Hálaadó istentisztelet Küküllőboldogfalván
Megújult a templom: boldogok a boldogfalviak
Tavaly villám csapott bele a református templomba, az épület szerencsére nem gyúlt ki, a gyülekezet pedig egy év alatt helyrehozta a károkat. A megújult templomért hálaadó istentiszteletet tartottak július 31-én, liturgiai szolgálatot Gábor Ferenc egyházmegyei aljegyző végzett, igét hirdetett Kató Béla püspök.
Az ünnepséget megelőzően Simon János, a falu fiatal, tehetséges lelkipásztora nagy lelkesedéssel és szaktudással mutatta be aSzabadságnak a település történetét. A Dicsőszentmártontól 17 km, Balázsfalvától 22 km távolságban fekvő Küküllőboldogfalvát, Benkő József szerint a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére hívják így, és feltehetően a 15. században jött létre. A falu egyik régi, nagy hírű földesura Mikó György, neki és feleségének, Orbai Annának és örököseinek adományozta Rákóczi Zsigmond fejedelem 1607. június 17-én. 1565-ben a környező jobbágyfalvakkal együtt a Csáky birtokhoz tartozott. Története ezt követően szorosan kötődik a mindössze 2 km-re eső Küküllővár történetéhez. Ma fele-fele arányban lakják magyarok és románok a falut, a magyar ajkúak református, a román ajkúak pedig ortodox és görögkatolikus vallásúak.
BASA EMESE
Szabadság (Kolozsvár)

Templombúcsú és falunapok Sepsibükszádon
Mária mennybevitelének ünnepe és megkülönböztetett tisztelete, Nagyboldogasszony napja, augusztus 15. a keresztény egyház egyik legkiemelkedőbb Mária-kultusza, ami egybeesik mind a római katolikus, mind a görögkeleti egyházban. Mária tisztelete nem azonos fokú Isten imádásával, de több a szentek tiszteleténél – szögezi le a vallástörténeti lexikon, és derült ki többek között az ünnepi szentbeszédet mondó Simó Gábor mikóújfalusi atya prédikációjából tegnap a sepsibükszádi szentmisén. A településen tegnap templombúcsút tartottak, mintegy lezárva a hétvégén zajlott falunapokat.
Ünnepelt tegnap mind a Nyugat-, mind a Kelet-római Birodalom sokmilliónyi híve és papsága, országos ünnep immár Nagyboldogasszony napja. Megyénkben is számos görögkeleti templomnak Nagyboldogasszony a védőszentje, titulusa. A vallásban Mária személye úgy áll elénk, mint aki anyaságáért és hűségéért érdemli meg a megkülönböztetett tiszteletet, szelídségével, alázatosságával kiemelkedik, s példájával embereket és országokat képes „irányítani”. Példája követésre méltónak bizonyult, s így az egykori történelmi Nagy-Magyarországnak is védőjévé, patrónájává, védőasszonyává vált. Így történt ez az üvegművességéről ismert Sepsibükszádon is, ahol Nagyboldogasszony lett a védőasszonya a település kevert nációjú katolikus közössége első templomának 1867-ben, éppen 150 évvel ezelőtt, amelynek helyét gróf Mikó György adományozta a jól jövedelmező üveghuta közvetlen közelében. Ebben az esztendőben úgy esett, hogy a falunapok megelőzték a templombúcsút. A vigadalom ez alkalommal is kétnaposra sikerült. Szombaton a helybeli fúvósok fújták az ünnepre hívogatót, minifoci-bajnokság és gyermekműsor előzte meg a megnyitót. Bács Csaba polgármester és a magyarországi testvértelepülések – Berhida és Vasad – küldöttsége szólt a közönséghez. Énekelt a helybeli vegyes kórus, fellépett a Kipp-Kopp tánccsoport és a Spontán népzenekar. A Másnaposok koncertje és Ájgel Szabolcs zenekara zárta a műsort. Vasárnap a Csíkszéki Mátyás Huszáregyesület lovas bemutatóját és a gyerekek, valamint Bartos Barna és Opra Balázs műsorát láthatták. Végezetül a magyarországi Kerozin együttes biztosította a jó hangulatot.
Kisgyörgy Zoltán / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)