Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2001. július 5.
"Júl. 4-én töltötte 90. életévét Puskás György egyetemi tanár, a marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem nyugalmazott rektora. Az 1911. július 4-én Algyógyon született orvosprofesszort, aki 1945-82 között vezette a marosvásárhelyi gyermekklinikát, születésnapja alkalmából dr. Mikola István, a Magyar Köztársaság egészségügyi minisztere díszoklevéllel tüntette ki, több éven át végzett kiváló munkásságáért. A Magyar Egészségügyi Társaság elismerését baráti hangú levélben dr. Andrásofszky Barna, a társaság elnöke tolmácsolta. A díszoklevelet és a levelet a marosvásárhelyi kollégák, dr. Brassai Zoltán tanszékvezető egyetemi tanár, illetve dr. Péter Mihály nyugalmazott egyetemi tanár, mindketten a Magyar Tudományos Akadémia kültagjai, illetve dr. Feszt György nyugalmazott egyetemi tanár, az Erdélyi Múzeum Egyesület Orvostudományi Szakosztályának elnöke adták át. /(bodolai): Rangos elismerés Puskás György professzornak. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 5./"
2001. november 30.
"A pesszimista becslések szerint 2050-re 6,5 millióra csökkenne ugyanis Magyarország lakosainak száma, ha a jelenlegi tendencia nem változik. Orbán Viktor miniszterelnök a magyar gazdaság fejlesztésében a Kárpát-medencei munkáskezekre is számít. - Orbán Viktor kormányfő elnökletével és Cseh Szombathy László professzor szakmai irányításával 1999-ben a népesedéspolitikai koncepció kialakítását irányító ad hoc bizottság alakult. A kormány idei jún. 26-i ülésén egy negyedévente ülésező Nemzeti Népesedési Kormánybizottság felállítása mellett döntött. A bizottság november elején tartotta meg első ülését. Tagjai: Harrach Péter szociális és családügyi, Deutsch Tamás ifjúsági és sport, Matolcsy György gazdasági, Mikola István egészségügyi, Pálinkás József oktatási, Pintér Sándor belügy-, Turi-Kovács Béla környezetvédelmi és Varga Mihály pénzügyminiszter, valamint Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere és Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, vezetője pedig maga a miniszterelnök, Orbán Viktor. Harrach Péter szociális és családügyi miniszter az alakuló ülést követő tájékoztatón kijelentette: a bizottságnak a magyar nemzet legnagyobb gondjára kell megoldást találnia. Sajtóinformációk szerint a bizottság asztalán fekszik egy olyan tanulmánykötet, amely a lehetséges variációkat modellezve gyakorlatilag kijelöli azt az egyetlen reálisan járható utat, amellyel 2005-re is tartható lenne a mai 10 milliós lélekszám. Ehhez arra lenne szükség, hogy az átlagéletkor addigra fokozatosan meghaladja a 80 évet, a gyermekszületések száma pedig elérje az egyszerű reprodukciós szintet, ehhez valamennyi szülőképes nőnek legalább két gyermeket kellene vállalnia. A Magyarországra évente bevándorlók számát pedig tartósan 20 ezerre kellene emelni. A jelenlegi adatok tükrében a tanulmánykötet vázolta helyzet eléréséig sokat kell javítani a magyar lakosság színvonalán. Az átlagéletkor a férfiaknál 66,34, a nőknél 74,24 volt 1999-ben, ez messze elmarad mind a tanulmány számadataitól, mind pedig az Európai Uniós átlagtól: férfiak 74,84, nők 81,24. A reprodukciós szint pedig 1,3 az áhított 2 helyett (magyarul egy anyának átlagosan 1,3 gyermeke születik), a "népességszaporulat" indexe pedig -3,1 volt 2001. január és augusztus között. - A Magyar Szocialista Párt előbb a hazai munkanélküliek támogatását látta igazoltnak, az MDF és a MIÉP egyetértett azzal, hogy ösztönözzék a bevándorlást, de csupán a határon túli magyarok körében. Orbán Viktor kijelentette: nem kívánja bátorítani a Magyarországra való tömeges betelepülést, illetve bevándorlást. A kormányfő azonban úgy vélte, hogy a magyar gazdasági fejlődés jelenlegi szintjének fenntartására a mostaninál több munkáskézre lesz szükség, amelyet elsősorban a Kárpát-medencei népesség adhat hazánk számára. /Vass Enikő: Nem hal ki a magyar. Népesedési kormánybizottság gondozza a magyar lakosok számát. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./"
2003. augusztus 23.
"Aug. 22-24. közt zajlik Kolozsváron a Kárpát-medencei egészségügyi szakdolgozók IV. nemzetközi konferenciája. A rendezvény szervezője a Magyar Egészségügyi Társaság (MET) és a Filantróp Humanitárius Alapítvány. Az eseményen 200 magyar orvos és egészségügyi asszisztens vesz részt. Magyarországról, Kárpátaljáról, Délvidékről és Romániából érkeztek érdeklődők A hospice ellátás jelene és lehetőségei a Kárpát-medencében témakörben hallgathatnak előadásokat. A megnyitón részt vett dr. Mikola István, a MET elnöke, dr. Andrásofszky Barna, a rendezvény örökös tiszteletbeli elnöke, dr. Czirják Árpád, pápai prelátus, érseki helynök és Boros János, Kolozsvár alpolgármestere is. Dr. Mikola István köszöntő beszédében elmondta: - A rendezvény összefogja az egészségügyben dolgozókat, így együvétartozásunkat élhetjük meg. A MET elnöke hangsúlyozta: a konferencia a megmaradásra és a jövő építésre alapozva új nemzettudat kialakulásához járul hozza. Jancsó Miklós és Rekita Rozália színművészek Menni vagy maradni címmel tartottak előadást. /Szentes Szidónia: Egészségügyi konferencia Kolozsváron. Közel 200 orvos és asszisztens jött el a Kárpát-medencéből. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./"
2003. szeptember 6.
"A Magyar Egészségügyi Társaság (MET), az Erdélyi Múzeum-Egyesület, valamint a Pápai Páriz Ferenc Alapítvány szervezésében szept. 5-én kétnapos tudományos szimpózium kezdődött Székelyudvarhelyen. Az ülésen a Kárpát-medencei magyarság népmozgalmi adatait ismertető, a népességfogyatkozást előidéző egészségügyi és társadalmi témákat taglaló előadásokat hallgatta végig a több száz résztvevő hazai, magyarországi, felvidéki, muraközi, valamint kárpátaljai előadók bevonásával. Elsőként dr. Mikola István /Budapest/ népmozgalmi és népegészségügyi összefüggéseket boncolgató előadását hallgatták meg a jelenlévők. A pécsi dr. Kellermayer Miklós a hazaszeretet szerepének fontosságáról az alkotó személyiségformálásban témakörben, Fekete Gyula budapesti író pedig a népességfogyás távlatairól tartott előadást. A Szegedről érkezett dr. Kovács Zoltán demográfia-történész Hargita és Csongrád megye természetes és mechanikus népmozgalmáról, valamint a trianoni Magyarország új népesedési előrebecslési módszereiről és eredményeiről tartott beszámolót. /Szász Emese: Előtérben a fogyatkozás. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 6./"
2004. május 7.
A Fidesz–Magyar Polgári Szövetség és a Magyar Polgári Szövetség Szatmár megyei szervezete által szervezett, máj. 9-én tartandó Történelmi Főutca nevet viselő rendezvényen jelen lesz az ismert magyarországi énekes, Varga Miklós is. A Szatmárnémetiben zajló rendezvényen részt vesz többek között Németh Zsolt Fidesz–es képviselő, Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke, Mikola István volt egészségügyi miniszter, Wittner Mária (56–os halálraítélt), továbbá az olimpiai bajnok vízilabdázó Kárpáti György, Bencsik András és a Magyar Demokrata hetilap főszerkesztője. A műsorban elhangzik Wass Albert Üzenet haza című verse is. A rendezvény díszvendége Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. /(bódi): Szatmárnémetiben lép fel Varga Miklós magyarországi énekes. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 7./
2004. szeptember 30.
,,A XX. század magyarsága a népesedési mutatók tekintetében zuhanó pályára került. Számbeli fogyatkozásunk a Kárpát-medencében drámai méreteket öltött. Mindez arra készteti a felelősen gondolkodó magyar közéletet, egyházakat, intézményeket, civil szervezeteket, iskolákat, tudományos műhelyeket, gazdasági szakembereket, hogy a tudományos igényű helyzetfelmérésen túl a lehető legszélesebb összefogást keresve olyan cselekvési programot készítsünk, amely nem csupán a fájdalmas demográfiai helyzetünkre tekint, hanem a sorvadás mélyén húzódó bajokat akarja orvosolni” – olvasható az Áldás, népesség – Sorskérdés a Kárpát-medencében témájú konferencia meghívójában, amelyre október 1-jén és 2-án Nagyváradon és Félixfürdőn kerül sor a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Polgári Magyarországért Alapítvány rendezésében, Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia fővédnöksége alatt. Megnyitóbeszédet Orbán Viktor volt miniszterelnök mond, az Áldás, Népesség Mozgalom célját és működését Csép Sándor ismerteti, Erdély demográfiai jelenéről és jövőjéről Veres Valér beszél. Népesedésünk 1100 esztendeje címmel dr. Für Lajos és Balog Zoltán tart előadást, ezt követően a Kárpát-medencei népesedési helyzetkép bemutatására kerül sor, Lőrincz Csaba a Kárpát-medencei migrációról, Kiss Tamás az erdélyi migrációról beszél. A hasznosítható tapasztalatokat Berszán Lajos (Gyimes), Böjte Csaba (Déva), Gergely István (Csíksomlyó), Lukácsi Szilamér (Erdőcsinád), Márkus András (Sepsiszentgyörgy), dr. Molnár János (Zsobok), Szegedy László (Kőhalom) a konferencia vitaalapjaként terjeszti elő. Október 2-án Mikola István volt egészségügyi miniszter Testi és lelki népesség címmel értekezik, Vasile Ghetau A román és magyar demográfiai jelentések összevetése, Szilágyi N. Sándor Az asszimiláció, vegyes házasságok és terápiák hatékonysága, Lászlóffy Pál Demográfiai szakkérdések az oktatásban és a teendők, a magyar kormány képviselője pedig a Népesedési Kormánybizottság eredményeit taglalja. Vetési László az erdélyi szórványjövőt vázolja, Somai József a Romániai Magyar Közgazdásztársaság programját, Kötő József az EMKE demográfiai programját mutatja be. A konferencián ismertetik az erdélyi történelmi egyházak népesedési programját. A konferencia hat munkacsoportjában gazdaság, településfejlesztés, oktatás és szórvány, család-egészségügy, egyházi-karitatív, a média és a sajtó témakörök szerepelnek. A kétnapos konferencia tanulságainak összegezését, a zárónyilatkozat és a felhívás előterjesztését Tőkés László püspök végzi el. A résztvevők az első nap Csép Sándor Egyetlenem című filmjét, másnap a jeles újságíró-rendező Áldás, népesség című alkotását tekintik meg. /Sylvester Lajos: Áldás, népesség konferencia Nagyváradon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 30./
2005. augusztus 29.
„A millecentenárium idején sokféle állítottak szobrot Szent Istvánnak, de a jelen alkalom mindenképpen különleges. Állam- és egyházalapító királyunk ezer szállal kötődik a térséghez, hiszen e vidék az elsők között volt, ahol Szent István emlékét és ereklyéit őrizték” – emelte ki Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul a nagyvárad-bihari katolikus püspökség ezeréves fennállása alkalmából leleplezett Szent István-szobor avatóünnepségén. A Bihar faluban augusztus 28-án tartott avatón részt vett számos helyi, megyei és külföldi személyiség, többek közt Bosák Nándor debreceni katolikus püspök, valamint Mikola István, a magyarországi Kereszténydemokrata Néppárt képviselője is. Az ünnepség keretében Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök mondott misét, aki a szobor leleplezése után emlékérmeket és -plaketteket adott át mindazoknak, akik anyagi és erkölcsi támogatásukkal hozzájárultak a méltó emlék állításához. A tavaly elhelyezett alapkőre nagyszabású ünnepség keretében került fel Sántha Csaba szovátai szobrász 2,1 méter magas alkotása. Az impozáns bronz műalkotás egyméteres gránitalapzaton, a Bihar megyei település közterén kapott helyet. /Bakk-Dávid Tímea: Felavatták az egyházalapító szobrát az ezeréves Biharban. = Krónika (Kolozsvár), aug. 29./
2005. szeptember 24.
A Kárpát-medencei magyar orvosok határok feletti nemzetegyesítő és szakmai tájékoztató célú szimpóziumokat Erdélyben és Kárpátalján évente kétszer, Felvidéken és a Vajdaságban pedig évente egyszer szerveznek. A két erdélyi orvosi találkozót Vajdahunyadon, illetve Székelyudvarhelyen szokták megrendezni, nyilatkozta dr. Mikola István, aki az Orbán kormány egészségügyi minisztereként a magyarországi küldöttség vezetője volt. Vajdahunyadon szeptember 23-án zajlott a Magyar Egészségügyi Társaság erdélyi rendezvénye. A szakmai előadások a gyermek- és szívgyógyászat, minőségbiztosítás, illetve az orvostudomány történetére összpontosítottak, mondta dr. Hauer Erich vajdahunyadi sebészorvos, a rendezvény fő szervezője. A tudományos konferencia számos román orvos részvevője bizonyítja, hogy a tudomány túllép a nyelvi és politikai határokon. Dr. Mikola István szerint az utóbbi években egyre szorosabb együttműködés alakult ki magyarországi, illetve erdélyi és felvidéki orvosok között, s örvendetes, hogy az utóbbi esetekben nemcsak a magyar kisebbség soraiból kikerülő, hanem a többségből származó orvosok is fokozott érdeklődést mutatnak a magyarországi orvostudomány iránt. /Chirmiciu András: Magyar orvosok vajdahunyadi találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 24./
2005. szeptember 29.
