Elrettenti a magyar kiadókat a tankönyvlicit
Megijedhetnek a magyar kiadók az oktatási minisztérium által szombaton kiírt tankönyvlicit rájuk nézve hátrányos feltételeitől, és úgy dönthetnek, nem vesznek részt a kiíráson – ettől tartanak az RMDSZ oktatási szakpolitikusai.
Király András oktatási államtitkár lapunknak elmondta, szerdán is tárgyaltak Remus Pricopie szakminiszterrel és megpróbálták meggyőzni, hogy szükségtelen és kivitelezhetetlen a magyar ábécéskönyvek lefordítása. Az államtitkár emlékeztetett, hogy a kiírás technikai leírásában az szerepel, hogy a kisebbségek nyelvén megírt könyveket le kell fordítani románra ahhoz, hogy az értékelő bizottság minden tagja megérthesse, mit tartalmaz.
„A vita arról folyik, hogy ki fizeti a fordítást. Az a megoldás körvonalazódik, hogy az elemi osztályoknak írt tankönyveket nem kell lefordítani. Az ábécéskönyvet például nem is lehet: a mondókákat, dalokat, kiszámolókat nem lehet átültetni románra” – magyarázta Király András.
Az államtitkár elmondta, amennyiben a magyar kiadók megijednek a feltételektől, és nem jelentkeznek a licitre, a törvény értelmében a román változatot kellene lefordítani magyarra, ám az írást például nem lehet már nyelvből fordított tankönyvből tanítani a kisebbségeknek.
Király András arra biztatja a magyar kiadókat, ha van kész első-, másodikos tankönyvük, nyújtsák be azt nyugodtan, mert meglátása szerint hamarosan megoldódik a kérdés. A szakpolitikus elismerte, hogy lassan halad a tanügyi reform, egyelőre csak az I. és II. osztály kap új tankönyvet, a kisebbségiek számára azonban külön román tankönyv is készül. Az ütemterv szerint a 2015–2016-os tanévtől a kezdő osztályok, így az I., V. és IX. osztály is új tanterv szerinti kiadványt kap.
Meghökkentő részvételi feltételek
Mindig tartogat meglepetéseket a tankönyvlicit, ám ezúttal félő, hogy olyan feltételeket szabtak, melyeket még a nagy román kiadók sem lesznek képesek teljesíteni, mondta el lapunknak Dáné Károly.
Az Országos Tankönyvkiadó vezérigazgatója rámutatott, a román nyelvű tankönyvekre licitáló kiadóktól azt kérik, hogy az elmúlt három év átlagos üzleti forgalma hatmillió euró körül legyen. A magyar kiadóktól arányosan kevesebbet követelnek, de ez is teljesíthetetlen – vélte a szakember.
A részvételi garancia összege is indokolatlanul magas, ugyanakkor a tankönyvekre meghatározott legmagasabb árak nagyon alacsonyak, ecsetelte Dáné Károly. Mint mondta, 8, 10 lejből kellene kiadni egy kétkötetes román tankönyvet, az árban pedig benne van az elektronikus formátum is. Ha egy üres CD-t rögzítenek a könyvhöz, már az is legalább egy lejbe kerül, nem beszélve az elektronikus tartalomról, mutatott rá a tankönyvkiadó vezetője.
Ódzkodnak a kiadók
Szikszai Attila, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) által létrehozott Ábel Kiadó igazgatója kevés esély lát arra, hogy részt vesznek a liciten. A kolozsvári kiadója vezetője lapunknak elmondta, még nem volt idő arra, hogy tüzetesen átnézzék a kiírás feltételeit, ám a technikai szabályozás nagyon sok nehezítő körülményt tartalmaz.
A papírforma mellé kötelező módon csatolni kell az elektronikus változatot, és egy 128 oldalas könyv digitalizálása 5000–12000 eurós befektetést feltételez. A kiadók mindenképp kockázatot vállalnak, hiszen ha minőségi könyvvel jelentkeznek, akkor az ár miatt veszíthetnek: ha 40 százalékkal meghaladják a legolcsóbb ajánlatot, már kizárják őket a licitből, magyarázta Szikszai Attila.
