Ünnepi, megemlékező műsorokkal idézik fel idén is Erdély nagyobb városaiban március 15-ét. Az RMDSZ ebben az évben Marosvásárhelyen tartja központi rendezvényét. „Használjuk ezen az ünnepen hagyományos szimbólumainkat: a piros-fehér-zöld lobogót és a magyar himnuszt! „ „A történelem megtanított minket arra, hogy csak összefogással lehet jövőt építeni. Az erdélyi magyarság pedig számtalanszor bebizonyította, hogy képes összefogni, közös erővel eszközöket teremteni jogaink visszaszerzésére, közös céljaink megvalósítására” – fogalmazott Markó Béla RMDSZ-elnök március 15-i üzenetében. „A magam és Románia kormánya nevében köszöntöm az ország minden magyar nemzetiségű állampolgárát március 15-én, azon az ünnepen, amely rendkívüli jelentőséggel bír az egész magyar közösség számára.” – áll Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök üzenetében, amelyet az 1848-as megemlékezések alkalmából intézett az ünneplőkhöz. „Magyaroknak és románoknak egyaránt fontos lépés volt 1848 a modern nemzetté válás útján, a későbbi európai liberális demokráciák eszmei megalapozásában. A mai ünnep egyben jó alkalom arra, hogy a jövőbe tekintsünk. Alig két esztendő múlva valamennyien egy egységes Európában fogunk élni, és európai állampolgárok leszünk. Nemzetiségtől függetlenül. Románok, magyarok, franciák, olaszok vagy bolgárok, valamennyien egy közös értékeken alapuló szabad földrészen fogunk élni, a tolerancia, sokszínűség és kölcsönös tisztelet jegyében.” – fogalmazott a kormányfő. „Szeretném biztosítani Önöket, hogy az általam vezetett kormány a kisebbségek jogainak garantálását nem pusztán vállalt feladatnak, hanem kormányzási alapelvnek tekinti. Romániában él egy román nemzetiségű román állampolgárokból álló többség, és velük együtt élnek nemzeti kisebbségek. De a legfontosabb az, hogy valamennyien román állampolgárok, akik egyenlő jogokat élveznek, és a mi kormányunk által képviselt román állam tiszteletben tartja a jogaikat. Következésképpen szó sem lehet arról, hogy akár a magyarok, akár más nemzeti közösségek tagjai másodrangú állampolgárok legyenek.” – áll a dokumentumban. /Március 15. – a szabadság ünnepe. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

Civakodó magyarok célt nem érhetnek el. Valahányszor össze tudtunk fogni, eredményt értünk el, amikor megosztottak vagyunk, végveszélybe kerültünk – ez volt az alapgondolata Markó Béla ünnepi beszédének a Marosvásárhelyen tartott központi megemlékezésen. Kifejtette: „Szembefordíthat minket a politika, összeugraszthatnak a politikusok népszavazáskor vagy máskor is, elválaszthatnak minket egymástól, távol tarthatnak magyart a magyartól jog szerint, elszakíthatott minket a történelem trianoni csontfűrésze, mégis egy nemzet vagyunk „ Felolvasták Gyurcsány Ferenc és Calin Popescu Tariceanu üzenetét. Több helyen is előfordult, hogy a hallgatóság megtapsolta a román kormányfőnek az ünneplő erdélyi magyarokhoz intézett üzenetét, a magyar miniszterelnökét azonban kifütyülték. Kolozsváron előbb ökumenikus istentiszteleten emlékeztek meg az 1848-as forradalomról és szabadságharcról, majd az ünnepségek a Petőfi Sándornak szálláshelyül szolgáló egykori Biasini szállónál folytatódtak, ahol több mint ezer magyar volt jelen. A résztvevők itt is kiabálással és fütyüléssel szakították félbe Szentpéteri István konzult, aki felolvasta a magyar kormányfő üzenetét. Az Ördögtérgye néptáncegyüttes és a színművészetis diákok fellépése után a magyar főkonzulátus, az RMDSZ, a polgármesteri hivatal (első alkalommal!), a megyei tanács, az MVSZ, az Euréka Alapítvány, ifjúsági szervezetek és tanintézmények helyezték el koszorúikat Petőfi Sándor, majd – a megbékélés jegyében – Balcescu emléktáblájánál is. Felolvasták Calin Popescu Tariceanu román és Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök ünnepi üzenetét. A magyar kormányfő köszöntését Terényi János bukaresti magyar nagykövet tolmácsolta Marosvásárhelyen, a hallgatóság azonban végig füttykoncerttel, pfujolással és „áruló!” felkiáltásokkal viszonozta az üzenetet. Hasonló fogadtatásban volt része Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön is a Gyurcsány-levélnek, ahol a résztvevők kifütyülték Zákony Botondot, Magyarország bukaresti nagykövetségének képviselőjét, aki a budapesti kormány üzenetét próbálta tolmácsolni, de megtapsolták Calin Popescu Tariceanu kormányfő üzenetét. Sógor Csaba RMDSZ-szenátor szerint a március 15-i rendezvényeken részt vevők reakciójának egyetlen magyarázata „a magyar kormány kampánya a határon túli magyarok kettős állampolgársága ellen”. Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere elégedetlenségét fejezte ki az incidens kapcsán, és elmondta, „a következő alkalommal azokat fütyülik ki, akik most fütyültek”. A Gyurcsány-üzenetet a Felvidéken is kifütyülték. /Március idusa – megemlékezések Erdély-szerte. Több helyen is kifütyülték Gyurcsány üzenetét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

