"Jeszenszky Géza szept. 17-én vidéki körútra indult, melynek első állomása Marosvásárhely volt. Tárgyalt a megyei prefektussal, Nagy Győző polgármesterrel, majd a Kultúrpalotában a helyi értelmiségiekkel és politikusokkal találkozott. Rövid beszédében utalt "az érzelmek tomboló diktatúrájára". A tolerancia és az együttélés történelmi hagyományai alapján ez a város és Erdély általában példát mutathat a térségnek és Európának. Jeszenszky találkozott az RMDSZ képviselőivel, volt a Bolyai Farkas Líceumban, ahol könyveket adott át a könyvtárnak. Megkoszorúzta az 1989-es decemberi hősök és az 1848-49-es székely vértanúk emlékművét, megtekintette a Teleki Tékát és a Vártemplomot, este Sütő Andrást látogatta meg. /Bögözi Attila: Magyar külügyminiszter a székely fővárosban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18-19.,Simon Ernő: Jeszenszky Géza Marosvásárhelyen. = Magyar Nemzet, szept. 18./ Marosvásárhelyen a külügyminiszter a Kultúrpalotában meghallgatott több fölszólalást. A Nagy Románia párt helyi elnöke, Adrian Moisoiu felszólalásában követelte: "Ne avatkozzon be kívülről senki Maros megye problémáiba és mi meg fogjuk találni a modellértékű Európába vezető utat." A Román Nemzeti Egységpárt helyi elnöke, Ioan Judea, aki az 1990-es marosvásárhelyi pogrom idején Marosvásárhely polgármestere volt, bírálta a magyar kormányt, majd átadta Jeszenszkynek magyargyalázó, rágalmazó művét /Tg.-Mures - cumpana lui Martie/, a magyar külügyminiszter azonban feloldotta a feszültséget. A külügyminiszer Marosvásárhelyen ellátogatott az RMDSZ helyi székházába is, majd fölkereste a Bolyai Farkas Líceumot, a Teleki Tékát, este pedig Sütő Andrást. /Bögözi Attila: Szót lehet érteni, ha van jó szándék. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./"

"Kincses Előd, az RMDSZ Maros megyei elnöke és Virág György, a Maros megyei tanács alelnöke közleményben tiltakozott az ellen, hogy a koalíciós megállapodás és a törvényes rendelkezések ellenére egyre több olyan tisztséget, amelyek közintézmények vezetői beosztásában magyarokat illetnének meg, románoknak, esetenként szélsőséges nacionalistáknak ítélnek meg. Példaként a Filharmóniát említették egyetlen olyan marosvásárhelyi közintézményt, amelynek élén eddig magyar szakember állt. A megyei tanács végül is román nemzetiségűt nevezett ki az igazgatói székbe. Úgyszintén a megyei tanács állandó bürójába Tatár Béla, a MADISZ képviselője helyett Adrian Moisoiu, a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt támogatottja került. "Mivel a romániai, a Maros megyei magyarok nem fogadják el ezt a helyzetet, kénytelenek leszünk törvényes érdekeink és a jogállamiság védelmében ezentúl új politikai és jogi eszközöket felhasználni." - áll a közleményben. /Maros megyében is mellőzik a magyarokat, áll a Maros megyei RMDSZ közleményében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./"

"Marosvásárhelyen a tanácsülése szó volt a kétnyelvű utcanévtáblák elkészítéséről. Fodor Imre marosvásárhelyi alpolgármester pontosításokkal tett, jelezte, biztos információkkal rendelkezik arról, hogy Dorin Florea polgármester előkészítette az egynyelvű utcanévtáblák megrendelését. Ezért kellett szerepeltetni a kétnyelvű táblákról szóló határozattervezetet a februári közgyűlésen. Most már létezik egy jogerős tanácsi határozat, melynek értelmében kell majd tenni a kétnyelvű táblákat. Fodor Imre arra is reagált, hogy Florea polgármester azt állította: képes feszültségmentesen kihelyezni a többnyelvű táblákat, és nem éjszaka, titokban teszi ezt, mint Fodor Imre, és akkor nem lesz feszültség a városban, mint ahogy az őáltala kihelyezett, három nyelvű városnévtáblákat sem festette le senki. Fodor Imre: "Soha sem éjszaka és nem titokban tettem ki a kétnyelvű táblákat. Fodor elmondta még, hogy Adrian Moisoiu, a Nagy-Románia Párt megyei szervezetének elnöke, aki megszervezte korábban a magyar tábla lefestését, már egy évvel ezelőtt felajánlotta, hogy ha a jelenlegi, Florea-változatban helyezi ki a táblákat, akkor azokat békén hagyják. Azonban Fodor szerint a jelenlegi háromnyelvű Marosvásárhely-táblák nem szabványosak, és sértőek a magyarságra nézve, hiszen nem azonos nagyságú betűkkel és nem azonos színben tüntetik fel a magyar városnevet. /(Máthé Éva): Ismét a kétnyelvű táblákról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./"

