Ceausescu életrajza román dokumentumfilmen
Andrei Ujica „Nicolae Ceausescu önéletrajza” című filmjét vetítették, majd kerekasztal-beszélgetést tartottak Szőcs Gézának, a NEFMI kultúráért felelős államtitkárának, marosvásárhelyi születésű költőnek a részvételével a „Románia román szemmel” című sorozat keretében csütörtökön a budapesti Terror Háza Múzeumban.
Budapesti Román Kulturális Intézettel közösen szervezett sorozat Ceasescuról szóló dokumentumfilmje többszörösen kitüntetett alkotás. 2010-ben készült, kizárólag a Román Nemzeti Filmarchívum és a Román Televízió archív felvételeiből állította össze a rendező végigvezetve a nézőt a Ceausescu házaspár 1989 decemberi hadbírósági tárgyalásáig. A film Titus Muntean kutatásai alapján készült, és olyan felvételeket is tartalmaz, amelyeket a cenzúra miatt soha nem vetítettek.
Szőcs Géza a beszélgetésen kiemelte, hogy Ceausescu Übü király volt egy kafkai világban, ez a furcsa világ volt Románia. Ami pedig őt magát mint erdélyi költőt, írót, lapszerkesztőt illeti, a rendszer célja az volt, hogy folyamatosan lejárassák.
Rámutatott, három nagy ellentmondás jellemezte a diktátort, először is rettegett, készült arra a pillanatra, amikor a nép ellene fordul. Ezért volt másfélmillió beszervezett ügynöke és erős cenzúra. Mégis fél óra alatt összeomlott a rendszere, ő és a felesége autóstoppal, menekült Bukarestből Ploiesti felé, de „elkapták” őket.
A második paradoxon, hogy a kelet-európai diktátorok között ő kapta a „balfácán” szerepét, hadbíróság ítélte halálra, míg a többiek „ágyban, párnák között” végezték be életüket.
A harmadik ellentmondás, hogy „tudtuk, láttuk, hogy a történelem legnagyobb gazemberéről van szó, mégis a vasfüggönyön túl, a józan ész és a jóízlés birodalmában a házaspárt kitüntető figyelemmel fogadták a nagyhatalmak vezetői, mint például Mao Ce-tung Pekingben, Carter amerikai elnök vagy II. Erzsébet angol királynő, egyetemek díszdoktorrá fogadták őket, s mindez mélyen demoralizálta a román értelmiséget” - fejtette ki Szőcs Géza.
Andrei Ujica, a karlsruhei egyetem tanára, aki 1981-ben, 30 évesen emigrált Németországba kifejtette, hogy Ceausescu műveletlen ember volt, de hatalomvágya óriási, született tehetsége volt a külpolitikához és 1968 és 1978 között ő volt a sztár a nemzetközi porondon.
„Pojáca volt, ravasz és érzéke volt a hatalom megtartásához” - jegyezte meg Szőcs Géza. Fölhozta a román és a kelet-európai művészek nagy adósságát, hogy megírják, filmre vigyék a súlyos igazságokat arról, hogy „mi történt velünk, mibe léptünk át a forradalmak és rendszerváltás után”.
Krónika (Kolozsvár)

Dokumentumfilm készül Szántay Lajosról!
Dokumentumfilm készítését fontolgatja az aradi Miloș Cristea Egyesület Arad egykori építészéről, Szántay Lajosról (1872–1961). Az egyesület elnöke, Claudiu Cristea szerint a projekttel Szántay emberi nagyságának szeretnének örök emléket állítani, mert úgy érzik, nem kapott kellő elismerést a várostól.
Az egyesület (szerk. megj.: amely Arad másik, 2003-ban elhunyt neves műépítészének, Claudiu Cristea apjának nevét viseli) a dokumentumfilm elkészítésében a közismert aradi származású Titus Muntean rendezővel fog együttműködni, a projektet az Arad Municípiumi Kulturális Központ finanszírozza.
A dokumentumfilm rendezésének első szakaszában zajlik az adatgyűjtés, forgatókönyvírás, a színpadi koncepció összeállítása, illetve a meghallgatások (casting). Ezt a szakaszt a szervezők szerint év végéig le is zárják. A második szakaszban – melyre egyelőre nem kaptak még anyagi támogatást – megkezdik a tulajdonképpeni filmgyártást, illetve a projekt népszerűsítését. A dokumentumfilm bemutatására várhatóan jövő év tavaszán kerülne sor. A projektet Onoriu Felea aradi producer menedzseli.
– Arad város kinézetét, melyet bármilyen átutazó megdicsér, a XIX. század végén és a XX. század elején, a „Belle Epoque”-nak nevezett időszakban élő építészeknek köszönheti. Talán a legnagyobb szerepet a város örökségében Szántay Lajos műépítész játszotta – nyilatkozta Cristea a projekt kapcsán.
