Nagyváradon a másodszor megrendezett Varadinum Napok máj. 9-től 16-ig tartottak. A Varadinumra eljött Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke, az Európai Parlament társelnöke is, aki beszédet mondott. Megjelent Sinkovits Imre is, aki elszavalta a Szózatot. Az első napon Tempfli Imre püspök celebrálta a szentmisét a bazilikában, melyet körmenet követett. Délután a várad-olaszi templomban Tőkés László püspök mondott beszédet, majd a debreceni Kodály-kórus lépett fel. Máj. 10-e volt a sajtó napja. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete meghívására eljöttek a romániai magyar lapok főszerkesztői. A rendezvény a Tavaszi Hajnal által szervezett sajtótörténeti kiállítással kezdődött, képet adott a 125 éves nagyváradi újságírásról. A főszerkesztők a romániai magyar sajtó helyzetéről tanácskoztak. A harmadik napot, máj. 10-ét az etnikumok közötti közeledésnek szentelték, román és magyar értelmiségiek találkoztak, a díszvendég dr. Octavian Buracu volt. Buracu kiállt Tőkés László etnikai tisztogatásra utaló kijelentése mellett, ezután Buracut és családját megfenyegették, munkahelyén lefokozták, ideutazáskor ketten is követték. A következő napokat a művészeteknek szentelték a Varadinum rendezői. Tőkés László kezdeményezésére jött létre A zsidóság és a nagyváradi magyar kultúra rendezvény, melyen Vezér Erzsébet irodalomtörténést tartott előadást Ady és a zsidókérdés címen, Mózes Teréz nagyváradi néprajzkutató pedig bemutatta frissen megjelent Bevérzett kőtáblák című, a deportálásról szóló könyvéből olvasott fel részleteket. Kányádi Sándor pedig a máramarosi zsidó népköltészetet bemutató kötetéről beszélt. Jakobovits Márta és Jakobovits Miklós képzőművészek rendeztek tárlatot 24 művész alkotásaiból. Az Ady Múzeumban pedig a Nagyváradi Ady Társaság rendezvényeként a század eleji Nagyvárad irodalmi arculatát mutatták be. Morvay László grafikusművész - akinek tűzzománc-stációit a múlt évi Varadinumon szentelték meg a Vártemplom falain - most újabb munkáival jelentkezett, ezeken a magyar nemzet stációit örökítette meg. Este Városa vagy a jövőnek című, a 85 éves Holnap-mozgalomra emlékező előadást rendeztek a Szigligeti Társulat művészei. A továbbiakban sor került még Demény Lajos előadására is. /Simon Judit, Marán Antal: Varadinum 1993. Szent László városa ünnepelt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 20./

Morvay László tűzzománc-művész volt a vendége Nagyváradon a Fehér Dezső Sajtóklub Művész és műve című beszélgetéssorozatának. A művész készítette a váradi vártemplom, a tóti katolikus templom falait díszítő keresztutakat és oltárképeket. Az érdeklődők diavetítésen ismerkedhettek meg a művész monumentális alkotásaival, amelyek Ópusztaszeren és Hévízen kaptak helyet. /Művész és műve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

"Máj. 19-én A váradi magyar költészet századai címmel tartottak irodalmi estet a Varadinum programjának záróaktusaként. Tempfli József római katolikus megyés püspök vallott az irodalomhoz, a vershez fűződő érzelmeiről. Az esten jelen volt Kis Boáz, a Magyar Népfőiskolai Collegium elnöke, aki elsősorban a szervezet tevékenységéről, feladatairól beszélt. Ezután 15 kortárs költő /Dénes László, Szűcs László, Ferenc Zsolt, Szőke Mária, Nagyálmos Ildikó, Kinde Annamária, Goron Sándor, T. Szabó Edit, Tüzes Bálint, Fábián Sándor, Barabás Zoltán, Gittai István, Morvay László, Pataki István, valamint a Felvidékről érkezett Hodossy Gyula/ olvasott fel verseiből. Az est második részében többek között Janus Pannonius, Zsámboki János, Pázmány Péter, Nadányi János, Dutka Ákos, Miklós Jutka és Reményik Sándor költeményei hangzottak el. /Költészet az ezredvégen. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 21./"

Gittai István nagyváradi költő úgy látja, nincs égető szükség önálló erdélyi irodalomtörténet megírására. Szerinte nem szabad különválasztani a magyar irodalmat romániai, szlovákiai, vajdasági magyar irodalomra. Egy magyar irodalom van, amit magyar nyelven írnak. Azért nem lenne haszontalan összegyűjteni azt, amit az egyes szerzőkről, művekről írtak az irodalmi lapokban, a napilapok mellékleteiben. Egy visszanéző irodalomtörténet jó lenne. Érdemes lenne újra kiadni az Erdélyi magyar ki kicsoda összegzést, a legutóbbi megjelenése /2000/ óta sok változás történt. Gittai monográfiát írt Morvay László elhunyt veszprémi képzőművészről, íróról, pénz kellene, a megjelentetéséhez. Szabó József rendezőről is írt egy monográfiát, Szabó József meghatározó egyénisége volt a váradi színháznak és az erdélyi színjátszásnak, a 60-70-80-as években. /Pap Melinda: Állandóan dolgozik az íróbacilus. Beszélgetés Gittai István költővel, publicistával. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

