Az RMDSZ győzelmeként könyvelte el Markó Attila államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának elnöke azt a tényt, hogy Mona Musca művelődési miniszter elfogadta: a kisebbségi törvénytervezet szerint megalakuló autonómiatanácsnak hatósági jogköröket kell gyakorolnia. „A miniszter asszony kitétele az volt, hogy az autonómiatanácsoknak legyen valamiféle beszámolási kötelezettségük egy felsőbb hatóság felé. Ezt a kérést mi is megalapozottnak tartjuk, így abban egyeztünk meg, hogy az autonómiatestületek ne legyenek ugyan alárendelve egy másik intézménynek, ám legyen számukra kötelező beszámolni tevékenységükről a parlament előtt. Akárcsak az olyan, kormánypolitikától független intézményeknek, mint az Országos Audiovizuális Tanács vagy a Számvevőszék” – részletezte az államtitkár. Egy másik módosítás Markó Attila szerint kedvezőbb, mint az eredeti változat. A művelődési miniszter kifogásolta, hogy a központi hatóságoknak ki kell kérniük az autonómiatanácsok kötelező véleményezését valamennyi, az illető kisebbséget érintő kérdésben. Végül a miniszter kérésére a kötelező véleményezés fogalmát a beleegyezés fogalmával helyettesítették, ami a kisebbség szempontjából előnyösebb. „A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az autonómiatanács beleegyezése nélkül például nem lehet olyan oktatási vagy művelődési, illetve a kisebbségi médiát érintő kérdésekben döntéseket hozni, mint az iskola-összevonás és -megszüntetés vagy kultúr- és médiastratégiák kidolgozása” – tette hozzá Markó Attila. /Salamon Márton László: Ünnepelni készül az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), máj. 17./

Annak idején a budapesti Magyar Hírek 1990/4-es száma idézte az újszülött RMDSZ 1989. december 25-én közétett kiáltványából: „Az állam garantálni fogja és alkotmányba foglalja a kisebbségi jogokat, hat hónapon belül elfogadja a kisebbségi törvényt, és nemzetiségi minisztériumot hoz létre.” Erre a kisebbségi törvényre azonban tizenöt évet kellett várni, az RMDSZ kezdeményezésére született meg. A kormány egyetértéssel véleményezte a végleges szöveget (RMSZ, 2005. április 2.), és továbbadta a szenátusnak. Várható volt a román oldalról az ellenkezés. Elsőnek Kovászna megye tíz román érdekvédelmi testülete tiltakozott azzal az érvvel, hogy a törvény etnikai elkülönüléshez vezet. Sepsiszentgyörgyi román suhancok megvertek magyar gyermekeket, hogy elmenjen kedvük a szeparatizmustól. Mona Musca művelődési miniszter közölte, hogy a törvénytervezet ellen szavaz, mert túl sok kedvezményt biztosít a magyarságnak. Május 26-án megszólalt Tőkés László püspök is: a kisebbségi törvénytervezeten túl kevés jogot irányoz elő nemzeti közösségnek. Adrian Nastase, volt miniszterelnök, jelenleg a Szociáldemokrata Párt ügyvezető elnöke, a képviselőház elnöke levélben figyelmeztette Tariceanu kormányfőt, milyen veszélyeket rejt magában a törvénytervezet: szeparatizmus, alkotmányellenesség, autonómia. Május 30-án Adrian Paunescu még harcosabban ítélte el a törvénytervezetet. A Magyar Polgári Szövetség szerint a törvénytervezet nem jó, mert túl kevés jogot biztosít. Nastasével kapcsolatban Barabás István újságíró emlékeztetett: a Vacaroiu-kormány, illetve Adrian Nastase a Gheorghe Funar vezette Román Nemzeti Egységpárttal (a Vatra Romaneasca politikai formációjával) együttműködve gyakorolta a hatalmat. Csak 1996 októberének végén következett be a szakítás, mikor Nastase az okok közé sorolta, hogy Funar egyre gyakrabban intéz útszéli támadásokat Ion Iliecu elnök ellen. Funar jelenleg Iliescu ellenzéki társa a szenátusban, várhatóan egyformán fognak szavazni a kisebbségi törvény ügyében. 1996 novemberében Adrian Nastase nyilatkozott: ha az RMDSZ bekerül az akkori választásokon győzelmet aratott Demokrata Konvenció kormányába, mindazt, ami ott elhangzik, „meghallja Budapest is”. Azi című lap, 1997. október 16.: Adrian Nastase, a PSDR első alelnöke sajtóértekezleten közölte: a hargitai és kovásznai magyarok olyan hatalomra tettek szert, hogy e két megyét az állam már nem uralja, amit többek között az is bizonyít, hogy ottani iskolák magyar gyermekei Cluj-Napoca helyett a Kolozsvár nevet használják. A helyszínen tett látogatása alkalmával Nastase azt is tapasztalta, hogy a román lakosság és ortodox egyháza mellőzve van a közügyekben. A veszély abban tetőzik – folytatta Nastase –, hogy az RMDSZ ki akarja vívni az autonómiát, ezért parlamenti kivizsgálás szükséges. Egy munkacsoport hamarosan meg is érkezett Csíkszeredába. Jurnalul National című lap, 1997. október 28.: hargitai és kovásznai tapasztalatai alapján Nastase javasolja a román hatóságoknak, hogy tartsák állandó megfigyelés alatt a két megyét, az ortodox egyház indítson be román felekezeti iskolákat, hozzanak munkaerőt Moldvából, létesítsenek román egyetemet. – 1997. június 23-án a központi román napilapok nagyméretű fényképéről Ion Iliescu, Adrian Nastase és Corneliu Vadim Tudor boldog egyetértésben mosolyog az olvasókra. Ziua, 1999. június 16.: Adrian Nastase levelet intézett Costin Georgescuhoz, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatójához: a magyar revizionizmus stratégiát dolgozott ki Erdély elcsatolására. Előzőleg, június 13-án a kolozsvári repülőtéren szervezett sajtóértekezletén emlegette az országot fenyegető magyar forgatókönyvet, felsorolt több nevet is az „összeesküvők” közül, akik a revizionista akciót irányítják. A SRI megalapozatlannak találta Nastase riadóját. National, 1999. október 12.: Andrian Nastase a Kárpát-medence geopolitikájának szentelt bukaresti nemzetközi szemináriumon kijelentette: Románia azért nem került be a NATO-ba mert a nagyhatalmak egy Koszovóhoz hasonló etnikai konfliktust akarnak kirobbantani azzal a végső céllal, hogy Erdélyt Magyarországhoz, a legújabb NATO-tagállamhoz csatolják. Nastase súlyos állításáról a Cronica Romana október 13-án visszhangokat közölt honatyáktól. Ionut Gherasim (Nemzeti Parasztpárt): Ostobaság. Eckstein-Kovács Péter (RMDSZ): Felelőtlen kijelentés, Paul Ghitiu (Jobboldali Erők Szövetsége): Mikor valaki konfliktusról beszél, bizonyítékokkal kell szolgálnia, Ioan Mircea Pascu (PSDR): Tudok róla, hogy létezik egy magyar terv Erdély elcsatolására. Gandul, 2005. május 26.: Adrian Nastase, a képviselőház elnöke levelet intézett a Tariceanu-kabinethez, figyelmeztetve a kisebbségi törvény következményeire: kulturális autonómia, szeparatizmus, egyszóval alkotmányellenesség. Romániai Magyar Szó, 2005. május 30.: Markó Béla, az RMDSZ elnöke a levél kapcsán kijelentette: nem a kisebbségi törvénytervezet alkotmányellenes, hanem Nastase álláspontja. /Barabás István: A levél íróját önnön múltja ihlette. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

