A második alkalommal megszervezett Berecki Napokon Dimény Zoltán polgármester magyarul és románul üdvözölte a jelenlevőket, köztük a magyarországi Hódmezővásárhely és Tótkomlós küldöttségeit. A berecki Comenius Általános Iskola diákjai népdalokat, népi táncokat mutattak be. Minifoci-bajnokságot rendeztek, volt favágóverseny is. A Szent Miklós-templom mellett található Petőfi–Bem-emlékhelyen díszfákat ültettek. /Bartos Lóránt: Falunapok Bereckben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./

Gyergyószentmiklóson az idei Szent Miklós Napok kulturális programjára a bőség zavara volt jellemző: több esemény is azonos időpontban kezdődött. A december 6-án zárult négynapos városünnep egyik kiemelkedő rendezvénye Kilyén Ilka színművész Karácsonyi rege című pódiumműsora volt, amelyet fogyatékkal élő gyermekeknek adott elő. Karitatív céllal érkeztek Gyergyószentmiklósra a csongrádi Múzsa Alapfokú Művészeti Iskola diákjai is, akik a Szent Erzsébet Öregotthon lakóit szórakoztatták Móricz Zsigmond Dinnyék című darabjával. A Figura Stúdió Színház a városnapokra időzítette legújabb előadásának bemutatóját: Georges Feydeau Zsákbamacskáját. A rendezvénysorozatot a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata zárta, Szigligeti Ede Liliomfijával. /Jánossy Alíz: Városünnep színházzal Gyergyószentmiklóson. = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./

Az utóbbi esztendőkben szokássá kezd válni, hogy egyre többen vesznek részt egy-egy kulturális rendezvényen. Székelyudvarhely kórusai, a Székely Dalegylet, az Alla Breve és a Balázs Ferenc Vegyeskar felléptek más városokban és nem ritkán kicsi falvakban is. A Székely Dalegylet és az Alla Breve májusban rendezte meg a Székelyudvarhelyen működő felnőtt kórusok seregszemléjét – jelen volt a Camerata leánykórus, a szombatfalvi református egyházközség, a belvárosi református egyházközség, a Bethlen-negyedi református egyházközség, a Szent Miklós-hegyi plébánia, a NYÖP, az unitárius egyházközség kórusai. A legsikeresebb tavalyi eseménynek a minősítő koncert volt, mely Székely Dalegyletnek és az Alla Breve Vegyeskarnak „Aranykoszorús hangversenykórus” – minősítést eredményezett. A dalegylet júniusban részt vett a Baróton megrendezett kórustalálkozón, augusztusban pedig II. Nemzetközi Férfikórusok Találkozóján, Gyergyószentmiklóson. /Gellért Géza, elnök: Eseményekben gazdag év van mögöttünk. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 5./

Kászonújfalu lakói a falu központjában emlékművet állítottak a két világháború hősi halottainak. Koszti István iskolaigazgató – akinek szintén szerepe volt az emlékmű felállításában – tájékoztatott a Szent Miklós nevét viselő tájház melletti telken megépült emlékmű felállításáról. A Kászoni Kistérségi Társulat, valamint az újfalvi közbirtokosság anyagi támogatásának, a plébániának és a falu lakosságának köszönhetően épült meg az emlékmű. Kézdiszentléleki mester, Bartalis Béla és fiai: Béla és János homokkőből faragták ki az emlékművet. Oldalaira 127, az első és a második világháborúban életüket vesztett kászonújfalvi katona nevét vésték fel. A homlokzaton Kölcsey Ferenc-idézet olvasható: „Négy szócskát üzenek. Vésd jól kebeledbe. S fiadnak hagyd örökül. Ha kihunysz, a haza mindenek előtt.” /Kristó Tibor: Világháborús emlékmű Kászonújfaluban. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 26./