A legnagyobb hazai magyar tankönyvkiadó képviselője szerint egy magyar kiadónak biztos csődöt jelent, ha befektet 2–3 elektronikus könyvbe, és nem nyer a liciten. A szabályozás szerint ugyanis a 128 oldalas könyvnek 180 darab digitalizált elemet kell tartalmaznia, ebből 90 egyszerű kép, 60 mozgókép és 30 interaktív feladat.
Ezt az első osztályos matematika könyv esetében meg lehet oldani például táncoló macikkal, azonban a történelem vagy irodalom tankönyvekbe filmrészleteket is kellene illeszteni, ezek után azonban szerzői jogdíjat kell fizetni, ami további költségvonzatot jelent.
A szaktárca az elmúlt nyolc évben nem írt ki tankönyvlicitet, azóta csak utánnyomásokat rendelt, így a tankönyvkiadók nagyon rosszul állnak anyagilag, ami oda vezethet, hogy nem tudnak majd minőségi tankönyveket adni a gyerekek kezébe – fogalmazta meg aggályait Szikszai Attila.
Elavult olvasnivalók
A jelenleg használatos tankönyvekre évek óta panaszkodnak a pedagógusok, ezek a magyar és a román nyelv oktatásában egyaránt problémát jelentenek, ugyanis tartalmukat egyes évfolyamokon nem igazították a tanterv változásaihoz.
A Hargita megyei tanfelügyelőség keddi sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy a magyar tannyelvű iskolák felső tagozatain a román tankönyvek elavultsága jelent gondot. Dorina Moraru-Drăghici szaktanfelügyelő elmondta, az ezen oktatási szinten forgalomban lévő könyvek régiek, és nincsenek összhangban az időközben részben átírt tantervekkel.
Főként hetedikben és nyolcadikban van gond a román tankönyvekkel, ugyanis olyan szövegeket emeltek át az újonnan kiadott könyvekbe is, amelyeket már nem lehet tanítani – fejtette ki a szakember. Elmondása szerint a pedagógusok más kiadók könyveinek használatával, illetve egyes szövegrészek kiszelektálásával, a gyakorlatok átalakításával hidalják át a problémát.
Bíró Blanka, R. Kiss Edit. Krónika (Kolozsvár)

Tanárhiány van Hargita megyében – mi a megoldás?
A valódi tanárképzés hiánya, a pályaelhagyás, a gyenge kezdő bér mind-mind oka a tanárhiánynak nemcsak Hargita megyében, hanem az egész országban – hangzott el azon a megbeszélésen, amelyet Hargita Megye Tanácsa szervezett szerdán a csíkszeredai megyeházán tanfelügyelők, iskolaigazgatók, tanárok és a megyei tanács munkatársai részvételével. Borboly Csaba megyeelnök elöljáróban elmondta, azért kezdeményezték a beszélgetést, mert a romántanításról tartott korábbi tanácskozásaikon felmerült a magyar, matematika, fizika, kémia, biológia szakos tanárok hiánya, az, hogy Hargita megyében évek óta nem jön a közoktatásba a felsorolt szakokon végzett fiatal. Előreláthatólag két-három éven belül nem lesz szakképzett magyar szakos tanár, ugyanez a helyzet a többi említett tantárgynál is, jelenleg a megyében számos vidéki környezetben szakképzetlenek vagy idős nyugdíjasok tanítanak – sorolta Borboly Csaba.
Mint mondta, meg szeretnék értetni a nem magyar etnikumú, döntéshozó többséggel a problémát, ezért külön köszöntötte a jelen lévő Szőcs Domokost, az oktatási minisztérium kisebbségi főosztályának vezérigazgatóját, aki ígérete szerint a beszélgetésen megfogalmazott problémákat és megoldási javaslatokat továbbítja az illetékeseknek. Részt vett továbbá Ferencz Salamon Alpár, a megyei tanács oktatási szakbizottságának elnöke, Burus-Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, Makó Zoltán, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem dékánja, valamint Hodgyai László matematika-, Dáné Szilárd magyar- és Moraru Drăghici Dorina román-szaktanfelügyelő.
