A Romániai Magyar Kisgazdapárt II. kongresszusát Marosvásárhelyen, a Vártemplomban tartotta máj. 14-én és 15-én. Király Károly, a párt tiszteletbeli elnöke tartotta a köszöntő beszédet. Sütő András üdvözölte a jelenlevőket. Mihályi József elnök felhívta a figyelmet arra, hogy a Kisgazdapárt ne bontsa meg a koalíciót, mert összmagyarságban kell gondolkozni. Arról döntöttek, hogy a párt országos székhelye Csíkszeredáról Marosvásárhelyre kerüljön. A program elfogadása után megválasztották az elnökséget: Mihályi József /elnök/, Lukácsi Szalamér /főtitkár/, Ferenczi Zoltán, Molnár Péter, Sikó Antal, Fábián Levente, Virág Sándor, dr. Kacsó Albert és Hermány Antal /alelnökök/. /Népújság (Marosvásárhely), máj. 15, 16./

Három évvel ezelőtt Miskolcon, a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár kezdeményezésére rendezték meg a régió első újság-írótalálkozóját. Mintegy százan összegyűltek Erdélyből, Felvidékről, Kárpátaljáról és az anyaországból, hogy megbeszéljék a közös gondokat. A következő évi összejövetel elmaradt, anyagi okok miatt. 1995-ben Nyíregyházán a Primon Vállalkozásélénkítő Alapítvány segítségével létrejött a második találkozó. A megjelent előadók között volt Molnár Péter /SZDSZ/ és Bencsik Gábor, a Magyar Újságíró Szövetség főtitkára. Most február végén megtartották a harmadik találkozót, másodízben Nyíregyházán. Ennek meghívóját Lendvai István, a Fimex Fair BT. ügyvezető igazgatója, egyben a legnagyobb magyarországi vásár, a Kelet-Nyugat vásár igazgatója írta alá,a már jelzett Primon Alapítvány vezetőjével együtt. A mostani találkozó témája: Egy nap a médiáról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

"Tímár György reagált Bodor Pál írására, aki egy hónappal ezelőtt /Magyar Hírlap, ápr. 2./ a határon túli magyarok tévé-kiszolgáltatottságát panaszolta, hogy a Duna Televízió műsorai szólnak nekik, holott ennek a tévének a "honi nézettsége eleddig pirinyó". Tímár erre megjegyezte, hogy ő például mindinkább a Duna Tévében találja meg azt, amit egy magyar televízióban keres. Bodor Pál kifogásolta, hogy a mostani kormány nem foglalkozik a határon túli műsorok helyzetével, holott Jancsó Miklós, Hankiss Elemér és ő felajánlotta segítségét médiaügyben. Egyedül az SZDSZ-es Molnár Péter hallgatta meg őket. Bodor szerint meg kellene vitatni a Duna Tévé lehetőségeit. /Tímár György reagálása: Magyar Hírlap, ápr. 2./"

Júl. 19-26. között Tusnádfürdőn kerül sor a Bálványosi Nyári Egyetem IX. kiadására. Az idei rendezvény címe Közép- és Kelet-Európából Európába, szervezői a budapesti Pro Minoritate Alapítvány, a bukaresti Alapítvány a Pluralizmusért és a kolozsvári Jakabffy Elemér Alapítvány, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal együttműködésével. A rendezvény támogatói között vannak a budapesti Fidelitas és Democracy After Communism alapítványok, a Friedrich Naumann Alapítvány, a Kassai Carpatiian Alapítvány, a New-York-i Magyar Emberi Jogi Alapítvány (HHRF), valamint a kolozsvári EASY és a csíkszeredai FIAD alapítványok. A rendezvény fő témája ezúttal is a román-magyar partneri kapcsolatok, a nemzeti kisebbségek és a többségi nemzet közötti együttélés kérdésköre, a román és magyar kultúra összefonódása, de szó lesz az ifjúság sajátos kérdéseiről, az anyanyelvű oktatás és a multikulturalitás összefüggéseiről, a privatizáció és reform romániai és magyarországi tapasztalatairól és alternatíváiról. A nyári egyetemre illusztris romániai, magyarországi, svájci és USA-beli személyiségeket, politikusokat, egyetemi tanárokat, politológusokat, írókat és történészeket hívtak meg a