Több mint harminc ország állam- és kormányfőjének vagy miniszterének jelenlétében március 15-én megnyílt a jeruzsálemi Jad Vasem-emlékhely új Holokauszt Történeti Múzeuma. Romániát Calin-Popescu Tariceanu miniszterelnök, Magyarországot Kovács Kálmán hírközlési és informatikai miniszter képviselte. /Megnyílt az új Jad Vasem-emlékhely. = Krónika (Kolozsvár), márc. 16./

Első alkalommal történt meg Csíkszeredában, hogy a március 15-i ünnepi megemlékezés alkalmával bekiabálásokkal, énekkel és füttyszóval próbálták megszakítani Gyurcsány Ferenc miniszterelnök üzenetének felolvasását. „Nem kellenek a Káinok, mi Ábelt választjuk!”, „Hazaáruló!”, „Fordítsunk hátat!”, Menjünk el!”, „Menjen haza!” – kiabálták. Voltak akik a Gábor Áron rézágyúja... kezdetű forradalmi dalt énekelték, így a felolvasott szövegből a tömeg nagyon keveset hallhatott. Calin Popescu Tariceanu román miniszterelnök üzenetét viszont tapssal fogadták. Ráduly Róbert polgármester beszédében a magyarság közös múltjára és a közös jövőre világított rá. Csíkszeredában február 1-jétől van ismét Kossuth utca. A Vár téren Nagy Zsolt, a román kormány távközlési és informatikai minisztere mondott ünnepi beszédet. /Daczó Dénes): Emlékezés a közös múlt és közös jövő jegyében. Gyurcsány üzenete füttyöt, Tariceanué tapsot kapott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

Sepsiszentgyörgyön a város központjában rendezték a március 15-i ünnepséget. A díszőrséget álló cserkészek közt, a rétyi fúvószenekar akkordjai mellett helyezték el virágjaikat, illetve koszorúikat a város polgárai, az RMDSZ, iskolák, intézmények, civil szervezetek, az SZNT és az MPSZ vezetői. A színház elé felállított, hatalmas kokárdával díszített emelvény előtt az egyesített kórusok tagjai sorakoztak fel, szemben a többezres tömeg nemzetiszínű zászlókkal, a Székely Nemzeti Tanács lobogóival és feliratos tábláival: Területi autonómiát a Székelyföldnek!.A lovas bandériumok és szekerek felvonulása után Bartók Emese felolvasta Kiss Jenőnek, a Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület elnökének, a megyei könyvtár igazgatójának köszöntőjét. Füttykoncert követte Gyurcsány Ferenc miniszterelnök üzenetét, de megtapsolták a Calin Popescu Tariceanu román miniszterelnök leveléből idézett részletet. Dr. Jeszenszky Géza történészt, volt magyar külügyminisztert, az ünnepség díszvendégét ünnepelte a többezres tömeg. Jeszenszky rámutatott: Magyarország nemmel szavazó állampolgárai bizonyára hamarosan lerázzák magukról a hamis propaganda hatását, fel fognak ébredni, s akik felébresztik őket, az erdélyi magyarok lesznek. Az Európai Unió alapelve a szubszidiaritás, a demokrácia, a helyi demokrácia. Az egyesített kórusok előadásában a Boldogasszony anyánk kezdetű ének hangzott el. A március 15-i ünnepség a székely és a magyar himnusz eléneklésével zárult. /(simó): Az elégedett kisebbség a harmónia záloga. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 16./