Szilágysomlyón tizenharmadik alkalommal rendezték meg a Báthory-napokat. Ifjúsági Báthory-napokkal indult a rendezvény. Szabó Zsolt András és Szabó Tamás Évszakok című fotókiállításának megnyitója után a Szilágysomlyói Magyar Diáktanács szervezésében a szilágysági néptáncbemutató és –találkozó következett, ahol a szilágycsehi Berekenye, a zilahi Terbete és a krasznai Bokréta tánccsoportok mutatták be műsorukat. Szeptember 24-én zajlott a tizenkettedik orvostovábbképző, melyet a Báthory István Alapítvány a Magyar Egészségügyi Társasággal (MET) szervezett. Dr. Széman Péter a MET Kárpát-medencei alelnökének megnyitóbeszéde után dr. Mikola István (Budapest), a MET elnöke tartott előadást. Az előadások és a vita után a vendégek megtekintették dr. Mártonfi István, „mindenki orvosának” emlékszobáját. Megnyílt Kristófi János nagyváradi festőművész kiállítása a szilágysomlyói Magyar Házban. Bemutatták Mitruly Miklós Megsúgta a kisujjam című, krasznai szólásokat, közmondásokat, tréfás beszédeket tartalmazó kötetét. Ezt követően a Szilágysági Magyarok díszoklevelek átadására került sor. Idén öt oklevelet ítélt oda az alapítvány kuratóriuma: Méhes Gyula (orvos; 1897–1970), Mentes Ferenc (címzetes apát-kanonok; 1918– 2005.), Sántha Pál (nyugalmazott lelkipásztor), Balogh Sándor (nyugalmazott tanár), Kristófi János (festőművész). /Széman Emese Rózsa: Szilágysomlyó. A család állt a XIII. Báthory Napok központjában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./
2006. március 21.
Az MSZP, az SZDSZ és az MDF is bírálta Mikola Istvánnak, a Fidesz kormányfőhelyettes-jelöltjének a határon túli magyarokkal kapcsolatos kijelentését. Mikola István a Fidesz vasárnapi kongresszusán mondott beszédében fogalmazott úgy: meg kell próbálni nyerni, de nemcsak négy, hanem húsz évre. „Ha négy évre nyerni tudnánk, és (...) utána mondjuk az ötmillió magyarnak állampolgárságot tudnánk adni, és ők szavazhatnának, húsz évre minden megoldódna” – tette hozzá kongresszuson kormányfőhelyettes-jelöltnek választott politikus. Szili Katalin, az Országgyűlés MSZP-s elnöke sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy Mikola István kijelentésével felrúgta azt a megállapodást, amelyet határon túli és a magyarországi képviselők kötöttek 2005 szeptemberében, a kárpát-medencei magyar képviselők fórumán, miszerint a határon túli magyarság sorsának ügyét nem teszik kampánytémává. Az SZDSZ szerint Mikola István kijelentésével végre bevallotta, hogy a határon túliaknak csak a szavazata kell a Fidesznek. Hasonlóan vélekedett az MDF-es Csapody Miklós, aki szintén bírálta Mikola István kijelentését, mert véleménye szerint a Fidesz miniszterelnök-helyettes jelöltje megsértette a Kárpát-medencében és a nagyvilágban élő magyarokat is, akiket pusztán „egy irányba szavaztatható, politikai nézetek nélküli szavazógépnek tekintett”. De megsértette a határon belül élőket is azzal, hogy szavazatukat fölöslegesnek, zárójelbe tehetőnek tekintené akkor, ha a határon túli magyarok is választójoggal rendelkeznének. /Voksvadászattal és egyezségszegéssel vádolják a Fideszt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./
2006. március 25.
Sértőnek tartja Eckstein-Kovács Péter szenátor, az RMDSZ Szabadelvű Körének elnöke Mikola Istvánnak, a Fidesz miniszterelnök-helyettesének a határon túli magyarokra vonatkozó nyilatkozatát. Mikola a határon túli magyarokra olyan eszközként tekint, amely egy magyarországi párt hatalmának megőrzését biztosíthatja. /B. T.: Eckstein-Kovács nem akar Mikola eszköze lenni. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./
2006. április 6.
Parászka Boróka azon tűnődött, hogy a magyar szocialisták /az MSZP/ köztársaság-párti megszólalása tisztázhatja-e a magyar társadalmon belüli feszültségeket, jelentheti-e a magyar baloldal tényleges megújulását, vagy ez csak egy hangzatos jelszó a magyar jobboldal nemzeti jelszavai alternatívájaként. Parászka Boróka szerint sokszor indokolatlan izgalommal tekintenek Magyarországra, „más köztársaságok más állampolgáraiként”. „Nem tudni, miért is olyan fontosak nekünk ezek a döntések”, a Magyarországon hozott döntések. A cikkíró szerint ez jelzi a nemzeti gondolkodás megújulásának a szükségességét is. A nemzeti közösségre való hivatkozás nem helyettesíti és nem pótolja az államközösségek közötti együttműködést, a nemzetközi politikai viszonyok rendezését. „Akit a magyar politikai élet határon túli magyarként aposztrofál, az lassan önmagát, önkéntesen hontalanítja.” Politikai élete a sértődésekből áll, nem az érdekérvényesítésből. Felelősségvállalás és tevékeny részvétel szükséges és nem etnikai bezárkózás. Parászka Boróka ostorozta Mikola Istvánt: a „határon túli magyar”, Mikola szerint, jól programozható szavazóautómata. A cikkíró leszögezte, hogy a Fidesz gátlástalan „nem elégszik meg az általa kiselejtezett Szász Jenővel, a Brüsszelben autonómiából megbukott Tőkés Lászlóval, de a dísztribünre rángatja a csángó gyerekkórust is, csatarendbe állít minden Erdélyhez köthető hívószót.” Az MSZP egy kampányfilm erejéig visszatáncolt a huszonhárommillió román mumusához. Megjelenik a kampányfilm, amelyben Mikolára utalva arra figyelmeztetik a magyar választót „ne hagyja, hogy az Ön pénzén mások döntsenek az ország sorsáról”. Parászka szerint ez a posztkádári neobarokk. /Parászka Boróka: Posztkádári neobarokk. = A Hét (Marosvásárhely), ápr. 6./
2006. április 11.
Az MDF eredménye a legfontosabb eseménye is a magyarországi választások első fordulójának – vélekedett Bányai Péter politikai kommentátor. Szerinte az MDF szavazói Nem-et mondtak a baloldalnak, és Nem-et a szélsőséges, populista Fidesznek. Bányai szerint eddig a történet főszereplője Orbán volt. „A baloldalra kellett szavazni, hogy megszabadulj a felelőtlen kalandortól és hisztérikus társaitól. Úgy tűnt, Magyarországon bukásra van ítélve egy civilizált jobboldali párt.” Most viszont megteremtődött az esély erre. Dávid Ibolya tudja, hogy az MSZP és SZDSZ politikai rivális, ideológiai ellenfél, de nem „ellenség”, mint a Fidesz. Bányai szerint a Fidesz: „Nevetséges egyveleg, szélsőjobboldali, radikális retorika a Kádár-korszak nosztalgiájával, klerikális elemekkel keverve”, ebben oroszlánrésze volt Mikola István kormányfőhelyettes-jelöltnek is. /Sz. K.: Bányai Péter: Mikoláék nem a saját, hanem a baloldal választóit mozgósították . = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./
2006. augusztus 5.
Augusztus 9-14-e között rendezik meg a II. EMI-tábort. A nemzeti ifjúság táborát az Erdélyi Magyar Ifjak és az Egyesült Magyar Ifjúság szervezi a Gyergyószentmiklós melletti 4-es kilométernél. A fő témakörök: 1956 Belső-Magyarországon és Erdélyben (előadók Wittner Mária halálraítélt szabadságharcos, Rácz Sándor, az 1956-os Nagy-Budapesti Központi Munkástanács elnöke, Lay Imre egykori EMISZ-es, Vekov Károly történész), Dél-Tirol autonómiájának kivívása (Eva Maria Barki bécsi nemzetközi jogász), nemzetpolitika (Duray Miklós, az MKP ügyvezető alelnöke, Mikola István, a Magyar Egészségügyi Társaság elnöke, Gergely István csíksomlyói esperes-plébános és Lezsák Sándor, a Nemzeti Fórum elnöke), egyeztető autonómia-kerekasztal (Ferencz Csaba SZNT, Gazda Zoltán MPSZ, Kónya-Hamar Sándor RMDSZ, Sógor Csaba RMDSZ, Szilágyi Zsolt EMNT-MPE, Toró T. Tibor EMNT-RMDSZ). További előadások is lesznek, például a békási-szorosi román betörésről Raffay Ernő, a délvidéki magyarság mindennapjairól Maurer Oszkár, a Szoboszlay-perről Vekov Károly és Ervin atya, a nagycsaládosok kérdéséről Csíki Sándor, az erdélyi ’56-ról Lay Imre, a ’70-es és ’80-as évek román-magyar kapcsolatáról Vincze Gábor, Wass Albertről Bartha József, az önálló állami magyar egyetemről Hantz Péter és Kovács Lehel, az 1940 és 1944-es honvédő harcokról Illésfalvi Péter, a felvidéki magyar életről Duray Miklós, Székelyföld etnikai térképéről Boér Hunor, a magyarság jogvédelmi harcáról Gaudi-Nagy Tamás. /(Ferencz): Nemzetpolitika, íjászat és nemzeti rock (EMI-tábor). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 5./
2006. augusztus 14.
Egy évtizede működik a Kárpát-medencében a Szent Istvánról elnevezett településeket tömörítő Szentkirály Szövetség, amely évente más-más helyszínen, rendszerint augusztus első felében rendezi meg találkozóját. Az idei rendezvényt augusztus 10-e és 13-a között tartották Csíkszentkirályon. Augusztus 12-én Csíkszentkirályon, a polgármesteri hivatal halljában felavatták Szent István mellszobrát, a zsögödi Fodor Botond Levente munkáját. A díszteremben tartott közgyűlésen Székely Ernő polgármester egy évre átvette a szövetség ügyintézését a tavalyi szervezőktől, az anyaországi Királyszentistván küldöttségétől. A továbbiakban a résztvevők megszavazták az udvarhelyszéki Székelyszentkirály hivatalos felvételét az egyesületbe Az ünnepségen jelen volt Mikola István volt magyar egészségügyi miniszter is, aki éppen átutazóban volt Csíkmindszent felé, ahol egész alakos Attila-szobor felállításának munkálatait készítik elő. A megbeszélések során felvetődött közös internetes honlap létrehozásának ötlete is. „Mivel egy ilyen portál elkészítése jelentős költségekkel jár, mi felvállaltuk, hogy egy évig a saját honlapunkon fogjuk összegyűjteni és frissíteni a szövetség többi tagjának az adatait” – mondta el Székely Ernő, Csíkszentkirály polgármestere. Hat erdélyi, két felvidéki és tizenegy magyarországi önkormányzat tagja a Szentkirály Szövetségnek, amely létrehozásának ötlete 1994-ben, Székelyszentistvánon született. Hivatalosan mindmáig nem sikerült bejegyeztetni a szervezetet. Ma Erdélyben tizenhárom település viseli a Szentkirály nevet, ezek közül csak Székelyszentistván esetében találunk közvetlen utalást az államalapító keresztnevére. /Jakab Lőrinc: Találkozás az államalapító nevében. = Krónika (Kolozsvár), aug. 14./ Botár László festészeti tárlatát tekinthették meg az érdeklődők. A községháza üléstermében tartották díszgyűlésüket a Szent Király Szövetséget alkotó települések küldöttei. Hangsúlyozták: országalapító nagy királyunk neve olyan kötelék, mely a szétszakítottság dacára is egybefűzi e települések lakóit. Leleplezték a községháza előtt felállított Szent István király szobrot, Botár László és Nagy Ödön képzőművészek alkotását. Felolvasták Mádl Ferenc volt köztársasági elnöknek az ünneplőkhöz írt levelét. Végül felavatták a falumúzeumot, s az ünnepi szentmise után megkoszorúzták a templom előtt álló Szent István király szobrát. /Kristó Tibor: Jubiláló Szentkirályok. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 14./
2006. augusztus 14.
Kiszely István professzor Szabadtéri kaszinónak nevezte az EMI-tábort, ahová azért ülnek össze a fiatalok, hogy a haza ügyeit megvitassák. S mert a Kárpát-medencei magyarság szülőföldje több országba is szakadt, a haza és a nemzet elválaszthatatlan ügyének megvitatása még inkább ilyen fórumok képzeletbeli falai közé költözik. Az Erdélyi Magyar Ifjak a nemzeti gondolkodásúak számára hirdették meg az összesereglést Gyergyószentmiklóson. A legtöbb előadás párbeszéddé alakult, a nemzeti sorskérdésekről beszélgettek. A második EMI-tábor mottóját olvasva ,,Aki magyar, velünk tart” bizonyára akadtak, akik finnyásan legyintettek: magyarkodó dilettánsok gyülekezete. /Ferencz Csaba: Szabadtéri kaszinó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 14./ Nagy sikert aratott Eva Maria Barki nemzetközi jogász a dél-tiroli autonómia megteremtésének folyamatáról tartott előadása a gyergyószentmiklósi EMI-táborban. Ők és az ügyük mellett kiálló anyaországuk a teljes önrendelkezést tűzték ki célul. Új nemzeti politikára van szükség érvelt az előadó -, aki szerint az eddigi kudarcokért a legnagyobb felelősség a magyar kormány(oka)t terheli. Az előadások és beszélgetések témái a csángókérdés, az önálló állami magyar egyetemért folytatott küzdelem, a délvidéki magyarság mindennapjai, emellett lélekbe maró volt Witner Mária halálra ítélt 1956-os szabadságharcos vallomása, amely a forradalom megtorlásának emberi dimenzióit tárta a hallgatóság elé. Az autonómia-kerekasztal résztvevői, Toró T. Tibor, Szilágyi Zsolt, Gazda Zoltán és Ferencz Csaba átfogó képet adtak az autonómiatörekvések sikereiről és kudarcairól. A vita résztvevői egyetértettek abban, hogy a hazai magyar közélet válságban van, politikai képviselete kudarcot vallott. A továbblépést egy olyan új közmegegyezésben látják, amely elhozza az ,,egypártrendszer” felszámolását, megteremti az önrendelkezési jog érvényesítésért a cselekvési együttműködést. A vasárnap áhítat Böjte Csaba atya gondolataival indult, és olyan neves személyiségek tartottak előadást, mint Kiszely István antropológus. Kiszely szerint a ,,hivatalos” történettudomány még ma is tévesen azt állítja, hogy gyűjtögető pogány hordaként jöttek a magyar törzsek a Kárpát-medencébe, holott immár írott ázsiai források is igazolják, hogy a honfoglalók és elődeik rendkívül gazdag kultúrával, hitvilággal rendelkeztek. Dr. Gaudi-Nagy Tamás, a két évvel ezelőtt életre hívott Nemzeti Jogvédő Alapítvány ügyvezetője a jogi eszközök lehetőségeit vázolta. Szerinte minden magyarellenes cselekedet miatt jogi úton is elégtételt kell szerezni, ennek érdekében hozták létre és bővítik a szakmai hátteret biztosító intézményes keretet. A tábor vendége volt Rácz Sándor ’56-os hős. Nemzetpolitikai kerekasztalra került sor, amelyen Borbély Imre, Lezsák Sándor, Mikola István, Molnár Tamás, Gergely István a radikális fellépés fontosságát hangsúlyozták. A tábor szervezői zárónyilatkozatot is megfogalmaztak. ,,1990 óta folyamatosan azt kell látnunk, hogy egyik nép a másik után kapta meg a követelt önrendelkezési jogot: a németek, észtek, litvánok, lettek, horvátok, szlovákok, szlovének, montenegróiak, és a közeljövőben Koszovó is függetlenné válik. A magyarságnak autonómiát sem akarnak adni.” Ezért az EMI szerint az egész Kárpát-medencében ,,meg kell kérdezni a népet mint az önrendelkezési jog birtokosát, hogy döntse el, milyen politikai és jogi formában akar élni”. ,,Ennek érdekében aláírásgyűjtést, illetve ott, ahol kívánatos, népszavazást kell kezdeményezni” – áll a zárónyilatkozatban, amely egyben felhívás ,,minden magyar érdekképviselethez, minden magyar párthoz, az egyházakhoz, a civil szervezetekhez, a közéleti személyiségekhez, de elsősorban a magyar kormányhoz, hogy támogassák és segítsék ezt a kezdeményezést, amelynek eredményét a Vox Hungarica nevű központ szervezésében minden illetékes országos és nemzetközi fórum és szervezet elé fogjuk terjeszteni”. /(Ferencz): Önrendelkezés mint alapvető jog (EMI-tábor). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 14./
2006. november 2.
