"Marosvásárhelyen, a Művelődési Palotában júl. 30-án megnyitották Molnár Dénes grafikus gyűjteményes kiállítását, abból az alkalomból, hogy a művész 50 éves. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2-3./"

A Határon Túli Magyarok Hivatala remélhetőleg hosszú időre befejezi eddigi vándoréletét és végleges otthonba költözik: a külügyminisztérium Budapest, I. kerületi, Bérc utca 13-15 sz. alatti épületébe, alig valamivel a Citadella alatt. A székház ünnepélyes átadását f. év augusztus 19-e, déli 10 órára tervezik az illetékesek, amikor is Orbán Viktor miniszterelnök Szt. István nap előestéjén felavatja a hivatal új otthonát. Az ünnepi eseményen jelen lesznek a határon túli magyarság vezetői, köztük Markó Bélával és az RMDSZ más tisztségviselőivel, továbbá egyházi vezetők és magyarországi politikusok. Az átadási ünnepség hangulatát emeli az a tárlatnyitás, amely a Bérc utcai székházban 33 határon túli képzőművész munkáit mutatja be a Hortobágyi Alkotótábor gyűjteményéből. A kiállítók a következők: Babinec József (Ungvár), Bartos József (Munkács), Bulecza Gábor (Ungvár), Földessy Péter (Munkács), Ilku Marion József (Lemberg), Jaskina Ludmilla (Ungvár), Micska Zoltán (Ungvár), Olesz Figol (Lemberg), Patyk Volodomir (Lemberg), Strauszt Katalin (Munkács), Ábrahám Jakab (Brassó), Balázs József (Gyergyóújfalu), Fazakas Tibor (Vajdahunyad), Gaál András (Csíkszereda), Kákonyi Csilla (Marosvásárhely), Márton Árpád (Csíkszereda), Mátyás József (Déva), Molnár Dénes (Marosvásárhely), Molnár Ilona (Marosvásárhely), Sütő Éva (Déva), Szabó Vilmos (Zilah), Székely Géza (Kolozsvár), Véső Ágoston (Nagybánya), Zsigmond Attila ? (Marosvásárhely), Gabrics Sinisa (Újvidék), Gyurkovics Hunor (Szabadka), Moják Aranka és Péter (Pétervárad), Salamon Árpád (Konjice-Szlovénia), Hedda-Vidmar Salamon (Konjice- Szlovénia), Duncsák Attila (Kassa), Balogh Zoltán (Ulm- Németország), Szotyori Z. Edit (Németország.) /Mi újság? Új otthonba költözik a Határon Túli Magyarok Hivatala. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./

Dec. 2-án Molnár Dénes erdélyi grafikusművész 63 munkájából nyílt kiállítás Erdélyi templomok címmel Budapesten, a Vármegye Galériában. A tárlatot az Erdély Művészetéért Alapítvány támogatta. /Erdélyi templomok - Molnár Dénes kiállítása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

Molnár Dénes /Marosvásárhely/ grafikus-festő Tordán kiállított grafikái csak egy szeletét mutatják be munkásságának. Fametszetein erdélyi templomokat, néhol várakat, vártemplomokat örökített meg, ezzel felhívta a figyelmet kulturális és történelmi értékeinkre. /Suba László: Várak, templomok. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

Elhunyt Molnár Dénes, a tollrajz szerelmese. Molnár Dénes 1947-ben született Vadasdon, a bukaresti Nicolae Grigorescu Képzőművészeti Főiskolán szerzett oklevelet (1975), majd Marosvásárhelyen tanárkodott (1990-ig a művészeti középiskolában). 1997-től a Maros Megyei Művelődési Felügyelőség tanácsosa volt. 1990-1996 között harminc albuma jelent meg fametszetekkel, szitanyomatokkal. Az elmúlt években gyermekeivel közösen állított ki. /Elhunyt Molnár Dénes. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 22./ Molnár Dénes /Vadasd, 1947. júl. 22. - Marosvásárhely, 2000. febr. 21./