Lakatos Péter képviselő elmondta, hogy a képviselőházi ülésen március 15-én kitűzte a kokárdát, semmiféle ellenérzést nem tapasztalt, sőt a román képviselő-kollegák gratuláltak a nemzeti ünnephez, Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök is odalépett az RMDSZ-frakcióhoz, és köszöntötte a jelenlevőket. /Béres Katalin: Egyperces Lakatos Péter képviselővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./

Március 22-én Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök Brüsszelbe utazott, tárgyalt Hans Gert Pötteringgel, az Európai Néppárt frakció vezetőjével. Az Európai Parlament április 12-13-án megvitatja a Románia és Bulgária uniós csatlakozásáról szóló jelentéseket. A csatlakozási szerződés április 25-i aláírásának előfeltétele, hogy a jelentéseket és azok jóváhagyását az európai honatyák többsége elfogadja. /Tariceanu Brüsszelben. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 23./

Eugen Nicolaescu liberális képviselő, a PNL szóvivője sajtótájékoztatón kijelentette: az észak-erdélyi autópálya ügyét a kormány az idén levette napirendről, mivel nincs pénz rá. Legkorábban 2006-ban beszélnek majd róla. A képviselő elmondta, hogy Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök Brüsszelben tárgyalt Philippe Maystadttal, az Európai Beruházási Bank (BEI) igazgatójával ebben az ügyben, illetve arról, hogy csökkent a pénzintézet által Romániának folyósított kölcsönök volumene. Az észak-erdélyi autópálya az RMDSZ választási programjának része volt, Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke azóta is több nyilvános szereplésen hangsúlyozta, hogy az RMDSZ ragaszkodni fog a dologhoz, és mint legutóbb Marosvásárhelyen is mondta: „lesz erdélyi autópálya”. /Mózes Edith: Veszélyben az észak-erdélyi autópálya ügye! = Népújság (Marosvásárhely), márc. 26./

Nyolc Kovászna megyei román alapítvány és civil szervezet arra kérte Calin Popescu Tariceanu kormányfőt, hogy váltsa le György Ervin prefektust, aki ,,ahelyett, hogy Kovászna megye gazdasági és társadalmi fejlődését szolgáló projekteket és az etnikumok együttélését normalizáló intézkedéseket kezdeményezne, az etnikai alapú területi autonómia létrehozását célzó lépéseket valósít meg”. E lépések szerintük a megyei közterület-névadó bizottság tagjainak cseréje, a sepsiszentgyörgyi utcanév-változtatási kezdeményezés felkarolása és a mikrorégiós szervezkedés bátorítása. /A prefektus leváltását kérik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 5./

Április 6-án indult Romániába az Európai Unió–Románia parlamenti vegyes bizottság, hogy Románia csatlakozásáról tárgyaljon. A delegáció tagja – és egyben a szocialista csoport vezetője Dobolyi Alexandra képviselő, aki az EP Külügyi Bizottságának tagjaként és raportőrként is figyelemmel kíséri Bulgária és Románia csatlakozási felkészültségét. A küldöttség másik magyar tagja Gál Kinga Fideszes EP-képviselő. Bukarestben április 7-én Traian Basescu államelnökkel találkozott a delegáció, valamint Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnökkel és Monica Macovei igazságügy-miniszterrel. /Guther M. Ilona: Magyar képviselők a Romániába utazó EP- delegációban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./

