Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Molnár Katalin
11 tétel
2004. április 30.
Ápr. 29-én Kolozsváron, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségén bemutatták az E-meló elnevezésű munkaerő-hálózati programot, amely máj. 10-től lép életbe. Célja kapcsolatot teremteni a főleg fiatal erdélyi munkakeresők és a munkaadók között. Működtetője a Communitas Alapítvány. Halász János, az ITD-H romániai igazgatója a magyar befektetők itteni munkaerőpiaci kilátásairól tartott előadást. Molnár Katalin és Farkas Katalin, az E-meló munkaközvetítő hálózat munkatársai bemutatták a programot. Ez a magyar nyelvet ismerő munkavállalók és munkaadók között gyors és ingyenes kapcsolatot teremt az irodahálózat és az internet (www.e-melo.ro) révén. A honlapra az álláskeresőknek be kell jelentkezniük. A világhálón román és angol nyelven is elérhetők lesznek ezek az információk. /Ördög I. Béla: Munkaerő-hálózati program erdélyi magyaroknak. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./
2008. június 14.
Svájcban, a több mint 17 000 énekest felvonultató Weinfeldeni Kórustalálkozón vett részt az elmúlt héten a Molnár Katalin vezényelte gyergyószentmiklósi Ipartestület Férfikara és a Kolcsár Árpád irányította Szent Miklós Kamaraegyüttes. Svájc minden kantonjából érkeztek a résztvevők. A gyergyószentmiklósi Szent Miklós Kamaraegyüttes a vegyes karok között szerezte meg az elismerését, megismételve az Ipartestületi Férfikar két évvel ezelőtti sikerét, amit a kitűnő kórus minősítéssel jutalmaztak. A gyergyószentmiklósi önkormányzat, a megyei tanács, helyi vállalkozók, külföldi pártolók, köztük is elsősorban a Peter Hersberger és neje, Fejér Ilona által támogatott két kórus svájci útja során több helységben fellépett. /Bajna György: Örömhírrel Svájcból. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 14./
2010. április 14.
Kórusközpontú fesztivál
Kérdezett: Bölöni Domokos
Idén az előzőekhez képest korábban tartották a XIX . Bárdos Lajos–Nagy István Kórusfesztivált. Okairól Kovács András karnagyot, a rendezvény főszervezőjét kérdeztük.
– A korai időpont legfőbb oka, hogy májusban nem találtunk olyan hétvégét, amikor a Kultúrpalota nagyterme szabad lett volna. Azt is számításba kellett vennünk, hogy ne olyan periódusra tervezzük, amikor amúgy is sok a zenei rendezvény. Egy másik gond az utóbbi időben a fiatalok vizsgaidőszakának meghosszabbodása. Ezek a programok (ballagások, vizsgák, ünnepségek) a családok minden tagját érintik, így a június eleji, május végi dátumok elestek. Végül idén az én hibámból egy figyelmen kívül hagyott "apróság" is megnehezítette a jelenlétet, hiszen a fesztivált az iskolai vakáció utolsó két napján tartottuk, ezért aztán nem is jöhettek el az iskolai kórusok.
– Ha gyorsmérleget készítene, milyennek mondaná az idei sereglést?
– Az említett nehézségek ellenére sikeresnek tartom az idei hangversenyeket. Tíz kórus mutatta be műsorát, ezek közül kettőt most hallottunk először. Külön öröm volt számomra, hogy volt tanítványom, a fiatal zenetanárnő-karnagy, Szász Emese vezetésével mutatkozott be a csittszentiváni Shálom kórus, gondosan kiművelt műsorral, felcsillantva a reményt, hogy kórusmozgalmunk jövője nincs veszélyben, ha ilyen tehetséges fiatal kórusvezetőink vannak. A nagy múltú Gyergyószentmiklósi Ipartestület Férfikarát is érdeklődéssel hallgatta a többnyire énekesekből álló nagyérdemű, a szintén fiatal karnagy, Molnár Katalin irányításával.
– Többnyire énekesekből álló hallgatóság. Nem lehetne népesebb közönséget toborozni a – mégiscsak kétnapos – rendezvénynek?
– Ez a mi fesztiválunk nem tömegközpontú, hanem kórusközpontú, vagyis nem versenyjellegű. (Én különben is csak a sportversenyeket szeretem, a zeneieket nem. A művészi teljesítmény sem méterrel, sem stopperrel nem mérhető.) Célunk, hogy fórumot teremtsünk amatőr énekegyütteseinknek. Fellépési, megmérettetési lehetőséget biztosítva, motiválva ezáltal őket a további munkára, tanácsokat adni, repertoárt gazdagítani. Egy kezdő kórus és karvezetője számára tanulságos lehet egy érettebb, magasabb művészi színvonalat elért kórus meghallgatása, vezetőjének tanácsa. Bátorítani akarunk, nem bátortalanítani, elkedvetleníteni – ezért hallhattunk különböző szinten éneklő együtteseket, és ezért nem akarok senkit most sem kiemelni. Természetesen a bemutatott műsorok művészi értéke, a darabok nehézségi foka nagyon változatos volt. Ami szerintem nagyon fontos előrelépés, hogy az előző évekkel ellentétben a bemutatott művek nehézségi foka csak nagyon ritkán haladta meg az előadó együttes képességeit. Tehát a műsorválasztásban, a darabok nehézségi fokának mérlegelésében a karvezetők ritkán tévedtek.
– A kórusok túlnyomóan vallásos, egyházi műveket adtak elő. Nem megy ez a "világi" muzsika rovására?
– Kétségtelen tény: a legtöbb énekkart az egyház tartja fenn, ehhez mért a repertoárjuk is. Azért van ez így, mert az egyház ismerte fel a karéneklés közösségteremtő és nevelő szerepét. Mikor a Nagy István ifjúsági vegyes kart létrehoztam, hiába kilincseltem érdekszövetségünknél vagy az ifjúsági szervezetnél. Tervem hallatán Kolcsár Sándor unitárius esperes azonnal kezembe nyomta a templom kulcsát. Nyugdíjba vonulásakor mennünk kellett a templomból. Akkor elmentem az egyedüli magyar líceumunk igazgatójához, és kértem egy osztálytermet heti két alkalomra, az esti órákra. (Nem mellesleg: 4–5 énekesem az ő iskolájából járt a kórusba.) Tudod, mit kérdezett? Azt, hogy mit fizetek. Régebben volt tanügyi kórus, kultúrházi kórus, orvosok kórusa stb. Most vannak-e ilyenek? Lejáratták annak idején őket?
A közösségépítés szerepét manapság a cégek, vállalkozások is felismerik. A tehetősebbje drága pénzeket fordít kiképzésre, küldi alkalmazottait az ilyen célú táborokba. Pedig mennyivel okosabb és hasznosabb dolog lenne egy énekkar, egy tánckar finanszírozása! Kérdésedre visszatérve, én nem szakosítom világira és egyházira a fesztivált, inkább úgy mondom, hogy amikor lehetséges, akkor a kettő közül az egyik (a szombati) hangverseny a fiataloké, a másik (a vasárnapi) a felnőtteké.
– Ez volt a tizenkilencedik kórushangverseny. Hogyan tovább? Mire számíthatnak a közeljövőben a kórusok és a kórusmuzsika kedvelői?
– Hát hogyha az Isten is úgy akarja, akkor a huszadikat is jó lenne esztendienkor, 2011-ben megszervezni. Köszönetet kell mondanom az Állami Filharmóniának, a polgármesteri hivatalnak, a Communitas Alapítványnak, a Psalmus kórus és a csittszentiváni kórus tagjainak, akiknek segítsége nélkül nem tudtuk volna megszervezni a fesztivált.
– Kovács András három kórust is dirigál. Milyen események várják ezen a tavaszon?
– A hét végén, április 17–18-án a Nagy István ifjúsági vegyes karral Budapesten lépünk fel, a XXXIII. Bárdos Lajos Zenei Hetek nyitóhangversenyén, a Tudományos Akadémia dísztermében, magyar és osztrák kórusok társaságában. A Vártemplom Psalmus kórusával május 17-én a kolozsvári Szent Mihály-templomban egy Zsizsman Rezső-emlékhangversenyen énekelünk. Ezek a közelebbi fontos események számunkra.