Július 4-én kezdődött a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) által a Hargita megyei Tusnádfürdőn szervezett II. Kárpát-medencei Ifjúság és az Európai Unió című diáktábor. Előadást tartott Petres Sándor, a Hargita Megyei Tanács alelnöke, valamint Veress Emőd, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke. Veress úgy ítélte meg, hogy az önkormányzati jogharmonizáció terén Románia nagyvonalakban teljesíti az uniós elvárásokat. A kisebbségi törvénytervezetről szóló tusnádfürdői előadásában, Markó Attila kisebbségügyi államtitkár megjegyezte, jelenleg is akadnak olyan kormánykoalíciós politikusok, akik megpróbálják megakadályozni az érdekvédelmi szervezet célkitűzéseit. /K. O.: Elkezdődött a MIÉRT diákszeminárium Tusnádfürdőn. Mona Musca a kormánykoalíció Pruteanuja. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./ Nem a Tusványos ellentábora kíván lenni a Tusnádon megkezdődött, az RMDSZ mellett működő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) által szervezett diákszeminárium – szögezte le Borboly Csaba szervező, a Hargita megyei tanács alelnöke. Ezen a héten Tusnádon megfordulnak az RMDSZ vezetői, Magyarországról a határon túli magyarság kérdéseivel foglalkozó, illetve integrációs szakemberek érkeznek. /Farkas Réka: Nem ellen-Tusványos. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 5./

A Gozsdu Alapítvány már idén ősszel megkezdheti működését Budapesten, a kérdésről nemsokára újból tárgyal a román és a magyar fél, nyilatkozta Mona Musca művelődési miniszter. A miniszter elmondta, a román és a magyar fél között vita tárgyát képezi az, hogy az alapítvány a Gozsdu-házakban működjön. /A Gozsdu Alapítvány idén ősszel megkezdheti működését. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 7./

A választásokon a jelenlegi „felállásban” indulnak, mert, mint Markó Béla, az RMDSZ elnöke is hangsúlyozta, „a tavaly novemberben megválasztott képviselők mandátuma négy évre szól, nem egy fél évre”, szükség van a „kontinuitásra”. A Magyar Polgári Szövetség esetleges közös választási listáiról Markó úgy nyilatkozott, hogy miután „elszédültek a választások után”, most úgy látszik, „újra felébredtek”. Mona Musca miniszter azon vádjára, miszerint blokkolni akarja a kulturális reformot, Markó kijelentette: valóban, felhasználva a funkciójából eredő lehetőséget, a kultúra érdekében, leállította a miniszter asszony kezdeményezését, aki meg akarta szüntetni a megyei művelődési igazgatóságokat. Markó kijelentette: az RMDSZ legalább 6 százalékot, vagy még többet ér majd el az őszre tervezett előre hozott választásokon. /Mózes Edith: Nem értenek egyet, de kitartanak. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 18./

Az Erdélyi Református Egyházkerület tiltakozik a kultusztörvény tervezett szövegében bekövetkezett módosítás ellen. „A felekezeti oktatást az állam anyagilag támogatja” változatban állapodtak meg az egyházak, vallásfelekezetek képviselői, vezetői. A kormány által jóváhagyott változatban így módosult: „az állam anyagilag támogathatja a felekezeti oktatást”. Mona Musca kultuszminiszter felelősséget vállalt arra nézve, hogy az egyházak képviselői által elfogadott szövegen nem fognak változtatni. Mégis változtattak. Ebben a formában a református egyház nem fogadja el a tervezetet és tiltakozik ellene. /Tiltakozás. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 23./

Mona Musca művelődési miniszter, a Nemzeti Liberális Párt alelnöke úgy nyilatkozott, hogy mindkét tisztségéről lemond. Döntését azzal indokolta, megrendült a bizalma Calin Popescu Tariceanu miniszterelnökben. „Nem tudtam bizalmat szavazni Tariceanunak, pártelnökként és kormányfőként. Elveim vannak, amelyekhez ragaszkodom, és nem hiszem, hogy egy pártvezető és egy miniszterelnök játszadozhat a lemondásával, mivel ez hitelvesztést jelent számára és az NLP számára is”, mondta Musca. Mona Musca miniszter asszony – Gheorghe Flutur mezőgazdasági miniszterrel együtt – közismerten „Stolojan embere”. Kelemen Hunor: Az RMDSZ nem fogja visszasírni a miniszter asszonyt. Személyében egy nacionalista politikust veszít a kabinet. /Süllyed a hajó? Lemond Mona Musca művelődési miniszter. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./

