Elődjét, György Ervint bírálta és rendőrségi feljelentést is tett ellene Codrin Munteanu, Kovászna megye prefektusa. Kifejtette: elődje mandátuma idején több hiányosság és szabálytalanság is történt, ezek egy részéről értesítette a rendőrséget, másokat még vizsgál. Codrin Munteanu felrótta György Ervinnek, hogy a prefektúra tavaly novemberben kötött egy törvénytelen szerződést az autóbejegyzésekkel foglalkozó hivatal és az útlevélosztály videokamerás biztonsági rendszerrel való felszereléséről. A volt prefektus – jelenlegi alprefektus – felettese vádjaira válaszolva kifejtette: nemrég volt egy belső ellenőrzés, amely során találtak apró hibákat, de ezek helyrehozhatóak. A videokamerás rendszer kapcsán György Ervin elmondta: erre tavaly novemberben kaptak pénzt, és ha a közbeszerzési eljárással töltötték volna az időt, elveszett volna a pénz. /Kovács Zsolt: Háromszéki prefektusháború. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

Ideges hangulatban kezdődött a Kovászna Megyei Tanács ülése június 25-én: Tamás Sándor tanácselnök és a prefektus éles szóváltásba keveredett a megyezászló miatt. A megyeháza gyűléstermében ugyanis – amelyet közösen használ a prefektusi hivatal és a megyei tanács – az önkormányzat ülése előtt a prefektusi hivatal szervezésében zajlott egy összejövetel, ennek végeztével pedig a bevonuló tanácstagok meglepődve vették észre, hogy a megye zászlaja a földre került. Az önkormányzat elnöke által behívott Codrin Munteanu prefektus idegesen magyarázta Tamás Sándornak, hogy jobb lenne a megye fejlesztésével foglalkozni, mire ez utóbbi visszavágott, hangsúlyozva: a lobogó az önkormányzat leltárában szerepel. Tamás Sándor azt még el tudja fogadni, hogy prefektus mindig leveszi a román és az európai uniós zászló mellől Kovászna megye hivatalos lobogóját, de azt már nem, hogy minduntalan elfelejti azt visszatenni. Szerinte tisztelettel kellene viszonyulni ezekhez a szimbólumokhoz annál is inkább, mert a zászló használata szabályos és törvényes, a kormány is jóváhagyta a rajta szereplő címert, és az önkormányzat is elfogadta tavaly. /Földre került a megyezászló. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 26./

Tizenhatan jelentek meg, amikor Codrin Munteanu kormánymegbízott Baróton tartott fogadónapot. Kiderült, hogy Erdővidéken súlyos gond még a termőföld és az erdő visszaszolgáltatása, illetve a dokumentációk véglegesítése. Az önkormányzati alkalmazottak nem riadnak vissza a törvénytelenségtől. Többen várnak arra, hogy a hibásan kiállított birtoklevelüket kijavítsák. A legfájóbb gondjuk, hogy a sepsiszentgyörgyi erdészet most azt kéri, fizessenek az általuk 1949-ben alapított és 1950-ben államosított csemetekertért. Felháborító, hogy miután ötven esztendőn keresztül használták, most még feltételekhez kötik a visszaszolgáltatást. Miklósi József azon ötszáz erdővidéki ember nevében beszélt, akiknek területét a köpeci bányavállalat vagy annak utódvállalata bérelte. A területek tulajdonosai az elmúlt három esztendőben egyetlen lejt sem kaptak bérként, ezzel szemben adót kell fizetniük. Rengeteg panasz hangzott el. /Hecser László: Földes ügyeik rendezését sürgették. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 26./

Codrin Munteanu háromszéki prefektus újra támadásba lendült: arra kéri Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármestert, tartsa be a kétnyelvű táblákra vonatkozó jogszabályt, vagyis az utcaneveket felül román nyelven és alatta magyarul tüntesse fel, nem pedig fordítva. A háromszéki kormánybiztosnak a Nagyajtánál több mint egy éve elhelyezett, Székelyföld határát jelző tábla sem tetszik, ezért bíróságon kéri az építkezési engedély megsemmisítését. /Kovács Zsolt: A nyelvek sorrendje is számít. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./

Bíróságon kéri Codrin Munteanu Kovászna megyei prefektus a Nagyajta határában felállított Székelyföld-tábla építkezési engedélyének érvénytelenítését. /Farkas Réka: Eltüntetnék a Székelyföld-táblát. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 24./

A székely lobogó eltávolítását követelte a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal épületéről Codrin Munteanu Kovászna megyei prefektus az Antal Árpád elöljárónak elküldött levelében. Munteanu hangsúlyozta, tilos kitűzni másfajta lobogókat, kivéve, amikor hivatalos állami látogatót fogadnak a hatóságok. A kék-ezüst székely zászlót tavaly év végén tűzték ki a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal épületére. /Kovászna megye prefektusa a székely zászló levételét kéri. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 30./

A sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal bejárata fölé kitűzött székely zászlók a helyükön maradnak – jelentette ki Antal Árpád András polgármester arra reagálva, hogy múlt héten a megye prefektusa abban az átiratában, melyben a tervezett utcanévtáblák feliratának sorrendjét kifogásolta, felszólította arra is, vegye le az épület homlokzatáról a székely szimbólumokat.,,Remélem, nem akar újabb zászlóbotrányt a prefektus Sepsiszentgyörgyön, de ha mégis megbüntetne, kifizetem a bírságot, és a lobogók akkor is ott maradnak” – erősítette meg a polgármester. Mint mondta, Codrin Munteanunak tisztelnie kellene a székely zászlót, hiszen nem egy idegen ország, hanem annak a közösségnek a szimbóluma, ahol ő a kormányt képviseli, másrészt tanulnia kellene Brassó, Szeben megyei kollégáitól, akik szintúgy felszólíthatnák például a megyeszékhelyi polgármestereket, vegyék le a városuk határában felállított két- vagy háromnyelvű helységnévtáblákat. /Váry O. Péter: A székely zászló marad. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 31./

Újra magyar elődje tevékenységét bírálta Codrin Munteanu Kovászna megyei prefektus. Közölte, átvizsgálták az elmúlt három év tanácshatározatait, és bíróságon támadták meg azokat, amelyeket György Ervin kormánybiztos elmulasztott megtenni. Munteanu szerint az ellenőrzés során a 2006–2008-as időszakban hozott tanácshatározatok vagy polgármesteri rendeletek között találtak 69 olyan dokumentumot, amely törvénytelen volt. Ezek között említette a be nem jegyzett Székelyföldért Egyesület esetét, amelynek Kovászna megyében 30 önkormányzat volt alapító tagja. /Kovács Zsolt: Elődje után takarít a háromszéki prefektus? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./