Népújság (Marosvásárhely)
Kérdezett: Bölöni Domokos
Idén az előzőekhez képest korábban tartották a XIX . Bárdos Lajos–Nagy István Kórusfesztivált. Okairól Kovács András karnagyot, a rendezvény főszervezőjét kérdeztük.
– A korai időpont legfőbb oka, hogy májusban nem találtunk olyan hétvégét, amikor a Kultúrpalota nagyterme szabad lett volna. Azt is számításba kellett vennünk, hogy ne olyan periódusra tervezzük, amikor amúgy is sok a zenei rendezvény. Egy másik gond az utóbbi időben a fiatalok vizsgaidőszakának meghosszabbodása. Ezek a programok (ballagások, vizsgák, ünnepségek) a családok minden tagját érintik, így a június eleji, május végi dátumok elestek. Végül idén az én hibámból egy figyelmen kívül hagyott "apróság" is megnehezítette a jelenlétet, hiszen a fesztivált az iskolai vakáció utolsó két napján tartottuk, ezért aztán nem is jöhettek el az iskolai kórusok.
– Ha gyorsmérleget készítene, milyennek mondaná az idei sereglést?
– Az említett nehézségek ellenére sikeresnek tartom az idei hangversenyeket. Tíz kórus mutatta be műsorát, ezek közül kettőt most hallottunk először. Külön öröm volt számomra, hogy volt tanítványom, a fiatal zenetanárnő-karnagy, Szász Emese vezetésével mutatkozott be a csittszentiváni Shálom kórus, gondosan kiművelt műsorral, felcsillantva a reményt, hogy kórusmozgalmunk jövője nincs veszélyben, ha ilyen tehetséges fiatal kórusvezetőink vannak. A nagy múltú Gyergyószentmiklósi Ipartestület Férfikarát is érdeklődéssel hallgatta a többnyire énekesekből álló nagyérdemű, a szintén fiatal karnagy, Molnár Katalin irányításával.
– Többnyire énekesekből álló hallgatóság. Nem lehetne népesebb közönséget toborozni a – mégiscsak kétnapos – rendezvénynek?
– Ez a mi fesztiválunk nem tömegközpontú, hanem kórusközpontú, vagyis nem versenyjellegű. (Én különben is csak a sportversenyeket szeretem, a zeneieket nem. A művészi teljesítmény sem méterrel, sem stopperrel nem mérhető.) Célunk, hogy fórumot teremtsünk amatőr énekegyütteseinknek. Fellépési, megmérettetési lehetőséget biztosítva, motiválva ezáltal őket a további munkára, tanácsokat adni, repertoárt gazdagítani. Egy kezdő kórus és karvezetője számára tanulságos lehet egy érettebb, magasabb művészi színvonalat elért kórus meghallgatása, vezetőjének tanácsa. Bátorítani akarunk, nem bátortalanítani, elkedvetleníteni – ezért hallhattunk különböző szinten éneklő együtteseket, és ezért nem akarok senkit most sem kiemelni. Természetesen a bemutatott műsorok művészi értéke, a darabok nehézségi foka nagyon változatos volt. Ami szerintem nagyon fontos előrelépés, hogy az előző évekkel ellentétben a bemutatott művek nehézségi foka csak nagyon ritkán haladta meg az előadó együttes képességeit. Tehát a műsorválasztásban, a darabok nehézségi fokának mérlegelésében a karvezetők ritkán tévedtek.
– A kórusok túlnyomóan vallásos, egyházi műveket adtak elő. Nem megy ez a "világi" muzsika rovására?
– Kétségtelen tény: a legtöbb énekkart az egyház tartja fenn, ehhez mért a repertoárjuk is. Azért van ez így, mert az egyház ismerte fel a karéneklés közösségteremtő és nevelő szerepét. Mikor a Nagy István ifjúsági vegyes kart létrehoztam, hiába kilincseltem érdekszövetségünknél vagy az ifjúsági szervezetnél. Tervem hallatán Kolcsár Sándor unitárius esperes azonnal kezembe nyomta a templom kulcsát. Nyugdíjba vonulásakor mennünk kellett a templomból. Akkor elmentem az egyedüli magyar líceumunk igazgatójához, és kértem egy osztálytermet heti két alkalomra, az esti órákra. (Nem mellesleg: 4–5 énekesem az ő iskolájából járt a kórusba.) Tudod, mit kérdezett? Azt, hogy mit fizetek. Régebben volt tanügyi kórus, kultúrházi kórus, orvosok kórusa stb. Most vannak-e ilyenek? Lejáratták annak idején őket?
A közösségépítés szerepét manapság a cégek, vállalkozások is felismerik. A tehetősebbje drága pénzeket fordít kiképzésre, küldi alkalmazottait az ilyen célú táborokba. Pedig mennyivel okosabb és hasznosabb dolog lenne egy énekkar, egy tánckar finanszírozása! Kérdésedre visszatérve, én nem szakosítom világira és egyházira a fesztivált, inkább úgy mondom, hogy amikor lehetséges, akkor a kettő közül az egyik (a szombati) hangverseny a fiataloké, a másik (a vasárnapi) a felnőtteké.
– Ez volt a tizenkilencedik kórushangverseny. Hogyan tovább? Mire számíthatnak a közeljövőben a kórusok és a kórusmuzsika kedvelői?
– Hát hogyha az Isten is úgy akarja, akkor a huszadikat is jó lenne esztendienkor, 2011-ben megszervezni. Köszönetet kell mondanom az Állami Filharmóniának, a polgármesteri hivatalnak, a Communitas Alapítványnak, a Psalmus kórus és a csittszentiváni kórus tagjainak, akiknek segítsége nélkül nem tudtuk volna megszervezni a fesztivált.
– Kovács András három kórust is dirigál. Milyen események várják ezen a tavaszon?
– A hét végén, április 17–18-án a Nagy István ifjúsági vegyes karral Budapesten lépünk fel, a XXXIII. Bárdos Lajos Zenei Hetek nyitóhangversenyén, a Tudományos Akadémia dísztermében, magyar és osztrák kórusok társaságában. A Vártemplom Psalmus kórusával május 17-én a kolozsvári Szent Mihály-templomban egy Zsizsman Rezső-emlékhangversenyen énekelünk. Ezek a közelebbi fontos események számunkra.
Népújság (Marosvásárhely)
2014. június 8.
Kopjafa a jó palócoknak
A gyermekotthonból kikerült fiatalok közössége kis műsorral és nagy meglepetéssel fogadta felvidéki barátait pünkösd szombatján Csíkszeredában.
A jó palócok zarándokcsoport 2005 óta évről évre részt vesz a csíksomlyói pünkösdi búcsún. Az évek során megismerték és szoros kapcsolatot alakítottak ki azokkal a fiatalokkal, akik gyermekotthonban nevelkedtek. Csányi Attila, a fiatalok közösségének lelkes „motorja” idén kopjafát készíttetett Molnár Katalin emlékére a felvidéki csoport vezetőjének. A volt faipari iskolánál megtartott ünnepségen a fiatalok alkalomhoz illő dalokat énekeltek. A kopjafát Katalin férje, István vette át, hogy azt majd felállítsák felesége sírjánál.
„Ti vagytok azok a gyerekek, akik érdek nélkül szerettétek őt!” – mondta meghatódottan. A jó palócok edénykészletekkel és édességgel ajándékozták meg székelyföldi barátaikat. „Minden évben csak itt szállunk meg, hogy ezzel is az ő közösségüket segítsük. Szoros kapcsolatok alakultak ki, rendszeresen levelezünk. Nagyon ragaszkodnak. Mi is egyszerű, szegény emberek vagyunk, csak lehet hogy nagyobb egy kicsit a szívünk” – fogalmazott Vizi Mária, a zarándokcsoport vezetője.
Befejezésül a Himnuszt és a Székely himnuszt énekelték el, majd közösen vonultak fel a csíksomlyói nyeregbe, részt venni a búcsús szentmisén.
Iochom Zsolt. Székelyhon.ro
A gyermekotthonból kikerült fiatalok közössége kis műsorral és nagy meglepetéssel fogadta felvidéki barátait pünkösd szombatján Csíkszeredában.
