Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Mureșan Ildikó
4 tétel
2000. július 24.
"Kolozsváron megnyílt "Az erdélyi falu az új generáció művészeinek szemében" címmel az eladásos festménytárlat. A Ion Andreescu Képzőművészeti Akadémia művészeti pedagógia szakának hallgatói mutatkoztak be, köztük fiatal magyar tehetségek: Csorján Melitta, Jakabfi Ágota, Lovász Noémi, Muresan Ildikó, Papp Tibor, Rabocskai Lilla, Simon Éva, Szabó Attila. /Salamon Márton László: "Az erdélyi falu" - tárlatnyitó a Néprajzi Múzeumban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./"
2010. június 1.
A régió egyházi és kulturális központjává válna Bálványosváralja
A régió egyházi és kulturális központjává válna a jövőben a Déstől 16 kilométerre fekvő Bálványosváralja, a célok elérésééig azonban számos teendő akad még a valamivel több mint 1900 lelket számláló Kolozs megyei faluban.
A település lakói közül egyre kevesebben gondolják úgy, hogy érdemes gazdálkodással foglalkozni – egyre több a parlagon maradt szántóföld és a gondozatlan legelő –, a fiatalok pedig amiatt panaszkodnak, hogy kevés lehetőségük adódik tartalmas kikapcsolódásra. A bálványosváraljai közösség azonban két néptánccsoportot és zenekart tart fenn, a helyi labdarúgócsapat pedig sok helybéli sportkedvelő örömére idén megnyerte a körzeti bajnokságot.
Fekete Emőke, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke a hétvégén ellátogatott a településre a helyi közösséget foglalkoztató problémák feltérképezése érdekében, a látogatásra a Krónika is elkísérte az elöljárót. „Nagyon fontos, hogy a megyei önkormányzat érdemi információval lássa el a helyi közösségeket, és az is, hogy helyszínen tájékozódjunk a vidéken élők napi gondjairól, hogy azokról érdemben tudjunk tárgyalni és közösen keressünk megoldásokat” – mutatott rá Fekete Emőke. A Kolozsvártól mintegy hatvan kilométerre található falu nemrég felújított művelődési otthonában a megyei önkormányzat alelnöke falugyűlésen találkozott a helybeliekkel is.
Asszimilációs kísérletek?
Barabási Ferenctől, a falu református lelkészétől megtudtuk, a településen közel 1750 magyar él. „Az itt élő románok kivétel nélkül tudnak magyarul, ami példaértékű” – jegyezte meg Barabási, aki ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy bár rendkívül erős, összetartó magyar közösség a bálványosváraljai, a román asszimilációs törekvések itt is megfigyelhetők. Példaként említette, hogy a faluban óriási ortodox parókiát építenek.
A lelkész szerint kulturális életére büszke Bálványosváralja. Van népi zenekaruk, egy ifjúsági néptánccsoport, továbbá a neves népzenegyűjtőről, Bartalos Istvánról – a falu szülöttjéről – elnevezett csoport is működik.
Megtudtuk még, Bálványosváralja lakói többnyire kisiparosok vagy nyugdíjasok. Sok köztük a kőműves, néhányan Magyarországon keresik kenyerüket, de van, aki saját vállalkozásba kezdett. A többiek pedig Désre ingáznak dolgozni. Több olyan nyugdíjas is él a faluban, aki korábban a Zsil-völgyében dolgozott bányászként. Barabási hozzátette, igaz ugyan, hogy a falu lakossága fogy, de a népesség csökkenése nem drasztikus: 150 általános iskolást, és 70–75 óvodást tartanak nyilván a településen.
Falu a vár alatt
Bálványosváralja a Várhegy tövébe épült, ahol régen történelmi jelentőségű vár állt. A falu a Várhegy északi lejtőjén keletkezett, majd onnan később húzódott lennebb a Bándó-völgyébe.
Váralja lakossága a népszámlálás szerint 1927 fő, ebből: 1756 magyar, 168 román. Bálványosváralja egyik legmagasabb dombján állt a falunak nevet adó Bálványos vára.
A várat első alkalommal 1269-ben névtelenül, majd 1291-től említik név szerint. 1537-ben az erdélyi vajda serege foglalta el és megerősítette. Valószínűleg 1538-ban rombolták le, köveit Szamosújvár építéséhez használták fel. Ma már csekély maradványai láthatók.