A múlt hét végén Takács Csaba ügyvezető elnök vezetésével Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Területi Elnökeinek Konzultatív Tanácsa - a TEKT. Ez alkalomból a legaktuálisabb politikai témákról Markó Béla szövetségi elnök és Borbély László képviselő megerősítette: a magyar és román tagozat fokozatos szétválását immár minden fél elfogadta, és remélik, a Bolyai Farkas Gimnázium Bolyai román tanárai és diákjai többé nem kezdenek semmilyen akcióba. Borbély László elmondta: a diákok tiltakozó megmozdulásának kirobbanásakor Adrian Moisoiu képviselő, a Nagy Románia Párt Maros megyei szervezetének elnöke ?véletlenül" az iskolában járt, s utána a diákok szóról szóra azt nyilatkozták a sajtónak, amit az elnök, sőt a diákok azt is állították, hogy a Nagy Románia Párt támogatja akciójukat. Ápr. 27-én Ovidiu Natea Maros megyei kormánybiztos a prefektúrán a Bolyai Gimnázium tizennyolc román tanárával és román diákokkal tárgyalt - zárt ajtók mögött. Értesülésünk szerint Natea világosan értésére adta a jelenlevőknek, hogy az iskolával kapcsolatos, Bukarestben az RMDSZ és az SZDP vezetői által meghozott határozatot végre kell hajtani. A román diákok nem mondtak le arról, hogy tiltakozó megmozdulásokat szervezzenek. /(Máthé Éva): A sajtót önmérsékletre szólították fel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./

"Mind Szovátán, mind Brassóban meglepetés fogadta a hírt, hogy a Korrupcióellenes Ügyészség (PNA) vizsgálja a fürdővállalat magánosítási ügyét. A bűnügyi feljelentés Adrian Moisoiu Maros megyei PRM-képviselőtől származik, aki szerint az Állami Privatizációs Ügynökség (APAPS) törvénytelenséget követett el a fürdővállalat eladásakor. Moisoiu több ízben hangoztatta, hogy az APAPS átjátszotta a magyarok kezére a céget, melyet valós értékének mindössze 15 százalékáért kínált fel. Török Ernő, a magánosítási folyamatot elkezdő brassói APAPS (akkori nevén FPS) egykori vezérigazgatója fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a kivizsgálás beindítása még nem egyenlő a törvénytelenség megállapításával. Wisky Péter, a fürdővállalatot birtokló Salina Invest Rt. vezérigazgatója elmondta, hogy az általa vezetett cég eddig teljes mértékben betartotta a privatizációs szerződést. Wisky Péter légből kapott információnak nevezte a Romania libera című napilap értesüléseit, miszerint a Salina hajlandó volna borsos áron továbbadni a részvényeit a szállodák eddigi bérlőinek. /Szucher Ervin: Az érintettek nem tudnak a vizsgálatról. = Krónika (Kolozsvár), márc. 12./"

"Marosvásárhelyen máj. 25-én, vasárnap a Nagy-Románia Pártot a parlamentben képviselő Dumitru Pop szenátor és Adrian Moisoiu képviselő valósággal megrohamozta a marosvásárhelyi prefektúra épületét, ahol az előcsarnokban található a hajdani tornyos városházát építtető dr. Bernády György polgármestert ábrázoló dombormű. Amióta korában már levették az emlékművet, azóta szigorúan őrzik a polgárőrök az épületet. A "nagy-romániás" honatyák azt mondták az őröknek: azért jöttek, mert Ovidiu Natea prefektus nem képes eleget tenni kérésüknek, hogy levegye a "gyalázatos" domborművet. Mivel most akciójuk nem volt sikeres, azt ígérték, a Marosvásárhelyt környező falvakból gyűjtenek embereket, hogy többen legyenek majd legközelebb, mint a rendfenntartók. (Remember fekete március...) Folytatás tehát következhet. /Nagy-romániás" anarchia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./"

