"Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa dec. 3-4-én ülésezett Marosvásárhelyen. Markó Béla elnök az elmúlt tíz esztendő legfontosabb politikai értékének nevezte, hogy az egységben létrehozott RMDSZ egységben maradt. Egységesen kell szembenézni az elkövetkező időszak kihívásaival is. Azonban néhány területi szervezetben meddő viták zajlanak. A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom nevében Kelemen Kálmán nyújtott be egy állásfoglalás-tervezetet, mely Tőkés Lászlót ítéli el azon kijelentése miatt, miszerint az RMDSZ egy "kommunista jellegű párt. Az előző napirendi pont ugyanis a forradalom 10. évfordulójára való megemlékezés volt. A mikrofon elé hívták Tőkés Lászlót, aki azonban nem kívánt szónokolni, mert őt senki nem értesítette arról, hogy ilyen jellegű teendői lennének. Ekkor Markó Béla szövetségi elnök mondott rögtönzött beszédet, melyben hosszan méltatta Tőkés Lászlónak a forradalom kitörésében játszott jelentős szerepét. Végül az RMKM állásfoglalás-tervezetét levették a napirendről.- Nyilatkozatot olvasott fel az ifjúság képviselője is, amelyben a MIT frakció azt rója fel az RMDSZ vezetésének, hogy nem szentel elég figyelmet a fiatalság kérdéseinek. - Az SZKT-n arról döntöttek, hogy az országos önkormányzati és parlamenti voksolások előtt előválasztásokon méretteti meg a jelöltjeit az RMDSZ azokban a városokban, községekben, ahol a magyarság részaránya eléri vagy meghaladja az 50 százalékot. Az önkormányzati választási előkészületek két lépcsőben zajlanak: az eddigi tisztségviselők munkájának kiértékelése éppen olyan fontos, mint a jelöltek kiválasztása. A jelöltek rangsorolását a többségében magyarlakta településeken mozgó- vagy állóurnás szavazáson maguk a választók végzik majd el. A szavazás módjáról több mint nyolc óra hosszat vitatkoztak az SZKT-tagok. Kompromisszumos megoldásként az SZKT a helyi szervezetekre bízta, melyik módszert alkalmazzák a sokszor ellentmondó javaslatok közül. Olyan kitétel is szerepel a dokumentumban, amely végeredményben az egész eljárási szabályozást fölöslegessé teheti: ha ugyanis "objektív okok miatt" az előválasztást nem rendezik meg, a jelöltlistákat a területi szervezet választmánya állíthatja össze. A belső választások lebonyolítási szabályzatának megvitatását a kvórumhiány akadályozta. Takács Csaba szerint 228 ezer dollárba kerülnének a belső választások. Az ügyvezető elnökség által, a "titkos és közvetlen" változatra készített vázlatos számítás plusz 80 ezer dolláros költséget jelent. Ezt, jelentette ki Takács Csaba, az ügyvezető elnökség nem tudja felvállalni. Takács Csaba ügyvezető elnök SZKT-döntést kért arról, hogy megvonják a területi szervezetektől az igazolatlanul hiányzó küldöttek napidíját. Ezt közfelkiáltással elfogadták, s az időközben összegyűlt SZKT-tagok megszavazták, hogy a belső választások tervezetéről ne legyen általános vita. Ezután megkezdődött az általános vita. A hozzászólók többsége szerint anyagi okokból, részben politikai akarat hiánya miatt most nem lehet közvetlen, átfogó belső választásokat rendezni. Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke megállapította: az RMDSZ-en belüli legmélyebb törésvonal a belső választások kérdésében nyilvánult meg. Úgy látja, a felső vezetésben nincs meg a politikai akarat a felmérés megrendezésére, ezért kompromisszumot javasolt: a jövőre tervezett esemény legyen az SZKT egyszerű tisztújítása, a belső választásokat pedig halasszák akkorra, amikor az RMDSZ erre érett lesz. Nagy Zsolt ügyvezető alelnök szerint ehhez az előző SZKT döntését kell felülbírálni, hiszen az kimondja, hogy az önkormányzati választások előtt kell megejteni a belső választásokat. Katona Ádám névre szóló szavazást követelt a belső választások kérdésében. Takács Csaba kifejtette: hat éve kötelező a tagság számbavétele, anyagi és infrastrukturális segítséget is kaptak hozzá, s ha mégsem készült el, az ügyvezető elnök csak arra tud következtetni, hogy az illető területi szervezeti vezetőség nem akarja a belső választásokat megszervezni. Markó Béla javasolta a Szövetségi Képviselők Tanácsának megújítását, "mert kongresszusról kongresszusra most már visszük magunkkal azt az SZKT-t, amelynek egy részét tulajdonképpen egy régi kongresszusunk választott." Végül Verestóy Attila javasolta, ez legyen a következő, januári SZKT-ülés egyetlen napirendi pontja. /Máté Zsófia: Sürgős döntést napolt el az SZKT. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 6., Turos Lóránd: SZKT, Marosvásárhely. Cirkusz után kevés érdemi munka. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 6., Mózes Edith: Újra kútba esett a belső választások terve. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 7./"

A kormányfő lemondásáról Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke leszögezte, hogy nincs szó politikai válságról. Kormányválság van. Ebben a kérdésben a kormánykoalíció egységes álláspontot foglal el. Azon a véleményen van, hogy új miniszterelnököt kell kinevezni minél hamarabb. Az RMDSZ szolidáris a koalícióval, Eckstein Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter is bejelentette lemondását, Hajdú Gábor egészségügyi miniszter csupán azért nem tette még meg, mert szabadságról van visszatérőben. /Mózes Edith: Markó Béla szerint rosszul kezelt válságról van szó. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./

Az RMDSZ kolozsvári tanácskozásán, jan. 8-án nyilatkozatot adtak ki, ebben leszögezték, hogy nem lehet néhány személyre leszűkíteni az RMDSZ alapítóit. Vitathatónak tartják, ha az SZKT megkerülésével bárki önkényesen kiválasztott "alapító tagnak" kitüntetést osztogat. - Az aláírók: Bodó Barna, dr. Csapó József, Egyed Péter, Farkas Zoltán, Fülöp G.Dénes, Hajdó Csaba, Katona Ádám, Kerekes Sándor, Kincses Előd, Kolumbán Gábor, Kónya- Hamar Sándor, Mátis Jenő, dr. Papp Kincses Emese, Pillich László, Somai József, Szabó László, Tőkés András, Tőkés László, Vekov Károly. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./ Ezen nyilatkozattal kapcsolatban Szepessy László, az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója elmondta, hogy a nyilatkozat tájékozatlanságról árulkodik. Az RMDSZ vezetősége ugyanis az RMDSZ első ideiglenes intéző bizottságának tagjait kívánja a jan. 15-i rendezvényen emlékoklevéllel és plakettel megtisztelni. Domokos Géza, Tőkés László, Király Károly, Sütő András, Lányi Szabolcs, Kányádi Sándor, Cs. Gyimesi Éva, Kántor Lajos, Demény Lajos, Balogh Edgár (post mortem), Sylvester Lajos és Horváth Andor, összesen tizenketten részesülnek az említett elismerésben. /Mózes Edith: Nyilatkozat tájékozatlanságból? = Népújság (Marosvásárhely), jan. 13./