A pápáért szóltak a harangok a római katolikus templomokban, szentmiséken méltatták április 8-án II. János Pál pápa életét Romániában is. Gyulafehérváron, az érseki katedrálisban, Erdély mintegy háromszáz római katolikus templomában, a görög katolikus templomokban és a bukaresti Szent József római katolikus katedrálisban is szentmisékkel tisztelegtek a pápa emléke előtt. Az erdélyi római katolikus híveket Jakubinyi György érsek képviselte a vatikáni temetésen, de Rómába utaztak katolikus hívők Erdély több városából is. Teoctist román ortodox pátriárka, aki betegsége miatt nem tudott elutazni Rómába, gyászüzenetében méltatta II. János Pál pápa életét és munkásságát. Romániát a vatikáni temetésen Traian Basescu államfő és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök mellett I. Mihály, valamint Emil Constantinescu és Ion Iliescu volt államelnökök képviselték. /Gyásznappal, harangzúgással, szentmisékkel tisztelegtek a pápa emléke előtt Erdélyben is. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

Április 18-án Marosszentgyörgyön a Szent György-napok keretében Marosszentgyörgyi felekezetek és személyiségek címmel tartottak tudományos ülésszakot. Becski Eörs a református felekezeti iskola fennállásának 115. évfordulójáról beszélt; Pálfi Tamás Szabolcs unitárius lelkész a már tíz éve felszentelt unitárius templomot mutatta be. Az est végén Bartha Zsuzsa színművésznő Baricz Lajos és Papp Asztrik pap-költő verseiből szavalt. Másnap az általános iskola Kristályhangok gyerekkórusa lépett fel. Muresan Emma tanárnő vezetésével a nyolcadikosok Szent György-napi vigadalom címmel táncot mutattak be, majd megnyílt a Szentgyörgyi templomok című festészeti kiállítás. Nagy László kezdeményezésére született meg a most is fellépő marosszentgyörgyi Mozaik műkedvelő színjátszó csoport. /Magyari Imola: Marosszentgyörgyön. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 21./

Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter és Ioan-Codrut Seres román gazdasági és kereskedelmi miniszter április 26-án Budapesten aláírták a megújított magyar-román gazdasági együttműködési megállapodást. Ioan-Codrut Seres kiemelte: a román kormány arra törekedett, hogy az EU-s csatlakozási szándék szerződés aláírása után az első gazdasági együttműködési megállapodást Magyarországgal kösse meg. Gyurcsány Ferenc magyar és Calin Popescu Tariceanu román miniszterelnök Románia uniós csatlakozási szerződésének az aláírása alkalmából beszélt telefonon egymással. Egyetértettek abban, hogy az őszre tervezett első magyar–román közös kormányülés előkészítése jól halad. /Aláírták a megújított magyar–román gazdasági együttműködési megállapodást. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./

Basescu elnök idejéből egy helikopteres terepszemlére futotta, ám az azt követő sajtókonferencián ígéretet tett az árvíz által elpusztított falvak újjáépítésének támogatására. Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök néhány napos késéssel érkezett a helyszínre. A védekezés nem működik úgy, ahogy kellene – állítják egyre határozottabban a kárvallottak. Ennek ellenére, Tariceanu miniszterelnök minden alkalmat megragadott, hogy dicsérje a helyi adminisztráció vezetőit nagyszerű helytállásukért. Kijelentette, hogy elégedett az eddigi intézkedések hatékonyságával. Az őt körülvevők panaszára, melyek cáfolni látszottak a helyi adminisztráció dicséretére elhangzott szavait, önérzetesen kifakadt: “Mint akarnak még, építsünk szállodákat?” Az arrogáns válasz letörte a miniszterelnöki látogatáshoz fűzött reményeket. /Sipos János: Elszólás vagy arrogancia? = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 29./

