A hatósági tiltás ellenére március 15-én Kolozsváron a szélsőséges román Új Jobboldal szervezet tagjai és szimpatizánsai (mintegy 100–150 fő) a Memorandisták kolozsvári emlékművénél gyülekeztek. Az egyes források szerint Bukarestből is érkező fiatalok transzparenseket, Avram Iancu portrékat tartottak kezükben, s a román és az Új Jobboldal zászlóit lengették. Különböző jelszavakat skandáltak: Nemzeti összefogást! Székelyföld román föld! Románok vagyunk, itt mindörökké urak! Ezen kívül Avram Iancura emlékeztető nemzeti énekeket hangoztattak. A tüntetők a Bocskai/Avram Iancu térre vonultak, ahol koszorúkat helyeztek el Avram Iancu szobránál. Ugyanezt tette délben Sorin Apostu polgármester és egyik helyettese, Radu Moisin is, de ők nem az Új Jobboldal, hanem egy kolozsvári civil szervezet által szervezett koszorúzáson vettek részt. /(K. O.): Nacionalista jelszavakat skandáltak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

Visszahelyeznék a Funar-táblát a kolozsvári Mátyás-szoborra
A Ziua de Cluj információi szerint Radu Moisin alpolgármester azt tervezi, hogy a műemlékvédelmi bizottság jóváhagyásával helyezik vissza a szobor talapzatára vagy annak környékére a táblát. Mint ismeretes, ezen a következő, Mátyás királyra utaló szöveg található: „A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a győzhetetlen Moldva ellen indult.”
Visszahelyezné a kolozsvári önkormányzat a Mátyás-szoborcsoport talapzatára a Gheorghe Funar által 1992-ben engedély nélkül felhelyezett táblát – nyilatkozta a Ziua de Cluj román nyelvű napilapnak Radu Moisin, a kincses város demokrata-liberális párti (PDL) alpolgármestere. Kollégája, László Attila RMDSZ-es alpolgármester és Molnos Lajos önkormányzati képviselő azonban a Krónikának egybehangzóan úgy nyilatkozott, teljesen esélytelen a próbálkozás, ehhez ugyanis a megyei, illetve az országos műemlékvédelmi bizottság engedélye szükséges.
László Attila lapunknak elmondta, gyakorlatilag nulla annak a valószínűsége, hogy Virgil Pop, a megyei műemlékvédelmi bizottság elnöke zöld utat adjon a Nicolae Iorga-idézetet tartalmazó táblának. A neves építész ugyanis korábban úgy nyilatkozott: olyan kiállítást tervez, ahol a hamis történelmi állításokat tartalmazó feliratú táblákkal mutatná be egy letűnt korszak butaságait, köztük a fent említett táblát is.
A Ziua de Cluj információi szerint Radu Moisin azt tervezi, hogy a műemlékvédelmi bizottság jóváhagyásával helyezik vissza a szobor talapzatára vagy annak környékére a táblát. Mint ismeretes, ezen a következő, Mátyás királyra utaló szöveg található: „A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a győzhetetlen Moldva ellen indult.”
A román napilap Remus Lăpuşan szociáldemokrata önkormányzati képviselőt is megszólaltatta, aki szerint a Iorga-idézet eltávolításával a Mátyás-szoborcsoportot a „hatóságok kizárólag magyar brandként kezelik”. A magyarellenes kijelentéseiről ismert tanácsos szerint az a tény, hogy a Fadrusz-alkotás restaurálása után nem helyezték vissza a táblát, „súlyosan sérti a városi tanács korábbi határozatát és a történelmet”.
Molnos Lajos RMDSZ-es önkormányzati képviselő ugyanakkor lapunknak elmondta: a táblavisszahelyezésének ötlete Gheorghe Funartól, a város korábbi, Nagy-Románia párti (PRM) polgármesterétől származik, aki személyre szóló levélben hívta fel valamennyi önkormányzati képviselő figyelmét – az RMDSZ képviselőit is beleértve – a magyarok „legújabb gaztettére”.
„Szerintem törekvés mindig lesz erre. Azok, akik szeretik meghamisítani a történelmet, arra fognak törekedni, hogy mindenhová oda nem illő táblákat helyezzenek el. Ez benne van a soviniszták politikájában” – nyilatkozta a Krónikának Molnos Lajos. Az önkormányzati képviselő hozzáfűzte: nem lepi meg, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) támogatja a kezdeményezést, hiszen közelednek az önkormányzati választások, sőt a PDL-s alpolgármester hozzáállása se lepi meg, Radu Moisin ugyanis korábban a Román Nemzeti Egységpárt (PUNR) ifjúsági szervezetének elnöke volt. Molnos Lajos biztos benne, hogy nem állítják vissza a táblát, részben azért, mert már a kolozsvári románság sem vevő rá, részben pedig azért, mert a műemlék helyreállítását két kormány finanszírozta, így a kezdeményezéshez a magyar kormánynak is lesz egy-két szava.
Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)

Újabb nacionalista retorika tárgya a Mátyás-szoborcsoport
Futótűzként terjedt a hír, hogy a kolozsvári és jászvásári művelődési élet néhány képviselője beadványban kérte a kolozsvári polgármesteri hivataltól a Nicolae Iorgának tulajdonított idézetet tartalmazó tábla visszahelyezését a Mátyás-szoborcsoport talapzatára. A helyzetet súlyosbította Radu Moisin alpolgármester kijelentése, miszerint a városháza kérvényezni fogja a felirat visszahelyezését a területi műemlékvédelemnél.
Virgil Pop, a Kolozs Megyei Műemlékvédelmi Igazgatóság főtanácsosa a Szabadságnak elmondta: műemlékvédelmi engedélyt csak egy konkrét terv alapján bocsátanak ki, az 1992 november–decemberében a Főtéren végzett átalakítási munkálatok, – így a Gheorghe Funar által elhelyezett tábla is – törvénytelenek voltak. László Attila alpolgármester hangsúlyozta: a városháza nem fogja a felirat visszaállítását kérvényezni, tábla tehát nem lesz, újrahelyezésének kérdése opciónak sem tekinthető.
Virgil Pop lapunknak elmondta: a Nicolae Iorgának tulajdonított szövegből kiollózott, „A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a legyőzhetetlen Moldva ellen indult” idézetet tartalmazó táblát először 1932-ben helyezték el a szoborcsoport talapzatán, a két világháború között Európa-szerte szárba szökkent fasizmus és az államok közti feszültség által meghatározott sajátos keretek között. 1940-ben a feliratot a közhiedelemmel ellentétben nem a bevonuló magyar hadsereg, hanem a távozó román közigazgatás képviselői távolították el – hangsúlyozta Virgil Pop, aki maga is közvetetten birtokába jutott egy betűnek.
Aberráns nacionalista retorika
Az építész kiemelte: a jelenlegi történelmi-politikai összefüggések már nem hasonlíthatóak a harmincas évek világához. Úgy vélte, a Gheorghe Funar polgármester által 1992. december elsején törvénytelen módon újra elhelyezett feliratnak az újbóli visszakerülését szorgalmazók nagy valószínűséggel a nacionalista retorika élesztgetésére alapozó ellenzék politikai indíttatásainak eszközei. Ők a nacionál-kommunista múlt csökevényeinek erősítése által szándékoznak megnyerni a társadalom azon csekély szeletét, amely még érzékeny az ilyen típusú, aberráns retorikára.
Mint elmondta, a megyei műemlékvédelmi igazgatósághoz mindössze egy nyugalmazott kolozsvári katonatiszt megkeresése érkezett, aki ezt eredetileg a Megyei Kulturális és Örökségvédelmi Igazgatóságnak címezte, de nem kapott választ, így elküldte a Kulturális és Örökségvédelmi Minisztériumnak is, amely továbbította a megkeresést a Kolozs Megyei Műemlékvédelmi Igazgatóságnak. Virgil Pop a Szabadság rendelkezésére bocsátotta az illetőnek küldött hivatalos válaszát is, amelyben összegzi: az 1992 november–decemberében a Főtéren végrehajtott átalakítások törvénytelenek voltak.
Az Országos Műemlékvédelmi Bizottság 1992. december 22-én kelt, 7384-es számú átiratában elrendelte a felirat eltávolítását, az 1992. november 30-i állapothoz való visszatérést. A bizottság 1994. március 10-én kelt átirata ismét emlékeztet a Főtéri beavatkozások törvénytelen mivoltára – részletezte válaszában a tanácsos, aki felhívta a beadvány megfogalmazójának figyelmét arra is, hogy az 1992-es beavatkozások törvénytelen volta egyéb jogérvényes irat híján mindmáig fennáll, a törvényes rendelkezéseknek megfelelően végzett és engedélyezett, 2010-es felújítási munkálatok eredményeként pedig megvalósult az eredeti, törvényes állapothoz való visszatérés.
Utólag kérték az engedélyt
1992 december 22-i átiratában a Peter Derer által igazgatott Országos Műemlékvédelmi Bizottság felhívta a kolozsvári városi tanács figyelmét arra, hogy az engedélyezésre benyújtott dokumentációjukban felsorakoztatott munkálatokat már részlegesen (így a tábla elhelyezését is) megvalósították, engedély pedig utólagosan nem bocsátható ki, így a beavatkozások egyértelműen törvénybe ütköznek. Kijelentik továbbá, hogy Fadrusz János 1902-es szoborcsoportja rendkívüli értékű történelmi műemlék, amelynek megteremtője a talapzatot és a király lovas alakját összeillő egységben alkotta meg, a szoborra kíirt versenyben pedig a nyertes maketten a Mathias Rex felirat szerepelt.
A Nicolae Iorga egyik diskurzusából átvett idézetet tartalmazó tábla konjunkturális jellegű beavatkozásként, más történeti és törvénykezési összefüggésben került a szoborcsoport talapzatára – fogalmaz az átirat. Az okmány második részében a bizottság egyértelműen megtiltja zászlótartó rudak elhelyezését a Főtéren, amely a szobor mellett több kiemelt értékű építészeti emlék védett helyszíne, így adott esetben csak mozgatható zászlótartók helyezhetők el a téren. Felszólítják továbbá a városi tanácsot, hogy alkalmazkodjon a fent említett szempontokhoz, és szabja meg a törvényszegők büntetését.
Mathias Rextől a Iorga-idézetig
Az építész röviden összegezte lapunknak a szoborcsoporton megjelent feliratok váltakozásának történetét is. 1894-ben Fadrusz János nyertes pályázatának makettjén a Mathias Rex felirat szerepelt, az 1900-as párizsi Világkiállításon bemutatott modellt pedig a Mathias Corvinus megjelöléssel látta el a művész, amint azt egy – a Központi Egyetemi Könyvtár (BCU) tulajdonában levő – metszet is tanúsítja. Leleplezésekor, 1902-ben, a szobron a Mátyás Király felirat és Magyarország címere szerepelt. 1919-ben a Matei Corvinul elnevezés került a talapzatra, amelyről a címert eltávolították.
Az 1932-ben elhelyezett Iorga-idézetes táblát 1940-ben lebontották, helyére a Mátyás Királyunk felirat és a magyar címer került. 1945-ben ezt a helyi közigazgatás Mathias Rex-re módosította, a reneszánsz király közismert aláírásának is megfelelően. Az akkori, 1945-ös, a felirat módosítására összehívott ülésen egyébként bemutatták Fadrusz pályázati makettjét is, amelyet Mátyás király szülőházának padlásán fedezett fel Virgil Salvanu építész édesapja, aki abban az időben a városháza építésze volt – magyarázta Virgil Pop, rendelkezésünkre bocsátva az 1992-ben kelt, a fentebbi információt közlő jegyzetét is. 1992-ben a Gheorghe Funar-adminisztráció a műemlékvédelem engedélye nélkül elhelyezte a kérdéses táblát, a munkálatok törvénytelensége a talapzat 2010-es lebontásáig fennmaradt – összegezte Virgil Pop.
A műemlékvédelmi tanácsos egyébként bemutatta Virgil Vătăşianu akadémikusnak az Országos Műemlékvédelmi Bizottsághoz címzett levelét is, amelyet vele gépeltetett le. A román művészettörténész, aki köré, mondhatni, iskola szerveződött, felhívta a bizottság akkori elnöke, Aurelian Triscu figyelmét arra, hogy a Iorga-idézetet tartalmazó táblának nincs mit keresnie a talapzaton, mint ahogyan zászlótartó rudaknak sincs helyük a Főtéren. Állításait Vătăşianu egyszerűen arra a megfontolásra alapozta, hogy egy műalkotásnak a művész által elképzelt állapotban kell maradnia. Paradox módon, a polgármesteri hivatalnak nemrégiben címzett beadványt aláíró személyiségek között olyanok is akadnak, akik annak idején Vătăşianu diákjai voltak – tette hozzá Virgil Pop.
Opcióként sem merül fel a tábla
A tábla esetleges visszahelyezését a tulajdonosnak, ez esetben a kolozsvári polgármesteri hivatalnak kell kérelmeznie a területi műemlékvédelemtől, a végső engedélyezési fórum pedig az Országos Műemlékvédelmi Bizottság, amely adott esetben felül is bírálhatja a területi műemlékvédelmisek javaslatát, ennek viszont csekély a valószínűsége – magyarázta Virgil Pop. Hozzátette: a műemlékvédelmi engedély mellett a városháza által kibocsátandó építkezési engedély is szükséges az egyébként A kategóriás műemlékként besorolt Mátyás-szoborcsoporton végrehajtandó beavatkozáshoz – tette hozzá.
László Attila alpolgármester a Szabadságnak hangsúlyozta: a városháza tulajdonosként semmiképpen nem fogja kérelmezni az engedélyt a tábla elhelyezéséhez, Radu Moisin alpolgármester pedig valószínűleg elhamarkodta nyilatkozatát. Mint elmondta, a városházának meg kell hallgatnia a megfogalmazott véleményeket, de a tábla elhelyezése még esetleges opcióként sem merül fel, a kérdés lezárt, Kolozsvár pedig már nem szimbólumháború helyszíne.
Asztalos Lajos helytörténész lapunknak elmondta: Kolozsváron jelenleg is találhatók még a történelmi hűségnek ellentmondó táblák, például a volt Biasini szállón, a vele szemben, rézsút elhelyezkedő egykori Diákotthonon, a volt Megyeháza épületének sarkán, Mátyás király szülőházán, a Baba Novac szobron.
Szabadság (Kolozsvár)

