"A nagybányai Aurul ausztrál-román vegyes vállalat vezetése túlzónak tartja Magyarország kárigényét a tavaly év elején okozott ciánszennyezés miatt. A társaság jelenleg bármiféle kártérítés fizetésétől elzárkózik. Ben Munteanu, a nagybányai vállalat termelési igazgatója "szédítőnek" nevezte a Magyarország által megfogalmazott 110 millió eurós kárigényt. Munteanu leszögezte, hogy az Aurul jelenleg elzárkózik attól, hogy bármiféle kártérítést fizessen a magyar államnak. Tavaly január végén szakadt át az Aurul bányavállalat nagybozintai zagytározója és 100 ezer köbméternyi, ciánt tartalmazó ipari víz jutott a szabadba. A ciánhullám végigvonult a Tiszán és a Dunán, s egy hónappal később a Fekete-tengerbe jutott. /Túlzónak tartja az Aurul a magyar követelést. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./"

"A tavalyi súlyos tiszai ciánszennyezést okozó nagybányai Aurul Rt. nem hajlandó Magyarországgal peren kívüli megegyezést kötni, mert a 28,6 milliárd forintos kárigényt eltúlzottnak tartja. Ben Munteanu, az ausztrál-román vegyes vállalat termelési igazgatója közölte: a vállalat nem változtatott korábbi álláspontján, továbbra is túlzottnak tartja a magyar követelést, s bármiféle kárigény kielégítése elől elzárkózik. Az igazgató nem volt hajlandó a további - főképp technológiai jellegű - magyar követelésekre vonatkozó kérdésekre válaszolni. A magyar fél a kárigényen túl ugyanis azt követelte, hogy a gyár függessze fel tevékenységét mindaddig, amíg az aranymosási technológiai folyamatot teljesen biztonságossá nem teszi. Az Aurul Rt.-ben az ausztráliai Esmeralda cég a többségi tulajdonos, ám a részvények több mint 40 százaléka továbbra is a román állam kezében van. - Ion Iliescu elnök kijelentette: az Aurul Rt. által okozott kár megtérítésére vonatkozó magyar követelés "tárgyalások kérdése". Az államfő úgy vélte, Románia folyamatosan követelhetne a Dunát szennyező országoktól kártérítéseket, ugyanis a "Dunán keresztül okozott szennyezési károk összességükben mérhetetlenül nagyobbak az Aurulnál történt baleset hatásainál". /Nem fizet az Aurul a magyar államnak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./"

Szekus besúgó volt Marian Munteanu?
A hírhedt román titkosrendőrség, a Szekuritáté besúgója volt Marian Munteanu, az 1990-es bukaresti posztkommunista diákmegmozdulások vezére, akit néhány hónapja a Nemzeti Liberális Párt (PNL) bukaresti főpolgármester-jelöltjeként nevezett meg – adta hírül szerdán az Adevărul napilap.
Az újság szerint Munteanu 1988. március 28-án írta alá a megállapodást, amelynek értelmében Ioan fedőnéven rendszeresen jelentéseket ír.
Mint ismeretes, Munteanu diákvezérként egyik fő alakja lett azoknak az 1990-es bukaresti megmozdulásoknak, amelyek résztvevői a Ion Iliescu nevével fémjelzett posztkommunista hatalomátvételt kísérelték meg megakadályozni. A tüntetéseket végül június 13. és 15. között az Iliescu által „rendcsinálásra" Bukarestbe hívott, Miron Cozma vezette Zsil-völgyi bányászok verték le. Az utcai harcok során Munteanu életveszélyesen megsérült, kórházba került, majd a jilavai börtönbe zárták, ahonnan csak nemzetközi nyomásra engedték ki.
Az Adevărul most nyilvánosságra hozta annak az állítólagos nyilatkozatnak a szövegét, amelyben Munteanu, aki akkoriban a Bukaresti Egyetem bölcsészkarára járt, vállalta, hogy „szervezetten és titkosan" támogatja a belbiztonsági szerveket. Ezt követően több jelentést is írt. A lap szerint Munteanunak egy portugál tanárt kellett megfigyelnie, aki a Szekuritáté szerint portugál kém lehetett, emellett hat külföldi – négy kínai, egy jugoszláv és egy egyesült államokbeli – diákról is jelentéseket írt.
Beszervezését azzal indokolták, hogy jó a munkabírása, a titkos rendőrökkel őszintén és korrekt módon beszélt, és mivel megértette, milyen szerepet játszottak a belbiztonsági szervek, felajánlotta együttműködését. Beszervezését követően első jelentését április 19-én írta a portugál tanárról. Ezt követen több jelentést is írt, többek között egy olyan fogadásról, amelyen több külföldi is részt vett. A Szekuritáté 1989 márciusában szakította meg az együttműködést Munteanuval, miután a megfigyelt portugál tanár februárban elhagyta Romániát.
Munteanu – ahogy korábban is – ezúttal is tagadta, hogy bármit is aláírt volna, és azt mondta, az ügyben majd az illetékes bíróság mondja ki a végső döntést. Hozzátette: nem hogy jelentett volna, de épphogy meghurcolta őt a titkosrendőrség.
Mint arról beszámoltunk, Munteanu múlt héten jelentette be, hogy A mi szövetségünk nevű civil szervezetét politikai erővé alakítva elindulna az őszi parlamenti választásokon, és kormánytényezővé szeretne válni. Az 53 éves, néprajzos végzettségű, egyetemi oktatóként dolgozó Munteanu 1990 után eltűnt a közélet első vonalából, ám azóta is különböző, többnyire kulturális civil szervezetekben vállalt szerepet.
Másfél évtizede a magyarellenességéről elhíresült Románok Nemzeti Egységpártja (PUNR) és a Virgil Măgureanu volt hírszerző-igazgató pártja próbálta Munteanut megnyerni, hogy az általuk létrehozott szövetség jelöltjeként induljon az államfőválasztáson, ám végül Munteanu nem vállalta a jelöltséget. Munteanu a velük való egyeztetést azzal indokolta, hogy Ion Iliescu államfővé választását szerette volna megakadályozni. Bírálói szerint ortodox fundamentalista, fasiszta irányultságú eszmékkel szimpatizál, korábban méltató hangnemben írt Corneliu Zelea Codreanu egykori vasgárdista vezetőről.
Balogh Levente |
Krónika (Kolozsvár)