Az érsekségen panaszolták be a gyergyói főesperest
Panaszlevél jutott az érsekségre, az aláírók azt kifogásolják, hogy a gyergyói főesperes helyet ad a politikának a templomban. A csütörtöki imaestekről is szó esik a levélben, ezeket a korrupció pártolásáról szóló együttlétekként említik. Huszonkét személy neve szerepel aláíróként.
Amióta előzetes letartóztatásban van Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere, minden csütörtökön este 8 órakor legalább száz, de van, hogy kétszáz ember is összegyűl, imádkozik a város megújulásáért, a városvezetőkért és a bajban lévő elöljárók családjáért. Legutóbb az örmény templom, azelőtt az unitárius imaház, korábban a református templom volt a helyszín. Ezt megelőzően a legelső találkozóra a Szent Miklós-templomban került sor, mint elhangzott, civil kezdeményezésre. Minden alkalommal az imádkozás, éneklés mellett arra is kitértek a felszólalók, hogy ezek nem valaki ellen vannak, hanem valakiért, valakikért, a város minden lakója megújulásáért.
Mint kiderült, ennek ellenére voltak, akik már az első találkozót sem vették jó néven, és Portik-Hegyi Kelemen főesperes-plébánost bepanaszolták az érsekségen.
„Az utóbbi két hétben Portik-Hegyi Kelemen arról kezdett nekünk prédikálni – olvashatjuk Albin Mihály feljelentő levelében –, hogy hogyan kell imádkoznunk annak érdekében, hogy a polgármestert feljelentő lelke a pokolra kerüljön, és hogy az utcára kell vonulnunk a lecsukott polgármester bátorítására. Sőt, csütörtökre már beiktatott egy szentmisét Mezei bűnözőért. Nem normális dolog, hogy az egyház embere ilyet hirdessen, főleg nem a húsvéti nagyböjtben és nem politikai témákban.”
Többek között arról is tudomást szerezhet Portik-Hegyi, hogy „tetteinek” milyen következménye lehet. „A templom az a hely, ahol az emberek lelki óvást keresnek egy hét munka után, és nem pedig a politika, a korrupció védelmének helye (…) Kérjük, hogy tegyen valamit e helyzet érdekében, különben ha így folytatja, kénytelenek leszünk személyesen őt megkérni, hogy költözzön másik egyházközségbe. És akkor szégyenkezhetünk ország-világ előtt” – áll a levélben, amelynek végén Albin Mihállyal együtt huszonkét név szerepel aláíróként.
Az érsektől a főespereshez továbbított panaszlevél mellé csatolva Potyó Ferenc érseki helynök a következőket írta: „Furcsa állításokat tartalmaz, hogy ne mondjam, súlyos vádakat az alábbi levél. Semmiképpen nincs szándékomban kommentálni tartalmát. Csupán tájékoztatás céljából továbbítom. Ismételten szeretném hangsúlyozni, hogy a politikának még a látszatát is távol kell tartani templomainktól.” Ennek könnyen eleget tud tenni, hisz eddig sem művelte, csak imádkozott a hívekkel, és ezt neki bűnként senki nem róhatja fel – közlölte Portik-Hegyi Kelemen, aki több gyergyószentmiklósi személytől is érdeklődött, hogy ismerik-e azokat, akiknek a neve szerepel a levélben. A válasz nemleges volt. Így vetődik fel annak gyanúja, hogy nem valós személyekről van szó. „Örvendenék, ha jönnének, megkeresnének, mert elbeszélgetnék velük" – mondta az egyházi elöljáró.
A főesperes nem tett feljelentést a rendőrségen. Megpróbált viszont a feladóval kapcsolatba lépni, de az a cím, melyről a levél az érsekségre ment, nem létezik. Ez ügyben további lépések helyett inkább összegez, és tennivalókat határoz meg a lelkipásztor. „Majdnem minden mondatot meg lehetne cáfolni, vagy bizonyítani az író tájékozatlanságát, de nem érdemes. Ezeknek a csütörtöki együttléteknek és az én prédikációimnak soha nem volt politikai színezetük. Hogy imádkozunk a bajban levőkért? Ez a kötelességünk!” – szögezte le. Hangot adott azon gondolatának is, hogy nem csak a bajban lévő városvezetőért kell imádkozni. Neki híve Mezei János is, de hívei a levél írói is. Támogatja a további csütörtök esti találkozókat is a főesperes. Legközelebb a Bucsin negyedi, Szent István-templomba várják az embereket, ahol majd a következő helyszínt hirdetik ki.
„Mert az imádkozást nem szabad megszakítani. És ha nekem az imádságért kell börtönbe menni, boldogan, kitüntetésként vállalom” – összegzett Portik-Hegyi Kelemen.
Balázs Katalin 
Székelyhon.ro

Bűn Mezeiért imádkozni? – Gyergyó, a vallási feljelentő(k) városa 
Templomban való politizálással és a korrupció pártolásával vádolják Portik-Hegyi Kelemen gyergyószentmiklósi főesperest egy huszonkét aláírással ellátott, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekséghez eljuttatott panaszlevélben – tudósít a Székelyhon.ro-n Balázs Katalin.
A levél egyik szerzője, Albin Mihály szerint Portik-Hegyi Kelemen „az utóbbi két hétben” arról is prédikált, hogy a híveknek hogyan kell imádkozniuk annak érdekében, hogy az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) által hivatali visszaéléssel és zsarolással gyanúsított „Mezei János polgármester feljelentőjének a lelke a pokolra kerüljön”. A levél alapján a főesperes azt is mondta, hogy a híveknek utcára kell vonulniuk az előzetes letartóztatásba helyezett Mezei bátorítása érdekében. „Sőt, csütörtökre már beiktatott egy szentmisét a bűnöző Mezeiért. Nem normális dolog, hogy az egyház embere ilyet hirdessen. A templom az a hely, ahol az emberek lelki óvást keresnek egy hét munka után, nem pedig a politika, a korrupció védelmének helye.”
Az érsektől a főespereshez továbbított panaszlevél mellé csatolva Potyó Ferenc érseki helynök a következőket írta: „Furcsa állításokat tartalmaz, hogy ne mondjam, súlyos vádakat az alábbi levél. Semmiképpen nincs szándékomban kommentálni tartalmát. Csupán tájékoztatás céljából továbbítom. Ismételten szeretném hangsúlyozni, hogy a politikának még a látszatát is távol kell tartani templomainktól.”
Amióta Mezeit előzetes letartóztatásba helyezték, minden csütörtökön 20 órakor legalább száz helybeli részvételével imaesteket szerveznek a hívek a város megújulásáért és a bajba került elöljárók családjáért. Legutóbb az örmény templomban, azelőtt az unitárius imaházban, korábban pedig a református templomban szerveztek hasonló rendezvényt. Portik-Hegyi Kelemen közölte, csak imádkozott a hívekkel, és ezt neki bűnként senki nem róhatja fel. Több gyergyószentmiklósi személytől is érdeklődött, hogy ismerik-e azokat, akiknek a neve szerepel a levélben. A válasz nemleges volt. Így vetődik fel annak gyanúja, hogy nem valós személyekről van szó. „Örvendenék, ha jönnének, megkeresnének, mert elbeszélgetnék velük” – mondta az egyházi elöljáró.
A főesperes nem tett feljelentést a rendőrségen. Megpróbált viszont a feladóval kapcsolatba lépni, de az a cím, melyről a levél az érsekségre ment, nem létezik. Gyergyószentmiklós egyébként ezzel elnyerte a legjelentgetősebb város címet, a mostani főesperest ugyanis az a Bartos Károly előzte meg hivatalában, akit két éve szintén feljelentettek, és mennie kellett. Ha úgy vesszük, ez Háromszéknek nagyon is jó: Bartos Károlyt Kézdisárfalva-Szászfaluba helyezték, ahol a köz legnagyobb megelégedésére fejti ki áldásos, templom- és közösségépítő munkáját. 
Székely Hírmondó
Erdély.ma

Meghosszabbították Mezei előzetes letartóztatását
További harminc nappal hosszabbította meg szerdán Mezei János előzetes letartóztatását a Maros Megyei Törvényszék.
A DNA kérésére történt újabb 30 napos előzetes letartóztatás azt jelenti, hogy Mezeinek május 18-áig kell a fogdában maradnia. Az ítélet nem jogerős, Gyergyószentmiklós polgármestere 48 órán belül fellebbezhet. A törvényszék közleménye nem tér ki arra, hogy mivel indokolja, miért látja szükségesnek a hatóság az előzetes letartóztatás meghosszabbítását.
Mint ismeretes, Mezei János ellen Virág Zsolt, a Monturist kft. ügyvezetője tett feljelentést, álláspontja szerint a polgármester törvénytelenül adott el egy 400 négyzetméteres gyilkostói telket Portik Csaba vállalkozónak. A Monturist ügyvezetője szerint ez a terület a cég törzstőkéjéhez tartozott és mint ilyen nem lehetett volna eladni. A DNA gyanúja szerint Mezei János zsarolással is vádolható,  amiatt, hogy a polgármester egy négyszemközti januári találkozón lemondásra szólította fel Virág Zsoltot.  Mezei János előzetes letartóztatásához azonban nem ez vezetett, hanem az, hogy a hatóság álláspontja szerint „polgármesterként viselkedett”, amikor a városháza egy alkalmazottját arra kérte, adja át számára a februári tanácsülés videofelvételét, hogy megnézhesse.
Mezei Jánossal szemben akkor hivatalából való felfüggesztés volt érvényben, így a felvétel elkérését csak mint magánember kérhette volna, az ilyenkor szokásos procedúrák betartásával.
A szerdai tárgyalásra Mezei János ügyvédei is kérést terjesztettek be, amelyben az előzetes letartóztatás helyett enyhítést, hatósági felügyeletet kértek, ezt azonban a törvényszék elutasította.
Gergely Imre 
Székelyhon.ro