Román lapok szerint Adrian Moisoiu, a Nagy-Románia Párt parlamenti képviselője egy jún. 22-ével datált értesítést kapott a Legfelsőbb Semmítőszéktől, amelyben azt közlik a képviselővel, hogy a kivizsgálás nyomán megállapítást nyert, miszerint Wass Albert nem tekinthető háborús bűnösnek. A közlemény nyomán dúl-fúl a marosvásárhelyi Hősök Kultusza Egyesület, amely közleményt hozott nyilvánosságra ezzel kapcsolatban. Ebben név szerint is felsorolja azoknak a román, zsidó és magyar áldozatoknak a nevét, akik szerintük a Wass Albert által a magyar katonáknak adott kivégzési parancsok következtében veszítették életüket. Az egyesület felszólította a Legfelsőbb Semmítőszéket, hogy vizsgálja felül azt a közleményt, amit a képviselőhöz juttattak el, és másítsa meg véleményét a Wass Albert-üggyel kapcsolatban. /A Wass Albert-ügy újabb bonyodalmai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./

Nem indul bűnvádi eljárás a februárban megtartott Wass Albert-felolvasómaraton szervezői és résztvevői ellen – döntött a Legfelsőbb Semmítőszéki Ügyészség. A főügyészi indoklás szerint Wass Albertet sem emberiségellenes bűncselekmények, sem pedig háborús bűnök elkövetésével nem ítélték el. Adrian Moisoiu Maros megyei PRM-képviselő és Gheorghe Funar akkori kolozsvári polgármester ugyanis bűnvádi feljelentést tett a felolvasómaraton két védnöke, Vekov Károly és Makkai Gergely képviselő, valamint a rendezvény szervezői ellen. A nagy-romániások érvelése szerint a maratonban aktív szerepet vállalók a háborús bűnösként elítélt Wass Albert kultuszát ápolták, ezt pedig tiltják a hatályos törvények. Wass Albert rehabilitációjának, illetve perújrafelvételének ügye továbbra is napirenden levő kérdés marad. Az Erdélyi Magyar Ifjak és a Kárpátok Népe Egyesület azért szervezte meg idén februárban a 24 órás felolvasómaratont, hogy ezzel is népszerűsítse Wass Albert munkásságát, elősegítse a rehabilitálás folyamatát, és elérje a Wass-műveknek a tantervbe való felvételét. /Lukács János: Vétlen maratonszervezők. = Krónika (Kolozsvár), aug. 2./

Románia, Magyarország és Szlovákia tizennégy Szentkirály nevű településéről érkezett mintegy 400 személy részvételével tartották meg aug. 15-én Marosszentkirályon a Szentkirályok 9. találkozóját. Évről évre az államalapító Szent István királyról elnevezett más-más Kárpát-medencei település látta vendégül a többi település küldötteit. Most elsőként Marosszentkirály volt a vendéglátó. A rendezvényen beszédet mondott Markó Béla RMDSZ-elnök és Borbély László képviselő is. "Szent István király üzenete a magyaroknak és mindenkinek: egy ország csak akkor erős, ha tiszteletben tart minden hagyományt és minden kultúrát" – mondta az RMDSZ elnöke. /Szentkirályok találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./ Még el sem kezdődött Marosszentkirályon a hasonló nevű, kárpát-medencei települések küldöttségeinek a találkozója, máris támadták a marosvásárhelyi román lapok és a közszolgálati rádió. A Nagy-Románia Párt Maros megyei szervezetének sajtótájékoztatóján az NRP két helyi hangadója: Dumitru Pop szenátor és Adrian Moisoiu parlamenti képviselő bejelentette: bojkottálni fogják a szentkirályi találkozót, mivel a rendezvényre szóló meghívó színei a piros, a fehér és a zöld, és mivel a meghívón a Szent István koronájáról származó ferde kereszt látható. A nagy-romániások azt is kilátásba helyezték, hogy a Számvevőszéknél is feljelentik a szentkirályi önkormányzati vezetőket, amiért közpénzt használtak fel egy magánkezdeményezésből született rendezvény lebonyolítására. – A Szent Király Szövetség nyolc éve él. 1996-ban Csíkszentkirályon azoknak a településeknek a vezetői, amelyek nevében szerepelt a szent király kifejezés, létrehozták a Szent Király Szövetséget, ennek jelenleg 21 tagja van – Magyarországról, Romániából, Ukrajnából és Szlovákiából. Ezek közül az idén 15 volt jelen Marosszentkirályon. /Máthé Éva: Ünnepelt a Szent Király Szövetség. A Nagy-Románia Párt heves támadást intézett a rendezvény ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

