"Jan. 12-én Temesváron tanácskozott az RMGE Arad és Temes megyei vezetősége. A fórumon a házigazdákat Kiss Károly megyei elnök, dr. Albert Ferenc, dr. Csősz János és dr. Fazakas Pál egyetemi tanárok, illetve a Temes megyei gazdakörök elnökei, míg a vendégeket Kocsik József Arad megyei ügyvezető elnök, valamint Molnár Gáspár, Gál Mihály, Sipos György és Szőke Endre agronómusok képviselték. A tanácskozás tárgya a féláron megszerzett kukorica-vetőmagnak Szegedről történő elszállítása, illetve a szétosztása volt, ugyanakkor megbeszélték a télen esedékes gazdaképző tanfolyamok megszervezésének lehetőségeit. - Arad, Hunyad, Krassó-Szörény és Temes megye egyazon euro-régióhoz tartozik, a közösen benyújtott pályázatok előnyösebb elbírálásban részesülnek, mintha megyénként külön-külön pályáznának. Az RMGE országos szervezetén belül külön szövetség létrehozásán dolgoznak, amelyhez a statútum most készül. /Négy megye gazdálkodói szövetségre lépnek. = Nyugati Jelen (Arad), 2001. jan. 16./"

Csatlakozás a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyesületéhez
Történelmi esemény Pécskán
Szombaton délelőtt a pécskai 2-es számú Általános Iskola dísztermében gyülekeztek az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének a meghívására a helybeli és megyebeli, továbbá Békés megyei gazdálkodók.
Házigazdaként Bacsilla Sándor iskolaigazgató üdvözölte a közel 70 résztvevőt, név szerint megemlítve a prezídiumban helyet foglaló Keszthelyi Zoltánt, a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyesületének az elnökét, Bognár Levente aradi alpolgármestert, Miodrag Stanoiov pécskai alpolgármestert, Horváth Imre AMMGE-alelnököt, Molnár Gáspár pécskai gazdaköri elnököt, a közönség soraiban helyet foglaló Sipos György és Bölöni György megyei tanácsosokat, a battonyai, valamint az újkígyósi gazdálkodókat. Kiemelt fontosságúnak tartotta a gazdamozgalmat, amelyik elősegítette az ősök által szerzett termőföldnek a megtartását, a megművelését, ami reményt ad az utódoknak való továbbadásra is. Miután mindnyájukat kellemes együttgondolkodásra, hasznos tanácskozásra hívott, gazdamódra, jó termést, magas gabonaárakat is kívánt a termelőknek.
Emelni a gazdálkodók jövedelmét
Horváth Imre AMMGE-alelnök, ülésvezetői köszöntőjében az országhatár két oldalán munkálkodó mezőgazdászok egyik legnagyobb közös gondját, a gabonatárolási lehetőségek hiányát vázolta. Mert bizonyos személyek megszerezték a nagy gabonatárolókat, amelyekben nem csak tárolják, hanem legkevesebb 30%-kal, azaz a maguk hasznával fel is nyomják annak az árát. Eközben a legtöbb gazdálkodó a kombájnból kénytelen eladni a gabonát, fél áron. Kijelentette: „Mi, (az Egyesület) nem a kereskedők, hanem a gazdálkodók jövedelmét szeretnénk növelni.”
Közös kincsünk hasznosításáért, megóvásáért
Horváth Imre köszöntője után bemutatta Keszthelyi Zoltánt, a Magyarországon bejegyzett Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyesületének az elnökét. Aki köszöntötte a megjelenteket, üdvözölte a Duna TV nézőit is, akik ugyancsak részesei lehettek e történelmi pillanatnak, amikor az anyaországi és az elszakított területek magyarságának a gazdatömörülései szövetségre lépnek a hatékonyabb pályázati lehetőségekért, a közös boldogulásért. A KMMGE létrehozását az AMMGE vezetőségével már jó néhány éve tervezik, ami végre megszületett, hivatalosan be van jegyezve a cégbíróságon, élvezi a magyar kormány támogatását. Ezt követően az Egyesületnek az egyéni, illetve társas-gazdaságok számára egyaránt előnyt jelentő céljairól beszélt. A Kárpát-medence gazdatársadalmainak óriási kincs van a kezükben: a világ egyik legjobb termőföldje, a környezet, illetve a víz. Az édesvíz ugyanis sokkal nagyobb kincs, mint azt sokan gondolnák, mivel a Föld víztartalékának csupán 3%-a édesvíz. Ami a világ jelentős részén hiányzik, a Kárpát-medencében bőségesen található, csak a magyarországi naponta 2 milliárd ember vízszükségletét tudná fedezni, nem beszélve a még értékesebb termálvíz-készletekről. A rendelkezésünkre álló kincseket azonban csak úgy lehet e globalizált világban hatékonyan felhasználni, megvédeni, ha egy országhatárokon átnyúló, hatalmas gazdaszervezetbe tömörülünk. Márciusban indulnak az EU által kiírt pályázatok, amelyeken a KMMGE már részt kíván venni. Legsürgősebben egy közös, korszerű gabonatároló megépítésének a költségeit kellene megpályázni. Ehhez azonban bizonyítaniuk kell a határon történő átívelésnek a tényét, tehát szükség van az Arad megyei, a romániai gazdákra is. A csatlakozást, a további gördülékeny kommunikációt az Egyesület leendő honlapja is szolgálni kívánja, amelyiknek az anyagaihoz hozzá is lehet szólni. Várják tehát a csatlakozókat, a használható ötleteket az itteni gazdálkodóktól is. Amíg a honlap elkészül, addig a gazdálkodók a helyi gazdaszervezeteknél jelentkezhetnek a KMMGE-ben való részvételre is. A továbbiakban felolvasta az Egyesület statútumának a fontosabb tételeit, amelyikben a közös pályáztatás mellett oktatás, gazdálkodók közötti versenyek, termelői csoportok tevékenységének a finanszírozása, kirándulások, kiadványok, gazdafórumok megszervezése, a kulturális örökség, a művelődés, az oktatás, a magyar hagyományok ápolása, neves épületeknek a karbantartása szerepel, határokon átívelve. Mindezt a magyar kormány támogatásával, az érintett kormányoknak a közreműködésével kívánják megvalósítani.