A kommunizmus idején a kollektivizálással magyar falvak, vidéki közösségek életét tették tönkre. Sokakat deportáltak, kényszermunkára vittek Dobrudzsába, s voltak, akik életüket vesztették azokban az időkben. Az erőszakos kollektivizálás, a kommunista terror a Bihar megyei Bélfenyéren is szedett áldozatokat. Rájuk emlékeztek március 18-án, szombaton a településen. A bélfenyéri plébános és a Szent Miklós gyermekotthon és kollégium vezetője, Kiss Márton fontosnak tartja, hogy a faluban emlékezzenek a múltra. Fölavatták „az el nem sodort falu” hőseinek tiszteletére készített és a római katolikus templomkertben lévő feszület talapzatánál elhelyezett emléktáblát. Az 1949-es események krónikája tavaly jelent meg a Magyar Nemzetben. A bélfenyéri historia domusban hiteles leírás olvasható a történtekről. Miniszteri rendelet értelmében a cséplőgépnél dolgozó munkások az eddigi szokástól eltérően bérüket nem búzában, árpában kapták, hanem pénzben, nagyon kis összegben. A munkások megtagadták a munkába állást. A lázadás Feketetóton kezdődött, ahol állítólag a kivezényelt katonasággal is megütköztek. Feketegyőrösi munkások átjöttek Bélfenyérre és követelték, tartson velük a lakosság, közösen tüntetésben vonuljunk át Kocsubára. Ott azonban várt a kivezényelt katonaság, egy kocsubai fiút agyonlőttek. Katonaság lepte el a falut. Kezdte összeszedni a Kocsubára átmenő férfiakat. Úgy 60-70 embert vittek az őrsre. A környező falvakból is vitték el az embereket. A faluban Csák Lászlót és Bíró Józsefet augusztus 3-án agyonlőtték, hogy a lakosságot megfélemlítsék. Kevéssel a kivégzés után hat családot, a legjobb módúakat Konstanca melletti falvakba deportálták. A hat család vagyonát elkobozták. Bihar megyéből közel kétszáz famíliát deportáltak. /Tóth Hajnal: Az el nem sodort falu hősei. = Reggeli Újság (Nagyvárad), márc. 21./

Nemrégiben mutatta be Gyergyószentmiklóson dr. Marton József nagyprépost, a kolozsvári BBTE teológia tanszékének dékánja Fogarasy Mihály (1800–1882) erdélyi püspök élete és munkássága című könyvét. Fogarasy építész nagyapja építette a gyergyószentmiklósi Szent Miklós-templomot, a család másik ága Ferenczy György vikáriusra, gyergyószentmiklósi plébánosra, Erdély meghatározó egyházi méltóságára is büszke lehetett. A nagy püspöknek a történelem viharos korszakában kellett bizonyítania, hogy mit jelent Krisztus követőjének lenni. Páratlan volt Fogarasy Mihály iskolateremtő munkája, adakozó kedve. A most is működő gyergyószentmiklósi kórházotthont leégett szülőháza helyére építtette. A gyergyói leánynevelde isd neki köszönhető. A tanárok és tanítók fizetésének támogatására magtárakat építtetett, s a nemes magok kölcsönzéséből befolyó hasznot a nevelők fizetésének pótlására fordította. Nyugdíjalapot létesített a pedagógusoknak. A csángók megsegítésére már akkor gondja volt. /Bajna György: Gyergyó legnagyobb személyisége. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 15./

Április 21-én Székelyudvarhelyen, a Szent Miklós-templomban koncertezett a Schola Cantorum Budapestiensis /Budapesti Énekes Iskola – BÉNI/. Az énekes iskolák nem csak muzsikusképzők, hanem az európai szellemiségű értelmiség utánpótlására szolgáló, magas színvonalon oktató intézmények. /Lászlóffy Árpád: Egyházzenei hangverseny Udvarhelyen. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 24./

Szentmise keretében május 22-én Tamás József segédpüspök megáldotta Székelyudvarhelyen a Tamási Áron Gimnázium bentlakásában nemrég kialakított Szent Imre-kápolnát. Az 1948-as államosítást követően a Szent Imre-kápolna emléke is csak nevében élt az egykori katolikus főgimnázium régi épületében. Sok évtizedes hiányt pótoltak a mai gimnázium vezetői és a Szent Miklós római katolikus plébánia, személyesen Kovács Sándor főesperes, amikor – a mai bentlakás földszintjén – egy felújított, szép teremben berendezték az egykori kápolna utódját. /Molnár Melinda: Kápolnaavatás a bentlakásban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 25./