A tíz éve Marosvásárhelyen történtekről Karácsony Zsigmond, a marosvásárhelyi Népújság fotóriportere megdöbbentő képsorokat mutatott be a Bernády-ház kiállítótermében Egy pogromkísérlet kórképe. Marosvásárhely, 1990. március címmel. A rendezvénysorozat, amelynek része volt a kiállítás megnyitója is, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) által szervezett Sajtó az első vonalban címet viselte. A MÚRE-rendezvény nyitányaként Gáspár Sándor, az egyesület ügyvezető elnöke Távolságtartás és azonosulás címmel tartotta vitaindítóját, feltéve benne a kérdést, hogy hol a határ a közösségi azonosulás és a tisztázás között. Az esten Schnedarek Ervin eddig be nem mutatott képsorokat vetített a véres eseményekről. /Sarány István: Az első vonalban. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 27./ A Sajtó az első vonalban című MÚRE-szemináriumon Mózes Edith kiemelte, hogy 1990 márciusában a helyi magyar sajtó a helyén volt, teljesítette kötelességét. Ideje lenne szakszerűen elemezni, hogy az egyes kiadványoknak milyen szerepe volt az események előkészítésében, lebonyolításában. Cs. Bíró Attila, az ELTE tanára, a Magyar Távirati Iroda vezetőségi tagja kifejtette, hogy az anyaországban a sajtó szabad. Márványi Péter, a Kossuth Rádió Erdélybe kiküldött munkatársa pedig azt állította, hogy Magyarországon veszélyben van a sajtószabadság. Bemutatták Simon Judit nagyváradi újságíró, a Krónika munkatársának könyvét, címe: Városkép románokkal és magyarokkal. A könyv objektivitását, higgadtságát méltatták. Az események óta most először került olyan kötet az olvasó elé, amelyben mind a magyar, mind a román résztvevők megszólalnak. A Nyílt Társadalom támogatásával kiadott könyv román változata hamarosan szintén megjelenik. /Sajtó az első vonalban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

"Harmadszorra sikerült megválasztani Maros megye tanácsának vezető testületeit. Az RMDSZ mint a megye legerősebb politikai szervezete, magának követelte a megyei tanács elnöki tisztségét. Ehhez az RMDSZ 17 szavazata mellé még legalább öt "más" szavazatra is szükség volt. Ezt a Társadalmi Demokrácia Pártja (PDSR) vállalta. Így a júl. 6-i szavazás eredménye: tíz év után Virág György személyében magyar tanácselnöke van a megyének, (23 szavazattal), két alelnöke pedig Toganel Ioan (28) és Vasluian Ioan (24). A szavazás előtt Teodor Giurgea /PUNR/ kifejtette: megengedhetetlen, hogy egy megyét egy kisebbség képviselője vezessen, emiatt 10 órakor még az ortodox templom harangjait is meghúzták. - Virág György székfoglaló beszédében megköszönte a bizalmat. A megyei tanács állandó bizottsága 9 tagú lett. Az elnök és a két alelnök mellett két RMDSZ-es /Dónáth Adél és Benedek Imre / is tagja az állandó bizottságnak. - Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei elnöke a Népújságnak elmondta: Nagy sikernek könyveljük el, hogy Virág György lett a megyei tanács elnöke. Ezzel az RMDSZ politikai súlya felértékelődik. Maros megyében az RMDSZ 29 polgármesterének, 43 alpolgármesterének, 459 tanácsosának egyáltalán nem mindegy, hogy Virág György irodájában intézheti a választások által rábízott dolgokat vagy másutt. /(mózes) [Mózes Edit]: Virág György lett az elnök. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 7./"

"Az Európa Tanács januári parlamenti közgyűlésén Frunda Györgyöt újraválasztották a jogi bizottság alelnöki tisztségébe. Frunda György szenátor az egyedüli, aki több mint hét éve folyamatosan tagja ennek a küldöttségnek. Megállapította, hogy szakmai szempontból a mostani román küldöttség jóval gyengébb a korábbinál. Viorel Hrebenciuc a jelenlegi román küldöttség elnöke. Frunda György dokumentumcsomagot készített Vadim Tudor kijelentéseiből, a Nagy-Románia Párt cikkeiből, amelyet letett az ET jogi bizottságban és az ET elnökségénél. - Adrian Nastase kormányfő búcsúlátogatáson vett részt /azelőtt az ET román küldöttségének tagja volt./ A miniszterelnök elmondta, hogy az új kormány vállalja azokat a kötelezettségeket, amelyeket '93-94-ben is vállalt, és teljesíteni is fogja azokat. A kérdésre, hogy mi lesz a magyar egyetem sorsa, Nastase azt mondta, a kormány úgy érzi, hogy tovább kell fejleszteni a jelenlegi helyzetet új magyar fakultások létrehozásával, és meg kell oldani, hogy a Babes- Bolyai Egyetem magyar tagozatán a magyarok döntsenek a menedzsment, illetve beiskoláztatási kérdésekben. Adott autonómiáról beszélt. Ezt az Európa Tanácsnak ígérte. - Frunda beszámolt arról, hogy a nemzeti kisebbségek kérdésében több javaslatot sikerült átvinnie az ET-ben jogi bizottsági szinten. - Az ET kérte a tagországokat, alkalmazzák a keretegyezményt, alkalmazzák a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját. Frunda javaslatára elfogadták, hogy a kisebbségeket képviselő legitim szervezetek is az Európai Bírósághoz fordulhassanak. Végül ez az ajánlás két melléklet elfogadását javasolja az Európa Tanácsnak. /Mózes Edith: Elmúlt az ígéretek órája. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 1./"

"A Bécsi Politikai Akadémia febr. 15-16-án szemináriumot szervezett. A rendezvény támogatója az Európai Néppárt (EPP) volt. Horvátország európai dimenziójának újbóli felfedezése volt a konferencia témája, amelyen Kelemen Kálmán, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (RMKDM) elnöke is részt vett. Az EDU főtitkára felszólalásában kidomborította annak fontosságát, hogy az RMDSZ kereszténydemokrata platformja képviseli a román parlamentben az egyetlen kereszténydemokrata erőt. Hozzátette, hogy éppen ilyen minőségben várják el az RMDSZ, egyben az RMKDM állandó jelenlétét a nemrég létrehozott hat munkacsoportban, amelyeket a múlt hónapban létesítettek. Felértékelődött az RMDSZ szerepe is romániai viszonylatban, hangsúlyozta Kelemen Kálmán, az EPP főtitkárának szavaira utalva, mely szerint a magukat lejáratott román konzervatív kereszténydemokrata erőknek legalább egy évig kell bizonyítaniuk ahhoz, hogy az EPP és az EDU rokonszenvét és támogatását visszanyerjék. /Mózes Edith: Felértékelődött az RMDSZ szerepe. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 22./"

"A kormány kezdeményezésére tárcaközi bizottságot hoztak létre a felekezeti vagyonok visszaszolgáltatására. Tokay György képviselő, a bizottság tagja nyilatkozott a részletekről. A végleges megoldás az lenne, hogy külön törvényben szabályoznák az egész folyamatot. Jelenleg az egyházaknak és közösségeknek jelentkezniük kell a visszaszolgáltatási tárcaközi bizottságnál igényeikkel, és az igények felülvizsgálata után fogják visszajuttatni a jogos tulajdonosoknak az ingatlanokat. A tárcaközi bizottság nem a tulajdonkérdést fogja vizsgálni, hanem azt, hogy kik és hogyan használják jelenleg ezeket az ingatlanokat. Tudniillik egy részükben iskolák, oktatási vagy közegészségügyi intézmények vannak. Ezeket meg kell vizsgálni, amint meg kell vizsgálni azt is, hogy meddig, s hogyan fogják használni a jelenlegi bérlők. /Mózes Edith: Tárcaközi bizottság az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 5./"

