Asszonysorsok Erdélyben
Ugron Zsolna: A nádor asszonyai – Libri Kiadó, Budapest, 2014
A tavalyi irodalmi sikerlista regénye, Ugron Zsolna Erdélyi menyegző című könyvének folytatása, A nádor asszonyai karácsony előtt már a könyvesboltokban volt, éppen jókor, hogy a karácsonyfa alá kerülhessen. A szerző megígérte – be is tartotta ígéretét –, hogy elkészül a trilógia második része. Kíváncsian vártuk, hogyan alakul a szerencsétlen sorsú, szépségéről, eszességéről híres Báthory Anna története, mellette, körülötte a békére áhítozó, de örökösen hadakkal viaskodó Erdély és a Felvidék várainak, népének élete a 17. században. A történet szálai a határokon túlra is elvezetnek, Isztambul szultáni háreme, a belgrádi padisah asszonyainak kincsesházai, híres szerája, a lengyel királyi udvar is színhelye a történetnek. Ebben a forrongó világban a bécsi udvar, az erdélyi fejedelem, a havasalföldi vajda és a mindenható török szultán küzdőterén mit tehetnek, hogyan fonják, szövik a hálót az uralkodó házak, a gyorsan és gyakran gazdát cserélő várak falai közt az anyává lett lányok és megözvegyült asszonyok? Miképpen ragyog fel és lesz mind fényesebb Esterházy Miklós csillaga? Ő, a valahai hadnagyocska nádor lesz, Magyarország legnagyobb méltósága. Talán nemcsak vitéz, hanem boldog is lehetne, Báthory Anna mellett élete teljesebbé válna, olyan asszony mellett, aki haláláig szerette, akinek ő is támasza lehetett volna.
De a másik asszony, a rendtevő, a nevelő és mindent előre látó Várday Katalin nem az érzelmek szálait, hanem a vagyon, a feltörekvés, az országvezetés gondjait, érdekeit követi céltudatosan. Így lesz az ő akaratából Esterházy Miklós felesége a megözvegyült Nyáry Krisztina, a Thurzó-vagyonnal együtt. Nyáry Krisztina a három asszony közül a legkevésbé termett arra, hogy nádori udvart vezessen, hogy férje oldalán tündökletes asszony legyen, őt jó szíve, meggondoltsága, gyermekei iránti szeretete teszi sok szenvedés árán nagyasszonnyá.
A második kötet szerkezete követi az előzőt, a fejezetek sorsdöntő évek és helyszínek szerint következnek.
Olykor sokszínű világban, Sztambul meseszerű, de furfangosan csalárd életében találjuk Annát és hűséges kísérőjét, a rendkívül szívós, patikárius tudós asszonnyá érett valahai rabnőt.
Ugron Zsolna elbeszélő írásmódja, a szereplők külön-külön előadott, naplószerű története, hasonlóképpen érdekes levelei, amelyek mindig elárulják céljaikat, igazi érzelmeiket, korrajzok is, színpompás, napokig tartó esküvők, fejedelmi látogatások, temetések lezajlásának beszámolói.
A férfiak: fejedelmek, a királyságig felmenő erős várurak, a csatákat vesztő vagy megnyerő főurak sietnek megtérni otthonaikba, ha szerencséjük van, hívő és szépséges asszonyok várják, hogy hazatérjenek, hogy vigadjanak. De ők, a megviselt férfiak azok, akik hamar halnak: Báthory István, az ecsedi nagyúr, lengyel király, Báthory Gábor, nagy tervek megcsúfolt fejedelme, Bethlen Gábor, a Tündérkert megálmodója, Thurzó Imre, a tanult, tehetséges ifjú, vagy a békesség keresője, Bánffy Diénes, Anna első férje mind korán itt hagyják asszonyaikat. Ők pedig a sokszor megsarcolt ország várainak népét a maguk gondoskodásában megtartva, erős kézzel, két vallás közt megosztva, hitüket védelmezve, más-más útra kényszerítve, hűségesek szülőföldjükhöz, az országhoz.
Szerzőnk első kötetében Báthory Anna tévúton keresi a boldogulást, a folytatásban merész léptekkel járja be egy birodalom, egy szétesett ország útjait. A boldog szerelmet alighogy meglelve, gazdagságáért megfizetve, járatlan utakra kényszerül. A nádor asszonyainak méltóságát viselő Várday Katalin és Nyáry Krisztina, törvényeket félve, családot tisztelve, más utakon keresik a boldogságot. ("Az Isten, akiket valamire tart, meg is próbálja…" "A test nyavalyája a lélek nyavalyája…" – ilyen igazságokkal élnek.)