Iorga-idézet a kolozsvári Mátyás-szobor talapzatánál
Román nyelvű tábla jelent meg a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport talapzata előtt. A táblán a korábban eltávolított Iorga-idézet is olvasható. A talapzatot övező füves részen a földbe süllyesztve elhelyezett bronztáblán domborodó felirat szerint 1932-ben Nicolae Iorga román történésztől származó idézetet helyeztek el a szobron, a 2010-es restaurálás során pedig az eredeti Mathias Rex felirat került vissza a kőtalapzatra. A táblán ugyanakkor megjelenik a Iorga-idézet is: „A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a győzhetetlen Moldva ellen indult.”
László Attila, Kolozsvár alpolgármestere a Krónikának azt nyilatkozta: az önkormányzat nem tudott a tábla elhelyezéséről, az ismeretlen tetteseket műemlékgyalázásért vonhatják felelősségre. Az elöljáró elmondta, a táblát Virgil Pop, a megyei műemlékvédelmi bizottság elnöke is megtekintette, és ma hivatalosan is értesíti az önkormányzatot erről, így várhatóan még a nap folyamán eltávolítják azt.
Paktum eredménye?
A Ziua de Cluj című kolozsvári napilap honlapján tegnap azt állította forrásaira hivatkozva, hogy a tábla megjelenése politikai alku eredménye. Eszerint az RMDSZ beleegyezik a Iorga-idézetet tartalmazó plakett elhelyezésébe, cserébe pedig a település nevét magyarul is feltüntető helységnévtáblákat állítanak fel a város bejáratainál, ugyanakkor az RMDSZ garanciát kap arra, hogy a 2012-es önkormányzati választások után is betöltheti az egyik alpolgármesteri tisztséget. A lap arra is utal, hogy a történelem folyamán ez a tábla mentette meg a szobrot a lerombolástól, hiszen a román nép a Iorga-idézetnek köszönhetően érezte magáénak az alkotást.
Máté András Levente, a Kolozs megyei RMDSZ újdonsült elnöke „kacsának” nevezte a paktum létezését. „Nincs ilyen egyezség” – jelentette ki a szombaton megválasztott megyei vezető. Hasonlóképpen nyilatkozott lapunknak László Attila alpolgármester is. Elmondta, semmilyen titkos megállapodás nem született, különösen nem olyan, amely törvénytelenséget tartalmazott volna, hisz az Országos Műemlékvédelmi Bizottság engedélye nélkül a Mátyás-szoborcsoportra bármilyen feliratot elhelyezni szabálysértésnek számít.
Mint arról beszámoltunk, mintegy tíz napja több kolozsvári román akadémikus nyílt levélben követelte, hogy a helyi önkormányzat helyezze vissza a Mátyás-szoborcsoport talapzatára a Gheorghe Funar által 1992-ben engedély nélkül feltétetett, a Iorga-idézetet tartalmazó táblát. A levelet olyan személyiségek írták alá, mint Camil Mureşan, Horia Colan, Dumitru Protase vagy Emil Burzo. Az akadémikusok azzal érvelnek a tábla visszaállítása mellett, hogy az „részese volt a szobor történelmének, illetve Kolozsvár jelenkori kollektív tudatának”.
A táblát 2009-ben távolították el, amikor elkezdődött a szoborcsoport felújítása, az idei átadásra pedig nem helyezték vissza. Újbóli elhelyezését április közepén Radu Moisin, a kincses város demokrata-liberális párti (PDL) alpolgármestere helyezte kilátásba, azonban a Krónika megkeresésére akkor László Attila alpolgármester és Molnos Lajos önkormányzati képviselő egybehangzóan úgy nyilatkozott, teljesen esélytelen a próbálkozás, ehhez ugyanis a megyei, illetve az Országos Műemlékvédelmi Bizottság engedélye szükséges.
Eltűntek az üdvözlő táblák
A román nyelvű tábla megjelenésével egy időben tegnapra eltűntek a Kolozsvár kisbácsi, erdőfeleki és szászfenesi bejáratainál pénteken elhelyezett ötnyelvű táblák. A pannók tartóoszlopait tőből vágták ki ismeretlenek. Mint arról beszámoltunk, a kolozsvári tanács RMDSZ-frakciójának tagjai és László Attila alpolgármester péntek délután helyezték el a többnyelvű táblákat a kincses város erdőfeleki, szászfenesi és kisbácsi bejáratánál. Ezeken románul, magyarul, németül, angolul és franciául volt olvasható az „Üdvözöljük Kolozsváron!” felirat. A tervek szerint a táblákat a következő időszakban a város Apahida, Kajántó és Györgyfalva felőli bejáratainál is felszerelték volna a magyar önkormányzati képviselők, akik maguk állták azok előállítási költségeit. Kifejtették, ezzel megtörtént az első lépés afelé, hogy a háromnyelvű – román, magyar és német – helységnévtáblákat is kihelyezzék, amit a tanács 2002-es, még a Funar-korszakban hozott határozata tesz lehetővé.
Krónika (Kolozsvár)

A Kolozs megyei RMDSZ László Attilát javasolja Kolozsvár ideiglenes polgármesterévé, a PDL azzal fenyegetőzik, hogy ebben az esetben kezdeményezni fogják az alpolgármester leváltását. Ioan Oltean PDL-főtitkár etnikai síkra terelte az ügyet, szerinte Kolozsváron „román polgármester” lesz.
 Daniel Buda, a Demokrata Liberális Párt (PDL) Kolozs megyei szervezetének elnöke pénteken leszögezte: a PDL-s többségű kolozsvári városi tanács leváltja alpolgármesteri tisztségéből László Attilát, ha az RMDSZ ragaszkodik ahhoz, hogy ideiglenesen László vegye át a korrupció miatt letartóztatott Sorin Apostu polgármesteri hatáskörét.
A PDL-politikus arra reagált, hogy Máté András Levente, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke csütörtökön bejelentette: a szövetség megyei vezetősége úgy döntött, hogy javasolni fogja a kolozsvári önkormányzat frakcióinak, támogassák László Attilát az ügyvivő polgármesteri hatáskör megszerzésében. Máté szerint László Attila megválasztása mellett szól, hogy nagy tapasztalata van az önkormányzati munkában.
A kolozsvári polgármesteri hatáskör akkor ruházható át ideiglenesen, városi tanácsi szavazással a két alpolgármester – az RMDSZ-es László Attila, illetve a PDL-s Radu Moisin – valamelyikére, ha a legfelsőbb bíróság elutasítja a korrupció miatt 29 napra letartóztatott Sorin Apostu polgármester fellebbezését. 
Daniel Buda pénteken leszögezte: Ha az RMDSZ nem vonja vissza javaslatát, „bármi lehetséges, László Attila leváltása is”.
A Mediafax hírügynökség Kolozs megyei PDL-s forrásokat idéz, akik szerint az RMDSZ javaslata „szemtelenség”.
A kolozsvári városi tanácsban 16 mandátuma van a PDL-nek, 5 az RMDSZ-nek, valamint 3-3 a liberálisoknak (PNL) és a szociáldemokratáknak (PSD). Az ügyvivő polgármester megválasztásához fele plusz egy, vagyis 14 szavazat szükséges.
Ioan Oltean, a PDL országos főtitkára pénteken, Besztercén leszögezte: ha Sorin Apostu letartóztatása jogerősé válik, a polgármester lemond tisztségéről, utódja pedig a PDL-s „román alpolgármester” lesz.
„Kolozsváron az ügyvivő polgármester román lesz. Semmi bajunk a magyarokkal, de úgy gondoljuk, hogy Kolozsváron a PDL-s alpolgármestert kell kinevezni” – mondta Oltean.
(Hétfőn döntenek Sorin Apostu sorsáról. A legfelsőbb bíróság hétfőn dönt arról a fellebbezésről, amelyet Sorin Apostu kolozsvári polgármester nyújtott be a Kolozs Megyei Táblabíróság múlt pénteken hozott ítélete ellen, és amelynek értelmében Apostut 29 napra letartóztatták korrupció miatt.)
Krónika (Kolozsvár)

Beadványaira sem kapott választ az EMNT
Sajtótájékoztató keretében válaszolt tegnap Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) országos alapító alelnöke László Attila alpolgármester kijelentésére, amelyet az EMNT legutóbbi, Radu Moisin ideiglenes polgármesternek címzett nyílt levele kapcsán tett lapunknak.
Az EMNT Kolozs megyei szervezetének elnöke, Csigi Levente a Főtéren zajló, „zsibvásár” felszámolására, a sétatéri környezetrombolás megszüntetésére hívta fel a figyelmet. Az alpolgármester úgy fogalmazott, választ csak hivatalos beadványra, nem nyílt levélre adnak. Meglepődve olvastam László Attila kijelentését – mondta Gergely Balázs, aki az EMNT valamennyi, polgármesternek és alpolgármesternek címzett, magyar és román nyelvű idei beadványát felmutatta, köztük a Főtér és a Sétatér ügyében december 19-én iktatott kérést.
Az EMNT mindmáig nem kapott választ a többi, hivatalos iktatószámmal ellátott kérelmére sem, így a nyilvánossághoz fordulunk, mivel úgy tűnik, nincs más eszközünk arra, hogy a polgármesteri hivatallal érdemleges kommunikációt folytathassunk – hangsúlyozta Gergely Balázs, az EMNP országos alapító alelnöke.
Mint mondta, bár az EMNT a hivatalos „játékszabályokat” betartja, a városháza szóra sem méltatja, noha a törvény értelmében köteles a 30 napon belül megfogalmazott hivatalos válaszadásra. A mellőzött beadványok között szerepel egyébként a Szász Péter, az EMNT Kolozs megyei szervezetének alelnöke és Hunyadi Attila történész, egyetemi oktató által összeállított, október 28-án iktatott irat is. Ebben Kolozsvár valamennyi polgára nevében kérik a Baba Novac szobor feliratából adódó törvénytelenség megszüntetését, a korrekt és diszkriminációellenes tájékoztatást, az állampolgárok törvény előtti egyenlőségének tiszteletben tartását. Felhívják a figyelmet arra, hogy a feliratban szereplő, „ucis în chinuri groaznice de către unguri” (szörnyű kínok közepette megöletett a magyarok által) állítás történetileg hamis, vagy legalábbis vitatható, mivel bírói ítélet végrehajtása, tehát kivégzés, nem gyilkosság történt. Az etnikai jelző sérti a diszkriminációmentesség, az egyenlő elbánás alkotmányos elvét azáltal, hogy egy feltételezett bűntényt egy bizonyos etnikum bűneként ró fel – összegzik. Gergely Balázs elmondta: a kérdés orvoslásáért a szervezet a közeljövőben a Diszkriminációellenes Tanácshoz fordul.
Augusztus 3-án a Sissi-szobor visszahelyezése kapcsán iktatott az EMNT egy beadványt a városházán, amelyben felhívják a figyelmet arra, hogy a Szamost átszelő Erzsébet-híd felújítása mellett restaurálni kellene a Fellegvárra vezető Erzsébet-sétautat is, hiszen a szoborral együtt szerves egységet alkottak. Március 21-én az EMNT hivatalos kérvényt nyújtott be, hogy az április 2-i, a Mátyás-szoborcsoport újraavatása alkalmából szervezett Ghymes-koncertet a Főtéren tarthassák meg. A fentiektől eltérően utóbbira valóban kaptunk egy rövid választ, miszerint abban az időpontban más esemény lesz a Főtéren, noha semminemű rendezvény nem zajlott végül aznap este – emelte ki Gergely Balázs.
BEMUTATKOZOTT SZABÓ LÁSZLÓ, AZ EMNT ÚJ KÖZÉP-ERDÉLYI RÉGIÓELNÖKE
A tegnapi sajtótájékoztatón bemutatkozott az EMNT december 10-i országos küldöttgyűlésén közép-erdélyi régióelnökké választott Szabó László unitárius lelkész, aki a tisztségből leköszönő Gergely Balázs EMNP-alelnök helyét vette át a civil szervezetben. Az EMNT területi szervezetei döntéseinek, működésének, cselekvési terveinek összehangolása érdekében december 20-án megalakult a Közép-erdélyi Regionális Egyeztető Tanács is, amelynek keretében Szabó Lillát választották ügyvezetőnek – tájékoztatott Szabó László. Mint kifejtette, alapvető kihívás az EMNT regionális és Kolozs megyei szervezete által kifejtett, érdemleges tevékenység megfelelő folytatása. – Hivatásomból adódóan a régió történelmi egyházközségeivel, intézményeivel való kapcsolatok építésében mutathatok fel többletet – mondta lapunknak az új régióelnök. Az EMNT jelenlegi, a küldöttgyűlés által is megerősített szervezeti formája, közéleti mozgalom jellege ugyanakkor lehetőséget ad arra, hogy több területen együttműködhessen olyan szereplőkkel is, amelyekkel egyébként politikai szinten nem, vagy csak alkukötés függvényében lehetséges – tette hozzá. Az EMNT Közép-erdélyi szervezetének öt területi irodája Beszterce-Naszód, Kolozs, Fehér, Hunyad és Szeben megyékben alakult, – illetve az utóbbi két esetben alakulóban van –, így a sajátos szórványügyekre való odafigyelés úgyszintén meghatározza tevékenységüket – emelte ki. Az EMNT és az EMNP partnerségben, egymást kiegészítve tevékenykedik a közeljövőben. Gergely Balázs, aki a Néppárt közép-erdélyi szervezeteinek megalapításán munkálkodik majd, szoros együttműködésre számít az EMNT-vel. – Eredményes és lelkes évet tudhatunk magunk mögött. Köszönöm a csapat munkáját, és hasonló sikereket kívánok az új évre is – hangsúlyozta.
Szabadság (Kolozsvár)

