Megvan az új kormány összetétele
szavazta a PSD országos végrehajtó bizottsága az új kormány névsorát. A végrehajtó bizottság egyhangúlag fogadta el a miniszterek névsorát. Az új kabinetnek három miniszterelnök-helyettese lesz, közülük egy tárca nélküli miniszter. Livi Dragnea PSD-elnök be is jelentette a miniszterek névsorát.
Ezek között vannak olyanok, akik a Grindeanu-kormány tagjai is voltak, és új nevek is (utóbbiak kiemelve): Miniszterelnök: Mihai Tudose
Miniszterelnök-helyettesek:
fejlesztési miniszter: Sevil Shhaideh
környezetvédelmi miniszter: Graţiela Gavrilescu
tárca nélküli miniszterelnök-helyettes: Marcel Ciolacu (képviselő, a PSD Buzau megyei elnöke) belügyminiszter: Carmen Dan
külügyminiszter: Teodor Meleşcanu
védelmi miniszter: Adrian Țuţuianu (a SRI-t felügyelő parlamenti bizottság elnöke)
pénzügyminiszter: Ionuţ Misa (az ANAF konstancai igazgatója)
igazságügyi miniszter: Tudorel Toader
mezőgazdasági miniszter: Petre Daea
munkaügyi miniszter: Olguţa Vasilescu
gazdasági miniszter: Mihai Fifor (a PSD szenátusi frakcióvezetője)
energiaügyi miniszter: Toma Petcu
szállításügyi miniszter: Răzvan Cuc
kkv-kért felelős miniszter: Ilan Laufer (államtitkár)
egészségügyi miniszter: Florian Bodog
kulturális miniszter: Lucian Romascanu (szenátor, korábban a Cancan és a Libertatea bulvárlapok menedzsere és a KanalD tévécsatorna igazgatója)
vízügyi és erdőgazdálkodási minisztérium: Doina Pana (ugyanezt a tisztséget korábban a Ponta-kormányban is betöltötte)
oktatási miniszter: Liviu Pop (szenátor, korábbi társadalmi párbeszédért felelős tárca nélküli miniszter, tanügyi szakszervezeti vezető)
kutatási miniszter: Lucian Georgescu (államtitkár)
ifjúsági miniszter: Marius Alexandru Dunca
turisztikai miniszter: Mircea Dobre
a határon túli románokért felelős miniszter: Andreea Păstârnac
a parlamenti kapcsolatokért felelős miniszter: Viorel Ilie
európai alapokért felelős miniszter: Rovana Plumb
európai ügyekért felelős miniszter: Victor Negrescu (EP-képviselő) (hírszerk.) Transindex.ro

Régi és új kormánytagok
Megtartja a bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatott Grindeanu-kabinet minisztereinek többségét a szociálliberális koalíció, a 27-ről 28 tagúra bővülő új kormány mindössze 11 új nevet tartalmaz – derült ki tegnap, miután a koalíciós pártok jóváhagyták Mihai Tudose miniszterelnök-jelölt beiktatásra váró kabinetjének összetételét. Az új kormány várhatóan pénteken lép hivatalba. 
A kisebbik kormánypárt mind a négy eddigi miniszterét megtartja, a független Tudorel Toader igazságügyi miniszter is folytathatja munkáját. Új tisztségviselőket jelöltek viszont a pénzügyminisztérium és a gazdasági tárca élére, és az eddigi kettő mellett lesz egy harmadik kormányfőhelyettes is Marcel Ciolacu, az SZDP eddigi képviselőházi frakcióvezetőjének személyében, feladata a minisztériumok közötti egyeztetés. Viorel Ştefant – aki állítólag forráshiányra hivatkozva a közalkalmazotti béremelések mérséklését, illetve elhalasztását szorgalmazta – a tárca egyik volt államtitkára, Ionuţ Mişa váltja a pénzügyminisztérium élén. A gazdasági tárcát eddig Tudose vezette, helyére Mihai Fifor szenátusi frakcióvezetőt, az SZDP országos tanácsának elnökét jelölik, aki filozófus végzettségű. A védelmi tárca élén Gabriel Leşt Adrian Ţuţuianu, a titkosszolgálatot felügyelő parlamenti bizottság elnöke váltja. További minisztercserék az oktatási, kulturális, kereskedelmi, erdészeti és vízgazdálkodási, távközlési, kutatási tárca élén, illetve az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszteri poszton lesznek. Liviu Dragnea SZDP-elnök arra a kérdésre, hogy a párt kiértékelése szerint rosszul teljesítő kormánytagokat miért tartották meg, azt felelte, kezdeményezéseik a tárcák között akadtak el. Mihai Tudose határozott igennel felelt arra az újságírói kérdésre, hogy feláll-e a miniszterelnöki székből, ha elhárul a jogi akadálya annak, hogy Liviu Dragnea pártelnök vezesse a kormányt. Közölte: nem úgy érzi magát, mint aki díjat nyert, ellenkezőleg. „Arra jelöltek, hogy dolgozzam az ország érdekében. A prioritásom a kormányprogram gyakorlatba ültetése (...), hogy tudjuk behozni a lemaradást, és néhány új intézkedést is gyakorlatba ültetünk.” A doktori dolgozatát nem másolta, a román hírszerzéssel pedig nem működött és nem működik együtt – mondta még.  A miniszterjelölteket ma délelőtt hallgatják meg a parlamenti szakbizottságok, délután pedig a két ház összevont ülésén szavaznak a Tudose-kormányról, amelynek tagjai péntek reggel teszik le a hivatali esküt Klaus Iohannis államfő előtt. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Elképesztő programváltozások (Beiktatták az új kormányt)
Kényelmes többséggel szavazott bizalmat tegnap a parlament az új kormánynak: habár csak 230 voksra lett volna feltétlenül szükség, Mihai Tudose kijelölt kormányfő nagyobbrészt a Grindeanu-kabinet tagjaiból verbuvált csapata 275 igent és 102 nemet kapott. (A Grindeanu-kormányt januárban 295 igennel szavazták meg.) Némi feszültséget okozott a kormánykoalíción belül, hogy az SZDP tegnap reggel egy módosított kormányprogramot mutatott be, amit előzőleg nem egyeztetett az LDSZ-szel, de végül mindkét párt, az RMDSZ és más kisebbségi képviselők is megszavazták a Tudose-kormányt programjával együtt.  Az NLP és az MRSZ ellene voksolt, az NMP nem vett részt a szavazáson. A német képviselő, Ovidiu Ganţ sem szavazta meg az új kormányt, amit a koalíciós pártoknak a 2016. decemberi választások óta elkövetett politikai akcióival, illetve a Romániai Német Demokrata Fórum, valamint a német kisebbség ellen több ízben tanúsított ellenséges magatartásukkal indokolt. 