"A Szövetségi Képviselők Tanácsa szept. 29-én Marosvásárhelyen tartott ülésén Frunda Györgyöt megválasztották a testület elnökévé. Egy alelnöki és két titkári funkciót is sikerült betölteni, de további három tisztség üresen maradt a következő SZKT-ülésig, mert egyetlen jelölt sem érte el a szükséges szavazatarányt. Markó Béla szövetségi elnök Madártávlat és békaperspektíva című politikai tájékoztatójában kifejtette: a romániai magyarság biztonságérzete megteremtésében nagy segítség lehet a státustörvény, mert azt az üzenetet fogalmazza meg, hogy Magyarország ténylegesen odafigyel a határon kívül élő magyar közösségekre. De a romániai magyar közösségnek a dolga a "jövőt előkészíteni", megfelelő jogi kereteket kiküzdeni. A kormánypárttal való együttműködésről elmondta: kölcsönös érdek a közös cselekvést keresni. Markó megosztására tett kísérletnek minősítette a "Reform Tömörülés-ügyet". A parlamenti képviselők féléves beszámolói után a küldöttek megvitatták az elhangzott jelentéseket. Az SZKT visszautasította az RT javaslatát, hogy vitát indítsanak a státustörvényről. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke pozitívan értékelte az RMDSZ és az egyházak vezetői közt született megegyezést a státustörvény alkalmazásával, az ajánló szervezetek létrehozásával kapcsolatban. Tőkés László cáfolta Markó szavait, aki szerint a püspöknek "csakis és kizárólag" annyi megjegyzése volt a terrorizmusról Európa közös gyásznapján, hogy az egyházi iskola eltérítőit nevezte terroristáknak, ezzel a minősítéssel pedig a Szilágy megyei RMDSZ-re utalt. A felszólalók egy része megismételte a szövetségi elnöknek a Reform Tömörülés emlékeztetőjével kapcsolatban elhangzott vádjait /többek között Varga Attila képviselő, Asztalos Ferenc képviselő Szatmári Tibor, Borbély László/. A szót kérő RT-küldöttek felháborítónak tartották, hogy személyenként egy perc áll rendelkezésükre hozzászólni olyan jelentős kérdésekhez, mint az RMDSZ-SZDP együttműködés, alkotmánymódosítás, státustörvény, egyetemépítés stb. Szilágyi Zsolt képviselő sajnálatosnak nevezte, hogy az SZKT nem kíván külön-külön vitázni az említett kérdésekről. Toró bejelentette: ha az SZKT nem kíváncsi a Reform Tömörülés véleményére, az RT külön sajtóértekezleten fogja kifejteni álláspontját. Toró ezt meg is tette, kifejtve, hogy a státustörvény végrehajtására az RMDSZ-nek külön, a magyar történelmi egyházak, a civil társadalmi szervezetek és a politikai-érdekvédelmi szervezet képviselőiből álló társadalmi szervezetet kellene létrehoznia. A személyi összetételről a Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete, a Romániai Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány által összehívott Civil Tanács, és az SZKT döntsön. A testület zárt ülésen döntött Tőkés László ügyében. Takács Csaba ügyvezető elnök azzal vádolta Tőkés Lászlót, hogy a tavalyi parlamenti választásokat megelőzően RMDSZ-ellenes kampányt folytatott Szilágy megyében. A háromtagú bizottságból ketten megalapozottnak találták a panaszt, és elmarasztaló jelentést terjesztettek az SZKT elé. A bizottság harmadik tagja, Gergely István csíksomlyói plébános különvéleményt fogalmazott meg: ha Tőkést megrovásban részesítik, akkor el kell ítélni az RMDSZ-elitet is. Ki kell deríteni, hogy ki ártott többet a szervezetnek: Tőkés László Szilágy megyében, vagy az RMDSZ Marosvásárhelyen vagy Székelyudvarhelyen. A testület végül 39 igen szavazattal 17 ellenében 9 tartózkodás mellett elfogadta a jelentést, és megrovásban részesítette a püspököt. Tőkés László rögtönzött sajtótájékoztatóján kifejtette: politikai indíttatású, célzatos fegyelmi eljárás ment végbe, amely kísértetiesen emlékeztet az 1984-ben és 1989-ben ellene indított fegyelmikre, majd az egykori képviselő, Nagy Benedek lejáratási kampányára, illetve arra a forradalom tizedik évfordulóján elhangzott felszólításra, amelynek célja lemondatása tiszteletbeli elnöki címéről. Kijelentette: mindennek ellenére nem hajlandó kilépni a szervezetből, hiszen nem az RMDSZ-tagsággal vannak nézeteltérései, amely, akár egy repülőgép utasai, ártatlan. A bűnösök azok, akik ezt a gépet "eltérítették" - hangoztatta. A megrovás nem keseríti el, hiszen az SZKT legitimitása amúgy is gyenge, ezért a testület korrumpálható. Ezt inkább kitüntetésként kezeli, és a Magyar Köztársaság nagykeresztje mellett az RMDSZ "kiskeresztjeként" fogja viselni. - Az SZKT állásfoglalást fogadott el, amelyben elítélte a terrorizmust, ugyancsak állásfoglalásban fogalmazta meg az RMDSZ aggodalmát Adrian Nastase miniszterelnöknek a romániai magyar sajtóval kapcsolatos kijelentései miatt. Ismételten állást foglalt az RMDSZ az 1989 decemberében Kézdivásárhelyen megölt milicista tiszt ügyében született bírósági ítéletek ellen. Az SZKT felkérte a román államfőt, hogy alkotmányos jogaival élve gyakoroljon kegyelmet az egyik elítélt, a súlyos beteg Héjja Dezső ügyében. /Papp Annamária, Székely Kriszta: Megrovásban részesítették Tőkés Lászlót. Ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./ Tőkés László püspök kijelentette: "Nem áll szándékomban kilépni az RMDSZ-ből. Ott vagyok az alapítói között, ott vagyok a zászlóvivői között, legalább annyi szavazatot szereztem neki, amennyit elveszített Seres Dénes a Szilágyságban". /Mózes Edith: Csonka maradt az állandó bizottság. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./ Markó Béla keverni kezdte a politika és az erkölcs nyelvét. A politikai sokszínűséget elfogadjuk, az erkölcsi sokszínűséggel szemben azonban nem vagyunk toleránsak, fejtette ki, miközben nagyon jól tudta azt, hogy mindig a többség birtokosai döntik el, mi fér bele a politikai sokszínűségbe, s mi csúszik át az elítélendő erkölcsiségbe, állapította meg cikkében Bakk Miklós. A Reform Tömörülés az alkotmány módosításának, a státustörvény alkalmazásának a napirendre tűzését szorgalmazták, amelyeknek megtárgyalását Markó Béláék viszont most elkerülték. /Bakk Miklós: Nyelv és többség. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./"