Szántay, aki nyomorúságos körülmények között, elfeledetten távozott a hatvanas évek elején az élők sorából, olyan csodálatos értékeket hagyott hátra Aradnak, mint a Kultúrpalota, a Bohus-palota, a Szántay-palota, az evangélikus templom, a Kürtösi úti termény- és áruraktár és még számos műalkotás. Cristea úgy véli, az utókor sem volt túl kegyes a neves építész emlékéhez, néhány évvel ezelőtt az aradiak zöme szinte nem is hallott róla. És bár az utóbbi években néhány szakember igyekezett hagyatékából dokumentumok formájában valamit visszaadni az aradi közösségnek, az így született könyvekhez csak nagyon kevesen fértek hozzá. Ezt az űrt próbálja pótolni a Miloș Cristea Egyesület a dokumentumfilmmel, melyben Arad szülöttjének életét, életművét kívánják az aradiak elé tárni.
Nyugati Jelen (Arad)

Folyik a dokumentálódás a Szántay-filmhez
„Vissza kell hozni a köztudatba”
Amint arról a november 11-i lapszámunkban már olvashattak, az aradi Miloș Cristea Egyesület (elnöke Claudiu Cristea) égisze alatt Arad egykori neves építészéről, Szántay Lajosról készül dokumentumfilm. Az Arad Municípiumi Kulturális Központ által finanszírozott produkciót az ötletgazda, Titus Muntean fogja rendezni.Az aradi származású, 65-ös születésű, közismert rendezőt sikerült pár percre szóra bírnia lapunknak, és bár nagyon apró részleteket (érthetően) még nem kívánt elárulni, néhány érdekességet megosztott velünk a dokumentálódási szakaszból. „Claudiu Cristeával beszélgetéseink során gyakran került szóba Szántay, az egyesület is többször foglalkozott a témával különféle projektjei során, így szinte nem is volt kérdéses, hogy elvállalom ezt a munkát. A projekt első fázisában igyekszem mindent megtudni Szántayról, munkájáról, örökségéről. Jelenleg az információgyűjtés, kutatás szakasza zajlik” – mondta a rendező, aki szerint vizuális szempontból lesz nagy kihívás a projekt, mivel alig három-négy fénykép maradt vissza a főszereplőről. Ennek érdekében már konzultált a témában jártas szakemberekkel (helytörténészekkel, muzeológusokkal, építészekkel stb.), akik tapasztalataikkal, ismereteikkel segíthetik a történet minél hitelesebb filmes reprodukálását. Ami az anyagiakat illeti, a projekt vezetői egyelőre csak a dokumentálódási szakaszra kaptak pénzt a várostól, a filmgyártási költségekre még nincs fedezetük. Az első szakaszt várhatóan év végéig lezárják, ez idő alatt zajlanak majd a meghallgatások (casting) is, a rendező szerint elképzelhető, hogy a filmben rekonstruált események, újrajátszások is előfordulnak. Muntean egyébként számos tévés produkciót rendezett és írt, köztük az Aradon is nagy sikerrel fogadott, a fiatal Tavi nevű pártaktivista történetét elmesélő Mozikaraván c. (Caravana cinematografică) ironikus nagyjátékfilmet, az egy bukaresti taxisofőr 70-es évekbeli kálváriáját bemutató Vizsga (Examen) című alkotást vagy a HBO csatornán többek között Marcel Iureş színművész főszereplésével korábban bemutatott În derivă filmsorozatot.Az aradi rendező, aki többek között Gothár Péter Kossuth-díjas magyar filmrendezővel is dolgozott együtt a Jancsi és Juliska című filmnél, számos elismerést kapott alkotásaiért. Mozikaraván c. filmjét például 2011-ben négy kategóriában (legjobb smink, legjobb jelmeztervező, legjobb eredeti filmzene, legjobb díszlettervező) jelölték Gopo-díjra. A Szerelmem, Arad című nagy sikerű, Arad város utcáin játszódó film is az ő keze munkáját dicséri, az alkotásban Miloș Cristea néhai aradi építészt láthatják viszont a nézők. Titus Muntean rendező úgy érzi, Szántay Lajos emlékét nem szükséges rehabilitálni. Nagysága vitathatatlan, csupán vissza kell hozni őt, az életművét a köztudatba. „Úgy érzem, a dokumentumfilm egyrészt erkölcsi kötelességem a várossal szemben, másrészt nagyon szeretem a város építészetét és úgy gondolom, egy ilyen film talán megerősítheti a közösségi öntudatot”.
Sólya Emília
Nyugati Jelen (Arad)