Megszűnhet a komáromi egyetem – írta a pozsonyi Pravda, ugyanis a szlovák oktatási tárca az egyetlen szlovákiai állami magyar felsőoktatási intézmény, a révkomáromi székhelyű Selye János Egyetem lefokozására készül. A magyarok jelenleg saját egyetemükre járhatnak Szlovákiában – hangsúlyozza a Pravda. Egy új jogszabály szerint azonban, amelyet a Ján Slota pártjához, az SNS-hez tartozó oktatásügyi miniszter, Ján Mikolaj készít elő, a révkomáromi Selye János Egyetemet szakiskolává degradálnák. Így sem magiszteri, sem doktori címeket nem adhatna ki az oktatási intézmény. Albert Sándor, a komáromi egyetem rektora a tervezett besorolással nem ért egyet. A rektor emlékeztetett arra, hogy az új komáromi intézménynek már doktoranduszai is vannak, ami már olyan kritériumnak számít, ami elvileg megakadályozná a szakiskolává való leminősítésüket. /Veszélyben a komáromi magyar egyetem működése. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./

Élesen bírálta a Magyar Koalíció Pártja, hogy Ján Mikolaj, a szlovák oktatási tárca vezetője és a kormány alelnöke a magyarok nyelvi jogait korlátozó intézkedésekkel kísérletezik, amikor egy tankönyvkiadónak levélben tiltotta meg a magyar helységnevek használatát. Berényi József, az MKP alelnöke sajtótájékoztatón mutatott be egy Mikolaj által még januárban jegyzett levelet. Berényi elmondta: a miniszter több kiadót is megintett a szlovákiai helység- és földrajzi nevek nem szlovák nyelvű használata miatt, de a kiadók ellenkezésének nem volt foganatja. „A levélben megfogalmazottnak semmilyen törvényi háttere nincs, az ellenkezik a kisebbségvédelmi keretegyezménnyel, nemkülönben az európai kisebbségek és regionális nyelvek védelméről rendelkező chartával, amelyek a két nemzetközi dokumentummal azonosuló, a dokumentumokat ratifikáló országokban lehetővé teszik a történelmi helységnevek használatát. Szlovákia is ilyen ország, de úgy tűnik, a szlovák kormány ezt annak ellenére sem hajlandó tiszteletben tartani, hogy Robert Fico kormánya a kezdetekben vállalta: megőrzi a nemzetiségi jogok status quo-ját” – mondta. Szlovákiában a szlovákok bármely világvárost vagy magyarországi helységet zavartalanul jelölhetnek olyan szlovák névalakkal, amely mindenütt ismeretlen. Ezért az a nem szlovák ember, aki egy szlovák kiadványban, vagy térképen Münchent, Bécset, Koppenhágát, Egert, Esztergomot, vagy Pécset keresi, de a helyükön Mnichovot, Kodant, Viedent, Jagert, Ostrihomot és Petikostolít talál, mégsem emeli fel a szavát ellene – fejtette ki az MKP alelnöke. /Az MKP tiltakozik a szlovák kormány nyelvi jogokat sértő kísérletei ellen. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./