A jó palócok zarándokcsoport 2005 óta évről évre részt vesz a csíksomlyói pünkösdi búcsún. Az évek során megismerték és szoros kapcsolatot alakítottak ki azokkal a fiatalokkal, akik gyermekotthonban nevelkedtek. Csányi Attila, a fiatalok közösségének lelkes „motorja” idén kopjafát készíttetett Molnár Katalin emlékére a felvidéki csoport vezetőjének. A volt faipari iskolánál megtartott ünnepségen a fiatalok alkalomhoz illő dalokat énekeltek. A kopjafát Katalin férje, István vette át, hogy azt majd felállítsák felesége sírjánál.
„Ti vagytok azok a gyerekek, akik érdek nélkül szerettétek őt!” – mondta meghatódottan. A jó palócok edénykészletekkel és édességgel ajándékozták meg székelyföldi barátaikat. „Minden évben csak itt szállunk meg, hogy ezzel is az ő közösségüket segítsük. Szoros kapcsolatok alakultak ki, rendszeresen levelezünk. Nagyon ragaszkodnak. Mi is egyszerű, szegény emberek vagyunk, csak lehet hogy nagyobb egy kicsit a szívünk” – fogalmazott Vizi Mária, a zarándokcsoport vezetője.
Befejezésül a Himnuszt és a Székely himnuszt énekelték el, majd közösen vonultak fel a csíksomlyói nyeregbe, részt venni a búcsús szentmisén.
Iochom Zsolt. Székelyhon.ro
2014. június 24.
Száztagú Székely Férfikar
A székelyudvarhelyi kórustalálkozón 2013-ban megszületett a gondolat, és tett követte. Az ottani Székely Dalegylet Férfikórusa 2014. június 13–15. között találkozóra hívta a gyergyószentmiklósi Ipartestületi Férfikart, a csíkborzsovai Római Katolikus Férfikórust és a sepsiszentgyörgyi Magyar Férfidalárdát.
Csíkszépvízen, csodálatosan szép környezetben, a vízgyűjtő gát alatti Turista Szállóban találkozott száz dalos, és amikor az együttlét nemes törekvéseit próbálom leírni, csak szuperlatívuszok jutnak eszembe. A megszólaló dalok, művek, a kirándulások mind azt bizonyították, hogy a dalnak van összetartó ereje, képes az embert nagy tettekre buzdítani! Az eredmény nem is maradt el: megszületett a nagy harmónia, a Száztagú Székely Férfikórus. A találkozás előtti próbák, a közös tanulás, majd együttes megszólaltatása eggyé kovácsolta a négy vidékről érkező dalosokat. A szívek egyszerre dobbantak, szállt a dal, szárnyaltak a lelkek. A száztagú férfikar a csíkszépvízi római katolikus, majd a csíkszeredai unitárius templomban tartotta bemutatkozó hangversenyeit. Mind a négy kórus külön-külön is énekelt saját műsorából, együtt pedig kánonokat, Salieri-, Mozart-, Erkel Ferenc-műveket adtak elő Biró Zsolt, Molnár Katalin, Kovács László, László Attila vezényletével és Filtner Tünde tanárnő zongorakíséretével. A sikeres bemutatkozás után elhatároztuk, hogy Erdély-szerte és Isten segítségével messzebbre is elvisszük az együtt éneklés örömét. Köszönetet mondunk minden karnagynak, dalosnak, szervezőnek, támogatónak és külön a borzsovaiaknak a Pogány-havasra és a Szent László kápolnájához való kirándulás élményéért! László Attila karnagy. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
A székelyudvarhelyi kórustalálkozón 2013-ban megszületett a gondolat, és tett követte. Az ottani Székely Dalegylet Férfikórusa 2014. június 13–15. között találkozóra hívta a gyergyószentmiklósi Ipartestületi Férfikart, a csíkborzsovai Római Katolikus Férfikórust és a sepsiszentgyörgyi Magyar Férfidalárdát.
Csíkszépvízen, csodálatosan szép környezetben, a vízgyűjtő gát alatti Turista Szállóban találkozott száz dalos, és amikor az együttlét nemes törekvéseit próbálom leírni, csak szuperlatívuszok jutnak eszembe. A megszólaló dalok, művek, a kirándulások mind azt bizonyították, hogy a dalnak van összetartó ereje, képes az embert nagy tettekre buzdítani! Az eredmény nem is maradt el: megszületett a nagy harmónia, a Száztagú Székely Férfikórus. A találkozás előtti próbák, a közös tanulás, majd együttes megszólaltatása eggyé kovácsolta a négy vidékről érkező dalosokat. A szívek egyszerre dobbantak, szállt a dal, szárnyaltak a lelkek. A száztagú férfikar a csíkszépvízi római katolikus, majd a csíkszeredai unitárius templomban tartotta bemutatkozó hangversenyeit. Mind a négy kórus külön-külön is énekelt saját műsorából, együtt pedig kánonokat, Salieri-, Mozart-, Erkel Ferenc-műveket adtak elő Biró Zsolt, Molnár Katalin, Kovács László, László Attila vezényletével és Filtner Tünde tanárnő zongorakíséretével. A sikeres bemutatkozás után elhatároztuk, hogy Erdély-szerte és Isten segítségével messzebbre is elvisszük az együtt éneklés örömét. Köszönetet mondunk minden karnagynak, dalosnak, szervezőnek, támogatónak és külön a borzsovaiaknak a Pogány-havasra és a Szent László kápolnájához való kirándulás élményéért! László Attila karnagy. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2014. november 26.
Délvidéken énekelt a kórus
A gyergyószentmiklósi Ipartestület Férfikara szerbiai ünnepségről érkezett haza. A délvidéki Csókán a II. Rákóczi Ferenc Magyar Művelődési Egyesület meghívásának tettek eleget. A gyergyói dalosok hazajöttek, de nincs idő pihenésre, zsúfolt a programjuk – tudtuk meg Jakab-Bálint Mártontól, a férfikórus elnökétől.
„A férfikar a IV. Magyar Nemzeti Népdalkórus Fesztiválon lépett fel, versenyen kívüli meghívottként vettünk részt a rendezvényen. Az ottani Rákóczi Férfikarral 2006 óta van kapcsolatunk, azóta minden nagyobb rendezvényünkre meghívjuk egymást, a hétvégi rendezvényen harmadszorra láttak vendégül minket. A két kórus közötti kapcsolat a tagok közti barátságra épül, ami az évek során alakult ki, ismerjük egymás családjait, hisz mindig a családoknál szállunk meg, így elég szoros viszonyt ápolunk” – számolt be portálunknak a férfikórus elnöke.
Mint megtudtuk, a gyergyóiak vendégek voltak e rendezvényen, minősítésért nem jelentkeztek a népdalkórusok megmérettetésén. Molnár Katalin karnagy vezetésével székely ruhában, az alkalomhoz illően három népdalfeldolgozást adtak elő, mely nagy sikernek örvendett. A rendezvény keretében részt vettek II. Rákóczi Ferenc nemrég felavatott szobrának koszorúzási ünnepségén, majd a környék nevezetességit is meglátogatták. „Zenta város múzeumát, a városháza épületét is megtekintettük, majd elutaztunk Bácsra, ahol egy 11. századi ferences templomot látogattunk meg, itt szépen szólt a Hej, én édes jó Istenem... című énekünk” – emlékezett vissza a felemelő pillanatokra Jakab-Bálint Márton.
A jelenleg 34 aktív tagot számláló férfikarhoz az utóbbi időben több új tag is csatlakozott. Az év utolsó hónapja zsúfolt lesz a kórus számára. „Szombaton a férfikórus veszi jelképesen örökbe az Együtt, egymásért, szentmiklósiakért! program keretében a Sláger Centerben felállított adománydobozt és fel is lépünk egy rövid műsorral. Advent első vasárnapján a városi gyertyagyújtási ünnepségen is énekelünk, és készülünk a karácsonyi koncertre, melyre a Szent-Miklós-templomban kerül sor. A Szent Miklós Napi rendezvények keretében részt veszünk a főzőversenyen, a forraltbor-készítő versenyen és a seregszemlén is” – sorolta a férfikar elnöke a programot.