Hazamehetett Mezei János
A kivizsgálás következő időszakában nem a marosvásárhelyi fogdában, hanem otthonában, házi őrizetben lehet Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere.
Gyergyószentmiklós város hivatalos Facebook-oldalán jelent meg a hír pénteken este, miszerint a szerdán meghozott ítélet, az újabb 30 napos előzetes letartóztatás házi őrizetre módosult Mezei János esetében.
Mint ismeretes, szerdán a Maros megyei törvényszéken további harminc nappal hosszabbították meg Mezei János előzetes letartóztatását a DNA kérésére.
Székelyhon.ro

Ráduly parkolópályán – Őrizetbe vették a csíki városvezetőket
Többrendbeli korrupciós bűncselekménnyel gyanúsítja Ráduly Róbert csíkszeredai polgármestert és helyettesét, Szőke Domokost az ügyészség, amelynek munkatársai tegnap házkutatást folytattak a városházán, az érintettek otthonában és magáncégek székhelyén. Az RMDSZ-es elöljáró – akinek állítólagos bűnlajstromán szerepel, hogy kenőpénzt kapott a City Parking cégtől – politikai bosszúnak tartja az eljárást, leszögezve: senkitől nem vett el semmit. Ráduly Róbertet és Szőke Domokost szerdán este őrizetbe vették.
Vesztegzár alá vonta szerdán a korrupcióellenes ügyészség (DNA) a csíkszeredai polgármesteri hivatalt, valamint a székelyföldi város két vezetőjének otthonát. A csendőrség készenléti egységeinek álarcos fegyvereseivel kiszállt ügyészek több órán keresztül folytattak házkutatást a városházán, Ráduly Róbert polgármester és egyik helyettese, Szőke Domokos lakásán, továbbá magáncégek székhelyén.
Bár szűkszavú közleményében a vádhatóság csak annyit közölt, hogy 2007 és 2015 között elkövetett korrupciós és ehhez kapcsolódó feltételezett bűncselekmények ügyében vizsgálódik, a román sajtóba kiszivárogtak a nyomozati anyag részletei.
Az Agerpres és Mediafax hírügynökség értesülései szerint Rádulyt többek között azzal gyanúsítják, hogy egy közvetítőn keresztül havi tízezer euró csúszópénzt kapott a csíkszeredai parkolódíjak begyűjtésével az önkormányzat által 2008-ban megbízott City Parking cég tulajdonosától.
Az is szerepel a hargitai megyeszékhely polgármesterének állítólagos bűnlajstromán, hogy engedélyének kiadásáért és a forgalmi rendezés megvalósításáért 200 ezer lejjel vesztegette meg az építőanyag-kereskedéssel foglalkozó Dedeman nagyáruház. Az RMDSZ színeiben harmadik mandátumát töltő Ráduly továbbá ötezer eurós szponzortámogatás kifizetésétől tette függővé a Vodafone mobiltársaságnál egy szolgáltatói szerződés megkötését.
Szőke Domokos alpolgármestert azzal gyanúsítják, hogy a reális összeg százszorosáért, 1,3 millió lejért ítélte oda a Rét utcai zöldövezeti munkálatra szóló megbízást a bukaresti Garden Center Group Kft-nek. Mindkét elöljárónak felróják, hogy hitelutalványozóként törvénytelenül hagyták jóvá közel egymillió lej kiutalását a Topo Service földmérő cég javára, holott a megyei kataszteri hivatal jelezte: a cég dokumentációja nem vehető figyelembe.
Bár sajtóhírek szerint a másik alpolgármestert amiatt vizsgálják, hogy a csíkszeredai Márton Áron és a Segítő Mária gimnáziumok felújítására szerződtetett magáncég a valós ár ötödrészéért végzett felújítási munkálatokat a szülei tulajdonában álló házon, Antal Attila cáfolta, hogy eljárás folyik ellene.
A megyeszékhelyt 2004 óta irányító Rádulyt és Szőkét szerda délután kihallgatásra Bukarestbe szállították, szerda koraestig azonban nem közölték, hogy őrizetbe veszik-e őket.
Késő este azonban kiderült, a korrupcióellenes ügyészség 24 órás őrizetbe vette Ráduly Róbert polgármestert és Szőke Domokos alpolgármestert – közölte a román közszolgálati televízió (TVR). Az ügyészek a bukaresti törvényszéken kérték a városvezetők harmincnapos előzetes letartóztatásba helyezését.
A polgármester csendőrök gyűrűjében közölte az újságírókkal, hogy összeférhetetlenséggel, hivatali visszaéléssel és hivatali visszaélésre való felbujtással gyanúsítják, ám politikai bosszúnak tartja az akciót. „Soha nem vettem el senkitől semmit!" – válaszolta SMS-ben még a lakásán folytatott házkutatás idején Ráduly a Székelyhonnak.
Útban a főváros felé az elöljáró ugyancsak szöveges üzenetben közölte a hírportállal, hogy összesen kilenc ügyben zajlik a DNA kivizsgálása: a Szakszervezetek Művelődési Házának az önkormányzat általi felvásárlása, egy Kossuth utcai kereskedelmi bérlemény ügyében benyújtott feljelentés, az ingatlankataszter, a Vodafone-szerződések és a Rét utcai kis park ügye, két hivatali jármű szolgálati útja, a Csíki Sportegylet, a VSK Csíkszereda és az FK Csíkszereda támogatása, a City Parking szerződése, valamint a Sapientia-egyetem székházának felújítása számára tavaly kibocsátott építkezési engedély.
Egyébként az 1996 és 2004 között parlamenti képviselőként tevékenykedő politikus ellen tavaly testi sértés gyanúja miatt indult bűnügyi vizsgálat, miután torkon ragadta egyik képviselőtársát az RMDSZ önkormányzati frakciójának tanácskozásán. Ráduly 2013-ban azzal került a figyelem középpontjába, hogy megkergetett és elfogott egy férfit, aki régóta követte és fényképezte. Az incidens után a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) elismerte, hogy a rendőrségnek átadott férfi a titkosszolgálat kötelékeiben dolgozik; a hírszerző testi sértésért feljelentést tett a polgármester ellen.
Különben nem Rádulyék az első, az ügyészség látószögébe került székelyföldi politikusok. A DNA 2013-ban közérdeket sértő hivatali visszaélés miatt vádat emelt Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács RMDSZ-es elnöke és az önkormányzat több volt és jelenlegi tisztségviselője ellen, mivel a gyanú szerint útépítési ügyekben 4,88 millió lejes kárt okoztak a költségvetésnek.
Hivatali visszaéléssel és zsarolással gyanúsítják ugyanakkor Gyergyószentmiklós házi őrizetben lévő polgármesterét, Mezei Jánost egy olyan telek eladása miatt, amely a város és a budapesti V. kerületi önkormányzat közös cégének tulajdonában volt.
Nem árul el sokat a csíki elöljárók vagyonnyilatkozata
Legfrissebb, 2013-ban közzétett vagyonnyilatkozata szerint Ráduly Róbert névlegesen nem birtokol ingatlant vagy földterületet, ezek a gyermekei nevén szerepelnek. A polgármester Csíkszeredában három lakással, Madéfalván pedig egy negyven négyzetméteres magánházzal rendelkezik, a megyeszékhely közeli községben 244 négyzetméteres beltelket és egy 180 négyzetméteres mezőgazdasági területet birtokol.
Három személygépkocsi tulajdonosa (közülük a legfiatalabb 1986-os gyártmány), emellett 16 ezer euró értékben birtokol műkincseket és festményeket, 2500 kötetes könyvtára értékét 33 ezer euróra becsüli. Egy magánnyugdíjpénztárnak 213 ezer, fel nem tüntetett pénznemben (vélhetően lejben) fizetett be összeget, két banknál nyitott folyószámláján pedig két kisebb öszszeg kamatozik. Polgármesteri éves fizetése 36 644 lejre rúg, a Sapientia – EMTE oktatójaként emellett 12 108 lejt keres évente.
Antal Attila alpolgármester Csíkpálfalván 30 hektár erdőt, testvérével közösen pedig több mint három hektár mezőgazdasági területet birtokol. Csíkszeredai 55 négyzetméteres lakásán a feleségével osztozik, emellett 2001-es évjáratú személygépkocsit vezet. Folyószámláin 7300 lej és 12 ezer euró kamatozik, emellett 62 ezer lejes hitelt törleszt. Éves fizetése 37 ezer lej.
Kollégája, Szőke Domokos meglehetősen foghíjas vagyonnyilatkozatából nem derül ki, hogy 2008-ban milyen pénznemben vett fel 182 ezres bankkölcsönt ingatlanvásárlásra. Folyószámláin több mint hétezer eurót helyezett el, alpolgármesteri fizetésként pedig évi 31 ezer lejt tüntetett fel.
Rostás Szabolcs 
Krónika (Kolozsvár)

A gyermekek jogaiért emelt szót az RMDSZ nőszervezete a házkutatások kapcsán
Európai jogállamban elfogadhatatlan, a gyermekek alapvető jogait sértő eljárásnak minősítette a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nőszervezete azt, hogy több székelyföldi elöljárónál kiskorú gyermekeik jelenlétében, hajnalban végzett házkutatásokat a korrupcióellenes ügyészség (DNA).
A május 2-án, szombaton közzétett állásfoglalás Mezei János, a Magyar Polgári Párt színeiben megválasztott gyergyószentmiklósi polgármester, valamint Ráduly Róbert és Szőke Domokos csíkszeredai RMDSZ-es polgármester, illetve alpolgármester esetére utal. A nőszervezet aggodalmát és mély felháborodását fejezte ki amiatt, hogy az említettek kiskorú gyermekei akaratukon kívül tanúi voltak a családi otthon idegenek általi feldúlásának, és ezáltal életre szóló traumákat szenvedtek el. "Ezúton hívjuk fel a közvélemény figyelmét, kérjük a civil szervezetek és a gyermekjogvédelem terén hatáskörrel rendelkező szervek támogatását abban, hogy leküzdjük az állami intézmények hatalommal való visszaéléseit, és érvényt szerezzünk a gyermekek alapvető jogainak, amelyeket minden állami intézmény figyelembe kell tartson, amikor döntéseket hoz, intézkedik, eljár" - olvasható az RMDSZ nőszervezetének állásfoglalásában. A csíkszeredai elöljáróknál szerda hajnalban, a gyergyószentmiklósi polgármesternél pedig január 26-án hajnalban tartott házkutatást a DNA, korrupciós bűncselekményekkel gyanúsítva őket. Valamennyiük esetében a szövetség a hatóság túlkapásaként, a közösségi szolgálatra vállalkozó emberek meghurcolásaként értékelte a maszkos rendőrök segédletével rendezett ügyészségi akciókat. Az RMDSZ és az MPP vezetői is azt közölték: bíznak polgármestereik ártatlanságában. (3)
Szabadság (Kolozsvár)