Halogatja László Attila a Iorga-tábla eltávolítását
Teljes kudarcba fulladt Kolozsváron a Nicolae Iorga történésztől származó, Mátyás királyt román nemzetiségűként beállító idézettel ellátott köztéri tábla eltávolításának terve. Noha László Attila, a kincses város alpolgármestere már december elején úgy nyilatkozott: reális esély van arra, hogy karácsonyig, legkésőbb év végéig leszereltessék a Mátyás-szoborcsoport talapzata elől a bronzplakettet, erre a mai napig nem került sor. Miközben az RMDSZ-es elöljárót a korrupcióval vádolt Sorin Apostu letartóztatása óta magyar civil szervezetek is felszólították, rendelje el a tábla eltávolítását, László Attila a Krónikának tegnap is úgy nyilatkozott: „mindent a maga idejében”.
Mint ismeretes, Fadrusz János 1902-ben leleplezett monumentális alkotására 1932-ben szerelték fel a Nicolae Iorga történésztől származó idézettel – „A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldvabányánál, amikor a győzhetetlen Moldva ellen indult” – ellátott táblát. A román fél később is úgy állította be a történteket, hogy a Mátyás-szoborcsoportot tulajdonképpen az igazságos uralkodót románként beállító felirat mentette meg attól, hogy a mócok ledöntsék.
A szélsőségesen magyargyűlölő Gheorghe Funar expolgármester 1992. december 1-jén, a román nemzeti ünnepen helyezte el ismét a műemlék talapzatára, a Mathias rex felirat alá az 1932-es táblát, ideologikus értelmezésbe helyezve „a saját nemzetére támadó, de legyőzött királyt”. A szoborcsoport 2009-ben kezdődött restaurálási munkálatai során a tábla lekerült a mellvédről, ahová a helyreállítás befejezése alkalmából 2011. április 2-án rendezett ünnepségig nem is került vissza. Nem is kerülhetett, hiszen műemlékvédő szakértők egybehangzó véleménye szerint mindez törvénytelenség lenne, hiszen annak idején Funar is építkezési engedély nélkül helyezte el a plakettet.
Csakhogy ezzel mit sem törődött Sorin Apostu akkori polgármester, aki – vélhetően román történészek, akadémikusok nyomására – május végén, az éj leple alatt kirakatta a Iorga-idézetet a talapzat előtti zöldövezetre. Különben Apostu hamisan állította, miszerint a tábla szerepelt a restaurálási tervben, ugyanakkor nem sok jót ígér, hogy annak idején vehemensen követelte a tábla újrahelyezését Radu Moisin alpolgármester is, aki Apostu letartóztatása után ideiglenesen ellátja a polgármesteri teendőket.
Apostu november 10-ei letartóztatása után a Iorga-tábla eltávolítására szólította fel László Attilát a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT), amely szerint erre immár törvényes eszközökkel lehetőség nyílna. Annál is inkább, mivel az ügyben korábban az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, később pedig a Kelemen Hunor vezette kulturális minisztérium is bűnvádi feljelentést tett az ügyészségen; a nyomozó hatóság azóta sem fejezte be a nyomozást. Kolozsvár alpolgármestere novemberben leszögezte: az eltávolítás nem jöhet szóba, amíg az ügyészség le nem zárja az ügyet, később, december elején több sajtóorgánumnak sokat sejtetően azt nyilatkozta, hogy a tábla eltűntetésének reális az esélye, és ez „rövidesen, karácsonyig” megtörténik.
László Attila tegnap a Krónika megkeresésére, miszerint a tábla még mindig a helyén van, úgy válaszolt: „mindent a maga idejében”. Kérdésünkre, miszerint van-e esély arra, hogy esetleg januárban eltávolítsák onnan, a politikus úgy válaszolt: „van”.
Gyergyai Csaba
Krónika (Kolozsvár)

Helytállt tavaly a kolozsvári magyarság, de nehéz év jön
Összességében pozitív előjellel zárta 2011-et Kolozsvár, de kellemetlenségek is adódtak szép számban: EU-s pénzek lehívásának tekintetében az ország legjobbja a város, de a korrupciós botrány térképén is előkelő helyet foglal el. Radu Moisin ideiglenes polgármester tegnapi évértékelő sajtótájékoztatóján látványos előrelépésekről számolt be, László Attila alpolgármester pedig elégedetten nyilatkozott lapunknak a kolozsvári magyarság elmúlt évéről. A Kolozsvári Magyar Napok példaértékű minőségről tanúskodik, a Brassai-ügy megoldása „régi i-re” tett pontot, az alpolgármester pedig határozottan ígéri a Mátyás-szoborcsoportról a Iorga-tábla eltávolítását – amely ugyancsak 2011 terméke. Az idei esztendőt nagyobb költségvetéssel kezelheti az önkormányzat, a fejlesztésekre elkülönített összeg 2012-re először emelkedett 40 százalék fölé. Mégis László Attila szerint naiv gondolat optimizmusra buzdítani a lakosságot.
Első helyen az EU-s pénzek tekintetében
Románia fejlesztési pólusai közül jelenleg Kolozsvár áll a legjobban uniós pénzek lehívásának tekintetében: hét EU-s finanszírozású program kivitelezése folyamatban van, további ötre benyújtották a kérelmet, újabb három pedig előkészítési fázisban áll – összegzett Radu Moisin a 2011-es esztendőt értékelő tegnapi sajtótájékoztatóján.
Az önkormányzat rendelkezésére álló összegek 87 százalékára már letették a pályázatot – közölte lapunkkal László Attila alpolgármester.
A villamosvonal két szakaszban történő korszerűsítése, a Sétatér és a Kaszinó épületének felújítása, az ötvenállomásos kerékpárkölcsönző-rendszer kiépítése, az Albac utcai szociális lakások kialakítása, az e-alapú közintézés létrehozása, valamint a turisztikai fejlesztést szolgáló Séta a kincses városban elnevezésű program futtatása az a hét EU-s projekt, amelyek megvalósítása már folyamatban van.
A kreatívipari képzőközpont, a városi közszállítás új jegyrendszerrel való felújítása, az ipari negyed úthálózatának korszerűsítése, további szociális lakások, két multifunkcionális szociális ellátó központ kialakítására benyújtották a pályázatot (32 millió euró vissza nem térítendő támogatás).
A városháza három további EU-finanszírozású program előkészítésén dolgozik: üzletkötési központ, öregotthon, valamint hajléktalanok ellátását biztosító központ valósulhat meg EU-s pénzekből a közeljövőben.
Látványos előrelépések oktatás terén
A városháza három bölcsődét bővített, így 210-zel növekedett a szóban forgó intézmények befogadóképessége. 78 iskolában végeztek felújítási munkálatokat, és szakértők bevonásával javították az iskolák étkezdéjében felszolgált étrend minőségét.
Az új tanügyi törvény lehetőségeivel élve szorosabb együttműködést szorgalmazó iskolai vezetői tanácsokat alakítottak szülők, tanárok és városi tanácsosok bevonásával.
Emelkedett továbbá az iskolai érdemi, a tanulmányi és a szociális ösztöndíjak értéke is, ugyanakkor a támogatottak száma is növekedett.
Nem utolsósorban az egészséges életformára való nevelés terén is előremutató programokat indítottak – például a középiskolák közti labdarúgó- és kosárlabda-bajnokságot.
Magyar vonatkozásban 2011 legnagyobb eredménye a Brassai-kérdés megoldása, de a zeneiskola helyzetének orvoslása is fontos fejlemény. „Idén már egyetlen magyar gyermek sem jár délután iskolába, és egyetlen magyar diák sem marad ki a magyar nyelvű oktatásból” – nyilatkozta László Attila alpolgármester. „Újraindult a Ferencz József (Horea) úti magyar nyelvű oktatás is, 2012-ben pedig továbbfejlesztenénk ezt a rendszert – gondolok elsősorban a kerekdombi magyar tagozatra”.
Zöldültek és „megvilágosodtak” a közterek
Az elmúlt év során négy új parkot avattak: kettőt Monostoron (a Mehedinţi utcán és a Unirea Sporttelep mellett), egyet a Karjala (Coastei) utcán, egyet pedig a Tóközi negyedben. Felújították továbbá a Györgyfalvi negyedi Detunata-parkot.
Ezek zömét felszerelték szabadtéri fitneszgépekkel is, így szinte minden lakónegyed rendelkezik a szabadtéri mozgást szorgalmazó berendezésekkel. A Munka út környékén 12 ezer csemetét ültettek el, és menhelyet hoztak létre nagytestű állatok számára. Ezek megvalósulását különböző zöldszervezetekkel való együttműködés segítette.
Közvilágítás terén is fejlődést könyvelhetett el a városvezetés: 103 utcán és sétányon több mint 2500 villanyoszlopot szereltek fel, míg a régiek egy részét kicserélték. A közvilágítás egyik gyöngyszeme az Erzsébet-híd díszkivilágításának megoldása.
Két többéves útfelújítási program is folyamatban van. Ezeknek keretében 36 utcát, illetve 180 sétányt aszfaltoztak újra és építettek újjá, ezen felül több mint 100 utcán végeztek karbantartási munkálatokat.
Felújították a Malomárok egy részét, sétálóutcákat alakítottak ki a várfal és az óvár bizonyos részein. Az esztétikai értéket növeli hét belvárosi homlokzat helyi pénzekből való felújítása is.
Gördülékenyebb közlekedés
A közúti forgalom terén is javult a helyzet: városszerte 2682 parkolóhelyet létesítettek a parkolóházak megnyitásával, illetve az utcák menti parkolók átszervezésével. További három parkolóház épülőben van, összesen közel 800 új parkolóhellyel.
Kiterjesztették a kelet-nyugat irányú „zöldhullámot”, négy körforgalmat létesítettek a gyorsabb haladásért, ugyanakkor térfigyelő biztonsági kamerákkal szerelték fel a legforgalmasabb kereszteződéseket, útszakaszokat. A kamerák felszerelése óta 19 százalékkal csökkent a balesetek száma. A biztonságot növeli a helyi rendőrség újraszervezése is.
2011-ben a kulturális és sportrendezvények is javultak minőségi szempontból, és hogy ez a jövőben sem változik, azt mi sem igazolja jobban az épülő sportcsarnoknál vagy a filharmóniának is otthont adó Transilvania Kulturális Központ hamarosan elkezdődő építésénél.
Öregedünk és fogyunk
Kevesebb születésről és házasságkötésről, viszont több halálesetről tanúskodik az a statisztika, amelyet László Attila alpolgármester mutatott be Radu Moisin ma déli sajtótájékoztatóján.
Az adatok 5801 újszülöttet, 2055 házasságkötést, valamint 4133 elhalálozást jegyeznek. Ezek a számok 2010-ben 6363-at, 2280-at, illetve 4095-öt mutattak.
2757 lány és 3044 fiú született, de fontos tudnivaló, hogy ezek a számok nem feltétlenül kolozsvári gyermekekről árulkodnak: a Kolozsváron született környékbeli gyermekeket is ide sorolják. A kifejezetten kolozsvári újszülöttek száma kétezer körül mozog – tudtuk meg az alpolgármestertől.
Lakosság-nyilvántartás szempontjából természetesen az október végi népszámlálás a legjelentősebb esemény, ezek eredményeire további fejlemények után térünk vissza.
Rekordarányú fejlesztési alap 2012-re
Kolozsvár 962 millió lejből gazdálkodhat, tehát 13,14 százalékkal nagyobb pénzkeretet használhat fel, mint 2011-ben. Ez az emelkedés annak köszönhető, hogy egyes nagy horderejű uniós alapokból finanszírozott programok idei lezárása miatt több EU-s pénzt hívhat le a polgármesteri hivatal.
Az általános költségvetés több mint 43 százaléka fejlesztési alapokat szolgál: a 415,194 millió lej 59,38 százalékos növekedést jelent a tavalyi 260,51 millió lejhez képest. Az összeg részben amiatt emelkedett 154,6 millió lejjel, mert a működési alap egyes fejezeteiből egy-egy százalékot átcsoportosított a városháza fejlesztésekre.
A korábbi évekhez képest 2011-ben emelkedett a helyi adókból befolyt összeg is: magánszemélyektől 29,46 millió lej, jogi személyektől pedig 50,44 millió lej gyűlt a város kasszájába – tudtuk meg Radu Moisintól a tegnapi sajtótájékoztatóján.
Magánszemélyek 2008-ban még „csak” 19,7 millió lejt, 2009-ben 20,3 milliót, 2010-ben már 27,09 millió lejt fizettek be, a jogi személyek esetében pedig az utóbbi négy év leforgása alatt 38,7 millió lejről nőtt 50,4 millióra az összeg.
László Attila: prioritás a munkahelyteremtés
Sok tekintetben nem egyezik Radu Moisin és László Attila álláspontja a 2012-es prioritások kapcsán, Moisin ugyanis kevésbé foglalkozik munkahelyek biztosításával, illetve a metropoliszövezet felkarolásával. „Az első számú prioritás a munkahelyteremtés. Külön munkacsoport működik azért, hogy befektetést ösztönző csomagot ültessünk gyakorlatba, amely segítséget nyújt a munkahelyet teremtők számára, illetve lakhatási feltételeket biztosít a dolgozóknak” – mondta az alpolgármester, hangsúlyozva, hogy a villamos-felújításhoz vagy a stadionépítéshez hasonló beruházások szép számban biztosítanak munkahelyeket, de ezek hosszú távon nem kötik Kolozsvárhoz a dolgozókat.
A prioritások sora László Attila szerint a szociális ellátás hálózatának fejlesztésével, a közoktatás rendszerének fenntartásával, a kulturális élet fejlesztésével, valamint a temetők bővítésével folytatódik. „Az évszázadok során kialakult oktatási rendszer egyre nagyobb figyelmet és ráfordítást követel a városházától a gyermeklétszám csökkenése miatt” – nyilatkozta az alpolgármester.
2012 és az elkövetkező évek egyik legnagyobb kihívása László Attila szerint Kolozsvár metropoliszövezetének kiépítése. „Meg kell tanulnunk együttműködni a környező településekkel, mert oktatás, közlekedés, katasztrófavédelem terén rengeteget kell fejlődnünk. Naponta 75 ezer ember ingázik Kolozsvárra” – közölte.
Meg vannak számlálva a Iorga-tábla napjai?
„Jogalkotás és tanácsi határozatok terén – annak ellenére, hogy csupán öten vagyunk magyarok egy 27 tagú tanácsban – a legtöbb esetben sikerült érvényesítenünk az akaratunkat. Ritkán kerültünk olyan helyzetbe, hogy a véleményünk ellenére történt bármi is” – nyilatkozta lapunknak László Attila alpolgármester, nem titkolva, hogy Sorin Apostu tisztségéből való felfüggesztését követően meglehetősen kellemetlen helyzet alakult ki a városházán az adminisztrációs tevékenységek szintjén. „Több mint 10 ügyosztályt kellett átvennem szakbizottságokkal együtt, kb. a ’40-es évek óta nem volt magyar tisztviselő Kolozsváron ehhez hasonlóan szerteágazó feladatkörrel” – jegyezte meg élcelődve az alpolgármester.
Az RMDSZ véleményének ellenére került a szintén 2011-ben felújított Mátyás-szoborcsoport talapzata elé az ominózus Iorga-idézetet tartalmazó tábla. László Attila ígéri: kezeskedik afelől, hogy a tábla hamarosan eltűnik az emlékműről.
KOVÁCS HONT IMRE 
Szabadság (Kolozsvár)