„A legtemplomosabb gyülekezet”
Barabási Ferenc megfogalmazása szerint „a bálványosváraljai az egyik legtemplomosabb gyülekezet”: minden vasárnap telt ház van az istentiszteleten. Az Árpád kori templom ráadásul műemlék épület – a 13. században építette a ciszterci rend. 1912-ben egy hatalmas szélvihar rongálta meg az épületet, a természeti katasztrófáról azóta évente megemlékeznek. Az egyházközség és a falu jó viszonyt ápol egyházi és világi alapon több külföldi testvértelepüléssel, így hollandiai, belga, franciaországi és magyarországi településekkel is jó a kapcsolatuk. „Nem titkolt szándékunk, hogy a jövőben regionális egyházi és kulturális központtá akarunk válni, ezért az 1866-ban épült parókia emeletén vendégszobákat, konferenciatermet alakítanánk ki” – mutatta meg Barabási Ferenc az egyelőre még berendezésre váró felső emeletet.
Falugyűlés válságról, pályázati lehetőségekről
A falugyűlésen Fekete Emőke beszámolt a falubelieknek a kormány megszorító intézkedéseiről és annak hatásáról, és arról, hogy mi az RMDSZ álláspontja a kérdésben. Majd a megyei tanács által társfinanszírozott programokat is ismertette. Mureşan Ildikót, Bálványosváralja polgármesterét elsősorban a pályázati lehetőségek és annak technikai részletei érdekelték, mert a helyi önkormányzat éppen egy sportcsarnokot épít pályázati forrásokból, és gondjaik vannak az építkezés befejezésével.
A helybeliek közül többen az erdő-visszaszolgáltatások körüli visszásságokról panaszkodtak a megyei önkormányzat alelnökének. Egyikük beszámolójából kiderült, a gondot az okozza, hogy több esetben az örökösök úgy igényelték vissza jogos tulajdonukat, hogy csak egyikük nevét tüntették fel a hivatalos okmányokban. A kedvezményezett örökösök pedig nem minden esetben hajlandóak osztozni a többi örökössel.
Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)
A régió egyházi és kulturális központjává válna a jövőben a Déstől 16 kilométerre fekvő Bálványosváralja, a célok elérésééig azonban számos teendő akad még a valamivel több mint 1900 lelket számláló Kolozs megyei faluban.
A település lakói közül egyre kevesebben gondolják úgy, hogy érdemes gazdálkodással foglalkozni – egyre több a parlagon maradt szántóföld és a gondozatlan legelő –, a fiatalok pedig amiatt panaszkodnak, hogy kevés lehetőségük adódik tartalmas kikapcsolódásra. A bálványosváraljai közösség azonban két néptánccsoportot és zenekart tart fenn, a helyi labdarúgócsapat pedig sok helybéli sportkedvelő örömére idén megnyerte a körzeti bajnokságot.
Fekete Emőke, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke a hétvégén ellátogatott a településre a helyi közösséget foglalkoztató problémák feltérképezése érdekében, a látogatásra a Krónika is elkísérte az elöljárót. „Nagyon fontos, hogy a megyei önkormányzat érdemi információval lássa el a helyi közösségeket, és az is, hogy helyszínen tájékozódjunk a vidéken élők napi gondjairól, hogy azokról érdemben tudjunk tárgyalni és közösen keressünk megoldásokat” – mutatott rá Fekete Emőke. A Kolozsvártól mintegy hatvan kilométerre található falu nemrég felújított művelődési otthonában a megyei önkormányzat alelnöke falugyűlésen találkozott a helybeliekkel is.
Asszimilációs kísérletek?
Barabási Ferenctől, a falu református lelkészétől megtudtuk, a településen közel 1750 magyar él. „Az itt élő románok kivétel nélkül tudnak magyarul, ami példaértékű” – jegyezte meg Barabási, aki ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy bár rendkívül erős, összetartó magyar közösség a bálványosváraljai, a román asszimilációs törekvések itt is megfigyelhetők. Példaként említette, hogy a faluban óriási ortodox parókiát építenek.
A lelkész szerint kulturális életére büszke Bálványosváralja. Van népi zenekaruk, egy ifjúsági néptánccsoport, továbbá a neves népzenegyűjtőről, Bartalos Istvánról – a falu szülöttjéről – elnevezett csoport is működik.
Megtudtuk még, Bálványosváralja lakói többnyire kisiparosok vagy nyugdíjasok. Sok köztük a kőműves, néhányan Magyarországon keresik kenyerüket, de van, aki saját vállalkozásba kezdett. A többiek pedig Désre ingáznak dolgozni. Több olyan nyugdíjas is él a faluban, aki korábban a Zsil-völgyében dolgozott bányászként. Barabási hozzátette, igaz ugyan, hogy a falu lakossága fogy, de a népesség csökkenése nem drasztikus: 150 általános iskolást, és 70–75 óvodást tartanak nyilván a településen.