A kerek évfordulós 1956-os megemlékezések megyeszerte nagyobb méreteket öltöttek. Csíkszereda több helyszínen idézte ötvenhatot. A Csíki Kamarazenekar ünnepi koncertet adott, előadták a Székely Golgota rockoperát. A Millenniumi-templomban a börtönviselt ötvenhatosok tiszteletére Kelemen Kálmánt ezüst érdemkereszttel, Nagy Benedeket és Szilágyi Árpádot ezüst emlékéremmel tüntették ki. Ünnepi beszédek hangzottak el október 23-án az 1998-ban felállított ’56-os emlékmű előtt. Kelemen Csongor, a Volt Politikai Foglyok Hargita Megyei Szövetségének titkára nyitotta meg a beszédek sorát. Az ötvenhatos börtönviselt Szilágyi Árpád szavalatát az egyházi képviselők beszéde és imája követte. Este a tusnádi fúvószenekar kísérte fáklyás felvonulás előzte meg az emlékműavatást. Az új 56-os emlékmű a magyar főkonzulátus épülete előtti újonnan kialakított téren áll. Ercsei Ferenc művéről, a hírnökangyalról lekerült a lepel. Az emlékmű az elesettek és kivégzettek emlékét őrzi. Gyergyószentmiklóson is többnapos megemlékezést tartottak. Az unitárius imaházban rendezett Őri Tóth István fénykép-, László Péter Sándor illusztráció-kiállítást, közreműködött a Szent Miklós Kamaraegyüttes. Portik Hegyi Kelemen főesperes plébános megszentelte Burján Gál Emil ez alkalomra készült – és egyelőre a temetőben helyet kapó – emlékművét. Október 22-én a Tarisznyás Márton Múzeumban magyarországi és erdélyi történészek emlékeztek 1956-ra. Székelyudvarhelyen a városházán dokumentumfilm-vetítéssel egybekötött tudományos ülésszakot tartottak, Tófalvi Zoltán és Durcza Attila történészek beszéltek. Október 23-án Székelykeresztúron az ökumenikus istentiszteletet és ünnepi műsort követően gyertyás felvonulással tisztelegtek a Millenniumi-emlékműnél. /Antal Ildikó, Bajna György, Szász Emese: Ötvenhat dalban, szóban, imában. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24./ P. Ferenc Ervin Ferenc-rendi szerzetest is kitüntették a Magyar Köztársaság nevében az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján. Október 23-án a magyar főkonzul által adott csíkszeredai fogadáson a páter az arany érdemkeresztet vette át. A szerzetes elmondta, a mai román államnak kellene elismerésben részesíteni őket. A mostani kitüntetésben tíz kivégzett társának tett ígérete beváltását látja.

Gyergyószentmiklóson Dézsi Szilárd rendező az Ezeregy éjszaka meséiből választotta a Figura Stúdió Színház gyermekeknek szánt előadását. A Szent Miklós Napok egyik rendezvénye volt a bemutató. /Bajna György: Szent Miklós Napok Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 5./

A Gyergyói-medence falvainak viseleteit bemutató gyűjtemény a Gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum legújabb alapkiállítása, melynek december 6-án, Szent Miklós napján tartott megnyitásakor átadták a Tarisznyás-díjakat. Huszonegy bábut öltöztettek székely, csángó, román és cigány viseletbe. A tárlat anyagát Szőcs Levente néprajzos gyűjtötte össze. A Gyergyói-medence minden falujának viseletét bemutatják: egy női és egy férfi öltözet, valamint kellékek idézik a múlt ruházatát. A kiállítás költségeinek fedezésére a Nemzeti Kulturális Alaptól kaptak 400 ezer forintot a gyűjtési munkákra, félmilliót a kiállítás létrehozására. Ez azonban ez csak töredéke az összköltségvetésnek. Sor került a Tarisznyás-díjak átadására is. Szeretettel adták át a székely tarisznyát Gálné Kovács Irma néprajzkutatónak, a népi varrottasok mesterének, aki éveken át az egykori igazgató, Tarisznyás Márton tanítványa és munkatársa volt, és hosszú esztendők alatt összegyűjtött néprajzi anyagaival sokat segítette a múzeumot. A második díjat a tölgyesi közbirtokosságnak nyújtották át, amely 2000 lejjel támogatta idén a múzeumot. /Barabás Márti: Varrottasok mestere. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

Székelyudvarhelyen a Dr. Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola zene tagozatos diákjainak és tanárainak karácsonyi hangversenyére zsúfolásig megtelt a Szent Miklós-plébániatemplom. Először az iskola kicsinyeinek kórusa lépett fel, majd a felső tagozatos kórus, az iskola tanári vegyeskara, végül pedig az egyesített ifjúsági és tanári kórus. /Barabás Blanka: Felemelő hangverseny volt. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 19./