Többen vagyunk, akik másképp képzelik el az együttélést”
Határozottan elítélik a Mátyás-szoborcsoport újabb meggyalázását
Még meg sem száradt jóformán a festék a Kolozsvár főterén álló Mátyás-szoborcsoport talapzatán, a Facebook közösségi oldalon már kedden éjszaka terjedt a kétnyelvű felhívás: Igazságot Mátyásnak! Élőláncot a műemlékeinknek! Égő gyertyával a kezükben mintegy százötvenen, többségben fiatalok állták körbe tegnap délután Fadrusz János alkotását, tanúbizonyságot téve arról: nem hagyják magára Mátyás királyt, határozottan elítélik a vandalizmust és a város műemlékeinek meggyalázását. Egy évvel azután, hogy ismeretlen tettesek műanyagot és gumidarabokat égettek a szobor talapzatának Szent Mihály-templom felőli oldalán, futótűzszerűen terjedt a hír kedden este 11 óra előtt: az államfő- és kormányellenes tüntetésen fekete színű festékszóróval gyalázták meg a műemléket. Az RMDSZ és az EMNP azonnal közleményben reagált a történtekre, Radu Moisin ideiglenes polgármester bűnvádi eljárást helyezett kilátásba.
Az RMDSZ-t szidalmazó, obszcén feliratot valamikor 21.20 óra után festették a Fadrusz-alkotás talapzatára. László Attila az ügy kapcsán elmondta: kilenc óra után tíz perccel hagyta el a Főteret, amikor a tüntetők már hazafelé indultak. Kolozsvár alpolgármestere hangsúlyozta: alig pár perccel azután, hogy távozott, telefonon értesítették a történtekről.
A Főtéren tartózkodó csendőrök még aznap este azonosították a tetteseket, a négy személyt előállítottak, és átadták őket a rendőrségnek. Anca Purdea, a Kolozs megyei rendőrkapitányság szóvivője úgy nyilatkozott: a fiatalokat – Adriana M. (29 éves), Răzvan D. (22 éves), Ionuţ G. (23 éves), Raul T. (23 éves) – az 1-es számú rendőrőrsre szállították, közülük három személyt 200 lejre bírságoltak, egyiküket pedig szóbeli figyelmeztetésben részesítették. Sajtóhírek szerint a tettesek a kolozsvári U FC drukkerei. – Felelőtlennek tartom a fiatalok cselekedetét, annál is inkább, mivel az egyik elkövető újságíró – nyilatkozta László Attila, hozzátéve: nem a város szimbólumait kellett volna politikai üzenetének tolmácsolására használniuk. Reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy a kolozsvári lakosság nem követi ezt a „mintát”.
RMDSZ–EMNP: Nincs helye a vandalizmusnak!
Máté András Levente, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője, a Kolozs megyei szervezet elnöke lapunknak tegnap reggel elmondta: mélységesen elítéli a történteket. – Egyetértek a békés tüntetéssel, ugyanis ez a demokrácia velejárója. Azt viszont a leghatározottabban elítélem, hogy a demonstráció nacionalista felhangú megnyilvánulássá fajult. El tudom fogadni, mi több, meg is értem, hogy a szociális vagy társadalmi problémák miatt a polgárok az utcára vonulnak és tüntetnek, de elfogadhatatlannak tartom a vandalizmust – nyilatkozta a politikus. Véleménye szerint a rendfenntartó erők képviselői nem láthatták, amikor a tettesek gyalázkodó szöveget mázoltak a szoborra, ugyanis egy molinó mögé rejtőzve hajtották végre az akciót.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnöke – az általuk képviselt szervezetekkel karöltve – úgyszintén elítélték a történteket. Közleményében az RMDSZ nyomatékosította: a tiltakozásnak, a tüntetésnek, amiként a politikusok és a politikai pártok ellen irányuló kritikának is helye van az országban, és kell is, hogy legyen egy demokratikusan működő társadalomban. „Nincs helye viszont annak, hogy felelőtlen emberek köztéri szobron, féltve őrzött műemléken töltsék ki bosszújúkat. Nincs helye annak, hogy egyesek békés tiltakozást használjanak fel arra, hogy megalázzanak egy egész nemzeti közösséget” – olvasható a szövetség közleményében. Kelemen Hunor arra is kitért, hogy tárgyalt Traian Igaşsal, arra kérve a belügyminisztert: büntessék meg a huligánokat.
Gergely Balázs az EMNP nevében kifejtette: felforgató jellegű provokációnak minősítik a szoborcsoportot meggyalázó akciót, amelynek célja csupán a figyelem elterelése az utóbbi napokban kirobbant kormányellenes tüntetésekről. „A román kormány megszorító intézkedéseiért nem Mátyás király, az egyik kormányzó párt tetteiért pedig nem az erdélyi magyarság a felelős!” – írták a közleményben. Elfogadhatatlannak minősítették ugyanakkor, hogy a kormányzattal szembeni elégedetlenségnek, valamint a kormány és az ellenzék között zajló állóháborúnak az erdélyi magyar közösség legyen a bűnbakja, „egyetemes értékű műemlékeink pedig csatamezővé váljanak”. A néppárt úgy gondolja, megalapozott a gyanú, miszerint a kormányellenes tüntetésen történt szoborgyalázás csakis a rendőrség és a csendőrség hallgatólagos hozzájárulásával történhetett meg, „hiszen a rendfenntartó erők rég nem látott jelenléttel »biztosították« a tüntetést”.
Bűnvádi feljelentést kezdeményezne Moisin
Elszigetelt incidensnek nevezte a felirat ügyét Radu Moisin megbízott polgármester. – A kolozsvári tüntetők bebizonyították, hogy civilizáltan tiltakoznak. Ez volt az egyedüli zavaró esemény. Négy személy követte el a vandál cselekedetet. A Kolozsvári Polgármesteri Hivatal jogászai már dolgoznak a bűnvádi feljelentés szövegén, amelyet Kolozsvár megyei jogú város nevében személyesen nyújtok majd be. Annál is inkább, mivel a szobrot közpénzen restaurálták – hangsúlyozta a politikus azon a sajtótájékoztatón, amelyet szerdán délelőtt a városháza üvegtermében szervezett annak kapcsán, hogy elkészült Kolozsvár 2012-es költségvetés-tervezete. Az újságírók kérdés-özöne előtt azonban meghátrálni kényszerült, és kijelentette: a találkozó célja a város közigazgatásának tárgykörébe tartozik, ezért az újságíróknak azt tanácsolja, hogy a politikai kérdéseket a Demokrata-Liberális Párt székhelyén tegyék fel. Az újságírók véleménye ez volt: a Mátyás-szoborcsoport bemocskolása nem pusztán politikai kérdés.
– Kolozsváriként önök sem akarhatják, hogy ehhez hasonló incidensek megismétlődjenek. Ami történt, az nem kihágás, hanem bűncselekmény. Ezúton hívom fel a lakosság figyelmét, hogy véleménynyilvánításkor, tiltakozásképpen őrizzék meg nyugalmukat – figyelmeztetett Moisin. Mint kiderült, a megbízott polgármester egyelőre nem szándékszik semmilyen megrovásban részesíteni Ionuţ Ţene városházi alkalmazottat, amiért a tulajdonában lévő Napoca News hírportál egyik riportere is a négy elkövető között van. Ţene egyébként a román újságírók előtt is magyarellenessége folytán vált közismertté.
Újabb felirat a prefektúránál
Már tegnap délelőtt, a sajtó és a közvélemény nyomására a köztisztasági vállalat munkatársai eltávolították a feliratot a szoborról, a nap folyamán pedig László Attila alpolgármester folyamatosan egyeztetett az ügyben Marcel Bonţidean rendőrfőparancsnokkal. A délutáni órákban a prefektúra épülete mögött lévő egyik ingatlanon ugyanaz a sértő, RMDSZ-t gyalázó szöveg jelent meg, mint kedden éjjel a Mátyás-szoborcsoport talapzatán. Feltételezhető volt, hogy a tettesek is ugyanazok, ugyanis ezt is festékszóróval mázolták az épület falára.
Igazságot Mátyásnak! Élőláncot a műemlékeinknek! címmel tett közzé felhívást Talpas Botond, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) elnöke már kedden este a Facebookon, arra biztatva a kolozsváriakat, a szerdai villámcsődületen bizonyítsák: hajlandók kiállni a szoborcsoport ügyéért, nemet mondva a vandalizmusra. A meghirdetett időpontban, délután 4 órakor mintegy 150-en gyűltek össze – többnyire fiatalok –, akik élőlánccal vették körül a szoborcsoportot, egy-egy égő gyertyával vagy mécsessel a kezükben.
– Értesítettem a román diákszervezeteket is, és ők is elítélték ezt a fajta magatartást – magyarázta a Szabadságnak Talpas Botond, a villámcsődület kezdeményezője. Hozzáfűzte: kedden este „velünk azonos korosztálybeliek követték el a műemlékgyalázást, mi pedig meg akartuk mutatni, hogy többen vagyunk olyanok, akik másképpen képzelik el a közös együttlétet”.
Lapzártakor: mindegy 200 tüntető gyűlt össze ismét Kolozsvár főterén, akik kormány- és államfőellenes rigmusokat skandáltak. A Mátyás-szoborcsoportot ezúttal csendőrök és helyi rendőrök őrizték.
Szabadság (Kolozsvár)

Radu Moisin: szó sincs a Iorga-tábla eltávolításáról
Szóba sem került a Iorga-tábla eltávolítása, mivel az rendelkezik engedéllyel – jelentette ki tegnap Radu Moisin, Kolozsvár ügyvivő polgármestere a Krónika azon kérdésére, hogy az önkormányzat mikor távolítja el a Mátyás-szoborcsoport elé törvénytelenül kihelyezett feliratot.
László Attila alpolgármester – aki tavaly novemberben még azt ígérte, hogy 2011 végére eltávolítják a táblát – lapunknak megismételte pár héttel korábbi válaszát: „mindent a maga idejében”.
Mint ismeretes, a Nicolae Iorga történésztől származó idézettel – „A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldvabányánál, amikor a győzhetetlen Moldva ellen indult” – ellátott táblát tavaly májusban, titokban szerelte fel az önkormányzat a Fadrusz-alkotás elé, miután a szoborcsoport restaurálási munkálatai során az lekerült a talapzatról.
Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)

Villámcsődület a Mátyás-szobor meggyalázása ellen
Több mint száz, többségében magyar nemzetiségű személy alakított néhány percre élőláncot szerdán délután a kolozsvári Mátyás-szobor körül. A villámcsődület résztvevői ezzel a szoborcsoport meggyalázása ellen tiltakoztak.
Az alig három perces villámcsődület résztvevői gyertyát gyújtottak és körülállták a műemléket, majd a gyertyákat a talapzat köré helyezték el. Az eseményen jelen volt egyebek között Kovács Péter RMDSZ-főtitkár és Kötő József képviselő is.
Talpas Botond, a villámcsődület kezdeményezője azt nyilatkozta: a Facebookon szervezett eseménnyel a Mátyás-szobor elleni vandalizmusra és az erőszakra akarnak nemet mondani. „Ezzel azt mutatjuk meg, hogy többen vagyunk azok, akik hisznek egy közös jövőben” – mondta Talpas.
A szoborcsoport talapzatán a kedd esti kormányellenes tüntetést követően az RMDSZ-t gyalázó trágár felirat jelent meg. A „Muie UDMR” feliratot a városháza szerdán már eltávolíttatta, Radu Moisin ügyvivő polgármester szerint bűnvádi feljelentést tesznek a tettesek ellen.
A rendőrség négy személyt azonosított és bírságolt meg. A történteket az RMDSZ és az EMNP is határozottan elítéli, a szövetség szerint a felirat magyarellenes.
Krónika (Kolozsvár)

Másodrangú rendezvénynek tekinti a kolozsvári önkormányzat a magyar napokat
Éles vita alakult ki a kolozsvári önkormányzat magyar és román képviselői között a Kolozsvári Magyar Napok vonatkozásában a tegnapi tanácsülésen. A vitát a 9-es napirendi pontként tárgyalt határozattervezet váltotta ki, amelynek alapján az önkormányzat 400 ezer lejt különít el a kolozsvári városnapok, a román nemzeti ünnep, valamint a szilveszteri ünnepségek finanszírozására.
Molnos Lajos RMDSZ-es tanácsos, a kulturális bizottság elnöke javasolta, hogy az összeget 65 ezer lejjel egészítsék ki, és a Kolozsvári Magyar Napokat is vegyék fel a város kiemelt rendezvényei közé. Az önkormányzati képviselő ugyanakkor kifogásolta, hogy a javaslatot úgy terjesztették be, hogy előzetesen nem mutatták be a kulturális bizottságnak. Radu Moisin megbízott polgármester Molnos javaslatát azzal hárította el, hogy a Kolozsvári Magyar Napokat a civil szervezeteknek szánt keretből támogatják inkább. A szociáldemokrata (PSD) képviselők azzal érveltek, hogy a Kolozsvári Magyar Napok etnikai és kulturális rendezvény, míg a határozattervezetben szereplő három esemény a város valamennyi lakójához egyaránt szólt.
Az RMDSZ-es városi tanácsosok próbáltak érvelni amellett, hogy a kolozsvári magyarság rendezvénye méltó arra, hogy Kolozsvár legjelentősebb rendezvényei közt szerepeljen, a szavazáskor azonban magukra maradtak, a román tanácsosok teljes egyetértésben szavazták le a magyar javaslatot. A városnapokra és a december elsejei román nemzeti ünnepre 150–150 ezer lejt, a szilveszteri utcai ünnepségre pedig 100 ezer lejt szavaztak meg a tanácsosok, s mint kiderült, a tűzijátékokra decemberben és szilveszterkor további 30 ezer lejt költ a város.
„Nem számítottam arra, hogy ennyire intoleránsan viszonyulnak ehhez a kérdéshez, és nem értettem a PSD-sek hozzáállását sem. Felháborító, hogy a magyar kultúrát bemutató rendezvény koncepciójában kizárólag az etnikai elemeket vélték felfedezni. Szerintem ez teljesen intoleráns álláspont, és azt gondolom, hogy Kolozsváron a multikulturalizmus csak üres szlogen, különböző alkalmakkal előhozakodnak vele, de tartalom nélkül” – nyilatkozta a Krónikának Csoma Botond, az RMDSZ frakcióvezetője.
Molnos Lajos a magyar sajtó képviselőinek hangsúlyozta: elsősorban elvi kérdés volt, hogy a Kolozsvári Magyar Napokat a többi tömegrendezvénnyel egyenrangúnak ismerjék el, de anyagi vonzata is van a döntésnek. Mint részletezte, attól nem kell tartani, hogy nem fogja az önkormányzat támogatni a Kolozsvári Magyar Napokat, de ezt majd a civil szervezetek támogatására elkülönített keretből teszi. Ez az összeg mintegy 1,9 millió lej, ennek 20 százaléka – durván számolva mintegy 400 ezer lej – áll a magyar civil szervezetek rendelkezésére.
Az önkormányzat döntése értelmében a Molnos által javasolt 65 ezer lejes összeget ebből kellene elkülöníteni a magyar civil szervezetek rovására. László Attila, Kolozsvár alpolgármestere ugyanakkor úgy nyilatkozott: választási év van, és ilyenkor a román önkormányzati képviselők saját árnyékuktól is megijednek. „Amikor a közösségünkről van szó, látható, hogy a különböző politikai színezetek egybeolvadnak” – jellemezte a román pártok hozzáállását az alpolgármester. Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)

