Munteanu: Erdély az más, ők román állampolgárok Romániában!
Moldova és Románia egyesülését valós tervként fogalmazzák meg egyes Moldáv politikusok, bár a többségi hatalom nem támogatja a moldovai köztársaság EU-s csatlakozásával megvalósíthatónak látják. Erről a témáról is szó esett arról a marosfői nyári szabadegyetemen, amelyet a román diaszpóra ügyének szenteltek. Ugyanitt mondta a román államfő, hogy Romániában semmilyen autonóm terület nem fog létrejönni. A Moldva köztársaságból érkezett politikusok a „Nagy Román" egyesülési projektről beszéltek. Valeriu Zaharneanu liberális párti, moldvai parlamenti képviselő azt mondta, „tartoznak ezzel elődeiknek, akik 1918-ban megvalósították Nagy Romániát."
„Kérjétek és megadatik", ismételte meg a román államelnök korábban is hangoztatott álláspontját, majd kifejtette, hogy „Romániában egyetlen párt sincs, amely nem akarná az egyesülést. A baj Moldva köztársaságban van, ahol a kormányzó kommunisták és a pártok többsége nem az európai, hanem az Eurázsiai integráció híve."
Válaszként a moldvai politikus arra kérte a román állampolgárokat, hogy „vegyék fel a moldvai állampolgárságot és szavazataival segítsék az európai és egyesüléspárti politikusokat".
A moldvai civil társadalom képviselője, Pavel Munteanu, a Civil Platform elnöke kifejtette, hogy a Moldvai társadalom szeretné az egyesülést. Igazságtalannak tartják, hogy Beszarábia nem Románia része. Beszarábia ugyanis jó száz évig orosz fennhatóság alatt állt, de azelőtt mindig a moldvai fejedelemség része volt, magyarázta Palvel Munteanu, aki ugyanakkor elítélte a magyar revizionista törekvéseket: „Erdély az más. Az román föld. Az ott élő magyarok tartsák tiszteletben ezt a státust. Ők román állampolgárok Romániában, magyar kisebbség."
Borbély László RMDSZ-es politikai alelnök kifejtette álláspontját a kérdésben: „Én azt hiszem, hogy az egyik legfontosabb alapelv, amit úgy érzem eddig mindenki nagyjából tiszteletben tartott, vagy legalábbis ez kéne legyen minden nemzeti közösség akár kisebbségben legyen, akár többségben fogalmazza meg azt ami neki a legjobb. Tehát bízzák ránk, romániai magyarokra, hogy mit akarunk. Mi tudjuk, hogy mit akarunk, ezt megfogalmaztuk és ezen az úton járunk. Nem hiszem, hogy szerencsés dolog ilyen-olyan párhuzamokat vonni Moldovát illetően, ahol román többség van. Úgy tudom, hogy ott a 90-es évek elején volt egy referendum, ezt ők kell eldöntsék, hogy mit akarnak, nem más kell eldöntse, hogy mit akar a Moldáv közösség."
Kossuth Rádió
Erdély.ma

Érik Románia egyesülése Moldovával?
A romániai magyarok közül is sokan felkapták fejüket minap a Traian Basescu államfő nyilatkozatára, miszerint Románia célja a Moldovával való egyesülés.
Igaz, a volt Szovjet tagállamban kevés támogatója van a nagy román víziónak, és az Európai Bizottság sem örvendezik Basescu felvetésének, de Romániában kétharmados támogatottsága van a Moldovával való esetleges egyesülésnek.
A gondolat felvetése és nyilvános kifejtése nem új, és a román állam esetleges föderatív átalakításának lehetősége érdekes következtetésekre és érdekes távlatok megfogalmazására nyújt lehetőséget. A Kossuth Rádió számára Oláh Gál Elvira Csíkszeredából küldött egy nagyon meggondolkoztató elemzést. Pavel Munteanu, a kisinyovi akciócsoport elnöke szerint Moldovában azért nem akarják sokan az egyesülést, mert 1918-ban százévnyi orosz uralom után került Moldova Romániához, és a második világháború után ismét elveszítették. Újra kell tanítani a történelmet, amit egy mesterségesen létrehozott szovjettagállamban tanítottak – magyarázta Munteanu.
Victor Ponta miniszterelnök szerint az egyesülés kérdése csak választási fogás, amely mindkét országban szavazatokat hozhat.
A közvélemény komolyabban reagált a bejelentésre, megszólaltak a történészek is. Marius Diaconu bukaresti történész arra emlékeztetett, hogy az erdélyi román politikusok nem akarták a Román Királysággal való egyesülést 1918-ban, ők különálló Erdélyt szerettek volna, a Nagyrománia létrehozásról a nagyhatalmak döntöttek.
Az önálló Erdélynek és Románia föderalizálásának ma is vannak hívei Romániában, Sabin Gherman, Transilvania Live Televízió igazgatója műsoraiban ezt a gondolatot bátorítja az erdélyi románok körében, és erdélyi román szempontból üdvözli az egyesülés gondolatát. Ez a terv csak decentralizációval valósítható meg, egy esetleges Nagyromániában nem lehetne a nyelvi, a kulturális kérdéseket mellőzni, Romániának pedig egyetlen kiútja lenne: a szövetséges államra való berendezkedés – mondta Gherman. Kifejtette: a Körős-vidék, Erdély, Máramaros, Bukovina, Olténia, Beszarábia, Dobrudzsa csak jelképesen lennének egy központi államhatalomhoz kötve. Erdélyi szemmel nézve jó lenne, ha a románok, a magyarok, vagy a szászok az ügyeiket helyben intézhetnék el, és nem Bukarestben – mondta Sabin Gherman.
Kossuth Rádió
Erdély.ma