Megjelent a Változó népi kultúra Havadon /Kriterion/, amely hetvenes évek közepén indult társadalomnéprajzi vizsgálat eredeményét tartalmazza. A kötet szerkesztője Nagy Olga. A fotókat Marx József fotóművész, a rajzokat Molnár Dénes grafikus készítette. /Változó népi kultúra Havadon = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./

A 380 lelkes Vadasd falu tavaly felújított temploma kicsinek bizonyult aug. 5-én. 1981-ben határozták el, hogy tízévenként találkoznak, úgyhogy ez már a harmadik falunap volt. Igét hirdetett dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, aki a református egyház kis drágagyöngyének nevezte Vadasdot, hiszen megfogyatkozott lakóinak összefogása példaadó. A gyülekezet egyperces csenddel emlékezett meg minden elhunytra, közöttük Sántha József kántortanítóra, akit 1949. augusztus 7-én meggyilkoltak a kommunista uralom pribékjei. Vadasdon megnyílt a falu képzőművész szülöttének, Molnár Dénesnek a kiállítása, a másikban pedig a székelyszentistváni faragóművész, Sándor János állította ki az erdélyi fejedelmek és nemesi családok címereiből álló gyűjteményét. A falunapra készült el Székely Ferenc Vadasdi krónikája. A falu kis történelemkönyve percek alatt elfogyott. /Bölöni Domokos: Vadasd gabonája. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 7.

"Két alkotótábor nyitotta meg kapuját Mezőpaniton. Immár harmadik alkalommal rendezik meg a Molnár Dénes Képzőművészeti Alkotótábort, valamint a Bandi Dezső néprajzkutató által kezdeményezett Bartha Sándor Kézművestábort. Júl. 22-én pedig a Monográfia Alapítvány szervezésében megtartják a Mezőségi Néptánctalálkozót. A Molnár Dénes grafikus nevével fémjelzett képzőművészeti alkotótáborban marosvásárhelyi, szovátai, kolozsvári és kecskeméti képzőművészek vesznek részt. A paniti Bartha Sándorról elnevezett kézművestábort Bandi Dezső javaslatára szervezték meg. Faragótáborként indult, de lassan helyet kapott az agyagozás, szövés, kosárfonás, rojt-bojt kötés is. A Monográfia Alapítvány létrejöttéről Konrád Béla nyugalmazott tanár falumonográfiájának megjelenését követően született az ötlet. /Antal Erika: Művészet időseknek és haladóknak. Mozgalmas kulturális hét zajlik Mezőpaniton. = Krónika (Kolozsvár), júl. 18./"

"Molnár Dénesnek /Vadasd, 1947. júl. 22. - Marosvásárhely, 2000. febr. 21./ 1997-ben, ötvenedik születésnapján nyílt meg ötvenedik egyéni tárlata. Falujában, Vadasdon tavaly tavasszal nyitották meg munkáinak, fametszeteinek állandó tárlatát. Megérdemelne egy eligazító táblát: Molnár Dénes állandó tárlata. /(bölöni): Szíve csücske volt ez a táj. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./"

Kárpátaljai és erdélyi magyar festőművészek tárlata nyílt Pécsett, a Határon Túli Magyarokért Alapítvány által létrehozott Pannon Magyar Házban. A négy Kárpát-medencei művész alkotásainak február végéig látható pécsi kiállításán bemutatják a fiatalon elhunyt erdélyi alkotó, Molnár Dénes munkáit. Fő művei közé tartozik a szászrégeni református templom százhetven festett mennyezeti kazettája, s megörökítette a művész a székelyföld templomait, Erdély várait és jelentős műemlékeit is. A kárpátaljai Tiszaújlakon élő Kolozsvári László a klasszikus realista magyar festészet hagyományainak folytatója. Az Ungváron élő Magyar László festőművész és a kárpátaljai Szürtén élő Tóth Lajos festőművész-grafikus, a Kárpátaljai Magyar Képző-és Iparművészek Révész Imre Társaságának elnöke is kiállított. /Kárpát medencei festők tárlata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./