Városházi nem a Magyar Napokra
A Kolozsvári Városi Tanács tegnapi ülésén elsöprő többséggel leszavazták Molnos Lajos RMDSZ-es tanácsos azon javaslatát, hogy az önkormányzat vállalja fel hivatalosan, azaz támogassa anyagilag az idén harmadszorra megrendezendő Kolozsvári Magyar Napokat. A határozattervezet alapján az önkormányzat 400 ezer lejjel támogatta volna a városnapok, Románia nemzeti ünnepe és a szilveszteri ünnepély költségeit. A román tanácsosok politikai színezettől függetlenül elvetették az RMDSZ-es tanácsos azon javaslatát, hogy a magyar napoknak is jusson pénz: főleg azzal érveltek, hogy a májusi városnapokon vannak magyar vonatkozású rendezvények.
A kilences napirendi pont kapcsán Molnos Lajos RMDSZ-es városi tanácsos első javaslata arra vonatkozott, hogy a három említett rendezvényre szánt összeget növeljék meg 465 ezer lejre, és ebből 65 ezer lejt utaljanak a Kolozsvári Magyar Napok támogatására. Egy másik javaslata az volt, hogy maradjon meg a 400 ezer lej, de ne csak a fentebbi három rendezvény megvalósítását támogassák ebből a pénzből, hanem a Kolozsvári Magyar Napokat is. Radu Moisin megbízott polgármester szerint Molnos javaslata „nem időszerű”, mivel a májusi városnapoknak van magyar vonatkozása, és a Kolozsvári Magyar Napok még más forrásból is szerezhet támogatást, nem csak a városi önkormányzattól. László Attila alpolgármester szerint a kolozsvári magyarság számára jelzés értékű lenne, ha az önkormányzat támogatná ezt a számunkra fontos rendezvényt. Csoma Botond RMDSZ-es tanácsos, frakcióvezető pedig arra figyelmeztette tanácsos kollégáit, hogy a Kolozsvári Magyar Napok támogatásával a sokat hangoztatott multikulturalitás tartalommal telne meg. Claudia Anastase szociáldemokrata tanácsos hangsúlyozta: a Kolozsvári Magyar Napokat más forrásból – például a civil szervezeteknek kiosztandó pénzből – lehetne támogatni.
A szavazás lezajlása után László Attila alpolgármester kifejtette: számára nem volt meglepő az elutasítás, a városháza magatartása pedig semmiféleképpen nem befolyásolja a Kolozsvári Magyar Napok megszervezését, illetve lebonyolítását. – Választási évben tanácsos kollégáink még a saját árnyékuktól is megijednek. A kolozsvári magyar közösség elvárásai ennek ellenére megmaradnak, a Kolozsvári Magyar Napokat megszervezzük – mondta lapunknak az alpolgármester. Csoma Botond az ellenzék vehemens tiltakozását, intoleráns magatartását kifogásolta. Molnos Lajos zárszóként elmondta: ennek ellenére elképzelhető, hogy a Kolozsvári Magyar Napok szervezésében részt vevő Kincses Kolozsvár Egyesület részesül némi támogatásban a városháza által a civil szervezeteknek kiutalandó pénzből. Tavaly a fentebbi egyesület 2000 lejt kapott ugyanerre a célra a városházától.
Szabadság (Kolozsvár)

Jegelik a magyar emlékművek ügyét az erdélyi önkormányzatok
Jegelik a magyar személyiségeknek állítandó szobrok ügyét az erdélyi önkormányzatok. Kolozsváron válaszra sem méltatták a Sissi-szobor újraállításának kezdeményezőit, Nagyváradon a magyar honvédemlékmű, Marosvásárhelyen a Sütő-szobor ügye akadozik. Bécsi Sissi csokoládéval lepte meg csütörtökön Radu Moisin ideiglenes kolozsvári polgármestert, László Attila alpolgármesternek pedig nagykárolyi Sissi sonkát nyújtott át Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) közép-erdélyi régióelnöke az önkormányzat által csütörtökön a Fellegvár és a Farkas utca felújítása kapcsán szervezett közvitán.
A politikus ezzel akarta emlékeztetni a kincses város előjáróit a tavaly ősszel átadott nyílt levelükre, amelyben arra kérték az önkormányzatot, hogy az Erzsébet híd restaurálása mellett a közeli Erzsébet sétautat is újítsa fel, és ezek hivatalosan is kapják vissza eredeti nevüket. Utóbbin ugyanis az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ismét felállítaná az osztrák–magyar császárné mellszobrát, amiről tájékoztatta is az önkormányzatot. Gergely Balázs elmondta: erre a gesztusra azért kerítettek sort, mert azóta sem kaptak érdemi választ az önkormányzattól. „Ezért találtuk ki ezt a kedves tréfát, amellyel fel akartuk hívni a közvélemény figyelmét arra, hogy létezik egy ilyen ügy. Moisin úr nagyon sokszor hivatkozik a bécsi példára, többek közt a főtéri karácsonyi vásár esetében, reméljük ezzel sikerül a szívébe lopni az ötletet” – nyilatkozta Gergely Balázs.
Mint arról beszámoltunk, az EMNT tavaly augusztusban jelentette be, hogy visszaállítaná Erzsébet királyné mellszobrát a Fellegvárra vezető Erzsébet sétaúton. A tervek szerint az ehhez szükséges anyagi forrásokat a Magyar Ifjúsági Tanács, illetve két magyarországi ifjúsági szervezet adományokból gyűjti össze. Stróbl Alajos szobrászművész – az Európa-szerte népszerű Sissit ábrázoló – alkotását Haller Károly, Kolozsvár egykori polgármestere javaslatára 1901-ben helyezték el az Erzsébet sétaúton, azonban a büsztnek a kommunista diktatúra évei alatt nyoma veszett. Az azóta a Kolozsvári Szépművészeti Múzeumban megtalált szobornak most készül a másolata, a tervek szerint ez kerülne ki a fellegvári sétaútra.
Új helyszín a váradi honvédemlékműnek
Nagyváradon hasonlóképpen a Románia területén elesett magyar katonák emlékművének felállítását akadályozza az önkormányzat, amely korábbi határozatának ellentmondva, új helyszínt javasol a kegyhely számára. A Sárközi Zoltán, Delorean Gyula és Pásztor Sándor nagyváradi önkormányzati képviselők által létrehozott Pro Liberta Partium Egyesület azt követően döntött az emlékmű felállításáról, hogy Románia és Magyarország között kormányközi egyezmény született arról, hogy emlékhelyet hoznak létre a másik ország katonái számára.
Sárközi Zoltán, az egyesület elnöke a Krónikának elmondta, azt szerették volna, ha a váradi emlékmű méltó utódja lenne a magyar hősök emlékére korábban állított obeliszknek. A Rulikowski sírkertben 1914-ben létrehozták a hősök temetőjét az első, majd a második világháborúban elesett magyar honvédek számára, de ezek tetemeit a 90-es évek elején exhumálta, a sírhelyeket pedig román veteránoknak adta az akkori önkormányzat – tájékoztatott az RMDSZ-es tanácsos. Elmondta, az emlékművet a korábbi helyén, a román katonai sírok közelében szerették volna felállítani, a temető főbejáratánál, a helyszínt a magyar és román hadisírgondozó szervek is megfelelőnek ítélték.
Bár tavaly nyár elején a tanács is rábólintott a kezdeményezésre, és a tervek is elkészültek, az emlékmű ügye nem haladt előre, holott mind Budapestről, mind Bukarestből sürgették azt, a polgármester ugyanis nem írta alá az építkezési engedélyt. Ilie Bolojan végül nem hivatalos formában arról értesítette a kezdeményezőket, hogy meg kell változtatni a helyszínt, mert az emlékhely akadályozná a temetőbeli forgalmat. Sárközi Zoltán a Krónikának úgy értékelte, hogy az elöljáró igénye „kínosan” érinti őket, főleg, hogy a magyar és román hatóságok is érdekeltek az ügyben.
Az RMDSZ-frakció ennek ellenére mintegy 50 méterre a korábbi helyszíntől kiválasztotta az emlékmű új helyét, és abban reménykednek, hogy ezt még a februári soros ülésen megszavazza a helyi tanács. Ezt Petri Csilla, a városháza szóvivője is megerősítette lapunknak. A szóvivő szerint azért kellett megváltoztatni a helyszínt, mivel a szobor és a köré épített kerítés akadályozta volna a gyalogosforgalmat a sírkertben.
Sárközi Zoltán lapunknak arról is beszámolt, hogy a Pro Liberta Partium Egyesület a doberdói harctéren elesett Bihar és Temes megyei magyar katonák emlékére emelt négy emlékmű egyikét is felújítaná. A gúla alakú építményre Szlovéniában, darabokban akadtak rá, és székesfehérvári partnereikkel ennek helyreállítását is vállalták. Sárközi Zoltán sajnálattal állapította meg, hogy miközben a szlovéniai hatóságokban partnerre találtak, az ottani emlékmű ügye jól halad, Váradon akadályozzák terveiket.
Idén sem lesz Sütő-szobor?
Marosvásárhelyen sem tudni még, hogy sikerül-e a második betervezett időpontra felállítani Sütő András író szobrát. A Kiss Levente helyi képzőművész által megálmodott egész alakos szobrot eredetileg tavaly szerették volna fölavatni. Utólag Sütő születésének 85. évfordulójára, ez év július 17-ére ütemezték át az eseményt. Nagy Pál, az író egykori kollégája és barátja, a szoborállító bizottság tagja csütörtökön a Krónikának elmondta, hogy még mindig nem sikerült valamennyi szükséges jóváhagyást beszerezni.
„Egyre inkább úgy tűnik, hogy a nyári határidő nem tartható. Pontosabb adatokkal viszont egy hét múlva szolgálhatnék” – fejtette ki lapunknak a közíró. Csegzi Sándor alpolgármester viszont azt állítja: a papírok körül minden rendben van, vagy legalábbis lesz hamarosan, most már csak az anyagi forrásokat kell előteremteni. „Szokás szerint az önkormányzat elkészíti a talapzatot, és kialakítja a terecskét, a szoborállítási költségeket viszont a kezdeményezőknek kell felvállalniuk. Több ígéret is van, és remélem, hogy Sütő András szobra nem fog az anyagiakon elbukni” – bizakodik Csegzi, aki egyben a szoborállító bizottság elnöke is.
A szoborállítást Markó Béla közbelépése is késleltette, ugyanis miután a héttagú bizottság kiszemelt Sütő lakhelyétől mintegy kétszáz méterre egy parkocskát, majd az önkormányzat el is fogadta a helyszínt, az RMDSZ volt országos elnöke nemtetszésének adott hangot. Markó az író és politikus hírnevéhez méltóbb helyre szerette volna helyeztetni az alkotást. A szoborállító bizottság tagjai azonban úgy vélik, a Mărăşti téri postapalota épülete előtti kis zöldövezet a legmegfelelőbb a szóba került helyszínek közül. Csegzi Sándor szerint a parkrészt a Herder- és Kossuth-díjas íróról lehetne elnevezni. A huzavona közepette Sopron megelőzte Marosvásárhelyt, a szovátai Bocskay Vince alkotását tavaly ősszel, Sütő András halálának ötödik évfordulóján avatták a hűség városában.
Marosvásárhelyen idénre egy másik köztéri alkotás avatását is tervezik. A vár északi fala mellé – ahol hajdanán Mihai Eminescu mellszobra állt – Vályi Gyula matematikus, a lég- és hajócsavar felfedezőjének szobrát képzelték el. Az önkormányzat pozitívan bírálta el a kezdeményezők kérését, a városháza ki is bocsátotta az építkezési engedélyt.
Kiss Előd-Gergely, Pap Melinda, Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

European Committee Human Rights Hungarians Central Europe
Nyílt levél Radu Moisin úr részére
Tisztelt Polgármester Úr!
Sajnos, mind a mai napig nem kaptam választ a 2011. 04. 25-én keltezett, és Kolozsvár polgármesterének címzett levelemre, holott a polgármesteri hivatal hivatalosan átvette azt. Lehetséges, hogy az Ön elődje, Apostu úr nem válaszolhatta már meg a levelet, mert vizsgálati fogságba került egy korrupciós ügy miatt.
Levelemben arra kértem a polgármester urat, hogy tartsa be a magyar anyanyelvű lakosság nyelvi jogait. Panaszomat elküldtem a Diszkrimináció Elleni Tanácsnak, amely ítéletet is hozott az Ön városában hiányzó magyar nyelvi jogokra vonatkozóan.
Ennek a döntésnek megfelelően, a magyar nyelvi jogok biztosítása harmonizál a 2001/215-ös törvénnyel, illetve amennyiben egy reális szükségletről van szó. Mindez a kisebbségi keretegyezményen alapszik (§10, román közlöny, 1995/82). A legutóbbi népszámlálás során 49 375 ember vallotta magát magyarnak az Ön városában, ez bőven kielégíti a reális szükséglet fogalmát.
Amennyiben a magyar nyelv használata többletköltséggel járna, akkor az alapítványunk megtérítheti ezeket a költségeket. Szívesen felajánlok Önnek az alapítvány nevében 5000 eurót azzal a céllal, hogy a polgármesteri hivatal területén magyar nyelvű táblákat helyezzenek el. Alapítványunk átvállalhatja mind a táblák elkészítését, mind azok elhelyezését.
Továbbá arra kérem Önt, hogy tartsa tiszteletben a kolozsvári városi tanácsnak a jogerős határozatait, és minél hamarabb rendelje el a magyar nyelvű helységnévtáblák elhelyezését. A fent megnevezett 99-es számú és 2002. március 7-én hozott határozat értelmében 7500 RON-t különítettek el a magyar nyelvű helységnévtáblák elkészítésére és elhelyezésére.
A magyar nyelvű helységnévtáblák hiánya az Ön városában uralkodó jogtalanságnak a szimbóluma. Ugyanakkor a megyei rendőrség teljes mértékben figyelmen kívül hagyta a diszkrimináció elleni tanács döntését, amely a magyar feliratok elhelyezésére vonatkozott egy Kolozs megyei falu rendőrőrsén.
Végezetül tájékoztatni szeretném Önt arról, hogy az Ön elődjét meghívtuk a Hollandiai Frízországba az alapítványunk költségén. Ez a meghívás még mindig érvényes. A frízországi Leeuwardenben megtekintheti Ön azt, hogy hogyan tartják tiszteletben Hollandiában a fríz kisebbség nyelvi jogait.
Hollandia Romániához hasonlóan ratifikálta a nemzeti kisebbségekről szóló keretegyezményt és a regionális nyelvek kartáját. Az, hogy Hollandia hogyan tartja be a fríz kisebbség nyelvi jogait, példaértékű a romániai joggyakorlat számára.
Valószínűleg Ön tudja már azt, hogy Leeuwarden Kolozsvárhoz hasonlóan jelöltként indul az Európa kulturális fővárosa címért. Kolozsvárral ellentétben, ahol a funari sovinizmus sajnálatos módon még mindig nem tűnt el, Leeuwarden óvja és ápolja saját identitását, és idegen tőle az erőszakos asszimilációnak bármilyen formája.
A fentiek fényében arra kérem tehát Önt, hogy tartsa tiszteletben a 99-es számú határozatot, és helyezze el a magyar nyelvű táblákat a polgármesteri hivatalban.
Tisztelettel
Drs. G. Landman elnök ’s Hertogenbosch, Hollandia, 2012. 03. 09; info@hungarian-human-rights.eu www.hungarian-human-rights.eu
/ Radu Moisin Kolozsvár polgármestere/
Szabadság (Kolozsvár)