Házi őrizetben marad Gyergyószentmiklós polgármestere
További harminc napig házi őrizetben marad Mezei János – döntötte el szerdán a DNA indítványát elfogadva a Maros Megyei Törvényszék.
Gyergyószentmiklós polgármesterének a korábbi ítélet értelmében május 16-ig kellett volna házi őrizetben maradnia, most ez május 17-től június 15-ig meghosszabbítódik.
Az ítélet ellen Mezei 48 órán belül fellebbezhet – áll a törvényszék szerda délutáni közleményében.
Gergely Imre |
Székelyhon.ro

A letartóztatott pünkösd?
Gyanúsan összejött a gyergyószentmiklósi polgármester, Mezei János, Csíkszereda polgármestere, Ráduly Róbert és alpolgármestere, Szőke Domokos házi őrizetbe való kényszerítése, és ha a Borboly Csaba ügyét is felmelegítik, ez már több mint gyanús, hiszen mindez a csíksomlyói búcsú előestéjén történik. Mindeközben Csík–Gyergyó, a Gyimesek százezreket várnak az eseményre, ami azért embert próbáló feladat, mert annyi lélekről gondoskodni kell, s a feladat oroszlánrésze az önkormányzatokra vár, leginkább a tanácselnökre, az önkormányzatok polgármestereire. Idén külön nagy esemény lesz, hiszen a búcsút Jakubinyi György érsek celebrálja az erdélyi főegyházmegye negyedszázados megalakulásán, hát a figyelem is nagyobb lehet. Sőt, úgy látszik, van.
A leköszönt SRI-főnök nemzetbiztonsági kockázatnak nevezte a magyarság létét, utódja, Eduard Hellwig ott folytatja, ahol elődje abbahagyta, pedig itt egyházi ünnepről van szó, igaz, a legnagyobb Európában, s ha a Szentatyának lenne érkezése, jó lenne, ha megtisztelné a félmilliós sereget, s Románia látogatásakor nem szorítkoznának Bukarestre, ahol alig néhány tízezernyi római katolikus él, az is többnyire más nyelvű. Ami nem baj, hiszen Jézus az evangélium hirdetését minden nyelveken kérte, nem csupán az államok nyelvén, netán kizárólag latinul. Hanem magyarul is, annak székely és csángó szólásán is, egyszerre félmilliónak. A ferences atyák megszervezik az ünnepséget, de erejük és számuk kevés ahhoz, hogy mindenről egymagukban gondoskodjanak. Mi hát a célja a gyergyói, csíki polgármesterek vegzálásának? A hatalmas esemény megzavarása? Nehezen fog menni, hiszen itt olyan hagyományról van szó, amely már nemzetközi, és lassan világszintű.
Ünnepelni fogunk tehát teljes szívvel, hitünkben is megerősödve, s a trikolór ott fog lengedezni a Nagy-Somlyó csúcsán, bár már elhangzott a rosszindulatú jóslat, hogy legalább trikolór nem lesz.
Magyari Lajos
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Vádat emeltek Gyergyószentmiklós polgármestere ellen
Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) vádat emelt pénteken a házi őrizetben levő Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere ellen.
Az ügyészség honlapján közzétett közlemény szerint Mezei Jánost hivatali visszaéléssel, zsarolással és sikkasztásra való felbujtással, míg a szabadlábon védekező Barabás Éva-Csilla titkárnőt sikkasztással vádolják.
A vádhatóság szerint Mezei János azáltal követett el hivatali visszaélést, hogy a város nevében eladott egy olyan telket, amely a gyergyószentmiklósi és a budapesti V. kerületi önkormányzat közös cégének, a Monturist Kft.-nek a tulajdonában volt. A DNA szerint a Gyilkos-tó melletti 400 négyzetméteres telek nem lett volna eladható a magyarországi tulajdonos beleegyezése nélkül. A cégben a budapesti V. kerület ugyanis 51, a gyergyószentmiklósi önkormányzat pedig csak 49 százalékos részesedéssel rendelkezik.
A DNA azt tekinti zsarolásnak, hogy a polgármester felszólította a Monturist Kft. ügyvezetőjét – aki a feljelentést is tette ellene –, hogy mondjon le a tisztségéről. A polgármester – a vád szerint – azzal fenyegette meg az ügyvezetőt, hogy ha két napon belül nem mond le, olyan dolgokat hoz nyilvánosságra róla, amelyek ellehetetlenítik a gyergyószentmiklósi életét.
A polgármester az ügyészek szerint akkor követte el a sikkasztásra való felbujtást, amikor az ügyészségi vizsgálat idején arra kérte a titkárnőt, hogy hozza el neki az önkormányzati testület egyik ülésének a videofelvételét. Az említett ülésen a testületnek arról kellett volna döntenie, hogy levélben kéri a budapesti V. kerületi önkormányzatot: utasítsa a Monturist Kft. ügyvezetőjét a feljelentés visszavonására. A vádlók szerint a titkárnő azzal követte el a sikkasztást, hogy eleget tett a polgármester kérésének. Az ügyészek úgy vélték, Mezei János gyakorolni próbálta a polgármesteri jogköreit, annak ellenére, hogy ettől korábban eltiltották. A DNA a városházi szabályzatot idézte mely szerint a felvétel nyilvános, bárki kérhet másolatot róla, de a polgármesternek hazavitt eredeti példány nem adható ki.
A Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben megválasztott Mezei János 2008 óta polgármestere a 86 százalékban magyarok által lakott 17 700 lakosú Gyergyószentmiklósnak. A polgármester ellen január végén indult ügyészségi vizsgálat. A DNA őrizetbe is vette Mezei Jánost, de a bíróság akkor elutasította az előzetes letartóztatási kérelmet. Helyette a bírósági felügyeletet és a polgármester tisztségéből való felfüggesztését rendelte el. A kényszerintézkedést március 11-én házi őrizetre, március 19-én pedig előzetes letartóztatásra szigorították. A tisztségéből felfüggesztett polgármester április 18-tól került ismét házi őrizetbe.
Székelyhon.ro

A székely vezetők meghurcolása ellen
A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) tiltakozik a csíkszeredai és gyergyószentmiklósi polgármester meghurcolása ellen, és felszólítja a magyar kormányt, hogy vegye nyíltan védelmébe a székely vezetőket, akik minden jel szerint politikai indíttatású és megfélemlítő szándékú magyarellenes támadás áldozatai. A romániai korrupcióellenes ügyészség eljárása kísértetiesen hasonlít a szekuritáté idejéből ismert módszerekhez.
Amikor kiállunk Ráduly Róbert és Mezei János mellett, nem téveszthetjük szem elől azt az árulkodó körülményt, hogy jóllehet az ellenük kreált ügyeknek semmi közük egymáshoz, és letartóztatásuk időpontja is távol esik egymástól, a román elektronikus médiában ugyanaz az ismeretlen személy szólalt meg elsőként, és uszította a nézőket a szerinte szörnyű visszaéléseket elkövető két székely polgármester ellen. Biztos jele ez annak, hogy mindketten koncepciós eljárás áldozatai. A nyilatkozó minden valószínűség szerint a kéz a kézben együttműködő román titkosszolgálat és ügyészség közös, fedett ügynöke.
MVSZ-sajtószolgálat (részlet)
Közlemény
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Az ügyészséghez fordult Árus Zsolt
Vélt titkosszolgálati lejárató és megfélemlítő kampány miatt tett feljelentést ismeretlen tettes ellen a romániai főügyésznél Árus Zsolt gyergyószentmiklósi vállalkozó, a Gyergyószéki Székely Tanács alelnöke.
Ügyészségi beadványban Árus Zsolt közölte, március eleje óta módszeres lejáratási kampány folyik ellene. Különböző címekről küldött internetes levelekben, illetve Gyergyószentmiklós utcáin elszórt nyomtatott anyagokban róla és vállalkozásáról valótlan állításokat terjesztenek.
Árus Zsolt szerint a lejárató levelek – melyek Izsák Balázst, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökét és Mezei Jánost, Gyergyószentmiklós tisztségéből felfüggesztett polgármesterét is említik – voltaképpen a Székely Nemzeti Tanács ellen irányulnak.
A vállalkozó szerint a levelek rá vonatkozó valós információfoszlányait csakis titkosszolgálati módszerekkel lehetett összegyűjteni. A módszerek felsorolásában telefonbeszélgetései lehallgatását, elektronikus levelezésének megfigyelését és személyes mozgásainak megfigyelését említette.
Árus elmondta, egy ismeretlen személy áprilisban behatolt a háza udvarára, és egy műanyagszatyrot hagyott ott egy fenyegető levéllel és egy csíkos pizsamával. Árus Zsolt közölte, az ügyészség mellett a Román Hírszerző Szolgálatnak (SRI), és a SRI tevékenységét felügyelő parlamenti bizottságnak is elküldte a beadványát.
Székelyhon.ro