Megbírságolta a Közbeszerzéseket Ellenőrző Országos Hatóság György Ervin volt prefektust. Ötezer lejt kellett kifizetnie, mert törvénytelennek ítélték a tavaly év végén felszerelt videokamerás megfigyelési rendszer beszerzését. Codrin Munteanu kormánybiztos jelentette fel elődjét, amiért közbeszerzés nélkül bonyolították le az üzletet. György Ervin elmagyarázta, november végén utalta ki a kormány a pénzt a biztonsági rendszer beszerzésére, ha közbeszerzéssel húzzák az időt, elveszett volna az összeg. /Farkas Réka: Megbüntették György Ervint. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 18./

Egyelőre nem büntet Codrin Munteanu, Kovászna megye prefektusa, de megtörténhet, a közeljövőben mégis megteszi. Törvénytelennek tartja a székely zászló kifüggesztését a megyeházán, illetve a polgármesteri hivatalokban. Évekkel ezelőtt megszavazta a megyei testület a megyezászló használatáról szóló határozatot, de a prefektus szerint az nem törvényes. Az előző prefektus nem támadta meg az erről szóló dokumentumot, mondta Tamás Sándor tanácselnök. Codrin Munteanu elégedetlen azzal is, hogy több községházán csak magyarul szerepel a megnevezés. /Farkas Réka: Prefektus a zászlók ellen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 30./

Az ideiglenes kormány egyik első intézkedése az volt, hogy a lemondott SZDP-s miniszterek és államtitkárok után a prefektusokat is menessze. A döntés mindenkit meglepett. Ha a prefektusok nem perelnek állásaikért, Háromszéken is új ember fogja felváltani Codrin Munteanut. /Leváltották Codrin Munteanut. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 2./

Egyelőre mégsem menesztették Codrin Munteanu Kovászna megyei prefektust, ő az egyetlen, akit az SZDP javasolt a tisztségre, de helyén maradt. /(-kas): Nem távozik a prefektus? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 3./

Megtámadta a Hegyeink Közösségfejlesztési Egyesület létrehozásáról szóló határozattervezet Codrin Munteanu prefektus – derült ki Kovászna Megye Tanácsának ülésén. A testületnek most kellett volna jóváhagynia – a költségvetés-kiigazításról szóló határozattervezet révén –, hogy százezer lejjel hozzájárul a Hargita megyei önkormányzattal közösen létrehozott egyesület alaptőkéjéhez, de tárgytalan maradt a döntés. A prefektus ugyanis a törvényszéken támadta meg az egyesülethez való csatlakozásról szóló határozatot, így azt a bírósági döntésig felfüggesztették. Kovászna Megye Tanácsa szeptember végén döntött a Hargita megyével közösen létrehozott Hegyeink egyesülethez való csatlakozásról. A cél közös fejlesztési programok lebonyolítása, pályázatokon való részvétel, a közszolgáltatások minőségének javítása. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke értetlenségét fejezte ki az ügy kapcsán, hangsúlyozva: a rendszerváltás óta eddig minden prefektus próbált egyeztetni az önkormányzati vezetőkkel mielőtt a törvényszéken megtámadott volna egy-egy határozatot. /Farcádi Botond: Az önkormányzat jóváhagyta, a prefektus megtámadta (Hegyeink közösségfejlesztési egyesület). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 30./

A gazdasági válság idején is pénzjutalmat kaptak a Kovászna Megyei Tanács dolgozói. A prémium kiosztását átmenetileg megakadályozta a háromszéki prefektus, aki formailag szabálytalannak találta az erről szóló rendeletet. Codrin Munteanu felszólította Tamás Sándor megyei tanácselnököt, vonja vissza azt a rendeletét, amelyben az önkormányzat 78 köztisztviselőjének, illetve 37 szerződéses alkalmazottjának összesen 150 ezer lejnyi prémiumot adott. A prefektus kifogásolta: a rendeletben nem jelent meg, hogy a prémiumokat milyen időszakra kapják a megyei tanács dolgozói. Tamás Sándor tanácselnök elmondta: jogos volt a prefektus észrevétele, de felszólítására még a sajtótájékoztató előtt kijavította a hibát. /Kovács Zsolt: Prémiumvita Háromszéken. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

Nem szólhat bele a helyi és megyei tanácsok határozataiba, nem javasolhat jogi megoldást, csak abban az esetben, ha kikérik a véleményét, másképp megsértené az önkormányzatok autonómiáját – jelentette ki Codrin Munteanu Kovászna prefektus válaszul Tamás Sándor megyei tanácselnök vádjaira. A Hegyeink Közösségfejlesztési Egyesület létrehozataláról szóló határozatot azért kényszerült bíróságon megtámadni, mert a jogászok több törvényt kevertek össze, állította. A Háromszékért kitüntetés kapcsán jogi kifogásokat emelt. /Farkas Réka: Védekezik a prefektus. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 4./

Az egységes Székelyföld feltétele az egységes jelképhasználat – ennek a gondolatnak a jegyében rendezett jelkép-konferenciát Kovászna és Hargita megye önkormányzata valamint a Székely Nemzeti Múzeum. A szakmai tanácskozáson részt vett Dr. Pál-Antal Sándor marosvásárhelyi levéltáros, Szekeres Attila sepsiszentgyörgyi heraldikus, Székelyudvarhelyről jelen voltak Zepeczaner Jenő és Mihály János történészek. Borboly Csaba, Hargita megye tanácselnöke szerint Székelyföld korszerű régióvá tételének egyik legfontosabb eleme az önismeret. A konferencián bemutatták Cserey Zoltán Önkormányzatiság és katonai hatalom Háromszéken a 18–19. században című könyvét. – A Kovászna megyei Nagyajta határában lévő Székelyföld tábla eltávolítását rendelte el a bíróság, így másfél év után le kell venni az egyetlen olyan táblát, amit eddig sikerült kihelyezni a megye bejáratához. A nagyajtai Székelyföld-tábla eltávolítását Codrin Munteanu prefektus kérte, arra hivatkozva, hogy nem tartották be az építkezésre vonatkozó jogszabályokat annak kihelyezésekor. /Kovács Zsolt: Jelképekkel Székelyföldért. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./

Codrin Munteanu, Háromszék prefektusa a közszolgálati televízióban kifogásolta a megye és a város magyar vezetőinek távolmaradását a román nemzeti ünneptől. Munteanu egy szót sem ejtett az ideérkezett szélsőjobboldali román fiatalok magyarellenes felvonulásáról. Ünnepi beszéde végén csak román nemzettársaitól köszönt el. Csak nekik kívánt hosszú életet. /Bedő Zoltán: Nem a mi ünnepünk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 4./

Magyar prefektus kinevezését kéri az RMDSZ Kovászna megyei szervezete, amennyiben a szövetség kormányzati szerepet vállal a Demokrata-Liberális Párt (PDL) mellett. Tamás Sándor megyei tanácselnök, az RMDSZ területi elnöke arról számolt be, hogy a demokrata-liberálisokkal folytatott tárgyalások során biztosan feltételként fog szerepelni a Kovászna megyei prefektusi szék és több dekoncentrált megyei intézmény igazgatói tisztsége is. Kovászna megyében az év elején váltották le a prefektusi tisztségből az RMDSZ által támogatott György Ervint, és helyére a Szociáldemokrata Párt (PSD) által javasolt Codrin Munteanut nevezték ki. Az RMDSZ politikusai egy sor tiltakozó akciót szerveztek a prefektus és az intézményvezetők eltávolítása miatt. /Bíró Blanka: Magyar prefektust és igazgatókat akar a háromszéki RMDSZ Alapítvány. = Krónika (Kolozsvár), dec. 14./