A miniszterjelöltek meghallgatása reggel nyolc órakor kezdődött meg a parlamenti szakbizottságokban, minden leendő tárcavezetőre 30 percet szántak. Traian Băsescu volt államfő ezt színjátéknak minősítette, és közölte, hogy pártja, az NMP nem vesz részt e „sokkot és iszonyatot keltő” kormány megszavazásán, amely kora délután kezdődött.  A titkos szavazás eredményét délután háromnegyed hatkor jelentették be, hétkor pedig megkezdődött az eskütételi ceremónia az államelnöki palotában. Ma reggel az új kormány megkezdi munkáját. Tudose gyorsítani akar Valami fékezte a Grindeanu-kabinet tevékenységét, az ő feladata pedig az lesz, hogy gyorsítsa fel a munkát – jelentette ki Mihai Tudose kijelölt miniszterelnök a parlament két házának plénuma előtt mondott beszé­dében. Tudose szerint olyan kormányra van szüksége az országnak, amely egy pillanatig sem „enged ki”, ez a kormány pedig „megállás nélkül dolgozni fog, hogy tudjuk behozni a lemaradást, a késéseket”. Hangsúlyozta: Románia kedvező gazdasági helyzetben van, bővült a gazdaság, az ipari termelés, nőtt a fogyasztás, a következőkben a befektetések és a költségvetési bevételek növelésére kell fókuszálni.  A módosított kormányprogram 2018. január elsejétől összesen legfeljebb 50-féle adó, illeték és járulék lesz Romániában – derül ki az új kormányprogramból, amely tegnap délelőtt húsz oldallal bővítve jelent meg a képviselőház honlapján. Eszerint a lakosságnak legfeljebb 10-féle adót és illetéket kell majd fizetnie jövő évtől – köztük az egészségügyi és a nyugdíjalaphoz való hozzájárulást, a jövedelemadót, az ingatlanadót, a gépjárműadót, egy úgynevezett szolidaritási hozzájárulást és az úthasználati díjat –, a többit eltörlik.  A gazdasági társaságok legfeljebb 40-féle adó és illeték fizetésére lesznek kötelesek. A kormány legkésőbb 2017. szep­tember 1-jéig ismertetni fogja az adónemek új jegyzékét.  Bérek és nyugdíjak Jövő évtől a képzettség szintjétől függően differenciált minimálbért vezetnek be, ami robbanásszerűen nőni fog. 2018-ban a bruttó minimálbér elérné a 2000 lejt, 2019-ben 2200 lejre, míg 2020-ban 2400 lejre emelkedne.  A felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára 2300 lej lesz a bruttó minimálbér 2018-tól, ami 2019-ben 2640 lejre, 2020-ban pedig 3000 lejre emelkedne. 2018. január elsejétől bevezetik a szolidaritási hozzájárulást (ezt a tíz minimálbérnél magasabb jövedelműek fizetnék, a pénzt az egészségügybe irányítanák), a 2000 lej alatti jövedelmek pedig adómentesek lesznek. A következő négy évben a nyugdíjak emelését így képzelik el: 2017. július elsejétől 1000 lejre nő a nyugdíjpont értéke, amely 2018-ban 1100 lej, 2019-ben 1265 lej lesz. 2020-ban kétszer emelnék a nyugdíjpont értékét, így 2020 áprilisától 1400 lejre, októbertől pedig 1775 lejre.  A nyugdíjrendszer is változhat: az új pénzügyminiszter, Ionuţ Mişa tegnap bejelentette, hogy megszüntetik a nyugdíjrendszer második pillérét, „a pénzt pedig visszautalják azok számára, akik hozzájárultak a második pillérhez. Választhatják majd az állami nyugdíjrendszert vagy a harmadik pillért, az önkéntes nyugdíjpénztárakat”.  Szavait Tudose és Liviu Dragnea SZDP-elnök is azonnal cáfolta, meg is rótták az új kollégát; a magán-nyugdíjalapok államosításának híre egyébként már áprilisban is riadalmat keltett. A vállalkozói csomag Az új kormányprogram egy évvel elhalasztja az áfacsökkentést, így a jelenleg 19 százalékos áfa csak 2019. január 1-jétől csökken 18 százalékra. De már 2018 elejétől csökkentett, 5 százalékos áfát kell majd fizetni a 120 négyzetméteresnél kisebb lakóingatlanok adásvétele esetén.  A gazdasági szférát szabályozó minden törvényt belefoglalják majd az úgynevezett gazdasági törvénykönyvbe, amelyet legkésőbb 2018. július 1-jéig kell elfogadni. A kormányprogram kimondja, hogy egy céget sem lehet megbüntetni, ha ezt megelőzően nem figyelmeztették és nem igazították útba; az erre vonatkozó jogszabály elfogadását 2017. október elsejéig ígérik.  