A pozitív diszkrimináció megvonásával riogatja a szlovákiai magyar iskolákat Ján Mikolaj oktatási miniszter, aki a nem szlovák nyelven tanuló diákok után kijáró 8 százaléknyi többletpénz megvonásán és az úgynevezett alternatív oktatás bevezetésén mesterkedik, egyszersmind a Magyarországon kiadott tankönyvek használatát is betiltaná. A miniszter szerint a magyar iskolák azért kapnak pluszpénzt, mert szlovák nyelven is oktatnak (szlovák nyelvet és irodalmat). Mikolaj szerint a magasabb fejpénz csak akkor lenne indokolt, ha a magyar iskolákban más tantárgyakat is szlovákul oktatnának. A Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párthoz (SNS) tartozó miniszter valójában ugyanazt szeretné elérni, mint elődje, az ugyancsak SNS-es Eva Slavkovská. Ő annak idején küzdött az alternatív oktatásért, ráadásul betiltotta a kétnyelvű bizonyítványokat, kiváltva ezzel a magyar szülők, pedagógusok és diákok tiltakozási hullámát. Mikolaj elődje, az előző kormány Magyar Koalíció Pártja (MKP) által delegált oktatási miniszter, Szigeti László szerint Mikolaj csúsztat. A többletpénz ugyanis nem a szlovák nyelv és irodalom oktatásáért jár, hanem azért, mert a szlovák iskolákkal szemben a magyar iskolákban a magyar nyelvet és irodalmat plusz óraszámban oktatják. Ez azt jelenti, hogy a magyar iskolák heti óraszáma kettővel magasabb, mint a szlovákoké. Mikolaj miniszter törvénytervezete szerint a jövőben, „összhangban a szlovák tantervvel”, a magyarul tanulók csakis Szlovákiában jóváhagyott, magyarra fordított tankönyvekből tanulhatnának. Mikolaj korábban már az egyetlen magyar nyelvű felsőoktatási intézmény, a révkomáromi Selye János Egyetem „lefokozását” is előrevetítette, az egyetem működését anyagi természetű korlátozásokkal is nehezíteni próbálja. Megfigyelők szerint a Slota vezette koalíciós erő, amely kieszközölte a magyarok 1945 utáni meghurcolásához, jogfosztásához és vagyonelkobzásához a kollektív bűnösség elve szerint jogalapot teremtő Benes-dekrétumok parlamenti megerősítését, nem mond le agresszív asszimilációs törekvéseiről. Ezekhez a kormányfő, Robert Fico személyében és a kormány másik koalíciós pártjában, a Vladimír Meciar vezette Néppárt–HZDS-ben „eszményi partnerekre” talált. /Szlovák megszorítások a magyar diákok ellen? = Krónika (Kolozsvár), okt. 26./

Ján Mikolaj szlovák oktatási miniszter bejelentette: utasítást adott mindazon tankönyvek átírására, amelyben eddig csak magyar nyelven tüntették fel a szlovákiai helységneveket. Ján Kubis szlovák külügyminiszter november 16-án Párkányban még azt ígérte Göncz Kinga magyar külügyminiszternek, hogy a Szlovákiában használatos magyar tankönyvekből nem törlik a magyar helységneveket, és zárójelezve engedélyezik a magyar névalak megjelölését, ezzel szemben Ján Mikolaj oktatási miniszter két nappal később bejelentette: utasítást adott mindazon tankönyvek átírására, amelyben eddig csak magyar nyelven tüntették fel a szlovákiai helységneveket. A szlovákiai magyarok több hazai és nemzetközi egyezményben rögzített nyelvhasználati jogaival ellenkező szándékot a Magyar Koalíció Pártja (MKP) a magyarok status quojának megőrzéséről többször elhangzott ígéretek megszegésének tekinti. Robert Fico kormányfő azok után is kész volt a nemzetiségi jogok megőrzéséről beszélni, hogy kormányzása alatt, a kormány intézkedései nyomán, szűkült a jogok érvényesítésének lehetősége. Szigeti László, az MKP parlamenti képviselője emlékeztetett arra, hogy a készülő intézkedések ellentétesek a kisebbségvédelmi keretegyezmény, valamint az európai kisebbségek nyelvi jogait biztosító európai charta – Szlovákia által is ratifikált – rendelkezéseivel. Ezért, ha a szlovák kormány nem tesz le a jelzett törekvéseiről, az MKP az európai intézményeknél keres jogorvoslatot. Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke kijelentette: „Szlovákiában szinte mindennapi jelenség, hogy a kormánykoalíció képviselőinek nyilatkozatai és a valóság között igen súlyos ellentmondások vannak. A legfrissebb bizonyítéka ennek az, hogy míg a miniszterelnök, Robert Fico és a helyettese, Dusan Caplovic megígéri, hogy a magyar tankönyvekben az eddigi gyakorlatnak megfelelően a kisebbségek nyelvén lehet használni a magyar történelmi helységneveket, az oktatási miniszter vasárnap a közszolgálati televízióban ezt megcáfolja, mert a maga részéről ezt elfogadhatatlannak tartja. ”Az oktatási miniszter megközelítése elfogadhatatlan, szögezte le Csáky. /B. T. : Szlovák helységnevek magyar tankönyvekben? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