Baricz Tamás Imola
Székelyhon.ro
A gyergyószentmiklósi Ipartestület Férfikara szerbiai ünnepségről érkezett haza. A délvidéki Csókán a II. Rákóczi Ferenc Magyar Művelődési Egyesület meghívásának tettek eleget. A gyergyói dalosok hazajöttek, de nincs idő pihenésre, zsúfolt a programjuk – tudtuk meg Jakab-Bálint Mártontól, a férfikórus elnökétől.
„A férfikar a IV. Magyar Nemzeti Népdalkórus Fesztiválon lépett fel, versenyen kívüli meghívottként vettünk részt a rendezvényen. Az ottani Rákóczi Férfikarral 2006 óta van kapcsolatunk, azóta minden nagyobb rendezvényünkre meghívjuk egymást, a hétvégi rendezvényen harmadszorra láttak vendégül minket. A két kórus közötti kapcsolat a tagok közti barátságra épül, ami az évek során alakult ki, ismerjük egymás családjait, hisz mindig a családoknál szállunk meg, így elég szoros viszonyt ápolunk” – számolt be portálunknak a férfikórus elnöke.
Mint megtudtuk, a gyergyóiak vendégek voltak e rendezvényen, minősítésért nem jelentkeztek a népdalkórusok megmérettetésén. Molnár Katalin karnagy vezetésével székely ruhában, az alkalomhoz illően három népdalfeldolgozást adtak elő, mely nagy sikernek örvendett. A rendezvény keretében részt vettek II. Rákóczi Ferenc nemrég felavatott szobrának koszorúzási ünnepségén, majd a környék nevezetességit is meglátogatták. „Zenta város múzeumát, a városháza épületét is megtekintettük, majd elutaztunk Bácsra, ahol egy 11. századi ferences templomot látogattunk meg, itt szépen szólt a Hej, én édes jó Istenem... című énekünk” – emlékezett vissza a felemelő pillanatokra Jakab-Bálint Márton.
A jelenleg 34 aktív tagot számláló férfikarhoz az utóbbi időben több új tag is csatlakozott. Az év utolsó hónapja zsúfolt lesz a kórus számára. „Szombaton a férfikórus veszi jelképesen örökbe az Együtt, egymásért, szentmiklósiakért! program keretében a Sláger Centerben felállított adománydobozt és fel is lépünk egy rövid műsorral. Advent első vasárnapján a városi gyertyagyújtási ünnepségen is énekelünk, és készülünk a karácsonyi koncertre, melyre a Szent-Miklós-templomban kerül sor. A Szent Miklós Napi rendezvények keretében részt veszünk a főzőversenyen, a forraltbor-készítő versenyen és a seregszemlén is” – sorolta a férfikar elnöke a programot.
Baricz Tamás Imola
Székelyhon.ro
2015. május 8.
A Száztagú Székely Férfikórus Sepsiszentgyörgyön (III. magyar kóruszene napja )
Igen, létezik, és 2014 júniusában Csíkszépvízen, Csíkszeredában be is mutatkozott a Száztagú Székely Férfikórus. Története 2013 májusában kezdődött, amikor a székelyudvarhelyi Székely Dalegylet Férfikórusának 145. évfordulójára hívták Gyergyószentmiklós Ipartestületi Férfikarát és a sepsiszentgyörgyi Kónya Ádám Művelődési Ház Magyar Férfidalárdáját.
Együtt a három férfikar igazi dalos ünneppé varázsolta a jubileumi találkozót. A hangverseny sikerén felbuzdulva vetődött fel a gondolat: miért ne énekelhetnénk máskor is együtt? Így jött létre a csíkszépvízi dalostalálkozó, amelyen a csíkborzsovai római katolikus templom férfikórusának bevonásával, felemelő hangulatban megszületett a Száztagú Székely Férfikórus. A csíkszépvízi, csíkszeredai bemutatkozás után a sepsiszentgyörgyi Magyar Férfidalárda vállalta magára a következő találkozó megszervezését, erre hívjuk most a közönséget. A május 7–10. közötti dalos táborozás során a négy kórus közös próbákon, kirándulásokon és hangversenyeken vesz részt. Sepsiszentgyörgy kóruszenét kedvelő közönsége a Száztagú Székely Férfikórust a Krisztus Király római katolikus templomban május 9-én 19 órától hallgathatja meg: előbb külön-külön, majd együtt énekel a székelyudvarhelyi, csíkborzsovai, gyergyószentmiklósi és sepsiszentgyörgyi férfikar. A műsoron Schubert-, Erkel-, Liszt-, Verdi-, Kodály-, Bárdos Lajos, Gebhardi-, Zsasskovszky-, Gárdonyi Zoltán-, Vásárhelyi Zoltán-, Karai József-dalok, operarészletek mellett népdalok, katona- és legénynóták, valamint egy megzenésített Farkas Árpád-vers is szerepel. Karnagyok: Kovács László, Bíró Zsolt-Imre, Molnár Katalin, Jakab Árpád, zongorán közreműködik Filtner Tünde.
László Attila
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Igen, létezik, és 2014 júniusában Csíkszépvízen, Csíkszeredában be is mutatkozott a Száztagú Székely Férfikórus. Története 2013 májusában kezdődött, amikor a székelyudvarhelyi Székely Dalegylet Férfikórusának 145. évfordulójára hívták Gyergyószentmiklós Ipartestületi Férfikarát és a sepsiszentgyörgyi Kónya Ádám Művelődési Ház Magyar Férfidalárdáját.
Együtt a három férfikar igazi dalos ünneppé varázsolta a jubileumi találkozót. A hangverseny sikerén felbuzdulva vetődött fel a gondolat: miért ne énekelhetnénk máskor is együtt? Így jött létre a csíkszépvízi dalostalálkozó, amelyen a csíkborzsovai római katolikus templom férfikórusának bevonásával, felemelő hangulatban megszületett a Száztagú Székely Férfikórus. A csíkszépvízi, csíkszeredai bemutatkozás után a sepsiszentgyörgyi Magyar Férfidalárda vállalta magára a következő találkozó megszervezését, erre hívjuk most a közönséget. A május 7–10. közötti dalos táborozás során a négy kórus közös próbákon, kirándulásokon és hangversenyeken vesz részt. Sepsiszentgyörgy kóruszenét kedvelő közönsége a Száztagú Székely Férfikórust a Krisztus Király római katolikus templomban május 9-én 19 órától hallgathatja meg: előbb külön-külön, majd együtt énekel a székelyudvarhelyi, csíkborzsovai, gyergyószentmiklósi és sepsiszentgyörgyi férfikar. A műsoron Schubert-, Erkel-, Liszt-, Verdi-, Kodály-, Bárdos Lajos, Gebhardi-, Zsasskovszky-, Gárdonyi Zoltán-, Vásárhelyi Zoltán-, Karai József-dalok, operarészletek mellett népdalok, katona- és legénynóták, valamint egy megzenésített Farkas Árpád-vers is szerepel. Karnagyok: Kovács László, Bíró Zsolt-Imre, Molnár Katalin, Jakab Árpád, zongorán közreműködik Filtner Tünde.
László Attila
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2015. május 17.
Száztagú Székely Férfikórus
A sepsiszentgyörgyi Krisztus Király római katolikus templomban május 9-én este megtartották a Száztagú Székely Férfikórus hangversenyét a 3. Magyar Kóruszene Nap alkalmából, a Kónya Ádám Művelődési Ház és a Pro Cultura Alapítvány szervezésében. Az ünnepi hangversenyen fellépett a csík-borzsovai férfikórus, a gyergyószentmiklósi Ipartestület Férfikara, a székelyudvarhelyi Székely Dalegylet férfikórusa, valamint a házigazda szerepét is betöltő, a Kónya Ádám Művelődési Ház Magyar Férfidalárdája. A műsoron Schubert-, Erkel-, Liszt-, Verdi-, Kodály-, Bárdos Lajos-, Gebhardi-, Zasskovszky-, Gárdonyi Zoltán-, Vásárhelyi Zoltán-, Karai József-dalok, -operarészletek mellett népdalok, katona- és legénynóták, s egy megzenésített Farkas Árpád-vers is szerepelt. A karnagyok Kovács László, Bíró Zsolt-Imre, Molnár Katalin, Jakab Árpád voltak, zongorán közreműködött Filtner Tünde. A Száztagú Székely Férfikórust alkotó kórusok vasárnap dalos szolgálattal vettek részt a sepsiszentgyörgyi egyházak istentiszteletein, szentmiséin.