Markó Béla kormányf-őhelyettes azt nyilatkozta a Mediafaxnak, hogy Mona Musca exminiszter „nem értette meg a reformok és a decentralizáció értelmét a kultúra területén”. A kormányfő-helyettes példaként az exminiszternek azt a tervét említette, amely szerint a megyei kulturális igazgatóságok megszűnnének, helyettük nyolc regionális központ jönne létre. Ezt a kezdeményezést Markó nem támogatta. /Markó Béla a kultúra reformjáról. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./

Az Erdélyi Magyar Ifjak célja a Trianon-film bemutatókörútjának megszervezésével az volt, hogy bevigyék a magyar és román közbeszédbe a diktátum kérdését. Az erdélyi Trianon-járás kronológiája 2005. január 7. – Kolozsváron kezdődik a Trianon-film erdélyi körútja. A Protestáns Teológia Dísztermébe nem férnek be az érdeklődők. Mintegy ötszáz ember nézheti meg a filmet, legalább annyian kint rekednek. A szervezők megígérik, a körút végén visszatérnek a kincses városba, és megismétlik a vetítést. Január 8. – Sepsiszentgyörgyön is szűknek bizonyul a megyei könyvtár Gábor Áron terme. Január 9. – Kézdivásárhelyen mintegy ezren vesznek részt a Vigadóban rendezett filmvetítésen. Január 10. – Hasonló a létszám a csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házában. A hatalmas érdeklődésre való tekintettel már délelőtt, bár nem szerepelt az előzetes programban, Gyergyószentmiklós zsúfolásig telt Uránia filmklubjában is bemutatta filmjét Koltay és Raffay. Mona Musca kulturális miniszter törvénytelennek nyilvánítja a filmvetítéseket, utasítására az Országos Mozivállalat feljelentést tesz a Belügyminisztériumnál. Január 11. – Székelyudvarhelyen a Siculus Ifjúsági Házban vetítik le a filmet több száz embernek. Az EMI nyilatkozatban tiltakozik a feljelentés ellen, jelezve, a díjmentes, kulturális intézményekben történő filmvetítésekre nem vonatkozik a mozitörvény. Az aláírók mondvacsinált indokokat és cenzúrát emlegetnek, felkérik a kormányon lévő RMDSZ-t, foglaljon állást az ügyben, és járjon közben az illetékes szerveknél a vizsgálat mielőbbi megszüntetése érdekében. Választ nem kapnak. Január 12. – Marosvásárhelyen elmarad a vetítés. A szervezők nem kívánják tovább élezni a helyzetet, ezért elhalasztják a bemutatót a helyzet tisztázásáig, így csak a film alkotóival találkozik az ezeregynéhány ember. Az eredeti helyszín, a Diakóniai Központ egyik terme kicsinek bizonyul, a tömeg átvonul a Vártemplomba, ahol „hirtelen és váratlan” áramszünet miatt gyertyafénynél beszélgetnek. Közben mintegy száz kommandós és több rohamkocsi veszi körül a templomot, az előadókat állandó megfigyelés alatt tartják. Szintén január 12-én, miután előzőleg levélben arra figyelmeztette az Udvarhelyi Fiatal Fórumot, amennyiben levetíti a Trianont, büntetésre számíthat, a prefektus felsőbb utasításra ötvenmilliós büntetést ró ki Jakab Attila UFF-elnökre a 418/2003-as kormányhatározat 2-es paragrafusának h.) cikkelyére hivatkozva. Kovács Csabát is megbüntetik Csíkszeredában. Ugyancsak felső utasításnak engedelmeskedve megszólal Mihai Hardau, Kolozs megye főispánja is. Közleményben emel szót a filmvetítés ellen, azt állítva, hogy a film „Nagy-Magyarország visszaállításáért száll síkra”. Fenyegetést is megfogalmaz: a vetítés megismétlése esetén büntetést eszközöl ki. Ezenkívül magánbeszélgetésre hívja Juhász Tamást, a Protestáns Teológiai Intézet rektorát, hogy nyomást gyakoroljon rá, s ezáltal elérje a következő vetítés felfüggesztését, valamint az EMI-től való elhatárolódást. Nem sikerül neki. Az Egyesült Magyar Ifjúság nyílt levélben szólítja fel Somogyi Ferenc külügyminisztert a megfelelő diplomáciai lépések megtételére. Markó Béla RMDSZ-elnök a román ultrák szája íze szerint beszél: a szervezők nem vették figyelembe a filmvetítésekre vonatkozó törvényeket, Frunda György szenátor szerint az előírásokat azok használják fel, akik nem értenek egyet a film tartalmával. Január 13. – A szervezők bejelentik, hogy a film vetítése nélkül tartanak fórumot Kolozsváron. A beszélgetésre ott maradó mintegy százötven résztvevő azt kéri az RMDSZ-től, az ügy melletti kiállása jeléül március 15-én vetítsék le a filmet a Sportcsarnokban. Az EMI másnap nyílt levélben közvetíti a kérést a pártnak. Válasz nem érkezik. A fórumot sajtótájékoztató előzi meg, ezen Koltay Gábor filmrendező, Raffay Ernő történész és Bagoly Zsolt EMI-alelnök a román sajtó valótlan állításait cáfolja, a vitás jogi és ideológiai kérdéseket próbálja tisztázni. Január 14. – Koltay Gábor és Raffay Ernő nyílt levélben fordul Románia miniszterelnökéhez, melyben kérik, a szervezőket mentsék fel a vádak alól, s tegyék lehetővé, hogy a filmet bárki megnézhesse félelem és retorziók nélkül. Választ nem kapnak. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács elnöke szerint nem legális a kirótt büntetés. Január 15. – A Székely Nemzeti Tanács sajtóközleményében kifejti: a kulturális szaktárca és a rendőrség politikai indíttatású intézkedései sértik a magyar identitás szabad megélését. Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség háromszéki elnöke szintén kéri „az erdélyi fiatalok ellen irányuló megfélemlítő és megtorló akciók” leállítását. A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és tagszervezetei (Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, Országos Magyar Diákszövetség, Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület, Romániai Magyar Cserkészszövetség, Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége) határozottan elítélik a Művelődési és a Belügyminisztérium intézkedéseit. Január 16. – Kézdivásárhelyen Salamon Ferenctől, a vetítésnek helyet adó intézmény igazgatójától, valamint Damó Csabától, az Uránia Filmklub vezetőjétől telefonon érdeklődnek a vetítésről a Román Hírszerző Szolgálat megyei hivatalától. Január 17. – A sepsiszentgyörgyi rendőrség kihallgatásra hívja be Nemes Előd háromszéki EMI-elnököt. Január 18. – A kolozsvári rendőrség kihallgatja Juhász Tamás rektort, Soós Sándor elnököt és Bagoly Zsolt alelnököt. A Kolozs megyei főispán feljelentésére bűnügyi eljárás indul Soós és Bagoly ellen fasiszta, rasszista, xenofób jelképek népszerűsítése címén. Mona Musca levelet ír Soós Sándor EMI-elnöknek, melyben igazát bizonygatja. Ismerteti a tényállást, ámde levelében Velünk élő Trianon című filmről beszél, amely a tizennégy részes dokumentumfilm címe. Január 19-én a miniszter asszony közleményben tagadja, hogy a Minisztérium ismerné a film tartalmát, és tagadja a cenzúrázás vádját. Január 20. – Eva Maria Barki bécsi nemzetközi jogász politikai és jogi szempontból egyaránt felháborítónak mondja mind a filmvetítés megakadályozását, mind pedig a magyar parlament tiltakozásának hiányát. Január 24. – Németh Zsolt fideszes képviselő a parlamentben arra kér választ Somogyi Ferenc külügyminisztertől, milyen lépéseket szándékozik tenni a magyar diplomácia a román hatóságok eljárása nyomán. Nem kap konkrétumokat tartalmazó választ. Január 25. – Az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülése kijelenti, a hatalom megsértette a szólás és a gyülekezés szabadságát, és reményét fejezi ki, hogy az RMDSZ kormánytényezőként fel fog lépni a meghurcolt személyek érdekében. Gál Kinga EP-képviselő felhívja az Európai Parlament és a Bizottság figyelmét az eseményekre, melyeket elfogadhatatlannak és az EU alapelveivel összeegyeztethetetlennek nevez. A Királyhágó-melléki Református Egyházkerület, az Erdélyi Református Egyházkerület, az Erdélyi Unitárius Egyház, valamint az Ágostai Hitvallású Evangélikus-Lutheránus Egyház püspökei, valamint a Protestáns Teológiai Intézet rektora és dékánja nyilatkozatban tiltakozik az ellen, hogy az állami hatóságok a szervezőket kifaggassák és a törvénysértés gyanújába hozzák, s ezáltal beleszóljanak egyházaik életébe. Január 27. – Schöpflin György fideszes képviselő az Európai Parlamentben követeli a hatósági zaklatások leállítását. Február 7. – Sajtótájékoztatón adja hírül a Hargita Megyei Rendőrfelügyelőség vezetője, hogy a csíkcsicsói művelődési házban vasárnap este engedély nélkül levetített Trianon-film miatt Lukács Péterre, a Magyar Polgári Szövetség helyi elnökére 100 millió lejes pénzbírságot rótt ki. Február 9. – Az Antena 1 kereskedelmi televízió – román lapok szerint titkosszolgálati utasításra – bemutatja a filmet. Az alkotást bombariadó előzte meg, és parázs vita követte az alkotók és román történészek, újságírók között, közben magyargyűlölő üzenetek tucatjai érkeztek be a stúdióba drótpostán és telefonon. Február 10. – Koltay és Raffay sajtóértekezletet tart Bukarestben. A megjelent újságírók hevesen támadják őket, Európa-ellenes revizionista propagandának nevezve a Trianon-filmet. Február 14. – Somogyi Ferenc külügyminiszter válaszol az Egyesült Magyar Ifjúságnak. Megígéri, figyelemmel követi az eseményeket, már csak a „minél kiegyensúlyozottabb magyar–román viszony ápolása iránti felelősség” miatt is. Március 5. – Az EMI országos gyűlése közleményben ismerteti a valós tényállást, és bebizonyítja, hogy a film tartalma miatti politikai kampányról van szó, melyet az emberi jogok durva megsértésének tartanak. Március 7. – Alapfokon tárgyalják Jakab Attila fellebbezését. Védelmét Marosi György ügyvéd díjmentesen vállalta el. Március 12. – Jakab Attilát értesíti ügyvédje, hogy megnyerte a pert, a székelyudvarhelyi bíróság érvénytelenítette büntetését. Március 21. – Megjelenik Koltay Gábor új, filmjével azonos című kötete Botrány Erdélyben! alcímmel. Április 4. – Újabb tárgyalás zajlik le Udvarhelyen, tanúkat is kihallgatnak. Április 12. – Jakab pert nyer első fokon. A rendőrség bejelenti, élni fog a fellebbezés jogával. Április 20. – kihallgatják az EMI országos elnökét és alelnökét az ügyészségen. A vád: fasiszta, rasszista, xenofób jelképek terjesztése, melyért a 31/2002-es kormányrendelet szerint hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetés róható ki. Április 25. – Elejtik a vádat a kolozsvári ügyészségen. Május 6. – Írásban értesítik az EMI elnökét és alelnökét, hogy a filmvetítés ügyében ellenük indított vizsgálatot lezárták. Június 6. – A csíkszeredai bíróság alapfokon elutasítja Kovács Csaba fellebbezését. A bíró nem indokolja meg döntését. Június 21. – A Csíkszeredai Bíróság helyet ad a csíkcsicsói Péter Lukács fellebbezésének. Július 28. – Lemond Mona Musca. Távozása után folytatódik szervezetünk februárban indított bejegyzése, melyre a Kulturális Minisztériumnak is áldását kell adnia. Szeptember 22. – Az Erdélyi Magyar Ifjak bejegyzett, önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezetté válik. A bejegyzés február óta húzódott különböző formai és eljárásbeli hibák ürügyén. Október 6. – Csíkszeredában Kovács Csaba megnyeri a pert. Sem az ítéletet, sem az indoklást nem közlik hivatalosan a felekkel. Október 26. – Jogerős ítéletet hoz a Hargita Megyei Törvényszék a székelyudvarhelyi Jakab Attila ügyében: nem kell kifizetnie a pénzbírságot. /B. Zs.: Az erdélyi Trianon-járás kronológiája. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 1./