Március 15. – ünnep a kampány jegyében
Többnyire külön emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörésére csütörtökön az erdélyi magyar politikai alakulatok, a legtöbb városban két-három rendezvény is volt, egyedül Sepsiszentgyörgyön mellőzték a politikát az önkormányzat által szervezett ünnepségről. Kolozsváron kampányízűre sikeredett az amúgy közös ünnep, az ifjúsági szervezetek képviselőinek az ünnepi beszédét cenzúrázták. Csíkszeredában felvonták a székely zászlót, Marosvásárhelyen három ünnepi rendezvényt is tartottak.
Kolozsvári hagyomány. A kincses város magyarsága idén is felvonulással emlékezett meg az 1848–49-es szabadságharc kirobbanásáról
Kampányízű ünnep Kolozsváron
Kampányízűre sikeredett Kolozsváron a csütörtöki ünnepi megemlékezés, annak ellenére, hogy a romániai magyar pártok elöljárói látszólag nagy egyetértésben vettek részt a közös ünneplésen a különböző civil szervezetek képviselőivel és az egyszerűen ünnepelni akaró kolozsvári magyarokkal együtt. Míg az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) aktivistái kokárdákat osztogattak egy névjegykártya méretű papírlapra tűzve, amelyen az EMNP neve és jelképe szerepelt, addig az RMDSZ szimpatizánsai „tulipános” szórólapokat adtak át a résztvevőknek. Az egykori Biasini Szálloda előtt felállított színpadra a román és a magyar nemzeti lobogó mellé az RMDSZ zászlóját tűzték ki.
Noha a megemlékezést ezúttal semmi nem zavarta meg, az ünnepséget követően a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezete, valamint a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) képviselői a helyszínen rögtönzött sajtótájékoztató keretében közölték: az RMDSZ a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (Kifor) révén cenzúrázta az eseményt szervező ifjúsági szervezetek közös ünnepi beszédének szövegét. Bozsó Imre Lehel, a MIT elnöke elmondta: a Kifor az utolsó pillanatban vétózta meg a többi ifjúsági szervezet által elfogadott szövegtervezetet, mivel egyes részleteit vállalhatatlannak tartották. Az eredeti szövegben szereplő két kifogásolt bekezdésben többek közt az „elegünk van a diktatúrában szocializálódott és kitanult politikusok korrupt magatartásából: rendet és tisztességes érdekképviseletet akarunk a közélet minden területén” mondat olvasható.
A KMDSZ a rendezvényt követően közleményt juttatott el a sajtóhoz, melyben a szervezet sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy egyesek továbbra is a politikai kommunikációra használják a nemzeti ünnepet. Közleményt adott ki később a cenzúrázással vádolt Kifor is, melyben a szervezet közli: szerdán az országos ifjúsági szervezetek képviselői együtt ültek tárgyalóasztalhoz, és egy közös szöveggel, az együtt ünneplés forgatókönyvével álltak fel onnan, az elképzelés azonban meghiúsult. „Mindannyian egyetértettünk az ünnep tiszteletben tartásában és politikamentesítésében, azonban ma délben, két órával a megemlékezés kezdete előtt arról értesítettek minket, hogy a megbeszéltek egy éjszaka alatt érvényüket veszítették. Az ünnepségen pedig a békés, közös gondolkodás helyett már vádakkal találtuk szemben magunkat. Minderre csak egy kérdés maradt megválaszolatlanul bennünk, melyet a meghiúsított közös tervek margójára fel kell tennünk az egyeztetéseken jelen levő ifjúsági vezetőkhöz: kinek az utasítására gondoltátok meg magatokat?” – teszi fel a kérdést a közleményében a Kifor.
Az ünnepi megemlékezés menete egyébként a korábbi években megszokott forgatókönyv szerint zajlott, az ünnepre készülő magyarok a Protestáns Teológiai Intézet előterében gyülekeztek, majd 1848-as forradalmi nótákat énekelve a Főtérre vonultak, hogy részt vegyenek a Szent Mihály- templomban az ökumenikus ünnepi istentiszteleten. A kezdetben néhány száz főt számláló, majd mintegy ezer főre duzzadt tömeg a volt Biasini Szállóhoz vonult, ahol a hivatalos ünnepi beszédeket követően megkoszorúzták Petőfi Sándor emléktábláját. Számos magyar és román elöljáró és hivatalosság szólalt fel.
Máté András, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke az egység és az összefogás fontosságára hívta fel a figyelmet. „Egységesnek, okosnak és kitartónak kell lennie Gábor Áron népének” – fogalmazott.
Gergely Balázs, az EMNP alelnöke arról beszélt: ma csendes, nyugodt forradalmat élünk meg a sokkal kifinomultabb zsarnokság ellenében, ugyanakkor felszólította Radu Moisin ideiglenes polgármestert: mandátuma végéig helyezze ki a magyar helységnévtáblákat.
Kelemen Hunor: a válság nem kezdheti ki a hitünket
Jólétet, biztonságot, szabadságot, a törvények előtti egyenlőséget akar 2012-ben a magyar nemzet – mondta március 15-i ünnepi beszédében Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke Szatmárnémetiben, a Petőfi-szobornál. „Meg kell őriznünk eddig elért eredményeinket, a jövőnkért viszont csakis mi magunk vagyunk felelősek” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a gazdasági válság nem szabad kikezdje a hitünket. „A változás szelei elé vitorlákat kell húznunk” – jelentette ki Kelemen, aki szerint van magyar jövő Erdélyben annak ellenére, hogy létszámunkban fogytunk, mivel arányaiban nem csökkent a romániai magyarság.
Szűcs Zoltán, a kolozsvári magyar külképviselet konzulja felolvasta Orbán Viktor magyar miniszterelnök ünnepi üzenetét.
Kereskényi Gábor, a szövetség szatmárnémeti szervezetének elnöke kifejtette: a széthúzás a reformkor óta jelen van társadalmunkban, mely hol a kuruc-labanc, hol a konzervatív-liberális ellentét formájában jelentkezett, és csak kivételes alkalmakkor volt egységes a nemzet, például az 1848-as szabadságharc idején. Megelőlegezte, hogy a Magyarországról támogatott ellenzék a kampányban uszítani fog a megosztásra törekedve, a szlovákiai választások eredményeit nem emlegeti majd, megoldási javaslatokkal azonban nem áll majd elő a magyarság problémáit illetően. A Magyar Polgári Párt megyei szervezete szintén az RMDSZ rendezvényén koszorúzott, míg az Erdélyi Magyar Néppárt Szatmár megyei, illetve szatmárnémeti szervezete a megyeszékhely szomszédságában lévő Lázári község ünnepségén vett részt.
Felvonták a székely zászlót Csíkszeredában
A székely zászló felvonásával kezdődött a március 15-i rendezvény Csíkszeredában, a megyeháza előtti téren, a kék-arany lobogót harmadik alkalommal vonták fel. „A közösségi akarat érvényesítésének jelképe ez a zászló” – hangsúlyozta beszédében Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök.
Székelykeresztúron székely kaput avattak a Gyárfás-kúriánál, ahol Petőfi Sándor utolsó estéjét töltötte, majd megkoszorúzták a költő szobrát. Szászfalvi László egyházi, nemzetiségi és civil ügyekért felelős államtitkár elmondta: el kell érni, hogy minden magyarlakta településen érezhető legyen: Magyarország felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért. „Nagyon fontos a történelmi egyházaink kiállása, és az a nemzetmegtartó tevékenység, ami az erdélyi magyarság megmaradásának záloga: e szolgálatukról soha nem mondhatunk le” – mondta Szászfalvi László.
Három ünnepi rendezvényt is tartottak Vásárhelyen
Csalódottan távozhatott Marosvásárhelyről a bukaresti „sajtóhad”, amely a botrány reményében már napokkal ezelőtt ellepte a várost. A központi hírcsatornák tudósítói arra számítottak, hogy Vásárhely magyarsága válaszolni készül az orvosi egyetem „kettészakítása” ellen tüntető román diákoknak. Ehhez képest az ünneplő tömeg – függetlenül attól, hogy melyik emlékműnél és melyik párt rendezvényén rótta le kegyeletét – ezúttal is példamutatóan viselkedett. „Vásárhelyen nem kell etnikai zavargásoktól tartani, ezek csak egyesek fejében léteznek” – nyilatkozta lapunknak Valentin Bretfelean helyi rendőrfőnök, aki végigkísérte az eseményeket.
A legtöbben, mintegy háromezren, idén is az RMDSZ postaréti rendezvényén gyűltek össze, ahol többek között Markó Béla szólt az ünneplőkhöz. Beszédében nemcsak 1848-as szabadságharcot, hanem az orvosi egyetemért való küzdelmet is érintette. „Nem lehet minket elhallgattatni. Nem lehet belénk fojtani a szót. Nem lehet minket albérlőnek tekinteni saját városunkban, Marosvásárhelyen, saját szülőföldünkön, Erdélyben. Nem vagyunk albérlők, hanem teljes jogú társtulajdonosai vagyunk ma is ennek a földnek, együtt a románokkal, együtt mindazokkal, akik itt élnek. Kiharcoltuk, hogy a törvény a mi oldalunkon álljon, bármilyen nehezen is ment, de sikerült. Már az is nagy dolog lenne, ha minden ártó szándék dacára megmaradtunk volna, de ez nem elég, és nem is csak ennyi történt” – hangsúlyozta Markó. Emlékeztetett arra az időszakra, amikor a román társadalom a történelem és a földrajz anyanyelven való oktatása ellen hőbörgött, majd a Bolyai Farkas Gimnázium visszamagyarosítása ellen tiltakozott.
Míg a továbbiakban Markó a megosztottság és a többi magyar párt ellen emelt szót, a Székely vértanúk emlékoszlopánál megjelent magyar polgári pártiak egy hatalmas, „Előválasztást!” feliratú molinót függesztettek ki.
Ezt hangoztatta a Petőfi-szobor előtt Benedek Imre, a polgári alakulat polgármesterjelöltje is, illetve a szórólapokat osztogató önkéntesek. Ugyanitt ünnepelt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, valamint a néppárt is – egy későbbi időpontban.
Beszédében Balog Zoltán, Magyarország társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára Batthyány Lajos 1848-as, máig érvényes üzenetét olvasta fel, majd Papp Előd, az EMNP alelnökének javaslatára az RMDSZ csúcsvezetőinek is üzent. „Papp Előd szerint minden egyes magyar politikusnak részt kellene vennie legalább egy állampolgársági eskütételen. Ez így is van, de én azt mondom, hogy minden egyes erdélyi magyar politikusnak is részt kellene vennie a honosítási ünnepélyen. Akinek ilyenkor nem dobban meg a szíve, az nem alkalmas a magyarság hiteles érdekképviseletére” – mondta Balog Zoltán.
Március 15. idén nem csak a politikusokról szólt. Az EMNT a várban megnyitotta a Pilvax Kávéházat, ahol kokárdakészítésre, a 12 pontnak régi nyomdagépen történő kinyomtatására nyílt alkalom. Gyerekeknek rajzversenyt szerveztek, majd ’48-as dalokat oktattak, és magyaros ruhákat mutattak be. Sebestyén Aba színművész és barátai alkalomhoz illő előadással készültek. Este az Erdélyi Magyar Ifjak szerveztek fáklyás felvonulást Petőfi szobrától a Székely vértanúk emlékoszlopáig. Nyárádszeredában felavatták a helybéli ’48-as szabadságharcos Deák Farkas mellszobrát.
Toró T. Tibor kiállt az autonómiáért
A nemzeti ünnepen önvizsgálatot kell tartani: ment-e elébb az autonómia, a magyar szabadság ügye – jelentette ki Zilahon Toró T. Tibor, az EMNP elnöke. A Wesselényi-szobor előtti ünnepségen Toró kijelentette, ma is érvényesek a 164 évvel ezelőtti jelszavak. Az „Esélyt és szabadságot Erdélynek!” jelszó kapcsán arra figyelmeztetett, ma Erdély esélye a régiók és a nemzeti közösségek Európájában van. „Erdély és népeinek szabadsága annak a függvénye, sikerül-e a tudatokban lebontani a homogén román nemzetállami szemléletet” – vélekedett.
Az „Esélyt és szabadságot az erdélyi magyaroknak!” jelszó kapcsán arra figyelmeztetett, a magyar szabadság ma Erdélyben a különböző autonómiaformákat jelenti. „Nem ülhetünk nyugton, amíg ennek közjogi kereteit nem teremtettük meg, nem fogadtattuk el a többséggel, nem építettük ki intézményeit, és nem választottuk meg közülünk elöljáróit” – mondta. Toró szerint a nemzeti ünnepen emlékeztetni kell az elöljárókat, hogy a mandátumot az autonómia kivívására „és nem saját kis ügyeik intézésére” kapták. „Ha nincs hitük és erejük a további csatákhoz, legalább ne állják el az utat a fiatalok, korunk márciusi ifjai előtt” – szögezte le.
Egymást hibáztatják Váradon
Az egység, az együtt ünneplés hiánya miatt emelte fel szavát a két különböző időpontban megtartott megemlékezésen Tőkés László, az EMNT elnöke, illetve Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ-szervezet ügyvezető elnöke Nagyváradon, az 1848-as forradalom mártír jegyzőjének, Szacsvay Imrének a szobra előtt. Mindketten a politikai ellenfelet látták felelősnek a megosztottságért.
„Azokra az időkre emlékezteti a mai helyzet, amikor még nem volt szabad március 15-ét ünnepelni” – jelentette ki Tőkés László, arra utalva, hogy az országnak csak néhány városában ünnepel együtt az RMDSZ az EMNT-vel és az EMNP-vel. Az EMNT elnöke azt mondta, örül, hogy például Kolozsváron és a Székelyföldön nem jellemző a megosztottság a nemzeti ünnepen, ám azt érthetőnek tartja, hogy Magyarországon nem emlékezik közösen Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc – hiszen, mint mondja, egyikük forradalmár, a másik pedig ellenforradalmár. A Krónika cikkére hivatkozva megdöbbenését fejezte ki amiatt, hogy „a hivatalos érdekképviselet részéről hivatalos döntés született, hogy nem ünnepelnek együtt senkivel”.
Szabó Ödön az RMDSZ rendezvényén kijelentette: Nagyváradon nem az egység ünnepe március 15. „Miért akarják egyesek szétszakítani ezt az ünnepet? Ugyanaz az ember, aki 1989-ben egységet teremtett, később püspökként belehajszolta először egyházát, majd most politikai barátait a külön útba, a külön ünnepségbe” – fogalmazott az ügyvezető, nyilvánvalóan Tőkés Lászlóra célozva. Felháborodással kommentálta azt a tényt is, hogy a nemzeti ünnep előtti napon valakik a bihari RMDSZ-szervezet vezetőit ábrázoló, karikatúraszerű képeket szórtak szét a városban, a cetlik hátára pedig az érintettek vagyonáról szóló adatokat írtak. „Vajon azok a fiatalok, akik karikatúrás mocsokkal szórják tele a várost, ők méltók a márciusi ifjakhoz?” – tette fel a kérdést. Ironikusan megjegyezte: „biztos benne, hogy Tőkés László nem is tudott” a lejárató szórólapokról.
Felháborodott a szórólapokon Raed Arafat egészségügyi államtitkár is, akinek a neve a Cseke Attila bihari szenátorról, korábbi egészségügyi miniszterről szóló lap hátoldalán jelenik meg egy mondat erejéig. A szórólap szerint Cseke felelős egyebek közt a vizitdíjért, s „januárban ennek eredményeképpen rúgták ki Raed Arafatot, a romániai sürgősségi szolgálat megteremtőjét”. Arafat közleményben határolódott el mindenféle politikai játszmától.
Politikamentes ünnep Sepsiszentgyörgyön
Pozitív kicsengésű, politikamentes rendezvényen vett részt az a közel hatezer sepsiszentgyörgyi, aki a város főterén ünnepelte a magyar forradalom és szabadságharc 164. évfordulóját. Az ünnepség a rétyi Kováts András Fúvószenekar, a Kovács Sándor Cserkészcsapat zászlósai és a 11-es Székely Huszárezred hagyományőrzőinek felvonulásával kezdődött.
Antal Árpád polgármester Martin Luther King I have a dream – Van egy álmom című híres beszédére utalt ünnepi szónoklatában. „Nekem is van egy álmom: legyen egy erős, virágzó, gazdag Székelyföld, amely meg tud állni a lábán, mert megtartjuk mi, a lakói. Én egy olyan Székelyföldet álmodom, mely biztonságos otthon az itt élőknek, ahol őrizni tudjuk hagyományainkat, értékeinket, kultúránkat, mindent, ami minket magyarokat székelyekké tesz” – hangsúlyozta. Eljön az a nap, amikor a szétszabdalt Székelyföld egyesül, és beteljesül az évszázados álom, hogy újra együtt legyünk mindannyian, és ebben nem engedünk a ’48-ból, fogalmazott ünnepi beszédében az elöljáró. A polgármesteren kívül beszédet csak Albert-Nagy Ákos egyetemi hallgató, az ifjúsági szónokverseny győztese mondott, majd Füzes Oszkárné Bajtai Erzsébet, Magyarország bukaresti nagykövetének a felesége olvasta fel Orbán Viktor magyar miniszterelnök üzenetét.
Valamennyi magyar párt képviselője felszólalt Kézdivásárhelyen
Kézdivásárhelyen közel négyezer fős tömeg volt kíváncsi a Gábor Áron téri színpompás, hagyományos felvonulásra, az ünnepi szónoklatok alatt azonban megcsappant az érdeklődök száma, szinte kiürült a tér. A céhek városának főterén mindenik magyar párt és szervezet képviselője felszólalt, az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt képviselői külön csoportokban álltak.
Az ünnepséget Rácz Károly polgármester nyitotta meg, aki az autonómia kiharcolását sürgette. Johann Taierling, az Erdély Magyar Néppárt kézdivásárhelyi alelnöke arról beszélt, az érdek mentén kötött szövetségek újabb érdeket szülnek, ezért inkább a közös értékeink mentén kellene összefogni.
Bokor Tibor kézdi-orbaiszéki RMDSZ-es szenátor arra hívta fel a figyelmet, hogy az ünneplés után álmodni és cselekedni kell.
Bíró Levente, a Székely Nemzeti Tanács helyi elnöke az erdélyi összefogás szükségességéről szólt.
Az ünnepségen a díszvendég, Szász Jenő MPP-elnök szólalt fel utolsónak, bemutatta a forradalmi idők árulóit, majd párhuzamot vont közöttük és a „bukaresti árulók, árulások” között.
Szucher Ervin, Nagy Orsolya, Kiss Előd-Gergely, Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Városnapok: kispórolnák a magyar rendezvényeket?
A Kolozsvári Polgármesteri Hivatal vállalatokkal és civil szervezetekkel karöltve másodszor szervezi meg a kolozsvári városnapokat, május 25. és június 1. között – közölte Radu Moisin megbízott polgármester tegnapi sajtótájékoztatóján. Moisin szerint a tavalyihoz képest magasabbra teszik a mércét, és új helyszíneket is bevonnak a programokba. Nagyobb szerepet kap a Karolina tér, az ünnepélyes megnyitót pedig az átadásra váró Sétatéren, a megújuló Kaszinónál rendezik. A Főtéren 120 négyzetméteres színpad csalogatja majd a zenerajongókat, de többnyire csak a pénteki nyitónapon, illetve az azt követő hétvégén rendeznek koncerteket. Fellép többek között a Voltaj, a Direcţia 5, Ştefan Bănică Junior, ismert román népzenei előadók, valamint a Filharmónia. Magyar rendezvényekről nemigen esett szó...
A városnapok programját a tegnap kellett feltölteniük az illetékeseknek a városháza honlapjára (www.primariaclujnapoca.ro), és egy héten át várják az észrevételeket új programok benevezésével, helyszín- és időpont változtatásokkal kapcsolatban.
Magyar tematikájú rendezvényről olyannyira nem esett szó, hogy a nemzetközi gasztronómiai napok keretében sem lesz magyar nap, mint tavaly. Molnos Lajos RMDSZ-es városi tanácsos megjegyezte: „Tavaly is gyakorlatilag kihagytak bennünket a szervezésből”. A Filharmóniával együtt – egyes értesülések alapján – fellép a magyar és a román opera is, de Moisin nem tudta megerősíteni a hírt. A megbízott polgármester nyilatkozata szerint igyekeznek minél kevesebb pénzt elkölteni a városnapokra az erre a célra elkülönített 150 ezer lejből.
(kovács) Szabadság (Kolozsvár)