László Attila sepsiszentgyörgyi karnagy így emlékezik vissza a Száztagú Székely Kórus születésére: „Története 2013 májusában kezdődött, amikor a székelyudvarhelyi Székely Dalegylet Férfikórusának 145. évfordulójára hívták Gyergyószentmiklós Ipartestületi Férfikarát és a sepsiszentgyörgyi Kónya Ádám művelődési ház Magyar Férfidalárdáját. Együtt a három férfikar igazi dalos ünneppé varázsolta a jubileumi találkozót. A hangverseny sikerén felbuzdulva vetődött fel a gondolat: miért ne énekelhetnénk máskor is együtt? Így jött létre a csíkszépvízi dalostalálkozó, amelyen a csíkborzsovai római katolikus templom férfikórusának bevonásával, felemelő hangulatban megszületett a Száztagú Székely Férfikórus.”
Józsa Zsuzsa
Vasárnap (Kolozsvár)
A sepsiszentgyörgyi Krisztus Király római katolikus templomban május 9-én este megtartották a Száztagú Székely Férfikórus hangversenyét a 3. Magyar Kóruszene Nap alkalmából, a Kónya Ádám Művelődési Ház és a Pro Cultura Alapítvány szervezésében. Az ünnepi hangversenyen fellépett a csík-borzsovai férfikórus, a gyergyószentmiklósi Ipartestület Férfikara, a székelyudvarhelyi Székely Dalegylet férfikórusa, valamint a házigazda szerepét is betöltő, a Kónya Ádám Művelődési Ház Magyar Férfidalárdája. A műsoron Schubert-, Erkel-, Liszt-, Verdi-, Kodály-, Bárdos Lajos-, Gebhardi-, Zasskovszky-, Gárdonyi Zoltán-, Vásárhelyi Zoltán-, Karai József-dalok, -operarészletek mellett népdalok, katona- és legénynóták, s egy megzenésített Farkas Árpád-vers is szerepelt. A karnagyok Kovács László, Bíró Zsolt-Imre, Molnár Katalin, Jakab Árpád voltak, zongorán közreműködött Filtner Tünde. A Száztagú Székely Férfikórust alkotó kórusok vasárnap dalos szolgálattal vettek részt a sepsiszentgyörgyi egyházak istentiszteletein, szentmiséin.
László Attila sepsiszentgyörgyi karnagy így emlékezik vissza a Száztagú Székely Kórus születésére: „Története 2013 májusában kezdődött, amikor a székelyudvarhelyi Székely Dalegylet Férfikórusának 145. évfordulójára hívták Gyergyószentmiklós Ipartestületi Férfikarát és a sepsiszentgyörgyi Kónya Ádám művelődési ház Magyar Férfidalárdáját. Együtt a három férfikar igazi dalos ünneppé varázsolta a jubileumi találkozót. A hangverseny sikerén felbuzdulva vetődött fel a gondolat: miért ne énekelhetnénk máskor is együtt? Így jött létre a csíkszépvízi dalostalálkozó, amelyen a csíkborzsovai római katolikus templom férfikórusának bevonásával, felemelő hangulatban megszületett a Száztagú Székely Férfikórus.”
Józsa Zsuzsa
Vasárnap (Kolozsvár)
2016. november 14.
Székely Árpádot is díjazta a Dalosszövetség
Beszámolóval, díjkiosztással és a 80 éve született marosvásárhelyi származású zeneszerző, Szabó Csaba (1936–2003) emléke előtt tisztelgő kórushangversennyel ünnepelte fennállásának 95. évfordulóját szombaton a Romániai Magyar Dalösszövetség (RMD). Tóth-Guttman Emese, az RMD elnöke örömmel nyugtázta, hogy a civil szervezet célkitűzései ugyanazok, mint 95 évvel ezelőtt: az Éneklő Erdély megteremtése Bartók Béla és Kodály Zoltán szellemében. A közgyűlésnek és díjkiosztásnak idén is a Református Kollégium díszterme adott otthont, míg a színvonalas koncertet az Egyetemiek Háza nagytermében tartották. A koncertet megtisztelte jelenlétével a zeneszerző özvegye, Szabó Csabáné Szántó Klaudia asszony is. (Képünkön: Székely Árpád karnagy, a Református Kollégium igazgatója Tóth-Guttman Emesétől vette át a Jagamas János-díjat, a felvételt Rohonyi D. Iván készítette)
Oláh József református lelkipásztor igeolvasása után Székely Árpád, a Református Kollégium igazgatója, valamint az EMKE részéről Bartha Katalin Ágnes köszöntötte a jelenlévőket.
– A 95 éves RMD célkitűzései mind a mai napig nem változtak. Fő célunk és kötelességünk az Éneklő Erdély megteremtése Kodály és Bartók szellemében. Ezt főleg a kórustalálkozók révén valósítjuk meg: Erdély minden régiójában szervezünk kórustalálkozókat felnőtteknek és gyerekeknek, a tömb- és a szórványmagyarságban egyaránt – hangsúlyozta Tóth-Guttman Emese, az RMD elnöke. Örvendetesnek nevezte, hogy a magyar iskolákban újraszerveződnek az énekkarok, és ezáltal bővülhet a Dalosszövetség ifjúsági énekkarainak sora. Támogatják továbbá a népdaléneklési versenyek, zenei táborok, továbbképzések szervezését – ezek a tevékenységek egyúttal közösségépítő jellegűek, amelyek értéket, harmóniát, a szép élet stílusát alakítják ki, fűzte hozzá. Ezt követően Köllő Ferenc a Hargita megyei kórusmozgalomról, Sógor Magda pedig az egyházzenei eseményekről értekezett. Dáné Tibor Kálmán, a Művelődés főszerkesztője és Kovács András marosvásárhelyi karnagy bemutatta a folyóirat azon mellékletét, amely tizenkét magyar népdalfeldolgozást tartalmaz.
Évek óta szokás, hogy a díjazottak tevékenységéről rövid videoklipet vetítenek, ám az idei első kitüntetett esetében erre nem volt szükség: a Jagamas János-díjjal jutalmazott Székely Árpád igazgató-karnagy énekkari csoportja ugyanis „élő videoklippel” örvendeztette meg a hallgatóságot.
– Székely Árpád szakmai felkészültsége kiváló, doktori értekezését az énekkar egyéni hangzásáról írta. Koncertjein az áhítat, a bensőségesség kristálytiszta élményét élhetjük meg. Énekkara az éneklő esztétikai élmény bizonyosságával van jelen a kulturális és egyházi eseményeken, a történelmi évfordulók ünneplésekor, a karácsonyi koncertek és kórusfesztiválok alkalmával. Ars poeticája több mint negyedszázada így határozható meg: a közösség szolgálata a zenei szépség jegyében – olvasta fel Angi István zeneesztéta méltatását Tóth-Guttman Emese, majd a jelenlévők hosszas tapssal fejezték ki a díjazott iránti elismerésüket.
Gergely Gábor kézdivásárhelyi kántor-tanárt Zsizsmann Rezső-díjjal tüntették ki. Az életút ismertetése mellett Fórika Balázs a laudált szerénységét, segítőkészségét, szakmai kiválóságát emelte ki. A díjat Zsizsmann Endre lelkipásztor, a díj névadójának dédunokája adta át.
– Máyer Róbert a közjó szolgálatába állította munkásságát. Mindent szűkebb hazája, a Székelyföld, a kórusmuzsika, a klasszikus és a népzene szolgálatába állított. Önzetlen oktató-nevelő tevékenysége mellett karmesterként is helytáll, fúvóstáborokat szervez – mondta a Rónai Antal-díj idei kitüntetettjéről Köllő Ferenc székelyföldi tanár-karnagy. A díjat a zeneszerző fia, Rónai Ádám hegedűművész adta át.