Egyre nagyobb gondot okoznak Gyergyószentmiklós városvezetésének azok a roma családok, amelyek engedély nélkül költöznek be az önkormányzati tulajdonban lévő elhagyott ingatlanokba. Nemrég a csendőrök segítségével lakoltattak ki a hadsereg egykori istállóiban és lőszerraktáraiban meghúzódó csoportot. Az önkormányzati tulajdonba került ingatlanok egyikében már gyergyószentmiklósi személyi igazolvánnyal rendelkező romák laktak, ők fordultak panaszlevéllel Pap József polgármesterhez. Azt kérték: akadályozza meg az éjszakai órákban is hangoskodó, az egyébként is romos épületeket még inkább tönkretevő „idegen cigányok” beözönlését. Az elöljáró felkérésére október 28-án csendőrök szálltak ki a helyszínre kilakoltatni a törvénytelenül odaköltözött romákat. Először csak kimentek, és felszólítottuk őket, hogy távozzék az épületből, akinek nincs lakásengedélye. Amikor másodszor mentek ki ellenőrzésre, hegyezett végű botokkal felfegyverkezve fogadták őket, akkor már gumibottal és könnygáz bevetésével léptek fel a támadó romák ellen. A gyergyószentmiklósi roma lakosságnak nincs legitim, mindenki által elismert képviselője. Sem Zsigmond Andrást, a polgármesteri hivatal roma ügyekkel foglalkozó referensét, sem a Romapárt (Partida Romilor) nevű szervezet által kinevezett Mikola Istvánt nem ismerik el képviselőjüknek. /Jánossy Alíz: Csendőrök lakoltatták ki Gyergyószentmiklóson az önkényes területfoglalókat. = Krónika (Kolozsvár), nov. 2./
2007. március 13.
Megemlékezéssel és történelmi vetélkedővel egybekötött ünnepség keretében adták át március 11-én, vasárnap Kalotaszentkirály – Zentelkén a Gyarmathy Zsigmond ösztöndíjakat. A jeles esemény vendége volt Mikola István magyarországi országgyűlési képviselő, akinek ősei egykor Kalotaszegen éltek. Póka András György helyi polgármester köszöntötte elsőként a népes közönséget. Mikola István beszédében hangsúlyozta: az ünnepek feltöltik a lelket energiával. Ilyen alkalomnak kellene lennie az 1848. március 15-ére való emlékezésnek is. – Négy olyan energiaforrás létezik, ami visszapótolhatná a történelmi tragédiák okozta veszteségeket. Az egyik a nemzeti együvé tartozás, identitástudat jelentőségében áll, a másik a szolidaritás, egymásért való felelősség tudatosítása, a harmadik a család, ami az öröm és lelki energiák legnagyobb forrása, valamint annak a hite, hogy képesek vagyunk változtatni, és egymásra találni – magyarázta. Máté András, az RMDSZ parlamenti képviselője a jelenlegi politikai helyzetre reflektált: március 15-e hibájából sajnos nem tanultunk. Most is széthúzás van: a magyarság kétfelé oszlik. De amikor itt vagyok, úgy érzem, hogy egy olyan közösség áll mögöttem, amellyel lehet együtt jövőt építeni – mondta. A kalotaszentkirályi Ady Endre Általános Iskola V–VIII. osztályos diákjai verses-zenés összeállítással léptek fel. A Kiss B. Attila és Okos Márton által alapított Gyarmathy Zsigmond ösztöndíjat öten vehettek át. A többi pályázó Várnagy Enikő helytörténeti olvasókönyvével lett gazdagabb. /Dézsi Ildikó: Emlékezés a szabadság hőseire. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./
2007. április 3.
A Fidesz szerint április 1-jével minden idők legnagyobb kórházrombolása kezdődött – jelentette ki Mikola István, az ellenzéki párt szakpolitikusa. Mikola István azt mondta, 5500-6000 egészségügyi dolgozó és 1000-1500 orvos keres új állást, 16 000 aktív kórházi ágy szűnt meg, 12-14 kórház megszünteti az aktív betegellátást, 70-80 intézményt ,,padlóra küldött” az Egészségügyi Minisztérium, három kórházat, a svábhegyi gyermekkórházat, a Schöpf-Merei Anyavédelmi Központot és az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet pedig bezárják. A politikus azt mondta, ez utóbbi bezárása mögött a Szcientológiai Egyház áll, amely a napokban megjelent folyóiratában ,,globális támadást” intézett a pszichiátriai szakma ellen, személyesen megfélemlítve a pszichiátereket. /Minden idők legnagyobb kórházrombolása kezdődött. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 3./
2007. augusztus 24.
A Fidesz Sólyom László köztársasági elnök közbenjárását kéri annak érdekében, hogy az egészségügy eddig elért színvonaláról ne lehessen visszalépni, mondta el Mikola István, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának fideszes alelnöke. A kormány állítsa le az egészségbiztosítás jövőjéről a kulisszák mögött folyó tárgyalásokat! – tette hozzá. A politikus úgy vélte, az egészségbiztosítás, a társadalombiztosítás átalakítása nem lehet a koalíciós partnerek közötti, színfalak mögötti alkudozás eredménye. Közölte: a társadalombiztosítás tízmillió ember és a mindenkori hatalom között kötött megállapodás. /Az államfőhöz fordul a Fidesz. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./
2008. augusztus 20.
Az MVSZ-elnöki tisztségre harmadszor is pályázó Patrubány Miklós maradt a Magyarok Világszövetségének elnöke, miután Budapesten a Magyarok VII. Világkongresszusa augusztus 19-i tisztújító közgyűlésén megszerezte a küldöttek többségének bizalmát. A kolozsvári származású Patrubány Miklósnak végül hivatalosan nem volt kihívója: a nyolcvanas évek óta Budapesten élő, marosvásárhelyi születésű Kvacskay Károly szándékai ellenére nem indulhatott, mert jelölésének módjában az MVSZ vezetősége kifogásolnivalót talált. Korábban már Patrubány is hangsúlyozta: önjelöltnek tartja Kvacskayt, mivel – mint fogalmazott – „senki sem támogatja”. Kvacskay, akit jelöltségének bejelentése után menesztettek a Semmelweis utcai ingatlant hasznosító Pax Pannoniae Vagyonkezelő Kft. igazgatói tisztségéből – a magyarországi sajtóban azzal vádolta meg Patrubányt, hogy százmillió forintos kölcsönt vett fel a Fordulat címmel megszervezett világkongresszus rendezésére, és a bankkölcsönre az MVSZ Benczúr utcai ingatlanával állt jót, amelyet így a szervezet el fog veszíteni. Korábban felmerült elnökjelöltként Mikola István fideszes politikus neve is, de az Orbán-kormány volt egészségügyi minisztere nem vállalta a jelöltséget. Az újraválasztásra pályázó Patrubány kortesbeszédében úgy fogalmazott: „azt szeretnénk, hogy az MVSZ immár nyolc éve tartó kikezdése, rossz hírének keltése, politikum általi marginalizálása ezzel a világkongresszussal bizonyítsa be a világ magyarságának, hogy megérdemli a köz szolgálatának elismerését”. Kifejtette, harmadik mandátumának legfontosabb célkitűzése lesz a külhoni magyar állampolgárság győzelemre vitele. Mint ismeretes, 2004-ben az MVSZ kezdeményezte a határon túli magyarok kettős állampolgárságára vonatkozó, december 5-én megtartott népszavazást, amely nem érte el célját. /Salamon Márton László: Elmaradt a „fordulat” az MVSZ-ben. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./
2009. január 19.
Az ökuménia és határok feletti szellemiség jegyében gyűltek össze Érd és Nyíradony után Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) székházának dísztermében a harmadik Van kiút... elnevezésű fórum résztvevői. A magyarság felekezeteken átívelő lelki kohéziójáról szóló konferencia előadói között volt Weisz Péter, a Barankovics István Izraelita Műhely elnöke, Tasó László, Nyíradony polgármestere, Papp Lajos szívsebész, Radnóti Zoltán főrabbi, Kiss Rigó László Szeged-csanádi római katolikus megyés püspök, Mészáros Kálmán, a Magyarországi Baptista Egyház elnöke, Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök és Szeverényi János, az evangélikus misszió vezetője. Az előadók mindegyike a magyar társadalom morális válságáról értekezett, és az Istenhez való fordulásban, illetve a konzervatív értékek megerősítésében látták a kiút lehetőségét. Weisz Péter bejelentette: a Barankovics-műhely a Szent István és az Október 23. Alapítvánnyal együtt 300 ezer forintot ajánl fel a csángó gyermekek magyar nyelvre taníttatására. Jókai Anna írónő a konzervativizmus és az Istenhez való visszatérés fontosságát hangsúlyozta, Bene Éva, a Magyar Konzervatív Alapítvány képviselője pedig a Magyarországon zajló indirekt népirtásról beszélt, melyre egy esetleges „transzszilván transzfúzió” jelenthet megoldást. Mikola István volt egészségügyi miniszter az identitást, a szolidaritást, a családot és a hitet jelölte meg mint a nemzet lelki energiája visszanyerésének módját. Tempfli József megyés püspök az összetartás fontosságát, Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök pedig azt hangsúlyozta: ideje lenne véget vetni az önsajnálatnak, „könnyekből nem lehet jövőt építeni. ” Szöőr Anna, az Október 23. Alapítvány vezetője a „vörös deviancia” elleni harc fontosságáról beszélt, Szeverényi János, az evangélikus misszió vezetője szintén a hit fontosságáról ejtett szót, majd zárszavában Székelyhídi Ágoston közíró, az 1956-os Kárpát-medencei Emlékbizottság nevében arra hívta fel a figyelmet, hogy a 15 millió magyar ma már valójában körülbelül 13,6 millió. /Fried Noémi Lujza: Ökumenikus konferenciát szerveztek Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), jan. 19./ Világi és egyházi meghívottak fejtették ki álláspontjukat, megoldási lehetőségeket villantva fel a nemzetfogyás megállítására a Van kiút konferenciasorozat harmadik állomásán. Jókai Anna írónő elmondta, hogy ha spirituális gyökereinket elveszítjük, még a jó szándékú politikai cselekedet is meddő marad. Tőkés László püspök a határokon átívelő szellemi kapcsolat megnyilvánulásaként jellemezte a találkozót. Mikola István volt egészségügyi miniszter kifejtette, a nemzet legnagyobb gondja, hogy elfogytak kollektív tudattalanjából a nemzeterősítő energiák, a neoliberális irányzat éppen ezeket az alapvető értékeket kezdte ki. Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök az összetartásban látta a megmaradást, míg Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök arra figyelmeztetett, hogy könnyekből nem lehet jövőt teremteni, ezért ideje felhagyni az önsajnálattal. /D. Mészáros Elek: Kiútkeresés táblaavatóval. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./
2009. június 19.
Első alkalommal szervezik meg a Partiumi Híd Fesztivált Kökényesden. A partiumi fiatalok által szervezett ifjúsági tábor mottója egy Wass Albert-idézet: „Az igazak jövendőjét a lélek és a szellem ereje formálja…” A Kökényesden rendezendő első nemzeti ifjúsági tábor időpontja július 9-13. A rendezvény fővédnöke Mádl Ferenc, Magyarország volt köztársasági elnöke és Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, EP-képviselő. Az ötnapos Fesztivál főszervezője és programfelelőse Krakkó Rudolf, a Szatmári Híd Egyesület vezetője. A cél a nemzettudat erősítése, a nemzeti önbecsülés visszaszerzése, továbbá szoros kapcsolatok kialakítása és ápolása más – nemzetünkért tenni akaró – szervezetekkel, és történelmi egyházakkal. Naponta irodalmi, történelmi, kulturális előadásokat hallgathatnak majd a fesztivál résztvevői. Az előadók között található Raffay Ernő, Takaró Mihály és Vekov Károly történészek, Tőkés László EP-képviselő, Gergely István, a csíksomlyói „Árvácskák” vezetője, Mikola István politikus. Lesz néptáncbemutató, borkóstoló, horgász- és halászléfőző verseny is. A fellépő zenekarok között ismert magyarországi előadók is lesznek. /Híd Fesztivál Kökényesden. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 19./
2009. július 22.
Első alkalommal szervezték meg a Partiumi Híd Fesztivált július közepén a Szatmár megyei Kökényesden. Krakkó Rudolf, a Szatmári HÍD Egyesület vezetője és a Fesztivál főszervezője elmondta: az a szándék vezérelte, hogy működésével az egyesület elősegítse a magyarságtudat erősítését, a nemzeti önbecsülés visszaszerzését. Ennek szellemében alapították szatmárnémeti fiatalok a szatmári HÍD Egyesületet 2003 márciusában. Az ötnapos nemzeti tábor nyitó előadását Raffay Ernő történész tartotta. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke Lesz-e magyar önrendelkezés Erdélyben? címmel tartott előadást. Mikola István, a volt polgári kormány minisztere a leendő polgári kormány megújulási lehetőségeiről, feladatairól beszélt. Bethlen Farkas, Verőce polgármestere a történelmi Bethlen család megpróbáltatásairól, valamint a virágzó Verőce kulturális, gazdasági életéről, eredményekről, és tervekről szólt. Mit vétettem ellenetek, urak? Mit vétett az én népem? címmel Wass Albert életéről, életművéről” tartottak előadást Takaró Mihály és Vekov Károly professzorok, valamint Bartha József református lelkész. Gergely István, Tiszti Mikor Csíkból elindultam Csíkba... címmel beszélt az árvaházak nehéz helyzetéről. Vona Gábor, a Jobbik elnöke is beszélt. Brády Zoltán, az épp húsz esztendős Kapu főszerkesztője Eduardóra, a lap nemrég tragikus körülmények között elhunyt főmunkatársára emlékezett. A médiakerekasztal képviselői Kubinyi Tamás, M. Szabó Imre, Takaró Mihály, Brády Zoltán, és László György Frigyesy Ágnes moderálása mellett elemezték a médiamanipuláció problematikáját. Krakkó Rudolf bízik abban, hogy jövőre ismét megszervezik a Partiumi Híd Fesztivált. /Frigyesy Ágnes: Partiumi Híd Fesztivál Kökényesden. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 22./
2010. március 4.
