Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Moga Lorena
1 tétel
2016. március 12.
Díjazták a Mikulás rajzpályázatát
Szüleim nyelvét elvenni nem hagyom
A világkörüli útját járó Örökségünk című dallal köszöntötték idén a Szent Ferenc Alapítvány dévai és szászvárosi gyermekei a tavaszi Mikulást.
Az olvasónak furcsán hangzódhat, de a Szent Ferenc Alapítvány gyermeki már cseppet sem lepődnek meg, amikor nagyböjt idején újra találkoznak Jendrolovics Gáborral, aki több mint egy évtizede minden decemberben Mikulás-túrára indul, végigjárva az alapítvány valamennyi házát, gazdagon megajándékozva a gyermekeket. Ilyenkor szokta meghirdetni a tematikus rajzversenyt is, és a beérkező munkák paksi zsűrizése nyomán, így tavasz táján visszatér kiosztani a díjakat. – Idén 1200 pályamű (rajz illetve fogalmazás) érkezett a Mikulás által meghirdetett pályázatra és a paksi középiskolások 138 alkotást válogattak ki, javasoltak díjazásra. Így hát a napokban végigjárjuk az alapítvány 80 házát és kiosztjuk a díjakat, illetve mindazt az adományt, amit december óta sikerült összegyűjtenünk vállalkozóktól, civilszervezetektől, magánszemélyektől – ismertette a történetet Jendrolovics Gábor. A pályázat témája évekig a Mikulás- és angyaljárás volt. Tavaly decemberben azonban új téma született – a gyermekek arról írhattak, rajzolhattak, hogy mit szeretnek leginkább az alapítványnál. Az első díjazott legényke, Haţegan András, fel is olvasta meleg hangú írását, melyben felsorolja, hogy az alapítványnál megélt élmények közül számára nagyon jóleső az úszás, a néptánc, de leginkább ministrálni szeret. Szívesen ölti magára a fehér ruhát és az alkalomhoz illő színes gallért, és alig várja azt a pillanatot, amikor csengethet. – Ilyenkor csend lesz a templomban és a csendben ott van Jézus – zárta fogalmazását az elemista legényke.
Az alkotók mellett ajándékban részesült az alapítvány dévai és szászvárosi gyermekiből álló zenekar is. A tavaszi Mikulás elhozta nekik a régóta megálmodott dobfelszerelést. Majd minden család átvehetett jó néhány hullahopp karikát, játéklabdát és egyéb sporteszközt. Az adományok közt lapuló tablettért külön meg kellett dolgozni. A pályázat díjazottjai, társaik biztatására rögtönzött fekvőtámasz-versennyel döntötték el, hogy kié legyen a különleges ajándék. A nyertes Moga Lorena lett.
Természetesen a dévai és szászvárosi alapítványi családok is készültek egy kis ünnepséggel. Moldován Katalin és Roman Anca tanulságos színpadi jelenetben mutatta be, hogyan lehet a szeretet feltelepíteni szívünk tárolóegységére, úgy hogy a negatív érzelmeinket futtató programok közben törlődjenek. Zenész társaik pedig a Harangok dalával és a Pakson született Örökségünk című dallal köszöntötték a Jendrolovics Gáborral érkezőket. – Ezt a dalt, melyet Gyulai István szerzett 2013-ban a határon túli fiatalok számára szervezett cseresznyéspusztai táborban egy koncerten hallottam először, és mélyen megérintett. Azóta is így van, valahányszor meghallom. Nem tudtam, hogy a dévai és szászvárosi gyermekek ma énekelni fogják. Csodálatos ajándék volt ez számomra. Rögzítettük is az előadást, és be szeretnénk építeni a most készülő klippbe. Az Örökségünk körül ugyanis mozgalom alakult. és azon dolgozunk, hogy a világ minden sarkába eljusson e dal, minél többen megismerjék és minél több embert ösztönözzünk ezáltal, hogy őrizze meg anyanyelvét, magyarságát. És aki ezt fontosnak tartja, azt arra kérjük, énekelje el a dalt, készítsen belőle videót és továbbítsa az oroksegunk.net honlapra. Szeretnénk összeállítani egy klippet, melyben minél több magyar ember, minél több helyszínről szólaljon, jelenjen meg, felvillantva a helyi közösségek értékeit. Már készült egy ilyen Paks testvérvárosaival: Kézdivásárhelyen, Visken és Galántán, háromszáz gyermek részvételével. Szeretnénk ezt most kibővíteni. Közben egy térképen jelöljük be, hogy hány felől érkeznek felvételek Amerikától, erdélyi kis falvakig. Úgy gondoljuk, ezáltal kapcsolati hálót szövünk – mondta Vida Tünde, az Örökségünk mozgalom ötletgazdája, aki paksi újságíróként kedvelte meg, karolta fel az anyanyelv, a nemzeti öntudat őrzéséről továbbadásáról szóló dalt. Befejezésül elmondta – Böjte Csaba atya nemrégiben Pakson járva megígérte, hogy a Szent Ferenc Alapítvány valamennyi otthonában ösztönözni fogja a gyermekeket – énekeljék ők is e dalt, hiszen az ilyen kezdeményezések, kapcsok teszik élővé a nemzet szövetét.