Mezei János ártatlannak vallotta magát
Gyergyószentmiklós tisztségéből felfüggesztett polgármestere, Mezei János ügyében a házi őrizet meghosszabbítását kérte az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA), a vádlott ügyvédje pedig ennek feloldását. A kéréseket szerdán tárgyalta a Hargita Megyei Törvényszék, de az ítélethirdetés csütörtökre maradt.
A törvényszéken a vártnál később kezdődött a tárgyalás, mivel Mezei egyik ügyvédje késett, ezért és a vádirat tanulmányozása érdekében halasztást kértek, amit a bíró el is fogadott. A tárgyaláson a vádhatóság képviselője a polgármester házi őrizetének újabb harminc nappal történő meghosszabbítását kérte a vádiratban szereplő cselekmények súlyosságára és a bírói felügyelet korábbi megsértésére hivatkozva. Vasile Ghere, Mezei ügyvédje viszont a DNA kérésének elutasítását és a házi őrizet bírói felügyeletre történő enyhítését kérte, egyúttal azt, hogy védence ismét betölthesse polgármesteri tisztségét.
Az ügyvéd közel kétórás védőbeszédében kifejtette, a vádiratban nem jelentek meg új elemek a korábbiakhoz viszonyítva, és nincs bizonyíték, sem alapos gyanú arra, hogy Mezei elkövette volna mindazt, amivel vádolják, ezért alaptalannak tartja a DNA indítványát. Úgy értékelte, az, hogy Mezei a város polgáraként arra kérte a titkárnőt, hogy hozza el neki az önkormányzati testület egyik ülésének a videofelvételét, és ez megtörtént, nem tekinthető sikkasztásra való felbujtásnak, és ennél is érthetetlenebb a titkárnő megvádolása sikkasztással. Kiemelte, a DNA által hivatkozásként használt városházi szabályzat ilyen esetre nem tér ki, ezért azt megsérteni sem lehet.
Kitért a hivatali visszaélésre is, amelyet szerinte a polgármester nem követett el, mert egy önkormányzati képviselő-testületi határozatot hajtott végre a 400 négyzetméteres telek eladásával, és ez ellen a prefektusi hivatal sem emelt kifogást. Az ügyvéd szerint zsarolás sem történt, mivel Mezei azt jelentette ki a Monturist ügyvezetőjének, hogy korábbi törvénytelenségek nyilvánosságra hozatala vezethet oda, hogy nem talál majd munkát Gyergyószentmiklóson. Az ügyész fenntartotta a vádakat. Mezei János kifejtette, ötödik hónapja már, hogy kénytelen elviselni a házi őrizetet, illetve korábban az előzetes letartóztatást olyan bűncselekmények gyanúja miatt, amelyeket nem követett el.
„Nem károsítottam meg a céget, a határozatban senki nem talált törvénytelenséget, kétharmados többséggel fogadta el a testület” – közölte, hozzátéve, nem jelent közveszélyt, és vissza akar térni a város élére, de aláveti magát az igazságszolgáltatás döntésének. A tárgyalás végén a bíró közölte, csütörtökön délelőtt hirdetik ki az ítéletet.
Kovács Attila
Székelyhon.ro

Nem hosszabbították meg Mezei János házi őrizetét
Házi őrizetről igazságügyi felügyeletre enyhítette a Mezei János elleni intézkedést a Hargita Megyei Törvényszék. Az igazságügyi felügyelet hatvan napra szól. Ha a fellebbezés után nem változik az ítélet, Mezei visszatérhet a városházára.
Elutasította a Hargita Megyei Törvényszék a korrupcióellenes ügyészség kérését, és nem hosszabbította meg Mezei János házi őrizetét. Így Gyergyószentmiklós polgármestere elhagyhatja lakhelyét, az országhatárt azonban nem lépheti át. A csütörtökön délelőtt kihirdetett döntés nem jogerős, a fellebbezés meg is történt a Marosvásárhelyi Táblabíróságon – olvasható a törvényszék közleményében. Az említett közlemény nem tér ki arra, hogy Mezei János folytathatja-e vagy sem a felügyelet idején polgármesteri tevékenységét.
Nagy István, a városháza jegyzője előbb kérdésünkre válaszolva úgy értékelte, Mezei a hatvan nap alatt továbbra sem gyakorolhatja tisztségét. Később azonban, az ítélet részletes tanulmányozása után úgy fogalmazott, ha a Marosvásárhelyi Táblabíróság helyben hagyja az ítéletet, Mezei János visszatérhet hivatalába.
Ezt erősítette meg Vasile Ghere, a polgármester ügyvédje is, aki leszögezte, amennyiben Marosvásárhelyen nem változik meg az ítélet, Mezei János ismét munkába állhat Gyergyószentmiklós Polgármesteri Hivatalában. Ugyanakkor Mezeinek be kell tartania több tiltó és kötelező rendelkezést is. Meg kell jelennie az igazságszolgáltatási szervek előtt, ahányszor azok hívják. Amennyiben elköltözne jelenlegi lakhelyéről, arról értesítenie kell a helyi hatóságokat.
A felügyelet betartatása a gyergyószentmiklósi rendőrség feladata, amely előre meghatároz majd olyan időpontokat, amikor Mezeinek jelentkeznie kell náluk. Nem léphet kapcsolatba és nem kommunikálhat semmilyen formában az őt feljelentő Virág Zsolttal, illetve Portik Csaba vállalkozóval (aki a vizsgálat tárgyát képező 400 négyzetméteres telket megvásárolta). Virág Csabával sem léphet kapcsolatba (itt valószínűleg tévedés lehet a törvényszék közleményében, és tulajdonképpen Virág Józsefről lehet szó, aki Virág Zsolt testvére – szerk. megj.) Tilos elhagynia Románia területét, kivéve, ha erre engedélyt kap a Hargita Megyei Törvényszéktől.
A közlemény leszögezi, amennyiben Mezei megszegi az említett tiltásokat, ismét előzetes letartóztatásba helyezhetik.
Gergely Imre
Székelyhon.ro

Mezei „szabad”, de nem dolgozhat
Nem kerül házi őrizetbe Mezei János, de a polgármesteri teendőit továbbra sem végezheti el – ez a lényege a Marosvásárhelyi Táblabíróság pénteken meghozott jogerős döntésének.
A táblabíróság részben megerősítette a Hargita Megyei Törvényszék csütörtöki alapfokú ítéletét, így megszűnt Mezei János (fotó) házi őrizete, illetve érvényben maradt, hogy az ellene hozott intézkedést igazságügyi megfigyelésre enyhítették. Az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) fellebbezésének azonban részben helyt adott, ennek következményeként Mezei János továbbra sem töltheti be polgármesteri tisztségét. Ugyanakkor számos névvel bővült azon személyek köre, akikkel Mezeinek tilos találkoznia, illetve tilos bármilyen módon kapcsolatba lépnie.
A táblabíróság közleménye szerint ezek a személyek a következők: Virág Zsolt – sértett fél, valamint Virág József, Karsai Károly József, Wohlfart Rudolf, Keresztes Zsombor, Pál-Antal Ildikó, Tinka Kálmán János, Seer Mihály, Bajkó László, Szőcs Tivadar, Bányász Lehel, Csavar Gábor, Ţepeluş Marius, Csergő Tünde, Rippel Ana Eliza, Munteanu Adrian, Csergő Tibor András, Péter Gizella, Albert Enikő, Gergely Ármin, Árus Zsolt-István, Nagy Zoltán, Sikó Gyula Levente, Farkas Zoltán Béla, Portik Csaba, Lăcătuşu Livia, Nagy István, Nagy Francisc és Komáromi Attila Sándor.
A nevezettek között vannak korábbi és jelenlegi önkormányzati képviselők, Gyergyószentmiklós jegyzője és a városháza más alkalmazottai, de felkerült a listára az alpolgármester Nagy Zoltán, vagy Árus Zsolt, korábbi megyei tanácsos, illetve a Budapest V. kerület részéről Komáromi Attila Sándor és Karsai Károly József is. A tanúk névsorában szerepel még Csergő Tibor András, a Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója, és Ripel Eliza, a Go Rt. jogásza is.
Mezei János az igazságügyi megfigyelés alatt nem hagyhatja el az országot. A végleges, megfellebbezhetetlen végzésről szóló közlemény nem tér ki arra, hogy ez a rendelkezés milyen időtartamra szól, de következtethető, hogy érvényben marad a csütörtöki ítéletben szereplő 60 nap.
Gergely Imre
Székelyhon.ro

Nem derült ki, miért nem nyilvános Rádulyék ügye
Kikerülte kérdéseink egyértelmű megválaszolását a Bukaresti Törvényszék a Ráduly Róbert Kálmán és Szőke Domokos, Csíkszereda tisztségéből felfüggesztett polgármestere és alpolgármestere elleni eljárással kapcsolatban. A törvényszék elnöke levelében a törvényes előírásokra és az illetékes bíróra hivatkozik.
A Bukaresti Törvényszékhez múlt héten több kérdést küldtünk írásban, miután a Bukaresti Ítélőtábla szóvivője kérdésünkre azt közölte, a házi őrizetben levő, tisztségéből felfüggesztett polgármester és alpolgármester ügyében eddig hozott bírói intézkedések dossziéit a törvényszéken bizalmasnak nyilvánították, ezért nem jelenhetnek meg információk ezekről az igazságügyi intézmények weboldalain. Így nem ismert, hogy a házi őrizet mellett még milyen korlátozó intézkedéseket rendeltek el a gyanúsítottakkal szemben, például hogy kikkel tilos felvenniük a kapcsolatot. Kíváncsiak voltunk, ki és miért rendelte el a dossziék bizalmassá nyilvánítását, továbbá rákérdeztünk, hogy talán nemzetbiztonsági okok indokolják-e ezt a lépést. Arról is érdeklődtünk, meddig tart ez az intézkedés.
A Bukaresti Törvényszék elnöke, Laura Andrei válaszának bevezetőjében a büntetőjogi perrendtartás 285. cikkelyének 2. bekezdésére hivatkozik, amely szerint a nyomozási szakaszban az eljárás nem nyilvános. Ugyanakkor idézi a büntetőjogi perrendtartás 53. cikkelyét, ebben az olvasható, hogy a nyomozás ideje alatt az illetékes bíró dönt a megelőző és az ideiglenes biztonsági intézkedésekről, a házkutatásokról vagy más, különleges megfigyelésekről, az ügyben érintett javak megóvásáról is. Hozzáteszi, hogy az igazságügyi intézmények döntéseit is közlő közös honlapon, illetve a törvényszék saját honlapján a tárgyra és az eljárásra való tekintettel nincsenek adatok a nem publikus ügyekről, ilyen esetben pedig az ügy nyomozási szakaszában illetékes bíró intézkedése a mérvadó.
A válaszlevél végén Laura Andrei megjegyzi, a nyomozási szakaszban az illetékes bíróhoz tartozó bűnügyekkel kapcsolatos eljárások nem kapnak nyilvánosságot, ezért az ügyeket nem lehet követni az igazságügyi intézmények közös honlapján vagy a Bukaresti Törvényszék hivatalos honlapján. A leírtaknak viszont ellentmond például a Maros Megyei Törvényszék vagy a Hargita Megyei Törvényszék gyakorlata, amelyek a Mezei János gyergyószentmiklósi polgármester ellen indult büntetőeljárás során a gyanúsított ellen hozott eddigi bírói döntéseket (előzetes letartóztatás, házi őrizet elrendelése stb.) részletesen közölték.
Kovács Attila
Székelyhon.ro