Tanulmányi és Innovációs Központot avattak
Marosvásárhely – A Romániai Magyar Orvos és Gyógyszerész Képzésért Egyesület Tanulmányi és Innovációs Központot avatott Marosvásárhelyen.
A központ, magyarországi egyetemekkel, hazai és határon kívüli tudományos intézményekkel, civil szervezetekkel együttműködve szeretné rendszeresíteni a magyar nyelvű orvosi és gyógyszerészeti továbbképzést.
A megnyitó vendége volt Mikola István Magyarország volt egészségügyi minisztere, a Magyar Egészségügyi Társaság elnöke, aki kérdésre válaszolva elmondta, jó a kapcsolata a marosvásárhelyi, az erdélyi egészségügyi szakemberekkel. Rámutatott, „Amióta a határok megnyíltak sokat járunk át Csíkba, Gyergyóba, de sokat járunk Kolozsvárra is… Mi hívei vagyunk annak, hogy ki kell használni azt a lehetőséget amit az európai közösség ad, nem sokat ad nekünk az európai közösség anyagiakban meg gazdaságban meg piacban, ez egy kis csalódás számunkra de az egy eufórikus élmény, hogy a magyar-magyar nemzeti együttműködés az kiteljesedhet és minden jóérzésű magyar polgárnak ezt ki kell használni”.
„Azt mondom az orvoslás az egy spirituális tevékenység és annak igazán csak egy kultúrának az ismeretében, az identitásnak, az önazonosság tudatnak a megélésében lehet művelni. Egy orvos egy más kultúrában, más közegben nem tud igazán dolgozni. Tudom, mert az Egyesült Államokban, Belgiumban is dolgoztam és bizony kin volt mert nem tudtam a beteget azzal a holisztikus megközelítéssel kezelni amivel Magyarországon tettem vagy teszem, nevezetesen, hogy a lakóhelyén, a közösségében, a saját kultúrájában tudom a betegségét is értelmezni. Ez egy nagyon fontos része az orvoslásnak és itt ebben a kezdeményezésben azt csodálom, hogy rádöbbentek arra, hogy az anyanyelvnek a művelése, az egyűvé-tartózás megélése, az identitás elmélyítése az feltétele a hatékony, jó eredményű gyógyításnak”, mondta Mikola István a Tanulmányi és Innovációs Központ kapcsán.
A Központ, a Katolikus Egyházhoz tartózó Deus Providebit Ház első emeletén, három nagy- hatvan férőhelyes- előadóteremben és egy irodahelységben folytatja tevékenységét. Az idén közel kilencven vendégoktatót várnak, harminc oktató a helyszínen hatvan oktató pedig videokonferencia segítségével tartja majd meg előadásait. Forrás: erdon.ro
Marosvásárhely – A Romániai Magyar Orvos és Gyógyszerész Képzésért Egyesület Tanulmányi és Innovációs Központot avatott Marosvásárhelyen.
A központ, magyarországi egyetemekkel, hazai és határon kívüli tudományos intézményekkel, civil szervezetekkel együttműködve szeretné rendszeresíteni a magyar nyelvű orvosi és gyógyszerészeti továbbképzést.
A megnyitó vendége volt Mikola István Magyarország volt egészségügyi minisztere, a Magyar Egészségügyi Társaság elnöke, aki kérdésre válaszolva elmondta, jó a kapcsolata a marosvásárhelyi, az erdélyi egészségügyi szakemberekkel. Rámutatott, „Amióta a határok megnyíltak sokat járunk át Csíkba, Gyergyóba, de sokat járunk Kolozsvárra is… Mi hívei vagyunk annak, hogy ki kell használni azt a lehetőséget amit az európai közösség ad, nem sokat ad nekünk az európai közösség anyagiakban meg gazdaságban meg piacban, ez egy kis csalódás számunkra de az egy eufórikus élmény, hogy a magyar-magyar nemzeti együttműködés az kiteljesedhet és minden jóérzésű magyar polgárnak ezt ki kell használni”.
„Azt mondom az orvoslás az egy spirituális tevékenység és annak igazán csak egy kultúrának az ismeretében, az identitásnak, az önazonosság tudatnak a megélésében lehet művelni. Egy orvos egy más kultúrában, más közegben nem tud igazán dolgozni. Tudom, mert az Egyesült Államokban, Belgiumban is dolgoztam és bizony kin volt mert nem tudtam a beteget azzal a holisztikus megközelítéssel kezelni amivel Magyarországon tettem vagy teszem, nevezetesen, hogy a lakóhelyén, a közösségében, a saját kultúrájában tudom a betegségét is értelmezni. Ez egy nagyon fontos része az orvoslásnak és itt ebben a kezdeményezésben azt csodálom, hogy rádöbbentek arra, hogy az anyanyelvnek a művelése, az egyűvé-tartózás megélése, az identitás elmélyítése az feltétele a hatékony, jó eredményű gyógyításnak”, mondta Mikola István a Tanulmányi és Innovációs Központ kapcsán.
A Központ, a Katolikus Egyházhoz tartózó Deus Providebit Ház első emeletén, három nagy- hatvan férőhelyes- előadóteremben és egy irodahelységben folytatja tevékenységét. Az idén közel kilencven vendégoktatót várnak, harminc oktató a helyszínen hatvan oktató pedig videokonferencia segítségével tartja majd meg előadásait. Forrás: erdon.ro
2010. március 21.
Az Igazság Fáklyás Menete
Mintegy másfélezren gyűltek össze a marosvásárhelyi Kultúrpalota előtt 2010. március 19-én, pénteken este, hogy a húsz évvel ezelőtti marosvásárhelyi Fekete Márciusra emlékezve részt vegyenek az Igazság Fáklyás Menetén.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), Tőkés László EP-képviselő irodájaés a Pro Europa Liga (PEL) által szervezett megmozduláson Kincses Előd ügyvéd, egykori marosvásárhelyi vezető magyarul, míg Smaranda Enache, a PEL társelnöke románul olvasta fel a szervezők Felhívását, amelyet Traian Băsescu államfőhöz, Emil Boc miniszterelnökhöz és Laura Codruţa Kövesi főügyészhez intéztek.
A húsz éve történt marosvásárhelyi pogromkísérlet kapcsán a Felhívás szövegezői rámutatnak: a civil társadalom, az erőszak áldozatai és a sajtó többszöri sürgetése ellenére az 1990. márciusi marosvásárhelyi eseményekről az igazságot ma sem ismerjük, ahogy nem ismerjük a teljes igazságot az 1989. decemberi forradalomról sem és az azt követő bányászjárásokról sem, mivel az igazságszolgáltatás a mai napig nem volt hajlandó feltárni az akkori történéseket. Mint megfogalmazzák: a tények fel nem tárása és a bűnösök meg nem nevezése miatt – húsz év után is – a magyar közösségre igazságtalanul rásütik a kollektív bűnösség fájdalmas bélyegét és ez egy demokratikus társadalomban elfogadhatatlan. Épp ezért a Felhívás támogatói kérik azoknak az azonosítását, akik eldöntötték és megszervezték a felfegyverzett parasztok Marosvásárhelyre való beszállítását, akik megszervezték a népi milíciákat és a székelykocsárdi állomásig szállították azokat a bányászokat, akiket a marosvásárhelyi polgárok ellen akartak bevetni, valamint azoknak az azonosítását, akik Zalatnán és a Mócok földjének más helyiségeiben mozgósítottak azért, hogy az ottani lakosságot Marosvásárhelyre szállítsák.
„Kérjük, hogy a hatályos törvényeknek megfelelően mindazokat büntessék meg, akik 1990. március 19-én értelmi szerzői voltak az RMDSZ, NKDP és NLP székházai megtámadásának és feldúlásának, az ezeket védő marosvásárhelyi polgárok súlyos bántalmazásának, illetve akik egy napra rá, március 20-án megszervezték a Marosvásárhely főterén békésen tüntető polgári lakosság elleni erőszakos megnyilvánulásokat” – áll a dokumentumban.
A Felhívás felolvasása után a fáklyásmenet résztvevői – jelentős karhatalmi biztosítás mellett – a volt RMDSZ-székházhoz vonultak, ahol Tőkés László püspök románul, illetve Kecskés Csaba marosvásárhelyi unitárius esperes magyarul mondta el a Miatyánkot. Az emlékezők innen Sütő András és Jakabffy Attila sírjához vonultak, és a kegyelet gyertyái mellett nemzeti imáinkkal tisztelegtek a marosvásárhelyi hősök előtt.
Közös múlt, közös jövő
A Szeretet Márciusa elnevezésű rendezvénysorozat másnapján délelőtt 10 órától kezdődött a „Közös múlt, közös jövő – otthon, Európában” című konferencia, amelyen házigazdaként Kali István, a maros-megyei EMNT elnöke köszöntötte a Deus Providebit Tanulmányi Ház konferenciatermét zsúfolásig megtöltő résztvevőket.
Tőkés László EP-képviselő, a rendezvénysorozat kezdeményezőjeként megnyitó előadásában abbéli reményét fogalmazta meg, hogy „emlékezésünk békévé oldja a múltat”. Mint mondta: a közös rendezvény a megbékélést szolgálja, ilyen értelemben köszönetet mondott a PEL-nek és kiemelten Smaranda Enache emberjogi harcosnak, valamint Kincses Előd „egykori és jelenlegi ügyvédjének”, hiszen szomorú aktualitás, mutatott rá Tőkés, hogy a marosvásárhelyi bíróságokon Kincses Előd képviseli a Ștefan Gusă tömeggyilkos tábornok szobrának felállítását megakadályozni kívánó keresetüket. Az EMNT elnöke ugyanakkor hiányérzetének is hangot adott, amiért az RMDSZ nem vállalt közösséget ebben a rendezvénysorozatban. Elismeréssel említette a Bernády György Alapítvány által készíttetett tizenkét órás dokumentumfilmet, amely érdemben hozzájárul a múltfeltáráshoz, talán sikerül leépíteni az épp húsz évvel ezelőtt erőszakolt sztereotípiákat, jelentette ki az egykori temesvári lelkipásztor, mint ahogyan a román közszolgálati televízióban sugárzott háromrészes filmsorozat is ezt a célt szolgálja.
Ugyanakkor nem hallgathatjuk el azokat a megnyilvánulásokat sem, amelyek a román szélsőségek köreiből indulnak, és a magyar veszély újbóli feljátszásával gyakorlatilag az önigazolást keresnek. A püspök ezzel a szombatra, épp március 20-ra tervezett maroshévízi román nagygyűlésre utalt, és amint megfogalmazta: a szeparatizmus vádját már megint azért veszik elő, hogy az egységes székelyföldi régió tervét ellehetetlenítsék.
1989, Temesvár: a hiteles forradalmat jelenítette meg – jelentette ki az erdélyi EP-képviselő. Ezzel szemben – „Temesvár szellemével” ellentétesen – 1990 márciusának Marovásárhelyét „Ceuşescu kísértete” járta be. Temesvár szolidaritáson, tolerancián és szereteten alapuló összefogását a gyűlöletre és a mondvacsinált ellenségképre alapozott „ellenforradalom” törte meg.
A biztató kezdet – Temesváron a bűnösök elleni per, a Temesvári Kiáltvány, a Nemzeti Megmentési Front kisebbségbarát nyilatkozata stb. – után a rendszerváltozást eltérítették, mondta a püspök. A gyűlölet forgatókönyve a marosvásárhelyi Fekete Márciusba torkollott: nem interetnikai konfliktusról kell beszélnünk, hangsúlyozta Tőkés, hiszen nem egy szimmetrikus viszonyról volt szó: inkább agresszorokról és áldozatokról van szó. Mindezt azért tervezte meg a volt kommunista nómenklatúra, hogy visszatérhessen a hatalomba a Szekuritáté, berendezkedtek a posztkommunista erők, elindultak az első „szabad” parlamenti választáson – végezetül a kommunistáknak és a titkosszolgálatnak sikerült átmentenie a hatalmukat. Ma, Marosvásárhelyen nem egyedi megemlékezést tartunk, hívta fel a figyelmet az EMNT elnöke, hanem az egész térségünket sújtó, a volt szovjet tömb országaiban két évtizede tartó visszarendeződés ellen, a posztkommunista struktúrák továbbélése ellen tiltakozunk.
A rendszerváltozást folytatnunk kell, szögezte le Tőkés László, az 1989-ben elkezdődött folyamat eredeti szellemében harcoljunk a jóvátételért, azonosítsuk a bűntettek elkövetőit, vonjuk felelősségre őket. Nemzetközi példák egész sora mutatja, hogy bő két évtized után immár Európa is képes szembenézni a kommunizmus örökségével, az Európa Tanács, az Európai Parlament, az Európai Néppárt elítélték a bűnös rendszert, illetve a volt kommunista blokk országainak múltfeltáró intézetei képviselőinek prágai tanácskozásán még egy nemzetközi büntetőbíróság felállításának igénye is megfogalmazódott. De a nemzeti kormányoknak is megvan a saját felelősségük a kommunista múlttal való őszinte szembenézés tárgykörében – ezt a cél kívánja szolgálni a konferencia is, zárta beszédét Tőkés László.
Smaranda Enache köszöntő beszédében többek között felvillantotta Kincses Előd és az ő közös sorsát: 1990 márciusa után mindkettőjüket közellenségnek kiáltották ki, őt munkahelyéről is eltávolították, illetve megakadályozták, hogy mindketten elinduljanak a rákövetkező parlamenti választáson. A PEL társelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy mennyire fontos a civilszféra hozzájárulása a múltfeltáráshoz: ezért szervezték a fáklyásmenetet, és ezért is nagy öröm, hogy a konferencián a magyarok mellett részt vesznek román és zsidó történészek is. Az emberjogi harcos rámutatott: a nemzeti kisebbségek jogaiért, külön tekintettel a magyar közösségre továbbra is ki kell állni, mert az erdélyi magyarságot történelmi múltja miatt ez megilleti, másfelől a kisebbségek ezt igénylik is.
Kincses Előd köszöntőjét azzal a kérdéssel indította: eljutottunk-e a Fekete Márciustól a Szeretet Márciusáig? Az egykori marosvásárhelyi vezető szerint a szeretet márciusa még vágyálom, előíró jellegű jövőkép, akárcsak a tízparancsolat. Épp azért, mert a román és magyar közösség a maga két külön világát építi, számára nagyon disszonánsnak tűnik, jelentette ki az ügyvéd, hogy RMDSZ nem vett részt a fáklyás felvonuláson, mint ahogyan a román pártok sem. „Annak idején nem UDMR-ét alapítottunk, hanem RMDSZ-t, és szeretnénk, ha így is viselkedne” – mondta az egykori marosvásárhelyi hős, akit a fekete március után emigrációba kényszerített az akkori román hatalom.