szervezők. Többek között előadást tart, vagy moderátorként vezeti a vitát Radu Vasile, Orbán Viktor, Zoe Petre, Németh Zsolt, Markó Béla, Tőkés László, Gabriel Liiceanu, Andreas Oplatka, John Fox, Renate Weber, Gabriel Andreescu, Andrei Marga, Szőcs Géza, Kelemen Hunor, Tokay György, Birtalan Ákos, Crin Antonescu, Adrian Severin, Horia Rusu, Smaranda Enache, Kötő József, Mona Musca, Kónya-Hamar Sándor, Toró T. Tibor, Mátis Jenő, Szász Zoltán, Pálinkás József, Egyed Ákos, Razvan Ungureanu, Pete István, Ioan Muresan és mások. A kulturális rendezvényekre meghívták többek között Mircea Tomát, Florin Calinescut, Kállay-Molnár Pétert, Sebő Ferencet és Selmeczy Györgyöt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 17., 1305. sz./

A 2002-es kampány tétje, hogy Magyarországon folytatódik-e a FIDESZ-korszak, vagy jön a bal és jó esetben folytatódik az ingamozgás. A kampányban az erős bal-liberális elkötelezettségű sajtó is kiveszi a maga részét, minden előkerül, amivel a FIDESZ ázsióját rombolni lehet. Egy másik csapásiránya a FIDESZ ellen folyó médiahadjáratnak a párt 1993-as jobbfordulatával kapcsolatos. Ezt hivatottak terjeszteni Petőcz György könyve a Fidesz történetéről, melyben a FIDESZ-től elpártolt s az SZDSZ-ben kikötött politikusok, Fodor Gábor, Ungár Klára, Szelényi Zsuzsa, Hegedüs András és Molnár Péter mesélik el a FIDESZ-sztorit sajátos olvasatban, valamint az új botránykönyv, a dr. Kende Péter által szignált "A Viktor". Borbély Zsolt Attila a jobbratolódást evidenciaként látja. Amikor ugyanis 1993-ban a FIDESZ felvállalta a nemzeti jelzőt, a nemzeti gondolat felvállalása igencsak veszélyes volt. Ebben a korszakban a sajtó kb. 85%-a az Antall kormány, a "keresztény-nemzeti kurzus", a Horthy-mítosz rombolásával volt elfoglalva. Ekkor odaállni a nemzeti gondolat mellé politikai bátorságra vallott, amiért meg is fizetett a FIDESZ. 1993 nyarán a legnépszerűbb párt volt 30-40%-al, s nem kellett volna mást tegyen, mint hogy beálljon az ellenzéki MSZP—SZDSZ—FIDESZ egységfrontba. Ha kizárólag a hatalom kellett volna a FIDESZ-nek, akkor azt 1994-ben is megkaphatták volna. Ehelyett a FIDESZ vissza akarta adni a nemzeti politizálás társadalmi presztízsét és ezzel egy időben fellépett az MSZP szalonképesítése ellen is. És vesztett: az 1994-es választáson mindössze 7%-ot ért el. 1994 után eleve ellenszélben kezdte az építkezést a jobboldalon, szövetségben az MDF-el és a kereszténydemokraták jobbközépen álló részével. 1998-ban a jobboldal gyengébb társadalmi kapcsolatrendszerrel és beágyazottsággal, gyengébb gazdasági pozíciókkal és sokkal gyengébb sajtóval a háta mögött győzött. /Borbély Zsolt Attila: Anyaországi krónika. A Fidesz színeváltozása. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 9./

KITÁSZ vándorgyűlés Marosvásárhelyt
Előadás-sorozat szellemi értékeinkről
A közelgő hétvégén, július 12-e és 15-e között tartja XXI. vándorgyűlését a Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetsége. A közhasznú szervezet ez évben Marosvásárhelyen szervezi meg nyilvános és díjmentesen látogatható előadásainak sorozatát Az erdélyi magyarság szellemi értékei címmel. A szentendrei székhelyű szövetség Csokonai Vitéz Mihály Marosvásárhelyi gondolatok című versének sorait választotta a vándorgyűlés mottójaként, nem véletlenül: "Vajha Moldvának is kies parlagjai,/ Ameddig terjednek a Pontus habjai,/ Magyar Koronánknak árnyékába menne,/ S a csángó magyar is polgártársunk lenne!" Az eseménysorozatnak a Bod Péter Diakóniai Központ (Erdő utca 7b sz.) ad otthont, a vándorgyűlés programját az alábbiakban olvashatják.
