Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Mintaș, Ioan
2 tétel
2008. november 22.
Hetedik alkalommal rendezte meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) és a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) a magyar tudomány napja Erdélyben elnevezésű szokásos évi konferencia első felét november 21-én, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében. Az idei rendezvénysorozat témája az erdélyi magyar tudományos közgyűjtemények mai állapotának és jövőjének lehetséges alakulása. Az EME egykori természetrajzi, történeti, néprajzi, földrajzi gyűjteményeit annak idején jogtalanul államosították, és az intézmény sok éve folytatja harcát azok tulajdonjogának visszaszerzéséért. „Hatalmas értékekről van szó, ez az átmeneti állapot nem tartható sokáig” – jelentette ki Egyed Ákos EME-elnök a konferencián, a tulajdonjogi viszonyok rendezését sürgetve. Az EME jövőre ünnepli fennállásának 150. évfordulóját, erre az alkalomra kötetet fognak megjelentetni a kommunista rendszer által elkobzott gyűjteményekről. Ugyanakkor tudni kell, hogy más erdélyi magyar tudományos intézményeket is jogos tulajdonuk visszaszerzése vezérel. A tudományos kutatásokat szolgáló anyagokat német, román és zsidó kiegészítő források összefüggésében kell hasznosítani. Görömbei András, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Magyar Tudományosság Külföldön elnöki bizottságának elnöke előadásában nemzeti önismeretünk felújításának fontosságát hangoztatta. A történelem során a magyarság – önként vagy idegen hatalmak nyomására – sokszor került öntudati válságba. Most a nyolc államba szakadt népet kell saját szellemisége megőrzésére sarkallni, miközben a szomszédok mindnyájan megteremtették saját országukat, és megerősödtek. – Mi nem akarunk senki ellen harcolni, csak saját magunkat akarjuk átmenteni a jövőnek, és ebben az EU lehetőségeket ajánl fel. A globalizációban erkölcsi-szellemi tartalékainkat felhasználva kell haladnunk tovább, nem a beolvadás gondolatával, hanem méltóságunk megőrzésével, mert nem vagyunk más nemzeteknél alábbvalók – hangsúlyozta Görömbei. Üdvözlő beszédet mondott még Bitskey István, a KAB-bal szoros kapcsolatokat fenntartó Debreceni Akadémiai Bizottság elnöke, és Szűcs Edit, a Debreceni Egyetem Műszaki Karának dékánja. Ezután plenáris előadások következtek. Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója a csíkszeredai Mikó-vár épületében található intézmény gyűjteményeit mutatta be. A múzeum alintézményei: a zsögödi Nagy Imre Emlékház és Galéria, a tusnádfalui Borvízmúzeum, a néprajzi, a szabadtéri, a régészeti-történelmi, a természettudományi és a régikönyv-gyűjtemény. . A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum közgyűjteményeit Vargha Mihály igazgató ismertette. Az intézmény most csak államosított gyűjteményekkel rendelkezik. Elkezdték az öt belső (természetrajz, régészet, történelem, néprajz, könyvtár) és öt külső részleg (Gyárfás Jenő Képtár, csernátoni Haszmann Pál Múzeum, kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeum, zabolai Csángó Néprajzi Múzeum, baróti Erdővidéki Múzeum) anyagának digitális feldolgozását. Zepeczáner Jenő, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum igazgatója az 1950-ben államosított intézmény gyűjteményeit (történelem, néprajz, természetrajz, helytörténet, tudományos könyvtár, dokumentumtár) mutatta be. Az EME gyűjteményeiről több előadás hangzott el. Nagy-Tóth Ferenc a természettudományi szakosztály gyűjteményeinek múltjáról szolgáltatott adatokat, Sipos Gábor előadásában pedig az intézmény könyvtárának