2017. augusztus elsejétől a munkáltatónak minden munkavállaló után a minimálbérnek megfelelő társadalombiztosítási és egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie, beleértve azokat az alkalmazottakat is, akik részmunkaidőben dolgoznak, ugyanakkor jobban szabályoznák a nemesfémek és a drágakövek piacát is, a területen tapasztalt adócsalások csökkentésének érdekében.  A társadalmi „méltányosság” jegyében a jelenlegi társasági adó helyett 2018-tól valamennyi vállalkozás esetében nem a nyereséget, hanem a bevételt adóznák meg. Emellett év végéig 20 százalékkal növelik a Romániában kitermelt és feldolgozatlanul exportált természeti ásványkincsek után az államnak fizetendő járadékot, és többletadót vetnek ki az egészségtelen élelmiszerekre is. 2018. január elsejétől eltörölnék az osztalékok utáni adót, az egyéni vállalkozók jövedelmi adóját januártól 16 százalékról 10 százalékra csökkentik.  Ionuţ Mişa pénzügyminiszter parlamenti meghallgatása után azt nyilatkozta: a kormány differenciált, 1, 2 vagy 3 százalékos jövedelemadót vezet be a cégekre. Az 500 ezer eurónál kisebb üzleti forgalmú mikrovállalkozások esetében 1 százalékos lenne az adókulcs, s ez progresszíven nőne.  Online ügyintézés Létrehoznak egy, a kormányfőnek alárendelt igazgatóságot, amelynek csökkentenie kell a kormány ügynökségeinek és intézményeinek számát, és ki kell dolgoznia a módját, hogy 2019. január 1-jétől minden adó és illeték esetében legyen lehetőség az online befizetésre.  Emellett szerepel a kormányprogramban az egységes informatikai rendszer bevezetése a közigazgatási intézményekben, ezzel megvalósul az intézmények átjárhatósága, és megtiltják az állami intézményeknek, hogy olyan okiratokat, dokumentumokat kérjenek a természetes vagy jogi személyektől, amelyeket korábban egy másik állami intézményhez már benyújtottak. Iohannis beolvasott Azért állunk itt, alig fél évvel az előző kormány beiktatása után, mert a tavalyi választásokon győztes SZDP–LDSZ koalíció nem tudott kormányozni, és válságba döntötte az országot – jelentette ki Klaus Iohannis államfő tegnap este, a Tudose-kormány eskütétele után.  Véleménye szerint a koalíció feladata elemezni, hogy ez kinek a hibájából történt, de a tények maradnak, a bizonyíték épp az, hogy Európában egyedi módon bizalmatlansági indítvánnyal buktatták meg saját kormányukat. A Grindeanu-kormány nem rövidsége, hanem a szerencsétlen 13-as sürgősségi kormányrendelet miatt marad fenn a történelemben, az SZDP–LDSZ koalíció pedig megbuktatásának módja miatt.  Most új kormányunk, és meglepetésre új kormányprogramunk is van, új adókkal és illetékekkel, a béremelési törvény után következő megszorításokkal. A parlamenti többségnek joga van a programját megszabni, de már nem hivatkozhat arra, hogy ezt választották meg az emberek, hiszen érzékeny pontjaiban módosult: hat hónap alatt a csökkentések új sarcokra változtak, a béremelések mellett megjelent a szolidaritási illeték.  Ez a magatartás nem tartozik a pénzügyi-költségvetési előreláthatósághoz, kétségeket kelt az üzleti körökben. Azt sem tudni, mennyire fenntartható az új program, nem láttunk számításokat – fejtegette. Végül felkérte az SZDP-s, LDSZ-es, RMDSZ-es politikusokat: fejezzék be ezt az adózási és költségvetési ugrándozást, legyenek szolidárisak a románokkal, kormányozzanak felelősen, védjék és szavatolják a jogállamiságot, mert még egy 13-as rendeletet nem akarunk megélni, tegyenek eleget a 3 százalékos költségvetési hiánynak, a honvédelemre vonatkozó vállalásaiknak, mutassák meg Románia partnereinek, a NATO-nak és az EU-nak, hogy komoly emberek, komoly ország vagyunk, akik betartjuk szavunkat; dolgozzanak azon, hogy legyenek beruházások és gazdasági növekedés.  Legyen ez a második kormányzási kísérlet sikeresebb az elsőnél – zárta beszédét az államfő. Háromszék Erdély.ma

Új kormány, új program, újabb kérdőjelek – mutatjuk a Tudose-kabinet célkitűzéseit
Az üzleti szférában és a gazdasági szakértők körében döbbenetet váltott ki a héten beiktatott Tudose-kormány programja, amely jelentősen módosult a Grindeanu-kabinet célkitűzéseihez képest. A legvitatottabb intézkedések: már január elsejétől 2000 lejre nő a minimálbér, a vállalatok pedig nem a nyereségük, hanem az üzleti forgalom alapján adóznak.