Falu a vár alatt
Bálványosváralja a Várhegy tövébe épült, ahol régen történelmi jelentőségű vár állt. A falu a Várhegy északi lejtőjén keletkezett, majd onnan később húzódott lennebb a Bándó-völgyébe.
Váralja lakossága a népszámlálás szerint 1927 fő, ebből: 1756 magyar, 168 román. Bálványosváralja egyik legmagasabb dombján állt a falunak nevet adó Bálványos vára.
A várat első alkalommal 1269-ben névtelenül, majd 1291-től említik név szerint. 1537-ben az erdélyi vajda serege foglalta el és megerősítette. Valószínűleg 1538-ban rombolták le, köveit Szamosújvár építéséhez használták fel. Ma már csekély maradványai láthatók.
„A legtemplomosabb gyülekezet”
Barabási Ferenc megfogalmazása szerint „a bálványosváraljai az egyik legtemplomosabb gyülekezet”: minden vasárnap telt ház van az istentiszteleten. Az Árpád kori templom ráadásul műemlék épület – a 13. században építette a ciszterci rend. 1912-ben egy hatalmas szélvihar rongálta meg az épületet, a természeti katasztrófáról azóta évente megemlékeznek. Az egyházközség és a falu jó viszonyt ápol egyházi és világi alapon több külföldi testvértelepüléssel, így hollandiai, belga, franciaországi és magyarországi településekkel is jó a kapcsolatuk. „Nem titkolt szándékunk, hogy a jövőben regionális egyházi és kulturális központtá akarunk válni, ezért az 1866-ban épült parókia emeletén vendégszobákat, konferenciatermet alakítanánk ki” – mutatta meg Barabási Ferenc az egyelőre még berendezésre váró felső emeletet.
Falugyűlés válságról, pályázati lehetőségekről
A falugyűlésen Fekete Emőke beszámolt a falubelieknek a kormány megszorító intézkedéseiről és annak hatásáról, és arról, hogy mi az RMDSZ álláspontja a kérdésben. Majd a megyei tanács által társfinanszírozott programokat is ismertette. Mureşan Ildikót, Bálványosváralja polgármesterét elsősorban a pályázati lehetőségek és annak technikai részletei érdekelték, mert a helyi önkormányzat éppen egy sportcsarnokot épít pályázati forrásokból, és gondjaik vannak az építkezés befejezésével.
A helybeliek közül többen az erdő-visszaszolgáltatások körüli visszásságokról panaszkodtak a megyei önkormányzat alelnökének. Egyikük beszámolójából kiderült, a gondot az okozza, hogy több esetben az örökösök úgy igényelték vissza jogos tulajdonukat, hogy csak egyikük nevét tüntették fel a hivatalos okmányokban. A kedvezményezett örökösök pedig nem minden esetben hajlandóak osztozni a többi örökössel.
Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)
2013. szeptember 10.
Tájház, új iskola, vármaradványok
Bálványosváralja ünneptől a hétköznapokig
Nagyközség Déstől 18 kilométerre keletre – a falu felett magasodó hegy csúcsán a nyár folyamán fiatal régészek ráleltek a már 13. században említett Bálványos-Vár maradványaira, nem kis örömöt szerezve a hagyományőrző helybelieknek, akik nemcsak a legendákat, hanem évről évre eddig még nem ismert népdalokat tanulnak meg és énekelnek el ünnepi alkalmakkor. Muresan Ildikó polgármester és Czira Mária alpolgármester már öt éve vezetik a község mindennapjait. Fellengzősnek tűnhet, de ha lehetne kikiabálnám: dolgoznak példásan sok-sok diplomáciával, a kis és nagy gondokra egyforma odafigyeléssel, az emberek felé empátiával, nemcsak kigondolva a teendőket, hanem vállvetve reggeltől késő estig kivéve részüket a munkából. Fényképeket mutatnak az augusztusi falunap történéseiről, amely a 9. volt a sorban.