"Molnár Dénes (Démol) festőművész Vadasdon született. Falujában kis képtár őrzi néhány alkotását. Ezek egy részét a Szent István-napok alkalmából rövidesen megnyíló kiállításon is megtekintheti a közönség Székelyszentistvánon, az általános iskolában. Molnár Dénes nagy tisztelője a Vadasdon élő Székely házaspár. Kezdeményezésükre - a gyulakuti önkormányzat jóváhagyásával - négynyelvű tábla hirdeti Havadtőn a Nyárádszereda irányába (és Vadasdra) elágazó út elején, hogy alig három kilométernyire mit láthatnak a turisták, az érdeklődők. /(bölöni): Vadasdi képtár. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 2./"

"Máj. 18-án Marosvásárhelyen bemutatták a Molnár Dénes Erdélyi műtár című kötetét. Molnár Dénes /1947-2000/ sokoldalú művész volt, képzőművészként kirándult szépirodalomba is. Verses albumának ezt a címet adta: Ordított sorok. "Erdélyi magyar művészetünk a még élő, idős mestereken kívül nem sok olyan alkotót tart számon a középgenerációból, akikre a folyamatos alkotótevékenység, a sokoldalú szakmai jártasság, hivatástudat és közösségi elkötelezettség a jellemző - írta róla 1992-ben monográfusa, képzőművész kollégája: Muhi Sándor. Nem alkudott meg, ezért a Képzőművészek Szövetsége többször is elutasította tagsági kérvényét. Az 1989 utáni "új rend" is ellenségesen viseltetett iránta, a nacionál-sovinizmus őt is kikezdte. Elkergették katedrájáról, emberségében megalázták. Elkezdte az erdélyi magyar művészekre vonatkozó adatgyűjtést, 1995-ben megjelentette ennek a könyvnek az előképét, az Erdélyi magyar képző- és iparművészek tárát. Ennek adatai még hézagosak. A teljes Tárat 1999-ben kívánta megjelentetni, azonban a kötet csak később, halála után jelenhetett meg, a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával. Az első erdélyországi művészeti tár, írta az ajánlásban, képző-, ipar-, fotó- és építőművészek, muzeológusok, tárgyi néprajzosok, műemlékvédők, műgyűjtők, művek adattára, képírók, képfaragók, aranyművesek, fundátorok, fotográfusok és festőművészek, szobrászok, grafikusok, formatervezők, építészek, műírók, műértők életrajzgyűjteménye, életművek pályaképe, elhalványuló arcképek, eltűnő műemlékek, életpályák leltára, mesterművek képtára. Műhelyek, művésztelepek, festőiskolák, mesterek, művészi sikerek listája. Erdélyi magyar és szász és román és örmény és zsidó művészek és műértők nevei sorjáznak, iskolák, műhelyek résztvevői mellett megtaláljuk a Felvidék, Kárpátalja, a Vajdaság és Szlovénia magyar képzőművészeinek a lajstromát is. A munka nem teljes, mert nem is lehet teljes egy ilyen természetű vállalkozás. Egy részük elhagyta az országot. Molnár Dénes, lám, föltette a koronát életművére. Adott utókorának egy kézikönyvet. /Bölöni Domokos: Démol erdélyi bárkája. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 31./"

A MADISZ a tizedik alkalommal szervezte meg Szovátán azt a képzőművészeti alkotótábort, ahol 20 erdélyi képzőművészeti középiskolás fiatalt fogadott. Az idén a táborvezető szaktanár Irsai Zsolt volt. Kiss Lóránt grafikus az erdélyi falképek restaurálásáról, a középkori templomok művészettörténeti értékeiről beszélt a táborlakóknak, ifj. Molnár Dénes pedig a vizuális jelképrendszerről. A fiatalok a szovátai Sánta Csaba szobrászművész műtermében láthatták, hogy készülnek a köztéri bronzszobrok. /(vajda): Alkotótábor Szovátán. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 29./