Az már önmagában furcsa, hogy miközben a koalíció azért menesztette Sorin Grindeanu korábbi miniszterelnököt, mert nem teljesítette a kormányprogramba foglalt célkitűzéseket, az új kabinet programja jelentősen módosult. Megfigyelők szerint ennek legfontosabb oka az, hogy a PSD-ALDE vezetői rájöttek: nincs amiből fedezni a választási ígéreteik teljesítését.
Nagy bakival indult
Az új program bejelentésénél máris óriási baki történt. Az új pénzügyminiszter, Ionuț Mișa a parlamenti meghallgatásakor kijelentette: felszámolják – kvázi államosítják – a második nyugdíjpillért, a befizetett összegeket pedig visszafizetik tulajdonosaiknak. Ezt azzal indokolta, hogy a második nyugdíjpillér alig havi 25 lejes nyugdíjat tudna biztosítani a befizetőknek.
A kormányfő és Liviu Dragnea viszont közölte, ebből semmi sem igaz, a tárcavezető pedig végül közleményben is visszavonta és saját hibájának tüntette fel korábbi kijelentését, és azt is tagadta, hogy szóba került volna a második nyugdíjpillér államosítása.
Csakhogy idén áprilisban az NN Nyugdíjalap arra figyelmeztette ügyfeleit, hogy „a közbeszédben felmerült a magán nyugdíjalapok esetleges államosításának gondolata”, és ara kérte ügyfeleit, lépjenek fel aktívan az ügyben. Konkrétan az államosítás gondolatáról a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság elnöke, Mișu Negrițoiu és a Nemzeti Liberális Párt első alelnöke, Cătălin Predoiu beszélt, mindezt azonban az illetékes hatóságok akkor is tagadták.
A második nyugdíjpillér kilencedik éve működik Romániában. Jelen pillanatban 6,9 millió ügyfele van, nettó részvényeinek értéke pedig meghaladja a 35 milliárd lejt. A kilenc év alatt az ügyfelek több mint 28 milliárd lejt fizettek be, így tehát a nyugdíjalap nyeresége megközelíti a hétmilliárd lejt.
A módosított kormányprogram szerint lehetőség nyílik arra, hogy az egyéni vállalkozók, más jogi személyek választhassanak aközött, hogy a nyugdíj-hozzájárulást az államnak, vagy a harmadik nyugdíjpillérnek fizessék be. Csakhogy gazdasági megfigyelők szerint ez az intézkedés tovább mélyítené a társadalombiztosítási pénztár deficitjét, amely tavaly már megközelítette a 15 milliárd lejt.
2000 lejes minimálbér januártól
A gazdasági vállalatok nyereségadóját 2018 január elsejétől az üzleti forgalom alapján kivetett adó váltja fel, amelynek két vagy három kulcsa lesz. Az elképzelés ellen a cégek jelentős része máris tiltakozott.
Az országos bruttó minimálbér 2018-ban 2000 lej, egy évvel később 2200 lej, 2020-ban pedig 2400 lej lesz. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében ez az összeg jövőre 2300 lej, 2019-ben 2640 lej lesz, 2020-ban pedig eléri a 3000 lejt. Megjegyzendő, hogy a Grindeanu-kormány programja szerint 2018. január elsejétől „csak” 1750 lej lett volna a minimálbér.
Jövő év januárjától bevezetik az úgynevezett szolidaritási adót az évi 145 ezer lejt meghaladó jövedelmekre, de „pótadót” vezetnek be az egészségre ártalmas termékekre is – állítólag ez a magas cukortartalmú élelmiszerekre vonatkozik majd.
2018-tól a természetes személyek esetében bevezetik az úgynevezett globális jövedelmi adót. A kormány szeirnt ezt az adóhatóság integrált informatikai rendszere teszi lehetővé. A 2000 lej alatti jövedelmek adómentesek lesznek, emellett számos más levonást vezetnek be, ösztönözve ezzel a megtakarításokat, a beruházásokat.
A kormány elképzelései szerint már idén szeptembertől jelentősen javítják a hozzáadottérték-adó bevételezésének rendszerét. Az Olaszországban alkalmazott módszert vezetnék be Romániában is, amivel gyakorlatilag elkerülhetővé válik ebben az esetben az adócsalás.
Piros lap – csak a sárga lap után
A Tudose-kabinet új programjának értelmében 2017 októberétől bevezetik az úgynevezett prevenciós törvényt. Ez szerint egy vállalatot nem büntethet meg az adóhatóság, ha előzőleg nem tájékoztatták és nem figyelmeztették az általa elkövetett vétségekről. Ez – a labdarúgás nyelvén szólva – gyakorlatilag azt jelenti, hogy a gazdasági egység csak egy sárga lap felmutatása után kaphat piros lapot.
Az új kormány ígérete szerint 2018 januárjától az adók és illetékek száma nem lesz nagyobb ötvennél. A lakosságnak legfeljebb tíz adót kell majd fizetnie, közöttük a társadalombiztosítási, a jövedelmi, a gépkocsi és telekadót. A gazdasági egységek adóit is negyvenre csökkentik.