A megnyitó előadások után Korpos Dalma, Tőkés László kolozsvári irodájának vezetője felolvasta Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövetének levelét, Gróh Gáspár, Mádl Ferenc kabinetvezetője az egykori köztársasági elnök üzenetét tolmácsolta. Király Károly egykori erdélyi magyar politikus is levelet intézett a résztvevőkhöz, amelyben egyebek mellett ezt írta: „A márciusi események nem spontán, nem román-magyar ellentétekből születtek, hanem mesterségesen táplált, szervezett és kirobbantott hatalmi, kormányzati eszközökkel támogatott, tragikus események voltak. Emlékeinkből kitörölni nem szabad, a múltat megváltoztatni nem lehet. De ha kellő tisztelettel és alázattal viszonyulunk hozzá, útravalóul adhatjuk a levont tanulságokat gyermekeink és unokáink részére.”
Ezután az EMNT által meghirdetett „Családom fekete márciusa” című, esszé– vagy interjú-pályázat nyerteseinek adta át a díjakat Farkas Márta zsűrielnök. A középiskolás diákok és egyetemi hallgatók által beküldött pályaművek közül III. helyet Kusztos Dávid, a marosvásárhelyi Református Kollégium IX. osztályos tanulója, a II. díjat Dénes Hunor Levente, volt Bolyais diák, II. éves joghallgató, ezzel egyenértékű különdíjat Simon Alíz Tímea, a Művészeti Líceum tanulója, míg a fődíjat Szabó Dániel, II. éves egyetemi hallgató nyerte el.
A marosvásárhelyi magyarok mellett harcoló, emiatt igazságtalanul bebörtönzött és üldözött magyarok és magyar-cigányok helytállásukért nemrégiben a Terror Házában megkapták a Petőfi emléklapot – a konferencián pedig Bajnai Gordon miniszterelnök levélben értesítette őket, hogy a Kisebbségekért Díjat adományoz nekik, miután jogszabály-módosítással azt külhoniakra is kiterjeszti. A díjakat Balog Zoltán, a Fidesz országgyűlési képviselője, a Magyar Országgyűlés Emberjogi Bizottságának elnöke és Schmidt Mária, a Terror Házának igazgatónője adta át Lőrincz Józsefnek, Szilágyi Józsefnek, Sütő Józsefnek. Puczi Béla érdemeit post mortem ismerhetjük csak el, az ő díját felesége, Puczi Mária vette át. További posztumusz elismerésben részesült: Szilveszteri Kis Péterés Tóth Árpád – hozzátartozóik annyi sérelmet és megaláztatást szenvedtek el 1990 márciusa utáni két évtizedben, hogy sem a budapesti díjátadóra, sem Marosvásárhelyre nem jöttek el, nevükben Baricz Lajos marosszentgyörgyi plébános vette át a díjat.
Az ünnepélyes díjátadókat követően két tömbbe csoportosítva került sor a konferencia előadásaira. Balog Zoltán a teológiában ismert „helyettes elégtétel” fogalmából indult ki. Helyettes elégtételről akkor beszélünk, amikor nekünk kellene valamiért helytállnunk, felelősséget vállalnunk – de nem tesszük, viszont van valaki, aki ezt helyettünk megteszi. A fideszes politikus rámutatott: Közép-Kelet-Európában ez gyakorta előfordul, és nagy dolog, hogy vannak olyanok, akik képesek erre. A marosvásárhelyi roma hősök példáját azért tartotta fontosnak, mert a roma-probléma egész Európa számára egyre akutabbá válik, és a rengeteg – politikai manipuláció eszközeként felhasznált – negatív példa mellett szükségünk van a pozitív példák felmutatására. Ez a mi felelősségünk, jelentette ki Balog, ezeket a példákat kell mindig szembeállítanunk azokkal, akik minket akarnak szembeállítani.
Az első előadássorozatban felszólalt Wiliam Totoc, berlini újságíró, számtalan tanulmány és könyv szerzője, aki az „Egy fiatal harcos portréja” című filmet esettanulmányként bemutatva a feléledő román szélsőséges mozgalmakról beszélt, elítélve a múlt misztifikálását és a nacionálkommunizmus meghosszabbítását.
Matuska Márton délvidéki újságíró arról a „csodáról” beszélt, hogy Trianon után 90 évvel egy magyar ember felszólalhat a szerb parlamentben, Boros Zoltán televíziós szakember a Marosvásárhelyen húsz évvel ezelőtt létrejött, mesterségesen táplált „tömeges pszichózis” rejtelmét boncolgatta. A média felelősségét hangsúlyozta Éhn József, a Társaság a Kárpát-Medencei Magyarságért elnöke is. Dr. Ábrám Zoltán, a marosvásárhelyi események résztvevőjeként emlékeit elevenítette fel, és rámutatott: „Húsz év eltelt, és ma már egészséges összegzést végezve szükség szerint önkritikusnak kell lennünk. További kérdéseket kell feltennünk magunknak. Miért fogyunk napról napra, és miért csökken a magyar emberek közötti szolidaritás? Miért nem tudunk olyan értékrendet teremteni a sorainkban, amely a krisztusi szeretetre épül? […] Miért nem tanultunk eleget 1990 fekete márciusából?”
Hozzászólásában Tófalvi Zoltán történész a hiteles adatok nyilvánosságra hozatala mellett érvelt, míg Mircea Suhăreanu a Pro Europa Liga részéről Marosvásárhely fokozatos elrománosítása mellett tanúskodott.
A konferencia második paneljét Schmidt Mária történész előadása vezette fel, aki párhuzamot vont a 2006. őszén történt budapesti eseményekkel. A Terror Háza vezetője véleménye szerint 2006-ban is a hatalom provokálta az embereket. Tanulságként megfogalmazta, hogy a provokációt mindig és mindenkor le kell leplezni. A történész at kérteTraian Băsescu államfőtől, hogy tegye meg azokat a gesztusokat, amelyekkel a Fekete Március sebeit be lehetne gyógyítani.
Gabriel Andreescu bukaresti emberjogi harcos felhívta a figyelmet arra, hogy a tragédián túl léteznek olyan momentumok, amelyekről nem beszéltünk eddig. 1990 márciusa után a magyar kérdés olyan szinten tevődött fel, amelyhez az addigi kurzuson szocializálódott román értelmiségek nem szoktak hozzá.. A központosító, homogenizáló államszemlélet addig nem engedte meg, hogy a kisebbségi kérdést érdemben feltegyék, mutatott rá a szakember. A zsidók nélküli antiszemitizmus kérdését leválasztva a problémakörről, Andreescu szerint a kisebbségek mai napig egyfajta provokációt jelentenek a többségi, homogén nemzetben gondolkodók számára. A másfélmilliós magyar közösségnek saját kultúrája van, érvelt a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó professzor, teremtő módon járulnak hozzá az ország életéhez. Ezért a jövő nagy tétje a magyar régiók létrejötte lesz.
Balog Zoltán rövidre fogott előadásában a konferencia mottójaként választott tételt boncolgatta, mely szerint a jövő csak igazságra épülhet. A politikus kijelentette: nem a történelmi igazságról van szó, hanem az egyetemes emberi és a kisebbségi jogok alapján levezethető igazságról, a demokratikus jogállam igazságáról. Az emberjogi bizottság elnöke kijelentette: fundamentális kérdésekben nem lehet engedni. Még azokban sem, amelyek nem népszerűek a saját körünkben: mert ha ezekben engedünk, erkölcsi jogainkat veszítjük el, hitelességünket és legitimitásunkat. Az erőszak a gyávák eszköze, mondta Balog, és sajátosan közép-kelet-európai történet az, amikor a társadalmi békét a polgároknak kell megvédeniük az államhatalommal szemben. Végezetül megosztotta azt a spirituális tapasztalatát, mely szerint végső soron mindig az igazság győz a jogbitorlókkal szemben.
Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke arról beszélt, hogy az elszakadt részeknek figyelniük kell egymásra, mert tapasztalataink kiegészítik egymást. Ugyanakkor a nemzeti integráció mellett tett hitet, a magyar kormány nem hagyhatja a határon túli magyar közösségeket. A határmódosítás nélküli politikai integráció két pillére: az autonómia és kettős állampolgárság – fogalmazta meg a délvidéki politikus.
Mikola István volt egészségügyi miniszter előadásában rákérdezett: valóban a szeretet márciusa lett a gyűlölet márciusából? Rámutatott: mindkettő aktív emberi érzés – be kell vetni magunkat annak az érdekében, hogy valóban belülről fakadóan tudjuk megélni. Kijelentette: erős anyaországra lenne szükség. A magyar nemzet befogadó, erős nemzet volt, a honfoglaló magyarok ilyen nemzetet alkottak meg, Szent István királyunk ezt teremtette meg. Ehhez képest, hívta fel a figyelmet a volt miniszter, a legfrissebb kutatások szerint a magyar népesség 53 százaléka anómiás (az anómia az az állapot, amikor egy társadalomban megszűnnek vagy felborulnak a normák, a szabályok, az emberek elvesztik a fogódzóikat, gyökértelenekké válnak). Őket nehéz mozgatni, de annál könnyebb manipulálni. A gazdasági válságon túl morális válságban van Magyarország, következésképpen erkölcsi erő és önvizsgálat szükséges. Mindez a békés egymás mellett éléshez is elengedhetetlen – hangsúlyozta a fideszes politikus.
A konferenciát Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke zárta. A résztvevők Zárónyilatkozatot fogadtak el, amelyben megerősítették: a Fekete Március véres eseményei nem a két nemzeti közösség – a román és a magyar – közötti szembenállás következménye, hanem a hatalmukat és befolyásukat veszélyeztetve érző posztkommunista erők restaurációs kísérlete, melyet etnikai konfliktus gerjesztésével próbáltak leplezni és igazolni. A Marosvásárhelyi Fekete Március és az azt követő, hasonló forgatókönyv szerint zajló események – különösképpen az ún. bányászjárások – kimutatható módon késleltették a demokratikus átalakulást, Románia euroatlanti integrációját, és mindmáig érzékelhető módon hosszú időre megmérgezték a román-magyar viszonyt. A résztevők külön kitértek arra is, hogy Marosvásárhely önkormányzati elöljáróinak felelőssége és a romániai igazságszolgáltatás újabb szégyene, hogy a kommunista rezsim ellen felkelő temesváriakba lövető Ștefan Guşă tábornok szobrának felállítása engedélyt kapott, miközben az Európai Néppárt Kongresszusa határozottan elítélte a kommunista rendszerek egykori tisztségviselőinek dicsőítését. Abbéli meggyőződésüknek is hangot adtak, hogy „a jövő, Marosvásárhely, Erdély, Románia, és az egész Kárpát-medence országainak jövője csakis az igazságra épülhet. Nemzeti közösségeink közös jövője érdekében tehát igazság- és jóvátételt követelünk, a társadalmi igazságosság és a demokratikus jogrend maradéktalan érvényesítését”.
Marosvásárhely, 2010. március 20.
Tőkés László
EP-képviselő Sajtóirodája. Forrás: erdon.ro
Mintegy másfélezren gyűltek össze a marosvásárhelyi Kultúrpalota előtt 2010. március 19-én, pénteken este, hogy a húsz évvel ezelőtti marosvásárhelyi Fekete Márciusra emlékezve részt vegyenek az Igazság Fáklyás Menetén.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), Tőkés László EP-képviselő irodájaés a Pro Europa Liga (PEL) által szervezett megmozduláson Kincses Előd ügyvéd, egykori marosvásárhelyi vezető magyarul, míg Smaranda Enache, a PEL társelnöke románul olvasta fel a szervezők Felhívását, amelyet Traian Băsescu államfőhöz, Emil Boc miniszterelnökhöz és Laura Codruţa Kövesi főügyészhez intéztek.
A húsz éve történt marosvásárhelyi pogromkísérlet kapcsán a Felhívás szövegezői rámutatnak: a civil társadalom, az erőszak áldozatai és a sajtó többszöri sürgetése ellenére az 1990. márciusi marosvásárhelyi eseményekről az igazságot ma sem ismerjük, ahogy nem ismerjük a teljes igazságot az 1989. decemberi forradalomról sem és az azt követő bányászjárásokról sem, mivel az igazságszolgáltatás a mai napig nem volt hajlandó feltárni az akkori történéseket. Mint megfogalmazzák: a tények fel nem tárása és a bűnösök meg nem nevezése miatt – húsz év után is – a magyar közösségre igazságtalanul rásütik a kollektív bűnösség fájdalmas bélyegét és ez egy demokratikus társadalomban elfogadhatatlan. Épp ezért a Felhívás támogatói kérik azoknak az azonosítását, akik eldöntötték és megszervezték a felfegyverzett parasztok Marosvásárhelyre való beszállítását, akik megszervezték a népi milíciákat és a székelykocsárdi állomásig szállították azokat a bányászokat, akiket a marosvásárhelyi polgárok ellen akartak bevetni, valamint azoknak az azonosítását, akik Zalatnán és a Mócok földjének más helyiségeiben mozgósítottak azért, hogy az ottani lakosságot Marosvásárhelyre szállítsák.
„Kérjük, hogy a hatályos törvényeknek megfelelően mindazokat büntessék meg, akik 1990. március 19-én értelmi szerzői voltak az RMDSZ, NKDP és NLP székházai megtámadásának és feldúlásának, az ezeket védő marosvásárhelyi polgárok súlyos bántalmazásának, illetve akik egy napra rá, március 20-án megszervezték a Marosvásárhely főterén békésen tüntető polgári lakosság elleni erőszakos megnyilvánulásokat” – áll a dokumentumban.
A Felhívás felolvasása után a fáklyásmenet résztvevői – jelentős karhatalmi biztosítás mellett – a volt RMDSZ-székházhoz vonultak, ahol Tőkés László püspök románul, illetve Kecskés Csaba marosvásárhelyi unitárius esperes magyarul mondta el a Miatyánkot. Az emlékezők innen Sütő András és Jakabffy Attila sírjához vonultak, és a kegyelet gyertyái mellett nemzeti imáinkkal tisztelegtek a marosvásárhelyi hősök előtt.
Közös múlt, közös jövő
A Szeretet Márciusa elnevezésű rendezvénysorozat másnapján délelőtt 10 órától kezdődött a „Közös múlt, közös jövő – otthon, Európában” című konferencia, amelyen házigazdaként Kali István, a maros-megyei EMNT elnöke köszöntötte a Deus Providebit Tanulmányi Ház konferenciatermét zsúfolásig megtöltő résztvevőket.
