Arad és Gyula, a két testvérváros október 15-én Gyulán ünnepelte a Kézfogások tizenöt éves fennállását /1994-2009/, azt, hogy az eltelt másfél évtizedben számtalan közös kulturális, oktatási, turisztikai programot bonyolítottak le. Gheorghe Falca aradi polgármester most sem vett részt az ünnepségen, az aradi küldöttséget Bognár Levente alpolgármester vezette. Dr. Perjési Klára gyulai polgármester és Bognár Levente aláírták a kapcsolatokat tovább erősítő dokumentumot, valamint egy közös uniós pályázatot Arad és Gyula közszállításának együttes fejlesztéséről. Az Európai Regionális Fejlesztési Alapnál a két testvérváros 570 000 eurót pályázik a közszállítási hálózat összehangolt korszerűsítésére. A Kézfogások története 1993-ig nyúlig vissza, és azt nem a politikusok találták ki, hanem Susánszki Imre gyulai középiskolás diák, aki javaslatát elküldtem Jeszenszky Géza külügyminiszternek, továbbá Románia budapesti nagykövetének, Gyula és Arad városok önkormányzatainak stb. Dr. Jeszenszky Géza válaszlevelében üdvözölte és támogatásáról biztosította a javaslatot. Dr. Pocsay Gábor, Gyula akkori polgármestere és Cristian Moisescu, Arad polgármestere szintén a kezdeményezés mellé álltak, emlékezett vissza Susánszki, a Kézfogások Magyar-Román Baráti Találkozó elindítója. A mindkét városban megrendezett találkozóra, programokra 1994. júniusában került sor. A két város között együttműködési szerződést 1994. december 8-án Aradon írta alá a két polgármester, dr. Pocsay Gábor és Cristian Moisescu. /Irházi János: Arad – Gyula. Tizenöt éve fogtak kezet. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 16./

Húszéves az Arad–Gyula Kézfogások!
Húsz éve annak, hogy Arad és a határon túli Gyula város között létrejött a Kézfogások (Strângeri de mâini) együttműködési projekt, a jubileumi ünnepségre pénteken kerül sor Gyula városban.
A román–magyar megbékélési kezdeményezés kigondolója Susánszki Imre, aki 1992-ben szorgalmazta a közös találkozó megszervezését abban a reményben, hogy közelebb hozza egymáshoz a két ország politikusait, illetve civil társadalmát. „Azt akartam, hogy az élet minden területén induljon meg az együttműködés a magyarok és románok között a francia-német megbékélés mintájára. Ne várjunk arra, hogy a politikusok majd tesznek valamit! Mi civilek is tegyünk végre lépéseket” – mondta blogján az ötletgazda. Hosszas egyeztetések után 1994. június 22–26. között jött létre az első Kézfogások-rendezvény, melynek fővédnöke Catherine Lalumiére, az Európai Tanács főtitkára volt. A kezdeményezés mellé állt az akkori gyulai polgármester, dr. Pocsay Gábor és Cristian Moisescu aradi polgármester. A két városvezető még abban az évben, december 8-án írta alá Aradon a két város együttműködési megállapodását. A rendezvényhez számos közismert személyiség, művész és politikus csatlakozott. Az évek során a két város különféle projektet bonyolított együtt, rendezvényeiken civil szervezetek, egyesületek, írók, művészek, pedagógusok és számos más terület szakemberei cserélték ki tapasztalataikat.
A Kézfogások egyik értékes hozadéka a két város között létrejött testvérvárosi szerződés, melynek hagyományait a polgármesterek támogatásával (is) mindezidáig sikerült ápolni és továbbvinni.
Pénteken aradi küldöttség indul Gyulára megünnepelni a nem mindennapi eseményt.
Sólya R. Emília
Nyugati Jelen (Arad)

Húszéves az Arad–Gyula kapcsolat
Kézfogásból meleg öleléssé”
Húszéves?
A szemtanú, akinek a sors kegyelme folytán megadatott, hogy kezdettől fogva (szemlélődő) részese legyen a romániai Arad és a magyarországi Gyula kapcsolatának, most kissé zavarban van.