Traian Basescu megkérdezettek 52 százaléka bízik, derül ki a CURS felméréséből. Őt követi, Mona Musca liberális politikus, volt művelődési miniszter (47 százalék). Sorrendben a harmadik Theodor Stolojan elnöki tanácsos (35 százalék), majd Mircea Geoana (33 százalék), illetve Corneliu Vadim Tudor (32 százalék). A közvélemény-kutatás szerint a kisebbségi törvény körüli vita miatt Markó Béla volt az a politikus, akinek a bizalmi indexe a leginkább romlott (74 százalék). Őt Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök követi (73 százalék), majd Ion Iliescu volt elnök (72 százalék) és Adrian Nastase (71 százalék). Mind a liberális és demokrata pártból álló D.A. Szövetség, mind pedig a Szociáldemokrata Párt (SZDP) támogatottsága enyhén csökkent novemberhez viszonyítva 2, illetve 3 százalékkal. A Nagy-Románia Párt (NRP) népszerűsége mintegy 5 százalékkal ugrott meg, az RMDSZ, a Konzervatív Párt (KP) megítélése nem módosult különösképpen. /Sz. K.: Máris érezteti hatását a kisebbségi törvény körüli vita. Növekszik a Nagy-Románia Párt és vezetőjének népszerűsége? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./ A kisebbségi törvénytervezettel kapcsolatban a szemfüles Cozmin Gusa felismerte a tálcán kínálkozó lehetőséget: betölteni az ellenzéki szerepkörben is eléggé szűk mozgástérben keletkezett űrt. Tizenhat évvel a rendszerváltás után azonban már nem olyan egyszerű zsebpártokat felduzzasztani. Gusa és Boc, a Demokrata Párt elnöke észre sem veszik, hogy a tervezet elleni támadásaikkal a sokszor eltemetett Vadim Tudort erősítik. Ezt jelzi, hogy sok év után először a Nagy-Románia Párt támogatottsága növekedni kezdett, a közvélemény-kutatások szerint. /Salamon Márton László: A nevető harmadik. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

Újabbkori kisajátítással, valamint elvtelen lobbizással vádolta karácsony harmadnapján kiadott közleményében Florin Tohaneanu sepsiszentgyörgyi ortodox esperes a kormányt, az RMDSZ-t és a Kovászna Megyei Tanácsot a Román Nemzeti Bank (BNR) egykori székháza körül kialakult tulajdonjogi vitában. Állítása szerint tavaly december végi határozatában az Adrian Nastase vezette kormány átadta az ingatlant a Kovászna és Hargita megyék görögkeleti püspökségének (ECH), s az átadást megerősítette január közepén a Tariceanu kabinet is. A megyei önkormányzat megfellebbezte a döntést Mona Musca művelődési tárcavezetőnél, de a minisztérium visszautasította a megyei tanács kérelmét. A közlemény szerint ezután telekkönyveztették az épületet az egyház nevére. Ez év végén azonban a megyei tanács elérte az előző kormányhatározat visszavonását. Demeter János megyei tanácselnök kijelentette, szó sincs arról, hogy az ingatlant az egyház nevére telekkönyveztették volna. /Domokos Péter: Kisajátítást kiált az ortodox egyház. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./

Theodor Stolojan elnöki tanácsadó jelezte az egyik tévéadásban, hogy elfogadná a kormányfői tisztséget. Szerinte Mona Musca ideális elnöke lenne az NLP-nek. Kifejtette: Calin Popescu Tariceanu kormányfő helyett 2004-ben valaki mást kellett volna jelölni a párt élére. Stolojan kijelentéseire reagálva Tariceanu miniszterelnök kifejtette: bármilyen kormányról is legyen szó, azt nem a benyomások, hanem a teljesítmény szerint kell megítélni. Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor szerint a Stolojan–Musca páros már régóta a liberális párt vezetésétől elütő álláspontot képvisel. /P. A. M.: Támadásba lendült Stolojan. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./ Stolojan 1991 és 1992 között volt miniszterelnök.