Tőkés László EP-képviselő, a rendezvénysorozat kezdeményezőjeként megnyitó előadásában abbéli reményét fogalmazta meg, hogy „emlékezésünk békévé oldja a múltat”. Mint mondta: a közös rendezvény a megbékélést szolgálja, ilyen értelemben köszönetet mondott a PEL-nek és kiemelten Smaranda Enache emberjogi harcosnak, valamint Kincses Előd „egykori és jelenlegi ügyvédjének”, hiszen szomorú aktualitás, mutatott rá Tőkés, hogy a marosvásárhelyi bíróságokon Kincses Előd képviseli a Ștefan Gusă tömeggyilkos tábornok szobrának felállítását megakadályozni kívánó keresetüket. Az EMNT elnöke ugyanakkor hiányérzetének is hangot adott, amiért az RMDSZ nem vállalt közösséget ebben a rendezvénysorozatban. Elismeréssel említette a Bernády György Alapítvány által készíttetett tizenkét órás dokumentumfilmet, amely érdemben hozzájárul a múltfeltáráshoz, talán sikerül leépíteni az épp húsz évvel ezelőtt erőszakolt sztereotípiákat, jelentette ki az egykori temesvári lelkipásztor, mint ahogyan a román közszolgálati televízióban sugárzott háromrészes filmsorozat is ezt a célt szolgálja.
Ugyanakkor nem hallgathatjuk el azokat a megnyilvánulásokat sem, amelyek a román szélsőségek köreiből indulnak, és a magyar veszély újbóli feljátszásával gyakorlatilag az önigazolást keresnek. A püspök ezzel a szombatra, épp március 20-ra tervezett maroshévízi román nagygyűlésre utalt, és amint megfogalmazta: a szeparatizmus vádját már megint azért veszik elő, hogy az egységes székelyföldi régió tervét ellehetetlenítsék.
1989, Temesvár: a hiteles forradalmat jelenítette meg – jelentette ki az erdélyi EP-képviselő. Ezzel szemben – „Temesvár szellemével” ellentétesen – 1990 márciusának Marovásárhelyét „Ceuşescu kísértete” járta be. Temesvár szolidaritáson, tolerancián és szereteten alapuló összefogását a gyűlöletre és a mondvacsinált ellenségképre alapozott „ellenforradalom” törte meg.
A biztató kezdet – Temesváron a bűnösök elleni per, a Temesvári Kiáltvány, a Nemzeti Megmentési Front kisebbségbarát nyilatkozata stb. – után a rendszerváltozást eltérítették, mondta a püspök. A gyűlölet forgatókönyve a marosvásárhelyi Fekete Márciusba torkollott: nem interetnikai konfliktusról kell beszélnünk, hangsúlyozta Tőkés, hiszen nem egy szimmetrikus viszonyról volt szó: inkább agresszorokról és áldozatokról van szó. Mindezt azért tervezte meg a volt kommunista nómenklatúra, hogy visszatérhessen a hatalomba a Szekuritáté, berendezkedtek a posztkommunista erők, elindultak az első „szabad” parlamenti választáson – végezetül a kommunistáknak és a titkosszolgálatnak sikerült átmentenie a hatalmukat. Ma, Marosvásárhelyen nem egyedi megemlékezést tartunk, hívta fel a figyelmet az EMNT elnöke, hanem az egész térségünket sújtó, a volt szovjet tömb országaiban két évtizede tartó visszarendeződés ellen, a posztkommunista struktúrák továbbélése ellen tiltakozunk.
A rendszerváltozást folytatnunk kell, szögezte le Tőkés László, az 1989-ben elkezdődött folyamat eredeti szellemében harcoljunk a jóvátételért, azonosítsuk a bűntettek elkövetőit, vonjuk felelősségre őket. Nemzetközi példák egész sora mutatja, hogy bő két évtized után immár Európa is képes szembenézni a kommunizmus örökségével, az Európa Tanács, az Európai Parlament, az Európai Néppárt elítélték a bűnös rendszert, illetve a volt kommunista blokk országainak múltfeltáró intézetei képviselőinek prágai tanácskozásán még egy nemzetközi büntetőbíróság felállításának igénye is megfogalmazódott. De a nemzeti kormányoknak is megvan a saját felelősségük a kommunista múlttal való őszinte szembenézés tárgykörében – ezt a cél kívánja szolgálni a konferencia is, zárta beszédét Tőkés László.
Smaranda Enache köszöntő beszédében többek között felvillantotta Kincses Előd és az ő közös sorsát: 1990 márciusa után mindkettőjüket közellenségnek kiáltották ki, őt munkahelyéről is eltávolították, illetve megakadályozták, hogy mindketten elinduljanak a rákövetkező parlamenti választáson. A PEL társelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy mennyire fontos a civilszféra hozzájárulása a múltfeltáráshoz: ezért szervezték a fáklyásmenetet, és ezért is nagy öröm, hogy a konferencián a magyarok mellett részt vesznek román és zsidó történészek is. Az emberjogi harcos rámutatott: a nemzeti kisebbségek jogaiért, külön tekintettel a magyar közösségre továbbra is ki kell állni, mert az erdélyi magyarságot történelmi múltja miatt ez megilleti, másfelől a kisebbségek ezt igénylik is.
Kincses Előd köszöntőjét azzal a kérdéssel indította: eljutottunk-e a Fekete Márciustól a Szeretet Márciusáig? Az egykori marosvásárhelyi vezető szerint a szeretet márciusa még vágyálom, előíró jellegű jövőkép, akárcsak a tízparancsolat. Épp azért, mert a román és magyar közösség a maga két külön világát építi, számára nagyon disszonánsnak tűnik, jelentette ki az ügyvéd, hogy RMDSZ nem vett részt a fáklyás felvonuláson, mint ahogyan a román pártok sem. „Annak idején nem UDMR-ét alapítottunk, hanem RMDSZ-t, és szeretnénk, ha így is viselkedne” – mondta az egykori marosvásárhelyi hős, akit a fekete március után emigrációba kényszerített az akkori román hatalom.
A megnyitó előadások után Korpos Dalma, Tőkés László kolozsvári irodájának vezetője felolvasta Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövetének levelét, Gróh Gáspár, Mádl Ferenc kabinetvezetője az egykori köztársasági elnök üzenetét tolmácsolta. Király Károly egykori erdélyi magyar politikus is levelet intézett a résztvevőkhöz, amelyben egyebek mellett ezt írta: „A márciusi események nem spontán, nem román-magyar ellentétekből születtek, hanem mesterségesen táplált, szervezett és kirobbantott hatalmi, kormányzati eszközökkel támogatott, tragikus események voltak. Emlékeinkből kitörölni nem szabad, a múltat megváltoztatni nem lehet. De ha kellő tisztelettel és alázattal viszonyulunk hozzá, útravalóul adhatjuk a levont tanulságokat gyermekeink és unokáink részére.”
Ezután az EMNT által meghirdetett „Családom fekete márciusa” című, esszé– vagy interjú-pályázat nyerteseinek adta át a díjakat Farkas Márta zsűrielnök. A középiskolás diákok és egyetemi hallgatók által beküldött pályaművek közül III. helyet Kusztos Dávid, a marosvásárhelyi Református Kollégium IX. osztályos tanulója, a II. díjat Dénes Hunor Levente, volt Bolyais diák, II. éves joghallgató, ezzel egyenértékű különdíjat Simon Alíz Tímea, a Művészeti Líceum tanulója, míg a fődíjat Szabó Dániel, II. éves egyetemi hallgató nyerte el.
A marosvásárhelyi magyarok mellett harcoló, emiatt igazságtalanul bebörtönzött és üldözött magyarok és magyar-cigányok helytállásukért nemrégiben a Terror Házában megkapták a Petőfi emléklapot – a konferencián pedig Bajnai Gordon miniszterelnök levélben értesítette őket, hogy a Kisebbségekért Díjat adományoz nekik, miután jogszabály-módosítással azt külhoniakra is kiterjeszti. A díjakat Balog Zoltán, a Fidesz országgyűlési képviselője, a Magyar Országgyűlés Emberjogi Bizottságának elnöke és Schmidt Mária, a Terror Házának igazgatónője adta át Lőrincz Józsefnek, Szilágyi Józsefnek, Sütő Józsefnek. Puczi Béla érdemeit post mortem ismerhetjük csak el, az ő díját felesége, Puczi Mária vette át. További posztumusz elismerésben részesült: Szilveszteri Kis Péterés Tóth Árpád – hozzátartozóik annyi sérelmet és megaláztatást szenvedtek el 1990 márciusa utáni két évtizedben, hogy sem a budapesti díjátadóra, sem Marosvásárhelyre nem jöttek el, nevükben Baricz Lajos marosszentgyörgyi plébános vette át a díjat.
Az ünnepélyes díjátadókat követően két tömbbe csoportosítva került sor a konferencia előadásaira. Balog Zoltán a teológiában ismert „helyettes elégtétel” fogalmából indult ki. Helyettes elégtételről akkor beszélünk, amikor nekünk kellene valamiért helytállnunk, felelősséget vállalnunk – de nem tesszük, viszont van valaki, aki ezt helyettünk megteszi. A fideszes politikus rámutatott: Közép-Kelet-Európában ez gyakorta előfordul, és nagy dolog, hogy vannak olyanok, akik képesek erre. A marosvásárhelyi roma hősök példáját azért tartotta fontosnak, mert a roma-probléma egész Európa számára egyre akutabbá válik, és a rengeteg – politikai manipuláció eszközeként felhasznált – negatív példa mellett szükségünk van a pozitív példák felmutatására. Ez a mi felelősségünk, jelentette ki Balog, ezeket a példákat kell mindig szembeállítanunk azokkal, akik minket akarnak szembeállítani.
Az első előadássorozatban felszólalt Wiliam Totoc, berlini újságíró, számtalan tanulmány és könyv szerzője, aki az „Egy fiatal harcos portréja” című filmet esettanulmányként bemutatva a feléledő román szélsőséges mozgalmakról beszélt, elítélve a múlt misztifikálását és a nacionálkommunizmus meghosszabbítását.
Matuska Márton délvidéki újságíró arról a „csodáról” beszélt, hogy Trianon után 90 évvel egy magyar ember felszólalhat a szerb parlamentben, Boros Zoltán televíziós szakember a Marosvásárhelyen húsz évvel ezelőtt létrejött, mesterségesen táplált „tömeges pszichózis” rejtelmét boncolgatta. A média felelősségét hangsúlyozta Éhn József, a Társaság a Kárpát-Medencei Magyarságért elnöke is. Dr. Ábrám Zoltán, a marosvásárhelyi események résztvevőjeként emlékeit elevenítette fel, és rámutatott: „Húsz év eltelt, és ma már egészséges összegzést végezve szükség szerint önkritikusnak kell lennünk. További kérdéseket kell feltennünk magunknak. Miért fogyunk napról napra, és miért csökken a magyar emberek közötti szolidaritás? Miért nem tudunk olyan értékrendet teremteni a sorainkban, amely a krisztusi szeretetre épül? […] Miért nem tanultunk eleget 1990 fekete márciusából?”
Hozzászólásában Tófalvi Zoltán történész a hiteles adatok nyilvánosságra hozatala mellett érvelt, míg Mircea Suhăreanu a Pro Europa Liga részéről Marosvásárhely fokozatos elrománosítása mellett tanúskodott.
A konferencia második paneljét Schmidt Mária történész előadása vezette fel, aki párhuzamot vont a 2006. őszén történt budapesti eseményekkel. A Terror Háza vezetője véleménye szerint 2006-ban is a hatalom provokálta az embereket. Tanulságként megfogalmazta, hogy a provokációt mindig és mindenkor le kell leplezni. A történész at kérteTraian Băsescu államfőtől, hogy tegye meg azokat a gesztusokat, amelyekkel a Fekete Március sebeit be lehetne gyógyítani.
Gabriel Andreescu bukaresti emberjogi harcos felhívta a figyelmet arra, hogy a tragédián túl léteznek olyan momentumok, amelyekről nem beszéltünk eddig. 1990 márciusa után a magyar kérdés olyan szinten tevődött fel, amelyhez az addigi kurzuson szocializálódott román értelmiségek nem szoktak hozzá.. A központosító, homogenizáló államszemlélet addig nem engedte meg, hogy a kisebbségi kérdést érdemben feltegyék, mutatott rá a szakember. A zsidók nélküli antiszemitizmus kérdését leválasztva a problémakörről, Andreescu szerint a kisebbségek mai napig egyfajta provokációt jelentenek a többségi, homogén nemzetben gondolkodók számára. A másfélmilliós magyar közösségnek saját kultúrája van, érvelt a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó professzor, teremtő módon járulnak hozzá az ország életéhez. Ezért a jövő nagy tétje a magyar régiók létrejötte lesz.
Balog Zoltán rövidre fogott előadásában a konferencia mottójaként választott tételt boncolgatta, mely szerint a jövő csak igazságra épülhet. A politikus kijelentette: nem a történelmi igazságról van szó, hanem az egyetemes emberi és a kisebbségi jogok alapján levezethető igazságról, a demokratikus jogállam igazságáról. Az emberjogi bizottság elnöke kijelentette: fundamentális kérdésekben nem lehet engedni. Még azokban sem, amelyek nem népszerűek a saját körünkben: mert ha ezekben engedünk, erkölcsi jogainkat veszítjük el, hitelességünket és legitimitásunkat. Az erőszak a gyávák eszköze, mondta Balog, és sajátosan közép-kelet-európai történet az, amikor a társadalmi békét a polgároknak kell megvédeniük az államhatalommal szemben. Végezetül megosztotta azt a spirituális tapasztalatát, mely szerint végső soron mindig az igazság győz a jogbitorlókkal szemben.
Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke arról beszélt, hogy az elszakadt részeknek figyelniük kell egymásra, mert tapasztalataink kiegészítik egymást. Ugyanakkor a nemzeti integráció mellett tett hitet, a magyar kormány nem hagyhatja a határon túli magyar közösségeket. A határmódosítás nélküli politikai integráció két pillére: az autonómia és kettős állampolgárság – fogalmazta meg a délvidéki politikus.
Mikola István volt egészségügyi miniszter előadásában rákérdezett: valóban a szeretet márciusa lett a gyűlölet márciusából? Rámutatott: mindkettő aktív emberi érzés – be kell vetni magunkat annak az érdekében, hogy valóban belülről fakadóan tudjuk megélni. Kijelentette: erős anyaországra lenne szükség. A magyar nemzet befogadó, erős nemzet volt, a honfoglaló magyarok ilyen nemzetet alkottak meg, Szent István királyunk ezt teremtette meg. Ehhez képest, hívta fel a figyelmet a volt miniszter, a legfrissebb kutatások szerint a magyar népesség 53 százaléka anómiás (az anómia az az állapot, amikor egy társadalomban megszűnnek vagy felborulnak a normák, a szabályok, az emberek elvesztik a fogódzóikat, gyökértelenekké válnak). Őket nehéz mozgatni, de annál könnyebb manipulálni. A gazdasági válságon túl morális válságban van Magyarország, következésképpen erkölcsi erő és önvizsgálat szükséges. Mindez a békés egymás mellett éléshez is elengedhetetlen – hangsúlyozta a fideszes politikus.