– Fülöp Judit zeneszeretete meghatározó pedagógusi pályafutása során. Óvónőként nagy hangsúlyt fektetett a gyermekek zenei nevelésére, a népi hagyományok ápolására és átadására. A gyermekek számára vetélkedőket szervezett, énekkart alapított, továbbá létrehozta a szovátai Intermezzo kamarakórust, ahol a tagok az együtténeklés öröméért, a zene szeretetért gyűlnek össze, nagy hiányt pótolva a város énekkari kultúrájában. Fülöp Judit bátor, mert megvalósította azt, amit követendőnek tartott. A kisvárosban az egyetemes zeneirodalom alkotásait adta elő, nem félt a kudarctól, az emberek véleményétől, merte vállalni önmagát – magyarázta a Márkos Albert-díj kitüntetettjéről Orosz Pál József.
A búzásbesenyői vegyeskar vezetőjét, Szakács Zoltán tanár-karnagyot Seprődi János-díjjal tüntették ki. Kovács András marosvásárhelyi karnagy ismertette a fiatal szakember életútját, majd kijelentette: az elismerés jó kezekbe került.
A negyedik alkalommal kiosztott Guttman Mihály-díjat a karnagy fia, Guttmann Szabolcs építész adta át Bartha Ilona marosújvári karnagynak. Laudációjában Fórika Éva zenetanár a díjazott sokoldalú tevékenységét, a kórus iránti gondosságát méltatta.
Ünnepi hangverseny volt a javából a Szabó Csaba-emlékhangverseny, ahol hét kórus lépett színpadra: a S. Toduță Zenei Főgimnázium V–VIII.osztályos magyar diákjait tömörítő kórus (karnagy: Kállay-Miklós Tünde), a Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Teológiai Líceum kamarakórusa (Farkas László), a marosvásárhelyi Nagy István Ifjúsági Kamarakórus (Kovács András), a Gyergyószentmiklósi Ipartestület Férfikara (Molnár Katalin), a BBTE Református Tanárképző Karának kamarakórusa (Windhager-Geréd Erzsébet), a csíkszeredai Lux Aurumque Kamarakórus (Ványolós András) és a kolozsvári Guttman Mihály Pedagóguskórus (Bedő Ágnes). Illesse dicséret a karnagyokat elsősorban a művek betanításáért, másrészt a zeneművek kiválasztásáért: minden kórus azokat a darabokat énekelte el, amelyek megfeleltek az együttes felkészültségének, zenei képességének. Biztos vagyok abban, hogy ezeket a műveket nem volt könnyű feladat elsajátítani egy nem (csak) profi énekesekből álló kórusnak, ám az eredmény kitűnőre sikeredett.
Megbizonyosodhattunk arról, hogy Szabó Csaba munkásságát elsősorban nekünk, erdélyi magyaroknak kell megőriznünk, hiszen a zeneszerző életének javát Marosvásárhelyen töltötte. Kompozíciói a szépség megmutatkozására összpontosító, időtálló, értékes alkotások. Jó lenne, ha az erdélyi karnagyok ezt követően minél több Szabó Csaba-kórusművet iktatnának a repertoárjukba.
Nagy-Hintós Diana
Szabadság (Kolozsvár)
Beszámolóval, díjkiosztással és a 80 éve született marosvásárhelyi származású zeneszerző, Szabó Csaba (1936–2003) emléke előtt tisztelgő kórushangversennyel ünnepelte fennállásának 95. évfordulóját szombaton a Romániai Magyar Dalösszövetség (RMD). Tóth-Guttman Emese, az RMD elnöke örömmel nyugtázta, hogy a civil szervezet célkitűzései ugyanazok, mint 95 évvel ezelőtt: az Éneklő Erdély megteremtése Bartók Béla és Kodály Zoltán szellemében. A közgyűlésnek és díjkiosztásnak idén is a Református Kollégium díszterme adott otthont, míg a színvonalas koncertet az Egyetemiek Háza nagytermében tartották. A koncertet megtisztelte jelenlétével a zeneszerző özvegye, Szabó Csabáné Szántó Klaudia asszony is. (Képünkön: Székely Árpád karnagy, a Református Kollégium igazgatója Tóth-Guttman Emesétől vette át a Jagamas János-díjat, a felvételt Rohonyi D. Iván készítette)
Oláh József református lelkipásztor igeolvasása után Székely Árpád, a Református Kollégium igazgatója, valamint az EMKE részéről Bartha Katalin Ágnes köszöntötte a jelenlévőket.
– A 95 éves RMD célkitűzései mind a mai napig nem változtak. Fő célunk és kötelességünk az Éneklő Erdély megteremtése Kodály és Bartók szellemében. Ezt főleg a kórustalálkozók révén valósítjuk meg: Erdély minden régiójában szervezünk kórustalálkozókat felnőtteknek és gyerekeknek, a tömb- és a szórványmagyarságban egyaránt – hangsúlyozta Tóth-Guttman Emese, az RMD elnöke. Örvendetesnek nevezte, hogy a magyar iskolákban újraszerveződnek az énekkarok, és ezáltal bővülhet a Dalosszövetség ifjúsági énekkarainak sora. Támogatják továbbá a népdaléneklési versenyek, zenei táborok, továbbképzések szervezését – ezek a tevékenységek egyúttal közösségépítő jellegűek, amelyek értéket, harmóniát, a szép élet stílusát alakítják ki, fűzte hozzá. Ezt követően Köllő Ferenc a Hargita megyei kórusmozgalomról, Sógor Magda pedig az egyházzenei eseményekről értekezett. Dáné Tibor Kálmán, a Művelődés főszerkesztője és Kovács András marosvásárhelyi karnagy bemutatta a folyóirat azon mellékletét, amely tizenkét magyar népdalfeldolgozást tartalmaz.
Évek óta szokás, hogy a díjazottak tevékenységéről rövid videoklipet vetítenek, ám az idei első kitüntetett esetében erre nem volt szükség: a Jagamas János-díjjal jutalmazott Székely Árpád igazgató-karnagy énekkari csoportja ugyanis „élő videoklippel” örvendeztette meg a hallgatóságot.
– Székely Árpád szakmai felkészültsége kiváló, doktori értekezését az énekkar egyéni hangzásáról írta. Koncertjein az áhítat, a bensőségesség kristálytiszta élményét élhetjük meg. Énekkara az éneklő esztétikai élmény bizonyosságával van jelen a kulturális és egyházi eseményeken, a történelmi évfordulók ünneplésekor, a karácsonyi koncertek és kórusfesztiválok alkalmával. Ars poeticája több mint negyedszázada így határozható meg: a közösség szolgálata a zenei szépség jegyében – olvasta fel Angi István zeneesztéta méltatását Tóth-Guttman Emese, majd a jelenlévők hosszas tapssal fejezték ki a díjazott iránti elismerésüket.
Gergely Gábor kézdivásárhelyi kántor-tanárt Zsizsmann Rezső-díjjal tüntették ki. Az életút ismertetése mellett Fórika Balázs a laudált szerénységét, segítőkészségét, szakmai kiválóságát emelte ki. A díjat Zsizsmann Endre lelkipásztor, a díj névadójának dédunokája adta át.
– Máyer Róbert a közjó szolgálatába állította munkásságát. Mindent szűkebb hazája, a Székelyföld, a kórusmuzsika, a klasszikus és a népzene szolgálatába állított. Önzetlen oktató-nevelő tevékenysége mellett karmesterként is helytáll, fúvóstáborokat szervez – mondta a Rónai Antal-díj idei kitüntetettjéről Köllő Ferenc székelyföldi tanár-karnagy. A díjat a zeneszerző fia, Rónai Ádám hegedűművész adta át.
– Fülöp Judit zeneszeretete meghatározó pedagógusi pályafutása során. Óvónőként nagy hangsúlyt fektetett a gyermekek zenei nevelésére, a népi hagyományok ápolására és átadására. A gyermekek számára vetélkedőket szervezett, énekkart alapított, továbbá létrehozta a szovátai Intermezzo kamarakórust, ahol a tagok az együtténeklés öröméért, a zene szeretetért gyűlnek össze, nagy hiányt pótolva a város énekkari kultúrájában. Fülöp Judit bátor, mert megvalósította azt, amit követendőnek tartott. A kisvárosban az egyetemes zeneirodalom alkotásait adta elő, nem félt a kudarctól, az emberek véleményétől, merte vállalni önmagát – magyarázta a Márkos Albert-díj kitüntetettjéről Orosz Pál József.