múltját vette számba. Murádin Jenő az EME képtáráról, Vincze Zoltán az érem- és régiségtárról, Tötszegi Tekla a néprajzi gyűjteményeiről, Mihály Melinda a középkori és kora újkori kőtárról, Bogdándi Zsolt pedig a jelenkori gyűjteményekről számolt be. A konferencián első ízben adták át a KAB-díjat, amit, Ferencz István főszerkesztő képviseletében, a csíkszeredai Székelyföld kulturális (de egyben szépirodalmi és tudományos) folyóirat kapott meg. Szintén először ismertették azok névsorát, akik az MTA köztestületi tagságát nyerték el: Asztalos Lajos, Marton Melinda, Magyari Tivadar, Ágoston Klára-Zsuzsa, Pálffy Károly, Fekete Pali-Pista Szilveszter, Kolumbán Vilmos József, Péter A. Sándor, Chirila Emil, Domandi János, Mintas Ioan, Simon Zsolt és Székely Csaba István. Az EME újjászervezésében és folyamatos működtetésében kifejtett kiemelkedő munkásságáért a Gróf Mikó Imre emlékplakettet Gaal Györgynek adományozták. A fiatal kutatóknak szánt Nagy György Emlékdíjat Gergely Orsolya csíkszeredai szociológusnak és Nagy Mihály Zoltán történésznek (EME) nyújtották át. /Ördög I. Béla: Visszaigényli tudományos közgyűjteményeit az EME. A Magyar Tudomány Napja Erdélyben – VII. Fórum. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./
2010. november 10.
Állami segítséget várnak a kisvállalkozók
A múlt héten díjazták – immár tizennyolcadik alkalommal – az előző évben legkiválóbb teljesítményt nyújtott kis- és közepes vállalatokat (kkv-kat). A bukaresti rendezvényt a Kis- és Közepes Vállalkozások Országos Tanácsa és a KKV-k Projektjeinek és Programjainak Gyakorlatba Ültetéséért Felelős Ügynökség szervezte a parlamentben. Ebből az alkalomból az országos tanács vezetősége közvélemény-kutatást is végzett a jelenlévők között arra keresve a választ, hogy melyek a legfőbb elvárásaik a jövő évre. Ioan Mintaş, a testület első elnökhelyettese közleményében tudatja, hogy több mint háromszáz vállalkozó válaszolt a kérdésekre a rendezvényen, illetve a www.immromania.ro honlapon.
A kiértékelés nyomán kiderült, hogy a legtöbb kisvállalkozó az állami támogatási rendszer javítását, infrastrukturális munkák megrendelését és a magán- és közszféra közötti partnerség fejlesztését várja el. A második legfontosabb elvárás az uniós alapok jobb lehívása érdekében az eljárások egyszerűsítése. A harmadik a rangsorban az adócsökkentés, elsősorban a munkaerő adóterheinek mérséklése. Az első ötben szerepel még a kisvállalkozások pénzhez jutásának megkönnyítése és az, hogy az állam, a közintézmények meg az önkormányzatok minél előbb törlesszék a kis cégekkel szembeni tartozásukat.
A tízes prioritási listára ráfért még a munkaerő piacának, illetve a munka törvénykönyvének módosítása, az infláció csökkentése a lej/euró árfolyamának stabil szinten tartásával együtt, az online-ügyintézés minél szélesebb körű elterjesztése, a kereskedelmi jogviták megoldásának egyszerűsítése, illetve az állami bérköltségek csökkentése. A díjkiosztó gála részvevői még két elvárással egészítették ki a lajstromot. Szeretnék elérni, hogy az államnak tartozó vállalatokat ne zárják be, továbbá hogy sürgősen módosítsák az adótörvénykönyvet annak érdekében, hogy hosszabbítsák meg az állami adók és illetékek befizetésének határidejét. Mintaş (aki többek között a nagyváradi székhelyű CIAC építővállalat tulajdonosa) közölte, hogy a kkv-k prioritási listáját továbbítja az országos tanács az államfőnek, a parlamentnek, a kormánynak, minden politikai pártnak, a munkáltatói érdekvédelmi szervezeteknek és a kis- és közepes vállalkozások nemzetközi szervezeteinek. Reggeli Újság (Nagyvárad)