A konferenciát Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke zárta. A résztvevők Zárónyilatkozatot fogadtak el, amelyben megerősítették: a Fekete Március véres eseményei nem a két nemzeti közösség – a román és a magyar – közötti szembenállás következménye, hanem a hatalmukat és befolyásukat veszélyeztetve érző posztkommunista erők restaurációs kísérlete, melyet etnikai konfliktus gerjesztésével próbáltak leplezni és igazolni. A Marosvásárhelyi Fekete Március és az azt követő, hasonló forgatókönyv szerint zajló események – különösképpen az ún. bányászjárások – kimutatható módon késleltették a demokratikus átalakulást, Románia euroatlanti integrációját, és mindmáig érzékelhető módon hosszú időre megmérgezték a román-magyar viszonyt. A résztevők külön kitértek arra is, hogy Marosvásárhely önkormányzati elöljáróinak felelőssége és a romániai igazságszolgáltatás újabb szégyene, hogy a kommunista rezsim ellen felkelő temesváriakba lövető Ștefan Guşă tábornok szobrának felállítása engedélyt kapott, miközben az Európai Néppárt Kongresszusa határozottan elítélte a kommunista rendszerek egykori tisztségviselőinek dicsőítését. Abbéli meggyőződésüknek is hangot adtak, hogy „a jövő, Marosvásárhely, Erdély, Románia, és az egész Kárpát-medence országainak jövője csakis az igazságra épülhet. Nemzeti közösségeink közös jövője érdekében tehát igazság- és jóvátételt követelünk, a társadalmi igazságosság és a demokratikus jogrend maradéktalan érvényesítését”.
Marosvásárhely, 2010. március 20.
Tőkés László
EP-képviselő Sajtóirodája. Forrás: erdon.ro
2010. március 22.
A szeretet márciusa
Közös múlt, közös jövő – otthon, Európában
Mottó: Emlékezzünk, hogy az 1989-ben kivívott szabadság örömével folytathassuk a demokratikus rendszerváltozást! Emlékezzünk, hogy a húsz éve újjáébredt szeretet és szolidaritás erejével lépjünk fel az etnikai gyűlöletkeltés ellen!
A szeretet márciusa című nemzetközi konferenciával folytatódott szombaton délelőtt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Pro Európa Liga és Kincses Előd ügyvéd szervezésében Marosvásárhely fekete márciusa huszadik évfordulója alkalmából tartott rendezvénysorozat.
A Deus Providebit Tanulmányi Házban a résztvevők Tőkés László európai parlamenti képviselő, Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke és Kincses Előd ügyvéd visszaemlékezéseit hallgathatták az meg az 1990. márciusi marosvásárhelyi eseményekről.
Így volt – így legyen
A konferencián felolvasták Füzes Oszkár, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövetének, illetve Mádl Ferenc volt köztársasági elnök, valamint Bajnai Gordon magyar kormányfő üzenetét, majd két szakaszban folyatódott a rendezvény. Az első rész – Így volt – az emlékezésé volt. Ezen bemutatták Király Károly levelét, majd William Totok újságíró, Ábrám Zoltán egyetemi tanár, Matuska Márton újságíró, Boros Zoltán tévés szakember, Éhn József, a Társaság a Kárpát-medence Magyarságának elnöke előadásait követő vita után, Így legyen címszó alatt Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum igazgatója, Gabriel Andreescu politológus, ÁgostonAndrás, a Vajdasági Demokrata Párt elnöke, Mikola István és Balog Zoltán magyar országgyűlési képviselők és Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke beszélt.
Családom fekete márciusa
A rendezvényen került sor a Családom fekete márciusa című pályázat díjainak kiosztására: az I. díjat Szabó Dániel másodéves egyetemi hallgató kapta, II. helyezett Dénes Hunor Levente II. éves joghallgató, volt bolyais diák lett, a második helyezéssel egyenlő különdíjat Simon Alíz Tímeának, a művészeti líceum tanulójának ítélték, a III. díjat Kusztos Dávid, a Marosvásárhelyi Református Kollégium IX. osztályos tanulója kapta.
A szeretet kultúrája a mi identitásunk tartóoszlopa
A rendezvénysorozat szombaton 17 órától a Vártemplomban tartott Kárpát-medencei ökumenikus találkozóval zárult. A találkozó előtt Tőkés László a Népújságnak elmondta: "A hit dimenziójában próbálunk sorsunkon felülemelkedni, a megbocsátás, a szeretet szintjére emelkedni, hiszen mi olthatná ki – mint víz a tüzet – a gyűlöletet más, mint a szeretet. Ne elégedjünk meg a tolerancia se hús, se hal semleges kifejezéssel. Nekünk vannak keresztyén hagyományaink, vannak keresztyén gyökereink. Mi a szeretet hitét valljuk, és a szeretet kultúrája a mi identitásunknak a tartóoszlopa. Tehát, amikor a Kárpát- medencéből összegyűlnek az egyházaink képviselői, és egyházaink hívei a maguk sokszínűségében képviselik a keresztyénséget, akkor mintegy Európának is üzenünk, hogy ha a válságaira megoldást akar találni, akkor nem elég csupán számolnia, statisztikákat készítenie és egyenleteket megoldania, vissza kell találnia gyökereihez".
(mózes) Forrás: Népújság (Marosvásárhely)
Közös múlt, közös jövő – otthon, Európában
Mottó: Emlékezzünk, hogy az 1989-ben kivívott szabadság örömével folytathassuk a demokratikus rendszerváltozást! Emlékezzünk, hogy a húsz éve újjáébredt szeretet és szolidaritás erejével lépjünk fel az etnikai gyűlöletkeltés ellen!
A szeretet márciusa című nemzetközi konferenciával folytatódott szombaton délelőtt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Pro Európa Liga és Kincses Előd ügyvéd szervezésében Marosvásárhely fekete márciusa huszadik évfordulója alkalmából tartott rendezvénysorozat.
A Deus Providebit Tanulmányi Házban a résztvevők Tőkés László európai parlamenti képviselő, Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke és Kincses Előd ügyvéd visszaemlékezéseit hallgathatták az meg az 1990. márciusi marosvásárhelyi eseményekről.
Így volt – így legyen
A konferencián felolvasták Füzes Oszkár, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövetének, illetve Mádl Ferenc volt köztársasági elnök, valamint Bajnai Gordon magyar kormányfő üzenetét, majd két szakaszban folyatódott a rendezvény. Az első rész – Így volt – az emlékezésé volt. Ezen bemutatták Király Károly levelét, majd William Totok újságíró, Ábrám Zoltán egyetemi tanár, Matuska Márton újságíró, Boros Zoltán tévés szakember, Éhn József, a Társaság a Kárpát-medence Magyarságának elnöke előadásait követő vita után, Így legyen címszó alatt Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum igazgatója, Gabriel Andreescu politológus, ÁgostonAndrás, a Vajdasági Demokrata Párt elnöke, Mikola István és Balog Zoltán magyar országgyűlési képviselők és Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke beszélt.
Családom fekete márciusa
A rendezvényen került sor a Családom fekete márciusa című pályázat díjainak kiosztására: az I. díjat Szabó Dániel másodéves egyetemi hallgató kapta, II. helyezett Dénes Hunor Levente II. éves joghallgató, volt bolyais diák lett, a második helyezéssel egyenlő különdíjat Simon Alíz Tímeának, a művészeti líceum tanulójának ítélték, a III. díjat Kusztos Dávid, a Marosvásárhelyi Református Kollégium IX. osztályos tanulója kapta.
A szeretet kultúrája a mi identitásunk tartóoszlopa
A rendezvénysorozat szombaton 17 órától a Vártemplomban tartott Kárpát-medencei ökumenikus találkozóval zárult. A találkozó előtt Tőkés László a Népújságnak elmondta: "A hit dimenziójában próbálunk sorsunkon felülemelkedni, a megbocsátás, a szeretet szintjére emelkedni, hiszen mi olthatná ki – mint víz a tüzet – a gyűlöletet más, mint a szeretet. Ne elégedjünk meg a tolerancia se hús, se hal semleges kifejezéssel. Nekünk vannak keresztyén hagyományaink, vannak keresztyén gyökereink. Mi a szeretet hitét valljuk, és a szeretet kultúrája a mi identitásunknak a tartóoszlopa. Tehát, amikor a Kárpát- medencéből összegyűlnek az egyházaink képviselői, és egyházaink hívei a maguk sokszínűségében képviselik a keresztyénséget, akkor mintegy Európának is üzenünk, hogy ha a válságaira megoldást akar találni, akkor nem elég csupán számolnia, statisztikákat készítenie és egyenleteket megoldania, vissza kell találnia gyökereihez".
(mózes) Forrás: Népújság (Marosvásárhely)
2010. március 23.
Megadja a kettős állampolgárságot a leendő Fidesz-kormány
Abba kell hagyni a magyar külpolitikában az elmúlt nyolc évben tapasztalható céltalan sodródást - mondta Németh Zsolt. A Fidesz szakpolitikusa szerint értékorientált, Európához kötődő politikát kell folytatni.
A külügyi bizottság elnöke megerősítette: a Fidesz kormányra jutása esetén lesz kettős állampolgárság, ám mindez nem jár majd választójoggal.
Pécsett tartott előadást Németh Zsolt, az országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a Magyar Páneurópa Unió Pécs-Baranyai szervezetének meghívására. A Fidesz szakpolitikusa beszédében felvázolta a következő Fidesz-kormány külpolitikai koncepcióját.
A sodródás vége?
Az elmúlt nyolc év külpolitikájával Németh szerint nem az volt a legnagyobb baj, hogy a jobboldalitól eltérő elveket képviselt volna, hanem az, hogy ilyen elvek egyáltalán nem léteztek. A fideszes politikus szerint a rendszerváltás idején még meglévő konszenzust ebben a két ciklusban felülírták a napi politikai érdekek és a pr-politizálás: ennek ékes példája volt véleménye szerint a Nabucco vs. Déli Áramlat vita, ahol a Gyurcsány-kormány bármelyik megoldást hajlandó volt támogatni, amennyiben elég nagy volt rajta a nyomás.
A következő évek külpolitikájának alapja a magyar érdekek felismerése kell hogy legyen Németh szerint. Alapvető érdek az EU-hoz való szoros viszony, amely nem csupán az anyagi érdekeltségről szól, hanem a közös kulturális gyökerekről: Európa a görög-római alapokra épülő keresztény kultúrkört jelenti. Fontos, hogy a stratégiai döntések értékorientált alapon történjenek, már csak azért is, mert Németh meglátása szerint így lehet elérni Magyarország befolyásának növelését.
A politikus hangsúlyozta: Magyarország alapvető érdeke az unió további bővítése, amelynek elsődleges célpontja a Nyugat-Balkán. Mindez közvetlen gazdasági előnyökkel is járna országunk részére, és fontos látni, hogy a Balkán a mai napig instabil térség, ahol a fennálló feszültségek oldására az uniós csatlakozás lehet a megoldás.
A Fidesz az oroszokra is gondol
A leendő Fidesz-kormány külpolitikájában kiemelt szerepet játszik a 2011 első felében esedékes soros uniós elnökség, amely Németh szerint egyedülálló lehetőséget nyújt arra, hogy helyreállítsa Magyarország megtépázott nemzetközi tekintélyét. Az elnökség fókuszába a Fidesz Horvátország uniós csatlakozásának előkészítését helyezi majd.
Az általános európai integráción felül a Fidesz számára a közép-európai térség is prioritás lesz, ahol a meglévő feszültségek ellenére is alapvető élmény az itt található országok egymásra utaltsága. A nyugat-kelet irányú közlekedési és szállítási útvonalak mellett fontos cél az észak-dél "infrastrukturális folyosó" létrehozása.
Egy hozzászólásra válaszolva Németh megerősítette a Fidesz elkötelezettségét a Nabucco-vezeték mellett, amelyben a jelenlegi függési rendszer megszüntetésének eszközét látja. A politikus kifejtette: mindez valójában a jelenlegi helyzet haszonélvezőjének, Oroszországnak is használna, hiszen így például nem zárná el energiaiparát a külföldi befektetők elől, ami hosszú távon az iparág korszerűsödéséhez és az ásványkincsek magasabb hatásfokú kiaknázásához vezetne.
Nem választhatnak majd a leendő kettős állampolgárok
A kettős állampolgárságról szólva Németh hangsúlyozta: a 2004. decemberi népszavazás végzetes hiba volt, amely következtében a kérdés az elmúlt fél évtizedben kényszerpályára került. Bár a voksolás érvénytelennek bizonyult, a jobboldali politikus szerint a kormánynak figyelembe kellett volna vennie a szavazók relatív többségét. A szakpolitikus leszögezte: a Fidesz-kormány mindenképpen ezt teszi, és nem támogatnak senkit, aki az ügyben újra népszavazást kívánna kiírni.
Németh szólt a Simicskó Istvánnal közösen kidolgozott kettős állampolgárság koncepciójáról is, amely önkéntes alapon működne, előfeltétele pedig a nyelvtudás lenne. Mindezzel nem járna választójog, azaz a jelek szerint a Fidesz letett Mikola István 2006-os nagy vihart kavart tervéről, amely szerint a pártnak a határon túli szavazatok segítségével kellene 20 évre bebetonoznia hatalmát.
A külügyi bizottság elnöke hozzátette: tekintve Románia 2007-es uniós csatlakozását, és a Szerbiával szemben nemrég eltörölt vízumkötelezettséget, a kettős állampolgárságnak csak a Kárpátalja esetében van valódi jelentősége, itt azonban a jelenlegi ukrán törvények nem engedélyezik ezt. A kettős állampolgárságnak így Németh szerint elsősorban szimbolikus jelentősége van, ám a jelenlegi kormánnyal szemben a Fidesz érti a szimbolikus ügyek fontosságát. Forrás: Nyugati Jelen (Arad)
Abba kell hagyni a magyar külpolitikában az elmúlt nyolc évben tapasztalható céltalan sodródást - mondta Németh Zsolt. A Fidesz szakpolitikusa szerint értékorientált, Európához kötődő politikát kell folytatni.
A külügyi bizottság elnöke megerősítette: a Fidesz kormányra jutása esetén lesz kettős állampolgárság, ám mindez nem jár majd választójoggal.
Pécsett tartott előadást Németh Zsolt, az országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a Magyar Páneurópa Unió Pécs-Baranyai szervezetének meghívására. A Fidesz szakpolitikusa beszédében felvázolta a következő Fidesz-kormány külpolitikai koncepcióját.