Ezen a héten a pozsonyi parlament elé terjeszti a közoktatási törvénytervezetet Ján Mikolaj miniszter, a nyíltan magyarellenes radikális Szlovák Nemzeti Párt /SNS/ politikusa, akinek kezdeményezése nem az egyetlen, amely csaknem kizárólag a szlovákiai magyarok ellen irányul. Ha a szlovák kormány nem tartja be a status quot, és nem módosít oktatási törvénytervezetén, a magyar szervezetek készek tiltakozó nagygyűléseket szervezni Dél-Szlovákia városaiban, falvaiban, Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke. Előzőleg öt másik szervezettel együtt az MKP koordinációs tanácsot hozott létre, amely megszervezi és összehangolja a polgári engedetlenségig menő akciókat. Tarthatatlan, hogy a szlovákiai magyar iskolákban Magyarországon kiadott tankönyvekből, „más forrásokból” tanítsák a történelmet különösen, hogy a szlovák oktatáspolitika a történelemre és a földrajzra is más szemlélettel tekint, mint a magyarok – mondta Vladimír Meciar, a kormánykoalícióhoz tartozó Néppárt (HZDS) elnöke. A készülő törvény egyfajta cenzúrát vezetne be, csak a minisztérium által jóváhagyott tankönyveket lehet majd használni. Ugyanakkor emelkedne a szlovák nyelv oktatására szánt órák száma, egyúttal pedig csökkenne a magyar óráké. Márciusban az új egyházmegyei felosztás okozott rendkívüli csalódást a felvidéki katolikus magyarok körében. A magyarok már régen kérnek magyarul beszélő segédpüspököt, aki ellátná az összes magyar hívő pasztorációját. /Szőcs Levente: Sorvasztják a szlovákiai magyarságot. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

Ján Mikolaj szlovák oktatási miniszter a szlovákiai tankönyvkiadókhoz írt levelében úgy rendelkezett, hogy a jövőben megjelenő szlovákiai magyar tankönyvekben a helységneveket már csak szlovákul szabad leírni: a magyar helységnév említését a miniszter egy-egy tankönyvben csakis egyetlen alkalommal, az első szlovák említést követően, zárójelek között engedélyezi. A Szlovák Nemzeti Párthoz (SNS) tartozó Mikolaj indoklásában olyan jogszabályokat említett, amelyek a tankönyvekben alkalmazott névhasználat rendjére nem vonatkoztathatók. Ezt a véleményt képviselik a Pozsonyban megjelenő Új Szónak nyilatkozó jogászok is. A szlovákiai helységek magyar névalakjának használatát tiltó törekvések több évtizedre nyúlnak vissza. A kommunista rendszer évtizedeiben voltak olyan időszakok, amikor a szlovákiai magyar sajtó is csak a szlovák névalakot, majd a szlovák helységnév mellett zárójelben használhatta a magyar helységnevet. Az 1989-es rendszerváltást követően ezek a kötelmek a mindennapi gyakorlatban feloldódtak, amire a szlovák nacionalista körök heves ellenkezéssel reagáltak. Szigeti László, a korábbi szlovák kormánykoalícióhoz tartozó Magyar Koalíció Pártjának (MKP) oktatási alelnöke, volt oktatási miniszter szerint a jelenlegi miniszter megsértette a nemzetiségi status quót, ezért azzal a szándékkal kíván vele a jövő héten tárgyalni, hogy kieszközölje: a szlovákiai magyar nyelvű tankönyvekben a jövőben is magyarul lehessen írni a helységneveket, és a magyar jelölést követően, zárójelben tüntessék fel a helységek szlovák nevét. /Helynevek csak szlovákul (pozsonyi rendelkezés magyar tankönyvekről) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 14./

Kétségbe vonta a hitelességét Ján Mikolaj szlovák oktatási miniszter annak a felmérésnek, amelyből a közelmúltban kiderült, hogy a szlovák tizenöt évesek nemzedékének 37,7 százaléka mindenkinél jobban utálja a magyarokat, akiknek szerintük csak otthon lenne szabad magyarul beszélniük, és elvárják, hogy a nyilvánosság előtt a magyarok csakis szlovákul szólaljanak meg. A magyarellenességéről ismert Ján Slota pártjához tartozó miniszter ugyanakkor a felmérésben megfogalmazódó igénnyel egyetértve kijelentette: ,,van abban egyfajta logika, hogy a gyerekek érteni akarják, amit az államnyelvet nem beszélő polgártársaik mondanak". /Szlovákiában ne beszéljenek magyarul. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 12./