Puccsízű bejelentést tett július 17-én Theodor Stolojan, Mona Musca és Valeriu Stoica, akik a Nemzeti Liberális Párt (NLP) belső ellenzékét képviselik. A három liberális politikus már közel egy éve szünet nélkül bírálja a Calin Popescu Tariceanu kormányfő vezette NLP-vezetőséget. A bírálatok azt követően erősödtek fel, hogy Tariceanu tavaly kétszer is meggondolta magát a kormányfői tisztségéből való távozás kapcsán. Előzőleg mindkét alkalommal nyilvánosan bejelentette lemondási szándékát. A második jelentős töréspontot az okozta, hogy a liberálisok visszautasították a Demokrata Pártnak az egyesülésre tett ajánlatát. Stolojan emellett úgy látja, hogy a demokratákkal és a Traian Basescu államfővel folytatott rivalizálás is hozzájárult a tekintélyvesztéshez. /B.T.: Hatalmi harcok miatt repedezik az NLP. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./

A politikusoknak, egyetemi tanároknak, újságíróknak, minden magas rangú tisztségviselőnek fel kell vállalnia múltját, és elismernie, ha együttműködött az egykori Szekuritátéval – hangoztatják azok a civil szervezetek, amelyek újabb listákat nyújtottak be a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságnak (CNSAS). Catalin Cotoi szociológus benyújtott az átvilágító bizottságnak egy névsort, ezen 400, állami egyetemeken tanító rektor, rektor-helyettes és dékán neve szerepel. A Tiszta Kormányzásért Koalíció nevű szervezethez tarozó civil szervezetek is azt követelik, hogy az átvilágító bizottság hozza nyilvánosságra azon köztisztségviselők névsorát, akik a Szekuritátéval való együttműködésre kötelezték el magukat. Az utóbbi hónapban az átvilágító bizottságot elárasztották azok a kérések, amelyek egykori Szekuritáté-kollaboránsok leleplezését követelik, emellett pedig számos magánszemély is kérvényezte a saját dossziéjához való hozzáférést. Jelenleg a bizottságnak legkevesebb 80 ezer személyt kell átvilágítania, ami – tekintettel az alkalmazottak létszámára – már-már lehetetlenné teszi a munkát. Egyre több politikust gyanúsítottak meg az utóbbi időben. Az ügynökmúlttal vádoltak mindegyike cáfolta, hogy besúgó lett volna. Mona Musca volt miniszter és Adrian Nastase volt miniszterelnök tagadta, hogy együttműködött volna a Szekuritátéval. /B. T.: Több mint 80 000 átvilágítandó személy. A mostoha munkakörülményekre panaszkodnak az alkalmazottak. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./

Mona Musca képviselő, volt művelődési miniszter nem írt jelentéseket a Szekuritáténak, viszont a temesvári egyetem tanárjaként tájékoztatta a titkosrendőrséget az ott tanuló külföldi diákokról, ismerte el sajtótájékoztatóján. Mona Musca fenntartotta, hogy nem végzett politikai rendőri tevékenységet. A dossziéban szereplő kötelezvényről elmondta, abban csupán azt vállalta, hogy értesíti a karhatalmi szerveket a külföldi diákok „helyzetéről, problémáiról és a Romániával szembeni esetleges ellenséges megnyilvánulásaikról”. Egy évvel a kötelezvény aláírása után Mona Musca együttműködése megszakadt a Szekuritátéval, mert – saját következtetése szerint – a szolgálat vezetői nem voltak megelégedve hírszerzési munkájával. Ennek nincs nyoma az iratokban. Mona Musca közölte: nem bánja, hogy aláírta a kötelezvényt, mert „nincs ebben semmi rendkívüli”, illetve mert a „Románia területén lévő diákok biztonsága és az ország biztonsága” forgott kockán. /Szőcs Levente: „Csak” szóban súgott be Mona Musca. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./

Markó Béla RMDSZ-elnök, Borbély László megbízott miniszter és Verestóy Attila szenátor után most Frunda Györgyről írta a Romania Libera és az Evenimentul Zilei, hogy dossziéja átkerült a hírszerzéstől az átvilágító bizottsághoz. Az Evenimentul Zilei megállapította, hogy a Frunda dossziéja az ügynök dossziék kategóriába tartozik. Frunda határozottan cáfolta, hogy együttműködött volna a volt titkosszolgálattal. Hozzátette: 1988-1989 között körülbelül háromszor hívták be a Szekuritátéhoz, de megfigyeltként és nem besúgóként. Hozzátette: eddig többször is kérte, hogy adják ki a róla szóló aktákat, de ezt megtagadták, mivel abban szerepelt még néhány aktív titkosügynök. Mona Musca bemutatta dossziéjának a nyilvánosságra hozható részleteit. /Frunda is cáfolja, hogy együttműködött volna. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./

A Szekuritatáté Irattárát Vizsgáló Bizottság /CNSAS/ tevékenységét állandó botrányok kísérik. A besúgó és besúgott szerepe gyakran felcserélődik, belép a képbe a zsarolás, a pártok és politikusok s a média abban érdekelt, hogy lejárassák egymást. Az Evenimentul Zilei című lap villámgyorsan egy kormánypárti és egy ellenzéki politikust is hírbe kevert. Adrian Nastase exminiszterelnökről és Mona Musca liberális képviselőről, volt művelődési miniszterről van szó. Nastase kifejtette, dossziéit azért titkosították, mert olyan információkat is tartalmaztak, amelyeket a hírszerzés a NATO-tagállamok követségeiről szerzett be. Mona Musca tagadta a vádakat, kijelentve, hogy egyetlen pillanatig sem folytatott politikai rendőrségi tevékenységet. Végül mégis kiderült, hogy aláírt egy nyilatkozatot. Azokról viszont, akik a Szekuritáté szörnygépezetét mozgatták, az egykori tartótisztekről, a ,,cég oszlopairól” nem esik szó. Ez furcsa. /Bogdán László: A dossziék útvesztői. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 11./

Az egyik országos román napilap nyilvánosságra hozta a politikusok szekus dossziéit tartalmazó úgynevezett “29-es listát”. A rajta szereplő parlamenti képviselők legtöbbjének üldözött dossziéja van, s csupán 10-nek van együttműködési dossziéja, azaz ők politikai rendőrségi tevékenységet folytattak. A feltételezett együttműködők listáján Mona Musca (PNL), Frunda György és Sógor Csaba (RMDSZ), Cristian Radulescu (PD), Liviu Campianu és Gheorghe Dragomir (PNL), Radu Terinte (konzervatív), Ion Mocioaica (SZDP) és Constantin Mocanescu (volt nagy-romániás) mellett egy Hunyad megyei honatya neve is szerepel: Firczák György, a rutén kisebbség parlamenti képviselője, s az egyik Hunyad megyei forradalmár szervezet elnöke. A történész végzettségű Firczák György azt állítja, hogy a Securitate figyelte őt 1989 előtt, elsősorban Erdély történetéről szóló írásai miatt. /(CH. A.): Csiripelő Hunyad megyei képviselő? = Nyugati Jelen (Arad), aug. 14./