Segíteni, és ne akadályozni az önkormányzatokat
Tíz hónapos alprefektusi tevékenység után tért vissza a kormánybiztosi székbe György Ervin, aki 2004—2008 között, a liberális—RMDSZ kormányzás idején már betöltötte ezt a tisztséget. Leváltása után utódja, az SZDP által támogatott Codrin Munteanu számos vádat fogalmazott meg ellene, és most mandátumától búcsúzva saját eredményeit sorjázva ismét elmondta: végre sikerült kimozdítania a holtpontról a föld- és erdő-visszaszolgáltatást, több mint hetven, elődje által törvényesnek ítélt dokumentumot támadott meg a közigazgatási bíróságon. György Ervint, a megye régi-új prefektusát az ellene megfogalmazott vádakról, no meg terveiről kérdezte a Háromszék.
— Több ízben hangsúlyozta Codrin Munteanu, neki köszönhető, hogy felgyorsult a birtoklevelek kibocsátása, és ugyanezt a vádat a román prefektus védelmében az MPP megyei elnöke, Kulcsár Terza József is megfogalmazta.
— Ez az állítás két ponton sántít. Egyrészt nem igaz, mert 2009-ben 564 birtoklevelet állítottunk ki, korábban pedig majd minden évben jóval többet (2005-ben 1182-t, 2006-ben 799-et, 2007-ben 555-öt, 2008-ban 600-at). A másik szépséghiba, hogy nem a prefektus, hanem jómagam foglalkoztam a földek visszaadásával, és az eredmény, amely valóban jó — hisz már a bonyolultabb ügyek maradtak megoldatlanul —, elsősorban az én érdemem. Az utolsó fél évben főként ezzel a kérdéssel foglalkoztam, volt időm elmélyülni a témában, és ha békés a viszonyunk a prefektussal, nem a folytonos konfliktus jellemzi, még ennél jobb eredményt is elérhettünk volna. Hasznos volt ez az időszak, mert sikerült rájönnöm dolgokra. Elkezdtük a terepmunkát, a helyszínen ellenőrizzük a polgármestereket, akik nem minden esetben közölnek valós adatokat. Ezzel a helyszíni munkával elértük, hogy a polgármesterekkel közös határidőt állapítunk meg, ameddig bizonyos számú ügyet megoldanak, és ha teljesítik ezt, nem büntetjük meg őket. Így sikerült rákényszerítenünk, hogy amit vállaltak, azt teljesítsék. Ez a módszer eredményes, és szeretném, ha folytatnánk: az alprefektus kiszáll terepre, és a polgármesterekkel, jegyzőkkel közösen keresi egy-egy ügy megoldását.
— Elődje más vádakat is megfogalmazott, több kivizsgálást tartottak, a térfigyelő kamerák ügyében büntetést is kiróttak, és sajtóhírek szerint a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) is vizsgálódik ön ellen.
— A térfigyelő kamerák ügyében éppen ma kaptam meg a dokumentumot a Közbeszerzéseket Ellenőrző Országos Hatóságtól, melyből kiderül, apró hiányosságok történtek, ezért a bírságot kifizettük, de az eljárás törvényes volt, az ügyet lezártnak tekintik. A DNA vizsgálatáról én is a sajtóból értesültem, egyelőre senki nem hívott semmilyen ügyben kihallgatásra, így nem is tudom, miért vizsgálódnak, állítólag valamilyen visszaszolgáltatás miatt jelentettek fel. Tény az is, hogy a sokat emlegetett hetven önkormányzati határozat többsége — melyeket én nem támadtam meg, de Codrin Munteanu igen — az autonómia-népszavazásra, a Székelyföld Egyesületre, a megyezászlóra s más ilyen jellegű kérdésekre vonatkozott.
— Hogyan tervezi most kezdődő mandátumát? Mit szeretne elérni?
— Egyetlen szóban megfogalmazható: normalitást. Ez az intézmény végezze a munkáját a törvényesség ellenőrzése szempontjából, a föld-visszaszolgáltatás területén, és igyekezzék jó kapcsolatot fenntartani minden önkormányzattal. Döntéseivel segítse, és ne akadályozza az önkormányzatok működését. Remélem, sikerül megértetnem velük, hogy amikor határozatot hoznak, kérdezzék meg, amit nem értenek, jogászaink szívesen segítenek, és elejét lehet venni a törvényszéki igazságkeresésnek. Ezt szeretném elérni: hogy ez az intézmény azt tegye, ami a dolga.
Farkas Réka. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Megvezették a prefektust (Belső ellenfelek a kormányhivatalban)
Munkatársai “vezették meg” György Ervin prefektust. Nem először próbálkoztak, jelezte, ám ezúttal nem volt elég éber, nem vette észre a megyeitanács-elnöknek címzett figyelmeztetés megfogalmazását, és aláírta a dokumentumot.
A kormányhivatal pecsétjével és a prefektus kézjegyével ellátott dokumentum a hivatalos román feljelentő, Dan Tănasă beadványára is válasz, s annak stílusában szólítja fel a megyei önkormányzat vezetőségét Románia címerének használatára is a megye címere mellett. “Kiábrándító az önök lekezelő viselkedése, ahogy az állampolgárok megkereséséhez viszonyulnak, akik nem kérnek önöktől egyebet, csak a törvények tiszteletben tartását” – áll a “prefektusi” figyelmeztetésben. György Ervin elmondta, nagyon sok dokumentumot kell naponta aláírnia, csak azokat van ideje alaposan átolvasni, melyek jogi következményekkel járnak. A figyelmeztetéseket, felszólításokat csak átfutja. Ilyen jellegű dokumentumot már többet visszadobott, most valahogy elkerülte a figyelmét. “Csak az nem hibázik, aki nem dolgozik” – mondotta. Tamás Sándor megyeitanács-elnökkel, aki meghökkent a levél hangvételén, már telefonon tisztázta a kérdést. “Én sem akartam elhinni, amikor megláttam, hogy azon a dokumentumon ott az aláírásom” – fejtette ki György Ervin. Elmondta, az eset, sajnos, jól példázza az intézményben uralkodó állapotokat, most senki nem vállalja a felelősséget, jogászai, munkatársai mind azt mondják, nem látták az iratot. “Ha nem vagyok elég figyelmes, ugyanez megtörténhet olyan dokumentummal is, amelynek jogi következményei vannak, s akkor bizony nem lehet egy elnézéskéréssel orvosolni a helyzetet. Volt már olyan próbálkozás is, de észrevettem, és visszaküldtem” – magyarázta. Tudja, ki áll a mostani ügy mögött, de csak annyit mondott: “Dan Tănasă barátja”. Sajtóértesülések szerint a dokumentum stílusa Codrin Munteanu volt prefektusra emlékeztet, akinek kormányfelügyelőként az intézmény földszintjén működik az irodája, s jó kapcsolatban áll egykori jogtanácsos kollégáival.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Leváltani kényszerülnek a könyvtárigazgatót (Pert nyert a prefektúra)
Végleges és visszavonhatatlan ítéletben érvénytelenítette a brassói ítélőtábla a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatói székére 2008-ban kiírt versenyvizsgát.
A döntés a hét végén született, vasárnap hajnalban e-mailben küldte szét a hírt a Spanyolországban élő Dan Tănasă. Hivatalos értesítés még nem érkezett.
2008 végén Dan Tănasă az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordult, kifogásolva, hogy a sepsiszentgyörgyi könyvtár igazgatói tisztségére kiírt versenyvizsgánál feltételként szabták meg a magyar nyelv ismeretét. A diszkriminációs ügyekkel foglalkozó testület 2008. december 16-án határozatban fogalmazta meg: hátrányos megkülönböztetés történt, korlátozták valamely román állampolgár jogát ahhoz, hogy egy közintézményben munkát vállaljon. Tamás Sándor megyeitanács-elnök bíróságon támadta meg a testület döntését, érvelése szerint ugyanis jogos elvárás a megyei könyvtár igazgatójával szemben, hogy beszéljen magyarul, hiszen Háromszék lakosságának háromnegyede magyar. A választások után, 2009 elején Codrin Munteanut nevezték ki Kovászna megye prefektusának, Dan Tănasă áprilisban hívta fel a figyelmét az általa diszkriminatívnak ítélt könyvtárigazgatói versenyvizsgára. Az új kormánymegbízott a Kovászna megyei törvényszéken kérte a vizsga és összes következményének érvénytelenítését. A megyei törvényszék elutasította a prefektúra kérését, de a brassói ítélőtábla elfogadta a kormányhivatal fellebbezését, és július elsején, pénteken meghozta az ítéletet: érvénytelenítette a versenyvizsgát. Dan Tanasă szerint a megyei önkormányzat kénytelen lesz felbontani Szonda Szabolcs könyvtárigazgató szerződését, és új versenyvizsgát kell kiírni. Tănasă azt is tudni véli, hogy Szondának vissza kell fizetnie az elmúlt majd három évben "jogtalanul" kapott bérét. György Ervin prefektus (aki "örökölte" a pert) elmondta: még nem kaptak értesítést a bírósági döntésről, furcsállta azonban, hogy a Spanyolországban élő Tănasănak hamarabb tudomására jutott az ítélet, mint a felperes intézménynek. Nem ismeri a bírói indoklást, így nem nyilatkozhat, de nem tartja elképzelhetőnek, hogy Szonda fizetését visszakérjék, hiszen megdolgozott azért a pénzért, a törvény védi őt – mondotta. Szonda Szabolcs sem akart nyilatkozni, hivatalos értesítést még ő sem kapott, így nincs, amit kommentálnia. Elismerte, rosszul érinti, ha felbontják szerződését, hosszú távú terveket készített, elindított egy munkát, melyet kár lenne megszakítani – vélte. A megyei tanács vezetői közül tegnap senkit nem sikerült utolérnünk.
Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Strasbourgba viszik a könyvtárügyet
A brassói táblabíróságnak a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatói tisztségére 2008-ban kiírt versenyvizsgát megsemmisítő végzésével nem értenek egyet, de tiszteletben tartják azt, mondotta Tamás Sándor a megyei tanács tegnapi soros ülésén. Az elnök hozzátette, az ügyet a strasbourgi emberi jogi bíróságra viszik.
A román igazságszolgáltatás követelményeinek eleget téve, a testület többségi szavazattal tudomásul vette a Szonda Szabolcs igazgatói tisztségbe való kinevezését semmissé nyilvánító határozatot, ugyanakkor megbízta Hollanda Andrea osztályvezetőt az igazgatói teendők időleges ellátásával. Az intézményfenntartó önkormányzat új versenyvizsgát hirdet a tisztség betöltésére. A téma kapcsán mindhárom frakció képviselői kifejtették nézeteiket.
Az elnök ismertette a történteket, hogy Dan Tănasă és Codrin Munteanu volt prefektus megtámadta a tanácshatározatot, mert feltételként szerepelt a magyar nyelv ismerete. Hangsúlyozta, nem magyar nemzetiséget kértek, csupán azt, hogy egy 75 százalékban magyarok lakta megyében, egy 85 százalékban magyarok által látogatott, többségében magyar könyvállománnyal rendelkező könyvtár igazgatója ismerje a helyi többség nyelvét. Bosszantja, de nem lepi meg az állapot, hogy Románia mai napig nem érte el a demokrácia megfelelő szintjét. Említette, Románia 1995-ben aláírta a kisebbségi nyelvek európai chartáját, s a hazai könyvtárügyi törvény is megengedő. Eltévesztették a címezettet, ha azt gondolják, hogy meg fogunk hátrálni – hangoztatta Tamás Sándor. Kulcsár-Terza József, az MPP-frakció vezetője elfogadhatatlannak nevezte a táblabírósági döntést, jelesül azt, hogy Székelyföldön egy könyvtárigazgatónak nem lehet feltételül szabni, ismerje a magyar nyelvet. Párttársa, Fazakas Tibor egyenesen úgy fogalmazott, hogy durva támadás érte a székelyföldi, háromszéki magyarságot, s kíváncsi volt a román kollégák véleményére. Sabin Calinic szerint az igazságszolgáltatás helyesen döntött. Ő is úgy véli, a kitéttel diszkriminálták a magyar nyelvet nem ismerőket, mert ők eleve ki voltak zárva a vizsgáról. Ioan Solomon tanácstag furcsállta: hogy nem értik meg, ha az igazságszolgáltatás összes foka úgy vélte, hogy diszkrimináció történt, akkor ez a valóság. Értsék meg, ez a könyvtár romániai megyében van, és román állampolgárok látogatják! A tanácselnök ekkor jelentette be, hogy Strasbourgba viszik az ügyet. Baka Mátyás RMDSZ-es képviselő a román kollégáknak célozva mondta, a hazai igazságszolgáltatás minőségét mutatja az a rengeteg ügy, amely az európai bíróságra került.
Új versenyvizsga kiírásáról is döntött a testület. Az igazgatójelöltnek feltételül szabták, hogy egyetemi végzettsége, mesteri fokozata vagy egyetem utáni szakképesítése legyen, a művelődési minisztérium által elismert kulturális menedzseri képesítéssel rendelkezzék, legyen szakmai múltja, s ismerjen uniós nyelveket. Utóbbi kitét vitát váltott ki. Az előterjesztés szerint az Európai Unióban hivatalos három nyelv ismeretét követelték volna meg. Tamás Sándor azt javasolta, a követelményt a román és még két, EU-ban hivatalos nyelvre módosítsák, hogy ne adjanak felületet újabb támadásra. Pró és kontra vélemények hangzottak el. Többen említették, ha már diszkriminációról van szó, ez a kitét is diszkriminál, hiszen a versenyvizsgán az EU polgárai vehetnek részt, s jókora hányaduk nem ismeri a magyar nyelvet. Baka Mátyás azzal érvelt, hogy Craiován minden bizonnyal nem kérnék a román nyelv ismeretét, mert aki Romániában érettségizett, értelemszerűen vizsgázott az állam nyelvéből. Végül tizenegy tartózkodás mellett többségi szavazattal a román és két EU-s nyelv ismerete lesz kötelező.
Szekeres Attila. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Nem nyugszik bele Szonda Szabolcs leváltásába Tamás Sándor
Kénytelen volt elmozdítani a Kovászna Megyei Könyvtár igazgatói tisztségéből Szonda Szabolcsot a Kovászna Megyei Tanács. Év végéig a testület a strasbourgi bírósághoz fordul az ügyben.
Tegnap a Kovászna Megyei Tanács semmisnek nyilvánította azt a határozatot, amely révén Szonda Szabolcsot a Bod Péter Megyei Könyvtár élére helyezték ki. Az intézkedésre azért volt szükség, mert a brassói Táblabíróság július elején jogerős ítéletben helyt adott a Dan Tănasă magyarellenes megnyilvánulásairól ismert sepsiszentgyörgyi lakos és Codrin Munteanu volt prefektus által a könyvtárigazgatói tisztség betöltésére vonatkozó kiírás kapcsán megfogalmazott kifogásoknak. Szonda Szabolcs a bírósági határozat miatt távozott a könyvtár éléről, a tegnapi tanácsülésen Hollanda Andrea osztályvezetőt bízták meg a megyei könyvtár ideiglenes vezetésével. A tanácsülésen a könyvtári igazgatói tisztség kapcsán egy újabb pályázat kiírásáról döntött a testület. A pályázóktól ezúttal nem kérik expliciten a magyar nyelv ismeretét, a kiírás szerint a román nyelv és két, uniós szinten hivatalos nyelv ismerete szükséges. Emellett egyetemi és magiszteri végzettséget, illetve kulturális menedzseri képesítést tanúsító, a szakminisztérium által elismert okleveleket is fel kell mutatniuk a pályázóknak, illetve szakmai régiséggel is kell rendelkezniük.
Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke a tanácsülésen elmondta, elfogadják, ám nem értenek egyet a brassói Táblabíróság döntésével. Kijelentette, nem hagyják annyiban az ügyet, jogorvoslatot a strasbourgi emberjogi bíróságon keresnek. A két feljelentő egyébként diszkriminációra hivatkozva azt kifogásolta, hogy 2008-ban, a könyvtári vezetőségi tisztség betöltésére vonatkozó kiírásakor kritériumként jelölték meg a magyar nyelv ismeretét. A tanácsülésen Tamás Sándor továbbá kijelentette, a könyvtár egy kulturális intézmény, amelynek tevékenysége nem a könyvek kikölcsönzésében merül ki: Szonda Szabolcs igazgató mandátuma alatt számos kulturális eseményt szerveztek, rengeteg projekt vette kezdetét. Emellett hangsúlyozta, a kiírás világos volt: nem magyar nemzetiségű személyek jelentkezését várták, hanem olyanokét, akik ismerik a magyar nyelvet. Tamás a Transindexnek elmondta, a magyar nyelv ismerete elengedhetetlen egy olyan megyében, ahol a magyar lakosok aránya 75%-os, a könyvtár látogatói 85%-a magyar, és a 220 ezer példányt számláló könyvállomány zöme is magyar nyelvű. 
Megkeresésünkre Szonda kijelentette, ismét megpályázza a tisztséget, hiszen mandátuma alatt megkezdett, jelen pillanatban befejezetlen vagy jelenleg zajló projektet kell lebonyolítania az intézménynek, ebben a munkában pedig részt szeretne vállalni. Elmondta, a versenyvizsgára benyújtandó menedzseri terve ezekre a projektekre is kitér: továbbra is folytatná a különböző életkorú és érdeklődési körű könyvtárlátogatóknak szánt differenciált foglalkozások szervezését. 
Hozzátette, a mozgókönyvtár is egy fontos projekt, hiszen már nemcsak mozgássérültekhez, hanem iskolásokhoz és óvodásokhoz is könyveket juttatnak el. Folytatná ugyanakkor a könyvkelengye programot is, amely révén az újszülöttek szüleinek ajándékoznak könyvcsomagot, a köteteket három éves korú gyerekeknek szánják, így próbálják már a legkisebbeknek és szüleiknek jelezni a könyvtár fontosságát. Emellett digitalizálási munkába kezdtek, zajlik a Biblionet program is, aminek második fordulójában újabb pályázatot nyertek. „Ezek a programok szerves részét képezik annak a folyamatnak, amely útján fel tudunk zárkózni a tendenciákhoz. A ritmust tartani kell, bár most úgy látom, hogy a táblabírósági döntéssel ez a ritmus megtört” - mondta el megkeresésünkre Szonda. 
Kertész Melinda. Transindex.ro