"Az Európa Tanács júniusi parlamenti közgyűlésén a román küldöttség egy ajánlástervezetet nyújtott be, amelyben elítélte a státustörvényt. Azt kifogásolta, hogy a törvény nem eurokon-form, nem felel meg az Európa Tanács ajánlásainak és a Kisebbségi Keretegyezmény előírásainak. Az őszi közgyűlésen ismét napirendre került a téma, melyet az Európa Tanács jogi bizottsága tárgyal. Frunda György szenátor, a jogi bizottság alelnöke tájékoztatott a történtekről. A magyar küldöttség is benyújtott egy ajánlástervezetet, amiben a határain túl élő magyar kisebbségek védelméről beszél. A két tervezetet elküldték a Velencei Bizottsághoz. Még nem döntöttek az ügyben. A román küldöttség azt szerette volna, ha még júniusban, sürgősségi eljárással döntenek. Ezt nem fogadták el. A román beadványnak három sarkalatos pont van. Egyik az extraterritorialitás, tehát a törvény határon túli hatálya, a másik magának az igazolványnak a kérdése, a harmadik a határon túli közösségek támogatása. A román kormány többször kijelentette, hogy extraterritoriális hatálya van a kedvezménytörvénynek. Az egészségügyi szolgáltatás, munkavállalás, ingyen utaztatás, múzeumlátogatás, mind Magyarországon történik. Az, hogy támogatják anyagilag is azokat a gyermekeket, akik magyar iskolába járnak, nem egy jogi, hanem identitásmegőrző effektus. Ami minden nemzetközi egyezményben benne van, s Románia sem kifogásolhatja, akkor, amikor ő is támogatja a határain túli románokat. A másik a magyar igazolvány kiadása. A jóváhagyást bárki elvégezheti a határon kívül. Lehet ez az RMDSZ, lehet az egyház, vagy egy civil szervezet, bárki, akit kitalál a magyar kormány, amikor az alkalmazási normákat elkészíti. Ez csak véleményez. A második lépés, az igazolvány kiadása Magyarországon történik, az alkalmazása szintén. Tehát nincs olyan pont, amelybe sikeresen beleköthetne a román kormány. A szlovákoknak például van szlovák igazolványuk, a horvátok alanyi jogon megkapják a kettős állampolgárságot. /Mózes Edith: Hogyan verik Strasbourgban a cigányt? = Népújság (Marosvásárhely), okt. 9./"

"Andrássy Árpád, az RMDSZ Marosludas kerületi elnöke Kiket képviselnek a szövetségi képviselők? / Népújság, nov. 16./ címmel pontokba szedve felsorolt komoly vádakat az RMDSZ-vezetés és a Szövetségi Képviselők Tanácsa döntései ellen. Szerinte "az erdélyi magyarság belső parlamentjében ellenvélemény nélkül, a szövetségi elnök cinkos hallgatása mellett aljas rágalmakkal lehet illetni anyaországunk, Magyarország kormányát - az Orbán-kormányt - a Fidesz Magyar Polgári Pártot", azokat a fiatalokat, akik a legtöbbet tettek az elmúlt nyolcvan évben a szétszaggatott Kárpát-medencei magyarság szellemi újraegyesítéséért, a kisebbségi sorsba szakadt magyar nemzetrészek asszimilációja ellen." A két "érintett", Frunda György szenátor, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, illetve Borbély László képviselő, TKT-elnök kívánt reagálni a cikkben elhangzottakra. Frunda György leszögezte: az SZKT mindig demokratikusan dolgozott, mindenki megtehette a javaslatait, a többség döntött. Andrássy Árpád a testület legitimitását kérdőjelezte meg, azt állítva, hogy az SZKT a saját mandátumát hosszabbította meg szabályellenesen, ahelyett, hogy belső választásokat tartott volna. Frunda szerint a testület döntött a saját mandátumának a meghosszabbításáról. "Ez teljesen legális." - hangsúlyozta. Andrássy felvetette, hogy a legutóbbi SZKT nem tűzte napirendre a státustörvényt. Frunda szerint ez a két kormány dolga. Az Európai Bizottság kifogásokat emelt a státustörvénnyel szemben. - Andrássy felrótta, hogy az SZKT mindmáig nem tűzte napirendre Csapó József szenátor autonómia-tervezetét. Frunda szerint ez nem igaz. Az SZKT szerint az autonómia nem háromszintes, hanem sokkal több szintes, sokkal összetettebb kérdés. Nem lehet etnikai alapon létrehozni az autonómia intézményét. - "Tőkés püspök elmarasztalása véleményem szerint olyan döntés volt, amely figyelmeztet mindenkit, s elsősorban az RMDSZ- tisztségviselőket, hogy nem lehetnek se kétszínűek, se képmutatók. Nem lehet valaki az RMDSZ tisztségviselője, vezetője, s arra buzdítson közben, hogy tessék az RMDSZ ellen szavazni." - fejtette ki Frunda. A Fidesszel kapcsolatban: Andrássyé populista nyilatkozat. Frunda nem hallotta, hogy valaki az SZKT-ban a magyar kormány ellen fordult volna, bár ezt megteheti. "Mi itt nem a magyar kormány ügyvédei vagyunk, hanem a romániai magyarság képviselői." Borbély László szerint Andrássy bomlasztja az RMDSZ- egységet. Borbély mindent visszautasított. /Mózes Edith: Válaszok Andrássy Árpádnak. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 20./"

"Nov. 28-án Marosvásárhelyen sajtótájékoztatón jelentették be a Román Nemzeti Egységpárt (PUNR) megyei vezetői, hogy újra bejegyezték a 90-es évek elején az egyik legerősebb pártként számon tartott PUNR-t. Lazar Ladariu azt szeretné, ha a párt "félelmetes politikai erővé válna a megyében, s megtenné majd mindazt, amit a Vatra Romaneasca kötelessége lett volna megtenni minden területen". Dec. 8-án találkoznak a megyei elnökök Brassóban, ahol megalakítják a párt szervezési bizottságát, megválasztják az országos megbízott elnököt és a vezetőtanácsot, amely a 2002. márc. 15-ére tervezett országos konferenciáig igazgatja a pártot. A megyei szervezet sajtónyilatkozata szerint, "ma, amikor veszélyben az állam autoritása Hargita, Kovászna és részben Maros megyében, a helyhatósági törvény okozta visszásságok miatt, amikor a Székelyföldön Budapesten nyomtatott tankönyvekből tanítanak, és megkísérlik az ország enklavizálását és föderalizálását" derül ki, mekkora szükség van a PUNR-ra. Továbbá "egy dölyfös, gőgös, arrogáns kisebbség követelései miatt" kellett nekik újraszületni, különben veszélyben az alkotmány, a szuverén nemzetállam, a hivatalos nyelv... /(mózes)[Mózes Edith] : Újraéled az Egységpárt. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 30./"

"A Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt célul tűzte ki az RMDSZ "monolit-egységének széttörését", azért, hogy "alternatívát nyújtson azoknak a magyaroknak, akik nem akarják többé támogatni az RMDSZ-t". Dec. 16-án Szovátán ülnek össze a párt megyei elnökei, úgymond az RMDSZ-szel szembeni álláspontjukat eldönteni. A lap szerint az elnök arról is nyilatkozott, hogy "egyedül képtelenek harcolni az RMDSZ ellen", meg hogy a pártnak a jövőben "más reprezentativitása lesz, mert egyre több székely csatlakozik hozzájuk". Az említett párt(ocska) nem először kezd "harcot" az RMDSZ ellen. Az évek során minden választás előtt megjelent a politikai palettán, s "harcolni" kezdett. A módszerei sem igazán voltak változatosak: hol egyik, hol másik román párttal lépett szövetségre. A román pártok mentek a maguk útján, a kis "csatlakozó" pedig minden választás után eltűnt a süllyesztőben. Minden választáson az RMDSZ jelöltjei ellenében indítottak saját jelöltet. A 2000-es marosvásárhelyi polgármester-választásnál polgármester-jelöltjük ezer szavazatot sem kapott. Annyit azonban elértek, hogy nem az RMDSZ jelöltje jutott a polgármesteri székbe. Minél erősebb a parlamentben az RMDSZ-frakció, annál többet tud kiharcolni az erdélyi magyarságnak. Ez az egyetlen alternatíva. Ha pedig valaki ez ellen harcol, az a magyarság érdekei ellen harcol, írta Mózes Edith. /Mózes Edith: Alternatíva? = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./"

