"Megjelent a Romániai Magyar Évkönyv 2000 /Polis Könyvkiadó, Kolozsvár/. Szerkesztette: Bodó Barna. ″Évkönyvet indítunk útjára. Ilyenként az elsőt. 1989 történelmi fordulója óta kísérlet még nem történt a romániai magyarság helyzetének általános felmérésére és bemutatására. A hangsúly az általánosságon, a teljes körűségre való törekvésen van″ - olvasható az előszóban. Az öt fejezetre osztott évkönyv (I. A demokrácia útján; II. Adatok és folyamatok; III. Magyar nyelvű oktatás és művelődés; IV. Tanulmányok; V. Kronológia, dokumentumok.) rendhagyónak mondható. A temesvári Szórvány Alapítvány által kigondolt munka tényeket, adatokat, elemzéseket közöl. Hasonló útkereső munkák a múltban is megjelentek. Bodó Barna előszavában megemlíti Sulyok István és Fritz László 1930-as, Győri Illés István 1936-os évkönyvét, illetve a Kacsó Sándor által 1937-ben szerkesztett Erdélyi Magyar Évkönyvet. Mindezek a kísérletek tiszavirágéletűnek bizonyultak. A mostani évkönyv szerkesztőinek eltökélt szándéka, hogy a megkezdett munka, a 2000-es évkönyv, elindítója legyen egy olyan hagyománynak, amely szükségszerű és egyúttal hézagpótló a romániai magyar évkönyvek kiadásában. - Az évkönyv szerzői: Bodó Barna, Szilágyi Zsolt, Bakk Miklós, Egyed Péter, Veres Valér, Ráduly Róbert, Farkasné Imreh Mária, Somai József, Kötő József, Murvai László, Szatmári Bajkó Ildikó, Dáné Tibor Kálmán, Dávid Gyula, Gál Mária, Csép Sándor, Hadházy Zsuzsa, Matekovits Mihály, Szász Jenő, Sorbán Angella, Tonk Sándor, Vetési László, Toró T. Tibor, Csűry István. A Kronológia, dokumentumok fejezetet K. Bodor András, Papp Gy. Attila, Udvardy Frigyes, Benedek Ildikó és Bodó Barna válogatták. /Nánó Csaba: Rendhagyó évkönyv. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./ Aug. 18-án Kolozsváron, a Gaudeamus könyvesboltban bemutatták a Romániai Magyar Évkönyv - 2000 című kiadványt. Benkő Samu EME-elnök az új könyv huszonnyolc szerzőjének véleményére utalva kijelentette: nem biztos, hogy az a maga teljességében tükrözi a mai magyarság helyzetét, de ismerteti a kisebbségi ember egyetlen menekülési lehetőségét: engedelmeskedni a cselekvési kényszernek. Bodó Barna, a temesvári Szórvány Alapítvány által kezdeményezett kiadvány szerkesztője, arra hívta fel a figyelmet, hogy ezt az összefoglaló adatokat tartalmazó műfajt a román kultúrában még nem fedezték fel, de a következő években ott is bizonyára nagy jövő előtt áll. Dávid Gyula, a Polis Könyvkiadó igazgatója arról beszélt, hogy az erdélyi magyarság az utóbbi tíz év alatt vágyait összetévesztette a valósággal. Sőt, sokan közülünk ma is így látják helyzetünket. Pedig ismernünk kell a jelen realitásait, szembe kell néznünk azokkal. Ez a kiadvány ilyen célból készült és ezeknek a helyzettanulmányoknak, nem publicisztikai jellegű adatismertetőknek a következő évkönyvekben is lesz folytatásuk. /Szembenézni önmagunkkal, évkönyvből. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./ Nagyváradon aug. 22-én mutatja be Bodó Barna politológus a Romániai magyar évkönyv 2000 című kötetet. Az Évkönyv öt részből áll. Az elsőben - melynek címe A demokrácia útján - Bodó Barna, Szilágyi Zsolt, Bakk Miklós és Egyed Péter értekezik a jelenlegi politikai helyzetről, a hazai politikai rendszer törésvonalairól, az RMDSZ első tíz évéről, illetve a magyar nemzet mai körvonalairól. A második rész - Adatok és folyamatok - a hazai magyarság demográfiáját és belső vándorlását taglalja, illetve gazdasági és civil kérdésköröket. A Magyar nyelvű oktatás és művelődés című harmadik rész megnevezése önmagáért beszél. A negyedik részben általánosabb, illetve szűken tematikus tanulmányok sorjáznak, majd a kötet végén szerepel egy másik nagyon hasznos gyűjtemény, az elmúlt év kisebbségpolitikai szempontból fontos eseményeinek kronológiája, 1999 közéleti krónikája, az RMDSZ-dokumentumok tára, illetve az Európai Unió országjelentése Romániáról. /Romániai magyar politikai évkönyv bemutatója a Lorántffy Központban. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 22./"

Okt. 21-én tartják a magyar szakos tanárok országos találkozóját Kolozsváron, a Báthory István Elméleti Líceumban. Az értekezlet témája a középiskolai magyar nyelv és irodalom tanterve lesz. Mintegy 130 magyartanár lesz majd jelen. A Tanügyminisztériumot Kötő József államtitkár, Murvai László igazgató és Gászpor Réka, a magyar szakos tanárok országos főtanfelügyelője fogja képviselni. /Magyar szakos tanárok országos találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./

Murvai László tanulmányában a romániai magyar nyelvű oktatást elemezte az 1998-1999 és az 1999-2000-es iskolai év mutatói alapján. Óvodák száma: miközben Romániában az óvodák száma emelkedett, a magyar óvodák száma 1142-ről 1136-ra csökkent. Ezen belül az önálló magyar tannyelvű óvodák száma 678-ról 645-re apadt, amíg a tagozatos óvodák száma 464-ről 491-re emelkedett. Az önálló magyar óvodák száma öt megyében emelkedett (Marosban számottevően), a legnagyobb csökkenés /17 óvoda/ Kolozs megyében következett be. Általános iskolák száma: Romániában csökkenés mutatkozik a két tanévet összevetve, a magyar nyelvű iskolák száma viszont növekedett. Ezen belül nem jó jel, hogy az önálló magyar iskolák száma visszaesett /586-ról 573-ra/, a tagozatok száma viszont emelkedett /503-ról 527-re/. Középiskolai hálózat: országosan nőtt a középiskolák száma, hasonlóan a magyar nyelvű oktatáshoz /itt már hiányzik az önálló magyar középiskola és a tagozat megbontása/.