A sajtó most arról ír, hogy Mona Musca „mely suvickos (azóta tán terroristává nemesült) diák ellen vétkezett” – írta Sebestyén Mihály. Az RMDSZ politikusait ki kell ütni a nyeregből, mert az autonómiát kezdték szorgalmazni. A tartótiszteket, a testület szakembereit mikor számoltatják el? A szocialista világrendet a szovjet fegyverek és a politikai vagy titkosrendőrség, a stázik, ávók és szekusok tartották fenn. Nem a besúgók. /Sebestyén Mihály: Tévcselekvés? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

Két prominens alakját vesztette el augusztus 14-én a Nemzeti Liberális Párt (NLP), amely úgy döntött, hogy megvonja politikai támogatását a besúgással vádolt Mona Musca volt művelődésügyi minisztertől, aki Románia egyik legnépszerűbb politikusa volt. Az NLP tiszteletbeli elnöke, Mircea Ionescu Quintus az ismét „felmelegített” besúgói sztorija miatt lemondott. /B. T.: Lehulltak az első fejek az átvilágítás során. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./

Pár hete a román közvélemény a „dossziéhadjárattól” hangos, mutatott rá Cristian Ghinea, a Dilema Veche politikai elemzője, akit megrémisztettek a közelmúltbeli romániai események. A sajtó csak elmélyíti azt az erkölcsi káoszt, amelyben a politikai elit „fetreng”. Mona Musca esete igazi pszichológiai regény-téma: ismert, hogy az NLP-képviselő mennyire kardoskodott a Szekuritáté archívumának nyilvánosságra hozatala mellett, saját dossziéjának napvilágra kerülése viszont politikai karrierje végét jelenthette. Ghinea szerint ami mostanában történik, az a Szekuritáténak a román társadalom felett aratott győzelme. Ezek a dossziék állam-méretű gazemberségek, mocskok, amelyet a román társadalom alja „zúdított ránk”. Romániának szüksége van az erkölcsi megtisztulásra. Voltak hegyekben élő partizánok, a hét évi teljes elszigeteltségben, a börtönben Corneliu Coposu elfelejtett beszélni, a Máramarosszigeten elpusztult az elit. Most a diktatúra udvari költője a romániai politikai élet harmadik legismertebb személye. Azt az embert, aki annak idején a külföldi sajtónak Ceausescu-ellenes nyilatkozatokat tett, ma Ceausescu költője mocskolja. A Nucsoara falubeliek nem egyeztek bele, hogy egy hegyi partizán sírjára keresztet tegyenek – sokan még ma is rablóknak tartják őket. A régi polgári réteg, az értelmiség volt a célpont, őket kellett ellenőrzés alatt tartani, innen kellett beszervezni az embereket, és ha nem vállalták jószántukból, megzsarolták őket. „A kisstílű gazemberek, aktivisták, költők mind makulátlanok, ők nem működtek együtt a rendszerrel. Ők maguk voltak a rendszer. Ezért idegesít Iliescu mostani mérsékelt hangvételű tanácsosztogatása. Ő, az az aktivista, aki megbocsát a politikai elítélteknek…” Az olyan nyilatkozatok: „Alulírott, kijelentem…”, amelyeket később a Szekuritáté felhasznált a perben, ha erre került sor. Így nyilatkoztak a Duna-csatornához hurcolt politikai elítéltek, miután órák hosszat verték őket. /Cristian Ghinea: legyőzött a Szekuritáté! = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./

Traian Basescu államfő augusztus 16-i i nyilatkozatában elismerte, hogy a Szekuritáté ma is gyakorolja hatalmát. Az elnök figyelmeztetett: a politikai leszámolásba torkolló átvilágítással azt kockáztatjuk, hogy nem tudjuk meg a legfontosabbat, vagyis hogy mekkora gazdasági és politikai hatalma volt és van ma is az egykori kommunista politikai rendőrségnek. Tizenhat év után ő az első államfő, aki a gondosan őrzött akták nyilvánosságra hozásáról dönteni mert. Nem fogadható el, hogy Basescu használná fel ellenfeleinek lejáratása érdekében az átvilágítást. Cristian Parvulescu politikai elemző szerint az egész átvilágítást saját maguk biztonsága érdekében a Szekuritáté volt tisztjei irányítják. A romániai civil szféra hangadói is kezdik felismerni, hogy az átvilágításnak nem szabad az együttműködők leleplezésénél megállnia. Szintén Basescu hívta fel a figyelmet arra, hogy nem szabad elveszni a részletekben. Mona Musca földbe döngölése azonban bizonyította, hogy ez valós veszélyt jelent. A szekuval együttműködők és besúgók vétke nem olyan nyilvánvaló, mint ahogyan azt sokan gondolják. Minden aláírás külön sorsot, különböző előzményeket és indítékokat rejt. Csakis ezek alapos vizsgálata alapján ítélhető el valaki a behálózási nyilatkozat aláírásáért. Ennél sokkal fontosabb, hogy kiderüljön, kik voltak azok a szekuritátés tisztek, akik a rendszerváltás után gazdasági és politikai hatalomra tettek szert. Félév, egy év múlva kiderül, mennyire volt őszinte Basescu, amikor megígérte, hogy most végre a múlt feltárásának végére járhatunk. /Borbély Tamás: A Szekuritáté hatalma. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./