Közös értékesítésé a jövő
Az ülésvezető Keszthelyi Zoltán 25 perces előadása után vette észre, hogy tulajdonképpen átlépték a program egyik fontos pontját, a város, illetve a megyeközpont alpolgármestereinek a köszöntőit.
Miodrag Stanoiov pécskai alpolgármester románul elmondott üdvözletét, a gazdálkodással kapcsolatos németországi tapasztalatait Bacsilla Sándor ültette át magyarra. Szerinte, nem a közös termelés, hanem az összehangolt értékesítés lehet a jövő útja. Pécska viszonylatában, az országos hírű pécskai kenyér soha nem született volna meg a helybeli emberek szorgalma, sokéves tapasztalata, a helybeli gazdaszellem nélkül.
Bizalomerősödés
Bognár Levente aradi alpolgármester, a megye legnépesebb mezőgazdasági fogyasztótábora nevében történelmi pillanatnak nevezte a KMMGE megszületését, ami előmozdíthatja a saját termelőink, gazdálkodóink, feldolgozóink tevékenységét, ami iránt az aradi vásárpolgárnak is sokkal nagyobb a bizalma.
Szakmai fórum
Az utólag elmondott üdvözleteket követően vette kezdetét a szakmai fórum, ami az Egyesület vezetőtanácsa jelen lévő tagjainak az ismertetésével indult. A nevük elhangzása után röviden bemutatkoztak: Horváth Imre, az AMMGE alelnöke, nagybani gazdálkodó; Vörös Vilmos battonyai gazdálkodó a senki ellen nem irányuló, de az összetartozás eszméjében működő Egyesületnek a valós tartalommal történő megtöltését, illetve a humán erőforrás, a dolgos ember értékét emelte ki; Gáll Tamás Mihály, az Egyesület romániai alelnöke, az aradi Mezőgazdasági Kamara munkatársa a szakmai továbbképzésre nyíló lehetőségekre hívta fel a figyelmet; Molnár Gáspár, a pécskai gazdakör elnöke, a KMMGE-hez való pécskai csatlakozás jelentőségét ecsetelte, de beszédéből kiérzett a gazdatársadalom hatékonyabb összefogásának a szükségessége is; Sipos György majláthfalvi nagygazda az értékesítési gondoknak az enyhítését, a korszerű tárolókapacitás növelésében látja megvalósulni. Ugyanakkor megdicsérte Kocsik József AMMGE-elnököt, akinek oroszlánrésze van a megyei gazdaszervezet létrehozásában, folyamatos működtetésében, aminek a jótékony hatását a gazdálkodók pályázatíráskor tapasztalhatták. Tulajdonképpen Kocsik Józsefnek az említésekor vették észre a szervezők, hogy a neve kimaradt az Egyesület vezetőségi tagjai közül. Az érintett nem a nevének az említését, hanem a gazdatársadalom összefogásának, a gazdálkodás becsülete visszaszerzésének fontosságát emelte ki. Mester József pécskai gazdálkodó, nem tagja ugyan az Egyesület vezetőtanácsának, de a történelmi eseményen felolvasta 3 versét a kötetet kitevő szerzeményei közül. Rövid előadásával nagy sikert aratott.