Július 13., péntek: 9.00 – A vándorgyűlést megnyitja Kilyén Ilka a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület nevében és Kovács Attila Zoltán irodalomtörténész, kiadói főszerkesztő, a KITÁSZ elnöke (Szentendre). 9.20: Az ,,ismeretlen" Marosvásárhely – múlt és jelen. Előadó: Balás Árpád főiskolai tanár. 9.50: A vallás, a múlt, a mai kultúra összefonódása. Előadó: Henter György református lelkész. 10.20: Képzőművészet, kultúra, a város nagyjai. Előadó: Nagy Miklós Kund közíró. 10.50: Kávészünet. 11.05: Nyirő József néma küzdelme, emigrációs évei és három temetése. Előadó: dr. Medvigy Endre irodalomkutató, a KITÁSZ leköszönő elnöke (Budapest). 11.35: ,,Addig élünk, amíg módunkban áll visszafele tekinteni". Előadó: Farkas Ernő magyar szakos tanár, a Sütő András Társaság tagja. 12.05: Tamási Gáspár ,,vadon nőtt gyöngyvirágai". Előadó: Molnár Péterné, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság vezetőségi tagja, a KITÁSZ ügyvezető elnöke (Kunszentmiklós). 12.35: A város irodalmi értékei. Előadó: Kuti Márta szerkesztő-újságíró, tanár. 13.05: Ebéd. 14.00-17.00: Helytörténeti séta Balás Árpád idegenvezető, földrajztanár vezetésével. 17.30: Sütő András és Molter Károly sírjának megkoszorúzása a református temetőben.
Július 14., szombat – 9.00: Erdélyország története. Szilágyi Sándor, az első Erdély-történet szerzője. Előadó: Kovács Attila Zoltán irodalomtörténész, kiadói főszerkesztő, a KITÁSZ megválasztott elnöke (Szentendre). 9.30: Németh László erdélyi témájú esszéi és drámái. Előadó: dr. Cs. Varga István irodalomtörténész professzor (Budapest). 10.00: ,,Márton Áron üzenete" – verseiből olvas fel Gál Éva Emese költő (Gyergyószentmiklós). 10.30: Kávészünet. 10.45: Tamási Áron publicisztikája és a Vásárhelyi Találkozó. Előadó: Nagy Pál irodalomtörténész. 11.15: A népi írók gondolatait közvetítő kolozsvári Termés című irodalmi folyóirat (1942-1944) mának szóló üzenete. Előadó: dr. Neszmélyi Károly címzetes egyetemi tanár, a Népi Írók Baráti Társasága társelnöke (Budapest). 11.45: Kolozsvári Vasárnap és a Vasárnapi Újság 1921-1925-ben. Előadó: Szabó Zsolt főszerkesztő (Kolozsvár). 12.15: A költő feltámadása – Dsida Jenő költészete. Előadó: dr. Lisztóczky László irodalomtörténész (Eger). 12.45: Gazda József A harmadik ág című könyvét bemutatja a szerző (Kovászna). 13.15: Ebéd. 14.30: KITÁSZ-közgyűlés. 17.00: Petelei István, a novellista és hírlapíró. Előadó: dr. Kozma Dezső professzor (Kolozsvár). 17.30: A Népújság irodalmi mellékletét, a Múzsát bemutatja Nagy Miklós Kund közíró. 19.00: Vacsora. 20.00: Kilyén Ilka színművész műsora.
Knb.
Népújság (Marosvásárhely)

"Össze kellene kapnunk magunkat"
Marosvásárhelyre vándorolt a KITÁSZ
Első alkalommal adott otthont Marosvásárhely a Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetsége (KITÁSZ) éves vándorgyűlésének. A 21. találkozót a szentendrei székhelyű szervezet a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesülettel közösen hozta létre. A kétnapos, előadásokban gazdag rendezvénysorozatról, az idei KITÁSZ-közgyűlésről, illetve a Kárpát-medencei irodalmi társaságok helyzetéről dr. Medvigy Endre irodalomtörténésszel, a szövetség leköszönt elnökével, jelenlegi tiszteletbeli elnökével és Molnár Péterné ügyvezető elnökkel beszélgettünk szombat este, Kilyén Ilka színművésznő műsora, a Bod Péter Diakóniai Központban zajló vándorgyűlés zárómozzanata előtt.
– Nyújtsunk át olvasóinknak egy KITÁSZ- névjegykártyát.
– A Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetsége a rendszerváltás után, 1992-ben alakult meg Irodalmi Társaságok Szövetsége néven. Varga Domokos író alapította a Kárpát-medencei összefogás, az egységes magyar nemzet, magyar kultúra jegyében, ő volt a KITÁSZ első elnöke. A szövetség elsőszámú tevékenysége az éves irodalmi vándorgyűlés megszervezése. Ezekre a tapasztalatcserékre mindig más-más helyszínen kerül sor, minden alkalommal a választott település múltjára, jelenére, irodalmi, történelmi értékeire összpontosítunk.