A sodródás vége?
Az elmúlt nyolc év külpolitikájával Németh szerint nem az volt a legnagyobb baj, hogy a jobboldalitól eltérő elveket képviselt volna, hanem az, hogy ilyen elvek egyáltalán nem léteztek. A fideszes politikus szerint a rendszerváltás idején még meglévő konszenzust ebben a két ciklusban felülírták a napi politikai érdekek és a pr-politizálás: ennek ékes példája volt véleménye szerint a Nabucco vs. Déli Áramlat vita, ahol a Gyurcsány-kormány bármelyik megoldást hajlandó volt támogatni, amennyiben elég nagy volt rajta a nyomás.
A következő évek külpolitikájának alapja a magyar érdekek felismerése kell hogy legyen Németh szerint. Alapvető érdek az EU-hoz való szoros viszony, amely nem csupán az anyagi érdekeltségről szól, hanem a közös kulturális gyökerekről: Európa a görög-római alapokra épülő keresztény kultúrkört jelenti. Fontos, hogy a stratégiai döntések értékorientált alapon történjenek, már csak azért is, mert Németh meglátása szerint így lehet elérni Magyarország befolyásának növelését.
A politikus hangsúlyozta: Magyarország alapvető érdeke az unió további bővítése, amelynek elsődleges célpontja a Nyugat-Balkán. Mindez közvetlen gazdasági előnyökkel is járna országunk részére, és fontos látni, hogy a Balkán a mai napig instabil térség, ahol a fennálló feszültségek oldására az uniós csatlakozás lehet a megoldás.
A Fidesz az oroszokra is gondol
A leendő Fidesz-kormány külpolitikájában kiemelt szerepet játszik a 2011 első felében esedékes soros uniós elnökség, amely Németh szerint egyedülálló lehetőséget nyújt arra, hogy helyreállítsa Magyarország megtépázott nemzetközi tekintélyét. Az elnökség fókuszába a Fidesz Horvátország uniós csatlakozásának előkészítését helyezi majd.
Az általános európai integráción felül a Fidesz számára a közép-európai térség is prioritás lesz, ahol a meglévő feszültségek ellenére is alapvető élmény az itt található országok egymásra utaltsága. A nyugat-kelet irányú közlekedési és szállítási útvonalak mellett fontos cél az észak-dél "infrastrukturális folyosó" létrehozása.
Egy hozzászólásra válaszolva Németh megerősítette a Fidesz elkötelezettségét a Nabucco-vezeték mellett, amelyben a jelenlegi függési rendszer megszüntetésének eszközét látja. A politikus kifejtette: mindez valójában a jelenlegi helyzet haszonélvezőjének, Oroszországnak is használna, hiszen így például nem zárná el energiaiparát a külföldi befektetők elől, ami hosszú távon az iparág korszerűsödéséhez és az ásványkincsek magasabb hatásfokú kiaknázásához vezetne.
Nem választhatnak majd a leendő kettős állampolgárok
A kettős állampolgárságról szólva Németh hangsúlyozta: a 2004. decemberi népszavazás végzetes hiba volt, amely következtében a kérdés az elmúlt fél évtizedben kényszerpályára került. Bár a voksolás érvénytelennek bizonyult, a jobboldali politikus szerint a kormánynak figyelembe kellett volna vennie a szavazók relatív többségét. A szakpolitikus leszögezte: a Fidesz-kormány mindenképpen ezt teszi, és nem támogatnak senkit, aki az ügyben újra népszavazást kívánna kiírni.
Németh szólt a Simicskó Istvánnal közösen kidolgozott kettős állampolgárság koncepciójáról is, amely önkéntes alapon működne, előfeltétele pedig a nyelvtudás lenne. Mindezzel nem járna választójog, azaz a jelek szerint a Fidesz letett Mikola István 2006-os nagy vihart kavart tervéről, amely szerint a pártnak a határon túli szavazatok segítségével kellene 20 évre bebetonoznia hatalmát.
A külügyi bizottság elnöke hozzátette: tekintve Románia 2007-es uniós csatlakozását, és a Szerbiával szemben nemrég eltörölt vízumkötelezettséget, a kettős állampolgárságnak csak a Kárpátalja esetében van valódi jelentősége, itt azonban a jelenlegi ukrán törvények nem engedélyezik ezt. A kettős állampolgárságnak így Németh szerint elsősorban szimbolikus jelentősége van, ám a jelenlegi kormánnyal szemben a Fidesz érti a szimbolikus ügyek fontosságát. Forrás: Nyugati Jelen (Arad)
2010. augusztus 26.
Az egészségügy hatalommá vált
Nagyvárad – Augusztus 23-án Budapesten tartotta hetedik világtalálkozóját a Magyar Egészségügyi Társaság (MET). Dr. Földes Béla ideggyógyász főorvos csütörtökön sajtótájékoztató keretében ismertette a részleteket.
Váradi sajtótájékoztatóján dr. Földes Béla ideggyógyász főorvos kifejtette: a Magyar Egészségügyi Társaságot 1992-ben alapították, s kht.-ként jegyezték be Magyarországon. Akkoriban a Magyarok Világszövetsége még kreatívan működött, a kezdeményező a partiumi származású dr. Andrásoffszky Barna volt, aki megfelelő kapcsolattőkével és szakmai ismeretekkel rendelkezett. A tagok a Kárpát-medencéből, Németországból, Svédországból, az Egyesült Államokból és Kanadából verbuválódtak. Három-négy évente szerveznek világtalálkozókat, illetve folyamatosan regionális eseményeket. Az alapító elnök után négy évig dr. Mikola István volt szakminiszter vezette a szervezetet, napjainkban dr. Süveges Ildikó professzor asszony tölti be a tisztséget. A legutóbbi összejövetelüket a hét elején tartották Budapesten, több mint 300 résztvevővel, akik közül negyvenen Erdélyből érkeztek. Négy szakcsoportban zajlottak a munkálatok (általános orvosok, fogászok, gyógyszerészek és egészségügyi dolgozók), a rendezvény védnökei pedig Sólyom László volt államfő, Réthelyi Miklós miniszter, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Tulassay Tivadar, a Semmelweis Egyetem rektora voltak. Dr. Földes Béla megjegyezte: mottóul azt a mondatot választaná, hogy az egészségügy hatalommá vált, de nem mindegy, hogy kinek a kezében van. Beszámolója szerint dr. Süveges Ildikó arra hívta fel a figyelmet: a betegekkel foglalkozókat ugyanúgy etikai és erkölcsi kátyú tartja fogva, mint nemzetünk többi tagját. Ebből a helyzetből szeretnénk kiszabadulni, az említett konferenciának is az útkeresés volt az egyik célja.
Visszatekintenek
Egyébként a tanácskozáson nem csupán száraz orvosi kérdésekről esett szó. Lezsák Sándornak, a Magyar Országgyűlés alelnökének közbenjárására a fesztív nyitóülést a parlament főrendházi termében zajlott, Egységes nemzetért jelszóval. Expozét tartott például dr. Bábel Balázs kecskemét-kalocsai érsek is, etikai és életvédelmi témakörben. A magyar tudományos élet élvonalába tartozó dr. Freund Tamás és dr. Falus András professzorok is felszólaltak, dr. Józan Péter pedig népegészségügyi és halálozási adatokat ismertetett, magyar vonatkozásban.
A jelenlevők megegyeztek abban, hogy a MET következő vándorgyűlését a délvidéki Zentán fogják tartani. Szeptember 25-én ugyanakkor a Báthory-napok keretében visszatekintenek az elmúlt közel másfél évtizedre, mely megbeszélésre azokat a politikusokat, szaktekintélyeket hívták meg, akik 1998-tól kezdve vezető szerepet töltöttek be a romániai és a magyarországi egészségügyben, úgymint: Cseke Attila, Szócska Miklós, Hajdu Gábor, Gógl Árpád, Bárányi Ferenc és Mikola István.
Ciucur Losonczi Antonius. erdon.ro
Nagyvárad – Augusztus 23-án Budapesten tartotta hetedik világtalálkozóját a Magyar Egészségügyi Társaság (MET). Dr. Földes Béla ideggyógyász főorvos csütörtökön sajtótájékoztató keretében ismertette a részleteket.
Váradi sajtótájékoztatóján dr. Földes Béla ideggyógyász főorvos kifejtette: a Magyar Egészségügyi Társaságot 1992-ben alapították, s kht.-ként jegyezték be Magyarországon. Akkoriban a Magyarok Világszövetsége még kreatívan működött, a kezdeményező a partiumi származású dr. Andrásoffszky Barna volt, aki megfelelő kapcsolattőkével és szakmai ismeretekkel rendelkezett. A tagok a Kárpát-medencéből, Németországból, Svédországból, az Egyesült Államokból és Kanadából verbuválódtak. Három-négy évente szerveznek világtalálkozókat, illetve folyamatosan regionális eseményeket. Az alapító elnök után négy évig dr. Mikola István volt szakminiszter vezette a szervezetet, napjainkban dr. Süveges Ildikó professzor asszony tölti be a tisztséget. A legutóbbi összejövetelüket a hét elején tartották Budapesten, több mint 300 résztvevővel, akik közül negyvenen Erdélyből érkeztek. Négy szakcsoportban zajlottak a munkálatok (általános orvosok, fogászok, gyógyszerészek és egészségügyi dolgozók), a rendezvény védnökei pedig Sólyom László volt államfő, Réthelyi Miklós miniszter, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Tulassay Tivadar, a Semmelweis Egyetem rektora voltak. Dr. Földes Béla megjegyezte: mottóul azt a mondatot választaná, hogy az egészségügy hatalommá vált, de nem mindegy, hogy kinek a kezében van. Beszámolója szerint dr. Süveges Ildikó arra hívta fel a figyelmet: a betegekkel foglalkozókat ugyanúgy etikai és erkölcsi kátyú tartja fogva, mint nemzetünk többi tagját. Ebből a helyzetből szeretnénk kiszabadulni, az említett konferenciának is az útkeresés volt az egyik célja.
Visszatekintenek
Egyébként a tanácskozáson nem csupán száraz orvosi kérdésekről esett szó. Lezsák Sándornak, a Magyar Országgyűlés alelnökének közbenjárására a fesztív nyitóülést a parlament főrendházi termében zajlott, Egységes nemzetért jelszóval. Expozét tartott például dr. Bábel Balázs kecskemét-kalocsai érsek is, etikai és életvédelmi témakörben. A magyar tudományos élet élvonalába tartozó dr. Freund Tamás és dr. Falus András professzorok is felszólaltak, dr. Józan Péter pedig népegészségügyi és halálozási adatokat ismertetett, magyar vonatkozásban.
A jelenlevők megegyeztek abban, hogy a MET következő vándorgyűlését a délvidéki Zentán fogják tartani. Szeptember 25-én ugyanakkor a Báthory-napok keretében visszatekintenek az elmúlt közel másfél évtizedre, mely megbeszélésre azokat a politikusokat, szaktekintélyeket hívták meg, akik 1998-tól kezdve vezető szerepet töltöttek be a romániai és a magyarországi egészségügyben, úgymint: Cseke Attila, Szócska Miklós, Hajdu Gábor, Gógl Árpád, Bárányi Ferenc és Mikola István.
Ciucur Losonczi Antonius. erdon.ro
2010. augusztus 27.
Magyar Orvosok Világtalálkozója
Az idén Budapesten augusztus 22-e és 24-e között került sor a négyévenként megrendezésre kerülő világtalálkozóra a Magyar Egészségügyi Társaság (MET) szervezésében.
A találkozón az anyaországiakon kívül főként a környező országok magyar egészségügyi dolgozói vettek részt, de képviseltették magukat az amerikai és a németországi magyar orvosi egyesületek is. A megnyitóra 22-én a Parlament épületében került sor. A találkozót üdvözölte Lezsák Sándor az Országgyűlés alelnöke, Mikola István, az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának elnöke, Réthely Miklós, az egészségügyért is felelős miniszter, Pálinkás József, az MTA elnöke, Tulassy Tivadar a Semmelweis Egyetem rektora s több társaság, egyesület képviselője. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület üdvözletét Egyed Zsigmond Imre professzor, szakosztályi elnök tolmácsolta. A megnyitó ülést Süveges Ildikó professzorasszony, a MET elnöke, a világtalálkozó fő szervezője vezette. A parlamenti plenáris ülésen a magyarságot és az emberiséget érintő problémákat felvető öt előadás hangzott el. A további ülések a Kempinski Szálló termeiben folytak tíz szekcióban.
A 350 résztvevő között szép számmal voltak erdélyi, kolozsvári, marosvásárhelyi orvosok, egészségügyi szakdolgozók. Részvételüket dr. Széman Péter szilágysomlyói főorvos, a MET Kárpát-medencei alelnöke szervezte. Ő a „Kisebbségi orvos-beteg kapcsolat”-ról tartott előadást, Gaal György az erdélyi orvos- és sebészképzés történetét ismertette.
A négy év múlva sorra kerülő világtalálkozót előre láthatóan Pécs fogja vendégül látni
G. Gy. Új Magyar Szó (Bukarest)
Az idén Budapesten augusztus 22-e és 24-e között került sor a négyévenként megrendezésre kerülő világtalálkozóra a Magyar Egészségügyi Társaság (MET) szervezésében.
A találkozón az anyaországiakon kívül főként a környező országok magyar egészségügyi dolgozói vettek részt, de képviseltették magukat az amerikai és a németországi magyar orvosi egyesületek is. A megnyitóra 22-én a Parlament épületében került sor. A találkozót üdvözölte Lezsák Sándor az Országgyűlés alelnöke, Mikola István, az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának elnöke, Réthely Miklós, az egészségügyért is felelős miniszter, Pálinkás József, az MTA elnöke, Tulassy Tivadar a Semmelweis Egyetem rektora s több társaság, egyesület képviselője. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület üdvözletét Egyed Zsigmond Imre professzor, szakosztályi elnök tolmácsolta. A megnyitó ülést Süveges Ildikó professzorasszony, a MET elnöke, a világtalálkozó fő szervezője vezette. A parlamenti plenáris ülésen a magyarságot és az emberiséget érintő problémákat felvető öt előadás hangzott el. A további ülések a Kempinski Szálló termeiben folytak tíz szekcióban.
A 350 résztvevő között szép számmal voltak erdélyi, kolozsvári, marosvásárhelyi orvosok, egészségügyi szakdolgozók. Részvételüket dr. Széman Péter szilágysomlyói főorvos, a MET Kárpát-medencei alelnöke szervezte. Ő a „Kisebbségi orvos-beteg kapcsolat”-ról tartott előadást, Gaal György az erdélyi orvos- és sebészképzés történetét ismertette.
A négy év múlva sorra kerülő világtalálkozót előre láthatóan Pécs fogja vendégül látni
G. Gy. Új Magyar Szó (Bukarest)