Szept. 22-én a politikai nyilatkozatok során Adrian Moisoiu nagy-romániás képviselő hevesen támadta Borbély Lászlót, az RMDSZ képviselőjét amiatt az "elvetemült" politikai nyilatkozata miatt, amelyben újra "felvetette a magyarok által lakott területek autonómiáját". Valójában Borbély László ebben a politikai nyilatkozatában a regionalizmusról és a fejlesztési régiókról beszélt, kijelentve, hogy természetes igénye Hargita, Kovászna, Maros megye kb. 900 ezer magyar lakosának, hogy "egy önálló, közös hagyományokkal rendelkező, rugalmasabb, az ország szívében elhelyezkedő fejlesztési régióban akarnak élni". Moisoiu emlékeztetett, hogy a parlament két alkalommal is elutasította a Székelyföld autonómiájáról szóló törvénytervezetet. A képviselő figyelmeztetett, hogy "mégiscsak Romániában élünk!", majd kioktatta a hallgatóságot, hogy a kisebbségi konvenció nem biztosít kollektív jogokat a kisebbségek számára. Moisoiu kifejtette, hogy a székelyek nem magyarok, hanem egy olyan nemzetség, amely a "géta-dákoktól" származik, és amelyet az évszázadok folyamán "erőszakosan magyarosítottak el". /(mózes): Moisoiu kontra Borbély. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 23./

Nem indít az ügyészség nyomozást a Wass Albert felolvasóest-sorozat résztvevői, illetve az itt felszólaló Vekov Károly és Makkai Gergely egykori RMDSZ-es parlamenti képviselők ellen. Az erről tájékoztató ügyészségi határozat kérdésessé teszi, hogy a Wass Albert szobrok eltávolítása esetében lehet-e hivatkozni a háborús bűnösök kultuszának ápolását tiltó 2002/31-es sürgősségi kormányrendeletre. Ion Marita ügyész Adrian Moisoiu nagy-romániás parlamenti képviselőnek válaszolt a határozattal. Emlékeztetett, hogy a bűntető törvénykönyv a háborús propagandát, a genocídiumot, embertelen bánásmódot nevezi meg bűncselekményként. Az ügyész megállapította, hogy Wass Albert tettei egyetlen, a háborúban elkövetett gyilkosságokat, valamint a béke és az emberiség elleni bűncselekményeket szabályozó nemzetközi egyezmény tárgyát sem képezhetik. – Belügyminiszteri utasításra keresték fel a napokban a Maros megyei hatóságok a holtmarosi református és a szászrégeni katolikus templomot, ahol Wass-szobrot őriznek. A hatóságok a szobrok helyzetét firtatták. (borbély): Kérdéses a Wass-szobrok eltávolításának jogossága. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

Adrian Moisoiu Nagy-Románia Párti képviselő bejelentette: nyolc képviselőtársával és Gheorghe Funar szenátorral közösen „a román nemzetiségű többségi állampolgárok státusára” vonatkozó törvénytervezetet kíván benyújtani. A törvénytervezetnek mindössze egy cikkelye van, amely előírja: „a többséghez tartozó román állampolgárok ugyanolyan jogokat élveznek, mint a nemzeti kisebbségekhez tartozó román állampolgárok”. Állításuk alátámasztására azt hozták fel, hogy az 1989-es decemberi rendszerváltást követően 169 olyan jogszabályt bocsátottak ki, amely szociális, gazdasági és kulturális téren többletjogokat biztosít a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgároknak a többséghez tartozó román állampolgárokkal szemben. /”Többségi” törvénytervezet nagy-romániás módra. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./