Magyarellenes igazságszolgáltatás (Kettős mérce a román bíróságon)
A román igazságszolgáltatás részrehajlásáról, az elfogult ítéletekről beszélt tegnapi sajtótájékoztatóján Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester. Két, majdnem egy időben érkezett végzést hasonlított össze: június végén kapta meg a döntést, mely értelmében megkímélik a börtöntől, de pénzbírságra büntetik, amiért levetette a román zászlót a Lábas Házról, pár nappal később pedig válaszoltak Tamás Sándorral közösen megfogalmazott feljelentésükre: nem találták bűnösnek azokat a filmfelvételről azonosított fiatalokat, akik meggyalázták Gábor Áron kökösi emlékművét.
A Lábas Ház zászlójának esetében a brassói román ügyész indoklása a következő: mivel két kiskorú gyermek eltartója, és nem visszaeső, azt javasolja, ne börtönbüntetéssel sújtsák Antal Árpád polgármestert, hanem a maximális pénzbírsággal. Elítélendőnek találták, ahogy a romániai hivatalos jelképekhez viszonyul. Antal Árpád kiemelte, a törvények valóban lehetővé teszik, hogy a civil szervezetek székházukra kitegyék a román zászlót, ám a Mihai Viteazul Szövetség egyetlen szobát kapott a Lábas Házban, azt ingyen használta, elvárták volna tőlük, hogy konzultáljanak a többi, ott székelő szervezettel, illetve a tulajdonos önkormányzattal. A levétellel azt akarták elkerülni, hogy mindenki oda és olyan zászlót biggyesszen ki, ahova és amilyent akar – mondotta. Ezt találta sértőnek, román jelképeket gyalázónak a bíróság. Ezzel szemben semmi elítélendőt nem láttak abban, hogy részeg fiatalok levizelik, ürülékkel kenik be Gábor Áron kökösi sírját, és egyértelmű üzenetként is megfogalmazzák, "a magyaroknak" szánják gesztusukat. A Facebook közösségi portálon népszerűsített filmecske szereplői ellen feljelentést tett Antal Árpád és Tamás Sándor emlékműgyalázás, közszeméremsértés, csendzavarás és diszkriminációra való felbujtás miatt, ebben az esetben azonban a bíróság nagyon engedékenynek bizonyult. Az ügyészi indoklás szerint az amúgy név szerint azonosított fiatalok alkoholos befolyásoltság alatt cselekedtek (ezt ő enyhítő körülménynek tekinti, amikor a jog általában súlyosbítónak), tettüket nem lehet sértőnek és diszkriminációra való felbujtásnak tekinteni – áll az ítéletben. Ez esetben az ügyészség nem javasolta a bűnvádi eljárás elindítását. Antal Árpád szerint a két ítélet összehasonlításából következik: a román igazságszolgáltatásban tapasztalható a magyarellenes hangulat, elmondta, keresi a lehetőséget, hogy a két döntést európai fórumoknak is bemutassa. Felhívta a figyelmet, pár tucatnyi itt élő román folyamatosan mérgezi az együttélést, név szerint is megemlítette a notórius feljelentőket: Dan Tănasă, Dan Suciu, Ioan Lăcătuşu, Maria Peligrad és Codrin Munteanu, akik állandóan provokálnak, románellenesnek akarják beállítani a magyar város- és megyevezetőséget. "Mi csak a magyar érdekeket próbáljuk érvényesíteni, nem a románság ellenében" – fogalmazott Antal Árpád. Hozzáfűzte: bosszantó, hogy "mások" ezeket az embereket támogatják, utalt a Dan Suciut alkalmazó baróti polgármesterre. Tamás Sándor megyeitanács-elnök szerint a "lejárt szavatosságú MPP-s politikusok" támogatják "ezeket", míg ők azon dolgoznak, hogy pályázatokat készítsenek, pénzt hozzanak a megyének. Antal Árpád úgy látja: nem véletlen mindaz, ami történik, nagyon nagy a nyomás Sepsiszentgyörgyön, hiszen Erdélyben a legnagyobb magyar többségű várossá vált, sokan dolgoznak azért, hogy ez megváltozzék.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Antal Árpád: magyarellenes az igazságszolgáltatás
Magyarellenes hangulat uralkodik a román igazságszolgáltatásban – állapította meg Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere csütörtöki sajtótájékoztatóján két ügyészségi végzést hasonlított össze, hogy így illusztrálja: különböző elbírálásban részesülnek a magyarok, illetve a románok.
A polgármestert ezer lej bírságra ítélte az ügyészség, amiért a Lábas ház homlokzatáról levétette az egyik román alapítvány által önkényesen kitett román zászlót, miközben a kökösi Gábor Áron-emlékművet meggyalázó román fiatalok ellen nem indítottak eljárást. Antal Árpád hangsúlyozta, a két döntést egymás mellé teszik, ezekhez csatolják Szonda Szabolcs megyei könyvtárigazgató meghurcoltatásának dokumentumait, és az európai fórumokhoz fordulnak.
A polgármester elmondta, az ügyészség úgy ítélte meg, ő megsértette a román nemzeti szimbólumokat, visszaélt hivatalával, amikor a Lábas ház homlokzatáról levetette a román zászlót. Az elöljárót a Mihai Viteazul Alapítvány jelentette fel, amely néhány évvel korábban azért kardoskodott, bontsák le a műemlék épületet, hogy jobban érvényesüljön az ortodox katedrális. Antal Árpád hangsúlyozta, a civil szervezetek valóban kitehetik a román zászlót a székházukra, de az önkormányzat nem az egész Lábas házat adta át az alapítványnak, hanem egy termét. Nem a zászlóval van a gond, hanem az eljárással, magyarázta az elöljáró. Antal Árpád megtámadta az ügyészség határozatát, ám visszautasították a keresetét. A kökösi emlékművet meggyalázó fiatalokról viszont megállapítja az ügyészség, hogy tettüket alkohol hatása alatt követték el, ezért ellenük nem indul eljárás.
Mint arról beszámoltunk, a tavasszal Antal Árpád és Tamás Sándor büntetőjogi feljelentést tett három férfi ellen, akik meggyalázták az 1849-es kökösi csata helyszínén álló Gábor Áron-emlékművet, az erről készült filmfelvételt pedig feltöltötték egy videómegosztó portálra. „A magyaroknak” című félperces felvételen az látható, amint egy férfi vizel az emlékmű előtt, egy másik pedig a meztelen fenekét fordítja a márványtábla felé. Antal Árpád polgármester és Tamás Sándor háromszéki tanácselnök csütörtöki sajtótájékoztatójukon kifejtették, néhány tucatnyi románt nem a békés együttélés érdekel, és ha a székelyföldi politikusok reagálnak a támadásaikra, románellenesnek titulálják őket. Újságírói kérdésre a két politikus elmondta, Dan Tănasă, Dan Suciu, Codrin Munteanu, Ioan Lăcătuşu, Maria Peligrad neve szinte minden ellenük irányuló feljelentésben szerepel, az önkormányzatok átlag napi egy beadványt kapnak tőlük a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférést szabályozó 544-es törvény alapján.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Visszahelyezték a Székelyföld-táblát
Visszahelyezték csütörtökön a helyi hatóságok a Székelyföld-táblát a Kovászna megyei Nagyajta határába. Mint arról beszámoltunk, a pannót azt követően távolították el, hogy erről a brassói törvényszék jogerős döntést hozott. Demeter János, a Kovászna megyei önkormányzat alelnöke csütörtökön közölte, hogy a nagyajtai hatóságok megszerezték az engedélyt a tábla elhelyezésére, ezt követően került vissza a helyére.
A megyei elöljáró ugyanakkor ismételten leszögezte, a háromnyelvű – magyar, román, angol – tábla célja a térség turisztikai népszerűsítése.
Mint ismeretes, a pannót első ízben 2008-ban helyezték ki Nagyajta határába, majd a jogerős bírósági ítélet nyomán a tavaly nyáron távolították el onnan. Az eltávolítást Codrin Munteanu, Kovászna megye korábbi prefektusa kezdeményezte, arra hivatkozva, hogy az építési engedély nem felelt meg a törvényi előírásoknak, s az ügyben jogerősen pert is nyert. Hasonló, ám jóval nagyobb táblát helyeztek ki 2007-ben Kökös határában is, azonban rövid időn belül az útügyi hatóság eltávolíttatta azt, mivel kihelyezésekor nem tartották be a vonatkozó jogszabályi előírásokat, és túl közel volt az úttesthez.
Demeter János több ízben is leszögezte, hogy a megyei hatóságok célja hasonló pannók elhelyezése Háromszék Brassó és Bákó megyével határos településein.
Krónika (Kolozsvár)