Aránylag kevesen tudják, hogy nemcsak román, hanem magyar görög katolikusok is élnek Erdélyben. Legnagyobb közösségük Szatmár megyében (az Ugocsával, Kárpátaljával határos részeken) van, ahol számuk meghaladja a 11 ezret. Csupán a szatmárnémeti Szent Miklós egyházközséghez közel háromezren tartoznak, de több száz fős gyülekezetük van Sárközújlakon, Kökényesden, Csedregen, Nagypeleskén, Lázáriban, Mikolában, Túrterebesen és még számos településen. Tíz parókiájukon ugyanennyi pap és egy segédlelkész szolgál, további két teológiát végzett fiatal felszentelésére két éve várnak. Templomaik száma meghaladja a húszat, köztük vannak olyanok, amelyek mind építészetileg, mind pedig egyház-művészetileg igen jelentős értéket képviselnek. Minderről többet lehet megtudni abból a könyvsorozatból, amely az új esztendővel együtt indult útjára, Romániai magyar görög katolikus templomok címmel. Az első kötetben Terdik Szilveszter és ifjabb Pallai Béla a nagypeleskei templomot mutatja be. /Sike Lajos: Magyar görög katolikus templomok Erdélyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

Díjátadással ünnepelték Gyergyószentmiklóson a magyar kultúra napját. A gálaműsoron Petres Sándor, a Hargita Megyei Tanács alelnöke szólalt fel. Kassay Péter, a gyergyószárhegyi alkotóközpont igazgatója többek közt az Erdélyi Magyar Könyvklubot, a Pallas–Akadémia Kiadót, a Figura Stúdió Színházat és a Tarisznyás Márton Múzeumot tüntette ki. A helyi művelődési központ képviselői a Fábián Ferenc színjátszó csoport, a Portéka Egyesület, a Szent Miklós Kamaraegyüttes munkáját köszönték meg. /Jánossy Alíz: Kultúra napi díjátadás Gyergyószentmiklóson. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./

Tavaly megtartották a Magyar Kultúra Hete Szatmárnémetiben elnevezésű közművelődési rendezvénysorozatot. A megnyitón képviseltette magát két civil szervezet: az Ady Endre Társaság és a Szent-Györgyi Albert Társaság. Idén január 19–28-a között került sor a Magyar Kultúra Hete második megrendezésére. A tavalyinál többen álltak az ügy mellé: Ady Endre Társaság, Art Caffé kávéház, LiterArt, Szent–Györgyi Albert Társaság, Németi Református Egyházközség, Szatmárnémeti Evangélikus Lutheránus Egyházközség, Szatmárnémeti Szent Miklós Görög Katolikus Egyházközség és a Szatmárnémeti Szentlélek plébánia. Hosszú lenne a tíznapos rendezvény tizenöt előadásának a felsorolása. Ki kell emelni a Kodály Zoltán-emlékestet, amelyet az Ady Endre Társaság kérésére állítottak össze a debreceni Csokonai Színház művészei. Szép élmény volt a nagykárolyi Régizene Együttes reneszánsz estje. /Csirák Csaba: Figyeljünk oda értékeinkre és adjuk tovább őket. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 15./

A székelyudvarhelyi Márton Áron Katolikus Ifjúsági Ház közösségépítő programmal emlékezett Márton Áron püspökké szentelésének hatvannyolcadik évfordulójára. Itt tartották a színdarabpróbát, amelyet a Szent Miklós plébánia egyháztanácsa és a Musica Sacra vegyeskar tagjai szerveztek. A Szent Anna Nőszövetség tagjai folytatják a beteglátogatásokat. Februárban mutatta be Nagy Zoltán hittanár, informatikus A Hegy című, boldog emlékezetű Márton Áron püspökről készült filmjét. Február 15-én Egymásért vagyunk címmel őrangyalos farsang zajlott a Márton Áron Katolikus Ifjúsági Házban, több mint száz résztvevővel. Bákai Magdolna, a gyergyószentmiklósi könyvtár igazgatója mesélt arról, miként működhet egy olyan közösségépítő folyamat, ahol fogyatékkal élők mellé önkéntes segítők állnak egy programsorozatban, amelyben van játékos délután, ünnepváró alkotóműhely és sok más tevékenység. Mindezekből alakult az Őrangyal nevet kapott kezdeményezés, amely az, amely Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában, Szentegyházán és Székelyudvarhelyen működik. /Molnár Melinda Egy hét a székelyudvarhelyi Márton Áron Katolikus Ifjúsági Ház vonzáskörében. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 11./

