Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Mituleci Katalin
3 tétel
2015. június 11.
Ismét Csíkszeredában jártak a DNA ügyészei
Újabb vizsgálat céljából jártak az elmúlt hét folyamán Csíkszeredában az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) alkalmazottai. Bár az érintettek zöme, beleértve a vádhatóságot is, kitérő válaszokat adott kérdéseinkre, a vizsgálat tényét nem cáfolták.
A DNA ügyészei Csíkszeredában, a Hargita Megyei Közpénzügyi Adminisztrációnál jártak az elmúlt héten, ahol több számítógépet is lefoglaltak és magukkal vittek – értesültünk nem hivatalos forrásokból. Mituleci Katalin, a hivatal megbízott vezetője kérdésünkre nem erősítette meg, de nem is cáfolta értesüléseinket, azt mondta, ő erről nem nyilatkozhat semmit, és forduljunk a DNA-hoz információkért.
Ugyanakkor nem hivatalos információink szerint a DNA ügyészei Kedves Imre volt közpénzügyi igazgató csíkszeredai lakásán is jártak az elmúlt hét folyamán, és házkutatást tartottak nála. Ezzel kapcsolatban telefonon kerestük Kedves Imrét is, aki úgyszintén nem cáfolta, de nem is erősítette meg értesüléseinket, és azt mondta, nem kíván nyilatkozni. Ugyancsak az elmúlt héten Bokor Márton csíkszeredai háziorvost is megkeresték a vádhatóság részéről. Az orvos kérdésünkre azt mondta, azt ellenőrizték, hogyan volt kiállítva egy betegszabadságot igazoló dokumentum.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztályhoz elküldött elektronikus levélre, amelyben több kérdést is feltettünk, néhány órával később már válasz érkezett. Kérdéseink arra vonatkoztak, valóban zajlott-e házkutatás az említett helyszíneken és milyen eredménnyel. Azt is megkérdeztük, van-e folyamatban vizsgálat a DNA részéről, és ha igen, milyen természetű ügyben és kik az érintettek. A vádhatóság információs és közönségszolgálati irodájától érkezett válaszlevélben a következőket írták: „Jelen pillanatban nem szolgálhatunk a vizsgálati szakaszra vonatkozó információkkal”. A válaszadó a 2001. évi 544-es, a közérdekű információszolgáltatásra vonatkozó törvény 12. cikke 1. bekezdésének e pontjára hivatkozik, amelynek értelmében nem adhatók ki a bűnügyi vagy fegyelmi vizsgálat során alkalmazott eljárásra vonatkozó információk, ha ezek befolyásolják a vizsgálat eredményét, ha bizalmasan kezelt forrásokra derülhet fény, vagy veszélybe kerülhet a vizsgálat nyomán valamely személy élete, testi épsége vagy egészsége.
Székelyhon.ro
Újabb vizsgálat céljából jártak az elmúlt hét folyamán Csíkszeredában az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) alkalmazottai. Bár az érintettek zöme, beleértve a vádhatóságot is, kitérő válaszokat adott kérdéseinkre, a vizsgálat tényét nem cáfolták.
A DNA ügyészei Csíkszeredában, a Hargita Megyei Közpénzügyi Adminisztrációnál jártak az elmúlt héten, ahol több számítógépet is lefoglaltak és magukkal vittek – értesültünk nem hivatalos forrásokból. Mituleci Katalin, a hivatal megbízott vezetője kérdésünkre nem erősítette meg, de nem is cáfolta értesüléseinket, azt mondta, ő erről nem nyilatkozhat semmit, és forduljunk a DNA-hoz információkért.
Ugyanakkor nem hivatalos információink szerint a DNA ügyészei Kedves Imre volt közpénzügyi igazgató csíkszeredai lakásán is jártak az elmúlt hét folyamán, és házkutatást tartottak nála. Ezzel kapcsolatban telefonon kerestük Kedves Imrét is, aki úgyszintén nem cáfolta, de nem is erősítette meg értesüléseinket, és azt mondta, nem kíván nyilatkozni. Ugyancsak az elmúlt héten Bokor Márton csíkszeredai háziorvost is megkeresték a vádhatóság részéről. Az orvos kérdésünkre azt mondta, azt ellenőrizték, hogyan volt kiállítva egy betegszabadságot igazoló dokumentum.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztályhoz elküldött elektronikus levélre, amelyben több kérdést is feltettünk, néhány órával később már válasz érkezett. Kérdéseink arra vonatkoztak, valóban zajlott-e házkutatás az említett helyszíneken és milyen eredménnyel. Azt is megkérdeztük, van-e folyamatban vizsgálat a DNA részéről, és ha igen, milyen természetű ügyben és kik az érintettek. A vádhatóság információs és közönségszolgálati irodájától érkezett válaszlevélben a következőket írták: „Jelen pillanatban nem szolgálhatunk a vizsgálati szakaszra vonatkozó információkkal”. A válaszadó a 2001. évi 544-es, a közérdekű információszolgáltatásra vonatkozó törvény 12. cikke 1. bekezdésének e pontjára hivatkozik, amelynek értelmében nem adhatók ki a bűnügyi vagy fegyelmi vizsgálat során alkalmazott eljárásra vonatkozó információk, ha ezek befolyásolják a vizsgálat eredményét, ha bizalmasan kezelt forrásokra derülhet fény, vagy veszélybe kerülhet a vizsgálat nyomán valamely személy élete, testi épsége vagy egészsége.