A magyar kormány visszakéri a fennmaradt pénzt
A kolozsvári városi tanács csütörtökön délután tárgyalta a magyarországi Nemzeti Erőforrás Minisztérium kérését, amelyben a tárca a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport restaurálására kifizetett pénz el nem költött részét kéri vissza.
Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kulturális államtitkára még januárban levélben kérte a kolozsvári polgármesteri hivatalt, hogy fizesse vissza a magyar költségvetésből a szoborcsoport restaurálására átutalt, de el nem költött összeget. Az átirat szerint a magyar kormány 55 789 eurót követel vissza a kolozsvári városvezetéstől.
László Attila, Kolozsvár alpolgármestere szerint a városvezetés csak 18 940 eurós tartozásról tud. Az alpolgármester szerint az árfolyam-különbözet okozza, hogy eltér a budapesti és a kolozsvári számítás. Az Ora de stiri hírportál szerint az önkormányzati képviselőknek elkészített tájékoztató szerint a Mátyás-szoborcsoport restaurálására a román és a magyar állam összesen 688 422 eurót költött. A kormányközi megállapodás szerint a restaurálás költségeit a két kormány fele-fele arányban viselte, tehát a magyar félre eső rész 344 211 euró.
Radu Moisin, Kolozsvár megbízott polgármestere elmagyarázta, a magyar kormány 400 ezer euróból kéri a visszajárót, de a kolozsvári önkormányzat számlájára valójában csak 363 151 euró folyt be. "Ezt mi be tudjuk bizonyítani" – nyilatkozta a megbízott polgármester, aki szerint minden bizonnyal valamely magyarországi hivatalban hibázták el a számítást. Radu Moisin azt is hozzátette, azért terjesztik a városi tanács elé az ügyet, mert megtörténhet, a városi tanácsosok azt javasolják majd, hogy kérjék a magyar kormánytól az összeg rendeltetésének a megváltoztatását. Népújság (Marosvásárhely)

Mátyás-szobor: Kolozsvár másképp számol mint Budapest
Bár 55 ezer eurót igényel vissza a magyar kulturális kormányzat a Mátyás-szoborcsoport fele-fele arányban finanszírozott restaurálása nyomán megmaradt összegből, a kolozsvári önkormányzat tegnapi ülésén mindössze 18 ezer euró átutalásáról döntött – a vonatkozó tanácshatározatot a testület egyhangúlag elfogadta.
Molnos Lajos RMDSZ-es tanácsos, a kulturális bizottság elnöke a tanácsülést követően a Krónika kérdésére elmondta: a határozattervezetben az önkormányzat birtokában levő bankszámlakivonatok alapján rögzítették azt az összeget, amelyet átutalt a magyar fél, a visszajárót ez alapján számolták ki.
„Nem értelmezés kérdése, hiába mondja Szőcs Géza (a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kulturális államtitkára – szerk. megj.), hogy tíz lejt küldtek, ha ide csak nyolc lej érkezett meg” – nyilatkozta lapunknak Molnos Lajos. Mint arról beszámoltunk, Radu Moisin ideiglenes polgármester korábban kijelentette: noha a magyar kormány 400 ezer euróból kéri a visszajárót, a kincses város számlájára négy évvel ezelőtt csak 363 151 euró folyt be.
Ezzel szemben Mihályfi László, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal főosztályvezetője a múlt héten a Krónikának úgy nyilatkozott, a magyar kormány 2008-ban akkori árfolyamon számolva 400 ezer eurónak megfelelő forintot utalt át a kincses városi önkormányzatnak. Mihályfi a Krónikának elmondta: a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) kultúráért felelős államtitkársága elfogadta a restaurálásról, annak költségeiről szóló beszámolókat, a számlák alapján azonban úgy ítéli meg, hogy a kolozsvári városháza által közölt összeg kevesebb, mint az összköltség fele – 344 ezer euró – és a Budapest által átutalt 400 ezer euró közötti különbség.
„A visszajáró összeget mi éppen a nekünk elküldött számlák, bizonylatok alapján számoltuk ki, amelyekben a kolozsvári fél történetesen a szerződéskötés időpontjában rögzített lej-euró árfolyam alapján jelölte meg a költségeket. Nem zárom ki az árfolyamkülönbséget, hiszen mi forintban, a román fél lejben számol, viszont a Nefmi éppen a kolozsvári önkormányzat által megadott számadatokat vette alapul” – jelentette ki lapunknak Mihályfi.
Kiss Előd-Gergely. Krónika (Kolozsvár)

Horváth Annát választották Kolozsvár alpolgármesterévé
Emil Boc egységet akar, nem széthúzást
A Kolozsvári Polgármesteri Hivatal zsúfolásig megtelt üvegtermében alakult meg június 22-én, pénteken a Kolozsvári Városi Tanács. Először érvényesítették a 27 városi tanácsos mandátumát, akik egyenként letették az esküt. A négy RMDSZ-es tanácsos a román „jur” szó után magyarul is megesküdött a törvények tiszteletben tartására. Ezt követte Emil Boc újraválasztott polgármester eskütétele, majd titkos szavazással megválasztották a két alpolgármestert. Az RMDSZ Horváth Annát jelölte, aki 14 szavazattal lett Kolozsvár új magyar alpolgármestere. A tanácsosi testület Gheorghe Şurubarut, a Demokrata-liberális Párt (PD-L) jelöltjét választotta meg a másik alpolgármesternek. Mivel a tanácsülésen újra fellángolt a régi, a PD-L és az USL közötti vita, Emil Boc igyekezett megnyugtatni a kedélyeket, mondván: a tanácsosoknak az egységre és nem a széthúzásra kell összpontosítaniuk.
Legalább kétszáz ember toporgott pénteken kora délután a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal üvegtermében, ahol beiktatták az új városi tanácsot, amelybe négy RMDSZ-es tanácsos került: Csoma Botond, Geréd Imre, Horváth Anna és Oláh Emese.
Rögtön az ülés megkezdése után fellángolt a régi vita a Demokrata-Liberális Párt és a Szociál-liberális Szövetség (USL) tanácsosai között, mivel az USL-s tanácsosok külön-külön frakciót akartak alakítani a Szociáldemokrata Párti (PSD) és a nemzeti liberális párti (PNL) tanácsosoknak, ezt a PDL kifogásolta. Az USL-sek azzal érveltek, hogy joguk van több frakcióvezetőt megnevezni, kénytelen-kelletlen a PD-L végül beleegyezett. A tanácsosi mandátumokat érvényesítő bizottság elnöke, a PD-L-s Adrian Popa javasolta a 27 városi tanácsos mandátumának érvényesítését, majd a testület elfogadta azt, és a tanácsosok egyenként letették az esküt. Az RMDSZ-es tanácsosok két nyelven mondták ki azt, hogy a törvényeket tiszteletben tartják, és városi tanácsosként a közösség javát szolgálják. Radu Moisint megválasztották az elkövetkező három hónap ülésvezetőjének, majd Emil Boc is letette az esküt. Az újraválasztott polgármester elmondta: minden kolozsvári polgármestere akar lenni. Városvezetőként pedig az egységet és nem a széthúzást szorgalmazza. Továbbá arról biztosította a jelenlevőket, hogy igyekszik együttműködni az USL által vezetett Kolozs Megyei Tanáccsal és a prefektusi hivatallal.
– A mostanihoz hasonló volt a helyzet 2007-ben, és akkor is a közösség érdekeit szem előtt tarva megtaláltam politikai ellenfeleimmel a közös hangot. Gheorghe Vuşcan prefektus folytatta a békítgetést, amikor azt nyilatkozta: ha Kolozsváron törvényesség, átláthatóság és normalitás áll be, akkor ez az egész országra nézve kötelező lesz.
A pártok megnevezték alpolgármester-jelöltjüket. Az RMDSZ Horváth Annát jelölte, a Demokrata-Liberális Párt Gheorghe Şurubarut, aki már ezt megelőzően is városi tanácsos volt. A szociáldemokraták jelöltje Mircea Jorj lett, a liberálisoké pedig Steluţa Cătăniciu. Radu Moisin ülésvezető tanácsos ismertette a szavazás mikéntjét, majd megtörtént a titkos szavazás.
Adrian Popa tanácsos, a tanácsosi mandátumokat érvényesítő és a szavazást lefolytató bizottság elnöke olvasta fel a végeredményt: Horváth Anna és Gheorghe Şurubaru 14-14 szavazatot kaptak, míg az USL-jelöltek 13-13-at. Az alpolgármesterek eskütételén Horváth Anna románul és magyarul is letette az esküt.
Ezt követően megalakították a szakbizottságokat. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően a 2012–2016-os mandátumban és ugyanaz a hat szakbizottság működik. Ami az RMDSZ-es tanácsosok szakbizottságbeli részvételét illeti, a pénzügyi és az urbanisztikai szakbizottság tagja Oláh Emese, a jogi szakbizottságba bekerült Csoma Botond. A kulturális-tanügyi szakbizottságban Horváth Anna dolgozik majd elnökként. Geréd Imre az ifjúsági és sport bizottságban tevékenykedik. A hatodik bizottságba – külügyi kapcsolatok – az RMDSZ nem jelölt senkit.
Horváth Anna, Kolozsvár új magyar alpolgármestere a sajtón keresztül mondott köszönetet a kolozsvári magyaroknak, akik szavazatukkal lehetővé tették, hogy négy RMDSZ-es tanácsosa és magyar alpolgármestere legyen a városi tanácsnak. Majd közös munkára szólította fel tanácsostársait, pártállástól függetlenül.
NAGY-HINTÓS DIANA. Szabadság (Kolozsvár)

