"Petrozsény magyarsága szórványban él, tájékoztatott Versánszky Eduárd, a helyi RMDSZ elnöke. Az 1992-es népszámlálás során 5737-en nyilvánították magukat magyarnak, az akkori város összlakosságának 9,8-10 százaléka, azonban a tavalyi számláláskor 1400-zal kevesebben mondták magukat magyarnak. Ez nagy visszaesésnek számít. A rendszerváltás előtt néha ellátogatott ide egy-egy színház. A rendszerváltás után az RMDSZ próbálta a magyarokat összegyűjteni. 1991-ben létrejött a Petrozsényi Ifjúsági Szövetség. Később megszűnt ez az ifjúsági szervezet, de ezelőtt egy évvel újraalakult. Már nincs önálló magyar iskola, az elemiben összevont osztályok működnek 14 diákkal, míg az V-VIII. osztályban 24-en tanulnak. A szülők egyre kevesebb gyereket írattak magyar iskolába. A magyar iskolát kijárt gyermek nem folytathatja magyarul a tanulmányait, a középiskolát Déván kell járnia a Magyarok Nagyasszonya Kollégiumban vagy a Petőfi-Eminescu iskolában. Éveken át nem volt magyar művelődési élet. 1998-ban Versánszky Eduárd kezdeményezésére megalakult a Karborégium Humanitárius Egyesület, hogy művelődési programokat indítsanak. Sikerült a marosvásárhelyi, a temesvári színházat meghívni, a megyében levő táncegyütteseket elhozni. Szüreti bálokat, teadélutánokat rendeztek. A petrozsényi egyetemen régebb több magyar tanult, mára nagyon megcsappant a számuk. Van egy nagyon jó fiatal szervezőjük, Szél Lőrinc, aki a lupényi és petrozsényi MADISZ mindenese. A katolikus káplán és az unitárius lelkész is nagyon fiatal, ők is sikerrel vesznek részt az ifjak szervezésében. Nemrég alakult meg a Zsil-völgyi ifjúsági képviselők szervezete, a ZSIK, amelynek célja a fiatalokat itthon maradásra késztetni. Petrozsény "dupla szórvány", mivel Hunyad megye is szórványvidék, de a magyarság többsége Déva és Vajdahunyad környékén lakik. Van egy száz kilométeres térség, ahol szinte nincs magyar, s aztán következik a Zsil völgye. Eléggé elszigetelten élnek. Ez a maroknyi magyarság három városi tanácsost juttatott a tanácsba. A leányiskolát az egyház vissza fogja kapni. Szerződéseket kötöttek, pályázatokat írtak, májusban megkezdődik az építkezés. Ősztől itt akarják beindítani az V-VIII. osztályt, a petrozsényi és petrillai iskolák összevonásából fog létrejönni, körülbelül 40 gyermekkel. Varga Rezső petrozsényi római katolikus plébános elmondta, hogy mintegy háromezer híve van. A Zsil völgyében két plébánián működik, az egyik a petrozsényi, a másik a hozzácsatolt aninószai. Évente hetven temetésük van és 30-35 keresztelő. Mózes István református lelkész közölte, 1054 lélek tartozik hozzá. /Szász Tibor, Stracula Attila: Az Isten háta mögött. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 21./"

Van kiért és van miért létrehozni a petrozsényi magyar házat, szögezte le Mózes István református lelkész, a magyar ház ötletének atyja és megvalósítója. Petrozsényban ugyanis léteznek magyar egyházak, immár újból működik a magyar iskola, RMDSZ is van. Valami mégis hiányzik: az együvé tartozást elősegítő kapocs. Az ideiglenesen a református parókia emeleti termeiben létesített magyar ház éppen ezt az űrt hivatott betölteni. Déva és Vajdahunyad után immár Petrozsényban is szükség van magyar házra, hangsúlyozta Winkler Gyula megbízott miniszter, a Hunyad megyei RMDSZ elnöke. Hasonlóképpen vélekedett Schreter Károly polgármester is. /CH. A.: Magyar ház Petrozsényban. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 10./

Diacon: ön, gondolom, kóstolt már székelyt
„Ön, gondolom, kóstolt már székelyt, és tudja, hogy milyen a székely íz” – jelentette ki pénteken Mircea Diacon, a Kovászna megyei fogyasztóvédelmi hivatal vezetője az MTI-nek, miután csütörtökön kiderült, árucímkéinek kicserélésére kötelezett a hivatal egy hentesárut forgalmazó céget, mely a címkékre azt is ráírta, hogy „székely ízek”.