„Senki nem veheti el Mezei János helyét”
A Mezei Jánossal szemben az elmúlt öt hónapban hozott intézkedések aránytalanul súlyosak ahhoz képest, ami a vádakban megfogalmazódott – véli Nagy Zoltán alpolgármester. Hozzáteszi, jövőre meglehet a böjtje annak, hogy most nem dolgozhat a polgármester.
Az ügyészségi kivizsgálás ideje alatt nem kívántak állást foglalni a polgármester ellen folyó eljárással kapcsolatban – éppen azért, hogy ne merülhessen fel, miszerint bármilyen módon is befolyásolni kívánnák az igazságszolgáltatás munkáját – fogalmazott Nagy Zoltán. Az alpolgármester és több MPP-s tanácsos sajtótájékoztatón osztotta meg álláspontját Mezei János ügyéről, és közölt információkat arról, hogy miként folyik a városvezetés a polgármester hiányában. Azért most, mert az ügyészségi vizsgálat befejezésével mondanivalójuk már nem lehet befolyással a kivizsgálásra.
A vád nagyságrendje nem indokolja az intézkedéseket
Január vége óta, vagyis mióta a DNA elindította az eljárást Mezei János ellen, új vádpontot nem fogalmaztak meg, nem találtak olyan újabb adatokat, amelyek terhelők lennének rá – szögezte le Nagy Zoltán. Mindenki számára ismert: az a vád, hogy Mezei hivatali visszaélést követett el azzal, hogy eladott egy 400 négyzetméteres gyilkostói telket.
„Ez a vád nem arról szól, hogy Mezei János megkárosította a várost, zsebre tette, hazavitte az eladásból származó pénzt. Ez az összeg, 27 ezer lej befolyt a város kasszájába. Ugyanakkor nem saját egyéni döntése volt az eladás, hanem egy 2013-as tanácshatározat alapján, azaz testületi döntéssel történt meg. Az ország más városaiban, más polgármesterek ellen a vádak ehhez képest nagyságrendekkel súlyosabbak, eurómilliók ellopása miatt zajlik ellenük bűnügyi vizsgálat. Ezzel szemben a DNA-eljárás ugyanaz” – összegzett az alpolgármester, utalva arra, hogy a maszkos különleges egységek felvonultatása vagy a hivatali munkavégzéstől való ismételt eltiltás nincs arányban a feltételezett hivatali visszaélés súlyosságával.
Sikkasztásról, zsarolásról
Az egyetlen olyan vádpont, ami a vizsgálat kezdete óta felmerült, hogy Mezei János sikkasztásra való felbujtást követett el, kikérve a városházáról a februári tanácsülés videofelvételét tartalmazó kazettát. Nagy Zoltán ezt egyszerűen mondvacsinált vádnak nevezi, ugyanis ismét nem valamilyen összegek eltulajdonításáról van szó, hanem arról, hogy a polgármester megtekintésre kölcsönkért egy videoanyagot. A sikkasztás a DNA szerint itt abban merül ki, hogy a városháza titkárnője átadta neki ezt a kazettát. „Vannak olyan vélekedések, hogy Mezeit akkor kellene büntetni, sőt, elkergetni a hivatalból, ha nem lett volna kíváncsi az idei költségvetés és a tervezett beruházások listájának elfogadására” – mondta az alpolgármester.
A zsarolási ügy, mint ismeretes, abban merül ki, hogy Mezei János egy négyszemközti beszélgetésen a DNA vádja szerint azzal fenyegette meg Virág Zsolt Monturist-ügyvezetőt, hogy amennyiben nem mond le egy meghatározott napig, akkor valós vagy kreált információkat fog róla nyilvánosságra hozni, amelyek ellehetetlenítik a gyergyószentmiklósi életét. Ugyanakkor a vád szerint arra akarta még rávenni Virág Zsoltot, hogy vonja vissza feljelentését.
Ezzel kapcsolatban Nagy Zoltán elmondta, egy weboldalon megtalálható az illető beszélgetésről a lehallgatási jegyzőkönyv – ez nyilván nem hivatalos és megerősített dokumentum –, de a több mint harmincoldalas szövegben található állítások a vádiratba is bekerültek, így megalapozottnak tekinthető. „Ebből semmi olyan nem olvasható ki, ami zsarolásnak minősülne szerintem, sőt a feljelentés visszavonásának témája szóba sem jött a jegyzőkönyv szerint” – állapította meg az alpolgármester, megjegyezve, Mezei János valóban többször felszólította Virág Zsoltot, hogy mondjon le, de ez nem az ő egyéni kezdeményezése volt, hiszen a képviselő-testület korábban többször kinyilvánította, hogy célja Virág Zsolt eltávolítása. Megjegyezte: „Ha ez zsarolás, akkor jogosan vádolható zsarolással minden cégvezető vagy más, vezető beosztású személy, aki látva, hogy alkalmazottja nem végzi a munkáját megfelelően, felelősségre vonja és meg akar szabadulni tőle.”
Vadász Szatmári István önkormányzati képviselő a bűnügyi eljárással kapcsolatban kifejtette, mindez nagyon hasonlít a Gestapo vagy a sztálinista idők eljárásához, amikor elvitték, tönkretették vagy elpusztították az embereket, akiknek véleménye, mondanivalója lett volna, más, mint ami a hatalom számára szimpatikus.
„Mezei János az utolsó olyan polgármester, aki MPP-színekben vezet egy várost. Valakiknek célja, hogy félreállítsák. Észrevették, hogy Erdély-szerte egyre többen adnak a szavára, mert látják, hogy nem engedi magát megvásárolni, s kiáll a magyarság törekvései mellett. Látják, hogy emberek kezdenek mellette összegyűlni, képes közösségeket összefogni. Úgy kezdtek róla beszélni, mint egy fontos magyar vezetőről, ezért akarják kivonni a forgalomból” – mondta el meglátását a Mezei ellen folyó eljárásról Vadász Szatmári István. Hozzátette, a vádirat hamarosan nyilvánosságra kerül, és a törvények értelmében az is nyilvános, hogy ki milyen feljelentéseket tesz, milyen vádakat fogalmaz meg. Ebből majd ki fog derülni, hogy kik azok, akiknek célja a mások lejáratása. A hazug vádaskodások megszűnnek” – vetette fel Vadász-Szatmári.
Az V. kerület más vizsgálatot akart volna
Az események fényében, azaz, hogy a Mezei János elleni feljelentést a testvérváros V. kerület felhatalmazásával tette Virág Zsolt, felmerült, hogy akár meg is kellene szakítani az együttműködést a két város között – legalábbis, volt ilyen irányú javaslat a városban – hangzott el. A helyzet azonban nem ennyire egyszerű.
Nagy Zoltán úgy gondolja, a helyzet azért jutott ide, mert nem volt megfelelő kommunikáció a két önkormányzat között, és Virág Zsolt félretájékoztatta a budapestieket. Ez nagyon valószínűsíthető – mondta el az alpolgármester, ezt tapasztalták az utóbbi két Monturist-közgyűlésen is. Mint kiderült, az V. kerületben úgy tudják, hogy a gyilkostói területek az ő tulajdonukban vannak, és Virág Zsolttól azt az értesülést kapták, hogy folyamatban van a telkek telekkönyveztetése a cég nevére. Ehhez képest az igazság az, hogy a területek csak használatba vannak adva a cégnek – vázolta az alpolgármester. Elmondása szerint ugyanakkor azt tapasztalta, hogy az V. kerületben nem a 400 négyzetméteres területtel kapcsolatos helyzet kivizsgálására adtak felhatalmazást Virág Zsoltnak, hanem ők arról a16 ezer négyzetméterről szeretnének tisztán látni, amit még 2008 májusában, Pap József mandátuma idején, alig egy hónappal Mezei János megválasztása előtt vett ki a cég törzstőkéjéből a korábbi városvezetés. Ezt egyébként a gyergyószentmiklósi önkormányzat is szeretné tisztán látni.
Hozzátette, Mezei többször próbált ez ügyben találkozót, megbeszélést elérni Rogán Antallal, ez elől mindig kitért az V. kerület tavaly leköszönt polgármestere. Ha szemtől szemben tisztázni lehetett volna a vitás kérdéseket, nem jutott volna a helyzet idáig – véli Nagy Zoltán.
„A város issza meg a levét”
Annak, hogy a polgármester már öt hónapja nem dolgozhat, és ez az időszak újabb hatvan nappal hosszabbodik, a város fogja meginni a levét – fogalmazott Nagy Zoltán. Kifejtette, nagyon hiányzik az a hétéves tapasztalat, a mérnöki ismeretek, szakmai hozzáértés, ami Mezei Jánosban megvan. Azzal, hogy nem dolgozhat a polgármester, nagyon megnehezedett az ügyintézés. A különböző beruházásokkal, egyéb kezdeményezésekkel kapcsolatos tárgyalásokat, egyeztetéseket ő folytatta, s ezek közül többet teljesen elölről kell kezdeni, mert senki nem tudja, hol tartanak azok a tárgyalások, és útbaigazítást sem kérhetnek Mezeitől, mert a bírósági döntés értelmében tilos bármilyen módon kapcsolatba lépnie az alpolgármesterrel. Megjegyezte: sokan úgy gondolhatják, hogy a város halad, sőt felgyorsult a fejlődés, amióta Mezei János nem dolgozik. Ehhez azonban tudni kell: ahol ma ásnak, építenek, arra egy éve kész voltak a tervek, a szükséges procedúrák is korábban lezajlottak. A jelenlegi apparátus éppen annyira elég, hogy a folyamatban levő ügyeket kézben tartsa. Kérdés az, hogy mi lesz jövőre, mert a következő év megvalósításait most kellene előkészíteni. Például Mezei hetente Bukarestben különböző minisztériumokban igyekezett támogatásokat szerezni a városnak, most ezt nincs, ki tegye. Attól félünk, hogy ennek jövőre eljöhet a böjtje – mondta Nagy Zoltán.
Senki nem ül Mezei székébe
Az újabb hatvannapos munkavégzéstől való eltiltás nem hozott új helyzetet. Előrehozott választásról szó sincs, a jövő évben esedékes következő helyhatósági választás előtt kevesebb mint egy évvel amúgy sem lehetne.
A városházán azonban még azt a törvény adta lehetőséget sem kívánják kihasználni, ami lényegében a jelenlegi alpolgármestert tenné polgármesterré. „Semmiképpen nem akarok olyan módon átülni a polgármester irodájába, hogy Mezei János ki van vonva a forgalomból. Senki nem veheti el Mezei János helyét” – szögezte le határozottan Nagy Zoltán. Így azt sem teszik meg, hogy az alpolgármester teendőit rábízzák valakire a képviselő-testületből, ő pedig a polgármesteri feladatokat, jogköröket kapná meg. Annyi változhat, hogy egyes konkrét beruházásokkal, tervekkel kapcsolatos feladatok koordinálását egy-egy képviselőre bíznák rá. Nagy jelenleg egyszerre végzi a kettős feladatot. Időlegesen tartható még ez a helyzet, de az egy-két hónapos halasztgatások nem teszik könnyebbé az önkormányzat munkáját – összegzett Nagy Zoltán, megismételve, tart attól, hogy mindennek jövőre meglesz a böjtje.
Gergely Imre
Székelyhon.ro