Nem vonzó a tanári pálya
Ferencz Salamon Alpár vitaindítójában felvázolta, hogy egy fiatalnak manapság nem vonzó a tanári pálya, ennek pedig egyik oka az egyetemeken folyó módszertani, pszichopedagógiai képzések hiányossága. A rendszer problémájának nevezte, hogy a tanügyi humánerőforrás kezelése még mindig centralizált.
A papíron szétosztott vitaindító szövegben a megyei tanács munkatársai részletezték a gondokat. Mennyiségi és minőségi problémák egyaránt felmerülnek a tanárképzésről szólva. A tanárok korfája ugyanis elég szomorú képet mutat – az ötven év felettiek vannak túlsúlyban –, és sajnos ma már nem az a jellemző, hogy a legjobbakból lesznek pedagógusok. Mindez nemcsak a magyar kisebbség esetében van így, hanem Romániában általános érvényűnek mondható. Jelenleg megyénkben számos vidéki környezetben szakképzetlenek vagy idős nyugdíjasok tanítanak, és ez a hullám három éven belül eléri a városokat is.
A vitaindító megfogalmazói rámutatnak arra is, hogy idén a Hargita Megyei Tanfelügyelőség 425 állást hirdetett meg, ezek közül 61 katedrára való kinevezés, a többi meghatározott időre szóló helyettesítői állás, nagy a túljelentkezés például a magyar óvónőknél, a két címzetes állásra összesen 137-en jelentkeztek. Szintén sok, 86 magyar tanító adta be a jelentkezését, a magyar tanítók számára elérhető egy címzetes állásra. Nagyon sok a meghirdetett helyettesítői állás is.
Nagy hiány a matematika szakos tanárból
A román és magyar szakos tanároknál közel áll a kereslet a kínálathoz, viszont már most nagy hiány van matematika szakos tanárokból, ez pedig a következő években tovább fokozódik. Mint megtudhattuk, a következő három évben legalább húsz matematika szakos tanár éri el a nyugdíjkorhatárt a megyében, fiatalok pedig alig mennek erre a pályára, mert vonzóbbak számukra más olyan területek, ahová matematikai tudás szükséges, de jobban lehet keresni, például az informatikai vagy banki szakmák. Idén nyáron Hargita megyében két meghatározatlan időre szóló és 21 helyettesítői matematika szakos tanári állást lehet elfoglalni, ezekre összesen 15 pedagógus pályázott.
A vitaindítóban az is szerepelt, hogy a pedagógusállások száma a gyermeklétszám arányában évről évre csökken, a baj ott jelentkezik, hogy igen kevés képzett, tehetséges ember számára vonzó a pedagógusi állás, sok a helyettesítői állás, ami negatívan hat az oktatás minőségére, egyre kevesebb diák iratkozik érettségi vizsgára a 12 osztály elvégzése után. A cél megoldást találni a fiatal tanítók átképzésére a megyében rendelkezésre álló felsőoktatási struktúrában. Mint a jelenlévők részéről elhangzott, pedagógusok vannak, csak szakosítani kellene őket.
A tanárok helyett tudósokat képeznek
A romántanítás kapcsán megfogalmazódott, hogy a kommunikációra kell helyezni a hangsúlyt – ezt már az óvodában el kell kezdeni –, és ezen a téren a romántanároknak továbbképzéseken kellene részt venniük. Ez egyébként a többi szakos tanárra is érvényes, a helyi közösségeknek támogatniuk kellene a pedagógusokat ezen a téren.
Egy másik gond, Makó Zoltán dékán szerint, hogy tanárok helyett tudósokat képeznek Romániában, és a hároméves képzés nem elegendő a kettős szakosodásra, pedig az sokat segítene a tanárhiányon.
A megbeszélés végén Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke arra buzdította a jelenlévőket, hogy további oktatásügyi problémákat beszéljenek meg egy következő alkalommal. Addig is a jelenlegi tanácskozás jegyzőkönyvét elküldik a résztvevőknek és illetékeseknek, amihez várják az észrevételeket, javaslatokat.
maszol.ro