Moisuc Viorica Pompilia történész szenátorasszony, a Nagy-Románia Párt tagja kifejtette, nem tudja, miért okoz Trianon még mindig olyan heves reakciót a magyarság körében? Beszéde közben a mikrofon elnémult. Egyes szenátorok azt mondták, ez a Nagy-Románia Pártból kizárt Corneliu Ciontu műve, mások szerint Verestóy Attila, az RMDSZ frakcióvezetője rontotta el a mikrofont. /Béres Katalin: Parlamenti tudósítás. Egy színes munkanap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

Június 15-én a szenátus több szakbizottságában is hozzákezdtek a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet vitájához. A szenátus elé kerülő jelentést a jogi, valamint az emberjogi, kisebbségvédelmi és felekezeti szakbizottság készíti. Mindkettőnek elnöke RMDSZ-es szenátor, a jogi bizottságot Eckstein-Kovács Péter vezeti, az emberjogit pedig Frunda György. A kormány számára fenntartott helyen Markó Attila államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője foglalt helyet. Az emberjogi bizottság ülésén Asztalos Csaba, a Diszkriminációellenes Tanács igazgatója is jelen volt. A jogi bizottságban a kisebbségi kérdésekkel nem rokonszenvező szenátorok ülnek. Az emberjogi bizottságnál pedig a fő szónok az a Moisuc Viorica Pompilia volt, aki politikai nyilatkozatot tartott a Trianon-évforduló kapcsán. Az első nap nyitánynak számított. Markó Attila elmondotta, hogy az emberjogi bizottságban a benyújtott 223 módosító indítványból 54-et vitattak meg, a jogi szakbizottságban viszont csupán egyet. Az indítványok 90 százalékát Funar szenátor nyújtotta be, ezek esetében nem szükséges sok érvet felsorakoztatni. Markó Béla kijelentette: a kisebbségi törvény Románia számára a demokrácia feladványa, de a koalíció egyfajta próbája is lesz. /Béres Katalin: Megkezdődött a kisebbségi törvénytervezet kálváriája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

A kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet október 20-i vitáján rendkívül éles vita alakult ki a kisebbségek nemzeti szimbólumainak szabad használatáról. Gheorghe Funar három, Viorica Moisuc egy módosító indítvánnyal igyekezett a cikkelyt tartalmától megfosztani. Markó Attila a kormány nevében leszögezte, hogy a cikkelyt a gyakorlatban tulajdonképpen már évek óta alkalmazzák. A vita hevesebbé vált a nemzeti identitás megőrzésére vonatkozó fejezet tárgyalásakor. A 16-os paragrafushoz Viorica Maisuc, nagy-romániás szenátor módosító indítványt fűzött a Székelyföldön élő románok kisebbségként való elismerésével kapcsolatban. Frunda György megoldásként azt javasolta, hogy azokon a helyeken, ahol a románság kisebbségben él a közigazgatási intézményekben valóban jussanak megfelelő képviselethez, de ezt a szabályozást a helyi adminisztrációra vonatkozó törvénybe vigyék be. Teodor Melescanu, osztva Frunda szenátor véleményét, leszögezte, nem lehet Romániában román kisebbségről beszélni. Délután már a szenátus határozatképtelen volt. /Béres Katalin: Éles viták a kisebbségi törvényről. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./ A Konzervatív Párt (KP) támogatta a nagy-romániások Románia földrajzának és történelmének továbbra is román nyelven történő oktatására, illetve a székelyföldi románok jogköveteléseire vonatkozó módosító indítványait. Eckstein-Kovács Péter szenátor nyilatkozott: az RMDSZ kérni fogja, hogy a koalíció tárgyalja újra a konzervatívok magatartását, elfogadhatatlan és nevetséges helyzet, hogy az egyik koalíciós partner a nagy-romániásokkal szövetkezzen az RMDSZ ellen. /Sz. K.: Kisebbségi törvénytervezet: a nagy-romániás módosításokat támogatta a KP. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./

Hét alelnöki helyet szerzett meg Románia az EP bizottságaiban. Kónya-Hamar Sándor európai parlamenti képviselő elmondta, hogy a kulturális bizottság leszavazta a Nagy-Románia párti Viorica Pompilia Georgeta Moisucot, aki az Identitás, Hagyomány és Szuverenitás frakció jelölte a posztra. Nem akarták, hogy a szélsőjobb frakció kapjon ilyen posztot. /Elszigetelés vs. ingyenreklám? Interjú Kónya-Hamar Sándor európai parlamenti képviselővel. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./