Az egyházi ingatlanok restitúcióját is akadályozza a Kolozs megyei kataszteri hivatalban uralkodó káosz. Ezrével tűntek el a volt területi Telekkönyvi Hivatal Kolozs megye öt városában lévő irodáiból az ingatlanok feletti tulajdonjogot bizonyító telekkönyvek. Eltűnt több tízezer telekkönyv, a hivatal azonban nem rendelkezik pontos adattal. Az összesítés az ingatlan megszűnte miatt már lezárt, valamint hiányzó telekkönyvek számát tartalmazza, amely Kolozs megyében 33.328-ra emelkedik a nyilvántartásban lévő 517.291 dokumentumból. Az érvényét vesztett telekkönyvek száma azonban elenyésző az eltűntekhez képest. „Az 1989-es rendszerváltás után rengeteg telekkönyvnek veszett nyoma. Egy részük elkallódott, ugyanakkor sokat szándékosan tüntettek el” – nyilatkozta a kataszteri hivatal egyik, magát megnevezni nem kívánó munkatársa. A kataszteri káosz idézte elő a római katolikus egyház ingatlanjainak visszaszolgáltatása körüli huzavonát is. Muresán László, a római katolikus státus gondnoka közölte: „Jellemző, hogy a legértékesebb épületeink dokumentumai keltek lábra, a kisebb épületekét egytől egyig megtaláltuk. Hűlt helye például a Bolyai utca 7. szám alatti többemeletes ingatlanunk telekkönyvének is, ezért amíg elő nem kerül a dokumentum, a restitúciós bizottság nem tud foglalkozni a visszaszolgáltatási kérvénnyel”. A kolozsvári görög katolikus püspökség képviselői már nyíltabban fogalmaznak. Cristian Teglas, a püspökség gazdasági tanácsadójának véleménye szerint valakiknek érdekük fűződik a nagy értékű ingatlanok telekkönyvének eltulajdonításához. Az adatok szerint Kolozsváron 21.501 telekkönyv hiányzik a 215.368-ból, Tordán 5294 (112.012), Bánffyhunyadon 1338 (64.577), Désen 2824 (61.740), Szamosújváron pedig 2371 telekkönyv tűnt el a 63.592-ből. /Lázár Lehel: Hová tűnt harmincezer telekkönyv? = Krónika (Kolozsvár), márc. 10./

Radnóton kigyulladt a Kornis-Rákóczi kastély tetőszerkezete
A Maros megyei Radnóton vasárnap délután kigyulladt a Kornis-Rákóczi kastély tetőszerkezete. A tűzoltóság első vizsgálata szerint ellenőrizetlen tarlóégetés okozta a tüzet.
A tűzoltóság ügyeletese az MTI-nek elmondta, helyi idő szerint pár perccel 16 óra után kaptak telefonos bejelentést a kastélyban keletkezett tűzről. A tűzoltóság hat tűzoltókocsival és egy létrás kocsival vonult a helyszínre. A bejelentés szerint a tető nagy felületen égett.
Ioan Nicoara, Radnót polgármestere elmondta, a tűzoltóság gyors beavatkozása ellenére a kastély két zsindellyel födött sarokbástyájának égett a teteje. A tűz csak kis mértékben terjedt át a fő épülettest cseréppel fedett tetőzetére.
A tűzoltóság ügyeletes tisztje az esti órákban azt közölte az MTI-vel, hogy mintegy ezer négyzetméteren égett le a tető, és a két torony emeleti mennyezete is beszakadt. Az ügyeletes közölte: bár még nem készült el a helyszíni jelentés, de az első vizsgálatok arra utalnak, hogy az ellenőrizetlen tarlóégetés vezetett a sarokbástyák kigyulladásához.
A Maros partján álló négy sarokbástyás, kétszintes kastély a XVI. században épült reneszánsz stílusban. A Bogáthy, majd a Kornis család tulajdonát képezte, aztán a Rákóczi család tulajdonába került. Apafi Mihály erdélyi fejedelem is használta a kastélyt, amelynek nagytermében 15 országgyűlést tartott. A gyakran változó tulajdonosok sorában találjuk II. Rákóczi Ferencet is. 1887-ben a római katolikus egyház tulajdonába került, amely katolikus gazdasági iskolát működtetett az épületben. 1948-ban államosították, de oktatási funkciója megmaradt. 2002-ig mezőgazdasági iskola működött a kastélyban.
A jelenleg használaton kívüli épületet a gyulafehérvári római katolikus érsekség visszaigényelte, de mindeddig nem született döntés a visszaszolgáltatásáról. Muresan László egyházi ügyintéző az MTI-nek elmondta, tíz éve várják a visszaszolgáltatást. Noha papíron az állam a tulajdonos, ez idő alatt folyamatosan őriztették az épületet. Az utóbbi tíz évben a kastély állaga jelentősen leromlott, az őrzés ellenére az épület fából készült elemeit, a termek parkettjét ellopták.
MTI
Az Erdély.ma információi szerint a kastélyból a tűz nyomán eltűnt II. Rákóczi Ferenc címere
Erdély.ma

Önerőből újította fel unitárius templomát a torockói közösség
Csécs Márton Lőrinc lelkész adatai alapján érdemes betekinteni a torockói unitárius templom történetébe.
A torockóiak 1796 és 1802 között építették fel templomukat, éspedig az „unitárius eclesia a maga költségén.” A bizonyító felirat (1802) az orgona háta mögött található. A tornyot 1823-ban építik meg (ifj. Czupor László), majd 1828-ban magasítják jelenlegi formájára. A templomhajó a kolozsvári belvárosi unitárius templom módosított másolata. Késő barokk, rokokó díszítéssel épült a protestantizmus egyszerűségével. A templom belsejének hármas központja: a szószék, az úrasztal és az orgona 1823-ban készültek. Az órát 1881-ben szerelik be a toronyba. Az erődtemplomot körülölelő várfal feltevések szerint már a XV. században épült, és védelmi szerepet is betöltött. A hozzá kapcsolt épületek az 1700-as években készültek. A templom utoljára Benczédi Domokos lelkész idejében (1938), a második nagy világégés előtt újult meg.
A jelenlegi felújítás saját erőből (összegyűjtött pénzből és nem pályázatokból) 2014-ben, a torony rendbetételével kezdődött, amit 2015-ben a templomhajó és a várfal munkálatai követtek. Csécs Márton Lőrinc lelkész, Király Ferenc gondnok, Király Zoltán pénztáros, Demény Andrea jegyző és még sok lelkes ember, idejüket nem kímélve, valamilyen formában részesei voltak a felújító, ritkán tapasztalható minőségi munkának. A fontosabb munkálatok között volt: a templomhajó újrafedése, a hibás tetőelemek kicserélése, részleges újravakolás és teljes átfestés, nyílászárak restaurálása, felújítása, a pléhfedelek cseréppel történő cseréje (csaknem harmincezer cserép); körülbelül 1501 négyzetmétert újravakoltak, kibontották a kőelemeket és restaurálták a feliratokat. A Maros megyei sáromberki Botex Construct vállalat (Sándor Antal tulajdonos) emberei dolgoztak: Orbán Sándor, Puci Sándor, Muresan László, Ercse Zoltán, Fazakas Ferenc, ifj. Fazekas Ferenc, Vass Csaba, Sándor Botond. Az enyedi Batson Construct is segített, személyesen Székely Levente tulajdonos adományaival.
Szabadság (Kolozsvár)