"Az év utolsó TKT (Területi Képviselők Tanácsa) ülését tartotta meg dec. 20-án a megyei RMDSZ. Kelemen Atilla megyei elnök a PSD-RMDSZ együttműködés Maros megyei helyzetét úgy minősítette, hogy "nem kifejezetten rossz". Hangsúlyozta: a következő protokollum külön pontja kell legyen majd, hogy a felső szintű egyezségek hogyan valósulnak meg megyei szinten. Emellett egész sor dolog lesz, amit a megyei egyezségbe tételesen is be szeretnének vinni. Például a Bolyai ügye, az orvosi egyetem magyar tagozatának "teljes rehabilitációja", s hogy 2002-ben legyen Kossuth utcája Vásárhelynek. Ugyanakkor felrótta a polgármestereknek, hogy színmagyar helységekben sem tették ki sok helyen a magyar nyelvű helységnévtáblát. Többen kérdést intéztek a jelen nem lévő Markó Bélához a volt koalíciós időszakról és az RMDSZ belső demokráciájáról. /Mózes Edith: Nem értették meg az üzenetet. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 24./"

"Tőkés András tanár dec. 20-án felháborodottan ismertette az RMDSZ Területi Képviselők Tanácsával a Papiu Líceumban történteket: a román igazgatónő fel akarja számolni a magyar informatika osztályt. Tőkés András elmondta, hogy Marosvásárhelyen három magyar matematika-informatika osztály van, kettő a Bolyaiban, egy a Papiuban. Az igazgatónő, kihasználva azt, hogy a Papiuban a tanári kar többségében román, nem akarta, hogy legyen magyar informatika osztály. Tőkés András tiltakozott az igazgatónőnél, erre ő ajánlotta: támogatja a magyar informatika osztály indítását, ha Tőkés közbenjár az iskola hőközpontjának felszereléséért. Tőkés András emlékeztetett: még Ceausescu alatt sem akarták megszüntetni a magyar tagozatot. Négy éve nincs a Papiunak magyar aligazgatója. Az igazgató és három aligazgató közül egyik sem magyar, ezért tudnak mindent megcsinálni. Tőkés András az RMDSZ támogatását kérte ebben az ügyben. /Mózes Edith: Egy különös ajánlat. Magyar informatika osztály - hőközpontért cserébe! = Népújság (Marosvásárhely), dec. 24./"

Frunda György szenátor kifejtette, hogy az egy évvel ezelőtt megkötött protokollum alapján a kormánypárttal való együttműködés pozitív volt. Elfogadták a közigazgatási törvényt, amelynek az alkalmazási normái is megszülettek, így több mint ezer helységnek a neve magyarul is ki lesz írva, s ezekben a helységekben az utcanevek, helyi intézmények nevét is ki kell tenni magyarul. Ugyancsak pozitív eredmény a Sapientia Egyetem beindítása, az, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai egyetemen több magyar csoport és több magyar fakultás indult be, mint bármikor 1959-től erre. Nem kevesebb mint 500 ezer hektár közbirtokossági erdőt juttattak vissza a tulajdonosoknak. Ebből az 500 ezer hektárból kb. 420 ezer Erdélyben, és ebből is 200 ezer hektár a három, többségében magyarlakta megyében, Hargita, Kovászna és Maros megyében található. Az új protokollumnak öt része lesz, tájékoztatott a szenátor. Az első a bevezető, egy politikai rész, amely megállapítja az együttműködés alapelveit, a második a parlamenti együttműködésről, a harmadik rész a kormánnyal való együttműködésről, a negyedik a helyi szinten való együttműködésről szól, és az ötödik rész egy ellenőrző mechanizmus létrehozását és működtetését szabja meg. Minden megyétől megkérték a legfontosabb problémák leírását, amelyek megoldását a helyi magyar közösség elvárja, és azokat is beviszik a protokollumba. Újdonság egy monitorizáló bizottság létrehozása, amely hetente fog találkozni, hogy felülvizsgálja, hogyan történik a protokollum alkalmazása, s direkt kapcsolat lesz RMDSZ-tisztségviselők és miniszterek között, hogy rövidre fogják a kérdések megoldását. Frunda kijelentette: a protokollum aláírása a hónap végén történik. Az aláírást megelőzően nem hívják össze a Szövetségi Képviselők Tanácsát. A múlt SZKT-n Markó Béla említette, hogy a döntést az operatív tanács hozza meg. Az RMDSZ alapszabályzata szerint az operatív tanács hivatott ilyen kérdésekben dönteni. Miután a szerződést megkötötték, utána tárgyalja azt az SZKT. /Mózes Edith: Frunda György: A protokollumot meg kell kötni, majd az SZKT mérlegeli. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./

Fennállásának 500. évét ünnepelte Kisgörgény febr. 1-jén. Kisgörgény Ákosfalva községhez tartozik. Zsúfolásig telt a kultúrház. Kelemen Kálmán, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke és Osváth Csaba polgármester üdvözölte a vendégeket: Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét, Kelemen Atilla megyei elnököt, Borbély László és Makkai Gergely képviselőket, Bálint-Pataki Józsefet, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főtanácsosát. Kisgörgény példája rendkívül fontos, hangsúlyozta Markó Béla. Volt olyan helyzetben 1989 előtt, amikor saját létéért kellett megküzdenie. Az elmúlt években megkezdődött a lassú felemelkedés. A találkozó kultúrműsorral zárult. Baranyai Ibolya tanítványai Markó Béla verseiből adtak elő, Elekes Gyöngyvér karnagy pedig táncos-dalos műsort tanított be a kisgörgényi ifjaknak. /Mózes Edith: Kisgörgény 1501 – 2001. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 4./