Öt éve hunyt el Molnár Dénes marosvásárhelyi grafikus, festő, megannyi jelentős képzőművészeti esemény kezdeményezője. Alkotóereje teljében, ötvenhárom évesen távozott. Február 11-én megnyílt a marosvásárhelyi Kultúrpalotában az emlékkiállítás. Nagy Miklós Kund kiemelte: az erdélyi várakat, templomokat, székelyföldi portákat megörökítő festményei mutatják, hogy metaforikus értelemben képzőművészetünk is megtartó erős várunk, becsülnünk kell minden éltetőjét, értékteremtőjét. /Molnár Dénes-emlékkiállítás. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 14./

Molnár Krisztina második egyéni tárlatát nyitották meg Temesváron, a Német Kulturális Központban. A körzeti rádióstúdió német és magyar adásainak riporterét erős szálak kötik szülővárosához, Marosvásárhelyhez. Gyermekként és iskolásként apja, Molnár Dénes és bátyja, Molnár D. Dénes grafikusok alkotásaival együtt állította ki rajzait. Most tusrajzait és festményeit mutatta be. /Szekernyés Irén: Meseszimbólumok modern értelmezésben. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 15./

Először tartottak Székelykálon falutalálkozót, a csepergő eső nem zavarta a falu központjában összegyűlt nemzedékek sokaságát. Új kopjafa-emlékművet avattak a két világégés áldozatainak adózva. Az emlékmű Lukácsi Szilamér református lelkész és Mihály József munkája. A helyi iskola diákjai felléptek a találkozón. Megnyílt a székelykáli Osváth Zsolt leendő képzőművész grafika- kiállítása. A jelenleg harmadévet végzett grafikus tárlatát ifj.Molnár Dénes méltatta. Ezután Tamási Zsolt mutatta be dr. Marton József egyetemi tanár, egyháztörténész kiállított könyveit, eddigi munkásságát. A nemrég megjelent A keresztény ókor című könyve egy leendő, négykötetes sorozat első darabja. Dr. Szabó Miklós történészprofesszor, a falu szülötte a szintén innen származó dr. Marton József katolikus egyháztörténésszel, Csatlós Izabellával, Molnár Attilával és Lukácsi Szilamérral egyetemben megírta Székelykál 800 éves történetéből című munkát. Szeretnék, ha a fiatalok folytatnák a munkát, és a mű monográfiává teljesedhetne. /Találkozás a nyíló ég alatt. Székelykáliak ünnepe. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 4./

Augusztus 5-én lesz ötéves az eddig egyedülálló Molnár Dénes-képtár, amely nem sokkal a művész halála után (2000. II. 19.) jött létre Vadasdon, Molnár Dénes szülőfalujában. A vadasdi képtár avatása falutalálkozóval egybekötött ünnepség keretében zajlott, amelyen szép számmal jelentek meg írók, művészek, festők, grafikusok, pályatársak Erdélyből és Magyarországról. A képtár vendégkönyvében a sok bejegyzés között vannak Sütő András sorai: „Molnár Dénes emlékét népének emlékezetében Erdélyország Árpád-kori templomairól készült csodálatos grafikái is őrzik, hirdetik a magyar nemzet fiai számára.” Vadasd, a mindössze négyszáz lelket számláló tiszta magyar falu mindig büszke lesz nagy fiára. /Székely Ferenc: Ötéves a vadasdi Molnár Dénes- képtár. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 2./