"Az RTDP kormányalakításával a koalíciót képviselő kormánytagoknak lejárt a mandátumuk. A Tanügyminisztériumban Kötő József államtitkárnak is hamarosan megkeresik az utódját. Fennállt annak a veszélye, hogy a tanügyminisztériumi kisebbségi vezérigazgatóság is megszűnik, de ezt az RMDSZ-RTDP egyezség - amely az RMDSZ-nek a művelődési minisztériumi és tanügyminisztériumi vezérigazgatói posztjára való igényét is rögzíti - remélhetőleg meghiúsítja, tájékoztatott Murvai László egykori, és potenciális jövendőbeli tanügyminisztériumi vezérigazgató. A Tanügyminisztérium átalakítása után viszont mindenképpen a tanfelügyelőségek átszervezése következik. /Szabó Csaba: RMDSZ-es vezérigazgatókat ígért az RTDP a művelődési és oktatási minisztériumokban. Murvai László az egyik esélyes jelölt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./"

"A Tanügyminisztérium hivatalos neve ezentúl Nevelési és Kutatási Minisztérium (NKM), és három államtitkársága van: a kutatásért és a parlamenttel való kapcsolattartásért felelős államtitkárság, az egyetemi oktatásért és az Európa-integrációs folyamatokért felelős államtitkárság, valamint a közoktatási államtitkárság. Ez utóbbi hatáskörébe tartozik a kisebbségek oktatási gondjaiért felelős vezérigazgatóság, amelyet minden valószínűség szerint a vonatkozó köztisztviselői vizsgával (és státussal) rendelkező Murvai László fog vezetni. Megfigyelők szerint az egykori Tanügyminisztérium bonyolultabbá vált, hiszen Andrei Marga idejében hat vezérigazgatóság létezett, az Ecaterina Andronescu által vezetett intézmény 16-ra növelte ezek számát. A Nevelési és Kutatási Minisztérium javaslatára teljes gőzzel folyik a Marga-féle rendeletek és határozatok visszavonása: az idei 295. kormányrendelet törölte például az érettségi vizsgák diverzitását előíró egykori 130-as rendelkezést. /Jóváhagyták a Tanügyminisztérium felépítési tervezetét. Megmaradt a kisebbségek oktatásáért felelős vezérigazgatóság. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./"

"Kinevezték az államtitkárokat és a 16 vezérigazgatót a Nevelési és Kutatási Minisztériumban. A minisztériumi vezérigazgatók kinevezése átmeneti jellegű, ugyanis ezekre a helyekre versenyvizsgázni kell - jelezte Murvai László, a kisebbségi oktatásért felelős főosztály vezérigazgatója. A versenyvizsgákat három hónap múlva hirdetik meg. - A tanfelügyelőségeknél 30 százalékos létszámcsökkentést határozott el a minisztérium. Romániában két magyar főtanfelügyelő, 10 főtanfelügyelő-helyettes, és több mint 60 magyar nemzetiségű tanfelügyelő dolgozik. Murvai elmondta: kérték, hogy az átszervezések ne érintsék a magyar oktatással kapcsolatos posztokat. A miniszter asszony nyitottnak bizonyult a beadvánnyal kapcsolatban. /Szabó Csaba: Leépítések a megyei tanfelügyelőségeken. Az RMDSZ reméli: a magyar tisztségviselők maradnak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./"

"Ecaterina Andronescu tanügyminiszter asszony rendeletével visszavonta a 4420-as számú, augusztus 31-én iktatott Marga-határozatot, amely a köztisztviselői törvény alkalmazását írta elő. Ily módon érvénytelenné vált maga a köztisztviselői törvény is, amely eddig magas fokú immunitást biztosított a magyar nemzetiségű főtanfelügyelőknek, illetve főtanfelügyelő-helyetteseknek. A Szabadság kérdésére Murvai László, a Nevelési és Kutatási Minisztérium kisebbségi osztályának vezérigazgatója elmondta: úgy próbál ellenlépéseket tenni, hogy az üggyel kapcsolatos megjegyzéseit írásba foglalta, és benyújtotta a tanügyminiszter asszonynak. - A 26633. számú, febr. 28-án keltezett átiratban arra kértem őt - mondta Murvai - , hogy kérjék ki a véleményünket akkor, ha magyar vezető beosztású tanfelügyelőt akarnak elmozdítani. Ez utóbbi - sajnos - most sokkal könnyebbé válik, mint eddig, annál is inkább, mert a minisztérium és a prefektúrák között egyre "bensőségesebb" a viszony a leváltások-kinevezések terén. /Szabó Csaba: Ertédépésítés" folyamat a tanügyben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./"

"Vasile Molan, a Nevelési és Oktatási Minisztérium államtitkára bejelentette, hogy ősztől újraindulhatnak országszerte a tavaly megszüntetett 13 osztályos tanítóképzők. Molan szerint tévedés volt 1999-ben ezt az oktatási formát főiskolai szintre emelni, ugyanis vidéken óriási számban lehet fellelni olyan képzetlen tanítókat, akik a 13 osztállyal még megbirkóztak volna, de az egyetemi szinttel már nem. Az államtitkár szerint a Marga-féle "elitista szemléletmód" az oka annak, hogy a vidéki elemi oktatás szintje messze elmarad a várositól. - Wolf Rudolf, az Apáczai Csere János Líceum igazgatója szerint viszont semmi értelme nincs visszaállítani a régi rendszert, sőt, még a Marga-féle irányzat is módosítást igényelne, ugyanis a 3 főiskolai év kevésnek bizonyul a szakma európai szintű elsajátítására. /Sz. Cs.: Visszaállítják a 13 osztályos tanítóképzést. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./ A 2001-2002-es iskolai évtől kezdve újra elindul a tanítóképzés középfokon is mind román mind pedig magyar nyelven, ha arra a nyolcadikat végzett diákok részéről igény mutatkozik és ezt a középiskolák vezetősége is támogatni fogja. Azaz Romániában újra lesz középfokú és felsőfokú óvópedagógus- és tanítóképzés is. /Murvai László: Újraélesztett középfokú tanítóképzés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./"

"A Határ Menti Bihari Települések Területfejlesztési Társulásának (HMBTTT) a szervezésében, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési KHT, valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Közösségi Agrármarketing Centrumának a támogatásával Bihar-Bihor határ menti kiállítás és vásár lesz ápr. 28-án és 29-én a biharkeresztesi városi sportcsarnokban. Az immár negyedik alkalommal megrendezendő expón a mezőgazdaságban, iparban, szolgáltatásban és kereskedelemben érdekelt cégek mutatkoznak be. Ápr. 28-án lesz a Bihar-Bihor Eurorégió létrehozására vonatkozó szándéknyilatkozat ünnepélyes aláírása. Négy témakörben - oktatás, turisztika, önkormányzat és határ menti gazdasági együttműködés - szerveznek konferenciát. A tanügyi témájú megbeszélésen szó lesz a román-magyar együttműködés lehetőségeiről a közoktatás fejlesztésében, a kisebbségi oktatásról, valamint a felnőtt oktatásról. A romániai meghívottak között szerepel Murvai László, a Tanügyminisztérium kisebbségi osztályának vezetője, Nagy F. István, az RMDSZ országos oktatási ügyvezető alelnöke, Miklós Mihály, Bihar megye helyettes főtanfelügyelője és Jankó Szép Sándor, az Ady Endre Középiskola igazgatója. A turisztikáról szóló tanácskozásra meghívták Dukrét Gézát, az Erdélyi Kárpát Egyesület Bihar megyei elnökét. /IV. Határ menti kiállítás és vásár. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 27./"