– Járt már Erdélyben a szövetség?
– Gyergyószentmiklóson tartottunk korábban vándorgyűlést, de találkoztunk már a Partiumban is, Aradon, Nagyváradon, Nagyszalontán.
– Milyennek értékeli a marosvásárhelyi együttlétet?
– Színvonalas előadások hangzottak el az idei vándorgyűlésen is. Érdekes színfoltnak számított Gazda József A harmadik ág című könyvének bemutatója. A mű rávilágít arra, hogy a világban szétszóródott magyarok mindenhol megállják a helyüket, kivívják a világ megbecsülését. Ez az üzenet derűlátásra ad okot, azt sugallja, hogy idehaza, a Kárpát-medencében is meg tudunk maradni.
– Hogyan alakult az elmúlt időszakban a KITÁSZ létszáma?
– Sajnálatos módon jelenleg kevesebb tagszervezetünk van, mint korábban. Volt idő, amikor 60-70 szervezet is tartozott hozzánk, most mindössze 25-30-an alkotják a KITÁSZ-t. Egyes tagszervezetek elöregedtek, megszűntek, vagy bizonyos okokból elmaradtak tőlünk. De szándékunkban áll építkezni, fiatalítani a szövetséget.
– Vannak-e közös vonások a térségben működő irodalmi társaságok helyzetét illetően?
– Sajnos, a Kárpát-medencei magyar társadalmat az elöregedés jellemzi. A magyar kultúra sorsa azon áll vagy bukik, hogy megvan-e az a közösség, amelyre épülhet. A kulturális értékek terjesztéséhez dinamikus közösség szükséges. Össze kellene kapnunk magunkat. Meg kellene változtatni a népesedési szokásokat, az egykézés helyett 3-4 gyermek vállalására lenne szükség. Ez elhatározás és nemzeti öntudat kérdése. Időben kellene ezt meggondolni, amíg még van visszaút. A tudatosításban nagy felelősség hárul az értelmiségiekre, a politikusokra, a magyar nagy családok anyagi hátterét biztosítani hivatott gazdaságpolitikára.
– Az idei KITÁSZ-közgyűlésen tiszteletbeli elnöknek választották.
– 15 évig a szövetség elnöke voltam, tavaly mondtam le erről a tisztségről, helyemet Kovács Attila Zoltán irodalomtörténész vette át. Ami a tiszteletbeli elnökséget illeti, úgy gondolom, hogy van rálátásom a szövetség több mint két évtizedére, szellemiségére. Áttanulmányoztam a Kárpát-medencei magyarság irodalmának ága-bogát, elfelejtett szerzők felkutatásával foglalkoztam. Mindezen tapasztalatok birtokában új minőségemben is segíteni tudom a KITÁSZ munkáját.
– Születtek-e más jellegű döntések is a közgyűlésen?
– Elhangzottak javaslatok arra vonatkozóan, hogy a nagy távolságok miatt ezután a trianoni határokon belül kellene megtartani a vándorgyűlést. Ennek a rendezvénysorozatnak viszont éppen az a jellegzetessége, hogy a Duna-tájon ide-oda kirándulunk, tapasztalatot cserélünk. Szerencsére az említett javaslatot nem fogadta el a közgyűlés.
– Hogyan ítéli meg, hogy a jelenlegi elnök nem vett részt a vándorgyűlésen?
– Nem ismerjük távolmaradásának okát, mindenesetre nem biztató, hogy nem jött el. Én a továbbiakban is megadnám neki a lehetőséget, hogy bizonyítson.
– Lehet-e már tudni, hogy hol találkoznak jövőben a KITÁSZ tagszervezetei?
– Várhatóan Sárospatak tájékán lesz a soron következő vándorgyűlés.
– Molnár Péterné egy éve látja el az ügyvezető elnöki teendőket a szövetségben. A közgyűlés résztvevőinek a KITÁSZ fiatalítására vonatkozó javaslatairól, illetve személyes vásárhelyi benyomásairól kérdeztük.
– Az ifjúság bevonása kapcsán felmerült a táborszervezés gondolata, és az is, hogy pályázatot lehetne kiírni a fiatalok számára, a nyerteseket pedig magunkkal vihetnénk a következő vándorgyűlésre. Ami az idei helyszínt illeti, úgy gondolom, Marosvásárhely nagyon jó választás volt. Kiváló előadásokat hallhattunk, esti sétánk során mindannyiunkat lenyűgözött a város. A Bod Péter Diakóniai Központban pedig kifogástalan vendéglátásban volt részünk.