A történettudomány az első székely falutörvények írásba foglalását az 1581-es esztendőre datálja, bár ezekben említés történik a régebbi szabályozásokról is. Korábbi ismereteink szerint az említett esztendőben Gyergyóújfaluban és Zalánban születtek falutörvények. A legújabb forrásfeltárások szerint 1581-ben Gyergyószentmiklóson is fogalmaztak meg falutörvényt. Garda Dezső történész, képviselő idézett az 1581-ben született falutörvényből. Egy mondat az idézett törvényből: „Mi ki vagyunk Gyergyó székben Szent Miklós falvában lakozandók, nemesek, darabontok és vajda úrnak őnagyságának jobbágyi küzönséggel mind a tellyes falu irattuk emlékezetre ez levelet…” /Dr. B. Garda Dezső országgyűlési képviselő: Falutörvény a határ rendtartásáról. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), máj. 10. – 19. sz. /

Hagyományosan élőlánccal kezdődött az idei Ifinapok rendezvénysorozat Gyergyószentmiklóson. Olajat, cukrot, szóját és konzervet, lisztet, kenyeret adtak kézről-kézre a Szent Miklós-szobor és a Korona melletti Szeretetkonyha között felsorakozott fiatalok. Az élelmiszert a fiatalok adományozták. „Örülök, hogy az Ifitékának évről évre sikerül létrehozni ezt a rendezvényt” – szólt az egybegyűltekhez Kontesveller József alpolgármester. Karácson Tibor római katolikus lelkipásztor, Paál Károly református tiszteletes, majd a főtámogató, a Tig-Rad System Kft. nevében Puskás Gyöngyvér szólt a megjelentekhez. Elmondta, lesz jégtáncbemutató, buli a jégen, lesznek koncertek, lesz tábortűz is. Kilenc csapat benevezett a többfordulós, kétnapos versenybe. A csíkszeredai Sportklub sportiskola jégtáncosainak bemutatója kivívta a fiatalok elismerését. Megjelentek a Caritas Családsegítő Szolgálat, az Esély, valamint a Naturland Alapítvány, és a Pro Cive Egyesület képviselői is. A Kultúrmaraton általános műveltségi verseny volt. Szombaton délután Fiatal művészek kiállítását lehetett megtekinteni a Pro Art Galériában. Tizenöt fiatal gyergyói művész állított ki. A Portéka Egyesület jóvoltából a Játszóházban nemezeltek, a rézdomborítókis bemutatkoztak. Vitézt is kerestek a Csabafiak Egyesülete és Barantázók segítségével. A hagyományos magyar harcművészeti vetélkedő bizonyult a legszórakoztatóbbnak nézelődők számára. /Csata Orsolya, Kedves-Tamás Gyopár, Rancz Enikő: Ifinapok. Élőlánc és csapatverseny. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), szept. 27. – 39. sz. /

Énekkarok, népdalénekesek, gyerekkórus, kamaraegyüttes és citerazenekar fellépésével rendeztek zenei fesztivált Gyergyószentmiklóson, Domokos Pál Péter, Kodály Zoltán és Gyergyószentmiklós város hármas emlékünnepsége alkalmából. „Majdhogynem felmérhetetlen érték, amit Domokos Pál Péter és Kodály Zoltán tettek a népművészet fennmaradásáért” – méltatta évfordulós zenetudósok, népzenekutatók munkáinak örökségét megnyitó beszédében Kiss Portik Irén néprajzkutató. Pál Ibolya főszervező, a Domokos Pál Péter Dalkör női kórusának karvezetője köszöntötte a részt vevő kórusokat. A kórusok előadásait a Mezeiné Fazakas Magdolna népdaléneklése színesítette. A százéves város ünneplése alkalmából Bajna György újságíró Gyergyószentmiklóst mutatta be a vendégeknek. /Barabás Márti: Gyergyó: énekkarok főszerepben. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./ A találkozón fellépett a Vaskertes Általános Iskola gyerekkórusa, a Domokos Pál Péter Női Kar, az Ipartestület Férfikara, a Szent Miklós Kamaraegyüttes Vegyes Kara, a gyergyószárhegyi Kájoni János Vegyes Kar, a nyárádszeredai Bocskai István Női Kórus, a gyergyóalfalvi Domokos Pál Péter Hagyományőrző Egyesület citerásai, továbbá a vendégek, a siaófokiak. /Baricz-Tamás Imola: „Legyen a zene mindenkié”. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), okt. 2. – 40. sz. /