Feljelentette a DNA-t Árus Zsolt
A korrupcióellenes ügyészség nem tartja be a törvényeket – vonja le a következtetést Árus Zsolt, azon tapasztalatai alapján, amit a Mezei János ügyében történt kihallgatása során szerzett. Emiatt feljelentést tett, de a bíróságon is bepanaszolta az igazságszolgáltatás különböző szerveit.
Többrendbeli hivatali visszaélést követett el a DNA, és nem tartja tiszteletben a hatályos törvényeket a főügyészség sem – állapítja meg Árus Zsolt, aki sajtótájékoztatón fejtette ki ennek részleteit.
Még március elején kihallgatta őt a marosvásárhelyi DNA, az eljárásról azt szűrte le, hogy ez nem volt teljes mértékben törvényes és szabályos. Ezért az ügyészség vezetőjéhez fordult egy petícióval, melyben felvetette: „Beidézésem törvényessége két szempontból is megkérdőjelezhető. Egyrészt kérdés, hogy törvényes módon szerezte-e meg az ügyész a telefonszámomat, másrészt pedig az, hogy lehet-e valakit telefonon beidézni, hisz elvileg bárki felhívhat telefonon, s mondhatja, hogy ő ügyész, s jelenjek meg ekkor és ekkor itt és itt.”
A 27/2002-es kormányrendelet előírja, hogy bármely közintézmény vezetőjéhez lehet petíciót intézni, amit ő köteles alaposan kivizsgálni és maximum 30 napon belül válaszolni rá. Levél több is érkezett a DNA-tól és a főügyészségtől is, akik szerint az eljárásukkal minden rendben van.
Mivel az eredeti felvetésre, azaz a telefonos beidézés jogosságára nem érkezett érdemi válasz, és azt sem tisztázták, hogy milyen módon szerezték meg a telefonszámát, Árus panaszt tett a főügyészre a Legfelsőbb Bírói Tanácsnál. Ha a Legfelsőbb Bírói Tanács netán elmarasztalja a főügyészt, attól még nem fog kiderülni, hogy mi a helyzet a telefonon idézéssel, és a petícióban jelzett megkérdőjelezhető eljárással – szögezi le Árus. Ennek tisztázását ismét levélben kérte a főügyészségtől, de továbbra is fenntartja, a kihallgatása során több törvényt is megsértett a DNA. Feltételezi, hogy nemcsak az ő esetében van ez így, hanem másokkal szemben is hasonló törvénytelenségeket követnek el a kihallgatási procedúrák során.
Árus Zsolt mindezek mellett a DNA más, szerinte törvénybe ütköző tetteiről szólt. Véleménye szerint azzal, hogy a sajtónak bizonyos információkat kiszivárogtattak, és ahogyan ezt tették, arra utal, hogy mindez politikai céllal történt, a DNA pedig nyilvánvalóan nem politizálhat. „Nem elhanyagolható tény, hogy valaki a sajtónak kiszivárogtatta azt, hogy beidéztek. Ha pedig valaki beírja egy keresőprogramba a nevemet és azt a három betűt, hogy DNA, akkor több tucat találatot kap, amelyek két nagy csoportba sorolhatók. Egyikbe tartoznak azok, ahol a cím úgy kezdődik, hogy a Székely Nemzeti Tanács alelnökét beidézték, a másikba meg azok, ahol meg úgy, hogy Árus Zsoltot, a Székely Nemzeti Tanács alelnökét beidézték. A kihallgatásomnak tehát nem volt semmi relevanciája a vizsgált ügy szempontjából, ellenben kiváló lehetőség volt a Székely Nemzeti Tanács lejáratására. Ez más szavakkal azt jelenti, hogy az ügyészség azáltal, hogy beidézett és annak hírét kiszivárogtatta, vagy politikai célokat követett, vagy pedig azok eszközévé vált” – fogalmaz Árus, aki emiatt újabb panaszt tett a korrupcióellenes ügyészség alkalmazottai ellen.
„Jogsértések ellen csak politikai eszközökkel nem lehet harcolni. Kell a tiltakozó nyilatkozat, kell a közvélemény, illetve nemzetközi szervezetek, kormányok stb. tájékoztatása, de az nem elég. Aki jogsértést követ el, azt bíróságon kell ezzel szembesíteni, s meg kell adni a lehetőséget az igazságszolgáltatásnak, hogy ezekért elmarasztalja, vagy pedig tanúbizonyságot tegyen arról, hogy elfogult vagy politikai befolyás alatt áll” – vélekedett az SZNT alelnöke.
Gergely Imre
Székelyhon.ro

Ráduly Róbert: gátlástalanul lefejezték városainkat
lőször nyilatkozott Ráduly Róbert, Csíkszereda lemondott polgármestere öt héttel őrizetbe vétele, és későbbi megvádolása után.
Ráduly Róbert jelenleg bírósági felügyelet alatt áll, ami azt jelenti, hogy nem lépheti át az országhatárt, és időről időre jelentkeznie kell a helyi rendőrségen.
Csíkszereda volt polgármestere és egyik alpolgármestere ellen a korrupcióellenes ügyészség indított eljárást, de a nyilvánosságra hozott vádak inkább apróbb szabálytalanságok.
Ráduly Róbert az Oláh-Gál Elvirával folytatott beszélgetés során elmondta: amikor Mezei Jánost, Gyergyószentmiklós polgármesterét semmiségért „elvitték”, azzal a céllal, hogy ne tudja az önkormányzatok autonómiahatározatát fenntartani az Európa Tanács Önkormányzati Bizottsága előtt, akkor már látszott a román állam leszámolási szándéka. Ráduly szerint a román állam van annyira gátlástalan, hogy nem fog megállni, a megválasztott vezetőink éppen ezért szemlélik rettegve és passzívan a fejleményeket.
Aki elolvassa a vádiratunkat, az csak kacagni tud a hazugság és csúsztatás-soron, amivel minket és városunkat ellehetetlenítettek – jelentette ki Csíkszereda volt polgármestere. Hozzátette: azért mondott le, hogy a városházán a munka minél hamarabb elinduljon és reméli, hogy minél hamarabb kerül valaki, aki az elkezdett projekteket továbbviszi.
Aki ellen vádat emelnek, annak le kell mondania, függetlenül attól, hogy ezek a vádak jogosak, vagy sem, ez a nyugati kultúra része, ez az én ügyem, én fogom kiharcolni az igazam – jelentette ki Ráduly. Kossuth Rádió
Erdély.ma