"Ápr. 21-én ünnepelték Kolozsváron az Iskola Alapítvány megalakulása ötödik évfordulóját, melyet összekötötték a szórványoktatásról szóló szakmai tanácskozással. Markó Béla, az RMDSZ elnöke emlékeztetett: 1995-ben székelyudvarhelyi tiltakozó gyűlésen meghirdették, hogy tiltakoznak és építeni fognak. A szórvány helyett inkább "irtásról" lehetne beszélni vagy ritkításról. Megritkították körülöttük azt a közeget, melyben éltek. Ma már Erdélyben a magyarságnak legalább a fele szórvány vagy kisebbségi helyzetben él. Kötő József, méltató szavak kíséretében az erdélyi civil társadalom nevében átnyújtotta azt a díszoklevelet Bálint-Pataki Józsefnek /Határon Túli Magyarok Hivatala/, amely arról tesz tanúságot, hogy az utolsó tíz évben az építkezésben mindig jelen volt a vártán. - Vetési László, a Szórvány Alapítvány elnöke meghatározta a szórványstratégiát. Minden régióban és területen el kell készíteni a szórványmagyarság lokális, teljes, átfogó, gazdasági, kulturális, etnikai, nyelvi, önértékelési rehabilitációs tervét. Az oktatáshoz pénz kell. A költségeket a magyar államnak kell állnia, mert megjelent a magyar nyelv analfabetizmusa. Oktatássérült gyermeknemzedék nő fel. Ez a nemzedék gyakorlatilag nem férhet hozzá saját anyanyelvi információihoz. Egy közösség először oktatásszórvány lesz, utána bekövetkezik az etnikus szórvány. Kihalóban van az a nemzedék, amely még emlékezik valamilyen pozitív magyar élményre. Az új nemzedék nem érti, mit is jelent a mi és az ők. - Bodó Barna, a Diaszpóra Szórvány Alapítvány elnöke az ingázás és oktatás problémájáról értekezett. Valamikor működtek a nagy gyárak, melyekbe ingáztak a munkások és velük utaztak az iskolások is, akik ingáztak. Mára ez megszűnt. - Ezután 19 felszólalás hangzott el, egy-egy terület képviselői referáltak helyzetükről. Vízi Imre (Theodidaktos-Kolozsvár) a tehetséggondozó bentlakás fontosságát emelte ki. Farkas Miklós (Szórványkollégium-Segesvár) egy új épület felépítéséről értekezett. Szatmári Ildikó (Bethlen Gábor Kollégium - Nagyenyed), könyvtárak létrehozását sürgette. Lakatos András (Kalotaszentkirály) szerint a tanügyi törvény politikai fércmunka. Böjte Csaba (Ferenc-rendi kolostor-Déva) elmondta, 200 gyermekkel Déván, 30 gyermekkel Szászvárosban 1995-ben létrehozták a magyar tannyelvű iskolát. A költségek 1/3-át a román állam állja! Orbán Mária (Dévai líceum) szerint meg kell szervezni a lokális stratégiát. Kun Árpád (Hunyad megyei Bácsi település lelkésze) figyelmeztetett, nagyon kevés a magyar gyermek. Ennek megfelelően kell dolgozni. Pillich László (Heltai Közalapítvány-Kolozsvár) a távképzés, távoktatás, Internet fontosságát érintette. Bauer Madarász Ilona (Óradna) a 850 lelket számláló magyar közösség küzdelmeit, eredményeit sorolta fel. 1965-ben megszüntették a I-VIII. osztályos magyar tagozatot. 37 év után megnyílt a magyar nyelvű óvoda. Sikerült felépíteni a Reményik Sándor magyar házat. Vicsai János (Szamosardó): iskolák zárnak be gyermekhiány miatt. Mezőgazdasági szakoktatást kellene létrehozni. Beder Tibor Hargita megyei főtanfelügyelő: Székelyudvarhely környékén az iskolák elnéptelenednek. 400 gyermeknek szórványtábort szerveznek. Szegedi László (Kőhalom) szerint, az elszegényedés következtében a gyermekek tanulhatnak. 72 gyermeket "fogadott" a családba. Murvai László, a Tanügyi és Kutatási Minisztérium vezérigazgatója jelezte: az az osztály, melyet ő irányít, a továbbiakban is partnere a szórványoktatási gondokkal küzködőknek. Ríz Ádám, a magyar Oktatásügyi Minisztérium főosztályvezetője: Magyarországon nem volt szórványtámogatási koncepció. El kell készíteni a Kárpát-medence szórványtérképét. Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány igazgatója: az Apáczai Közalapítvány a határon túli magyarság támogatására 3 év alatt 2 milliárd forintot közvetített. Ebből az összegből több mint 400 millió forint jut évente az erdélyi magyarságnak. Tibád Zoltán, az Illyés Közalapítvány erdélyi alkuratóriumi titkára arról a felelősségről beszélt, mely egy ilyen munkával jár. Végül Lászlófy Pál, az RMPSZ országos elnöke, valamint az RMDSZ oktatási alelnöke, Nagy F. István ismertette tevékenységüket. /Csomafáy Ferenc: Tiltakozunk és építeni fogunk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./"

"Júl. 15-én megkezdődött a Bolyai Nyári Akadémia, a Kárpát-medence több mint ezer pedagógusa számára. Csíkszeredán, a Márton Áron Gimnáziumban megtartott ünnepi megnyitón Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke után Burus Siklódi Botond, a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Háza igazgatója beszélt a továbbképzés fontosságáról. A magyar oktatók számára rendezett továbbképző nem részesül költségvetési támogatásból. Ez évben a résztvevők 21 szekcióban hallgathatják a 154 szakember előadását. /(Daczó Dénes): Megnyílt a Bolyai Akadémia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./ Dr. Murvai László, a tanügyminisztérium anyanyelvi oktatási főosztályának vezérigazgatója rámutatott arra, hogy a Bolyai Nyári Akadémia nagyban járult hozzá a képzési színvonal emeléséhez. Kilenc tanfolyamot Hargita megyében tartanak. Tusnádfürdőn zajlik a tanítók nyári akadémiája, míg Csíkszeredában a magyar nyelv és irodalom tanítása, a médiainformatika és multimédia az oktatásban, a neveléslélektan és a testnevelés szakok, míg a romániai magyar szakoktatásról Szentegyházán tartanak tanácskozást. A művész-tanárok alkotótábora Székelyudvarhelyen, az osztályfőnöki szakosztály Székelykeresztúron, a pasztorálpszichológia és neveléslélektan pedig Gyergyószentmiklóson kezdődött meg. Csíkszeredából egyenesen Tusnádfürdőre ment a Bolyai Nyári Akadémia vezetősége, hogy megnyissák a tanítók továbbképzőjét. A megnyitó pillanatáig 154 tanító érkezett meg, akiknek 9 magyarországi és 4 hazai előadó beszél a neveléstudomány oktatásban betöltött szerepéről. /Szüszer-Nagy Róbert: Megnyílt a Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 17./"

"A Bolyai Nyári Akadémia keretében Tusnádfürdőn több mint 150 tanító gyűlt össze. Ríz Ádám /Budapest/ minisztériumi főosztályvezetője a státustörvény oktatással kapcsolatos előírásait említette, s hogy a Sapientia magánegyetem őszi beindulásával a tanító meggyőzőbben érvelhet ennek szükségessége mellett, hiszen most már finalitása van a magyarul tanulásnak, az út az óvodától valóban az egyetemig vezethet. Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke a szervezet tízéves tevékenységét említve, szólt a decemberre tervezett szovátai évfordulós megemlékezésről. A tanítók mostani továbbképzésénél A neveléstudomány az oktatás szolgálatában témakör köré csoportosították az előadásokat. A magyarországiak mellett hazai előadók is lesznek: Murvai László minisztériumi vezérigazgató, dr. Fodor László kolozsvári egyetemi tanár, Beder Tibor főtanfelügyelő, Kovács János tanár, dr. Dézsi Zoltán tanár, alprefektus. /Borbély László: Bolyai Nyári Akadémia.= Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 18./ "