Elmaradt, elhalasztott ígéretek
A kormányprogramban korábban az is szerepelt, hogy 2018-tól kezdve „az adófizető állampolgár érdekeit szem előtt tartva” változtatnak azon a törvényen, amely szerint a jövedéki adót az euró árfolyamának megfelelően állapítják meg. Ez az intézkedés most már hiányzik az új programból.
A kormány ugyanakkor programjában „javasolni fogja” a hozzáadott értékadó 19 százalékról 18 százalékra való csökkentését – 2019. január elsejétől. Ezért csak kevés vigaszt nyújt a körülmény, hogy ezzel a 17 százalékos Luxemburg után Romániában lesz a legkisebb a hozzáadott értékadó az Európai Unióban.
Változást jelent az a tény is, hogy a lakásvásárlásokra 2017. március elsejétől meghirdetett nulla százalékos hozzáadott értékadót csupán öt százalékos váltja fel, azt is csak a 120 négyzetméternél kisebb lakások esetében alkalmazzák – és csupán 2018. január elsejétől.
A kormány eredetileg azt ígérte, hogy a gazdasági egységeknek szánt állami támogatások 33 százalékát a 100 ezer és egy millió euró közötti üzleti forgalmat lebonyolító vállalatok, ugyancsak 33 százalékát az 1 000 0001 és 10 millió euró közötti üzleti forgalmat elérő és 34 százalékát a 10 milliót eurót meghaladó üzleti forgalmat elérő cégek kapják.
Az új változat már jóval egyszerűbben hangzik, csupán annyit állapít meg, hogy állami támogatásban elsősorban az idegenforgalommal, az építkezésekkel, a mezőgazdasággal és élelmiszeriparral foglalkozó vállalatok részesülnek.
A korábbi kormányprogramban szerepelt az is, hogy az Eximbankot fejlesztési és beruházási bankká változtatják. A mostani tervek között már csak általában esik szó arról, hogy szükség lenne egy ilyen típusú bankra, a megvalósítás időpontját pedig 2018. január elsejére teszik. Bogdán Tibor / maszol.ro

Elégedetlenek a pedagógusok a jövő évtől esedékes béremeléssel
Hancescu: "Ilyen bérek mellett aligha fogják vonzónak tartani a pedagógusi pályát a fiatalok”
Lemondanának a fejkvótáról a pedagógus-szakszervezetek, azt kérik a kormánytól, hogy ne a helyi önkormányzatoktól, hanem a pénzügyminisztériumtól kapják a pénzt.
Az 50 százalékos bruttó béremelés, amelyben a tanügyi alkalmazottak részesülnek jövőre, nettóban mindössze 25 százalékos növekedést jelent, ezért a szakszervezetek azt kérik a kormány képviselőit, találjanak megoldást arra, hogy nagyobb arányban nőjenek az ágazati bérek.
A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) elnöke, Simion Hăncescu szerint a Victoria-palotában tartott hétfői egyeztetésen Ionuț Mișa pénzügyminiszter megerősítette, hogy az 50 százalékos bruttó fizetésemelés ellenére a tanügyben dolgozók nettó bére 2018. január 1-jétől mindössze 3 százalékkal, márciustól pedig 22 százalékkal nő. Ennek oka, hogy a járulékok befizetésének kötelezettsége áthárul a munkáltatóról az alkalmazottra.
"Ha a nettó bér 50 százalékkal nőne, akkor számíthatnánk arra, hogy a jól teljesítő és a szakma iránt elhivatottságot érző fiatalokat sikerül erre a pályára csábítani. De ha csak 50 lejt kapnak pluszba, nem hiszem, hogy megéri nekik a tanügyben elhelyezkedni, minden bizonnyal a magánszektorban próbálnak majd szerencsét" — mondta Simion Hăncescu, akit az Agerpres idéz.
A hétfői tanécskozáson a pénzügyminiszter mellett részt vett még a tárgyaláson Mihai Tudose kormányfő, Liviu Pop tanügyminiszter, Lia Olguța Vasilescu munkaügyi miniszter és Puiu Lucian Georgescu kutatási és innovációs miniszter is.
Az egyeztetésen tárgyaltak egy új, 2018. szeptember 1-jétől alkalmazandó tanügyi törvény szükségességéről, valamint a tantervek módosításának esedékességéről is.
A FSLI közleménye szerint körvonalazódni látszik egy fontos újítás, miszerint az oktatási intézmények közvetlenül a szaktárcától kapnák a finanszírozást, nem a helyi önkormányatok közvetítésével, ahogyan az jelenleg történik. A Mediafax által ismertetett FSLI-közleménye szerint vita tárgya volt a fejkvóta-rendszer is, a szakszervezet ennek eltörlésére tett javaslatot. Szabadság (Kolozsvár)

DRAGNEA MAJD SEGÍT. Segíteni fognak a munkáltatóknak abban, hogy „balról jobbra, és ne jobbról balra” olvassák el a társadalombiztosítási hozzájárulásokról szóló törvényt – közölte tegnap Liviu Dragnea SZDP-elnök, hangsúlyozva: a módosításra azért van szükség, hogy a nyugdíjak megállapításakor magasabb pontszám jöjjön ki. „Célunk az, hogy az alkalmazottaknak ne kisebb fizetésük, hanem nagyobb hozzájárulásuk legyen” – fogalmazott. Dragnea azt állítja, hogy több vállalkozóval is egyeztetett a témáról, és „senki sem gondol arra, hogy az alkalmazottak fizetésének csökkentésére használja az eljárás módosítását”. Ionuţ Mişa pénzügyminiszter – a magánszektor és a szakértők elképedésére – kedden jelentette be, hogy a kormány a bruttó fizetések ideiglenes befagyasztására készül, miután a tb-járulék kifizetését átruházzák a munkáltatóról a munkavállalóra. Adevărul; Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Minden irányból támadják a kormány által „kirobbantott” fiskális forradalmat
Multiellenes hangulatban zajlott le a Tudose-kabinet szerdai ülése, amelyen – többnapos halasztás után – végül sürgősségi kormányrendelettel fogadták el a 2018-as évtől tervezett adópolitikai módosításokat.