A magyarellenes Munteanu a háromszéki prefektus
Ismét a szociáldemokrata Codrin Munteanu lesz Kovászna megye prefektusa, ő váltja a Ponta-kabinet által leváltott György Ervint. Munteanu kinevezését már keddi ülésén eldöntötte a kormány, ám akkor iktatják be, amikor a határozat megjelenik a Hivatalos Közlönyben.
A liberális párt Kovászna megyei politikusai Milik Ottót, a Bevándorlási hivatal Otopeni-i központjának vezetőjét javasolták a kormányhivatal élére, ő valószínűleg megkapja az alprefektusi posztot. A 35 éves Codrin Munteanu 2009-ben már volt Kovászna megye prefektusa, akkor is György Ervint váltotta, majd ugyancsak neki adta vissza a tisztséget.
Munteanu közigazgatási jogból doktorált, kilenc évig vezette a Kovászna megyei prefektúra jogi osztályát, 2008-ban Bukarest alprefektusi tisztségét töltötte be, 2011-től kormányfelügyelő. Kovászna megyei prefektusként az volt a vezérelve, hogy véget vet annak a gyakorlatnak, miszerint ami nem tilos, az megengedett, és hadat üzent a székely jelképeknek, a magyar feliratoknak. Horia Grama, a PSD Kovászna megyei elnöke a sajtónak elmondta, „szakmai szempontok” alapján jelöltek prefektust.
Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács és a háromszéki RMDSZ elnöke hangsúlyozta, a többségében magyarok lakta Háromszéken a kormány képviselője kellene ismerje a magyar kultúrát, beszélje a magyar nyelvet, és fontos az etnikai arányosság betartása is. „A magyar közösség számára Milik Ottó lenne elfogadhatóbb, hiszen ő a románokkal és a magyarokkal is szót tud érteni, míg Codrin Munteanu csak a román nacionalistákkal” – szögezte le Tamás Sándor.
Bíró Blanka. Krónika (Kolozsvár)