"Borbély László, az RMDSZ alelnöke, a képviselőház titkára a vele készült interjúban emlékeztetett, hogy a kormánypárttal megkötött egyezség végrehajtásának figyelemmel kísérése és a kapcsolattartás az ő feladata. Romániában nem történt meg a közigazgatás teljes decentralizációja, emiatt számos döntést még mindig Bukarestben hoznak meg. Az RMDSZ-nek jelenleg 21 embere van vezető poszton: Bíró Albin, a Biztosító Cégeket Felügyelő Ügynökség tagja, Birtalan József, a Közalkamazottak Ügynökségének alelnöke, Boros Zoltán, a Román Rádió Igazgatótanácsának tagja, Csendes László, a szekus dossziékat vizsgáló bizottság tagja, Csortán Ferenc és Grosu Magdolna, a művelődési minisztérium tanácsosai, Demeter Attila, a kormányfőtitkárság és a kis és közepes vállalatok minisztériumának tanácsosa, dr. Bartha István, az egészségügyi minisztérium vezérigazgatója, Erős Viktor, az Országos Értékpapír Felügyelő Bizottság tagja, Gálfalvi Zsolt, az RTV igazgatótanácsának tagja, Gáspárik Attila, az Audiovizuális Tanács tagja, Lokodi Emőke és Szarka Edit, a Számvevőszék tanácsosai, Markó Attila, a kisebbségi hivatal államtitkár-helyettese, Murvai László, az oktatásügyi minisztérium vezérigazgatója, Nagy Ágnes, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsi tagja, Nagy Benedek, a vallásügyi államtitkárság tanácsosa, Neményi József, a Versenytanács tagja, Péter Elek, az Ásványvíz Felügyelő Vállalat igazgatója, Reman Domokos György, a mezőgazdasági minisztérium aligazgatója, Varga Gábor, a Találmányi Hivatal elnöke. Borbély megállapította, hogy a kormánypárt sok esetben visszaél hatalmával és "felment" magyar szakembereket csak azért, hogy sajátjait ültesse székbe. - Az RMDSZ elégedetlen azzal az összeggel, amelyeket az illetékes hatóságok a magyar egyházaknak juttattak. Az ortodox egyház 92 milliárd lejt kapott templomépítésekre és -tatarozásokra, miközben a magyar történelmi egyházak összesen 700 millió lejhez jutottak hozzá. Az RMDSZ közbenjárt az SZDP vezetőségénél, a művelődési miniszternél, a felelős államtitkárnál, megpróbálta elérni, hogy az említett 40 milliárdból egyházaink megkapják a rájuk eső részt. /Gyarmath János: Az együttműködés nem diadalmenet. Interjú Borbély László ügyvezető alelnökkel, a képviselőház titkárával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./"

"Új főtanfelügyelő-helyettes Szatmár megyében: Kónya László, az ismert magyar irodalom- és történelem tanár, a hónap elején foglalta el az Erdei Liviusz lemondása által megüresedett posztot. Elmondta tankönyvek ellenőrzése megtörtént. Semmiféle szabálysértésről nincs tudomása. Többen behozták a tanfelügyelőségre vizsgálatra a Cziffra Piroska által írt A romániai magyar nemzeti kisebbség története és hagyományai című könyvet, holott az oktatási minisztérium programja szerint készült és jóváhagyott tankönyvről van szó, dr. Murvai László lektorálta. /(Sike Lajos): A Murvai László által lektorált tankönyv a "legveszélyesebb". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18. - csak interneten!/"

" Nagyok a gondok a magyar tankönyvek körül. Az elemi és általános oktatásban, ahol a tanügyi törvény értelmében az államnak kell ingyen biztosítania a könyveket, Kovászna megye például mintegy 20%-kal kevesebbet kapott az igényelt mennyiségnél, ezért van eset, hogy 2-3 tanulónak jut egy könyv. A középiskolákban sokkal rosszabb a helyzet. A könyveket a szülőknek kellene megvásárolniuk, de sok könyv hiányzik, fizika, kémia, algebra stb. könyveket azok a IX-XI. osztályos gyermekek, kiket az új kerettanterv szerint oktatnak, még nem láttak. Minderről dr. Murvai László, az Oktatási és Kutatásügyi Minisztérium kisebbségi főosztályának vezetője nyilatkozott. Az állami tankönyvkiadó 1993-ig tartotta meg központosított szerepét, amely a kisebbségi tankönyvkiadás szempontjából így, utólag ítélve ,,hasznos"-nak bizonyult. 1994-ben kezdtek megjelenni az alternatív tankönyvek Romániában, világbanki támogatással. Két évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a kisebbségek alternatív tankönyveinek a gondolatával is megbarátkozzék a minisztérium vezetősége. 1997-től a Világbanktól jelentős segítséget nyújtott a kisebbségi alternatív könyvek kiadására is. 1997-2000 között az alternatív tankönyvekből két-három cím jelent meg magyar és német nyelven. - Az I-VIII. osztályos tanulók ingyenes tankönyvellátási kötelezettségének az állam a magyar és a német nyelvű iskolák esetében eleget tesz. - Azonban magyar középiskolába jelenleg kb. 25 000 tanuló jár Romániában, azaz IX-XII.-ben évfolyamonként kb. 6250. A középiskolás osztályok kb. 15 profillal működnek, ahová tankönyvet kellene juttatni. Ez ráfizetést jelent a kiadóknak, ezért nem vállalják. Egy román nyelvű tankönyv 50 000 lejbe kerül, a néhány száz példányban megjelenő magyar tankönyv ára 500 000 lej lenne. Az állam csak úgy tehetne eleget annak a kötelezettségének, hogy a középiskolákban is biztosítja az oktatáshoz szükséges tankönyveket, ha hozzáférhető árú könyvet rendelne meg, vagyis támogatná a középiskolák számára készülő, ráfizetéses magyar nyelvű tankönyveket. Az állam azonban ezt nem teszi meg. 1993 óta beadványokat adtak be ez ügyben, de eredménytelenül. Az új kormányhoz intézett első beadványban szintén ezt kérték, jelezték, hogy a magyar és a német kisebbség nem rendelkezik középiskolai tankönyvekkel. A kormány válasza: nincs pénz arra, hogy többszörös áron biztosítson nemzetiségi tankönyvet. /Simó Erzsébet: Tanulj, gyermek, na de miből. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 6./"