Kulturális és szórakoztató rendezvények zajlottak három napig a nagyváradi vár minden sarkában a Várnapok alkalmával. Az eseménysorozat részeként többek között román és magyar nyelvű várismertető túrákat szerveztek, történészek vezetésével. A július 7-i események egyik fénypontja a vártemplom 46 püspökének állított emléktábla felavatása volt: a réztáblára azon római katolikus egyházfők neve került fel, akik a város és a vár virágzása idején – 1102 és 1556 között – tevékenykedtek Nagyváradon. Jakabbfy László vártörténész elmondta, a várban 1342–1370 között épült a gótikus katedrális, amelyet később négyszer építettek újjá. „A 15. században élt Vitéz János és Berényi Miklós tudós püspök, akik Közép-Kelet-Európa kultúrközpontjává emelték Nagyváradot. Vitéz János idejében csillagvizsgáló is működött a várudvarban, itt dolgozták ki a ma is használt nap- és holdfogyatkozást mutató Tabula Varadienses táblázatokat” – magyarázta Jakabbfy. Az emléktábla 1556-ig követi a római katolikus egyház történelmét, akkor ugyanis a reformáció „elseperte” a történelmi püspökséget. Az ünnepségen az emléktáblával együtt a templomot is újraszentelték; a szentélyt Tempfli József megyés püspökön kívül a református és az ortodox egyház képviselői is megáldották. Tempfli József elmondta, a rendszerváltást követően szokatlan körülmények között sikerült visszaszerezni a vártemplomot. A szentélyt 1989-ig a Szekuritáté lőszerraktárnak használta, felújításával azonban nem törődtek. A rendszerváltás után a szekusok kiköltöztek a templomból, amelyet egy vállalkozónak akartak bérbe adni. „Megkeresett egy román nemzetiségű hölgy, aki elmondta: bérbe adták neki a templomot, hogy gabonaraktárt és pékséget rendezzen be ott. Ám ő előbb megkérdezte, mit szól mindehhez a katolikus egyház – idézte fel a püspök. – Együtt elmentünk a városházára, én elvettem a kulcsokat, és kijelentettem, hogy a templomból nem lesz pékség. ” A romjaiban álló épületet átvették a katolikusok, ám hosszú évtizedekbe telt, amíg sikerült felújítaniuk – az orgonát például a német evangélikus egyház kivándorló képviselőitől sikerült beszerezniük. A szentély értékét emeli, hogy a keresztút stációit Morvay László képzőművész tűzzománcai ábrázolják. „A vár és a templom több magyar király temetkezési helye. A táblaavatás csak a kezdet, mert rövidesen királyainknak is emléket kell állítanunk” – hangsúlyozta Tempfli. /Gergely Gizella: Tudós püspökökre emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./ A hét végén tartották Nagyváradon a Várnapokat, ahol rengeteg színvonalas rendezvény, koncert között válogathattak az érdeklődők. Nem reklámozták kellőképpen a Várnapokat, s ezen belül a fellépőket sem. A legtöbb váradi csak az utolsó napon értesülhetett a médiából, hogy jön a Ghymes is. /Both Abigél: A vár három szabadnapja. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

Tűzzománcok, kisplasztikák, kompozíciók a Kultúrpalotában
Egy hétig látogatható még a marosvásárhelyi Kultúrpalota földszinti kiállítótermeiben a Határokon át című képzőművészeti kiállítás, ahol zömében tűzzománc-alkotások láthatók.
A Romániai Képzőművészek Szövetségének marosvásárhelyi szervezete és a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület közös rendezvényén Balla András, Balogh István Vilmos, Bessenyei Valéria, Czirok Ferenc, Czóbel Marianna, Elekes Gyula, Gergely Judit, Győrffy Sándor, Hagymás István, Hernádi Paula, Hollósy Katalin, Kovács Géza, Kőrösi Papp Kálmán, Morvay László, Németh László,  Németh Márta, Papp Olívia,  Rácz Gábor, Ruda Gábor, Selényi Károly István, Szabó László, Szily Géza, Végh Éva és Zsuffa Péter állított ki. Látható tűzzománc-alkotás és kisplasztika, fotómontázs, textília, olajfestmény, kompozíció.
Elekes Gyula székelyudvarhelyi zománcművész 1980 óta műveli ezt a művészeti technikát, de még 36 év után is úgy érzi, van mit tanulnia. Egy kicsit az alkímiához hasonlítja a zománcolást a művész, aki Udvarhelyen oktatja is azt, gyerek- és felnőttcsoportoknak egyaránt. Elekes, ahogy elmondta, Lőrincz Vitustól, egy bukovinai székelytől tanulta, majd a 90-es években Hiltrud Blaich és Bernward Horn németországi tűzzománc-művészektől tanult, illetve Julia Ares spanyolországi művésztől az 1990-es és 2000-es években.
Antal Erika. maszol.ro