A román–magyar kapcsolatok fejlesztése, a liberális pártközi együttműködés bővítése, az észak-erdélyi autópálya, a csíkszeredai főkonzulátus, valamint az integrációs tapasztalatok átadásának a kérdése szerepelt a Kuncze Gábor pártelnök vezette SZDSZ-es küldöttség és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök között Bukarestben május 9-én lezajlott megbeszélésen. A kormányfő rendkívül jónak ítélte a román–magyar kapcsolatokat. Megvitatták a pártközi kapcsolatokat érintő közös problémákat is, meghatároztak egy közös akciótervet. Szó esett arról is, hogy Tariceanu személyesen is részt vesz majd a jövő elején olyan találkozókon, amelyeket az SZDSZ szervez a választási kampány idején. A tárgyalásokon a magyar résztvevők felvetették az észak-erdélyi autópálya kérdését. Tariceanu szükségesnek ítélte az autópálya megépítését, ugyanakkor hangoztatta, hogy az meghaladja anyagi lehetőségeiket. Az SZDSZ és a román Nemzeti Liberális Párt a jövőben szorosabbra kívánja fűzni a kapcsolatait – állapodtak meg a felek a bukaresti találkozón. Az SZDSZ nyárra magyarországi látogatásra hívta meg az NLP ifjúsági szervezetét. /Szorosabbra fűzi viszonyát az SZDSZ és az NLP. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./

A kormány felbontja azokat a szerződéseket, amelyeket az előző kabinet kötött az érvényes szabályok figyelmen kívül hagyásával, és elrendeli átlátható, EU-konform közbeszerzési eljárások beindítását – jelentette ki Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök. A kormányfő ezt a Bechtel, a Vinci és az EADS társaságokkal az előző kormány által kötött szerződések kapcsán közölte. A Bechtellel kötött autópálya- építési szerződés kapcsán a kormányfő elmondta, a Brassó-Bors autópálya szükségességén túl figyelembe kell venni a szerződés törvényességét is. /Tariceanu leállítja az erdélyi autópálya építését. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 10./

Lemondását helyezte kilátásba Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszter, ha Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök úgy értékeli: helytelen döntést hozott a víz alá kerülő Temes megyei falvak helyzetének rendezése ügyében. A szakemberek és a sajtó többször is megkérdőjelezte a miniszter asszony hozzáértését, elsősorban a Magyarországról kölcsönkért szivattyúk miatt, vélik többen is úgy, fölösleges kiadásokkal terheli meg az árvízkárok enyhítésére kiutalt segélyalapot. Gheorghe Matei, a hasonló felszereléseket gyártó legnagyobb román cég igazgatója szerint ők is felajánlották a kormánynak a segítséget. Matei nyilatkozata ellentmond Tariceanu megállapításainak, aki hidrotechnikus mérnöki tapasztalataira hivatkozva kifejtette: a magyarok felszerelése sokkal hatékonyabb, mint a románoké. /Romániából származnak a magyar szivattyúk? Barbu állásába kerülhet a tévedés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

A Román Televízióra gyakorolt politikai nyomással és a tévétársaság ügyeibe való beavatkozással vádolta meg nyílt levélben Calin Popescu Tariceanu miniszterelnököt a tévétársaság elnök-igazgatója, Valentin Nicolau. Szerinte a kormányfő megígért az RMDSZ-nek egy olyan kisebbségi törvényt, amilyent azok szeretnének, cserébe egy „ellene” szavazatot kért a vizsgálóbizottságban. A kormány szóvivője szerint Valentin Nicolau valótlanságokat állít. /Megvádolták a miniszterelnököt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

Az ingatlan-visszaszolgáltatással kapcsolatos végleges bírósági döntések gyakorlatba ültetését szorgalmazta Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök. A kormányfő számos panaszt kapott, különösen a zsidó közösségtől, a tizenöt éve húzódó visszaszolgáltatási folyamat kapcsán. A Zsidó Világtanács vezetői elégedetlenségüket fejezték ki a visszaszolgáltatás kapcsán tapasztalt nehézségek miatt. A szervezet Zvi Barak jogtanácsos által aláírt levélben fordult a képviselőház elnökéhez, amelyben arra kérték Adrian Nastaset, tegye lehetővé, hogy a romániai zsidó közösség képviselői részt vehessenek a kormány által készített tulajdontörvény-csomag parlamenti szakbizottsági vitáján. /Tariceanu a jogerős ítéletek alkalmazását szorgalmazza. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

„A kormány és a Bechtel képviselői közötti egyeztetések folyamatban vannak, és egyáltalán nincs szó az amerikai céggel a Brassó–Bors autópálya megépítésére kötött szerződés felbontásáról” – tájékoztatott Adrian Ionescu közlekedési minisztériumi szóvivő. A felek megegyeztek a munkálatok folytatásáról. Előzőleg Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök a Bechtellel kötött szerződés felbontását helyezte kilátásba. /Salamon Márton László: Bukarest beadta a derekát. = Krónika (Kolozsvár), máj. 20./