A visszajelzések alapján úgy érezzük, hogy a legfontosabb Maros megyei médiaként tartanak számon – nyilatkozta a Krónikának Mircea Munteanu, a Marosvásárhelyi Televízió igazgatója. A vásárhelyi tévé január 23-án indult egy építkezési magánvállalkozó pénzéből, napi ötórás műsoridővel. Ma már naponta kilenc órát sugároz. A magyar nemzetiségű nézőtábor kérésére a magyar nyelvű műsorok arányát ötven százalékra emelik. Adrian Moisoiu, a Nagy-Románia Párt (PRM) megyei elnöke „a túl sok magyar adást” és az élő adások feliratozásának hiányát kifogásolta. /Antal Erika: Féléves a Marosvásárhelyi Televízió: nőtt a magyar nyelvű műsorok aránya. = Krónika (Kolozsvár), júl. 21./

Rendkívül sajnálatos, hogy a romániai törvényhozásban 2006-ban, az uniós csatlakozás küszöbén még van olyan képviselő, aki megkérdőjelezi a kisebbségek nyelvhasználati jogát, amelyet öt éve törvény szabályoz – áll Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszternek egy Nagy-Románia párti képviselő interpellációjára adott válaszában. Adrian Moisoiu többek között azt kifogásolta, hogy a Román Posta kétnyelvű feliratokat használ Marosvásárhelyen, a társaság új logójáról lemaradtak a román nemzeti színek és az országra utaló RO jelzés. A politikus azzal vádolta az RMDSZ-es t minisztert, hogy ezzel Székelyföld területi autonómiáját készíti elő. Nagy Zsolt emlékeztette a képviselőt, hogy a 2002-es népszámlálási adatok szerint Marosvásárhely lakosságának több mint 46 százaléka magyar nemzetiségű. /A Postát támadja a PRM a nyelvhasználatért. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

November 10-én tartott sajtótájékoztatóján Kerekes Károly RMDSZ-képviselő felháborítónak nevezte azt, ami szeptember 27-én a megyei törvényszéken történt. Ezen a tárgyaláson hoztak döntést a Nagy-Románia Párt, Vatra Romaneasca, Avram Iancu Egyesület kontra marosvásárhelyi tanács ügyben, amelyben az említett szervezetek a közigazgatási bíróságon támadták meg a Kossuth utca nevének visszaállításáról szóló tanácsi határozatot, holott 23 év megszakítással, 1893-tól 1986-ig ezt a nevet viselte az egyik marosvásárhelyi utca. A képviselő hangsúlyozta: nem a bírói döntés ellen van kifogása, hanem amiatt, hogy Simona Pojar megengedte, hogy Ioan Sabau ügyvédtársa terroristának nevezze Kossuth Lajost, sértegesse a marosvásárhelyi magyarokat, az Amerikai Egyesült Államokat, sőt magát a kormányfőt. Sabau az USA-ról azt mondta: hogy meri állítani, hogy harcol a terrorizmus ellen, mikor Kossuth Lajosnak, a magyar terroristának szobrot állít, Tariceanut meg azzal vádolta meg, hogy „az ország ellenségeivel (értsd RMDSZ) ül egy asztalnál. Kerekes szankciót kér Simona Pojar bírónő ellen. Ugyanakkor értesíti az USA bukaresti nagykövetét és az Európai Uniót is, amely monitorizálni akarja a román igazságügyet. Adrian Moisoiu, a Nagy-Románia Párt képviselője kijelentette, hogy Kossuth genocídumot követett el a románság ellen, majd Kossuthot Szaddam Huszeinhez hasonlította. /Mózes Edith: Kerekes Károly szankciót kér a Legfelsőbb Bírói Tanácstól Simona Pojar ellen. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 11./