A „fiskális forradalom” meghirdetői szerint ugyanis a szakszervezetek és a munkáltatói szövetségek képviselői eleinte egyetértettek a kormány által tervezett adóügyi módosításokkal, s csak azt követően fogalmazták meg az első bírálatokat, hogy kiderült, a szociálliberális koalíció szigorúan fel kíván lépni az ellen, hogy bizonyos cégek kiviszik az itt megszerzett profitot Romániából. Mint Mihai Tudose fogalmazott, azóta hallani kritikus hangokat, hogy „egyes multik idegesek lettek”.
A miniszterelnök ugyanakkor a kormányülés első, sajtónyilvános részében gratulált Ionuț Mișa pénzügyminiszternek az új adópolitikához, meglátása szerint ugyanis az a tény, hogy a nap folyamán egyes bankok elengedték alkalmazottaikat, hogy azok részt vehessenek a kormánypalota elé összehívott tüntetésen, azt mutatja, hogy a kabinet jó úton jár. „Talán ők is fognak adót fizetni” – jegyezte meg. Utalva a Renault tulajdonában levő Dacia autógyár alkalmazottainak előző napi nagyszabású tiltakozó megmozdulására pedig leszögezte: nem mehet tovább az a gyakorlat, hogy miközben a szakszervezet autópályákat követel, a vállalat kiviszi a profitot az országból. Ionuț Mișa közben azt emelte ki, hogy a kormány nem tesz egyebet, mint átemeli a romániai törvények közé az Európai Unió 1164-es irányelvét, ami az adóügyi kötelezettségek elkerülése ellen lép fel. Meglátása szerint pedig ez extra bevételéket hoz fog hozni az ország költségvetésbe, ami a polgárokra nézve is jótékony hatással bír majd, hiszen több jut például kórházakra, autópályákra.
Mi is változik?
Ionuţ Mişa pénzügyminiszter különben szerdán is ismételten azt hangsúlyozta a kormány intézkedéscsomagja kapcsán, hogy annak elfogadása nyomán 2018-tól nőni fog az alkalmazott fizetése, miközben a munkáltató sem fog többet befizetni az államkasszába a jövedelemadó csökkentése és a társadalombiztosítási járulékok munkaadóról munkavállalóra való áthárítása következtében.
Mişa kifejtette: a sokat vitatott tervezet előnyös lesz a lakosság számára, de a Romániában működő cégek számára is. Mint részletezte: az első módosítás értelmében 16-ról 10 százalékra csökken az alkalmazottak, nyugdíjasok, egyéni vállalkozói engedéllyel rendelkező magányszemélyek, valamint a szerzői jogdíjakból, magánrendelők, albérletek, kamatok, díjak, mezőgazdasági tevékenységek révén szerzett jövedelmek adója. Kivételt képez az osztalékadó, amely 5 százalékos marad.
A társadalombiztosítási hozzájárulások 39,25 százalékról 37,25 százalékra csökkennek, és ezentúl nem a munkáltatót, hanem a munkavállalót terhelik. „Le akarom szögezni, hogy ez a három intézkedés összességében az alkalmazott nettó jövedelmének növekedéséhez vezet, anélkül, hogy a munkáltatónak több pénzt kellene fizetnie az államkasszába” – magyarázta a pénzügyminiszter. A szerdán elfogadott sürgősségi kormányrendelet ugyanakkor egymillió euróra emelte azt a küszöböt, ami alatt a cégeknek nem társasági adót kell fizetniük, hanem az üzleti forgalmuk után adóznak, mint ahogy a megosztott áfafizetésről is döntöttek, és egy 2,25 százalékos munkabiztosítási járulékot is kivetettek.
Az intézkedéscsomagban a minimálbér bruttó értékének a jelenlegi 1450 lejről 1900 lejre történő emelése is szerepel, a gyermekgondozási díj (gyed) minimális összege pedig a jelenlegi 1233 lejről 1250 lejre nő. A kormány ugyanakkor arról is döntött, hogy 640 lejre nő a szociális nyugdíj, a nyugdíjpont érteke pedig 1100 lej lesz 2018. július elsejétől, ám ezzel párhuzamosan a kötelező magánnyugdíjalapba befolyó összeget 5,1 százalékról 3,7-re csökkentik. Lia Olguța Vasilescu munkaügyi miniszter korábban úgy nyilatkozott, hogy a százalékarány csökkentése nyomán „a jelenlegi nominális érték nem sérül”.
„Pontosabban, jövőre is ugyanakkora összeget fognak a cégek átutalni a kötelező magánnyugdíjalapba, mint idén. Azért van szükség a százalékarány csökkentésére, mivel a bruttó fizetések 20 százalékkal nőni fognak” – érvelt korábban Vasilescu.