"A magyarellenes hangulatkeltés intézményes szinten is érezteti hatását, jelentette ki dr. Murvai László, a Nevelési és Kutatási Minisztérium osztályvezetője. Szerinte az RMDSZ-politikusok jelentős segítséget adtak a nehéz kérdések megoldásában. Három főbb feladatot fogalmaztak meg, ismertette elképzeléseiket Murvai: 1. a romániai a magyar nyelvű oktatás hálózati és beiskolázási kérdéseit illetően a szintentartás, jobb esetben a bővítés, 2. az anyanyelvi oktatás továbbfejlesztése, 3. a vidéki iskolák összevonásának, újjászervezésének nyomonkövetése. - Sikerült megőrizni a marosvásárhelyi református líceumot, újraindult az önálló magyar nyelvű líceum I-XII. osztályokkal. A máramarosszigeti magyar líceum újraalakításában előbbre jutottak. Az 1996-1997-es iskolai évben a romániai szakoktatásnak a magyarul tanulók csak az 1,1%-át tették ki, ez 3851 tanulót jelentett. A 2000-2001-es iskolai évben a 321 667 szakoktatásban részesülő tanuló közül 8000 tanul magyar nyelven, ez 2,5%. Nőtt a magyar nemzetiségű egyetemisták száma. 1990-ben Románia 160 ezer egyetemi hallgatójából alig több mint 7900 volt magyar nemzetiségű, 2000-2001-ben az ország mintegy 530 ezer egyetemistájából már több mint 23 ezer magyar. 2001-ben Romániában sikeres vizsgát tett a VIII. osztály elvégzése után a jelentkezők 71,2%-a. Ez a tavalyi eredményekhez képest 6% visszaesés. A magyar nyelvű osztályokban végzett VIII-osok 68%-a tett sikeres vizsgát, ami a tavalyi eredményekhez képest szintén 6%-os visszaesést jelent. Romániában 20 megye ért el magasabb átlagot, mint 71,2%, 22 pedig rosszabbat. Azokban a megyékben voltak jobbak az eredmények, amelyekben a romántanítás nem jelent problémát. Idén az érettségi vizsga nehezebb volt, mint 1990 óta bármikor. A magyar nyelven érettségizők 2001-es sikerszázaléka 88 volt, ami majdnem két százalékkal jobb, mint az országos átlag. - Murvai elmondta, hogy amikor a külföldi tankönyvek körül kirobbant a cirkusz, két nap múlva a miniszter asszony asztalán volt az az elemző jelentés, amely bizonyította, hogy a kisebbségi iskolások számára állami pénzből az utóbbi öt évben arányosan sokkal kevesebb jutott, mint ahogy arra szükség lett volna, és hogy a magyar nyelven tanuló középiskolások azon a néhány könyvön, amelyet román nyelven adtak ki, s az Ábel Kiadó néhány könyvén kívül más tankönyvvel nem rendelkeznek. Murvai szerint ez az anyag segített a tankönyvhisztéria lecsendesítésében. - Végül Murvai összefoglalta a megoldandó feladatokat. Nyomon kell követni a máramarosszigeti magyar iskola újraindítását 2002. szept. 15-én. Veszélyben vannak a teológia profilú magyar nyelvű középiskolák. A csángó kérdésben is lépni kellene. A magyar iskoláik tankönyvekkel való ellátása továbbra is gond. /Szabó Csaba: Állótükörben a 2001-es oktatási gondok. "A miniszter asszonynak jó napja van, ha nem lát minket". = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./ "

"Dec. 15-én a Szovátafürdőn levő Teleki Oktatási Központban megünnepelték azt, hogy tíz éve létesült a Romániai Magyar Pedagógusok Országos Szövetsége, és felavatták az épület új szárnyát, melyet a központ autóbalesetben elhunyt volt igazgatójáról, Bíró Istvánról neveztek el. Az anyagi támogatás az Illyés Közalapítványtól, az Apáczai Közalapítványtól, a szakminisztériumtól és magánvállalkozóktól érkezett. Az ünnepségen többek között jelen volt a Határon Túli Magyarok Hivatalának képviselője, dr. Kötő József volt tanügyi államtitkár, az EMKE országos elnöke, dr. Gál András magyar oktatási államtitkár, aki Pálinkás József oktatási miniszter üzenetét tolmácsolta, dr. Murvai László, a román oktatási minisztérium vezérigazgatója, dr. Veress László, az Illyés Közalapítvány vezetője, aki Németh Zsolt államtitkár nevében szólalt fel, Lányi Szabolcs, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karainak dékánja és sokan mások. Kiváló erdélyi tanároknak Ezüstgyopár díjakat adtak át, több jeles személyiség pedig emlékplakettet kapott. /(Máthé Éva): Pedagógusok ünnepe. Felavatták a konferenciaközpontot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./ "

Petrilláról szülők, tanárok, tanítók, tanulók fordultak a Romániai Magyar Szóhoz, mint utolsó mentsvárhoz, hogy a nyilvánosság erejével változtassák meg a helyi hatóságoknak azt a döntését, mely szerint a magyar tagozatot összevonnák a petrozsényival. Petrillában száz éve működik magyar iskola. A nagy távolság miatt a szülőknek nem lesz pénzük vállalni gyermekeik ingáztatását. A döntés meghozói tehát mindenképpen abban reménykednek, "hogy a petrillai magyarok gyermekei beolvadnak, lassan majd megszűnik előbb nálunk, majd Petrozsényban is a magyar nyelvű oktatás." – olvasható levelükben. A lap főszerkesztője, Gyarmath János hivatkozott a tanügyi törvényre, amely 119-es szakaszával védi a kisebbségi szórványoktatást, amit kötelezővé is tesz akkor, ha a szülők is úgy akarják. Segítenie kell az RMDSZ Hunyad megyei és petrozsényi szervezetének, az RMDSZ oktatási osztályának és a magyar pedagógusok szövetségének. /Gyarmath János: Odalesz egy "csodavár" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./ A petrillai szülők Romániai Magyar Pedagógus Szövetséghez is küldtek levelet. Ennek nyomán Murvai László államtitkár, Asztalos Ferenc és Winkler Gyula képviselők közbenjárására ebben az évben nem szüntetik meg a petrillai magyar oktatást - tájékoztatott Lászlófy Pál, az RMPSZ országos elnöke. /(Daczó Dénes): Egyelőre nem szüntetik meg a petrillai magyar oktatást. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

Dr. Murvai László, a Nevelési és Kutatási Minisztérium vezérigazgatója évtizedek óta látja a magyar nyelvű oktatás helyzetét, változását. Tapasztalatai alapján készült el a Számok hermeneutikája — A romániai magyar oktatás tíz éve 1990–2000 /Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, Budapest, 2001/ című összegzése. /Szabó Csaba: Tíz év oktatás félmadártávolból. Dr. Murvai László fegyelmezett számfejtése. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

Murvai László hatalmas adatbankot hozott össze, amelyből ízelítőt ad A számok hermeneutikája ? A romániai magyar oktatás tíz éve ? 1990?2000 /Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, Budapest/ című könyvében. 1989-ben a 7 százaléknyi magyar lakosság magyarul tanuló gyermekei a diákösszlétszámnak már csak 4,3 százalékát tették ki. 1990?1991-es tanévben hirtelen 4,9 százalékra ugrott a magyarul tanulók részaránya. 1994-ig megmaradt a 4,9 százalékos részarány, ezután újra csökkenni kezdett az arány. A romániai magyar oktatás újabb mélypontjának elérésekor erősödött meg Magyarországon a polgári kormány annyira, hogy testvéri kezet nyújthatott a határon kívül rekedt nemzetrészeknek. /N. Á.: Megszakadó tendenciák. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 2./