A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen tett magyar államfői látogatásnak kifejezetten figyelemfelkeltő célja volt, itt végezte tanulmányait a két évvel ezelőtt brutálisan bántalmazott Malina Hedvig. A példátlan szlovákiai nacionalista kurzus középpontjában az a Ján Slota áll, akivel kormányzati-politikai közösséget vállalt Robert Fico, a kisebbségi kérdés rendezésében Európát többször is kioktató szlovák kormányfő. Aggasztó, hogy egy szlovákiai felmérés szerint húsz év alatti fiatalok több mint hatvan százaléka úgy ítéli meg, hogy a magyar nyelvhasználatnak nincs helye a nyilvánosság előtt. Ján Mikolaj szlovák oktatási miniszter a törvényhozásban jelentette ki: „van abban valami logika, hogy a gyerekek érteni akarják, amit az államnyelvet nem beszélő polgártársaik mondanak”. Erre reagált élesen Sólyom László magyar köztársasági elnök a visegrádi együttműködés államfői csúcsán: „Tűrhetetlen azt mondani egy olyan országban, ahol tíz százalék magyar él, hogy ne használják az anyanyelvüket, amely alapvető emberi joguk, alkotmányos joguk, európai uniós érték és mindenféle nemzetközi szerződés által biztosított jog. Ez egy tökéletes meg nem értése egy soknemzetiségű országnak. ” A magyar köztársasági elnök név szerint bírálta Ján Slotát, a Szlovák Nemzeti Párt elnökét rendszeres és durva magyarellenes kijelentéseiért és nehezményezte, hogy a pozsonyi kormány nem hajlandó elhatárolódni az ultra-nacionalista politikus féktelen kijelentéseitől. Sólyom egyetértett Ivan Gasparovic szlovák államfővel abban, hogy a szlovákiai magyarok lojalitással tartoznak a szlovák állam iránt, de kollégájával vitatkozva hangsúlyozta, hogy az „államnak meg kell tanulnia magyarul ott, ahol magyarok élnek”. /Lokodi Imre: Szlovák–magyar: probléma nincs, csak vita. = Új Magyar Szó (Bukarest), 2008. szept. 22./

A helységnevek csak szlovákul jelennek meg a magyar nyelven tanuló negyedikeseknek szóló helyismereti tankönyvben, amelyet most jelentettek meg Szlovákiában. Ilyen „magyar mondatok” olvashatók benne: „A Szlovenszká Republikában sok víztározó van. Ilyen a Liptovszká Mara, a Zemplínszká Sírava, valamint a Vodné Dielo Gabcsíkovo a Dunaj folyón. ” A Magyar Koalíció Pártja alkotmányellenesnek nevezte a tankönyvet. A szlovák oktatásügyi miniszter, Ján Mikolaj szerint a szlovák törvények rendelkezésének megfelelően „Szlovákiában a földrajzi neveket eredeti hangzásuk szerint, tehát államnyelven, szlovákul kell feltüntetni, és ez a tankönyvekre is vonatkozik”. Szigeti László, a Magyar Koalíció Pártjának oktatáspolitikai alelnöke kijelentette, nincs olyan törvény, amely a miniszter fenti értelmezésével azonos módon rendelkezne. A miniszter korábban elrendelte, hogy a magyar nyelvű tankönyvekben szereplő helységnevek szlovák megnevezése után azok magyar megfelelői is szerepeljenek, zárójelbe téve. „A szlovák helyzet nem most vált tűrhetetlenné, és én mindenik európai parlamenti felszólalásomban jeleztem, hogy az Európai Uniónak nem tűzoltóként kellene működnie, vagyis az ilyen kényes helyzetekben állást foglalnia, miután ezek már kialakultak, hanem megelőző szerepet kellene vállalnia” – reagált la szlovák helyzetre vonatkozóan Sógor Csaba EP-képviselő, aki éppen a szlovákiai tankönyvbotrány előestéjén szólalt fel Brüsszelben, és arra figyelmeztetett, hogy „a magyar közösségek békés törekvéseit egyes EU-tagállamok politikusai szélsőséges jelzőkkel illetik, miközben az országukban élő magyar kisebbséget anyanyelvének használatában korlátozni akarják”. Sógor Csaba szerint az ilyen durva, kisebbségellenes fellépéseket nem lehet az egyes országok belügyének tekinteni. „Éppen ezért szeretnénk a KMKF révén brüsszeli lobbiirodát is létrehozni, hogy egységesen tudjunk fellépni az ilyen kérdésekben” – mondta el a képviselő. /Isán István Csongor: Szlovákmagyarokat nevelne Pozsony. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./