Hasznos együttlét
Keszthelyi Zoltán lezárta a szakmai fórumot, majd a résztvevőket az iskola alagsorában lévő étkezdébe ebédre invitálta. Ahol az asztaloknál vegyesen helyet foglaló gazdálkodók, mezőgazdasági szakemberek a Gáspár József által az udvaron főzött birkagulyás, illetve a Lipták Mária főszakács és csapata által főzött és felszolgált sertésgulyást elfogyasztották a kisüsti után, majd borral öblítették le. Közben gazdamódra megbeszélték, kicserélték a gondjaikat, tapasztalataikat. A hatékonyságot jól példázza, hogy Gáll Tamás Mihály itt tudta meg egy magyarországi kollégától, hogy az Arad megyei partnert keres egy 200 ezer euró értékű határon átnyúló pályázathoz, de a dinnyetermesztők is eszmecserét folytattak. Mindnyájan élvezték a kellemes együttlétet. Olyannyira, hogy a Rab Márton billentyűs által szolgáltatott szintetizátoros, illetve harmonikás kísérettel kórusban nótáztak, sőt a majláthfalvi Szécsi Ferenc meg is forgatott egy anyaországi menyecskét.
Balta János. Nyugati Jelen (Arad)

Gazdafórum Pécskán
Felszántották a problémákat
A szakmai tájékoztató és a rendszerváltás óta felgyülemlett helyi feszültségek, általános mezőgazdasági gondok, megoldatlan problémák között lavírozott pénteken este Pécskán az RMDSZ és a gazdaszövetség szervezte fórum, amelyen végül a résztvevők ez utóbbiak fele billentették el a mérleg nyelvét, mert a látottak-hallottak alapján erre volt szükségük. „Mindenkinek igaza van” – talált célba következtetésével a vita vége fele Bartok András, majd pontokba szedve, azért elmondta véleményét az elhangzott, néha személyeskedésekbe torkollott problémákról.
A kibuggyanó gondhalmazok között szó volt, többek között a több évre nyúló, biztonságot nyújtó országos mezőgazdasági stratégia hiányáról, a brüsszeli agrárpolitika kétarcúságáról, a romániai gazdák alárendelt szerepéről (Mester József), a pécskai magyar gazdák lassan évtizedes tervéről, a közös mérlegről (Molnár Gáspár), arról, hogy hány hektárra lenne szüksége egy családnak a tisztességes megélhetéshez (a kérdést Nagy István dobta be), a Pécska környéki földekről, egykori állami társulásokról, földosztásról, a gazdák hozzáállásáról, raktározásról, értékesítési elképzeléseiről, és sorolhatnánk szinte vég nélkül a vitában szóba került kérdéseket, de volt olyan résztvevő, aki előre megírt szöveggel készülve, amolyan mini reklámbemutatóval rukkolt elő a fűszerpaprika érdekében. Horváth Imre pedig megjegyezte, az RMDSZ-nek többet kellene foglalkoznia a gazdákkal, mert „a voksok fele innen érkezik”, elmondta, az ígéretekkel ellentétben mai napig nincs mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó országos RMDSZ-alelnök, pedig nagy szükség lenne munkájára, érdekvédelmi tevékenységére, de hiányolta a vágóhidakat is: „bezáratták a régieket, és nem tettek újakat a helyükbe”. Végül Faragó Péter a szaktárca államtitkárától a fórum alatt megtudta, hogy létezik egy rendelet, amely megkönnyíti, egyszerűsíti a vágóhidak megnyitását.
A vita vélhetően lapos, rövid monológokká süllyedt volna, ha előzőleg a szakemberek támogatási, pályázati ismertetői nem ágyaznak meg. Zágoni Szabó András, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete (AMMGE) ügyvezető elnökének köszöntőjét követően Faragó Péter RMDSZ-es képviselő beszélt a gazdafórum alapötletéről, fontosságáról, majd Ioan Pop, a pécskai APIA-kirendeltség vezetője ismertette a támogatási rendszert, a kérhető szubvenciók, növénytermesztési, állattenyésztési összegeit.
Gáll Mihály, az Aradi Mezőgazdasági Kamara tanácsosa, az AMMGE alelnöke pályázati lehetőségeket ismertetett, kiemelve azt a június 1-jétől induló kiírást, amelynek célja a 40 év alatti gazdák – akik a gazdaságot szüleiktől, nagyszüleiktől örökölték, és folytatni akarják – támogatása, de létezik pályázat a 40 év fölöttieknek is rendkívül kedvező feltételekkel, ennek részleteiért őt kell megkeresni hivatalában vagy az RMDSZ székházában. Kocsik József AMMGE-elnök is azt javasolta, tájékoztatásért forduljanak az Egyesülethez, mert „mostanra összeállt a csapat” és több problémában is segíteni tudnak.
A fórumon kiderült, aki valóban pályázni akar, naprakész információkat szeretne rendeletekről, aktuális mezőgazdasági kérdésekről, annak van hova, kihez fordulnia, annak ellenére, hogy kevés a magyar szakember az állami agrárhivatalokban. Aki viszont tisztségbe került, bármikor, bárki rendelkezésére áll.
Az RMDSZ-szervezte gazdafórum második állomása ma, szombaton délelőtt Kisjenőben volt.
Irházi János