– A jövő évi jubileumi lesz, már leszögezték az időpontját, hogy akkorra semmi mást ne szervezzenek – mondják. – Az idei rendezvény mottója Együtt tovább Bálványosváralja. Nem véletlen megfogalmazás, nehéz időszakon vagyunk túl, nagy szükségünk volt erre az összefogásra. A húsztagú szervező csoport munkáját segítette a nagyszámú önkéntes, fiatal-idős, nők-férfiak. Így sikerült ebédre hívni kb. 300 vendéget (a fellépő csoportok tagjait és váraljai kapcsolattal nem rendelkező résztvevőket). Kora reggel lovasok és szekereken lányok járták a falu utcáit a nagy napra hívogatva a falubelieket, vendégeket. Ökumenikus istentisztelet után református kórus, adventista zenekar és kórus, Bálványosváralja farsangi szokásait megelevenítő, népviseletbe öltöztetett, embermagasságú rongy- és szalmabábuk kiállítása, Legendák nyomában című gyermekrajzkiállítás, a 80 évesek, valamint az 50 éves házasok köszöntése, és nem utolsósorban Az év embere, A falu legnépesebb családja, továbbá önkéntesek díjazásának lehettek tanúi a résztvevők – mesélik.
Megkoszorúzták az I–II. világháború, valamint az 1989-ben váraljai áldozatok emlékművét. Négy népballadát rendeztek színpadra, A halálra táncoltatott lány, Farkas Julcsa, Rózsa Sándor és Gulyás legény balladáját bálványosváraljai énekkel-tánccal kiegészítve adta elő a helyi hagyományőrző csoport. Mezőségi, kalotaszegi és cigánytáncot mutatott be a községen kívül is már ismert Árvalányhaj ifjúsági néptánccsoport, a fellépéseik bevételeiből megvásárolt új mezőségi és kalotaszegi népviseletben, valamint a gyerektánccsoport. Volt könnyűzene, modern tánc, a magyarországi Adácsról már 4 éve visszatérő vendégek ebben az évben operettgálával jöttek, volt foci, tűzijáték, bál. És felavatták a falu központjában a tájházat, az év egyik legkiemelkedőbb megvalósításaként. Ha az eddigiek nem győztek volna meg az összefogás erejéről, akkor a tájház hiteles példája annak, mit képes létrehozni az egyeztetés, közös akarat és a minden házhoz felhívással betérő két polgármester: két hét alatt több mint 700 kiállítási tárgy gyűlt össze – bútor, munkaeszköz, használati tárgy, ruha, szőttes, varottas, szebbnél szebbek, dédanyák vagy még idősebbek keze munkája, régi fotográfiák, családok még mindig féltve őrzött vagy éppenséggel véletlenül fellelt relikviái. Ezt a Tájházat látni kell. A két polgármesterasszony az utóbbi öt évben született megvalósítások mögött megbúvó erőket emelik ki, akik nélkül – állítják – semmi sem lehetséges. A község öt településből (köztük két tanya) áll, összesen 2746 lakost számlál. Bálványosváralja 1810 lakosából 1712 magyar nemzetiségű. Pályázatok, önkéntes hozzájárulás, húszéves francia testvértelepülési kapcsolat révén sikerült felújítani két hidat, a falu forrásaiból szabadeséssel kialakított vízhálózatot két gyűjtőmedencével bővíteni, felújítani a 300 férőhelyes kultúrotthont öltözőkkel, színpaddal, mellékhelyiségekkel, házasságkötő teremmel, négy bebútorozásra váró vendégszobával, fürdőszobával, könyvtárt létesíteni informatikai sarokkal (5 számítógéppel). 500 személyes rendezvénytermet alakítottak ki két konyhával, teljes konyhai felszereléssel. Tribünnel, öltözőkkel bővítették a sportpályát, iskolákat újítottak fel, 95 százalékban elkészült az új iskola épülete hét osztályteremmel, laboratóriummal, könyvtárteremmel.
A falu központjában áll a szépen felújított orvosi, állatorvosi rendelő, markológépet vásároltak mezei, községi utakon, községben szükséges munkák elvégzésére. Mindez az emberek véleményének meghallgatása közös akarat és munka eredménye – hangsúlyozta a két elöljáró.
Lukács Éva
Szabadság (Kolozsvár)
Bálványosváralja ünneptől a hétköznapokig
Nagyközség Déstől 18 kilométerre keletre – a falu felett magasodó hegy csúcsán a nyár folyamán fiatal régészek ráleltek a már 13. században említett Bálványos-Vár maradványaira, nem kis örömöt szerezve a hagyományőrző helybelieknek, akik nemcsak a legendákat, hanem évről évre eddig még nem ismert népdalokat tanulnak meg és énekelnek el ünnepi alkalmakkor. Muresan Ildikó polgármester és Czira Mária alpolgármester már öt éve vezetik a község mindennapjait. Fellengzősnek tűnhet, de ha lehetne kikiabálnám: dolgoznak példásan sok-sok diplomáciával, a kis és nagy gondokra egyforma odafigyeléssel, az emberek felé empátiával, nemcsak kigondolva a teendőket, hanem vállvetve reggeltől késő estig kivéve részüket a munkából. Fényképeket mutatnak az augusztusi falunap történéseiről, amely a 9. volt a sorban.