Székelyhon.ro
2016. március 10.
Lesújtó a gazdasági helyzet a Székelyföldön
Lesújtó Hargita megye, illetve az egész Székelyföld helyzete gazdasági szempontból, Csíkszeredába például az elmúlt 25 évben nem áramlott be tőke – hívta fel a figyelmet Balási Csaba, a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
A szakember úgy véli: a kialakult helyzet egyrészt annak tudható be, hogy az önkormányzatok nem foglalkoztak hatékonyan a vállalkozásfejlesztéssel, ugyanakkor a rendkívül hiányos országos vállalkozói politika is hozzájárult ehhez.
Balási szerint az egyik legnagyobb gond a kiszámíthatatlanság, például egyik napról a másikra változhat a jogi személyek által befizetendő adónemek nagysága. „A vállalkozó maholnap odakerül, hogy csak azzal tud foglalkozni: be tudja-e fizetni a különböző illetékeket az államkasszába. Azt senki nem kérdi meg, hogy milyen áron, milyen kockázatot vállalva teszi ezt, esetleg mit tudna segíteni a vállalkozónak az önkormányzat” – magyarázta az iparkamara elnöke.
Balási Csaba elmondása szerint Hargita megyében körülbelül nyolcezerre tehető az adószámmal rendelkező vállalkozók száma, közülük pedig körülbelül hatezer nem nyereséges. „Magasak az adókulcsok, ráadásul az ellenőrző hatóságokkal nagyon rossz a kommunikáció. Kérdés, hogy érdemes-e vállalkozni ilyen körülmények között?” – panaszolta. A szakember hangsúlyozta: vállalkozásbarát politikára lenne szükség, az önkormányzatok például adókedvezménnyel támogathatnák a cégeket, vagy térítésmentesen bocsáthatnának rendelkezésükre telkeket, cserébe például azért, hogy legalább tíz személyt alkalmazzanak a következő évtizedben.
Székelyudvarhely a legjobb a térségben
Balási tájékoztatása szerint Csíkszereda különösen rosszul áll: a megyeszékhelyen mindössze 120 olyan cég működik, amelynek éves forgalma meghaladja a 100 ezer eurót. A megyében ugyanakkor Székelyudvarhely van a legjobb helyzetben, az iparkamara elnöke szerint ugyanis ott hatékonyabban zajlott a rendszerváltás után az állami vállalatok privatizálása, ezek jelentős része ugyanis ma is megélhetést biztosít a helyieknek. Csíkszeredáról ez nem mondható el: a megyeszékhelyen is működött például bútorgyár, amely megszűnt, ezzel szemben az udvarhelyi – hasonló kapacitású – faipari vállalat jelenleg is havi egymillió eurós forgalmat bonyolít le.
Balási Csaba arra is kitért: ha a megyében működő vállalkozások számát és összforgalmát összehasonlítjuk más, hasonló lélekszámú régiókkal, Hargita megye mindig a lista utolsó harmadába kerül. Rámutatott: a befektetők elsőként azt veszik figyelembe, hogy a beruházás helyszínére mennyi idő alatt lehet eljutni egy adott nagyvárosból, egyelőre pedig a Székelyföld mindegyik települését körülményes megközelíteni. „Noha a Székelyföld az ország szívében található, a legközelebbi használható reptér is távol esik, az infrastruktúra pedig hiányos. Nagyobb beruházásokat rendszerint autópályák környékén valósítanak meg” – magyarázta a szakértő.