Kiállítással ért véget a harmadik mezőbergenyei alkotótábor. Az ezerháromszáz lakost számláló falu nyolcszáz lelkes magyar közössége, a Domahidi Béla lelkész vezette református gyülekezet és a mezőpaniti önkormányzat jóvoltából szervezhette meg az örökmozgó Ősz Zoltán tanár az idei találkozást, nyolctagú családját is „hadrendbe” állítva. A művészek két-két alkotásukat ajándékozták a közösségnek. Néhai Molnár Dénes kezdeményezte a mezőpaniti, csittszentiváni, bergenyei táborokat. Ha lesz a falunak állandó tárlata, vonzóbbá válik a távolról érkező látogatók előtt is. /B.D.: Alkotótábor Mezőbergenyében. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./

Temesváron a Temesvári Magyar Nőszövetség és a Temes megyei RMDSZ szervezte október 8-án a Kós Károly Közösségi Központban néhai Molnár Dénes (1947–2000) marosvásárhelyi grafikus, festő képeiből, metszeteiből nyílt tárlat. A művész ráébredt arra, mekkora veszélyt jelent a ceausescui falurombolás, és annak idején megörökítette az erdélyi templomokat, műemléképületeket, várromokat, mondta róla Szekernyés János, a Képzőművészek Szövetségének helyi elnöke. /(pataky): Tárlat Molnár Dénes alkotásaiból. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./

Olvasói körében ünnepelte június 23-24-én ötödik születésnapját a Nyugati Jelen dévai szerkesztősége. Valahova tartozni kell, valahol otthonra kell lelni, szólt a Turul együttesnek az ünnepségen elénekelt egyik dala. Egyesek idegenkednek a magyar betűtől, a magyar kultúrától, ami talán arra is vezethető vissza, hogy Hunyad megyében még Trianon előtt sem létezett magyar napilap. A Nyugati Jelen a szórványmagyarság tükre, az iskola, egyházak, civilszervezetek és RMDSZ mellett a szórványmagyarság megmaradásának, továbbélésének egyik alappillére, hangzott el az ünnepségen. Molnár Dénes marosvásárhelyi képzőművész egyéni tárlata után állófogadás, szabad beszélgetés következett. /Chirmiciu András: Ötéves a Nyugati Jelen dévai szerkesztősége. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 26./

Megnyílt az ötödik mezőmadarasi alkotótábor, amelyen ez évben 22 képzőművész vett részt a megyéből, Temesvárról, Székelyudvarhelyről, illetve Magyarországról. A Mezőmadarasi Fejlesztési Egyesület, illetve a helyi református egyházközség által szervezett táborban az alkotómunka mellett ifj. Molnár Dénes képzőművész tartott előadásokat. /A mezőmadarasi alkotótábor tárlata. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 8./

Pethő László sok éve települt át az anyaországba, de városa, Marosvásárhely nagyjainak szellemisége azóta is élénken él, dolgozik benne. Legfrissebb kötete is ennek bizonyítéka. Az Arccal a végtelen felé /Androméda Könyvműhely, Pápa/ egyetlen merész ívű, lendületes vers, a magányos, meg nem értett Bolyai Jánosról. A fiatalon elhunyt vásárhelyi grafikus, Molnár Dénes még 1973-ban elkészítette a téma ihlette grafikai lapjait, a vershez társítva még inkább megérdemlik, hogy kötet őrizze meg őket az utókornak. /N.M.K.: Arccal a végtelen felé. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 9./

Február 16–24-e között zajlanak a Bocskai Napok Nyárádszeredában, a 450 éve született Bocskai István fejedelem emlékére. Történelmi vetélkedővel kezdődött a rendezvénysorozat, melyre hat csapat diákjai neveztek be. A versenyben a szovátai Medvék csapata lett az első. Február 17-én hivatalosan megnyitották a nyárádszeredai idősek otthonát. Dászkel László helyi polgármester elmondta, nem egészen két hónapja megkezdte tevékenységét az otthon. Ebben jelentős szerep jutott dr. Benedek István professzornak is, aki a Rhemedium Alapítvány elnökeként szakmai támogatást nyújtott. Megnyitották a marosvásárhelyi Molnár Dénes grafikus, festő Nyárádmenti templomok című kiállítását, ifj. Molnár Dénes, az elhunyt művész fia beszélt édesapja munkásságáról, fametszeteinek, festményeinek üzenetéről. A jótékonysági kosaras bál bevételét a Bocskai Dalkar javára ajánlották fel. /Berekméri Ildikó: Bocskai Napok Nyárádszeredában. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 20./