Nagy Székely Ildikó
Népújság (Marosvásárhely)

Több romániai bank automatái is „megtanultak” magyarul
Magyar nemzetiségű ügyfelei iránti tisztelete jeléül az OTP Bank után a közelmúltban a CEC és a Garanti is „betanította” bankautomatáit magyarul. Bár a Román Fejlesztési Bank (BRD) és a Raiffeisen Bank erdélyi vezetői több ízben is szorgalmaztak hasonló lépéseket, a bukaresti központi vezetést egyelőre hidegen hagyta a kérésük. A magyar tőkével működő OTP Bank gépei már kezdettől fogva, 2006 márciusa óta „kommunikálnak” magyarul. Az OTP szerint az a bank, amelyik megpróbál barátságos gesztusokkal nyitni, növelheti magyar ügyfelei számát.
Úgy tűnik, az ország legnagyobb pénzintézete, a Román Kereskedelmi Bank (BCR) egyhamar nem „magyarosítja” pénzautomatáit. Cezar Marin, a BCR kommunikációs igazgatója meglepetten hallgatta végig a Krónika erre vonatkozó kérdését, majd arra kért, hogy fogalmazzuk meg írásban is, majd egy-két napon belül válaszol. Mivel több mint két hét után sem sikerült megtudnunk a bank hivatalos álláspontját, kíváncsiak voltunk a banktisztviselők véleményére. Az egyik marosvásárhelyi fiókegységben, ahol egyszerű ügyfélként jelentkeztünk, azt a választ kaptuk a pult mögött ülő fiatal hölgytől, hogy „aki ennyire beszéli a román nyelvet, annak miért kell magyar nyelvű automata?”.
Nem sokban különbözhet a Raiffeisen Bank hozzáállása sem a magyar nyelv bevezetésének kérdéséhez. Anca Haşegan, a pénzintézet bukaresti szóvivője lapunknak annyit árult el, hogy még nem gondolkoztak ezen. Molnár Péter, a bank marosvásárhelyi, főtéri kirendeltségének vezetője viszont nagyon jó ötletnek tartja a lapunk által felvetetteket. Mint mondta, nem a székelyföldi igazgatókon, hanem a bukaresti vezetőségen múlik a pozitív döntés meghozatala. Amíg egy magasabb tisztségben három erdélyi megyéért – Maros, Hargita és Fehér – felelt, Molnár több ízben is szorgalmazta a bukaresti call center többnyelvűsítését. A fővárosban tanuló magyar egyetemisták bevonásával ez pár hónapig működött is, azonban egy idő után egyik napról a másikra megszűnt. „Azt szerettük volna, ha az információs központunk a Székelyföldre kerül át, de ez műszakilag megoldhatatlannak bizonyult. Most Bukarestből Brassóba költözött, így remélem, hogy mégiscsak sikerül újra bevezetni a magyar nyelvű telefonos tájékoztatást” – fejtette ki Molnár Péter.
A Román Fejlesztési Bank sem zárkózik el a többnyelvűsítés gondolatától, de a megoldás a BRD – Groupe Société Générale esetében is a központi vezetőség kezében van. Bartha Kálmán, a pénzintézet Maros és Hargita megyei ügyvezető igazgatója elmondta, hogy már korábban is felmerült a magyar nyelv bevezetésének gondolata, azonban ennek jelenleg műszaki akadályai vannak. „A gépek csak bizonyos számú nyelvet tudnak megtanulni. Nálunk ez a román, angol és a francia. De amint sor kerül a szoftver fejlesztésére, bizonyos régiókban mi is bevezetjük a magyar nyelv használatát” – nyilatkozta lapunknak a két székelyföldi megyéért felelős illetékes. Bartha Kálmán szerint a gépek magyarul való „betanítása” gesztusértékű lépésnek számítana, mivel az automata néhány fontosabb műveletét az idősebb székely kliens is gond nélkül el tudja végezni, akinek hiányos a román nyelvtudása. Úgy véli, a BRD ennél sokkal fontosabb és hasznosabb lépést tett a magyar ügyfelek irányába, amikor magyar nyelvű szórólapokat nyomtatott. A gond csupán az, hogy a magyar tájékoztató anyagok nincsenek minden kirendeltségen közszemlére téve.
A vállvonogatásnál és jó szándéknál lényegesen többet tett e téren a CEC Bank, a Garanti és az OTP. Míg utóbbi esetében a magyar nyelvhasználat afféle elemi követelmény, a másik két pénzintézet menet közben tért át a többnyelvűségre. A CEC marosvásárhelyi kirendeltségénél azt a nem hivatalos választ kaptuk, hogy a számos nyugdíjas ügyfélre való tekintettel állították át magyarra is a pénzes automatákat.