Magyarbarát tanácsülés Kolozsváron: az ötnyelvű táblákról és magyar intézmények támogatásáról döntöttek
Jóváhagyta a kolozsvári tanács tegnapi ülésén az ötnyelvű turisztikai tájékoztató táblák kihelyezését a kincses város műemlékeire – közölte lapunkkal Horváth Anna alpolgármester. A költségvetés-kiegészítésre vonatkozó határozat kulturális fejezetének befektetések alfejezetében az szerepel, hogy a helyi tanács 60 ezer lejt fordít a táblákra.
Mint ismeretes, a Kolozs Megyei Tanács még az előző összetételében megszavazott 60 ezer lejt a célra, Radu Moisin korábbi ügyvezető polgármester azonban másra kívánta fordítani a pénzt. Elődje, Sorin Apostu sem támogatta az ötnyelvű táblákat.
A román, magyar, német, angol és francia nyelvű táblák kihelyezését a korrupciós vádak miatt később lemondott Apostu azért ellenezte, mert szerinte „a magyar nem világnyelv”. Horváth Anna közölte, a táblákat nyugati mintára a műemlék épületek mellé állítanák, reményei szerint erre már jövő év elején sor kerülhet.
A kolozsvári tanácsosok a tegnapi ülésen szinte vita nélkül, egyhangúlag hagyták jóvá a magyar vonatkozású határozattervezeteket. Horváth Anna alpolgármester azt reméli, „ez az első lépés a normalitás felé”.
A testület költségvetés-módosító ülésén elsőként a Kolozsvári Állami Magyar Színház által kétévente megszervezett Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál számára hagyta jóvá egyhangúlag a 250 ezer lejes támogatást. De valamennyi tanácsos megszavazta a Pont Csoport egyesület 10 ezer lejjel történő támogatását is, az összeget a Kolozsvár Európa ifjúsági fővárosa pályázat népszerűsítésére költheti a magyar civil szervezet.
A viszonylag gördülékenyen lezajló tanácsülésen csak a városháza és a Helikon Alapítvány között megkötött társulási szerződés váltott ki kisebb vitát. A Szociálliberális Unió soraiból Ioana Sanda Borza kétségbe vonta a támogatás jogosultságát, az alapítvány tevékenységét kérte számon, illetve a szépirodalmi lap példányszámára volt kíváncsi, szerinte ugyanis „ha pénzt kérsz, illik bemutatkozni”.
Magyar fülnek kész felüdülés volt hallani, ahogy a PDL-s tanácsosok „megvédték” a Helikont. Emil Boc polgármester leszögezte: az Európa Kulturális Fővárosa címre pályázó önkormányzat számára elengedhetetlen, hogy a város multikulturalitását bizonyító intézményeket támogassa. Ioan Pop PDL-s tanácsos meglepetését fejezte ki, hogy éppen egy liberális tanácsos köt bele a patinás irodalmi folyóiratba, illetve értetlenségének adott hangot amiatt, hogy az ellenzéki tanácsos tájékozatlan a Helikont illetően.
Horváth Anna alpolgármesternek és Csoma Botond frakcióvezetőnek így csupán a tényközlésekre kellett szorítkozniuk. A javaslatot végül egy tartózkodással, egyhangúlag megszavazta a testület. „Szeretném hinni, hogy ez a tanácsülés csak a normalitás útján megtett első lépés volt” – jelentette ki a Krónikának az ülés végeztével Horváth Anna.
A kifejezetten magyar vonatkozású napirendi pontok mellett a testület arról is döntött, hogy összesen egymillió lejt utal ki a kolozsvári kórházak karbantartására és a felszerelés korszerűsítésére. Arról is határoztak, hogy megkezdik a tárgyalásokat a Fellegvár felújításáról a tulajdonosokkal, ugyanis mint elhangzott, jelen állás szerint engedélyük nélkül még a közvilágítást sem szereltetheti fel az önkormányzat.
Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)

Ötnyelvűség: költségvetés-kiegészítésből, de mégis ingyen
Jövő év elején a műemlékek elé kerülhetnek a tájékoztató táblák
Több, a helyi magyar közösség szempontjából is fontos tervezet szerepelt a kolozsvári helyi tanács tegnapi ülésének napirendi pontjai között. A legérdekesebbet azonban a költségvetés-kiigazítás színfala mögé rejtették, és miután a büdzsé kiigazításáról szóló tervezetet elfogadták a tanácsosok, kijelenthető: ötnyelvű turisztikai tájékoztatótáblák kerülnek a kincses városban levő műemlékek elé. Mindez ráadásul nem kerül pénzbe a helyi önkormányzatnak, hiszen a célra szánt 60 ezer lej voltaképpen az a pénzösszeg, amit még Radu Moisin polgármestersége alatt ajánlott fel e célból a városnak a Kolozs Megyei Tanács. A tegnapi városi tanácsülésen egyébként kórházaknak, tanintézményeknek, de a közszállítási vállalatnak is jelentős pénzösszegeket utaltak ki, de jutott alap a Kolozsvári Állami Magyar Színház által megrendezendő Interferenciák nemzetközi fesztiválra, és az Európa Ifjúsági Fővárosa – 2015 pályázat népszerűsítésére is.
Szabadság (Kolozsvár)

Ötnyelvű felirat a Bánffy-palotán, ferences kolostoron
Hosszú politikai egyeztetés, göröngyös út vezetett a tegnapi akcióhoz
Négy műemlékre került ötnyelvű turisztikai tájékoztatótábla tegnap Kolozsvár belvárosában, több helyi tisztségviselő (Máté András megyei RMDSZ-elnök, Horváth Anna alpolgármester, Csoma Botond tanácsi frakcióvezető, Vákár István megyei tanácselnök-helyettes, Hegedűs Csilla volt művelődési államtitkár) jelenlétében. Az engedélyeztetési, szövegegyeztetési és kivitelezési folyamat a múlt év eleji ötlettől mostanáig húzódott. Amint arról lapunk hasábjain több ízben beszámoltunk, Vákár István kezdeményezésére tavaly február végén a Kolozs Megyei Tanács úgy határozott, 60 ezer lejt ajánl fel a kolozsvári önkormányzatnak arra a célra, hogy ötnyelvű (román, magyar, német, angol és francia) tájékoztatótáblákat helyezzenek el a műemlék épületeken, szobrokon és szoborcsoportokon. Ez egyébként a multikulturalitást tükrözni hivatott városfejlesztési stratégia része, amelyet 2006-ban fogadtak el.
– Nagyon boldog vagyok! Végre teljesült az egyik, talán a legfontosabb célkitűzésem, álmom – mondta tegnap Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke, miközben a szakosodott cég munkásai a Bánffy-palota falán elhelyezték az első turisztikai tájékoztatótáblát. Az akcióra mintegy órás késéssel került sor, ugyanis a vállalat dolgozói kezdetben Bonchidára igyekeztek, azt hitték, oda kell majd elhelyezni az átlátszó alapon fekete betűkkel ellátott táblát. Az elején a felirat pontos helye sem volt biztos, aztán a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal egyik munkatársa sürgősen a helyszínre hozta a teljes dokumentációt. Innen már egyenes út vezetett az ötnyelvű (román, magyar, német, angol és francia) tájékoztatótábla elhelyezéséhez. Tegnap a Bánffy-palotán kívül a következő helyekre kerültek feliratok: a Szentegyház utcai Római Katolikus Státus bérházai, a római katolikus plébániaház, illetve a ferences templom és kolostor.
Legalább ugyanilyen ügyes-bajos volt a más városokban már hosszú évek óta alkalmazott tájékoztató módszer kivitelezése. Amint arról több ízben írtunk, Vákár István RMDSZ-es alelnök kezdeményezésére, Alin Tişe elnök beleegyezésével a Kolozs Megyei Tanács 2012. februári határozata értelmében a grémium 60 ezer lejt különített el az önkormányzat számára annak érdekében, hogy ötnyelvű turisztikai tájékoztatótáblák kerülhessenek a kincses városban levő műemlékek elé. Mindenki joggal kérdezheti: miért volt szükség a megyei döntéshozó testület anyagi támogatására, hisz a kolozsvári városháza és tanács az illetékes? Mint ismeretes, Sorin Apostu 2001. november elején bekövetkezett, korrupció miatti letartóztatását követően Kolozsvár vezetését ideiglenesen a Nagy-Románia Párt (PRM) egyik volt tisztségviselője, Radu Moisin vette át, így nem volt reális esély a helyhatóság hozzájárulására. Mi több, az átmeneti városvezető levelet küldött a megyei tanácsnak, amelyben kifejtette: módosítanák az összeg rendeltetését, azaz más célokra használnák fel. Vákár István közbenjárására az új megyei tanácselnök, Horea Uioreanu így válaszolt Moisin levelére: fenntartják az összeg eredeti rendeltetését, azaz ötnyelvű turisztikai tájékoztatótáblákat szeretnének a város több pontján látni. A Kolozsvári Városi Tanács tavaly október 17-én úgy döntött: a kapott összegből 20 ezer lejt a megvalósíthatósági tervre, 40 ezret a kivitelezésre fordít. Tavaly ilyenkor Horváth Anna azt nyilatkozta: azt tervezik, hogy év (2012 – szerk. megj.) végéig nyélbe ütik a közbeszerzési eljárással kapcsolatos adminisztratív lépéseket, illetve a kivitelezővel megkötik a szerződést, így 2013 év elejétől fokozatosan jelennek majd meg ezek a tájékoztató feliratok. A rendkívül körülményes politikai egyeztetést, illetve a közigazgatási buktatókat ékesen mutatja a több mint féléves késés.
Tegnap Horváth Anna a Szabadságnak azt nyilatkozta: nem véletlen, hogy többek között Vákár István társaságában került sor a tábla elhelyezésére a Bánffy-palotára. – A helyszín sem véletlen. Az akció a normalitás felé megtett nagyon fontos lépés. Ugyanakkor azt az üzenetet is közvetíti, hogy együttműködve, két csapat erejét egy irányba mozdítva eredményt érünk el. Életem egyik legnehezebb katakomba-harca volt. Amikor a cél elérhetőnek látszott, s azt hittük, rövid időn belül kitehetjük a táblákat, akkor újabb és újabb nehézség gördült elénk.
Vákár István felelevenítette a pénz kiutalásával kapcsolatos politikai egyeztetéseket. – Boldog vagyok, hogy nálunk is lehet olyasmi, ami más hazai helységben már évek óta megtalálható. Bár a megyei tanács költségvetése kisebb, mégis mi utaltuk ki az összeget, mert akkoriban nem volt erre politikai akarat a városi tanácsban. Bár végül csak két ellenszavazat volt, a megyei tanácsban határozottan fellépett az akkori ellenzék, mostani vezető politikai erő. A gyengült ellenállást segítette a szavazás előtti politikai egyeztetés, puhatolózás. Az akkori ellenzék hatalomra került, ennek ellenére támogatták kérésünket. Sikerélményünk van – fogalmazott Vákár. A táblák elhelyezése folytatódik, a tervek szerint ma a Farkas utcai református templomra is felkerülne.
Amint arról a Szabadság is írt, 2009 októberében magyar és német feliratokat is tartalmazó ismertető táblákat helyezett a műemlék épületekre Szatmárnémetiben a helyi önkormányzat, bár a törvények csak román, angol és francia nyelvű tájékoztatást írnak elő. Az ingatlanok építésének körülményeit ismertető feliratok főként a történelmi városrészben található épületekre kerültek fel. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere szerint azért döntöttek úgy, hogy a törvény által kötelezően előírt román, angol és francia nyelvű felirat mellett magyarul és németül is kiírják az ismertető szöveget, mert ez utóbbi két nyelvet beszélő kisebbség tevékenyen részt vett a város és Szatmár megye életében. Emellett a turisták túlnyomó része is ezeken a nyelveken beszél. Évek óta Tordán is több – köztük magyar – nyelvű feliratok tájékoztatnak a műemlék épületek falain, a belvárosi utcanévtáblák is többnyelvűek.
A megyei és helyi önkormányzat hallgatólagosan és konkrétan támogatta az ügyet, ám sokatmondó, hogy személyesen egyetlen többségi elöljáró sem vett részt a táblák elhelyezésében. Távolmaradásukat szeretnénk azzal magyarázni: a normalitás, európaiság e szerény jelzésének megvalósulása nem indokolja tömeges jelenlétüket.
Szabadság (Kolozsvár)