Hatvanéves lenne Molnár Dénes /Vadasd, 1947. júl. 22. – Marosvásárhely, 2000. febr. 19./ grafikusművész, festő, tanár, a fametszet-grafika egyik jeles képviselője. Marosvásárhelyen végezte a Képzőművészeti Középiskolát 1966-ban, majd 1975-ben a bukaresti Nicolae Grigorescu Képzőművészeti Főiskola grafika szakát. 1975–1990 között Marosvásárhelyen grafikatanár. Koholt vádak alapján koncepciós pert indítottak ellene, ami évekig eltartott. Mikor ez befejeződött és visszatérhet újból a katedrára, súlyos betegsége miatt már alig taníthatott. Élete utolsó éveiben a Maros Megyei Kultúrtanácsnál tevékenykedett. 53 éves korában hunyt el. Több mint 75 egyéni tárlata volt az országban és külföldön, s ezenkívül számtalan csoportos kiállításon vett részt. Így vallott önmagáról 1997-ben: „A sorozatok embere vagyok. Sorozatokban tudok gondolkozni, és így próbálom legyőzni ezt a felületességet, ami a sok ötletem miatt előállhat. ” Leghíresebb sorozatai: a Székelyföld képírása (fametszetek, rézkarcok), Csillagképek, templom-sorozatok, Zodiákus-sorozat, vár-sorozat, ex libris-sorozat, Salto mortalis, aktok. Több mint 40 albumban örökítette meg a Ceausescu által elrendelt falurombolás templomait azzal a céllal, hogy fennmaradjanak az utókor számára. Erdély és a történelmi Magyarország legfontosabb várainak is elkészítette a metszetét, háromnyelvű várlustrát mellékelve minden egyes albumhoz. Molnár Dénes kitűnő szervező volt: 1971-75 között, főiskolás korában a bukaresti Szőnyi István Képzőművészeti Klub elnöke, 1975–80 között a marosvásárhelyi Apollo Ifjúsági Alkotókör elnöke, 1977-től 1994-ig 18 országos humorgrafika szalon szervezője. Halála előtt egy hónappal 32 darab alkotását (Zodiákus-sorozat, fametszetek, színes grafikák) adományozta szülőfalujának, Vadasdnak, amelyek megtekinthetők a helybeli Általános Iskolában berendezett Molnár Dénes-képtárban. /Székely Ferenc, a vadasdi Molnár Dénes-képtár vezetője: A sorozatok embere. Hatvanéves lenne Molnár Dénes. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./

A grafikai alkotás egész arzenáljával – hagyományos és modern technikákkal, alapanyagokkal, egyedi ötletekkel – ismerkedhetnek meg mindazok, akik ellátogatnak a marosvásárhelyi Kultúrpalota új tárlatára. Ifj. Molnár Dénes grafikus harmadik alkalommal szervezte meg a kiállítást, amelynek látogatói a levonatkészítés és a számítógépes grafika műhelytitkaiba pillanthatnak bele. A tárlat szervezője elmondta, a kiállítás-sorozatot évekkel ezelőtt édesapja, a 2000-ben elhunyt Molnár Dénes grafikusművész kezdeményezte. /Antal Erika: Mindent a grafikáról. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./