A búzásbesenyői vegyeskar vezetőjét, Szakács Zoltán tanár-karnagyot Seprődi János-díjjal tüntették ki. Kovács András marosvásárhelyi karnagy ismertette a fiatal szakember életútját, majd kijelentette: az elismerés jó kezekbe került.
A negyedik alkalommal kiosztott Guttman Mihály-díjat a karnagy fia, Guttmann Szabolcs építész adta át Bartha Ilona marosújvári karnagynak. Laudációjában Fórika Éva zenetanár a díjazott sokoldalú tevékenységét, a kórus iránti gondosságát méltatta.
Ünnepi hangverseny volt a javából a Szabó Csaba-emlékhangverseny, ahol hét kórus lépett színpadra: a S. Toduță Zenei Főgimnázium V–VIII.osztályos magyar diákjait tömörítő kórus (karnagy: Kállay-Miklós Tünde), a Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Teológiai Líceum kamarakórusa (Farkas László), a marosvásárhelyi Nagy István Ifjúsági Kamarakórus (Kovács András), a Gyergyószentmiklósi Ipartestület Férfikara (Molnár Katalin), a BBTE Református Tanárképző Karának kamarakórusa (Windhager-Geréd Erzsébet), a csíkszeredai Lux Aurumque Kamarakórus (Ványolós András) és a kolozsvári Guttman Mihály Pedagóguskórus (Bedő Ágnes). Illesse dicséret a karnagyokat elsősorban a művek betanításáért, másrészt a zeneművek kiválasztásáért: minden kórus azokat a darabokat énekelte el, amelyek megfeleltek az együttes felkészültségének, zenei képességének. Biztos vagyok abban, hogy ezeket a műveket nem volt könnyű feladat elsajátítani egy nem (csak) profi énekesekből álló kórusnak, ám az eredmény kitűnőre sikeredett.
Megbizonyosodhattunk arról, hogy Szabó Csaba munkásságát elsősorban nekünk, erdélyi magyaroknak kell megőriznünk, hiszen a zeneszerző életének javát Marosvásárhelyen töltötte. Kompozíciói a szépség megmutatkozására összpontosító, időtálló, értékes alkotások. Jó lenne, ha az erdélyi karnagyok ezt követően minél több Szabó Csaba-kórusművet iktatnának a repertoárjukba.
Nagy-Hintós Diana
Szabadság (Kolozsvár)
2016. november 21.
Szabó Csaba zeneszerzőre emlékeztünk
A Romániai Magyar Dalosszövetség (RMD) szombaton, november 12-én a kolozsvári Református Kollégium dísztermében tartotta közgyűlését. Az évi tevékenységekről szóló beszámolók, majd az azokat követő hozzászólások után került sor a szövetség tevékenységének különböző területein kimagasló eredményt elért tagok kitüntetésére. Örömünkre a kitüntetettek között volt a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Zenei Tagozatának 2011-ben diplomázott fiatal zenetanár-karnagya, Szakács Zoltán, aki iskolai munkája mellett megyénk két községének kórusát is vezeti: a búzásbesenyői Gaudete kamarakórust és a mezőpaniti Vivit vegyes kart. Kórusvezetői és szervezői munkásságának elismeréseként a Seprődi János nevét viselő díjat vehette át.
A Művelődés folyóirat főszerkesztője, Dáné Tibor Kálmán bemutatta a lap Félre tőlem, búbánat című mellékletét, mely az RMDSZ, a COMMUNITAS ALAPÍTVÁNY és az EMKE támogatásával karvezetőink számára készült, és erdélyi szerzők 12 népdal vegyes kari feldolgozását tartalmazza.
A tavaly a szövetség Vermesy Péter zeneszerzőre emlékezett, az idén a közgyűlés után, délután 4 órától a Babes–Bolyai Tudományegyetem Auditorium Maximum termében az egybegyűltek In memoriam Szabó Csaba (1936 – 2003) ünnepi kórushangversenyét hallgatták meg. A nagy sikerű hangversenyen hét kórus a zeneszerző műveiből összeállított műsorát mutatta be. Fellépett a kolozsvári Sigismund Toduta Zenei Főgimnázium V-VIII. osztályos kórusa, karnagy: Kállay Miklós Tünde, a gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Teológiai Líceum Férfikara, karnagy: ft. Farkas László, a marosvásárhelyi Nagy István Ifjúsági Kamarakórus, karnagy: Kovács András, a Gyergyószentmiklósi Ipartestület Férfikara, karnagy: Molnár Katalin, a kolozsvári BBTE Református Tanárképző Kamarakórusa, karnagy: dr. Windhager Geréd Erzsébet, a csíkszeredai Lux Aurumque Kamarakórus, művészeti vezető: Ványolós András, valamint a kolozsvári Guttman Mihály Pedagóguskórus, karnagy: Bedő Ágnes.
A fellépő kórusok vezetőinek az RMD elnöke, Guttman Emese karnagy emléklapot adott át, a zeneszerző özvegye pedig az Üvegszilánkok között című Szabó Csaba-emlékkönyvvel ajándékozta meg a karnagyokat.
Kovács András
Népújság (Marosvásárhely)
A Romániai Magyar Dalosszövetség (RMD) szombaton, november 12-én a kolozsvári Református Kollégium dísztermében tartotta közgyűlését. Az évi tevékenységekről szóló beszámolók, majd az azokat követő hozzászólások után került sor a szövetség tevékenységének különböző területein kimagasló eredményt elért tagok kitüntetésére. Örömünkre a kitüntetettek között volt a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Zenei Tagozatának 2011-ben diplomázott fiatal zenetanár-karnagya, Szakács Zoltán, aki iskolai munkája mellett megyénk két községének kórusát is vezeti: a búzásbesenyői Gaudete kamarakórust és a mezőpaniti Vivit vegyes kart. Kórusvezetői és szervezői munkásságának elismeréseként a Seprődi János nevét viselő díjat vehette át.
A Művelődés folyóirat főszerkesztője, Dáné Tibor Kálmán bemutatta a lap Félre tőlem, búbánat című mellékletét, mely az RMDSZ, a COMMUNITAS ALAPÍTVÁNY és az EMKE támogatásával karvezetőink számára készült, és erdélyi szerzők 12 népdal vegyes kari feldolgozását tartalmazza.
A tavaly a szövetség Vermesy Péter zeneszerzőre emlékezett, az idén a közgyűlés után, délután 4 órától a Babes–Bolyai Tudományegyetem Auditorium Maximum termében az egybegyűltek In memoriam Szabó Csaba (1936 – 2003) ünnepi kórushangversenyét hallgatták meg. A nagy sikerű hangversenyen hét kórus a zeneszerző műveiből összeállított műsorát mutatta be. Fellépett a kolozsvári Sigismund Toduta Zenei Főgimnázium V-VIII. osztályos kórusa, karnagy: Kállay Miklós Tünde, a gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Teológiai Líceum Férfikara, karnagy: ft. Farkas László, a marosvásárhelyi Nagy István Ifjúsági Kamarakórus, karnagy: Kovács András, a Gyergyószentmiklósi Ipartestület Férfikara, karnagy: Molnár Katalin, a kolozsvári BBTE Református Tanárképző Kamarakórusa, karnagy: dr. Windhager Geréd Erzsébet, a csíkszeredai Lux Aurumque Kamarakórus, művészeti vezető: Ványolós András, valamint a kolozsvári Guttman Mihály Pedagóguskórus, karnagy: Bedő Ágnes.
A fellépő kórusok vezetőinek az RMD elnöke, Guttman Emese karnagy emléklapot adott át, a zeneszerző özvegye pedig az Üvegszilánkok között című Szabó Csaba-emlékkönyvvel ajándékozta meg a karnagyokat.
Kovács András
Népújság (Marosvásárhely)
2017. szeptember 4.
Közösségüket ünnepelték (Olasztelek)
A hagyományhoz híven idén is szeptember első hétvégéjén tartották az olaszteleki falutalálkozót. A háromnapos ünnepség során volt tudományos és táncos előadás, fényképkiállítás, megemlékeztek a meghurcoltakról, szabadtéri játékokon lehetett részt venni, és aki bírta, estébe nyúlóan nótázhatott.