– A jövő évi jubileumi lesz, már leszögezték az időpontját, hogy akkorra semmi mást ne szervezzenek – mondják. – Az idei rendezvény mottója Együtt tovább Bálványosváralja. Nem véletlen megfogalmazás, nehéz időszakon vagyunk túl, nagy szükségünk volt erre az összefogásra. A húsztagú szervező csoport munkáját segítette a nagyszámú önkéntes, fiatal-idős, nők-férfiak. Így sikerült ebédre hívni kb. 300 vendéget (a fellépő csoportok tagjait és váraljai kapcsolattal nem rendelkező résztvevőket). Kora reggel lovasok és szekereken lányok járták a falu utcáit a nagy napra hívogatva a falubelieket, vendégeket. Ökumenikus istentisztelet után református kórus, adventista zenekar és kórus, Bálványosváralja farsangi szokásait megelevenítő, népviseletbe öltöztetett, embermagasságú rongy- és szalmabábuk kiállítása, Legendák nyomában című gyermekrajzkiállítás, a 80 évesek, valamint az 50 éves házasok köszöntése, és nem utolsósorban Az év embere, A falu legnépesebb családja, továbbá önkéntesek díjazásának lehettek tanúi a résztvevők – mesélik.
Megkoszorúzták az I–II. világháború, valamint az 1989-ben váraljai áldozatok emlékművét. Négy népballadát rendeztek színpadra, A halálra táncoltatott lány, Farkas Julcsa, Rózsa Sándor és Gulyás legény balladáját bálványosváraljai énekkel-tánccal kiegészítve adta elő a helyi hagyományőrző csoport. Mezőségi, kalotaszegi és cigánytáncot mutatott be a községen kívül is már ismert Árvalányhaj ifjúsági néptánccsoport, a fellépéseik bevételeiből megvásárolt új mezőségi és kalotaszegi népviseletben, valamint a gyerektánccsoport. Volt könnyűzene, modern tánc, a magyarországi Adácsról már 4 éve visszatérő vendégek ebben az évben operettgálával jöttek, volt foci, tűzijáték, bál. És felavatták a falu központjában a tájházat, az év egyik legkiemelkedőbb megvalósításaként. Ha az eddigiek nem győztek volna meg az összefogás erejéről, akkor a tájház hiteles példája annak, mit képes létrehozni az egyeztetés, közös akarat és a minden házhoz felhívással betérő két polgármester: két hét alatt több mint 700 kiállítási tárgy gyűlt össze – bútor, munkaeszköz, használati tárgy, ruha, szőttes, varottas, szebbnél szebbek, dédanyák vagy még idősebbek keze munkája, régi fotográfiák, családok még mindig féltve őrzött vagy éppenséggel véletlenül fellelt relikviái. Ezt a Tájházat látni kell. A két polgármesterasszony az utóbbi öt évben született megvalósítások mögött megbúvó erőket emelik ki, akik nélkül – állítják – semmi sem lehetséges. A község öt településből (köztük két tanya) áll, összesen 2746 lakost számlál. Bálványosváralja 1810 lakosából 1712 magyar nemzetiségű. Pályázatok, önkéntes hozzájárulás, húszéves francia testvértelepülési kapcsolat révén sikerült felújítani két hidat, a falu forrásaiból szabadeséssel kialakított vízhálózatot két gyűjtőmedencével bővíteni, felújítani a 300 férőhelyes kultúrotthont öltözőkkel, színpaddal, mellékhelyiségekkel, házasságkötő teremmel, négy bebútorozásra váró vendégszobával, fürdőszobával, könyvtárt létesíteni informatikai sarokkal (5 számítógéppel). 500 személyes rendezvénytermet alakítottak ki két konyhával, teljes konyhai felszereléssel. Tribünnel, öltözőkkel bővítették a sportpályát, iskolákat újítottak fel, 95 százalékban elkészült az új iskola épülete hét osztályteremmel, laboratóriummal, könyvtárteremmel.