Javában zajlanak a város centenáriumán jubiláló Szent Miklós Napok Gyergyószentmiklóson. A rendezvényen könyvvásár, jurtakiállítás, főzőverseny, koncertek, néptánc, képzőművészeti kiállítások, tánckavalkád, mesefilmek, Bozsik Yvette világhírű táncszínháza, zenei és sportműsorok, jégkorongtorna és sok más érdekesség várja az érdeklődőket. /Különleges Miklós-napok Gyergyószentmiklóson. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

Gyergyószentmiklóson a Szent Miklós Napok keretében több könyvet mutattak be. Bajna György újságíró a Salamon Ernő Irodalmi Kör nemrég megjelent Találkozások című antológiájáról szólt. Bákai Magdolna könyvtárigazgató válogatásában megjelent a Gyergyói mondák könyve /F&F International, Gyergyószentmiklós/. Gyergyószentmiklós várossá válásának 100. évfordulójára állt elő dr. Becsek Garda Dezső Gyergyószentmiklós története /Státus Kiadó, Csíkszereda/ címmel kiadott, egyelőre két kötetet tartalmazó monográfiával, mely a mely a település történetét a kezdetektől 1918-ig foglalja össze. A száz év fényei című albumról Kolcsár Béla, a művelődési központ igazgatója elmondta, a szerkesztés, grafikai tervezés a Hargita Megyei Kulturális Központ valamint Ádám Gyula fotós és Cseke Gábor munkája. Gyilkos-tó címmel látott napvilágot a Gyilkos-tó keletkezésének 170. évfordulójára az a kiadvány, melynek megjelenésében közreműködött Bajna György, Bákai Magdolna, Dezső László, valamint az Erdélyi Kárpát Egyesület gyergyói osztálya. /Baricz-Tamás Imola: Szent Miklós Napok. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), dec. 13. – 50. sz. /

Gyergyószentmiklóson a helyi Domokos Pál Péter Dalkör női kórusa, az Ipartestület Férfikara és a Szent Miklós Kamaraegyüttes adott koncertet immár hagyományosan karácsony másodnapján a gyergyószentmiklósi római katolikus templomban. A koncert bevételét a Szent István-templom továbbépítésére ajánlották fel. /Hálaadás dalban. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 28./

Boér Jenő, a temesvári Caritas és Egyház című lap főszerkesztője könyvében (Merjetek jók lenni…, Solness Könyvkiadó, Temesvár, 2007) a hit, a szeretet megnyilvánulásait, az emberséges cselekedeteket sorakoztatja fel. Mintegy tíz év karitatív eseményeiről szólnak a kötetbe foglalt beszámolók, riportok, krónikák, interjúk és portrék. Írásaiban a hivatásos karitatív intézmények mellett olyan magánszemélyeket, civileket is bemutat, akik segítették és odaadóan szolgálják embertársaikat. A temesvári egyházmegye Caritas-szervezete több szociális intézményt is működtet. Boér Jenő képet ad a Temesváron és Nadrágon létesített szociális étkezdéről, a Páter Jordán Menhelyről, amely hajléktalanokat fogad be éjszakára és étkezteti őket, a családi erőszak áldozatait befogadó Mária Otthonról, az újpécsi Szent Miklós gyermekfaluról, az újbesenyői, merczyfalvi, vecseházi gyermekotthonokról, ahol árva, mozgássérült vagy értelmi fogyatékos gyermekekkel foglalkoznak. /Szekernyés Irén: A jóság mércéje: a segítségnyújtás. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 4./