Mire is emlékezünk 2014 novemberében?
Húsz- vagy huszonkétéves évfordulóra?
A pénteken, hazai idő szerint késő délután a gyulai Városháza patinás dísztermében kezdődött ünnepség nem ad egyértelmű választ e kérdésre.
Ami kétségtelen: az első lépés 1992 nyarán történt meg, miután egy gyulai középiskolás diák, Susánszki Imre dr. Pocsay Gábor akkori gyulai polgármestert fogadóóráján felkereste az ötlettel, hogy a német–francia megbékélés mintájára hozzanak létre egy magyar–román, ugyancsak a megbékélést, barátságot szolgáló, Kézfogásoknak elnevezett rendezvényt. Pocsay doktor, Gyula köztiszteletben álló főorvos-polgármestere Arad akkori városvezetőjéhez, a tanár Moisescu polgármesterhez fordult, aki gondolkodás nélkül igent mondott a kezdeményezésre.
1992 júniusának vége felé így indult el a Kézfogások, távolról sem olyan egyszerűen, mint ahogyan ma tűnhet. Minthogy a történelemben néha húsz-egynéhány esztendő, minden ellenkező híresztelés dacára, néha nagyon nagy időnek számít. Akkoriban csupán két és fél év telt el 1989 december vége óta (amikor Magyarország egyértelmű lelkesedéssel támogatta a romániai forradalmat), s jó két esztendő 1990 véres marosvásárhelyi márciusa után (ezt követően hirtelen újra elhidegült a két ország kapcsolata) – ezekről, egyébként, a mostani jubileumi ünnepségen szó sem esett. Az azóta NATO-, illetve Európai Uniós tagállamokká vált országok között hol melegebb, hol hűvösebb kapcsolat, a Gyula–Arad széle azonban – ami annak idején, mintegy úttöröként, a két országra is kihatott – töretlenül megmaradtak, s ma, húsz évvel a hivatalossá tétel és az ennek nyomán létrejött testvérvárosi kapcsolat a felek megelégedésére működik, és furcsának tűnhet, hogy annak idején a román (sőt: a magyar) külügyminisztérium is mennyit „kekeckedett”, amíg áldását adta egy ilyen, az Európai Bizottság által már annak idején is támogatott, az ünnepségen egy alelnökének részvételével megerősített kezdeményezésre.
A gyulai önkormányzat péntek délutáni ünnepi, alkalomnak szentelt ülésén dr. Görgényi Ernő (nemrég újraválasztott) polgármester üdvözölte a megjelenteket, köztük az Aradot képviselő Bognár Levente alpolgármestert, az Arad Városi Tanács és a Gyulai Önkormányzat egykori és mai tanácsosait, Florin Vasilonit, Románia magyarországi, gyulai román főkonzulját. Az ünnepi beszédekben (dr. Görgényi, dr. Pocsay, Cristian Moisescu – a felcímet az ő beszédéből kölcsönöztük –, Bognár Levente, Florin Vasiloni) egyértelműen a Gyula–Arad kapcsolat pozitív hatásai (eredményes közös, már európai uniós pályázatok a környezetvédelem, egészségügy, kerékpárút-fejlesztés terén stb.) domborodtak ki. Az ünnepi ülés keretében a két város fő képviselője egy-egy szimbolikus ajándékot nyújtott át partnerének (a gyulai várat, illetve az aradi városházát ábrázoló képzőművészeti alkotást), majd aláírták a két város közötti partnerkapcsolat meghosszabbítására vonatkozó szándéknyilatkozatot.
A Gyula–Arad találkozó következő állomása a Vigadó volt, ahol Takács Mihály aradi képzőművész harminc alkotásából álló kiállítását nyitották meg – Durkó Károly önkormányzati képviselő és Varga Zoltán gyulai tévériporter közreműködésével –, majd az aradi Filharmónia adott, a nagyszámú gyulai közönség által nagy elismeréssel fogadott hangversenyt Erkel Ferenc, George Enescu és Liszt Ferenc műveiből Dorin Frandeş karmester vezényletével.
