Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Millea, Zeno
3 tétel
2004. augusztus 10.
A Timpul – 7 Zile in Romania si in Lume román hetilapban egy Zeno Millea nevű dilettáns (saját minősítése) évek óta írja magyarellenes cikkeit állandó rovatában.  A dilettáns azt állítja magáról, hogy tökéletesen tud magyarul. A szerzőt az elmagyarosított román nevek és helynevek bosszantják. Nem ért egyet azzal a román szakértői véleménnyel, hogy az összes román “ui” végződésű főnévi igenév magyar eredetű (a locui, a tamadui, a tagadui, a zagazui, a birui stb.).    Cikkeinek egész sora tanúskodik arról, hogy fogalma sincs a középkori írott latinról. Nem tudja, hogy ez erdélyi, azon belül magyar jelenség. Egyébként ez az egész román történetírás szándékos tévedése. A középkori Erdélyben – mint Magyarország részében – kancelláriájában és hiteles helyein latin nyelven állították ki a magyarok a középkorban az okleveleket és minden hivatalos iratot.      A Barcaságnak nevet adó, eredetileg Bursa pataknév a magyar hangtörténet folyamán szabályosan fejlődött a mai Barca hangalakúvá. Az első okleveles adat 1211-ből való.     A cikkíró nem tudja, hogy a székelyek nem telepedhettek a románok közé, és még kevésbé vehették át azok írását. A székelyeknek megvolt a maguk írása, a rovásírás, amelyet a románok sohasem használtak, nem is ismertek.   Ugyanaz az elfogultság és tudatlanság jellemzi Zeno Millea véleményét a csángók kérdésében is, de valamennyi kérdésben, amelyhez érzelmi, nem pedig tudományos megfontolással közelít.  /Rokaly József: Dilettáns magyarfaló. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 10./
2004. szeptember 25.
Rokaly József gyergyószentmiklósi történész a Timpul – 7 Zile in Romania si in Lume román hetilapban közlő Zeno Millea sorozatos magyargyalázó többéves tevékenységére reagált az Erdélyi Napló aug. 10-i számában. Erre jött a fenyegető válasz: „ünnepélyesen megígérem: megmutatom, hogy meg fogja bánni még a pillanatot is, amelyben elhatározta, hogy golyóstollat vesz a kezébe!” /Timpul…, szept. 4. / írta Zeno Millea. A Gyergyói Székely Tanács állásfoglalásában felháborodva reagál a sajtóban közzétett fenyegetésre: „Íme, Szerbia és Montenegró után, ahol a vajdasági magyarok sorozatos etnikai támadásoknak, atrocitásoknak vannak kitéve, most (…) Romániában fenyegetnek meg létében és intellektuális mivoltában egy olyan magyart, aki szóvá merte tenni a magyarok és történelmük sorozatos gyalázását. – Így készül Románia integrálódni az Európai Unióba?" /Bajna György: Megfenyegették! = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./ Előzmény: Rokaly József: Dilettáns magyarfaló. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 10.
2004. október 12.
Zeno Millea az Erdélyi Napló szerkesztőségének írt levelében visszautasította, hogy a Timpul hetilapban közölt írásai „magyarfalásról” szólnának. Szerinte Rokaly József írása rosszindulatú hamisítás. – A szerkesztőség válaszában leszögezte: Rokaly József és sok más magyar ember számára azért furcsák az írásai, mert nem a tudományos történelemszemlélet alapján foglalkozik a magyarság múltjával. „Mi magyarok, beleértve az Erdélyi Napló munkatársait is, soha nem írtuk azt, hogy Erdély csak a magyaroké, hogy itt ősidők óta csak magyarok éltek. Azokért a jogokért harcolunk, amelyeket az önhöz hasonló gondolkodású emberek minduntalan elvitatnak tőlünk.” /Postabontás. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 12./ Előzmény: Rokaly József: Dilettáns magyarfaló. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 10., Bajna György: Megfenyegették! = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./