Sovinizmussal, valamint az ukrán kisebbség jogainak eltiprásával vádolja az RMDSZ-t a Romániai Ukránok Egyesületének Szatmár megyei vezetősége. A szövetség képviselői tagadják az ellenük felhozott vádakat, állítva, hogy az ukrán szervezet elnöke, Mihai Macioca kirohanásaival román politikai érdekeket szolgál. Macioca bejelentette: az ukránok egyesülete az RMDSZ-ellenes koalíció néven megalakult román pártszövetség jelöltjét, Valer Mariant támogatja a megyei tanácselnök-választáson. A botrány Tarasz Sevcsenko ukrán nemzeti költő szobrának elhelyezése kapcsán pattant ki. A kezdeményezők ragaszkodtak ahhoz, hogy az emlékművet az István téri parkba, Petőfi szobra mellé helyezzék, ahol a magyarság a március 15-i megemlékezést tartja. A helyi tanács februári ülésén más helyszínt jelölt ki, a Petőfi-szobortól mintegy száz méterre, az István tér átellenes sarkában. Alternatívaként pedig felajánlottak egy részt a Kossuth-kertből is. Az ukrán szervezet vezetője azonban kijelentette, csakis az eredetileg kért hely felel meg nekik, mert a szobrot mindenképpen az „ukrán templom” elé akarják helyezni. Macioca elmondta: „válaszként a sovén magyarok irritációjára” eldöntötték, hogy visszaszerzik ősi templomukat, a Szent Miklósról elnevezett görög katolikus kegyhelyet, amelyet szerinte jogtalanul bitorolnak a magyarok. A város legrégebbi templomát valóban „rutén templomként” emlegetik, azonban ez – Szőcs Péter történész, a megyei múzeum igazgatóhelyettese szerint – csakis azért van így, mert a görög katolikus egyházközség régen a munkácsi egyházmegyéhez tartozott, amely többségében rutén ajkú gyülekezeteket foglalt magába. A Szent Miklós-templom gyülekezetét azonban – az egyházi iratok tanúsága szerint – körülbelül kétszáz éve többségben magyarok alkották. Pallai Béla lelkész szerint jelenleg az ötezres gyülekezetet kizárólag magyarok alkotják. Macioca-t, az ukrán egyesület elnökét az sem tántorítja el szándékától, hogy a Szatmárnémetiben élő mintegy 300 ukrán ortodox vallású. Csehi Árpád, az RMDSZ megyei tanácselnökjelöltje szerint nem az a gond, hogy az ukránok nem rá szavaznak, hanem az, hogy negatív színben tüntetik fel a szövetséget. /Babos Krisztina: Ukrán vádak az RMDSZ ellen. = Krónika (Kolozsvár), máj. 9./

A Gac-oldalon emlémű-avatás zajlott május 18-án. A szónok, Dézsi Zoltán csak általában beszélt „egy gyergyószentmiklósi szobrászról”, akinek az 1992-es évi alkotás köszönhető. A mostani avatás előtt ugyanis 1992-ben Burján Gál Emil szobrászművész készített emlékművet Dézsi Zoltán /akkor Gyergyószentmiklós polgármestere/ felkérésére. Ugyancsak Burján Gál Emil készítette el a Gyergyószentmiklós főterén álló Szent Miklós szobrot, /Dr. B. Garda Dezső országgyűlési képviselő: Még a neve sem jutott eszébe. = Gyergyói Kis Újság (Gyergyószentmiklós), 2008. máj. 22./ Burján Gál Emil két régebbi alkotása:1992: emlékmű a Gac-oldalon. 1993. december 6-án felavatták Gyergyószentmiklós főterén a 10 méter magas Szent Miklós szobrot.

Ismeretlen tettes betört a Szent Miklós-hegyi római katolikus plébániatemplomba, ahonnan ellopott egy kelyhet, és károkat okozott. Xavéri Szent Ferenc faszobrának bal kezét is letörte. A vasajtó zárát is feltörte, a főbejárati ajtót megrongálta. Az elmúlt napokban a szombatfalvi ortodox templomból is betört valaki, ellopott két gyertyatartót, kis kereszteket, valamint némi aprópénzt. /Katona Zoltán: Templomgyalázás a Szent Miklós-hegyen. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 6./

Svájcban, a több mint 17 000 énekest felvonultató Weinfeldeni Kórustalálkozón vett részt az elmúlt héten a Molnár Katalin vezényelte gyergyószentmiklósi Ipartestület Férfikara és a Kolcsár Árpád irányította Szent Miklós Kamaraegyüttes. Svájc minden kantonjából érkeztek a résztvevők. A gyergyószentmiklósi Szent Miklós Kamaraegyüttes a vegyes karok között szerezte meg az elismerését, megismételve az Ipartestületi Férfikar két évvel ezelőtti sikerét, amit a kitűnő kórus minősítéssel jutalmaztak. A gyergyószentmiklósi önkormányzat, a megyei tanács, helyi vállalkozók, külföldi pártolók, köztük is elsősorban a Peter Hersberger és neje, Fejér Ilona által támogatott két kórus svájci útja során több helységben fellépett. /Bajna György: Örömhírrel Svájcból. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 14./