A magyar tőkével működő OTP Bank gépei már kezdettől fogva, 2006 márciusa óta „kommunikálnak” magyarul. Az első menüpontokat maga a bank jelenlegi vezérigazgatója, Diósy László fordította. „Nálunk minden információ elérhető magyarul is, minden egyes erdélyi kirendeltségünkön vagy bankfiókunkban dolgozik legalább egy magyarul tudó munkatárs, akinek nyelvtudását az Igen, tessék! mozgalomhoz csatlakozva kitűzővel jelezzük. A honlapunk, a reklámjaink, a szórólapjaink is többnyelvűek, hiszen számunkra nagyon fontos az erdélyi magyarok megszólítása” – sorolta az anyanyelvhasználat melletti érveket Diósy. Lapunk kérdésére, hogy magyarbarát lépésükkel sikerült-e ügyfeleket hódítaniuk a versenytársaktól, a vezérigazgató elmondta: ugyan nem végeztek erre vonatkozó felméréseket, azt viszont a számok is igazolják, hogy a magyarlakta településeken jóval nagyobb a kliensek száma, mint a hasonló nagyságú román helységekben. Diósy László ugyanakkor alapvető emberi jognak tartja a pénzügyi-gazdasági szaknyelvhez való hozzáférést.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár),

György Attila csíkszeredai író kapja a Madách-díjat
György Attila József Attila-díjas csíkszeredai írónak adják át pénteken a Madách-díjat a Nógrád megyei Balassagyarmaton. 
Az ember tragédiájának szerzője a Nógrád megyei, ma már Szlovákiához tartozó Alsósztregován született, a születésének évfordulója alkalmából rendezett Nógrád megyei ünnepségnek hagyományosan Balassagyarmat ad helyet.
„Meglepődtem és nagy megtiszteltetésnek érzem, hogy nekem ítélték a Madách-díjat. Rangos elismerés, ez abból is látszik, hogy korábban kiknek ítélték oda. Köszönöm a kitüntetést és ígérem, hogy meg fogom szolgálni" – mondta a Krónika megkeresésére György Attila, a Székelyföld című kulturális folyóirat alapítója és szerkesztője.
Az író, akinek novellái, publicisztikái rendszeresen megjelennek romániai és magyarországi folyóiratokban, a Magyar Írószövetség és a Fiatal Írók Szövetségének tagja, valamint az Erdélyi Magyar Írók Ligájának egykori intendánsa. Korábban elnyerte többek közt a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének nívódíját, a Bálint András-emlékdíját, a Tokaji Írótábor Kuratóriumának díját 2002-ben, 2011-ben pedig József Attila-díjjal tüntették ki.
„Csupán a valóságról írni: nemcsak unalmas, hanem hamis is. Csupán az álomról írni: szép, igaz, de nem teljes az én olvasatomban. Mindig is szerettem a „mágikus realista” irodalmat, még mielőtt tudtam volna, így hívják. A szerző – már aki erre a névre érdemes – és a mű között csak őszinteség van. A »valóság« interpretálható" – foglalta össze a csíkszeredai író ars poeticáját az Irodalmijelen.hu-nak.
A Madách-díjat pénteken egyébként Molnár Péter Kerényi Jenő- és Hermann Lipót-díjas szobrászművésznek is átadják Balassagyarmaton. A központi Madách-ünnepségen, a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban Skuczi Nándor, a Nógrád Megyei Önkormányzat elnöke mond köszöntőt, és adja át a Madách-díjakat – írta az MTI.
Az író, költő halálának 100. évfordulójára alapított elismeréssel minden évben a Madách-kutatásban, a Madách-kultusz ápolásában, a megye kulturális és művészeti életében legeredményesebben közreműködőket jutalmazzák. Nógrád megye korábban Madách-díjat adományozott többek között R. Várkonyi Ágnes történésznek, Andor Csabának, a Madách Társaság elnökének, Kerényi Ferenc, Szabó András, Bene Kálmán irodalomtörténésznek, a Mikszáth Kálmán Társaságnak, Jankovics Marcell rajzfilmrendezőnek, és posztumusz odaítélték a díjat Lukács Margit színművésznek is.
Kiss Judit. Székelyhon.ro

KITÁSZ Vándorgyűlés Aradon
Ezen a hétvégén, Arad a helyszíne s a Kölcsey Egyesület a házigazdája a KITÁSZ ( Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetsége) XXV. Vándorgyűlésének.