RMDSZ: etnikai tisztogatás jöhet
Etnikai tisztogatástól tart Kovács Péter a minisztériumoknak alárendelt székelyföldi intézményekben. „Nem a tisztogatás véres változatára gondolok, hanem arra, hogy a magyar embereket le fogják váltani” – jelentette ki az ÚMSZ-nek az RMDSZ főtitkára a kormányfőnek azt a kijelentését kommentálva, miszerint a szakmai teljesítmény lesz az egyetlen kritérium az intézmények vezetőinek kinevezésekor.
Etnikai tisztogatástól tart Kovács Péter a minisztériumoknak alárendelt székelyföldi intézményekben. „Nem a tisztogatás véres változatára gondolok, hanem arra, hogy a magyar embereket le fogják váltani” – jelentette ki az ÚMSZ-nek az RMDSZ főtitkára a kormányfőnek azt a kijelentését kommentálva, miszerint a szakmai teljesítmény lesz az egyetlen kritérium az intézmények vezetőinek kinevezésekor.
Ponta a Gorj megyei dekoncentrált intézmények vezetőivel tartott szerdai tanácskozáson beszélt erről. Hangsúlyozta, nem várja el az intézményvezetőktől, hogy a hatalmon lévő pártok politikáját folytassák, az egyetlen elvárás, hogy betartsák a törvényeket és tisztességes módon szervezzék meg a választásokat.
Az RMDSZ főtitkára populista nyilatkozatnak tartja a kormányfő kijelentését. „Sokan bedőlnek Victor Ponta nyilatkozatának, és azt mondják magukban: végre egy olyan kormány került hatalomra, amely a szakmai felkészültséget, nem a politikai hovatartozást tartja elsődlegesnek. Ezeknek a szavaknak nem szabad bedőlni. Szép lassan az előző kormány mandátuma alatt kinevezett intézményvezetők mindegyikéről kiderül, hogy szakmailag nem felel meg a poszt betöltésére, ezért eltávolítják őket” – magyarázta Kovács Péter. Hozzátette: szerinte a Ponta-kormány „mindenkit elsöpör majd útjából”, akiket az előző kabinet helyezett tisztségbe. „El tudom például képzelni azt, hogy a székelyföldi megyékben etnikai tisztogatás lesz a minisztériumoknak alárendelt intézményekben. Nyilván, nem a tisztogatás véres változatára gondolok, hanem arra, hogy a magyar embereket le fogják váltani” – mondta a politikus.
Kovács szerint az utóbbi években sikerült elérni, hogy a székelyföldi megyék minisztériumoknak alárendelt intézményeiben a magyarság „majdnem” a számarányának megfelelően legyen képviselve, az etnikai arányok azonban hamarosan meg fognak fordulni. „Egy csöppnyi kétségem sincs afelől, hogy ez meg fog történni” – jelentette ki. Az RMDSZ főtitkára megjegyezte: a tisztségviselők leváltása jogi szempontból nem lesz problémamentes az új kormány számára. „Ne feledjük, hogy ezek az emberek versenyvizsgával jutottak posztjukhoz” – jegyezte meg.
Román prefektusok a székely megyékben
Victor Ponta Gorj megyében hét prefektus megtartásáról beszélt. Ladányi Zsolt Hargita megyei prefektus nincs közöttük, és utódját is homály fedi. Ladányi a jelenlegi alprefektusra, Andrei Jean-Adrian volt alprefektusra tippel. „Az elmúlt huszonkét év alatt soha nem történt még meg, hogy a prefektusi intézmény vezetőségi tagjai között ne lettek volna magyarok, de úgy néz ki, hogy most egy ilyen időszak következik, és most ezzel kell szembenézni” – kommentálta a fejleményeket Ladányi, hozzátéve: a magyar többségű megyékben, mint Hargita megye is – ahol a lakosság 85 százaléka magyar ajkú – a hivatalt magyarra kellene bízni, hiszen a prefektusi munka technikai, nem politikai jellegű. Mint korábban írtuk, Kovászna megyében a magyarellenességéről hírhedt Codrin Munteanu váltja György Ervint a prefektusi székben.
„Nem sok jót ígérnek”
Az RMDSZ aggódva figyeli azt, ami az országban történik, hiszen a Ponta-kormány döntései nem sok jót ígérnek az erdélyi magyarságnak, de az országnak se – jelentette ki tegnapi sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor. Az RMDSZ szövetségi elnöke elmondta: azt tapasztalták, hogy az ellenzéki retorika megváltozik, ha egy párt megkezdi a kormányzati munkát, de a Szociál-Liberális Szövetség (USL) kormánya nem így indult. A szövetségi elnök ugyanakkor azt reméli , hogy Crin Antonescu liberális pártelnök nacionalista nyilatkozatait nem követik kormányzati döntések.
Az RMDSZ nem tűri a választási törvény módosítását
Kelemen Hunor elmondta: a szenátus által elfogadott új választási törvényt a képviselőházban megpróbálják módosítani. Az új jogszabály révén ugyanis előfordulhat, hogy egy 20-22 százalékkal rendelkező párt nem jut be a parlamentbe. A Szociáldemokrata Párt rájött, a 40-45 százalékos támogatottságával akár 75 százalékos parlamenti képviseletet szerezhet, ezért az egész belpolitikai rendszert át akarja írni. Hozzátette, ha a képviselőházban nem tudják érdemben módosítani a választási törvényt, akkor az Alkotmánybírósághoz fordulnak. Új Magyar Szó (Bukarest)