Ugron Zsolnát új könyve bemutatóján és azóta is sokan vallatják a történelmi regényről, az erdélyi történelmi regény hagyományairól. Válaszaiból kihallani, hogy nem esik nehezére beleélnie magát a korszakba, a gyöngyös főkötők, a rubintos násfák viselőinek életébe. Könnyedén átalakítja Báthory Annát Smokowska grófnővé. Ha már minden fellelhetőt elolvasott a korabeli Erdélyről, a padisah asszonyairól, a Vág-völgyi főúri házakról, bátran és gyorsan rója a sorokat – nem tudom, hogy tollal vagy billentyűzettel –, azaz könnyedén mesélte el ezt a történetet is.
Hogy mit gondol az olvasó a könyv szereplőiről, a minden szenvedést, várbörtöni kínzatást elviselő, túlélő Báthory Annáról, arra mindenkinek saját válasza lehet. Ugron Zsolna könyvét a jelen olvasójának írta. A mai asszonyok értsék meg belőle a XVII. század magyar asszonyainak üzenetét. Anna beutazza a közeli országokat, királyi udvarokat, álruhát ölt és nyelveket tanul, a lengyel trónörökös kedveltje lesz, és közben sűrűn írja leveleit a nádornak, úgy érzi, így szolgál az egész országnak. A fiát biztonságban akarja tudni, nem akar védtelenül kilátástalan küzdelmet folytatni hatalmas birtokaiért. A szétszakadt ország megmentőjét egyetlen emberben, a nádorban látja. "Kár ilyen időkben még több bajt keresni, mint amivel a Jóisten próbál" – mondja neki társául fogadott hűséges szolgálója, amikor látnivaló, hogy tetteivel mozgatni akarja a szétszakadt szálakat, egyensúlyt próbál keresni az országrészek között. Az első regény véget ér 1643-ban, de a történet újrakezdődik 1624-ben.
Reméljük, hogy készül a folytatás.
Rózsa Mária
Népújság (Marosvásárhely)

5. életmódtábor a Katrosában
Közel 30 gyerek tanult az egészségközpontúságról
A mozgáshiányos, tartósítókkal, zsírokkal és cukorral telített életmód ma már tudatos válaszra talált: világszerte nő azok száma, akik tervezett fogyasztói magatartással, az egészség megőrzését célzó rendszeres edzéssel az egészségközpontú életmódot választják.
Háromszéken ennek a mozgalomnak egyik alappillére a káros életmódnak legkiszolgáltatottabb korosztályt célzó életmódtábor, amely idén június 27. és július 3. között ötödik alkalommal zajlott a Katrosában, ezúttal 27, IV. osztályos tanuló részvételével. A gyermekek kiválasztása a háziorvosok és az iskolák közreműködésével történt.
A szakemberek szerint már azért is szükség van életmódtáborokra, mert a gyermekkor meghatározó életszakasz, 16 éves korig majdnem minden megtanulható, ami a helyes életvezetéshez szükséges.
A szervezők meggyőződéssel vallják, hogy a gyermekkorban megtapasztalt élmények, a környezet, a pajtások lényegesen befolyásolták személyiségfejlődésüket. Egy bonyolult világban, ahol szabványok szabályozzák a tudományos táplálkozást, a korai fejlesztést, a kommunikáció módozatait, sok az élelem, a játék, túlzsúfolódnak a legtágasabb lakások is, az életterünket uralja a TV, számítógép, okostelefon, jó elvonulni vakációkban a természetbe, ugyanis az eszményi környezet a játékhoz.
A tábort az Evita egyesület hozta létre, a rendezvény fő támogatója pedig Kovászna Megye Tanácsa. A programot a megye gyermekgyógyászai állították össze dr. Tarczali Mária vezetésével, aki minden évben önkéntes felnőttekből, gyermekorvosokból, dietetikus nővérekből, tanárokból választja ki a kicsikkel egy héten át foglalkozó csoportot.
Sikerült kialakítani az életkornak megfelelő napi programot, a fő hangsúly a rendszeres, egészséges táplálkozásra és mozgásra irányult. A dietetikus nővérek: Bokor Beáta és Sebestyén Enikő vezették az étkezést, a Gábor Áron Szakközépiskola egészséges és ízletes fogásaiból. Pap Enikő színes csoportos foglalkozásokat tartott, amelyek fő témája a környezettudatos viselkedés volt. Pap Eszter Edinával zumbát táncolhattak a gyerekek, a kézműves tevékenységet Bencze Emőke szervezte meg. Zenés-játékos foglalkozásokat Miklós Csilla tartott, Finna István igen tartalmas túrát szervezett a résztvevőknek, Tarczali Tibor reggeli frissítő tornái, a métajáték és nem utolsósorban jó hangulatú élménybeszámolói, humora segített összerázni a csapatot.
Az életmódtábornak nemcsak az egészséges életszemlélet kialakításában van szerepe, vonta le a következtetéseket a táborzáró ünnepségen Gábor Rezső, az Evita egyesület elnöke, hiszen megtanítja a résztvevőket szeretni az egyszerűt, ami szebbé és jobbá varázsolhatja magát a gyermekkort.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)