„A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) mindent megtesz azért, hogy Szlovákia minden polgára – legyen bármilyen nemzetiségű – lényegesen jobban beszélje a Szlovák Köztársaság államnyelvét, mint a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) képviselői” – szögezte le nyilatkozatában Ján Slota pártja, amely része a pozsonyi kormánykoalíciónak. ” Slota pártja szerint az MKP „rendre olyan képtelen követeléseket támaszt” az SNS-hez tartozó Ján Mikolaj oktatásügyi miniszterrel szemben, „amilyenekhez hasonló – kisebbségek esetében – nemcsak Szlovákiában, hanem sehol a világon nincsen”. A felvidéki magyar iskolákra ráerőszakolt tankönyvek elleni csatározás legújabb fordulójában a magyar párt nyilatkozatban tette közzé álláspontját. Eszerint Ján Mikolaj oktatási miniszter és Dusan Caplovic miniszterelnök-helyettes kellő hozzáértés nélkül, különféle törvényekre hivatkozva akarnak a magyar iskolákra rákényszeríteni olyan tankönyveket, amelyek magyar szövegében minden földrajzi nevet szlovákul írnak. A szlovák kormány kisebbségi politikájának figyelésére kérte fel az Európai Bizottságot az Európai Parlamentben a Zöldekkel közös frakciót alkotó Európai Szabad Szövetség (EFA). Állásfoglalásában az – Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét, Tőkés Lászlót tagjai között tudó – csoport azt kérte, hogy a brüsszeli bizottság „avatkozzon be”, ha úgy ítéli meg, hogy Pozsony diszkriminatív lépéseket tesz a helyi magyarság ellen. /Slota: a magyarok tanuljanak szlovákul. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

Ján Mikolaj szlovák oktatásügyi miniszter jelezte, hogy nem kívánja végrehajtani a parlamentben elfogadott módosított oktatásügyi törvényt, amely lehetővé teszi, hogy a kisebbségi tankönyvekben két nyelven – előbb a kisebbség nyelvén, aztán szlovákul – legyenek feltüntetve a szlovákiai földrajzi nevek. A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) már bejelentette, hogy a módosított jogszabályt alkotmányellenesnek tartja, és az alkotmánybíróság elé viszi. Mikolaj az új tankönyvek szerzőitől bizonyítékokat fog követelni arra nézve, hogy az általuk javasolt magyar megnevezések általánosan elfogadottak, és azokat használták a minisztérium által 2002–2006 között jóváhagyott tankönyvekben is. „Ha ezt nem tudják bizonyítani, ilyen megnevezések (a tankönyvekben) nem lesznek” – mondta a tárcavezető. Szerinte ilyen esetekben a kisebbségi tankönyvekben csak a szlovák megnevezések lesznek feltüntetve. A miniszter úgy véli: a feltételeket senki sem tudja teljesíteni, mert az adott időszakban a tárca egyetlen tankönyvet sem hagyott jóvá. „A miniszter rosszul értelmezi a törvényt” – nyilatkozta Szigeti László, az MKP alelnöke. /Szabotál a miniszter. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./

A pozsonyi Pravda szerint Ján Mikolaj oktatási miniszter megrendelésre akar új történelmet csinálni a magyar nemzetiségű diákoknak. Szlovák öntudatot akar verni a magyar nemzetiségű gyermekek fejébe a szlovák oktatásügyi miniszter – állítja a Pravda. A minisztériumnak nem tetszik az eddig elfogadott magyar kisebbségi történelemkönyv, amely a szlovák történelemkönyvön alapul, kiegészítve a magyar történelem néhány fejezetével. Helyette a minisztérium olyan könyvet szeretne látni a magyar diákok padjain, amely erőteljesen szlovák nemzeti szellemű – mutat rá a lap. /Szlovák öntudatot akarnak verni a magyar gyerekek fejébe. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 2./