Diana Krausser Brassóban élő szász történész aggódik a brassói archívumban található középkori dokumentumokért. Segítséget kér a felbecsülhetetlen értékű Regesta Brassoviae (1358–1433) megmentéséért, mely a szász mellett rengeteg székely utalást is tartalmaz. A latin nyelvű dokumentumok többsége a Hunyadiak idejéből származik. A hivatalos román történetírás elhallgatja, hogy Brassó a későközépkori magyar királyság egyik legfontosabb védelmi láncszeme volt, igazi stratégiai pont. A dokumentumok érdekében aligha lehet valamit tenni. Hiszen azok – a törvény szerint – a román állam tulajdonát képezik. A brassói szász történész szerint a román államnak az az érdeke, hogy ezek a dokumentumok megsemmisüljenek. Diana Krausser történészként aggódik a hiteles történelmi dokumentumok megsemmisítése miatt. Mesélte, hogy a Szent Miklós, immár ortodox templomban egyetemista korában a saját szemével látta, milyen mostohán bánnak a középkori dokumentumokkal. A felbecsülhetetlen értékű archív anyagot porban, mocsokban tartották, és tiltották a gondozását. Szerinte Brassóból a történelmi dokumentumok elhordása ma sem szűnt meg. Krausser a legveszélyeztetettebbnek a Regesta Brassoviae-t tartja, ez egy gyűjtemény, azt a mintegy négyezer levelet tartalmazza, amelyeket a Hunyadiak, de még előttük Zsigmond király írt és küldött Brassó városának. A latin nyelvű dokumentumokat később elsősorban németre fordították le, és különböző, sokszor magángyűjteményekben őrizték. Trianon után összeszedték, majd az akkor használaton kívüli várbástyába vitték ezeket a dokumentumokat, aztán ki tudja, hová. A brassói történész szerint a brassói levéltárban még fellelhető néhány belőlük, de rengeteg elveszett vagy megsemmisült, vagy eredeti tartalmuktól eltérően értelmezve állították ki. Most azért aggódik, hogy ami maradt, az is megsemmisül. Krausser elmondta, nemrég a sajtóban is megjelent, hogy egy itteni történész Párizsban középkori pecsétkiállítást szervezett. Lovagpecséteknek állították be, természetesen románnak, holott a történész nem tud Kárpátokon túli lovagokról. S ami még szembeötlőbb: a középkorban az ilyen pecsétek csakis a levéllel, okirattal közösen születtek. Ha a pecsét külön van, azt jelenti, hogy lelopták valamilyen régi dokumentumról, s minden bizonnyal megsemmisítették azt. /Ferencz Csaba: Az asszimiláció könyörtelen bája. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 23./

A gyergyószentmiklósi Kolcsár Árpád vezette Szent Miklós Kamaraegyüttes is részt vett az egri 15. Éneklő Magyarország regionális kórustalálkozón. /Bajna György: Kórusfesztiválon Egerben. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 21./

A Szent Miklós nevét viselő város, Gyergyószentmiklós névnapján a búcsús szentmisén útmutatóként kapta: szeretni kell az embertársakat, vigyázni kell a házasság szentségére. Az ezeréves egyházmegye jubileumi ünnepsége keretében tartott búcsús szentmisén Csató Béla csíkszentkirályi plébános prédikációja erősítette meg hitében a helyi közösséget, a környékről érkezett keresztaljákat. Az ünnepen nem hiányzott a képzőművészeti, kisállat- és marcipánkiállítás, a város jövőjét tervező megbeszélések, díjazások, koncertek, sportrendezvények, de még a káposztaléleves-főző verseny sem. Városfejlesztési konferenciát tartottak, bemutatták város fejlődését célzó elképzeléseket tartalmazó integrált városfejlesztési stratégiát. Talpalatnyi hely nem maradt szabadon a Pro Art Galériában a Világszép Gyilkos-tó – Mesevilág a havasok keblén című kötet fotókiállítással egybekötött bemutatóján. Dezső László gyergyószentmiklósi fotográfus műve iránt nagy volt az érdeklődés. Pro Urbe-díjat ajándékoztak post mortem dr. Marc Zsuzsanna doktornőnek, aki 27 évig orvosolta betegeit, szintén ezt a kitüntetést kapta post mortem Szilágyi András, aki nagyon sokat tett a városért. A díszpolgári címet idén Gyergyószentmiklós szülötte, Erőss Zsolt hegymászó kapta, aki már hosszú évek óta sorra hódítja meg a világ legmagasabb csúcsait. A kitüntetés mellett egy székely zászlót is kapott, hogy messze földön hírét vigye a székely népnek. /Balázs Katalin, Lázár Hajnal: Gyergyószentmiklósi Városnapok. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 8./