Tiltakozó civilek és szakszervezetek
A kormányülés idejére közben mintegy 200 személy gyűlt össze a bukaresti Győzelem téren, a kormánypalota előtt. A tiltakozás a Facebookon szerveződött, a kezdeményezők a román gazdaság fekete szerdájának nevezték november 8-át. PSD, vörös pestis”, „Le, le, le a hazug kormánnyal”, „Börtönbe velük” – skandálták az egybegyűltek, akik elmondásuk szerint attól félnek, hogy negatívan fognak rájuk hatni a kormány által tervezett adóügyi intézkedések. A tiltakozó akción részt vett Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömörülés elnöke is, aki az összesereglett újságíróknak elmondta, az ombudsmanhoz készül fordulni a kormány által elfogadott intézkedések ügyében, s reméli, hogy a „nép ügyvédje” az alkotmánybíróságtól fog jogorvoslatot kérni.
Az ellenzék is mozgolódik
Alighogy elfogadta ugyanakkor a kormány az adópolitikai módosításokat, Dan Barna, az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke bejelentette, az alakulat képviselői is szenátorai is csatlakoznak a Győzelem tériekhez.
A legnagyobb ellenzéki alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke eközben közölte, hétfőn bizalmatlansági indítvány beterjesztését fogja javasolni, elfogadása érdekében pedig valamennyi parlamenti párttal egyeztetést kezdeményez. Kijelentésével az RMDSZ-re, illetve a nemzeti kisebbségek frakciójára, valamint az egyetlen csoportosuláshoz sem csatlakozott honatyákra is utalt, nélkülük ugyanis semmiképp nem lenne meg a kormánybuktatáshoz szükséges szavazatszám.
Kivár az állásfoglalással az RMDSZ
A közvitára bocsátott tervezethez képest módosításokkal fogadta el a kormány a sürgősségi rendeletet, ezért az RMDSZ-nek át kell vizsgálnia a dokumentumot, csak azután dönthet, hogy támogatja vagy sem” – fejtette ki szerdán délután a Krónika megkeresésére Erdei Dolóczki István képviselő, az alsóház pénzügyi bizottságának tagja. Azt mondja, erre egy-két nap alatt sor kerül.
Mint elmondta, a személyes véleménye az, hogy a jövedelemadó csökkentése jó döntés, hiszen „még a pénzügyminiszter is szeret kevesebb adót fizetni”, ám meg kell nézni, hogy az önkormányzatok költségvetésében okozott kiesést miként pótolják. „Helyi szinten nagyok az elvárások, biztosítani kell a közvilágítást, aszfaltozni kell, de mindehhez pénz kell” – mutatott rá a szatmári politikus.
Hozzátette, a tb-járulékok csak a munkavállaló általi befizetésének az a pozitívuma, hogy egyszerűsíti a bürokráciát, viszont biztosítékokat kell találni, hogy az alkalmazottak nettó jövedelme ne csökkenjen. „Azt a húsz százalékot eddig is befizette a munkaadó az államkasszába, most oda kell adnia a munkavállalónak, és nem teheti ezt az összeget zsebre” – fogalmazta meg Erdei Dolóczki. Az ellenzék által felvetett bizalmatlansági indítványról az RMDSZ-es képviselő kifejtette, jól meg kell fontolni, hiszen „nem elég megbuktatni egy kormányt, azzal is számolni kell, hogy kik kerülnek majd a helyükre, hogy érdemes-e egy újabb politikai válságot kirobbantani”.
Másokkal megfizettetett választási ígéretek
A Szociáldemokrata Párt a nagyvárosok pénzéből próbálja fedezni a választási ígéreteit” – szögezte le kérdésünkre Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere. Meglátása szerint a személyi jövedelemadó 16 százalékról 10 százalékra történő csökkentését mindenképpen támogatja, mert fontosnak tartja, hogy több pénz maradjon az emberek zsebében, ám megfelelő kompenzációs mechanizmus híján ennek a nagyvárosok lehetnek a vesztesei. „A jelenleg birtokomban levő információk alapján úgy tűnik, hogy a kisebb települések nem veszítenek, sőt akár nyerhetnek is a módosításból, ám a nagyvárosok egyértelmű vesztesek” – szögezte le a polgármester.
Közölte, hosszas tárgyalások után a kormány előrukkolt egy kompenzációs rendszerrel, ám ez nem fogja a megyei jogú városok teljes veszteségét pótolni. Mint részletezte, az egész csomagot abból kiindulva dolgozták ki, hogy 2016. december 31-én rengeteg pénz, országos szinten 11 milliárd lej maradt az önkormányzatok számláin, ez a pénz hiányzott a gazdaságból. Így a személyi jövedelemadó csökkenése miatt kiesett pénzt annak függvényében kompenzálják, hogy egy önkormányzatnak az elmúlt év végén mennyi pénz maradt meg a számláján.
Ez úgy néz ki – magyarázta a székelyföldi politikus –, hogy a számlán maradt összeg fele és a hiányzó összeg közötti különbözetet fizeti a kormány. Tehát ha egy városnak hiányzik hárommillió lej a személyi jövedelemadóból visszaosztott összegből, ám tavaly a számláján maradt hatmillió lej, akkor nem kap semmi kompenzálást, ezt úgy is le lehet fordítani, hogy elvesz az állam az önkormányzattól hárommillió lejt, illusztrálta Antal Árpád.
Kitért arra is, hogy a polgármesterek a kormány tagjaival és vezető politikusaival lefolytatott keddi találkozón felhívták a miniszterelnök figyelmét: az összegek azért maradtak a számlákon, mert a különböző procedúrák olyan bonyolultak, hogy nem tudják a beruházásaikat megfelelő módon lebonyolítani.