Hozzátette: a térség gazdasága az utóbbi 25 év eredménytelen munkája miatt került a jelenlegi helyzetbe, politikai párttól függetlenül mindenki másodlagos problémaként tekintett a Székelyföld fejlődésére. Szerinte ugyanakkor a helyi szakképzés is hiányos, ennek orvoslására az intézmények, iskolák és vállalkozók közötti egyeztetésekre lenne szükség. „Ha megjelenne egy komoly vállalkozó, aki gyárat létesítene és 3500 alkalmazottra lenne szüksége, vajon Székelyföld képes lenne-e biztosítani ennyi, valamilyen szinten képzett szakembert?” – hívta fel a figyelmet az iparkamara elnöke.
A jogi személyeknek csak fele aktív
Az országos cégbíróság (ONRC) statisztikáiból eközben az derült ki, hogy a Hargita megyében bejegyzett jogi személyeknek alig fele aktív, a többi pedig gyakorlatilag csak papíron létezik. Az adatok szerint tavaly a megyében 1201 jogi személyt jegyeztek be, százzal többet, mint 2014-ben – országos szinten ez a 34. helyre volt elegendő, ugyanis Bukarestben például közel 19 ezer új céget regisztráltak, a második helyen álló Kolozs megyében pedig hatezret.
A Hargita megyében újonnan alapított vállalkozások többsége a kereskedelemben és a mezőgazdaságban tevékenykedik. A cégbíróság összeállításából az is kiderült, hogy 2015-ben 85 cég ellen zajlott csődeljárás, míg egy évvel korábban 271 jogi személyt fenyegetett fizetésképtelenség, tavaly ugyanakkor 1346 céget töröltek a jegyzékből, 2014-ben ennél valamivel kevesebbet, 1089-et.
Mituleci Katalin, a Hargita megyei közpénzügyi igazgatóság vezetője további adatokat bocsátott rendelkezésünkre, ezekből az derült ki, hogy tavaly összesen 129 437 adófizetőt tartottak nyilván, ezek közül 10 849 cég, egyesület vagy alapítvány, 416 közintézmény, a többi más típusú jogi személy, illetve magánszemély. Az igazgató elmondása szerint hozzávetőleg 5500-ra tehető az aktívan működő cégek száma a megyében. Mituleci Katalin azt is elmagyarázta: ahhoz, hogy folyamatosan csökken a fizetésképtelen jogi személyek száma, az is hozzájárul, hogy a cégek egyre óvatosabbak, ellenőrzik, hogy milyen vállalkozással fognak együtt dolgozni.
Barabás Hajnal, Veres Réka. Krónika (Kolozsvár)
Lesújtó Hargita megye, illetve az egész Székelyföld helyzete gazdasági szempontból, Csíkszeredába például az elmúlt 25 évben nem áramlott be tőke – hívta fel a figyelmet Balási Csaba, a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
A szakember úgy véli: a kialakult helyzet egyrészt annak tudható be, hogy az önkormányzatok nem foglalkoztak hatékonyan a vállalkozásfejlesztéssel, ugyanakkor a rendkívül hiányos országos vállalkozói politika is hozzájárult ehhez.
Balási szerint az egyik legnagyobb gond a kiszámíthatatlanság, például egyik napról a másikra változhat a jogi személyek által befizetendő adónemek nagysága. „A vállalkozó maholnap odakerül, hogy csak azzal tud foglalkozni: be tudja-e fizetni a különböző illetékeket az államkasszába. Azt senki nem kérdi meg, hogy milyen áron, milyen kockázatot vállalva teszi ezt, esetleg mit tudna segíteni a vállalkozónak az önkormányzat” – magyarázta az iparkamara elnöke.
Balási Csaba elmondása szerint Hargita megyében körülbelül nyolcezerre tehető az adószámmal rendelkező vállalkozók száma, közülük pedig körülbelül hatezer nem nyereséges. „Magasak az adókulcsok, ráadásul az ellenőrző hatóságokkal nagyon rossz a kommunikáció. Kérdés, hogy érdemes-e vállalkozni ilyen körülmények között?” – panaszolta. A szakember hangsúlyozta: vállalkozásbarát politikára lenne szükség, az önkormányzatok például adókedvezménnyel támogathatnák a cégeket, vagy térítésmentesen bocsáthatnának rendelkezésükre telkeket, cserébe például azért, hogy legalább tíz személyt alkalmazzanak a következő évtizedben.