Amint arról beszámoltunk, a Kovászna megyei fogyasztóvédelmi hivatal csütörtöki közleményében kihágásnak minősítette, hogy egy székelyudvarhelyi cég hentesáruit „székely ízek” felirattal forgalmazta. A cég ellen – melynek üzletében lejárt szavatosságú árut is találtak – 2000 lejes bírságot rótt ki a hatóság.
Mircea Diacon főfelügyelő, a fogyasztóvédelmi hivatal vezetője kifejtette, hogy nem léteznek „székely” ízek, egy élelmiszer édes, keserű vagy savanyú lehet. Arra a kérdésre, hogy egy termék jelmondataként sem használható-e a székelyekre vonatkozó megnevezés, Mircea Diacon kifejtette: „manapság egyre képtelenebb helyeken használják a székely megnevezést, lehet, hogy majd megjelenik a székely WC, vagy székely temető is. Élelmiszereken nem helyénvaló a székelyekre vonatkozó hivatkozás használata” – jelentette ki a fogyasztóvédelmi hivatal vezetője.
Mircea Diacon az MTI-nek úgy pontosította nyilatkozatát, hogy a bírságot a lejárt szavatosságú áru miatt rótták ki. A címkék esetében a feliratok kicserélésére szólították fel a hentesáruk készítőjét és forgalmazóját, amit ez meg is tett.
„Ön, gondolom, kóstolt már székelyt, és tudja, hogy milyen a székely íz” – jelentette ki a fogyasztóvédelmi hivatal vezetője. Mircea Diacon nem kívánt reagálni arra, hogy az egyik áruházlánc viszont „román ízek” feliratú élelmiszereket forgalmaz.
A Mega Image multinacionális áruházlánc 2010-ben dobta piacra Gusturi Românești nevű termékcsaládját. A kínálatban a cég honlapján szereplő leírás szerint olyan jellegzetes román tej- és hústermékeket, tésztaféléket és édességeket vonultatnak fel, amelyek „kizárólag elismert helyi termelők közreműködésével készülnek, megőrzive a minőséget és a származási hely jellegzetességeit”.
Emellett román ízek elnevezésű honlap is működik: a www.gusturi-romanesti.ro internetes oldalon egy Prahova megyei vállalkozás forgalmazza házi készítésű élelmiszereit.
Mózes István, a megbírságolt cég vezetője az MTI-nek elmondta, évek óta szerepel románul is, magyarul is termékeik címkéjén a „székely ízek” felirat. Hozzátette, hogy a fogyasztóvédelmi hivatal képviselői többször is jártak a kézdivásárhelyi üzletükben, ahol előbb ezt kifogásolták, majd egy alaposabb vizsgálat során találtak az üzletben egy lejárt szavatosságú terméket is, mely az elárusító figyelmetlensége folytán maradt a polcon. Végül erre hivatkozva rótták ki a bírságot.
Mózes István szerint egyértelmű, hogy a termékeik címkéjén szereplő „székely” szócska váltotta ki a hatóság fellépését, de hozzátette, úgy döntött, nem dacol a hatósággal, inkább újracímkézi a termékeit, és kihagyja a székely ízekre utaló feliratot.
Krónika (Kolozsvár)