Dr. K. Ajtay Mária nyílt levéllel fordult Frunda Györgyhöz, aki a március 15-ei ünnepi beszédében leszögezte: ?Soha annyi magyar diák nem tanult az egyetemeken, mint ma? (Népújság, 2002. március 16.). Ez nem igaz. Ajtay Murvai Lászlót idézte, aki A számok hermeneutikája ? A romániai magyar oktatás tíz éve ? 1990?2000 című tanulmánykötetében megállapította: "az önálló magyar nyelvű tanintézetek száma meredeken zuhan; a magyar nyelvű beiskolázás arányszáma az 1948/1949 tanév 9,3 százalékáról 1999-re országosan 4,2 százalékra esett vissza; a magyar állami felsőoktatási tanulási lehetőségek drasztikusan csökkentek, közel állanak a teljes felszámolódáshoz." Ugyanez a tanulmánykötet megállapította, hogy a magyar egyetemisták országos részaránya 1949 és 1989 között 5,8 százalékról 4,5-re esett vissza, az utóbbi tíz esztendőben (1990?2000) pedig 3,95 százalékra zuhant. Továbbá a magyar anyanyelvű diákoknak, tehát ennek a 3,9 százaléknak kevesebb mint egyharmada (29,72 százalék) tanul csupán magyarul, mivel a szakok többségén az egyetemeken az oktatás románul folyik. /Prof. dr. K. Ajtay Mária, Marosvásárhely: Nyílt levél Frunda Györgynek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 2./

Ápr. 19-21-én tartotta a Nemzeti Kisebbségi Tanács oktatási bizottsága ülését Nagyszebenben, a szervező a Köztájékoztatási Minisztérium interetnikai kapcsolatokkal foglalkozó főosztálya. Téma: a kisebbségi oktatás pillanatnyi helyzete. Jelen voltak az érdekelt főtanfelügyelők, helyettesek, szakfelügyelők, Vasile Dancu tájékoztatásügyi miniszter, Ovidiu Gant helyettes államtitkár, Murvai László vezérigazgató. A felsorolt vezetők rövidesen elhagyták a tanácskozás színhelyét, a kisebbségi oktatás képviselői meg egymás között elpanaszolhatták gondjaikat, anélkül, hogy a felelős kormányképviselők mindezt hallhatták volna. Murvai László felvázolta a kisebbségi oktatás összetettségét és a megoldatlan kérdéseket. Csak egy példa: a magyarok, németek, szlovákok a teljes anyanyelvű oktatást pártolják fel. Minden kérdés terítékre került, így a Bolyai-ügy, a krónikus tankönyvhiány, kisebbségi diákok hátrányhelyzetben az érettségin vagy a képességvizsgán, amikor román szövegű tételek magyarra fordításának procedúrája okán 3-4 órával később kezdenek az érdemi munkához, továbbá a kisebbségi oktatás alulfinanszírozása. /Oláh István: A helyzet összetett, de nem reménytelen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./

A magyar gyermekek számának csökkenésével egyre jobban fenyegeti a megszűnés veszélye a kolozsvári lakótelepi/külvárosi iskolákat. A feszült interetnikus viszony legkisebb jele is arra ösztönözheti a szülőket, hogy a belvárosba írassák gyereküket. Az idén például a vegyes iskolák ünnepségén a magyar tagozatért felelős aligazgató nem mert magyarul felszólalni. - A megyei tanfelügyelőség senkinek nem tiltotta meg, hogy a románon kívül más nyelven is beszéljenek tanárok, diákok, szülők az iskola egészét érintő ünnepségeken - nyilatkozta ez ügyben Török Ferenc megyei főtanfelügyelő-helyettes. A vegyes tagozatú Györgyfalvi negyedi 1-es Számú Iskolában 1990-től kezdve mindig kétnyelvű volt a tanévnyitó és az évzáró egyaránt. Ez most is így van, mondta az iskola aligazgatója, Tonder Ilona. Az évzárókon mindig jelen van valamilyen kis műsorral a magyar tagozat — mondta Vas András, a Horea úti 14-es Iskola aligazgatója. Szőcs Judit, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség országos alelnöke szerint a magyar tagozatért felelős aligazgatónak kötelessége magyarul is felszólalni az iskolaünnepélyeken. Hasonlóan vélekedett Borsos K. László, a Beszterce-Naszód megyei RMPSZ elnöke. Demeter Mária, a kerekdombi 7-es Számú (Emil Isac) Iskola aligazgatója óvatosabb: nem kellene-e ennek a kérdésnek a megválaszolását az iskolára és annak diákjaira, szülői bizottságaira hagyni? – tette fel a kérdést. Dr. Murvai László, a Nevelési és Kutatási Minisztérium főosztályvezetője leszögezte: a multikulturalitás azt is feltételezi, hogy a többségi nemzet is elsajátítja minimális szinten a kisebbség nyelvét, így amikor magyarul beszél egy aligazgató, akkor nem pisszegnek, unatkoznak. /Szabó Csaba: Egynyelvű multikulturalitás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

Murvai László, a minisztérium kisebbségi oktatásért felelő főigazgatója A számok hermeneutikája. A romániai magyar oktatás tíz éve 1990–2000. /Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, Nyelv és lélek könyvek sorozat, Budapest, 2001./ című terjedelmes munkájában sorakozó adatok nem kedvezőek. Az 1989–1990-es tanévben Romániában összesen 27 283 oktatási intézmény működött, ebből 2145 magyar nyelven, azaz az intézmények 7,9 százaléka. Az 1997–1998-as tanévben volt a legmagasabb a magyar tanintézmények aránya (8,7%), utána csökkenő trend tapasztalható. A magyar tannyelvű intézmény alatt nem csak az önálló magyar intézmények, hanem a vegyes iskolák magyar tagozatai is értendők. Az 1948–1949-es tanévhez képest az 1998-1999-es tanévre a magyar intézmények száma 2038-ról 2419-re emelkedett, azonban míg 1948–1949-ben ebből csupán 102 működött tagozatként, 1998/99-re a tagozatok száma 1097 lett. Murvai hangsúlyozta: a csak magyar nyelvű osztályokat magukba foglaló iskolákban a tanuló nem csak a tanórán használja anyanyelvét. "Magyarul él kulturális életet, játszik az udvaron, egyszóval minden szinten magyarul kommunikál. Az iskola tehát élő sziget marad a kisebbség számára a többségi világban. A tagozatos oktatás konkrétan azt jelenti, hogy a kisebbségi gyermeket az udvaron többségi gyermekek veszik körül. A többségi nem ismervén a kisebbség nyelvét, elvárja – mert így tudatosították benne –, hogy ahol ő jelen van, ott többségi nyelven beszéljenek." Az 1989–1990-es tanévben Romániában összesen 5 380 141 beiskolázott diák volt, ebből 231 893 tanult magyarul, a diákok mintegy 4,3 százaléka. A beiskolázott gyermekek száma csökkenő trendet mutat: országos szinten 4 223 444-re csökkent számuk az 1998–1999-es tanévre, ebből 197 279-en tanulnak magyarul, a tanulók mintegy 4,7 százaléka. Az 1948–1949-es tanévhez viszonyítva országos szinten az 1998–1999-es tanévig megkétszereződött a beiskolázott gyermekek száma, miközben a magyarul tanulók száma 206 538-ról 197 279-re csökkent. A romániai közoktatásban foglalkoztatott pedagógusok száma nőtt a kötet által vizsgált tíz évben. A magyarul tanító pedagógusok száma 11 950-ről 13 461-re nőtt, a csúcs 15 636 volt az 1996–1997-es tanévben. Az 1948–1949-es tanévben a 80 852 pedagógusból 8894 tanított magyarul. /Sarány István: Szomorú számsorok. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 4./