A bánsági árvíz okozta helyzet hiányos kezelésével vádolta (ismét) Traian Basescu elnök a kormányfőt, Calin Popescu Tariceanut. Kijelentette: a hat hónapos „türelmi idő” lejártával elvárja, hogy a kormányfő személycserékre tegyen javaslatot. Ugyanakkor államfő beismerte: az előrehozott választásokat el kell halasztani, a Bánság továbbra is víz alatt van, a három elrabolt újságíró sorsa még mindig bizonytalan. /Egyre elégedetlenebb a kormánnyal Basescu. A hat hónapos türelmi idő Tariceanuékra is vonatkozik. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

Ígéretével ellentétben nem tíz nap, hanem három hét után kereste fel az árvíz sújtotta bánsági településeket máj. 22-én Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök, aki több minisztere társaságában érkezett Temesvárra. A megyei védelmi bizottság tagjai elmondták Tariceanunak, hogy nem lehet végleges a kárfelmérés, amíg egyes települések részben még mindig víz alatt állnak. A miniszterelnök hangsúlyozta: korrekt adatokat kell feltüntetni, mert ha az EU-tól kérnek pénzt, indokoltnak kell lennie minden összegnek. A kormányfő az újságírók érdeklődését elhárította, az árvízkárosultakkal sem állt le beszélgetni. Talán a nagy port kavart legutóbbi kifakadása (“Mit akarnak, építsünk szállodát?!) miatt óvakodott a nyilvánosság előtt megszólalni. A magyarországiak egy víztisztító és ivóvíz-csomagoló állomást helyeztek üzembe a héten. Temes megyében addig maradnak, ameddig szükséges lesz, mondták. Tariceanu elégedetten beszélt a látottakról, és köszönetét fejezte ki a magyarországi segítségnyújtásért. /Pataky Lehel Zsolt: Valós kárfelmérést követel a kormányfő. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./

A román csapatok visszavonása Irakból komoly következményekkel járna a vállalt kötelezettségek és a NATO-tag, illetve EU- tagjelölt Románia hitele szempontjából, jelentette ki Calin Popescu Tariceanu kormányfő a Realitatea TV műsorában. Tariceanu kifejtette: Románia nem játszik túl aktív szerepet a konfliktuszónákban, és vállalnia kell, hogy – a diktatúrát megtapasztalt országként – támogassa a terrorizmus elleni koalíció erőfeszítéseit az iraki demokrácia megerősítése, az ország biztonságának helyreállítása érdekében. Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt szorgalmazza, hogy a parlament „haladéktalanul” dolgozzon ki menetrendet az iraki román csapatok visszavonására, nyilatkozta Mircea Geoana, a párt elnöke. A csapatkivonás menetrendjének kidolgozását a Nagy-Románia Néppárt is sürgeti. /A kormányfő elveti az ellenzéki felvetéseket. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./

A lakosság és a szakszervezetek hevesen tiltakoztak a gázbérlet bevezetése ellen. Május 24-én Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök a gázárak szabályozásával foglalkozó hivatal vezetőjével folytatott megbeszélésen eldöntötte, hogy június 1-től törlik a lakosság által igazságtalannak tartott bérleti díj kifizetését, ennek ellenére a számlák értéke nem fog csökkenni. A fogyasztóknak azonban ki kell fizetniük az áprilisi és májusi bérleti díjat anélkül, hogy azt később visszaadnák nekik. Tariceanu kijelentette, hogy a bérleti díj törlése miatt nem szükséges emelni a földgáz árát. Ezzel szemben Stefan Cosmeanu, a gázárak szabályozásával foglalkozó hivatal vezetője kijelentette, hogy június 1-je után a kifogásolt bérleti díj értékét beépítik a fogyasztási díjba, a lakosság pedig többet fizet majd. – Több szenátor /köztük Frunda György/ törvénytervezetet nyújtott be, azt akarják elérni, hogy a gáz árát ezentúl a kormány állapítsa meg. /B. T., K. O.: Megszüntetik a gáz bérleti díját. A gázszámla értéke azonban ugyanolyan magas marad. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./