Az 1992-ben alakult Szövetség kigondolója és első elnöke Varga Domokos volt. A Szövetség jelenleg mintegy 50 magyarországi és határon túli tagszervezetet egyesít. A Szövetség alapszabálya feladatként rögzíti, hogy évente vándorgyűlést rendeznek valamely tagszervezet székhelyén.
Aradon 2003-ban már volt KITÁSZ-vándorgyűlés.
A vándorgyűlés előadásainak egy része nyilvános. Ezekre szeretettel várnak a rendezők minden érdeklődőt. Rövid 20–25 perces előadásokat hallgathatunk meg, közöttük rövid pár perces szünettel, tehát bárki részt vehet egy vagy több, esetleg valamennyi előadáson.
Az idei vándorgyűlés egyik különleges rendezvénye a Kölcsey-képtár sorozat 7. tárlata. Ez alkalommal 14 Aradi kortárs magyar képzőművész mutatkozik be vendégeinknek, és természetesen a képzőművészetet kedvelő Aradi közönségnek. A kiállítás megnyitója pénteken, július 8-án délután 5 órakor lesz a Széchenyi (Horia) utcai Klió Teremben. A kiállítást Fekete Károly, a kiállítás kurátora és Ódry Mária költő-képzőművész nyitja meg.
Nagy öröm és megtiszteltetés számunkra, hogy mind a Vándorgyűlés megnyitóján a Városházán, mind a kiállításon részt vesz és köszönti vendégeinket és az Aradiakat Bognár Levente alpolgármester úr. A rendezvényt Arad város művelődési központja (Centrul Municipal de Cultură Arad) támogatja.
Reméljük, hogy tartalmas és kellemes időtöltésben lesz része minden résztvevőnek.
A KITÁSZ XXV. Vándorgyűlésének nyilvános előadásai és rendezvényei:
2016. július 8.,péntek– helyszín: a Városháza Díszterme
9.00–9.30 Megnyitó a Városháza Dísztermében;
10.00–10.30 Az Aradi színház zenés és drámai látványosságai– előadó: Piroska Katalin színháztörténész, Arad;
10.30–11.00 Egy zseniális színész portréja. Jávor Pál film- és színpadi sikerei– előadó: Földesdy Gabriella színháztörténész, Budapest;
11.00–11.30 Arad megye szakrális köztéri szobrai– előadó: Ujj János helytörténész, Arad;
11.30–12.00 A Kisjenői címerfák alatt (az EMIR megalapítása)– előadó: Csanádi János helytörténész, Kisjenő;
12.00–12.30 Aradi újságíró személyiségek– előadó: Puskel Péter helytörténész, Arad.
Délután:
15.15–16.30 Az Aradi Ereklyemúzeum kincsei– előadó Erdélyi István, Arad, helyszín: a Kultúrpalota Ereklyemúzeuma;
17.00 Aradi Magyar Kortárs Képzőművészek Tárlata – helyszín a Széchenyi (Horia) utcai Klió Terem – a kiállítás kurátora Fekete Károly, a Kölcsey Egyesület alelnöke.
Az Aradi Kölcsey Egyesület tárlatsorozatának 7. kiállítása 14 Aradi kortárs képzőművész alkotásait mutatja be. A kiállítóművészek: Brittich Erzsébet, Cociuba Czank Veronika, Cociuba Lucian, Cociuba Németh Edith, Csernyánszki Judith, Eisele Szűcs Zoé, Kett-Groza János, Kocsis Rudolf, Kolumbán Zsolt, MoréSághi Annamária, Ódry Mária, Simó Margit, Siska-Szabó Hajnalka és Steinhübel Zoltán.
2016. július 9., szombat – helyszín az Arad Megyei RMDSZ Batthyány (episcopiei) utcai székházának ülésterme:
9.00–9.30 Virágh Gedeon, az utolsó Aradi fogoly– előadó: Molnár Péterné, a KITÁSZ ügyvezető elnöke, Kunszentmiklós;
9.30–10.00 Báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Karola, gróf Bánffy Miklós és az Erdélyi Helikon múzsája– előadó: Kovács Attila Zoltán irodalomtörténész, a KITÁSZ elnöke, Szentendre;
10.00–10.30 Magányos fenyő (Tompa László)– előadó: dr. Medvigy Endre irodalomkutató, a KITÁSZ tiszteletbeli elnöke.