Az RMDSZ képviselőházi frakciójában Polgári Szárny néven külön csoportba tömörültek azok a képviselők, akik "az európai polgári- keresztény értékrend és az erdélyi hagyományok szerinti politizálással" kívánják ellátni az erdélyi magyarság közképviseletét. A múlt hét végi marosvásárhelyi SZKT-n az aláírók — Birtalan Ákos, Kerekes Károly, Kovács Zoltán, Kónya-Hamar Sándor, Pécsi Ferenc, Ráduly Róbert, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor és Vekov Károly — közül többen is bírálták az RMDSZ–SZDP egyezményt aggodalmukat fejezve ki, hogy e megállapodás szorításában a Szövetség eltér programjától. - Az RMDSZ - az erdélyi magyarsághoz hasonlóan - sokszínű intézmény, különböző vélemények, csoportok keveréke. A képviselőfrakciót mindig is a vélemények ezen sokszínűsége jellemezte. Úgy gondoltuk, hogy érdemes formálisan is létrehozni egy, a polgári értékek körül szerveződő csoportot a frakción belül. Az lenne a feladatunk, hogy ennek az értékrendnek a mentén próbáljuk következetesen, és minél hitelesebben képviselni az RMDSZ programot — mondotta Toró T. Tibor a Szabadságnak. A Polgári Szárny meghívta Markó Béla szövetségi elnököt febr. 12-re egy beszélgetésre. jelezte Vekov Károly. Továbbra is az együttműködést hirdetjük úgy, hogy eközben tiszteletben tartjuk célkitűzéseinket, programunkat, hiszen erről kell elszámolnunk választóink előtt — magyarázta. Markó Béla szövetségi elnök az MTI-nek úgy nyilatkozott: a megosztottság üzenetét hordozza a Polgári Szárny, és veszélybe sodorhatja az RMDSZ helyét a román politikai életben. Hangsúlyozta: Sikerült jó megállapodást kötnie a kormányon lévő román Szociáldemokrata Párttal. "Ha emellé odateszünk más nyilatkozatokat, például a Királyhágómelléki Református Egyházkerület részéről elhangzott megnyilatkozásokat is, akkor úgy látom, vannak olyanok, akik mindenképpen ennek a megosztottságnak a képzetét akarják kelteni a román politikai életben és általában a közvéleményben" — mondta. Az RMDSZ elnöke szerint a szövetség most nagyon közel került ahhoz, hogy néhány, több mint egy évtizeden át követelt célját elérhesse. Mint mondta, karnyújtásra van az egyházi ingatlanok rendkívül fontos kérdésének a rendezése, néhány oktatási intézmény helyzetének, a magyar média kérdésének a rendezése. Egy ilyen kezdeményezés nagyon könnyen ismét eltávolíthat ezektől a céloktól. /Ú.I.: Polgári Szárny — frakció a frakcióban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8/ A Polgári Szárny megalakulásáról dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ képviselőházi frakciójának elnöke nyilatkozott. Szerinte ez rendkívül súlyos és precedens nélküli, mert az RMDSZ- frakció munkahely, ahol nagyon komoly mandátummal kell a választókat képviselni. Kelemen szerint ez nem eléggé végiggondolt nyilatkozat. A Népújság munkatársa, Mózes Edith ítélkezett: "diverzió íze van, megtorpedózhatja a protokollumot. Mit is akarnak megakadályozni? Azt, hogy Vásárhelyen legyen magyar tannyelvű Bolyai Farkas Líceum? Hogy a Babes-Bolyai Egyetemen magyar karok, tanszékek jöjjenek létre? Hogy megszülessen az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény?", " példának okáért Maros megyéből Kerekes Károlyt ki hatalmazta fel, hogy csatlakozzon ehhez a dologhoz?" Kelemen válaszolt is: senkit sem hatalmazott fel a saját RMDSZ szervezete. Az SZKT-döntés azonban mindenkire nézve kötelező. /Mózes Edith: Frakció a frakcióban. Kinek a malmára hajtják a vizet? = Népújság (Marosvásárhely), febr. 8./ Tokay György, az RMDSZ parlamenti frakciójának szóvivője ismertette a frakció hivatalos álláspontját. "Az RMDSZ egy nyitott és demokratikus szervezet, a véleményszabadságot mindig tiszteletben tartotta. Az RMDSZ képviselőházi, illetve szenátusi csoportja a szövetségen belül végrehajtó szervnek tekinthető, így az a kötelessége, hogy a döntéshozó testületek határozatait érvényre juttassa a parlamentben, illetve a szenátusban. Az RMDSZ egy sokszínű szervezet, egységes volt a politikai cselekvés területén. Reméljük, ez az egység megmarad." A Polgári Szárny egyik alapítója, Toró T. Tibor képviselő leszögezte: a csoport célja az, hogy az RMDSZ program végrehajtását, a polgári értékrendet érvényesítse. A csoport nem szakadás, mert ez nem egy új helyzet, az RMDSZ-en belüli véleménykülönbség már sok-sok éve jelen van. Tor szerint az a pálya, amit ez a protokollum megrajzol, nem jó irány. "Mindazonáltal természetesen azon leszek, hogy azok a pontok, amelyek ebben a megegyezésben az RMDSZ- programmal összecsengenek, minél hamarabb és minél hatékonyabban érvényesüljenek." /Andó András: Polgári Szárny — a véleményszabadság vagy a megosztottság üzenete? = Nyugati Jelen (Arad), febr. 8./ A Szövetségi Képviselők Tanácsában működő – igazi alternatívákat ritkán felmutató – pluralizmus nem több a biztonsági szelep pluralizmusánál. Szerepe csupán a mérőeszközé: felbecsülhetővé teszi Markóék számára, hogy az RMDSZ legelső száz-százötven, fontos pozícióban levő politikusa milyen mértékben fogadja el a bukaresti parlament erőterében meghozott pártvezérkari döntéseket. A képviselőházi frakcióban most megalakult polgári szárny viszont jóval súlyosabb kihívást jelent a Markó-csoport számára. A polgári szárny ugyanis nem csak megkérdőjelezni tud, hanem törvényhozási alternatívát is felmutathat. Alternatívák felmutatására szükség van. A titoktörvénnyel kapcsolatos RMDSZ-álláspont kétértelműségei, a kormánypártnak a médiapolitikában nyújtott, kétes támogatás mind-mind azt jelzik, hogy az együttműködés örvénylogikájában az RMDSZ nem tudja összehangolni a demokrácia általános érdekei iránti elkötelezettségét a sajátos kisebbségi érdekérvényesítéssel. Mit érdemesebb tenni, erősíteni-e azt a rendszert, amely a demokrácia-deficitet tartósítja néhány kisebbségpolitikai kedvezménnyel, vagy megkeresni azt az utat, amely átalakítja e rendszert? A polgári szárny megalakulása – ha választ ad e kérdésre – fordulópont lehet az RMDSZ történetében. /Bakk Miklós: Örvénylogika és polgári kihívás. = Krónika (Kolozsvár), febr. 8./

Kelemen Atilla képviselő, az RMDSZ megyei elnöke bosszankodva vette tudomásul, hogy az a munka, amit a tanügyben tevékenykedőket próbált elindítani, egy felelőtlen újságírói hozzáállás miatt a visszájára fordulni látszik. Az a hír, hogy az RMDSZ megyei vezetősége aggódik, vagy esetleg egyenesen fél bizonyos dolgoktól, ami az SZDP-RMDSZ protokollumban van, például a Bolyai Farkas Líceum magyar oktatási nyelvű intézménnyé való átalakításától, az teljes mértékben valótlanság. Az ügynek csak árthatnak a nyilatkozatok. Nem kell "félni", mivel ezt döntést a miniszterelnök aláírta, érvelt Kelemen. A megyei protokollum kidolgozásában az informális beszélgetésnél tartanak. A Bolyai iskola kérdését beemelték az országosan megoldandó kérdések körébe. /Mózes Edith: Kelemen Atilla: Semmiféle félelemről nincs szó. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 26./

Márc. 4-én Marosvásárhelyen tanácskozott az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa. A szövetségi elnök rövid politikai elemzése mellett a népszámlálás kérdéséről, illetve a helyi protokollumok stádiumáról tárgyaltak. A tanácskozást követően Markó Béla szövetségi elnök a sajtótájékoztatón kiemelte a tízévente sorra kerülő népszámlálás fontosságát. Ami a helyi megállapodások aláírását illeti, a szövetségi elnök elmondta, hogy némiképp átlépték a határidőt, hiszen harminc nap alatt kellett volna a végleges változatokig eljutni, de ezt egyelőre nem tekinti különösen aggasztónak. Markó Béla szerint egy-két kivétellel, körülbelül két héten belül meglesznek a helyi megállapodások. A protokollum eddigi teljesítéséről leszögezte: határidőket tiszteletben kell tartani. Az első hónap mérlege számára "mindenképpen pozitív". Elégedetlen azzal, hogy néhány kérdésben a febr. 28-i határidőt nem sikerült tartani, "viszont ebből olyan konklúziókat levonni, hogy a megállapodás máris működésképtelenné vált, enyhén szólva furcsa". RMDSZ-nek érdeke együttműködni a kormányzattal. /Mózes Edith: Markó Béla: Sikerült jó dolgokat elérni. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 5./