"Erdély több városának iskoláiban összevonják a magyar tannyelvű elemi osztályokat. Évről évre csökken a magyar osztályok száma az erdélyi tanintézményekben. Szatmárnémetiben feleannyi első osztályt indítottak tavaly, mint ahány nyolcadik végzett, Besztercén egyetlen magyar első osztály indul az idén, 16 tanulóval. Kolozs megyében Török Ferenc, Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint a csökkenés folyamatos ugyan, de nincs ok az aggodalomra, hiszen a román osztályok aránya ennél sokkal nagyobb mértékű csökkenést mutat. A beiskolázási terv szerint Kolozsváron húsz magyar első osztály indulna, a tanfelügyelő szerint azonban végleges adatokat a tanév megkezdésekor lehet mondani. Mint elmondta, a gimnáziumi oktatás terén jónak mondható a helyzet, ugyanis a Természettudományi Gimnázium 15 új helyet kapott. A szakiskolákban azonban a tervezett négy osztályból mindössze kettő indul. Maros megyében a gyermeklétszám-csökkenés főleg a községi és falusi iskolákban hangsúlyos. Wellmann Richárd, a koronkai általános iskola igazgatója elmondta, 60 óvodás és 120 iskolás jár a koronkai iskolába, ahol minden pedagógus szakképzett. Egyes osztályok 10-11 tanulóval indulnak, ez az iskola fennmaradását is fenyegeti, holott a megyében elismerik a koronkai tanintézményt. Míg Szatmár megye falvaiban növekszik, Szatmárnémetiben drasztikusan visszaesett az idén első osztályba beiratkozottak száma. Az elmúlt tanévben a megyeközpontban feleannyi első osztályos kisdiák volt, mint amennyi nyolcadikos végzett. A 14-es számú általános iskolában, például pár évvel ezelőtt még 13 párhuzamos (ebből 3-4 magyar tannyelvű) osztály működött, az idén pedig három elsőt - ebből egy magyar tannyelvűt - indítanak, de ehhez is két iskolából vonták össze a diákokat. Eddig az alacsony létszám miatt a megyeközpont három iskolájában nem indul magyar első osztály, az ezekbe beiratkozottakat a szomszédos oktatási intézményekbe csoportosítják át. Az elsősök létszáma az elszigetelt településeken viszont növekszik, így például Géresen, Széren, Darán, Atyán. Még nem tisztázott, hány magyar első osztály indul Nagyváradon. A 18 általános iskola közül kettőben már eldőlt, hogy összevont első osztály fog működni, négyben pedig még függőben van a dolog, mivel a beiratkozottak száma kisebb, mint a minimális, tizennyolcas osztálylétszám. A 10-es és 18-as iskola esetében lehet, hogy megadják az engedélyt a létszám alatti osztály beindításához, hiszen eddig 13, illetve 12 gyermeket írattak be. Három évvel ezelőtt kezdett érződni a magyarság létszámának csökkenése Beszterce-Naszód megyében. Kálmán Ungvári Zsófia Hargita megyei főtanfelügyelő elmondta, többek között azért is szüntették meg az V-VIII. osztályokat azokon a településeken, ahol a létszám csupán 20 körül van, mert szeretnék, hogy szakképesített pedagógusok tanítsák a gyerekeket. Hargita megyében ősztől Székelydályán, Hargitafürdőn és Marosfőn szüntetik meg a magyar tannyelvű, illetve Csicsóban a román tannyelvű V-VIII. osztályokat. A gyerekeket kisbusszal fogják közeli, jobban ellátott és szakképzett személyzettel rendelkező iskolákba szállítani. - Jobb volna kevesebb, de ütőképesebb tanárközösséggel rendelkező iskolákat fenntartani, állapította meg Murvai László tanügyminisztériumi igazgató. Az Oktatásügy Minisztérium asztalára az idén négy olyan kérés került, ahol a magyar tagozat megszüntetése ellen emeltek szót. A Beszterce-Naszód megyei Árpástón sikerült megszerezni a tanfelügyelőség beleegyezését, és a 24 magyar gyerekkel működő V-VIII. osztályt a tervek ellenére nem szüntetik meg. Hasonló a helyzet a Fehér megyei Becében is, ahol a 18 magyar gimnazista nem vállalta a Magyarlapádra történő ingázást. A nagyszebeni Octavian Goga Gimnázium magyar tagozatán összesen 34 diák jár a IX-XII. osztályba, a megyei tanfelügyelő ígéretet tett rá, hogy egyelőre nem számolják fel a kis létszámú osztályokat. A Szilágy megyei Ilosva és Magyarboroszló iskoláinak ügyében jelenleg folynak az egyeztetések. /L. J.: Egyre kevesebb az iskolakezdő diák. = Krónika (Kolozsvár), szept. 10./"

"A magyar-román kormányközi kisebbségi vegyes bizottság Gyulán tartott kétnapos, ötödik ülésén a két országban élő magyar, illetve román nemzeti kisebbség kérdése is napirendre került. A román delegációnak az Oktatási Minisztérium részéről tagja volt Murvai László professzor is. Az RMDSZ küldöttje Márton Áron képviselő, a Magyarországi Románok Országos Kisebbségi Önkormányzatáé pedig Traian Cresta elnök volt. A magyar delegációban részt vett Stefan Fratean, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal főosztályvezetője, aki a magyarországi románok és a kormány közötti koordinációért felel. A vegyes bizottsági tanácskozás résztvevői Méhkerékre is ellátogattak. Stefan Fratean elmondta: a bizottsági munka során döntés született arról, hogy a magyar kormány 2,5 millió forintot ad a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának az idei őszi kisebbségi önkormányzati választások során felmerülő többletköltségek fedezésére. Továbbá az intervenciós alapból a Gyulán székelő ortodox egyház püspökségének működési költségeihez 500 ezer forinttal járulnak hozzá, a Román Oktatási Centrum felszerelésének bővítéséhez 1,8 millióval, a Magyarországi Románok Kulturális Szövetsége székháza felújítási költségeinek kiegészítéséhez pedig 1,5 millióval. Ugyancsak itt hangzott el, hogy a magyar kormány biztosítja a Magyarországi Románok Kutatóintézete működésének teljeskörű költségvetési fedezését. Igény van arra, hogy a magyarországi román pedagógusok az eddigiekhez képest nagyobb számban tudjanak részt venni román kurzusokon, továbbképzéseken. Újra napirendre került a román vendégtanárok kérdése. A vendégtanárok meghatározatlan időre jönnének, a román állam finanszírozná. A magyarországi román kisebbségi önkormányzat a kulturális autonómia keretében intézményeket akar átvenni. /Guther M. Ilona: A gyulai magyar-román kisebbségi vegyes bizottsági ülés után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./ "