„Még ha működésbe lendül a kompenzációs rendszer, akkor is veszítünk, hiszen a kormány azt vállalta, hogy 2018-ban a 2017-es szintig egészíti ki ezt az összeget. Csakhogy a személyi jövedelemadóból befolyt pénzek minden évben növekedtek, Sepsiszentgyörgy esetében idén 13,8 százalékkal, tehát már így is veszítünk” – fejtette ki az elöljáró.
Antal Árpád az egyeztetés során azt is elmondta, hogy a nagyvárosok művelődési intézményeit a központi költségvetésből a minisztériumok finanszírozzák, míg a közepes és kisebb városok saját költségvetésből fedezik ezeket a kiadásokat. Elmondása szerint a kormány képviselői egyetértettek vele abban, hogy ez így nem méltányos, és megígérték, hogy az év végéig találnak valamilyen megoldást.
Gyengíti a lejt a „fiskális forradalom”
Öt év nem volt olyan gyenge a román deviza az egységes európai fizetőeszközhöz képest, mint szerdán: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiadott referencia-árfolyam 4,6198 lej/euró volt. Már a bankközi ülésszak kezdetén meghaladta az euró árfolyama a 4,6 lejes szintet, egészen 4,6345 lej/euróig is megugrott valamivel 10 óra előtt. 2012 nyarán egyébként azzal magyarázták a román deviza hirtelen gyengülését, hogy népszavazást írtak ki Traian Băsescu akkori államfő menesztésére. A mostani értékvesztés mögött pedig a szakértők szerint az adópolitika módosítása áll. Bálint Eszter, Bíró Blanka / Krónika (Kolozsvár)

Számonkérnék a lovas csendőrök jelenlétét
A Nemzeti Liberális Párt (NLP) végrehajtó bizottsága arról döntött, hogy a parlament elé hívja Carmen Dan belügyminisztert, amiért vasárnap lovas csendőrök is megjelentek a fővárosi tüntetésen. A csendőrség parancsnoka szerint azonban nem minősül incidensnek a lovak bevetése.
Ludovic Orban úgy véli, a lovas csendőrök vasárnapi jelenléte túlkapás volt, amely a békésen tüntetők testi épségét veszélyeztette. Iulian Dumitrescu, a szenátus védelmi szakbizottságának elnöke azt nyilatkozta, azért hívják be Carmen Dant a szakbizottság mai ülésére, mondja el, ki hozott olyan döntést, hogy lovas csendőrök jelenjenek meg a tüntetésen. „Ha Carmen Dan miniszter hozott ilyen döntést, az NLP sürgősen kérni fogja lemondását, ha Carmen Dan nem tudott róla, és a csendőrség vezetője döntött erről, akkor ennek megfelelően fogunk intézkedni” – mondta a szenátor.
Sebastian Cucoş, a csendőrség parancsnoka szerint azért használnak lovakat tüntetésekkor, mert így nincs szükség annyi csendőrre. „Képzeljék csak el: a felvonulók tömege ilyenkor több száz méteres sorokban kígyózik, ami azt jelentené, hogy sok embert kellene kivezérelnünk. (…) A rendvédelmi szerveknek lóhátról sokkal jobb a rálátásuk a tiltakozókra” – magyarázta. Hozzátette, a ló az egyetlen állat, amely nem lép rá az emberre. „Jól felkészített állatok, sok éve dolgoznak a csendőrségnél, idomítottak, és a zajt, a stresszes helyzeteket, a tömeget, a könnygázakat is tűrik. (…) Ezek az állatok nem veszélyeztetik senkinek az életét vagy testi épségét” – mondta Sebastian Cucoş.
Az igazságügyi törvények tervezett módosításainak visszavonását, az adóügyi intézkedésekről szóló rendelet parlamentbeli elutasítását, továbbá a kormány, valamint a két házelnök lemondását több tízezer ember követelte vasárnap országszerte, a fővárosban több mint húszezren, Nagyszebenben hétezren, Brassóban háromezren vonultak utcára.
A tüntetésről lenézően nyilatkozott Lia Olguța Vasilescu munkaügyi miniszter, akinek bevallása szerint nincs véleménye a tüntetésekről. „Az ő dolguk (a tüntetőké), mit tesznek a szabad idejükben” – mondta. Arra a felvetésre, hogy a Szociáldemokrata Párt főtitkára, Codrin Ştefănescu bejelentette, olyan ellentüntetés szervezésén gondolkodik, amelyet „a Marsról is meghallanak”, azt válaszolta Vasilescu: „Szervezzen!” Mihai Tudose miniszterelnök pedig azt a következtetést vonta le, hogy a kormánynak folytatnia kell a tervezett intézkedések gyakorlatba ültetését, Ionuţ Mişa pénzügyminiszternek azonban gyakoribb és jobb magyarázatokkal kell szolgálnia arról, hogy „sem a versenyszférában, sem az állami szektorban nem fognak csökkenni a bérek, kivéve néhány esetet – azokét a közalkalmazottakét, akiknek nagyon nagy a fizetésük. (…) Szükség van egy kis társadalmi igazságszolgáltatásra, mert az nem helyénvaló, hogy egy közalkalmazottnak háromszor akkora bére legyen, mint az államfőnek” – fogalmazott Tudose. Erdély.ma