„Már azt beszéltük, vajon melyikünk következhet”
A jelenlegi romániai „neodemokrácia” jobban hasonlít a harmincas évek világára, hiszen idővel egyre erősebbek lettek a beépített ügynökök, beszervezték a besúgókat, az önkormányzatok munkamorálját pedig leépítették. Erről beszélt csütörtökön Ráduly Róbert az EU Táborban. „Ha a DNA-ügynek mást nem köszönhetek, azt igen, hogy végre méltónak ítélték az EU Táborba való meghívásra” – indított Ráduly Róbert, a tábor meghívottja csütörtökön, aki a politikában való részvételéről számolt be a fiataloknak a Marosfőn tartott elődásában. Csíkszereda volt polgármestere felidézte: a kilencvenes évek közepén döntenie kellett, hogy az egyetemen dolgozik, vagy a politikát választja. "1996 volt az utolsó év, amikor egy huszonéves, tejfölösszájú, ambíciós fiatalember jó esélyekkel próbálkozhatott a képviselői mandátum megszerzésére" – mondta. A politikát választotta, ez az egyetemi teljesítményére is kihatott, de végül sikerült letennie a vizsgáit. A parlamentben szerencsés volt, Antal István Hargita megyei képviselő kollégája hagyta kibontakozni. Az első napokban már a kerékpár-sávok ügyét rábízták, az új KRESZ-be be is kerültek a javaslatai. Az 1996-os kormányra lépéskor az SZKT-ülésen jelezte, hogy ez már egy másik RMDSZ, amelyiktől fél. Azt pedig ma is vallja, hogy "a román állam jó katonája lett" a szövetség.
Ráduly elmondta: idővel rájött arra, hogy nem akarja azt a sziszifuszi munkát végezni, mint a többi képviselő – erre a 2002-es focibajnokság idején jött rá, amikor két hónapig maga is csak a fontosabb szavazásokra járt be (bár igaz, a bajnokság egy része a szünidőben zajlott). Birtalan Ákos képviselő halála késztette arra, hogy szembenézzen a helyzettel, és látva azt, hogy Csíkszeredának szüksége volna egy társaságra, amelyik vezetni tudja, megpróbálkozott a feladattal.
Melyikünk következik?
Kifejtette, a jelenlegi romániai „neodemokrácia” jobban hasonlít a harmincas évek világára, hiszen idővel egyre erősebbek lettek a beépített ügynökök, beszervezték a besúgókat, az önkormányzatok munkamorálját pedig leépítették. Saját ügyéről elmondta, a háttérben hónapok óta zajlott a megfigyelés, amely során egy „elég érdekes csomagot” raktak össze, a Sapientiába pedig be akartak hatolni, hogy így rúgjanak bele a magyar államba.
„Az ügyészek olyan szinten vannak, hogy nem tudták elolvasni az adótörvénykönyvet” – mondta Ráduly, akit azzal vádolták meg: abban segítette a Sapientiát, hogy idejében befejezze a felújítási munkálatokat. Mezei János gyergyószentmiklósi ügyéről azt mondta, azért csaptak le rá, mert Lisszabonba készült az autonómiaügyet képviselni. Amikor az ügy zajlott, Mezei, Ráduly és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester találkoztak, és arról beszélgettek, hogy melyikük következhet – osztotta meg a hallgatósággal.
Háziőrizetéről elmondta, ezidő alatt annyit ivott a folyamatosan érkező vendégek miatt, amennyit egy mandátum alatt nem szokott. Persze nem az asztal alól keltek fel, de beszélgetések-borozgatások alakultak ki az 53 nap alatt – tette hozzá.
Kustán Magyari Attila
maszol.ro

Ráduly: az RMDSZ álljon a sarkára
Azt üzenem, hogy még nem haltam meg – fogalmazott az RMDSZ-nek címezve csütörtökön Ráduly Róbert Kálmán a marosfői EU-táborban.
Ne a kormányzás után fusson, hanem erős parlamentet akarjon kialakítani, hogy a „neodemokrácia” vadhajtásait erőteljesen vissza tudja nyesni. Aki most a kormányzás után fut, az ellenünk fut. Még a látszatát is el kell kerülni, hogy kifelé legitimáljuk a rendszert – felelte Ráduly Róbert Kálmán arra a kérdésre, hogy mit vár el az RMDSZ-től a jelenlegi helyzetben.Csíkszereda lemondott polgármestere csütörtökön Marosfőn az EU-táborban tartott előadást.
Megállapítása szerint a tisztségviselők olyan helyzetben vannak, hogy inkább hallgatnak, nem mernek felelősséget vállalni. „Gondoljuk el, ha nem lettünk volna kormányon, milyen hangosak tudnának lenni ezek az emberek. De ott van a kérdés: hány papírt írtál alá, egymilliót? Azt hiszed nem találunk tízet húszat, százat, amiből bajod lehet?” – mutatott rá arra, hogy milyen könnyen lehet sarokba szorítani az elöljárókat. Leszögezte ugyanakkor, hogy a kormányzati szerepvállalás hátrány.
Besúgások és házkutatási színjáték
Ráduly elmesélte, amikor a házkutatás zajlott a lakásán, délben felhívták az ügyészeket, hogy hol tartanak a munkával. Hátravolt még egy szoba, tele papírral. Soknak találták, így csak szúrópróba-szerűen kutattak, csak néhány találomra kiválasztott iratot nézve meg. A ruhásszekrénybe be sem néztek. Mint hangsúlyozta, ebből is látszik, nem volt ez egy valódi, alapos házkutatás. Kamu házkutatások voltak, egy színjáték részei, amelyek célja, csak az volt, hogy a médiában lehessen őt és Szőke Domokos alpolgármestert bilincsben mutogatni.
Felhívta a hallgatóság figyelmét: óvakodjanak azoktól, akik gyanúsan könnyen úsztak meg valamilyen bűncselekményt, súlyosabb kihágást. Az ilyen emberek sebezhetőek, könnyen rá lehet venni arra, hogy együttműködjenek a titkosszolgálatokkal az ügyük elsimításáért cserében.
A módszer, hogy bedrótozva, lehallgatókészülékkel elküldik provokálni azokhoz, akik ellen anyagot gyűjtenek. Ráduly szerint így volt ez Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere esetében is. A feljelentő provokációjára Mezei olyan kijelentéseket tett, amelyeket nem kellett volna. Más módon nem találtak rajta fogást, ezért kellett a provokáció – mondta Ráduly Róbert Kálmán – hozzátéve, hogy Mezeit azért kellett elvinni, mert Lisszabonba készült az autonómiahatározatok ügyében felszólalni.
„Nem haltam meg”
A volt polgármester sokatmondó üzenetet fogalmazott meg az RMDSZ-nek: „Nem haltam meg” – mondta. Hozzátette, a szövetség vezetői olyan gesztusokat tesznek, mintha ő már nem is létezne. „Olyan, mint amikor egy drága kolléga meghal, koszorút visznek sírjára, nekrológban mondják el, hogy milyen értékes embert veszített a közösség. Hát nem haltam meg” – szögezte le. Jelezte ugyanakkor, hogy vannak elképzelései, tenni akar még a jövőben. A lemondásával kapcsolatban megjegyezte: erkölcsi kötelességének érezte.
Gergely Imre
Székelyhon.ro