"Magyar nyelvű közoktatás a Kárpát-medencében címmel VIII. konferenciáját tartotta a magyarországi Önfejlesztő Iskolák Egyesülete Sepsiszentgyörgyön, több mint félszáz magyarországi tag és háromszéki iskolaigazgatók, pedagógusok részvételével. A Székely Mikó Kollégium az első határon túli iskola, mely csatlakozott az Önfejlesztő Iskolák Egyesületéhez. Dr. Kovács Géza egyesületi elnök szept. 26-i megnyitója után a magyarországi vendégek megismerhették a Székely Mikó történetét Bíró Béla igazgató és Keresztes László aligazgató előadásából, Korodi Hajnalka, a Sepsiszentgyörgy Pedagógusok Háza igazgatója, a RMPSZ megyei elnöke pedig az erdélyi pedagógusképzés helyzetéről tartott előadást. Szept. 27-én Sipos János, a magyar Oktatási Minisztérium államtitkár-helyettese tartott előadást a magyar közoktatásról, Murvai László a román Oktatási és Kutatási Minisztérium Nemzeti Kisebbségek Oktatási Igazgatóságának vezérigazgatója a román közoktatás időszerű kérdéseiről tartott előadást. /(Éltes Enikő): Önfejlesztő iskolák konferenciája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./ "

"Murvai László tanügyminisztériumi főosztályvezető felvázolta a különböző oktatási reformterveket, amelyek azonban csak tervek maradtak. A 2002/2003-as iskolai évtől az ország 12 megyéjében elindult az ún. nulladik év - egyelőre kísérleti jelleggel. A kísérlet célja: a hatéves korban való beiskolázás felmérése. Ha a kísérlet a kívánt eredményt hozza, úgy 2003 szeptemberétől kötelező lesz hatévesen kezdeni az iskolát. A tervekkel ellentétben marad a nyolc osztályos általános iskola. - A gyermekhiány mindenütt gond, de égető a helyzet a szórványban és a kistelepüléseken. Ideig-óráig az iskolák bezárását azzal tudták elkerülni, hogy minimális létszámmal működtettek osztályokat. - A tankönyvhiány is gondot okoz. Mivel a tankönyvek fordítása nem gazdaságos, gyakorlatilag a líceumi könyvek nagy része hiányzik. Az Ábel Kiadó felkarolta a magyar könyvek ügyét, eddig kb. 20-25 címet jelentetett meg, eredeti és fordított könyveket egyaránt. Az idéntől a Tájékoztatási Minisztérium pályázat alapján vállalta, hogy a magyar középiskolások két címet (fizika és biológia) - az Ábel kiadásában - ingyen fognak kapni. /Molnár Judit: Átértelmezett reform, avagy 9=? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 29./"

"Nov. 9-én az Iskola Alapítvány szervezésében A romániai magyar oktatási hálózat jövőképe címmel értekezletre került sor Kolozsváron. A rendezvényen mintegy 150 pedagógus, illetve oktatási szakember vett részt. A magyar iskoláskorú népesség bemutatott demográfiai képe valósággal sokkolta a hallgatóságot. Nyitóbeszédében Markó Béla, az Iskola Alapítvány elnöke az intézményépítés fontosságát hangsúlyozta. Dr. Murvai László, a Nevelési és Kutatási Minisztérium főosztályvezetője hangsúlyozta: az óvodákat és az elemiket nem szabad semmiféleképpen feladni. Ha az állami iskola megszűnne, át kell ezt vennie vagy az egyháznak vagy a civil szférának. Veres Valér szociológus előadása szerint a legnagyobb arányú fogyás éppen az iskoláskorú gyerekeknél mutatható ki. Szőcs Judit, az RMPSZ országos alelnöke számos aktuális kolozsvári közérdekű oktatási fonákságra is rámutatott. Vetési László kiemelte: a felekezeti iskola nemcsak az elitképzést vállalja, hanem az ún. közepes képességű tömegek oktatását/nevelését is. Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő felszólalásában felhívta a figyelmet arra, a magyar pedagógusok feltűnően ódzkodnak attól, hogy vezető szerepet vállaljanak. Elmondta: Kovászna megyében csak úgy "enged" bárkit is nyugdíjba, ha az bemutatja a "kinevelt" fiatalt, aki átveszi a stafétát. /Szabó Csaba: Zsákbanfutás az anyanyelvért. Tanácskozás a magyar iskolahálózat jövőképéről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./"

"Dr. Murvai Olga szerint a középiskolai magyar nyelv és irodalom tanterv mintha egyetemi hallgatóknak készült volna. Férje dr. Murvai László vezérigazgató a minisztérium Kisebbségi Főigazgatóságán, oktatási szakember. Dr. Murvai Olga /sz. Kolozsvár, 1942/ 1972-től a Bukaresti Tudományegyetem oktatója. A hatvanas évek nagy újítása, a generatív grammatika már lecsengett, föléje nőtt az ún. transzformációs és konstrukciós nyelvtan, a fejközpontú- frázisstruktúra grammatika stb., amelyeket meg sem lehet érteni matematikai logika és infomációelmélet nélkül. A kognitív tudományok nyelvészeti ága a kognitív nyelvészet. A Petőfi Sándor János által vezetett európai szintű poliglott szövegnyelvészeti-szövegtani kutatóprogram a szöveg koreferenciarelációit vizsgálja. Dr. Murvai Olga nyelvész kutatási területe a szövegtan, jelentéstan, stilisztika, szövegszemiotika és az összevető grammatikának azok a kérdései, melyek a magyarnak mint idegen nyelvnek az oktatásával függnek össze. Tanulmányai és könyvei is ebben a témakörben jelentek meg. Ezeket oktatja a Bukaresti Tudományegyetemen és 1998-tól Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen is. Ezekből az ágazatokból vezet doktori programokat is. Murvai Olga Szabó T. Attilánál doktorált 1977-ben, szakmai irányítója Szabó Zoltán volt. A kolozsvári nyelvészeti iskola Szabó Zoltán tanítványai /köztük Murvai Olga/ körül verbúválódott. Szabó Zoltán máig törekedik arra, hogy tanítványait összetartva közös kiadványban "iskolaként" szerepeljenek. Tematikus köteteik: Tanulmányok a magyar impresszionista stílusról /Kriterion, 1976/ és a most megjelent Arany alapra arannyal. Tanulmányok a szecesszió köréből /Tinta Kiadó, Budapest, 2002/. Murvai elnyerte a Széchenyi professzori ösztöndíjat /1998-2001/, ennek keretében tanított is az ELTÉ-n. Kedvenc kutatási témája a modalitás. Évek óta munkatársa a Debreceni Egyetem, a volt Kossuth Lajos Tudományegyetem keretében működő szövegnyelvészeti kutatócsoportnak, amelyet Petőfi Sándor János vezet, s melynek célja egy szöveg-mondatelemző módszer kidolgozása. Murvai Olga szótárszerkesztésben is részt vett, régebben tankönyvet is írt. Sokoldalú munkássága mellett a levéltár szakon régi magyar nyelvet oktat, magyar írástörténetet tanít. /Barabás István: Egy élet, a stílus jegyében. Murvai Olga egyetemi tanárral beszélget Barabás István. = A Hét (Bukarest), nov. 14./"