Székelyudvarhely a legjobb a térségben
Balási tájékoztatása szerint Csíkszereda különösen rosszul áll: a megyeszékhelyen mindössze 120 olyan cég működik, amelynek éves forgalma meghaladja a 100 ezer eurót. A megyében ugyanakkor Székelyudvarhely van a legjobb helyzetben, az iparkamara elnöke szerint ugyanis ott hatékonyabban zajlott a rendszerváltás után az állami vállalatok privatizálása, ezek jelentős része ugyanis ma is megélhetést biztosít a helyieknek. Csíkszeredáról ez nem mondható el: a megyeszékhelyen is működött például bútorgyár, amely megszűnt, ezzel szemben az udvarhelyi – hasonló kapacitású – faipari vállalat jelenleg is havi egymillió eurós forgalmat bonyolít le.
Balási Csaba arra is kitért: ha a megyében működő vállalkozások számát és összforgalmát összehasonlítjuk más, hasonló lélekszámú régiókkal, Hargita megye mindig a lista utolsó harmadába kerül. Rámutatott: a befektetők elsőként azt veszik figyelembe, hogy a beruházás helyszínére mennyi idő alatt lehet eljutni egy adott nagyvárosból, egyelőre pedig a Székelyföld mindegyik települését körülményes megközelíteni. „Noha a Székelyföld az ország szívében található, a legközelebbi használható reptér is távol esik, az infrastruktúra pedig hiányos. Nagyobb beruházásokat rendszerint autópályák környékén valósítanak meg” – magyarázta a szakértő.
Hozzátette: a térség gazdasága az utóbbi 25 év eredménytelen munkája miatt került a jelenlegi helyzetbe, politikai párttól függetlenül mindenki másodlagos problémaként tekintett a Székelyföld fejlődésére. Szerinte ugyanakkor a helyi szakképzés is hiányos, ennek orvoslására az intézmények, iskolák és vállalkozók közötti egyeztetésekre lenne szükség. „Ha megjelenne egy komoly vállalkozó, aki gyárat létesítene és 3500 alkalmazottra lenne szüksége, vajon Székelyföld képes lenne-e biztosítani ennyi, valamilyen szinten képzett szakembert?” – hívta fel a figyelmet az iparkamara elnöke.
A jogi személyeknek csak fele aktív
Az országos cégbíróság (ONRC) statisztikáiból eközben az derült ki, hogy a Hargita megyében bejegyzett jogi személyeknek alig fele aktív, a többi pedig gyakorlatilag csak papíron létezik. Az adatok szerint tavaly a megyében 1201 jogi személyt jegyeztek be, százzal többet, mint 2014-ben – országos szinten ez a 34. helyre volt elegendő, ugyanis Bukarestben például közel 19 ezer új céget regisztráltak, a második helyen álló Kolozs megyében pedig hatezret.
A Hargita megyében újonnan alapított vállalkozások többsége a kereskedelemben és a mezőgazdaságban tevékenykedik. A cégbíróság összeállításából az is kiderült, hogy 2015-ben 85 cég ellen zajlott csődeljárás, míg egy évvel korábban 271 jogi személyt fenyegetett fizetésképtelenség, tavaly ugyanakkor 1346 céget töröltek a jegyzékből, 2014-ben ennél valamivel kevesebbet, 1089-et.
Mituleci Katalin, a Hargita megyei közpénzügyi igazgatóság vezetője további adatokat bocsátott rendelkezésünkre, ezekből az derült ki, hogy tavaly összesen 129 437 adófizetőt tartottak nyilván, ezek közül 10 849 cég, egyesület vagy alapítvány, 416 közintézmény, a többi más típusú jogi személy, illetve magánszemély. Az igazgató elmondása szerint hozzávetőleg 5500-ra tehető az aktívan működő cégek száma a megyében. Mituleci Katalin azt is elmagyarázta: ahhoz, hogy folyamatosan csökken a fizetésképtelen jogi személyek száma, az is hozzájárul, hogy a cégek egyre óvatosabbak, ellenőrzik, hogy milyen vállalkozással fognak együtt dolgozni.
Barabás Hajnal, Veres Réka. Krónika (Kolozsvár)
2017. március 29.
Felfüggesztették tisztségéből Kedves Imrét
Miután az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) vádat emelt ellene, felfüggesztették tisztségéből Kedves Imrét, a Hargita Megyei Közpénzügyi Adminisztráció vezérigazgatóját.