Prefektusbeiktatás dadogó himnusszal
Rekordsebességgel váltotta le a magyar prefektust a Ponta-kormány, s nem telt el egy hét az új kabinet beiktatása óta, már fel is kenték tisztségében Kovászna megye új kormánybiztosát, a szociáldemokraták által nevesített Codrin Munteanut. A vasárnap délre időzített eseményen jelen volt a megyei intézményvezetők többsége, de távol maradtak az RMDSZ-es politikusok, a magyar polgármesterek közül alig hárman jelentek meg, csak Barót, Kézdivásárhely és Uzon elöljárója tette tiszteletét.
A prefektúra és a megyei tanács közös gyűléstermében gyülekeztek a meghívottak, eddig minden prefektusbeiktatás ott zajlott, ám most egy hivatalnok bejelentette: az intézmény protokollterme lesz az ünnepélyes pillanat helyszíne. Megkezdődött a találgatás, miért a jóval kisebb helyszínt választották, s válasz is megfogalmazódott: minden bizonnyal Codrin Munteanu nem akart a székely zászló alatt felesküdni a román állam képviseletére, s valószínű, jobbnak látták, ha nem kezdi tevékenységét megint egy zászlókipakolós cirkusszal. Ő egyébként ezt tagadta, az újságírói faggatózásra igyekezett természetesként beállítani, hogy az intézmény saját protokolltermét használták a jeles esemény helyszínéül.
A bakik sora nem ért véget a költözködéssel, a román himnusz hangjai magnóról csendültek fel, de agyon­kophatott a felvétel, mert az első két szakasz ugrásokkal, csúszásokkal "tarkítva" hangzott el, mindenki zavartan toporgott, senkinek nem volt bátorsága leállítani a kínos kópiát, s esetleg éneklésre buzdítani a jelenlevőket (rossz nyelvek szerint többségük legfennebb egy szakaszt ismer a román nemzeti dal szövegéből).
Ment minden, mint a karikacsapás, Mircea Duşa miniszter (egykori Hargita megyei prefektus, képviselő) olvasta fel a menesztésről és kinevezésről szóló kormányrendeleteket, majd felesküdött Codrin Munteanu. Ezt követően Duşa kívánt sikert, "eredményes munkát a polgárok érdekében", felvázolta a Munteanura váró három nagy feladatot: mindent meg kell tennie a kormány programjának életbeültetéséért, őrködnie kell a törvényesség betartása fölött, és irányítania, összehangolnia a dekoncentrált intézmények tevékenységét. Felszólalt még Horia Grama, a Szociáldemokrata Párt megyei elnöke és Marius Obreja, a Nemzeti Liberális Párt megyei vezetője, ők kicsit kampányoltak is, kitetszett, mindent, így a cserét is a népért tartották fontosnak, szerintük ezt kívánta a "románok és magyarok érdeke egyaránt".
Codrin Munteanu technokratának nevezte magát, aki immár ötödször (kétszer prefektusnak, kétszer alprefektusnak nevezték ki) esik át a beiktatási ceremónián, így megfogalmazása szerint nagy izgalmat nem váltott ki belőle. Folytatni szeretné mindazt, amit két évvel ezelőtt abba kellett hagynia – mondotta. A Háromszék érdeklődésére prioritásként, hétfői első feladatként a helyzetfelmérést határozta meg, utánanéz, mi történt azokkal az európai uniós projektekkel, amelyeket megnyert az intézmény, de megvalósításuk elakadt. Ezt követően az alárendelt intézmények háza táján kíván széttekinteni, majd minél hamarabb ismét el akarja kezdeni a falvakon, városokon tartott fogadóórákat – mondotta.
A beiktatási ceremónia, az ilyenkor szokásos pezsgős koccintással együtt szűk egy óra alatt véget ért. Az alprefektust várhatóan ezen a héten nevezik ki, Mircea Duşa szerint a liberálisok által javasolt Milik Ottó lesz Kovászna megye kormánybiztos-helyettese.
Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Valamennyi magyar prefektust és alprefektust leváltották tisztségéből
Egyetlen magyar prefektus és alprefektus sem maradt tisztségében a napokban lefolytatott leváltások-beiktatások nyomán.
A Victor Ponta vezette baloldal kormány a hét végén hozott több kormányhatározatot a prefektusok és alprefektusok leváltásáról, és az elmúlt két napban már több megyében be is iktatták az új prefektusokat. A változások nyomán az erdélyi megyékben egyetlen magyar prefektus vagy alprefektus sincs hivatalban.
A jobboldali Boc-, majd Ungureanu-kormányok idején Erdélyben Hargita, Kovászna, Szilágy és Hunyad megyének, a Kárpátokon kívül pedig a moldvai Vaslui megyének volt magyar prefekutsa. Alprefektusi tisztséget viseltek ugyanakkor a magyarság képviselői Arad, Brassó, Maros, Máramaros, Szatmár és Temes megyében. A baloldali kormány határozatai következtében valamennyiüket felmentették tisztségükből.
Hargita megyében Ladányi László Zsoltot Augusta-Cristina Urzica, a megye egyik román többségű községének a jegyzője, Kovászna megyében György Ervint Codrin Munteanu váltja. Munteanu már korábban is betöltötte a tisztséget, és magyarellenes intézkedéseivel irányította magára a figyelmet. Távozása előtt György Ervin elmondta, hogy azt tartaná normálisnak, ha a magyar többségű megyében a kormányváltás után is magyar anyanyelvű köztisztviselő töltené be a tisztséget. Codrin Munteanu vasárnap délutáni beiktatási ceremóniájáról tüntetőlegesen távol maradtak a megye és a megyeszékhely magyar vezetői.
A közigazgatásban a prefektusok közhivatalnokoknak számítanak, nem szabad párttagsággal rendelkezniük. Kettős szerep hárul azonban rájuk a megyék vezetésében: egyfelől a megyei önkormányzat és a helyi önkormányzatok határozatainak a törvényességét kell ellenőrizniük, másrészt pedig a kormány helyi képviselői, a kormány politikájának a helyi végrehajtói. A romániai kormánycseréket általában a prefektusok lecserélése követi. A kormányok úgy ítélik meg, nem bízhatják politikájuk megyei szintű végrehajtását olyan közhivatalnokokra, akik egy másik kormányhoz is hűek voltak.
MTI. Erdély.ma