Alternatív program azoknak, akik a 11 órakor kezdődő KITÁSZ-közgyűlésén nem vesznek részt (a közgyűlés zártkörű rendezvény):
11.00–11.30 A magyar képzőművészet Aradi kincsei– előadó: Fekete Károly, a Kölcsey Egyesület alelnöke, helyszín: az Arad Megyei Múzeum Szépművészeti részlege (Ferdinánd utca – str. Gh. Popa de Teiuș);
12.00–12.30 A minoriták Aradon és az Arad főtéri minorita templom– előadó: Fekete Károly, helyszín: a főtéri minorita templom.
Fekete Károly alelnök
és Berecz Gábor titkár
Nyugati Jelen (Arad)

KITÁSZ-díj az Aradi Kölcsey Egyesületnek
A Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetségének 25., ezúttal Aradon tartott vándorgyűlésének résztvevői tegnap délelőtt hazautaztak a kétnapos, gazdag programú összejövetelről. Arad minden jel szerint jó házigazdájának bizonyult a jubileumi összejövetelnek – ennek elismeréseként a KITÁSZ vezetősége „a több évtizedes egyesületi élet megszervezéséért” szombaton oklevelet is átadott a Kölcsey Egyesületnek.
De ne mAradjunk adósok a pénteki megnyitót követő eseményekkel sem.
Délután a múzeum Klió kiállítótermében mondhatni korszakos jelentőségű tárlat nyílt – nem is annyira a falra került munkák rendkívülisége miatt, hanem azért, mert ez volt Aradon az első olyan képzőművészeti tárlat, amelyen kortárs helybeli magyar képzőművészek munkáit mutatták be, s ilyenformán a látogató átfogó (némi túlzással teljes) képet kaphatott arról, hogy milyen is a XXI. század második évtizedének közepe táján az Aradi magyar képzőművészet. Fekete Károly Kölcsey-alelnök, a kiállítás kurátora többek között Lucian Cociuba, az egyetlen román résztvevő képzőművész alkotásai kapcsán arról tartott érdekes eszmefuttatást, hogy létezik-e, létezhet-e egyáltalán „magyar képzőművészet”, és azzal zárta: természetes és kívánatos, hogy a különböző nemzetiségű művészek gazdagítsák egymást. Bognár Levente alpolgármester egyebek között köszönetet mondott azoknak a civilszervezeteknek, amelyek összefogják a magyarságot, és segítenek megőrizni identitását. Ódry Mária képzőművész a kezdeményezést és a bemutatott munkákat méltatta.
A kiállító művészek: Brittich Erzsébet, Cociuba Czank Veronika, Cociuba Lucian, Cociuba Németh Edith, Csernyánszki Judith, Eisele Szűcs Zoé, Kett-Groza János, Kocsis Rudolf, Kolumbán Zsolt, Moré Sághi Annamária, Ódry Mária, Simó Margit, Siska-Szabó Hajnalka, Steinhübel Zoltán.
Szombaton délelőtt az RMDSZ Aradi székházában folytatódtak az előadások: Molnár Péterné, a KITÁSZ ügyvezető elnöke Virágh Gedeonról, az Aradi vár utolsó 1848–49-es foglyáról értekezett (néhány éve nálunk mutatta be az azóta elhunyt magyarországi Dinyés László képzőművész a Virágh Gedeonról szóló könyvét), Kovács Attila Zoltán irodalomtörténész, a KITÁSZ elnöke báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Karoláról, gróf Bánfy Miklós és az Erdélyi Helikon múzsájáról, dr. Medvigy Endre irodalomkutató, a KITÁSZ (Aradon lemondott) tiszteletbeli elnöke Magányos fenyő címmel Tompa László költőről tartott előadást.
A szombat délután kirándulással telt, hogy a távolról érkezett vendégek valamelyes képet kapjanak a megye építészeti, történelmi stb. értékeiről, emlékeiről. A résztvevők felkeresték az Aradi vesztőhelyet, a gáji, az újzimándi és a szentannai római katolikus templomot, Világoson a Bohus-kastélyt, Pankotán Csiky Gergely szülőházát, a máriAradnai kisbazilikát, majd a nap és a jubileumi összejövetel egy kitűnően sikerült (és hosszúra nyúlt), a Jelen Házban megtartott vacsorával zárult.
Mint említettük, az idei szervező Kölcsey Egyesületet kitüntette a szövetség vezetősége. De a „hivatalos elismerésnél” talán fontosabb, hogy a résztvevők jól érezték magukat a tizenhárom vértanú városában és környékén, nemcsak ismeretekben, hanem egyéb élményekben is gazdagabban távoztak egy olyan városból, ahol sokan most jártak először. Mindez kétségtelenül a mindent beleadó szervezők érdeme is.
Jámbor Gyula
Nyugati Jelen (Arad)