Pethő László két könyvét mutatta be Kolozsváron, a Phoenix könyvesboltban Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője. Az Arccal a végtelen felé Bolyai János feljegyzéseiből inspirált verskötet új kiadása, Molnár Dénes neves grafikus munkáinak illusztrációival. A Kinek a kezében a lámpás? című kötet beszélgetések, önvallomások és interjúk gyűjteménye. A szerző sokáig élt Kolozsváron, a Korunk munkatársa volt, a kommunista titkosszolgálat meghurcolta, majd húsz évvel ezelőtt családostól Magyarországra űzte. Dokumentumszerű tárgyi emlékezéseiben sorra vette az akkori időkben titkolt vagy kevésbé titkolt rendszerellenes lázongóknak számító, ismert vagy ma már feledésbe merült közszereplőket. Sok, napjainkban is élő közéleti személyről mondta el véleményét, fenntartásait (Király Károly, Markó Béla és sokan mások). A bemutatón, amelynek háttérzenéjét a Dinnyés József által megzenésített Pethő László-versek szolgáltatták, a szerző elmondta: a Kinek a kezében a lámpás? zöldkönyv, amit válasznak szánt az egykori rossz emlékű piros könyvekre. /Ö. I. B. : Két múltidéző könyv. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./

A Filharmónia koncertje előtt avatják fel hivatalosan Marosvásárhely emblematikus épülete, a Kultúrpalota felújított nagytermét. A munkálatok 1,1 millió lejt meghaladó költségeit a megyei önkormányzat állta. A felújítási munkálatok Keresztes Géza műépítész tervei alapján folytak. Hasonló mértékű renoválást legutoljára az 1960-as években végeztek. Ifj. Molnár Dénes képzőművész és csapata a díszítések restaurálásához az 1911–13 között folyó építkezéskor használt anyagokat keresett. /Király K. László: Kultúrradír Vásárhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

Sikeres volt április 19-én a XV. Gyöngykoszorú Erdőcsinádon. A dal, a tánc, a néphagyományok széles körű felújítását célzó mozgalmat Szabó György Pál és Szabó Éva pedagógus-házaspár kezdeményezésére indította 1991-ben az EMKE, és azóta hetvennél több találkozót tartottak, mindet Maros megyében. A népviseleti parádét ezúttal is Miholcsa József sárpataki Mátyás-huszárjai vezették, majd új házigazdaként Bálint Csaba református lelkész köszöntötte a mintegy húsz csoportot. Emlékeztettek Szabó György Pálnak a tizedik találkozón elhangzott szavaira: „Újra visszafoglaljuk édes anyanyelvünket dalban, táncban és népviseletben”. Emléklapot, Bernády-albumot nyújtottak át az együtteseknek, továbbá Molnár Dénes (Erdőcsinádon élő) képzőművésznek, Miholcsa József szobrászművésznek és huszárjainak, végül az Erdőcsinádon született Füzesi Albert marosvásárhelyi táncmesternek, főszervezőnek. /Bölöni Domokos: Dalban, táncban, népviseletben. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 21./

Kortárstalálkozóra várják augusztus 31-én, vasárnap a Havadon született és távolba szakadtakat, a 65 – 66 éves kortársakat. Ekkor megvásárolható Havad monográfiájának mindkét kötete. Meghívták a falutörténet szerzői csoportjának néhány tagját is: Bartos Miklóst, Gegesi László Jánost és Székely Ferencet. Megemlékeznek azokról a munkatársakról, akik ma már nem lehetnek ott: néhai Nagy Ödön lelkészről, dr. Zielmann Jenő orvosról, Nagy Olga néprajzkutatóról, Molnár Dénes grafikusművészről és Marx József fotóművészről. /Kortárstalálkozó és monográfia. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 27./

A marosvásárhelyi Bolyai Alkotótábor válogatott munkáiból nyílt kiállítás Budapesten a Tető Galériában. A megnyitón Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Marosvásárhely díszpolgára is megjelent. Most először mutatták be Budapesten a Bolyai Alkotótábor elmúlt nyolc évének válogatott darabjait. A megnyitón az alkotók közül is megjelentek néhányan, így Molnár Dénes grafikus, Nagy Zsuzsa textilművész és Hunyadi László szobrászművész. /Kánya Gyöngyvér: Nagy becsben Bolyai. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./