Calin Popescu Tariceanu miniszterelnöknek címzett levélben tiltakozott Adrian Nastase, az SZDP ügyvezető elnöke az RMDSZ által előterjesztett kisebbségi törvénytervezet ellen. Nastase szerint a tervezet alkotmányellenes, hiszen ellenkezik az egységes nemzetállam eszméjével. Úgy véli, ártalmas különböző, az állami döntéshozó szervekkel párhuzamos intézményeket, úgynevezett autonómiatanácsokat létrehozni, a tanintézményeket erőltetetten szétválasztani. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

Elsőként a Bukarestet Temesvárral összekötő autópálya készül el, jelentette ki május 28-án Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök. Hozzátette, a következő a Brassó- Bors autópálya lesz, „a lehetőségek függvényében”, ezt követően a Moldovát az ország déli részével összekötő autópálya építése kezdődik el. /Elsőként a Bukarest- Temesvár autópálya készül el. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./

Az Európai Unió alkotmányát elvető franciaországi népszavazás után Romániának fokoznia kell integrációs erőfeszítéseit, mert félő, hogy a várhatóan beinduló euroszkeptikus hullám kihat az ország uniós csatlakozására is, hangzott el Calin Popescu Tariceanu kormányfő, Markó Béla miniszterelnök-helyettes, a külügyminiszter, az uniós főtárgyaló, illetve az integrációs tárca vezetőjének jelenlétében a kormánypalotában tartott tanácskozásán, május 31-én, ahol a romániai parlamenti pártok vezetőivel közösen elemezték az előállt helyzetet. /Fokozni kell az integrációs erőfeszítéseket. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./

Az energetikai, szállítási, távközlési, kőolajipari, banki-pénzügyi ágazatban működő állami vállalatok részvényeivel, továbbá a román állam külföldi kintlevőségeivel kívánja kárpótolni a kormány azokat a magánszemélyeket, akiknek a kommunizmus idején elkobzott ingatlanát nem lehet természetben visszaszolgáltatni. A Calin Popescu-Tariceanu vezette kabinet június 1-jei ülésén fogadta el a tulajdon jogi rendezéséről szóló törvénytervezetet, amelynek értelmében a kormány által létrehozott ún. Tulajdonalap (Fondul ProprietaTii) foglalja magában a közel száz társaság részvényeit. A kormány a Tulajdonalapba helyezi számos ázsiai és afrikai országnak a román állammal szembeni adósságát. A törvény ugyanakkor előírja a romániai egyházaktól 1945 és 1989 között elkobzott ingatlanok természetbeni visszaszolgáltatását is. /R. Sz.: Ingatlanrestitúció külföldi adósságból. = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./

Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök Berlinben találkozott Gerhard Schröder német kancellárral, valamint németországi gazdasági, művelődési és társadalmi körök képviselőivel, akiket a bukaresti kormány integrációs intézkedéseiről tájékoztatott. Németország támogatja Románia EU-csatlakozását. A Keresztény-demokraták Szövetségének (CDU) szóvivője közölte: a CDU javasolni fogja, hogy Románia csatlakozási szerződését Berlin hagyja jóvá, de csak az Európai Bizottság (EB) novemberre tervezett országjelentése után. /Csak év végén ratifikálnák Románia csatlakozási szerződését a német keresztény-demokraták. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

A törvényes körülmények között megvásárolt államosított házak a jelenlegi tulajdonosoké maradnak, az egykori tulajdonosok pedig kárpótlást kapnak, jelentette ki Calin Popescu Tariceanu kormányfő egy szemináriumon. Bogdan Olteanu parlamenti kapcsolattartásért felelős miniszter hangsúlyozta, az egykori bérlők tulajdonlevelének érvényességéről a bíróság dönt majd. Ha a bíróság érvénytelennek minősíti a polgármesteri hivatal és az egykori bérlő által kötött adásvételi szerződést, az egykori tulajdonos visszakapja ingatlanját. Olteanu elmondta, jelenleg 12.000 ilyen per folyik országszerte. /A törvényesen eladott államosított ingatlanok a jelenlegi tulajdonosoké maradnak. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 7./