu Antena 3 televíziójának szerkesztőjét és az adót azért pereltük, mert azt állították, hogy Tőkés a legnagyobb élő románellenes alak. Megalapozott keresetünket azzal utasították el, hogy annak ellenére, hogy az állítás nem fedi a valóságot, belefér a megengedhető újságírói túlzás fogalmába. Victor Ponta miniszterelnököt azért pereltük, mert azt állította, hogy Monica Macovei volt igazságügy-miniszter, a korrupcióellenes harc elindítója, európai parlamenti képviselő és Tőkés László idegen érdekeket szolgálnak, külföldről pénzelik őket. Első fokon azzal indokolták keresetünk elutasítását, hogy a kijelentés belefér a politikusi szólásszabadság fogalmába. Mostanig egyetlen személyiségi jogok védelmében indított pert sikerült megnyernünk, egy rágalmazó nagyváradi újságíró ellen. Tehát levonhatjuk a következtetést, hogy a román igazságszolgáltatás Tőkés László személységi jogainak, jó hírnevének védelmében nem áll a helyzet magaslatán.
A Románia Csillaga becsületbírósága túltett a román igazságszolgáltatáson is. Nemes egyszerűséggel megtagadta Tőkés Lászlótól az alkotmány, az európai emberjogi egyezmény stb. által biztosított védelemhez való jogot. Semmibe vették a Román Ügyvédi Kamara állásfoglalását is, megakadályoztak abban, hogy Tőkést, a rend lovagját ügyvédként védelmezzem. V. Ponta miniszterelnök az eljárást kezdeményező Corina Cretut pedig európai bizottsági biztosnak jelölte…
Marosvásárhelyről, a frontvárosról azért kell beszéljek, mert a temesvári román–magyar összefogás rendszerváltást előidéző szellemét a fekete március zárta vissza a palackba. Igencsak jellemzőnek tartom a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem román diákszervezetének, a Liga Studentilornak 1990. március elején közzétett tiltakozását. A ligának akkor prominens tagja volt Azamfirei Leonard, a jelenlegi rektor, akinek gondolkodásmódja azóta sem fejlődött. A tiltakozás 11. pontja elítéli Tőkés László politikai tevékenységét, az első pontja pedig úgy fogalmaz, hogy a román diákságot "marginalizálni" akarják a magyarok azáltal, hogy külön magyar csoportokat, magyar gyakorlatokat és paritást kérnek. A MOGYE szenátusának román kétharmada 25 év után is ezt fújja, és nem hajlandó eleget tenni az alkotmány és a tanügyi törvény anyanyelvi oktatásra vonatkozó rendelkezéseinek. Levonhatjuk a következtetést, hogy a magyarság jogait Romániában csak akkor fogjuk tudni érvényesíteni, ha Temesvár szelleme ismét életre kel.
Annak kapcsán, hogy a román hatóságok által rendezett megemlékezésre Tőkés Lászlót nem hívták meg, sajnálattal kell megállapítanom, hogy már itt, Temesváron sem él az 1989. decemberi szellem. Ebből a szempontból igencsak kifogásolható, hogy a december 16-i hivatalos megemlékezésen tartott temesvári beszédében Klaus Johannis megválasztott államfő sem ejtette ki Tőkés László nevét, és a román–magyar összefogás megemlítéséről is "megfeledkezett".
A Temesvár 25. megemlékezésen december 18-án elhangzott előadás szerkesztett változata
Kincses Előd
Népújság (Marosvásárhely)