A gyulai ünnepség késő este a Kohán-képtárban adott állófogadással ért véget, az aradi „visszavágóra” december 12-én kerül sor.
Jámbor Gyula
Nyugati Jelen (Arad)

„Arad és Gyula kapcsolata közelebb hozta egymáshoz a két országot”
20 éve testvérváros
Amint azt a beharangozónkban is olvashatták, pénteken délután az Aradi Városházán hangulatos ceremónia keretében Arad és Gyula önkormányzatának képviselőtestülete közös tanácsülésen vett részt, ahol aláírták az immár 20 éves testvérvárosi kapcsolat megerősítésére szolgáló dokumentumot. Az ünnepséget az Aradi Állami Filharmónia előadóművészei alkotta duó nyitotta meg, az eseményre meghívták mindazokat az önkormányzati tisztségviselőket, civilszervezeteket, illetve az élet különféle területein tevékenykedő személyiségeket, akik fontos szerepet játszottak a testvérvárosi kapcsolat létrejöttében.
Az egybegyűlteket Gheorghe Falcă aradi polgármester köszöntötte, emlékeztetve őket, hogy húsz évvel ezelőtt Arad volt az első az országban, ahol testvérvárosi megállapodás születhetett. Hangsúlyozta, fontos számukra a Gyula várossal folytatott együttműködés, különösen most, amikor Arad az Európa Kulturális Fővárosa címért száll versenybe. Elismerte, számítanak a testvérvárosok együttműködésére, kiemelve Pécs várost, melynek van némi tapasztalata e téren, hisz köztudottan már elhódította e címet. „Arad város kulturális fejlődése elképzelhetetlen az aradi magyarság fejlesztése nélkül, ezért az aradi önkormányzat egyik célja a magyarok kulturális identitásának megőrzése” – tette hozzá.
Gyula jelenlegi polgármestere, dr. Görgényi Ernő kicsit visszatekintett az elmúlt húsz évre, megemlítve azokat a személyeket, akiknek a munkája nélkül most nem ünnepelhetnének. A gyulai polgármester szerint Arad és Gyula kapcsolata rendkívül sokat tett a két ország egymáshoz való közeledéséért, ugyanakkor a kulturális kapcsolatok megerősítésével jobban megismerhették egymás értékeit. Ami viszont a legfontosabb, hogy a közös programok, rendezvények, kulturális tapasztalatcserék révén nem csak az intézmények, hanem a két város egyszerű polgárai is közelebb kerülhettek egymáshoz.
Gyula város egykori polgármestere, Pocsay Gábor – akinek idején, 1994-ben elhelyezték a megállapodás alapjait – megjegyezte, hosszú út áll a két testvérváros előtt, hiszen még mindig nem ismerik kellőképpen egymás kultúráját. Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja, utalva az aradi Szabadság-szobornak helyet adó térre, elmondta: azt kívánja, hogy az egész térség egy megbékélési parkká alakuljon, egy ilyen jellegű együttműködés ugyanis példaértékűnek számít a nagypolitikának. A felszólalók között jelen volt még Florin Vasiloni, Románia gyulai főkonzulja, Arad 1994-es polgármestere, Cristian Moisescu azonban hiányzott az eseményről.  
A beszédek után a két polgármester aláírta a megállapodást, majd az ajándékozások után, Bognár Levente aradi alpolgármester közreműködésével vetítés következett a testvérvárosi kapcsolat legjobb momentumairól.
Az esemény végén a jelenlevők kézbe vehették az Arad Megyei Jogú Város Tanácsának kiadványát, az Arad–Gyula 20 éve testvérvároscímű kötetet. Az Irházi János szerkesztésében és az aradi Gutenberg Univers Kiadó gondozásában megjelent kétnyelvű, illusztrált kötet a testvérvárosi kapcsolat legfontosabb pillanatait követi nyomon, a benne szereplő fotók egy részét a Nyugati Jelenből válogatták.  
A ceremónia végén a vendégsereg átvonult a megyei múzeumba, ahol részt vettek a Kohán-tárlat megnyitóján.
Sólya R. Emília
Nyugati Jelen (Arad)