Gáspár-Barra Réka. Nyugati Jelen (Arad)
Szüleim nyelvét elvenni nem hagyom
A világkörüli útját járó Örökségünk című dallal köszöntötték idén a Szent Ferenc Alapítvány dévai és szászvárosi gyermekei a tavaszi Mikulást.
Az olvasónak furcsán hangzódhat, de a Szent Ferenc Alapítvány gyermeki már cseppet sem lepődnek meg, amikor nagyböjt idején újra találkoznak Jendrolovics Gáborral, aki több mint egy évtizede minden decemberben Mikulás-túrára indul, végigjárva az alapítvány valamennyi házát, gazdagon megajándékozva a gyermekeket. Ilyenkor szokta meghirdetni a tematikus rajzversenyt is, és a beérkező munkák paksi zsűrizése nyomán, így tavasz táján visszatér kiosztani a díjakat. – Idén 1200 pályamű (rajz illetve fogalmazás) érkezett a Mikulás által meghirdetett pályázatra és a paksi középiskolások 138 alkotást válogattak ki, javasoltak díjazásra. Így hát a napokban végigjárjuk az alapítvány 80 házát és kiosztjuk a díjakat, illetve mindazt az adományt, amit december óta sikerült összegyűjtenünk vállalkozóktól, civilszervezetektől, magánszemélyektől – ismertette a történetet Jendrolovics Gábor. A pályázat témája évekig a Mikulás- és angyaljárás volt. Tavaly decemberben azonban új téma született – a gyermekek arról írhattak, rajzolhattak, hogy mit szeretnek leginkább az alapítványnál. Az első díjazott legényke, Haţegan András, fel is olvasta meleg hangú írását, melyben felsorolja, hogy az alapítványnál megélt élmények közül számára nagyon jóleső az úszás, a néptánc, de leginkább ministrálni szeret. Szívesen ölti magára a fehér ruhát és az alkalomhoz illő színes gallért, és alig várja azt a pillanatot, amikor csengethet. – Ilyenkor csend lesz a templomban és a csendben ott van Jézus – zárta fogalmazását az elemista legényke.
Az alkotók mellett ajándékban részesült az alapítvány dévai és szászvárosi gyermekiből álló zenekar is. A tavaszi Mikulás elhozta nekik a régóta megálmodott dobfelszerelést. Majd minden család átvehetett jó néhány hullahopp karikát, játéklabdát és egyéb sporteszközt. Az adományok közt lapuló tablettért külön meg kellett dolgozni. A pályázat díjazottjai, társaik biztatására rögtönzött fekvőtámasz-versennyel döntötték el, hogy kié legyen a különleges ajándék. A nyertes Moga Lorena lett.
Természetesen a dévai és szászvárosi alapítványi családok is készültek egy kis ünnepséggel. Moldován Katalin és Roman Anca tanulságos színpadi jelenetben mutatta be, hogyan lehet a szeretet feltelepíteni szívünk tárolóegységére, úgy hogy a negatív érzelmeinket futtató programok közben törlődjenek. Zenész társaik pedig a Harangok dalával és a Pakson született Örökségünk című dallal köszöntötték a Jendrolovics Gáborral érkezőket. – Ezt a dalt, melyet Gyulai István szerzett 2013-ban a határon túli fiatalok számára szervezett cseresznyéspusztai táborban egy koncerten hallottam először, és mélyen megérintett. Azóta is így van, valahányszor meghallom. Nem tudtam, hogy a dévai és szászvárosi gyermekek ma énekelni fogják. Csodálatos ajándék volt ez számomra. Rögzítettük is az előadást, és be szeretnénk építeni a most készülő klippbe. Az Örökségünk körül ugyanis mozgalom alakult. és azon dolgozunk, hogy a világ minden sarkába eljusson e dal, minél többen megismerjék és minél több embert ösztönözzünk ezáltal, hogy őrizze meg anyanyelvét, magyarságát. És aki ezt fontosnak tartja, azt arra kérjük, énekelje el a dalt, készítsen belőle videót és továbbítsa az oroksegunk.net honlapra. Szeretnénk összeállítani egy klippet, melyben minél több magyar ember, minél több helyszínről szólaljon, jelenjen meg, felvillantva a helyi közösségek értékeit. Már készült egy ilyen Paks testvérvárosaival: Kézdivásárhelyen, Visken és Galántán, háromszáz gyermek részvételével. Szeretnénk ezt most kibővíteni. Közben egy térképen jelöljük be, hogy hány felől érkeznek felvételek Amerikától, erdélyi kis falvakig. Úgy gondoljuk, ezáltal kapcsolati hálót szövünk – mondta Vida Tünde, az Örökségünk mozgalom ötletgazdája, aki paksi újságíróként kedvelte meg, karolta fel az anyanyelv, a nemzeti öntudat őrzéséről továbbadásáról szóló dalt. Befejezésül elmondta – Böjte Csaba atya nemrégiben Pakson járva megígérte, hogy a Szent Ferenc Alapítvány valamennyi otthonában ösztönözni fogja a gyermekeket – énekeljék ők is e dalt, hiszen az ilyen kezdeményezések, kapcsok teszik élővé a nemzet szövetét.
Gáspár-Barra Réka. Nyugati Jelen (Arad)