Otromba hazugságnak nevezte Mona Musca liberális képviselő azokat a sajtóban megjelent vádakat, miszerint 1989 előtt egyetemi oktatóként nemcsak külföldi diákokról jelentett, hanem egyenesen ügynökhálózatot irányított. Az Evenimentul Zilei napilap augusztus 17-i számában Szekuritáté-tisztekre hivatkozva azt írta: Musca csupán karrierje kezdetén volt egyszerű besúgó – a temesvári egyetemre kerülve már nemcsak jelentett, hanem parancsra próbálta befolyásolni a célszemélyeit. A lap Musca eredményesen végezte feladatát, hogy egy ügynökhálózat élére került. Annak ellenére, hogy Mona Musca nyilvánosan bocsánatot kért a volt titkosszolgálattal való együttműködéséért, a Nemzeti Liberális Párt bukaresti szervezete megvonta tőke a politikai támogatást. /I.I.Cs.: Mona Musca máig ügynök maradt? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./

Bűnügyi feljelentést tesz a Kommunizmus Romániai Bűncselekményeit Feltáró Intézet (IICCR) azon szekus tisztek ellen, akik kiskorúakat szerveztek be informátori munkára – közölte Marius Oprea történész, az intézet elnöke. Oprea, aki egyben a kormányfő nemzetbiztonsági tanácsadója, elmondta: a feljelentést a katonai ügyészségnek adják át. Emlékeztetett arra, hogy Szeben megyében például az 1989-ben beszervezett ügynökök 20 százaléka kiskorú volt, ami egyben azt bizonyítja, hogy a Szekuritáté „ifjú gárda” felkészítéséhez kezdett. – Nem lesz nyugtom, amíg nem látok egy cselekedeteiért bebörtönzött szekust – mondta. Magyarázatképpen hozzátette: kutatásai során 9–11 éves beszervezett gyermekek aktáira bukkant. Oprea szerint Ion Iliescu volt államfőt is ki kell hallgatnia a Szekuritáté Iratait Vizsgáló Bizottságnak (CNSAS), hiszen párt-elsőtitkári minőségében a Szekuritáté tevékenységét is irányította. Mona Musca pártból való kizárását illetően Oprea elmondta, hogy ezen intézkedést egységesen kell alkalmazni mindenki esetében. /Feljelentik a kiskorúakat beszervező szekusokat. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

Kizárták a Nemzeti Liberális Pártból (NLP) Mona Muscat és Ioan Ghiset, miután kiderült, hogy együttműködési szerződést írtak alá a Szekuritátéval, jelentette be Calin Popescu Tariceanu kormányfő, a párt elnöke. Musca az ülés után úgy nyilatkozott: aláveti magát a NLP döntésének, ennek ellenére liberálisnak vallja magát, mandátumáról pedig nem mond le, csupán EP-megfigyelői tisztségéről. Ioan Ghise igazságtalannak értékeli a döntést. /Kizárta az NLP Muscat és Ghisét. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

A Nemzeti Liberális Párt /NLP/ volt elnöke, Valeriu Stoica szerint megérett az idő arra, hogy platformot hozzanak létre a pártban. Stoica szerint a platformot a közeljövőben kell létrehozni, és reméli, Mona Musca, aki 16 éven át a jó dolgok mellett volt, a továbbiakban is támogatja őt ebben. Véleménye szerint az NLP vezetői leszámolásra használták fel a dosszié-ügyet. /Stoica: leszámoltak Muscaval a liberális vezetők. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

Mona Muscának, az ország második legnépszerűbb, besúgással vádolt politikusának a Nemzeti Liberális Pártból (NLP) való kizárása mögött rejlő politikai leszámolási szándékról írt a román sajtó. A liberálisok Ioan Ghise képviselővel, Brassó volt polgármesterével szemben sem bizonyultak megértőbbnek, noha ő már korábban jelezte, hogy együttműködött a Szekuritátéval. A két politikus kizárása után az NLP immár harmadik tagját veszítette el: a párt szintén besúgással megvádolt tiszteletbeli elnöke, Mircea Ionescu Quintus is lemondott korábban tisztségéről. A román sajtó azonban Mona Musca kizárása mögött politikai leszámolási szándékot is felfedezni vél: „Tariceanu bosszúja”, „Tariceanu kettészakítja a Musca-szárnyat”, „Törékenyebbé vált a liberálisok belső ellenzéke” – ilyen címekkel tudósítottak a lapok a párt hét végi döntéséről. /Politikai leszámolással keveredik a kommunista múlt feltárása. Lapszemle. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./

A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) megállapította: Mona Musca képviselő együttműködött a politikai rendőrséggel. Mona Musca megóvni készül az átvilágítók határozatát. „Megdöbbentő számomra a hír” – jelentette ki a politikus. /Cs. P. T.: CNSAS: Mona Musca besúgó volt. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./

A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) elutasította Mona Musca fellebbezését, így az átvilágító testület eredeti döntése marad érvényben, miszerint a képviselő politikai rendőrséggel együttműködéssel vádolható. Politikai múltja miatt a Nemzeti Liberális Pártból (NLP) kizárt, jelenleg független képviselőként tevékenykedő Mona Musca nemrég azt nyilatkozta: abban az esetben, ha elutasítják fellebbezését, akkor a törvény értelmében a bírósághoz fordul. /Elutasították Mona Musca fellebbezését. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

Lemond képviselői mandátumáról, és kilép a Liberális Demokrata Pártból (PLD) Mona Musca volt művelődésügyi miniszter, akiről a bíróság is megerősítette, hogy együttműködött a kommunista titkosszolgálattal. A botrány kirobbanása előtt Musca az ország egyik legnépszerűbb politikusa volt. Musca beismerte, hogy valóban írt jelentéseket diáktársairól, de azt bizonygatta, hogy ezzel senkinek nem ártott. A politikus továbbra is ártatlannak tartja magát, közölte: a strasbourgi emberjogi bíróságon keresi majd igazát. /Mona Musca tündöklése és bukása. Visszavonul a politikából a volt művelődési miniszter. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./