A falu központjában áll a szépen felújított orvosi, állatorvosi rendelő, markológépet vásároltak mezei, községi utakon, községben szükséges munkák elvégzésére. Mindez az emberek véleményének meghallgatása közös akarat és munka eredménye – hangsúlyozta a két elöljáró.
Lukács Éva
Szabadság (Kolozsvár)
2016. június 7.
Kolozs megyei választási körkép
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének közlése szerint az RMDSZ 14 polgármesterjelöltje közül a vasárnapi választásokon nyolcnak sikerült mandátumot nyernie: Körösfőn Bódis László nyert, Buzában Czéghér István, Várfalván Marginean János, Bálványosváralján Muresan Ildikó, Kalotaszentkirályon Póka András György, Magyarszováton Szabó Mihály, Tordaszentlászlón Tamás Gebe András, Tordaszentmihályon Zeng János, míg Széken az RMDSZ támogatásával függetlenként induló Sallai János.
Az RMDSZ Kolozs megyében a következő helyeken nyert tanácsosi mandátumokat: Ajtony (1), Aranyosegerbegy (3), Aranyosgerend (–), Aranyosgyéres (2), Bánffyhunyad (3), Bálványosváralja (6); Bonchida (3), Dés (2), Detrehemtelep (az RMDSZ és az EMNP az elmúlt négy évben egy-egy tanácsosi mandátummal rendelkezett a településen, a vasárnapi választáson azonban a magyar szavazatok megoszlása miatt mind a két párt kiesett), Egeres (5), Erdőfelek (3), Gyalu (2), Harasztos (3), Kajántó (1), Kalotaszentkirály (10); Katona (1), Kisbács (5), Kiskalota (1), Kolozs (2), Kolozsborsa (1), Körösfő (5), Magyargorbó (2), Magyarkapus (3), Magyarszovát (6); Mikeháza (2), Mocs (2), Pusztakamarás (csupán 8 szavazaton múlott, hogy az RMDSZ bejusson a tanácsba), Szászfenes (4), Szamosújvár (3), Szásznyíres (2), Szépkenyerűszentmárton (az RMDSZ-nek négy év kiesés után sikerült ismét visszakerülnie a tanácsba), Torda (2), Tordatúr (3), Tordaszentlászló (8); Tordaszentmihály (6); Vajdakamarás (3), Várfalva (8); Zsuk (az RMDSZ négy év szünet után ismét mandátumhoz jutott).
Szabadság (Kolozsvár)
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének közlése szerint az RMDSZ 14 polgármesterjelöltje közül a vasárnapi választásokon nyolcnak sikerült mandátumot nyernie: Körösfőn Bódis László nyert, Buzában Czéghér István, Várfalván Marginean János, Bálványosváralján Muresan Ildikó, Kalotaszentkirályon Póka András György, Magyarszováton Szabó Mihály, Tordaszentlászlón Tamás Gebe András, Tordaszentmihályon Zeng János, míg Széken az RMDSZ támogatásával függetlenként induló Sallai János.
Az RMDSZ Kolozs megyében a következő helyeken nyert tanácsosi mandátumokat: Ajtony (1), Aranyosegerbegy (3), Aranyosgerend (–), Aranyosgyéres (2), Bánffyhunyad (3), Bálványosváralja (6); Bonchida (3), Dés (2), Detrehemtelep (az RMDSZ és az EMNP az elmúlt négy évben egy-egy tanácsosi mandátummal rendelkezett a településen, a vasárnapi választáson azonban a magyar szavazatok megoszlása miatt mind a két párt kiesett), Egeres (5), Erdőfelek (3), Gyalu (2), Harasztos (3), Kajántó (1), Kalotaszentkirály (10); Katona (1), Kisbács (5), Kiskalota (1), Kolozs (2), Kolozsborsa (1), Körösfő (5), Magyargorbó (2), Magyarkapus (3), Magyarszovát (6); Mikeháza (2), Mocs (2), Pusztakamarás (csupán 8 szavazaton múlott, hogy az RMDSZ bejusson a tanácsba), Szászfenes (4), Szamosújvár (3), Szásznyíres (2), Szépkenyerűszentmárton (az RMDSZ-nek négy év kiesés után sikerült ismét visszakerülnie a tanácsba), Torda (2), Tordatúr (3), Tordaszentlászló (8); Tordaszentmihály (6); Vajdakamarás (3), Várfalva (8); Zsuk (az RMDSZ négy év szünet után ismét mandátumhoz jutott).
Szabadság (Kolozsvár)