Visszaküldte a képviselőház plénuma az emberjogi és kisebbségvédelmi, valamint a jogi bizottsághoz azt a mindössze két és fél soros törvénytervezetet, amely a román többség védelmét teszi lehetővé Romániában. A tizenegy Nagy-Románia párti képviselő és Gheorghe Funar szenátor közös indítványaként a szenátus által a korábbiakban elutasított tervezet sorsáról a képviselőház dönt. Adrian Moisoiu PRM-s képviselő a közös indítványt alátámasztására a Hargita, Kovászna és Maros megyei románok novemberi találkozójára hivatkozott, továbbá kijelentette, orvosolni kell olyan problémákat, mint a magyar többségű területek román oktatásának, vallásos intézményeinek, valamint sajtójának finanszírozása. „Ezeken a területeken két lehetőség közül választhat a román lakosság: vagy elmagyarosodik, vagy elköltözik. Mert még a közintézményekben sem kaphat munkát, ha nem tud magyarul” – fűzte hozzá Moisoiu. „A kisebbségek státusára vonatkozó törvénytervezettel egy időben kellene erről szavazni, mert másként nem valósítható meg a két törvény összehangolása, ahogy azt önök is javasolták” – mondta Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője. Moisoiu hangsúlyozta: pártja törvénytervezetének elfogadásával nincs már szükség a kisebbségi törvényre. Az RMDSZ-es törvénytervezet „konkurenseként” létrejött indítvány mindössze két cikkből áll. Elismeri a kisebbségi közösségekhez tartozó személyeknek a többségi lakosságával azonos jogait és kötelezettségeit, ám a kölcsönösség elvére is hivatkozik: a hazai kisebbségek ugyanolyan jogokkal rendelkezhetnek, mint amilyenekkel az ő anyaországukban élő románok. /Kovács Adrienn: Kisebbség- és „többségvédelem” egy csónakban. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./

„Nem a magyar nemzetiségű, hanem a magyar nyelven tanuló gyermekek és fiatalok kapják az oktatási támogatást. Tehát a pályázóktól nem a nemzetiségi hovatartozásukról kérünk igazolást, hanem arról, hogy az iskolában vagy az egyetemen teljes egészében, vagy esetleg csak részben, de magyar nyelven tanulnak” – magyarázta a Diszkriminációellenes Tanácsnál feljelentett Iskola Alapítvány álláspontját Nagy Zoltán irodavezető. Ezzel az érveléssel válaszolnak arra a folyamodványra, amely szerint az alapítvány nemzetiségi alapon osztogatja a Magyarország határain kívül élő, magyar nyelven tanulók által pályázati úton elnyerhető évi 22 400 forintos, azaz 300 lejes oktatási támogatást. A kivizsgálást az tette szükségessé, hogy Adrian Moisoiu Maros megyei Nagy-Románia párti (PRM) képviselő, az alsóház oktatási bizottságának tagja február 12-én az alsóház ülésén diszkriminatívnak és alkotmányellenesnek minősítette a magyar állami támogatást. Ugyanakkor kifogásolta, hogy a pályázónak az egyházi vezetők, illetve az iskolák vezetői által kiállított, az érintett magyar voltát igazoló iratot kell felmutatnia. Adrian Moisoiu szerint az alkotmányellenes eljárás egyben kimeríti a nemzetiségi és vallási diszkrimináció fogalmát. A PRM-s képviselő szerint az Iskola Alapítvány közvetítésével a magyar állam által nyújtott támogatás célja a nemzetiségi beolvasztás. Nagy Zoltán rámutatott: a magyar oktatási pályázaton olyan román nemzetiségű fiatalok is nyertek támogatást, akik tanulmányaikat részben magyar nyelven végzik. /Benkő Levente: Nagy-romániás panasz alapján vizsgálja a diszkriminációellenes tanács az Iskola Alapítványt. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 19./

Ezer lej pénzbírságot rótt ki a Hargita Megyei Közpénzügyek Vezérigazgatóságának vezetőjére, Kedves Imrére az Országos Diszkriminációellenes Tanács – jelentette be csíkszeredai sajtótájékoztatóján Adrian Moisoiu nagy-románia párti parlamenti képviselő. Az általa tavaly nyáron tett bejelentést kivizsgálva, az Országos Diszkriminációellenes Tanács január 9-i határozatában foglaltak szerint úgy döntött, hogy Kedves Imre vétett az esélyegyenlőséget garantáló előírások ellen. A vétsége az volt, hogy annak idején úgy hirdetett meg 12 állást a vezérigazgatóság csíkszeredai, székelyudvarhelyi és székelykeresztúri kirendeltségeinél, hogy feltételként szabta meg a magyar nyelv ismeretét, holott a meghirdetett állások között öt volt olyan, amelyiknek semmi köze az ügyfelekkel való kapcsolattartáshoz. Adrian Moisoiu szerint véget kell vetni az ilyen jellegű diszkriminációnak, mert ez előbb-utóbb a területi leváláshoz, a románok elkergetéséhez vezet. /Forró-Erős Gyöngyi: Diszkriminációnak minősül. Ha feltétel a magyar nyelv. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 11./