Már nem Kedves Imre tölti be a Hargita Megyei Közpénzügyi Adminisztráció vezérigazgatói tisztségét. Mivel hivatali visszaélés és befolyás vásárlása miatt bíróság elé állították, a törvény értelmében felmentették vezetői beosztásából. Ezt kérdésünkre a Brassói Területi Közpénzügyi Igazgatóság vezérigazgatója, Maria Holom közölte. A vezérigazgató által írásban küldött válasz szerint az 1999-ből származó 188-as törvény előírásainak megfelelően Kedves Imrét március 16-tól felfüggesztették vezérigazgatói tisztségéből, amelyet megbízás alapján jelenleg Mituleci Katalin tölt be. Az említett, a köztisztviselők jogállásáról rendelkező jogszabály szerint egy köztisztviselő szolgálati viszonyát felfüggesztik, amennyiben bűncselekmény elkövetése miatt vádemelés történik ellene.
Mituleci Katalin korábban is ellátta ezt a funkciót, miután Kedves munkaszerződését 2014 decemberében felbontották. Erre azután került sor, hogy az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) Kedves esetében hivatali összeférhetetlenséget állapított meg, majd az ANI ellen indított pereket az igazgató minden szinten elveszítette. Ezután peres úton támadta meg az elbocsátásáról szóló rendeletet, a pert jogerősen megnyerte, és egy évvel ezelőtt visszatért a megyei pénzügy élére.
Vádat emelt a DNA
A DNA március 16-án emelt vádat Kedves Imre ellen hivatali visszaélés és befolyás vásárlása miatt. A vádhatóság szerint egy vezető beosztású köztisztviselőt kért arra, hogy gyakoroljon befolyást az Országos Pénzügyi és Adóügynökség (ANAF) tisztségviselőire, illetve a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék bíráira azért, hogy az ANI megállapítása után mentesüljön a hivatali következményektől. Ugyanakkor az is szerepel a vádiratban, hogy hivatali hatáskörét túllépve rendelkezett egy 431 830 lejes összegű törvénytelen áfa-visszafizetésről egy üzletember számára. Kedves Imre szabadlábon védekezhet, a per a Hargita Megyei Törvényszéken kezdődik egy későbbi időpontban. Kerestük Kedves Imrét is az ügy kapcsán, de nem tudtunk kapcsolatba lépni vele.
Kovács Attila
Székelyhon.ro
Miután az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) vádat emelt ellene, felfüggesztették tisztségéből Kedves Imrét, a Hargita Megyei Közpénzügyi Adminisztráció vezérigazgatóját.
Már nem Kedves Imre tölti be a Hargita Megyei Közpénzügyi Adminisztráció vezérigazgatói tisztségét. Mivel hivatali visszaélés és befolyás vásárlása miatt bíróság elé állították, a törvény értelmében felmentették vezetői beosztásából. Ezt kérdésünkre a Brassói Területi Közpénzügyi Igazgatóság vezérigazgatója, Maria Holom közölte. A vezérigazgató által írásban küldött válasz szerint az 1999-ből származó 188-as törvény előírásainak megfelelően Kedves Imrét március 16-tól felfüggesztették vezérigazgatói tisztségéből, amelyet megbízás alapján jelenleg Mituleci Katalin tölt be. Az említett, a köztisztviselők jogállásáról rendelkező jogszabály szerint egy köztisztviselő szolgálati viszonyát felfüggesztik, amennyiben bűncselekmény elkövetése miatt vádemelés történik ellene.
Mituleci Katalin korábban is ellátta ezt a funkciót, miután Kedves munkaszerződését 2014 decemberében felbontották. Erre azután került sor, hogy az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) Kedves esetében hivatali összeférhetetlenséget állapított meg, majd az ANI ellen indított pereket az igazgató minden szinten elveszítette. Ezután peres úton támadta meg az elbocsátásáról szóló rendeletet, a pert jogerősen megnyerte, és egy évvel ezelőtt visszatért a megyei pénzügy élére.
Vádat emelt a DNA
A DNA március 16-án emelt vádat Kedves Imre ellen hivatali visszaélés és befolyás vásárlása miatt. A vádhatóság szerint egy vezető beosztású köztisztviselőt kért arra, hogy gyakoroljon befolyást az Országos Pénzügyi és Adóügynökség (ANAF) tisztségviselőire, illetve a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék bíráira azért, hogy az ANI megállapítása után mentesüljön a hivatali következményektől. Ugyanakkor az is szerepel a vádiratban, hogy hivatali hatáskörét túllépve rendelkezett egy 431 830 lejes összegű törvénytelen áfa-visszafizetésről egy üzletember számára. Kedves Imre szabadlábon védekezhet, a per a Hargita Megyei Törvényszéken kezdődik egy későbbi időpontban. Kerestük Kedves Imrét is az ügy kapcsán, de nem tudtunk kapcsolatba lépni vele.
Kovács Attila
Székelyhon.ro