Péntek délelőtt Bene László bevezetésével Olasztelek múltja – a II. világháború tárgyi emlékei címmel tartottak kötetlen beszélgetést a templom előtti gesztenyefa alatt. A szervezők célja az volt, hogy az idősebb nemzedék segítségével a falu múltjának eseményeit felidézzék a fiatalabbak okulására, a történetek megmaradjanak és tovább éljenek. Szombaton Pásztori-Kupán István lelkipásztor, egyetemi tanár A magyar Szent Korona üzenete címmel értekezett a gyülekezeti közösségi házban, majd dalaink és táncaink őrzői, a Hajnalcsillag néptánccsoport, a Cygnini reneszánsz táncegyüttes, a vasárnapi iskola furulyacsoportja és a kibővített Harmónia Női Kórus lépett fel, végül Tókos Csaba Betekintés a fotók birodalmába című kiállítása volt megtekinthető a művelődési házban. Vasárnap az ünnepi istentiszteleten Pásztori-Kupán István megköszönte azt az áldást, amelyet napról napra érzünk, és az alkalmat, hogy találkozhattunk: hogy együtt lehetünk, abban a szent akarat mutatkozik meg. A lelkipásztor hangsúlyozta a szeretet fontosságát, majd arra kérte a gyülekezet tagjait, feltétel nélkül szeressék felebarátaikat, mert a legnagyobb jót akkor cselekszik. Az önkormányzat nevében Kolumbán Sándor alpolgármester köszöntötte az ünneplő közösséget, s dicsérte a falu népét, amely összefogásból jelentős eseményt hozott létre, és sikerül nemcsak megszólítania, de haza is hoznia az elszármazottakat. Tüzes-Bölöni Ferenc helybeli református lelkipásztor is a falu összetartását emelte ki: akik itt születtek és nőttek fel, bárhol is éljenek a világban, hazavágynak. Jól példázza ezt – mondotta a tiszteletes – az idei kortárstalálkozó: a szülőföld hívó szavát meghallván szinte kivétel nélkül mindenki eljött. Az 1967-ben születettek az egyházközségtől egy-egy szál virágot vettek át, majd átadták a nemzedékről nemzedékre vándoroló emlékalbumot és faragott stafétát a soron következőknek. A templomi műsor keretében fellépett a Harmónia női kórus és a fiatalok kórusa, szavalt Bene Sarolt, Máté Anikó, Rancz Gyöngyvér, Máthé Ágnes, Molnár Katalin és Tüzes-Bölöni Noémi. Tüzes-Bölöni Ferenc sajnálatát fejezte ki, amiért Markó Attila volt parlamenti képviselő és államtitkár nem lehet jelen, de tolmácsolta a Ma reggel őszre ébredtem (Olasztelek hívása) című versét. Alkalmi beszédében id. Balázsi László és Molnár Ferenc Olasztelek megtartó erejéről szólt. A templomtorony előtt Ungvári Barna András Uzonban szolgáló református lelkipásztor az emlékezés fontosságát emelte beszédje középpontjába, az olasztelekieket pedig arra kérte, elődjeik példáját tartsák örökké szem előtt, s ne torpanjanak meg, ha hirtelen nehézség tornyosul előttük. Barta Imre, a Történelmi Vitézi Rend erdővidéki székkapitánya úgy fogalmazott, a földvári fogolytáborban meghurcoltak emlékét a falunak őrizni kötelessége, hiszen annak olaszteleki áldozatai is voltak. Az emléktábla leleplezését követően a gyülekezeti házban Ungvári Barna András áldást mondott, és bemutatta a korabeli feljegyzésekből, levelekből, illetve az elmúlt években írt újságcikkekből összeállított kiállítást. Délután – bár némi eső is volt – megtartották a labdarúgó-mérkőzést, az ácsi Bakancsos Klub tagjai jóvoltából pedig szabadtéri játékokat lehetett használni. A szervezők azt ígérték, ha még rosszabbra fordul az idő, nem hagyják, hogy befolyásolja a programot.
Hecser László / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
A hagyományhoz híven idén is szeptember első hétvégéjén tartották az olaszteleki falutalálkozót. A háromnapos ünnepség során volt tudományos és táncos előadás, fényképkiállítás, megemlékeztek a meghurcoltakról, szabadtéri játékokon lehetett részt venni, és aki bírta, estébe nyúlóan nótázhatott.
Péntek délelőtt Bene László bevezetésével Olasztelek múltja – a II. világháború tárgyi emlékei címmel tartottak kötetlen beszélgetést a templom előtti gesztenyefa alatt. A szervezők célja az volt, hogy az idősebb nemzedék segítségével a falu múltjának eseményeit felidézzék a fiatalabbak okulására, a történetek megmaradjanak és tovább éljenek. Szombaton Pásztori-Kupán István lelkipásztor, egyetemi tanár A magyar Szent Korona üzenete címmel értekezett a gyülekezeti közösségi házban, majd dalaink és táncaink őrzői, a Hajnalcsillag néptánccsoport, a Cygnini reneszánsz táncegyüttes, a vasárnapi iskola furulyacsoportja és a kibővített Harmónia Női Kórus lépett fel, végül Tókos Csaba Betekintés a fotók birodalmába című kiállítása volt megtekinthető a művelődési házban. Vasárnap az ünnepi istentiszteleten Pásztori-Kupán István megköszönte azt az áldást, amelyet napról napra érzünk, és az alkalmat, hogy találkozhattunk: hogy együtt lehetünk, abban a szent akarat mutatkozik meg. A lelkipásztor hangsúlyozta a szeretet fontosságát, majd arra kérte a gyülekezet tagjait, feltétel nélkül szeressék felebarátaikat, mert a legnagyobb jót akkor cselekszik. Az önkormányzat nevében Kolumbán Sándor alpolgármester köszöntötte az ünneplő közösséget, s dicsérte a falu népét, amely összefogásból jelentős eseményt hozott létre, és sikerül nemcsak megszólítania, de haza is hoznia az elszármazottakat. Tüzes-Bölöni Ferenc helybeli református lelkipásztor is a falu összetartását emelte ki: akik itt születtek és nőttek fel, bárhol is éljenek a világban, hazavágynak. Jól példázza ezt – mondotta a tiszteletes – az idei kortárstalálkozó: a szülőföld hívó szavát meghallván szinte kivétel nélkül mindenki eljött. Az 1967-ben születettek az egyházközségtől egy-egy szál virágot vettek át, majd átadták a nemzedékről nemzedékre vándoroló emlékalbumot és faragott stafétát a soron következőknek. A templomi műsor keretében fellépett a Harmónia női kórus és a fiatalok kórusa, szavalt Bene Sarolt, Máté Anikó, Rancz Gyöngyvér, Máthé Ágnes, Molnár Katalin és Tüzes-Bölöni Noémi. Tüzes-Bölöni Ferenc sajnálatát fejezte ki, amiért Markó Attila volt parlamenti képviselő és államtitkár nem lehet jelen, de tolmácsolta a Ma reggel őszre ébredtem (Olasztelek hívása) című versét. Alkalmi beszédében id. Balázsi László és Molnár Ferenc Olasztelek megtartó erejéről szólt. A templomtorony előtt Ungvári Barna András Uzonban szolgáló református lelkipásztor az emlékezés fontosságát emelte beszédje középpontjába, az olasztelekieket pedig arra kérte, elődjeik példáját tartsák örökké szem előtt, s ne torpanjanak meg, ha hirtelen nehézség tornyosul előttük. Barta Imre, a Történelmi Vitézi Rend erdővidéki székkapitánya úgy fogalmazott, a földvári fogolytáborban meghurcoltak emlékét a falunak őrizni kötelessége, hiszen annak olaszteleki áldozatai is voltak. Az emléktábla leleplezését követően a gyülekezeti házban Ungvári Barna András áldást mondott, és bemutatta a korabeli feljegyzésekből, levelekből, illetve az elmúlt években írt újságcikkekből összeállított kiállítást. Délután – bár némi eső is volt – megtartották a labdarúgó-mérkőzést, az ácsi Bakancsos Klub tagjai jóvoltából pedig szabadtéri játékokat lehetett használni. A szervezők azt ígérték, ha még rosszabbra fordul az idő, nem hagyják, hogy befolyásolja a programot.
Hecser László / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)