A Román Humanista Párt elnöke, egy professzor Marosvásárhelyre látogatott, kirohanást intézett a magyarok ellen: mit képzelnek, himnuszt akarnak énekelni, "nem kell nekünk két zászló, két himnusz és ország az országban". Hogy "a magyarok elvégezhetnek egy tisztiiskolát, akár főhadnagy is válhat belőlük, de arról szó sem lehet, hogy egy állami intézmény élére kerüljenek". Arról is beszélt, hogy állítólag Kovászna megyében "a magyar többség nem tiszteli a román kisebbséget". Ez a kis párt csúfosan megbukott a 2000-es évi helyhatósági választásokon, ezért a jelenlegi kormányzópárt szekerébe kapaszkodott. Így sikerült parlamenti helyeket szerezniük. Azonban a kormánypárt és az RMDSZ együttműködési megállapodása kissé megzavarta a nyugalmukat. Ezért a régi bevált módszerhez folyamodtak, elővették a "magyar kártyát". /Mózes Edith: "Divatban" vagyunk. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 13./

A március 15-e alkalmából szervezett kolozsvári ünnepségek délben kezdődtek a főtéri Szent Mihály templomban, amely zsúfolásig megtelt kokárdát viselő magyarsággal. Az ökumenikus istentisztelet kezdetén Czirják Árpád érseki helynök köszöntötte az egybegyűlteket, majd dr. Tonk Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka, dr. Rezi Elek unitárius püspökhelyettes, Mózes Árpád, Zsinatpresbiteri Evangélikus-Lutheránus Egyház vezetője beszélt. Ezek után Alföldi László főkonzul a magyar kormány nevében megköszönte Czirják Árpádnak, hogy évről évre megszervezi és helyet ad a március 15-i ünnepségeknek, felolvasta Orbán Viktor magyar miniszterelnök határon túli magyarokhoz intézett üzenetét. Az ökumenikus istentisztelet áldással, majd a Szózat és a Himnusz eléneklésével zárult. /Köllő Katalin: Erdélyi magyarok hazájában. Megyeszerte megünnepelték Március 15-ét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ A hagyományokhoz híven az ökumenikus istentisztelet befejeztével Kolozsvár magyarsága a Biasini szállónál folytatta az emlékünnepséget. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke szólt az egybegyűltekhez, az ünnepi beszédet Eckstein-Kovács Péter szenátor tartotta meg. Szabó László, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) részéről, a mai erdélyi magyar fiatalság tizenkét pontját tette közzé. A MIT által a tömegben osztogatott szórólapokon a következő állt: 1. Magyarságunk bátor vállalását — a küszöbön álló kulcsfontosságú népszámlálás alkalmával is. 2. "Restitutio in integrum"-ot: az elkobzott egyházi és közösségi ingatlanok teljes körű visszaszolgáltatását. 3. Önálló állami magyar egyetemet. 4. Erdélyi magyar bankot. 5. A Csereháti ügy igazságos és méltányos rendezését. 6. Alternatív katonaság bevezetését. 7. A politikai foglyok szabadon bocsátását és rehabilitációját (lásd Agache-ügy). 8. Államfői kegyelmet Bardóczy Csabának, Eva Maria Barki "persona non grata" minősítésének visszavonását. 9. Az RMDSZ térjen vissza eredeti programjához és a Kolozsvári Nyilatkozathoz. 10. Az RMDSZ csúcsvezetősége diktatúrájának eltörlését, az erdélyi magyarság sokszínűségének érvényesülését, az ifjúság megosztásának beszüntetését. 11. A Communitas Alapítvány közpénzeivel való nyilvános elszámolást. 12. Össznemzetben gondolkodó és cselekvő magyarországi kormányt. Végül megkoszorúzták a Petőfi-emléktáblát. /Ördög I. Béla: Méltósággal ünnepelte 1848 emlékét Kolozsvár. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ 6/ A márc. 15-i ünnepségek Marosvásárhelyen, a Bernády téren elhelyezett Bem emléktáblánál kezdődtek. Balla Loránd, a Vártemplom lelkészének köszöntő beszéde után a marosvásárhelyi Kántortanító- képző Főiskola diákjai mutattak be rövid műsort, amit koszorúzás követett. Az ünnepség Petőfi Sándor szobránál folytatódott. Az ünnepség a Szózat, a nemzeti himnusz és a székely himnusz eléneklésével zárult. /Megemlékezés az összefogás jegyében. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 16./ Marosvásárhelyen márc. 15-én délután közel tízezer ember ajkáról csendült fel a Himnusz a Székely Vértanúk emlékművénél. Lobogott egymás mellett a román, a magyar és az Európai Unió zászlója. Adrian Nastase kormányfő üzenetét Silvia Ciornei, a kis- és középvállalatokért felelős miniszter tolmácsolta. Orbán Viktor magyar miniszterelnök üzenetét Polonyi Géza követségi titkár olvasta fel. Frunda György szenátor beszédében figyelmeztetett: ki kell harcolni a kolozsvári állami magyar egyetemet, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a magyar tagozatot és a színtiszta magyar Bolyai Farkas Líceumot. Beszédet mondott még Borbély László képviselő, Lakatos Péter református lelkész, Dávid Csaba, a marosvásárhelyi RMDSZ elnöke, Kiss Annamária, a marosvásárhelyi MADISZ elnöke és Keresztesi Péter, a MAKOSZ elnöke. /Mózes Edith: Ünnepelt Marosvásárhely magyarsága. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 16./

Márc. 16-án Marosvásárhelyen tartotta országos választmányi ülését a PUNR /Román Nemzeti Egységpárt/, Valeriu Tabara elnök elemezte a múltat. Ugyanakkor egyhangúlag Mircea Chelaru tábornokot választották az országos tanács elnökévé. Valeriu Tabara elmondta, hogy a 2000-es választási vereséget követően, illetve miután a Virgil Magureanu pártjával való szerencsétlen egyesülés miatt a PUNR megszűnt jogi személyként létezni, nagy nehézségek árán, 2001 novemberében sikerült újra bejegyeztetni a pártot. Kijelentette, az elmúlt évek során a PUNR volt az egyetlen párt, amelynek nem voltak korrupciós botrányai, amely a parlamentben éberen vigyázott arra, hogy "a románok jogait ne csorbítsák azok, akik ma is kollektív jogokat és privilégiumokat követelnek, ami beláthatatlan következményekkel járhat". Tabara szemére vetette a jelen levő Zeno Oprisnak, illetve a Vatra Romaneascanak, hogy Iliescuval szövetkezett a választási kampányban. /Mózes Edith: Ülésezett a PUNR országos tanácsa. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./

Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének ügyvezető elnöke elmondta, hogy folyamatosan érkeznek panaszok, jelzések népszámlálással kapcsolatban. Egyes népszámlálási biztosok továbbra sem hajlandók beírni az etnikumra, anyanyelvre vagy vallási hovatartozásra vonatkozó kódszámot. Több olyan eset is előfordult, hogy csak ceruzával töltötték ki az űrlapot, illetve nem írták ki olvashatóan a bediktált adatot, vagy rövidítéseket használtak. Gál Barna, az RMDSZ segesvári szervezetének elnöke arról tájékoztatott, hogy az 56. számú körzet biztosa, Solomon Floarea, három helyen is elkövette azt, hogy a nemzetiségi, anyanyelvi hovatartozás rovatba a magyaroknál ceruzával írta be az adatot. Az RMDSZ elnöke írásos panasszal fordul a megyei népszámlálási bizottsághoz is, és kérni fogja a biztos szankcionálását. Az RMDSZ összegezi a panaszokat és eljuttatja a megfelelő népszámlálási bizottságokhoz. /Mózes Edith: Népszámlálás 2002. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 21./

Az RMDSZ Maros megyei szervezetéhez mindennap érkeznek panaszok népszámlálással kapcsolatban, jelezte Brassai Zsombor ügyvezető elnök. Egyrészt arról, hogy a biztos ceruzával tölti ki az űrlapokat, vagy nem megfelelőképpen teszi. Viszont történt olyan is, hogy egy falu nagy része az állampolgárság rovat kitöltésénél ragaszkodott a magyar állampolgár kifejezéshez. A Pandúrok út 33. számnál három családot "kifelejtett" a népszámláló, ugyanígy kihagytak a Bogáti utca 4-ben két magyar családot. /Mózes Edith: Népszámlálás. Mindenkit "megszámlálnak". = Népújság (Marosvásárhely), márc. 26./

Tavaly privatizálták a szovátai üdülőtelepet. A privatizációs szerződés értelmében a tulajdonos a Salina Invest cég lett. A nagy-romániásokkal kórusban a liberálisok, de egypár kormánypárti honatya is hazaárulásról, Erdély kiárusításáról, illetve az ilyenkor elmaradhatatlan magyar veszélyről szónokolt. Szenátori bizottságot hoztak létre a privatizáció felülvizsgálatára. Márc. 27-én a szenátusban megvitatták a bizottság jelentését. Végül a felsőház 75 igen szavazattal, 54 ellenében, 2 tartózkodás mellett elfogadta a szenátori vizsgálóbizottság jelentését: a Szováta fürdővállalat privatizációja legális, a törvényes előírásoknak megfelelően történt. /Mózes Edith: Kútba esett a liberális diverzió. Készülhet az idényre Szovátafürdő. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 28./

Székelykálon kormányhatározat értelmében 40 hektárt az ortodox egyháznak utaltak ki, miközben az eredeti tulajdonosok hiába kérték vissza a '60-as évek elején államosított tulajdonukat. A színmagyar környezetbe ortodox jótékonysági létesítményt próbálnak becsempészni. Az átutalásról jegyzőkönyvet készítettek, azt átadták a megyei RMDSZ elnökének, Kelemen Atillának, a megyei tanács elnökének és Burkhardt Árpád alprefektusnak, de választ sehonnan sem kaptak. Dr. Kelemen Atilla elmondta, hogy a szervezet tud az ügyről és folyamatosan foglalkozik vele. Kelemen szerint elsősorban a helyi polgármesternek és az alpolgármesternek kellett volna érdemben képviselnie a helyi közösség érdekeit. Burkhardt Árpád alprefektus nem kívánt az ügyről nyilatkozni. Virág György, a megyei tanács elnöke szerint ez egy olyan súlyú ügy, ami mellett nem szabad az RMDSZ-nek szó nélkül elmennie. Nem az egyetlen ilyen helyzet, ahol a magyarság történelmi egyházai folyamatosan hátrányos helyzetben vannak. /Mózes Edith: Különös óvatosság. Felsőbbrendűek az ortodox egyházi érdekek? = Népújság (Marosvásárhely), márc. 29./

Ápr. 3-án prefektusváltásra került sor Maros megyében. Megjelent a közigazgatási miniszter is. A sajtótájékoztatón a román nyelvű újságírók egy része etnikai kérdésekre próbálta élezni a problémát. Az egyik román újságírónő azt állította, hogy az RMDSZ a népszámlálás idején olyan szórólapokat terjesztett, amelyen azt ígérte, hogy "aki magyarnak vallja magát, jól jár". Felháborodottan kérte számon a közigazgatási minisztertől, miért nem "intézkedett" idejében, mert ki tudja, hány millió magyar "született" ilyképpen. A miniszter hiába magyarázta, hogy elszigetelt esetekről lehet szó, hogy nem az RMDSZ szervezte. A hölgy tovább erősködött, hogy az RMDSZ úgymond a szemük láttára, büntetlenül megszegi a törvényeket, a kormány pedig szemet huny eme égbekiáltó vétek fölött. Végül a miniszter "megnyugtatta", megbeszélik az RMDSZ-szel. Mózes Edith sajtótájékoztatókon sűrűn megforduló újságíróként látja, hogyan működik az előítéletek újraélesztésének, "szinten tartásának" mechanizmusa 2002 tavaszán is, 12 évvel a rendszerváltás után. Nem kivénhedt "patrióták" művelik, hanem fiatal, háttérből távirányított újságírók. Az SZPD - RMDSZ együttműködésben talán érdemes lenne erre az aspektusra is odafigyelni. A bizalmatlanságot, gyanakvást keltő erők elleni közös fellépést sem ártana a protokollumpontok közé sorolni. /Mózes Edith: A kézlegyintés kevés. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 5./

Máj. 19-én négy nagy horderejű pénzügyi-banki esemény színhelye lesz Bukarest. Az egyik az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (BERD) kormányzóinak évi tanácskozása, a második az ugyancsak a BERD által szervezett üzletember-találkozó, a harmadik a Román Beruházási Fórum, és végül az EU-tagjelölt országok pénzügyminisztereinek a találkozója. A rendezvényekre 62 országból több mint 3000 meghívottat várnak. – A BERD a legnagyobb külföldi befektető Romániában. Az állami, illetve a magánszektorba mintegy 2 milliárd eurót ruházott be. Az utóbbi 12 évben Görögország 2,5 milliárd dollárt fektetett be Romániában. /Mózes Edith: Jelentős pénzügyi események Bukarestben. A BERD itt tartja éves ülését. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 16./

Az elmúlt hetekben a romániai magyar történelmi egyházak vezetői a görög katolikus püspökkel Strasbourgban jártak, ahol találkoztak Bársony Andrással, a monitorizáló bizottság elnökével. Frunda György szenátorral, az ET monitorizáló bizottsága alelnöke elmondta, hogy Románia 1997-ben vállalta a tulajdonjog rendezését és az etnikumközi harmónia megteremtését. Vállalásait csak részben teljesítette. A bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Románia nagyvonalakban teljesítette vállalt kötelezettségeit, még akkor is, ha a tulajdonjog rendezése csak kismértékben történt meg. A nemzeti közösségek és egyházi ingatlanok kérdése még megoldatlan. Az RMDSZ-SZDP protokollum alapján ezt a törvényt június végéig el kell fogadni, az év harmadik negyedében alkalmazzák a törvényt. Ezt a kötelezettséget a bizottság ülésén jelen levő Nastase miniszterelnök vállalta. Frunda szerint Románia érdeke most, a NATO-csatlakozás előtt, hogy megoldja a problémákat. /Mózes Edith: Frunda György: A problémákat nem a NATO- ért vagy az EU-ért kell megoldani… = Népújság (Marosvásárhely), máj. 22./