Őrtüzek összefogással – Körbevilágítják Székelyföldet
Teljes mellszélességgel támogatja az RMDSZ (legalábbis annak háromszéki szervezete) a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) őrtüzes kezdeményezését – jelentette be Izsák Balázs, aki tegnap délelőtt egyeztetett a kérdésről Tamás Sándorral és Antal Árpáddal. „Ugyanolyan széles körű együttműködés körvonalazódik, mint 2013-ban a székelyek nagy menetelésekor” – nyilatkozta sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján. Idén október 24-ére tervezik Székelyföld határainak őrtüzekkel, fényekkel való megjelölését, és a gyakorlati szervezést Háromszéken kezdték el, az SZNT vezetősége tegnap az itteni székely tanácsok képviselőivel egyeztetett. Ötvenhat, közülük tizenhét háromszéki „határ menti” településnek nyílik lehetősége, hogy kijelöljön egy-egy olyan pontot, ahol tüzet gyújtanak majd, és ahol közösségi élményként élheti meg minden résztvevő az eseményt. Az SZNT nem kíván beleszólni a helyi szervezésbe, mindenhol annyi tüzet raknak, fényt gyújtanak, amennyit jónak találnak, és a helyi közösségekre bízzák az e köré kialakított programot is.
Nem lehet egységes forgatókönyvet kialakítani, hisz nagyon változatos a terep, az ott élők tudják a legjobban, hol, mi valósítható meg – mondta el Izsák Balázs. Azt azonban javaslatként megfogalmazták, hogy ahol az erdő miatt lehetetlen a tűzgyújtás, ott autók, motorok fényszóróit tükrözzék az égre, a lényeg az lenne, hogy légi felvételről jól láthatóan körvonalazódjék Székelyföld. Szándékaik szerint műholdas szolgáltatóval is szerződést kötnének, amely majd rögzíti az eseményt, és ezt továbbítják a hazai és nemzetközi sajtónak, de bíznak benne, lesz lehetőség helikopteres, repülős légi felvételek készítésére is.
Izsák Balázs bízik benne, sikerül olyan méretű akciót szervezniük, amely eléri a román és a nemzetközi sajtó ingerküszöbét. Ezért tartják nagyon fontosnak, hogy az RMDSZ is csatlakozik kezdeményezésükhöz, számítanak a civil szervezetek, egyházak támogatására, mert már 2013-ban is bebizonyosodott, hogy az összefogás nagy mozgósító erő. Mint mondotta, a háromszéki RMDSZ-vezetőkkel megegyeztek, hogy az SZNT is csatlakozik majd minden általuk kezdeményezett megmozduláshoz, amelyek az autonómia vagy az ésszerű közigazgatási felosztás ügyét szolgálják. Abban is megállapodtak, hogy az RMDSZ kiveszi a részét a technikai előkészületekben is, egyeztetnek, kölcsönösen segítik egymást a siker érdekében.
Az SZNT elnöke kiemelte, nemcsak a „határ menti” települések megmozdulása fontos, csatlakoznia kellene minél több székelyföldi, erdélyi falu, város lakóinak, számítanak a testvértelepülések részvételére. Az önszerveződés próbája is lesz ez a megmozdulás, fontos, hogy minél többen bekapcsolódjanak a szervezésbe, minél nagyobb tömeg mozduljon meg október 24-én, és akkor biztosított lesz nemcsak a siker, de a feledhetetlen közösségi élmény is – fejtette ki Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke.
Nem indítanak eljárást Izsák ellen
Nem indítanak bűnvádi eljárást Izsák Balázs SZNT-elnök ellen – erről az elmúlt napokban kapta meg az értesítést az ügyészségtől. Tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, a kézbesített 12 oldalas indoklásból az derül ki, hogy alkalmazták az in dubio pro reo elvet, ami azt jelenti, hogy ha a bűnösség nem bizonyítható egyértelműen, a vádlott javára kell dönteni, vagy ejteni kell a vádat. Esetében több mint tíz tanút hallgattak ki, de sem a közösség elleni uszítás, sem a közrend elleni felbujtás nem nyert igazolást. Izsák sérelmezi, hogy ugyanezt az elvet nem minden esetben alkalmazza az igazságszolgáltatás, példaként Ráduly Róbert és Mezei János ügyeit említette.
Amint arról hírt adtunk (a Háromszék 2015. március 12-i számában), sorra kihallgatták a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom azon kézdivásárhelyi tagjait, akik egy évvel korábban részt vettek Marosvásárhelyen a székely szabadság napján szervezett rendezvényen. A hivatalos jegyzőkönyvben az állt: „2014. március 10-én Izsák Balázs a hatóságok által nem engedélyezett tüntetést szervezett Marosvásárhelyen, ahol olyan jelmondatok is elhangzottak, melyek a román állam, annak állampolgárai és az alkotmány elleni támadásnak minősíthetők.
Habár a megemlékezést a hatóságok csak egy bizonyos helyen, a Székely vértanúk emlékművénél engedélyezték, Izsák Balázs arra buzdította a jelen levő mintegy négyezer személyt, hogy vonuljanak végig Marosvásárhely utcáin. A felvonuló tömeg szidalmazta és szóbeli támadást intézett Románia alkotmányos rendje ellen, illetve erőszakos cselekedeteket hajtott végre a karhatalmi erők ellen. Az egész megmozdulás ideje alatt Izsák Balázs nyilvánosan is kiállt Székelyföld területi autonómiája mellett.”
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A „visszavágó birodalom” nem töri meg Ráduly Róbertet
A szerinte „a román társadalom szintjére süllyedt” kérdésekre kifakadt Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda volt polgármestere pénteken Tusványoson. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke is elutasított egy RMDSZ ellen irányuló, „politikai szlogennek tűnő” feltételezést.
A prefektusok az autonómia ellen címmel a Kós Károly-sátorban szervezett beszélgetésen a Tusványosra meghívott, de a jelenlétet visszautasító kormánymegbízottak hiányában „egyoldalú véleménynyilvánításnak” lehettek tanúi a résztvevők. Véleményütköztetésből azonban nem volt hiány.
Államhatalom mint „birodalom”
Benedek Erika, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) háromszéki elnöke bevezetőjében emlékeztetett: a „birodalom”, a román államhatalom minden eddigi, autonómiára irányuló törekvést megtámadott, elutasított, sőt olyan kijelentések is megfogalmazódtak, miszerint Székelyföld nem is létezik. „Az asztalnál ülők részesei voltak a folyamatnak. Hogyan látták ezeket?” – tette fel a kérdést.
Gyengén muzsikáló önkormányzatok
Két típusú prefektus volt az elmúlt huszonöt évben Hargita megye élén – kezdte a felszólalások sorát Ráduly Róbert Kálmán. „Az egyik, aki meggyőződésből járt úgy el, ahogy. A másik, aki parancsra, központi felszólításra cselekedett. Erre jó példa a mostani prefektusunk, aki annak a lenyomata, amit mi szeretnénk a közösségen belül. Ismeri a nyelvünket, próbál megérteni minket, de közbe leszólnak neki Bukarestből, a belügyminisztériumból, hogy most cirkuszra van szükség, úgyhogy lépnie kell” – részletezte Csíkszereda lemondott polgármestere. Gabriel Opreára utalva arra is kitért, hogy szerinte „a tábornoki múltjára nagyon büszke belügyminiszter az egyik korifeusa a Székelyföld-ellenességnek”.
„Éppen ezért érint engem rosszul, hogy a székelyföldi önkormányzatok nagyon gyengén muzsikáltak az autonómia kérdésében az elmúlt időszakban. Számomra elfogadhatatlan, hogy alig vagyunk néhányan, akik a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által elképzelt önkormányzati határozatsorozat mögé álltunk. Nem tudom megmagyarázni azoknak a magatartását – a gyávaságon túl –, akik nem léptek ebben a témában” – tért rá az autonómia kérdésére.
„Nincs félnivalóm”
„Amikor otthon ültem »feleségi őrizetben« közel két hónapig, megjelent a komám, Borboly Csaba, és azt kérdezte, mit tehet értem. Azt mondtam, egy dolgot: amíg itthon ülök, az összes csíki önkormányzat fogadja el az autonómia-statútumot. Ez lenne a legnagyobb támogatás, ami engem illet. Senki nem fogadta el azóta. Jól mutatja ez a jelen helyzetben a riadalmat. Nekem nincs félnivalóm. Riadalmat az kell érezzen, akiben benne van a viselt dolgaiért a félelem. Mezei Jánoson és rajtam akarnak ütni. Rajtam hiába akarnak, nem tudnak. De az embereket is meg akarják félemlíteni, és ez látszólag sikerült” – mondta.
Noha Ráduly sajnálta, hogy Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke – objektív okok miatt – nem jelent meg a beszélgetésen, elismerte, hogy „az SZNT sokáig egy nagyon fontos felépítménynek ígérkezett, ezért a kezdetektől pártpolitikai elkötelezettségtől függetlenül elkötelezett híve és katonája” volt az intézményrendszerének.
Nehezen megbocsájtható hiba
„Izsák Balázsnak történelmi küldetése elmondani – a politikai törésvonalakon felül –, hogy autonómiakérdésekben hány óra. De Izsák Balázs elkövetett egy nehezen megbocsátható hibát: az egyik erdélyi magyar mozgalom jelöltje mellé állt nyilvánosan. Abban, hogy néhány RMDSZ többségű önkormányzat nem sorakozik az autonómia-statútuma mögé, lehet súlya annak is, hogy az SZNT elnöke eltévesztette akkor a pályát. Remélem ezen túltesszük magunkat” – jelentette ki.
Borboly Csabától Washingtonig
„Vannak még olyan intézmények, amelyek a két világháború közötti kultúrzónának a szellemiségét úgy próbálják a gyakorlatba ültetni, hogy közben a székelyföldi megyéket magyar ajkú emberek vezetik. Hogy lesz-e autonómia? Azt mondom, lesz” – adott hangot álláspontjának Ráduly. Bár név szerint nem említette, Csíkszereda volt városvezetője egyértelmű utalásokat tett Hargita Megye Tanácsa elnökének, Borboly Csabának az „úttévesztéséről”. Mint fogalmazott, „fájdalommal tapasztalta, hogy a két – Kovászna és Hargita – megyebeli legfontosabb vezető közül az egyiket két éve letérítették a normális útról”. „Nehéz együttműködni, amikor az egyik fontos hang egészen ellentétes, vagy merőben destruktív megfogalmazásokat sulykol nap mint nap. Például, hogy a székelyföldi autonómia konszenzusát a román közösséggel együtt kellene megtalálnunk. Ez lehetetlen küldetés” – fejtette ki.
Az autonómia külügyi kérdését illetően elmondta, meglátása szerint Románia elhitette Washingtonnal, hogy a székelyek destabilizáló helyzetet jelentenek. „Pedig pontosan azt kell megértetni az Amerikai Egyesült Államokkal, hogy Székelyföld autonómiájának ügye a térség egyetlen stabilizációs lehetősége. Ha ez ott sikerül, akkor sok minden változik” – vélekedett.
Kell-e kormányzati szerepvállalás?
Az RMDSZ kormányzati szerepvállalásairól szólva Ráduly feltette a kérdést, hogy „egyszerűen kell-e nekünk kormányzati pozíciót keresni – csak úgy?”. Mint mondta, az autonómia igényének ügyében „ne várjuk el, hogy Toró T. Tibor, Szilágyi Zsolt, Kelemen Hunor vagy Biró Zsolt fogalmazza meg ezeket helyettünk”. „Nekünk, székelyföldieknek kell egyértelműen hallatni a hangunkat. Huszonöt évet ott voltunk a parlamentben, és elgondolkodtató, hogy minden kormányban csak úgy voltunk, anélkül hogy a nagy kérdéseket megoldottuk volna. Nem Izsák Balázsnak, Kovács Péternek vagy Kelemen Hunornak kell eldöntenie, hogy az autonómia-statútumok közül melyik válasszuk. Ezt az időhúzást mihamarabb be kell fejezni. Akár úgy, hogy őket kihagyjuk, és megfogalmazzuk helyettük mi – székelyföldiek. Én megszabadultam a városvezetői teher alól, remélem, hogy több energiát tudok mozgósítani ezen síkokon is. Mert igény volna rá” – közölte.
Megoldásként egy „radikális” változatot is felvázolt: „2016-ban ott, ahol nem fogadták el az önkormányzatok az autonómia-határozatot, söprünk. Söpréssel oldjuk meg a problémát. Azok az emberek az élet nagy kérdéseivel kapcsolatban levizsgáztak, jöjjenek helyettük mások. Elegen vagyunk Székelyföldön. Nem csak a polgármesterek, alpolgármesterek és tanácsosok élnek és virulnak, hanem vannak még néhányan, vannak olyan fiatalok, akik helyükbe tudnak lépni” – részletezte elképzeléseit.
„Az idei EU-táborban, Marosfőn azt kérdezték tőlem a fiatalok, mit tanácsolok nekik most, hogy ilyen nehéz helyzetbe kerültem. Azt mondtam, meg kell nézni, hogy hol van rés a gáton, és oda kell állni, be kell azt tömni. Nem azon kell töprengeni, hogy megéri-e vagy sem, mi lesz velem. Ma a gátakon elég sok tennivaló van” – zárta első felszólalását Ráduly.
Pinti Attila „Segítő” prefektusok
A volt polgármestert követő Árus Zsolt, a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottságának tagja beszámolt arról, hogy eddig 54 önkormányzat döntött az autonómiahatározatról. „A prefektusok az összeset megtámadták. Teszik azt, amit a felettesük diktál. Kérdés, hogy ezzel ártanak vagy segítenek az ügynek? Ők úgy gondolják, a román nemzet érdekeit képviselik. Csakhogy ez Európában igencsak furcsán néz ki. Amikor egy kormányképviselő azt mondja, a helyi közösségnek nincs joga véleményt mondani, kérést megfogalmazni, nagyot néznek Brüsszelben és Strasbourgban is. A prefektusok ilyen tekintetben nekünk játszanak” – emelte ki Árus.
Ismertette, létezik egy olyan kategóriájú dokumentum, amit nem lehet a bíróságon megtámadni. „Ez van a közigazgatási törvény 5. cikkelyében: nem megtámadhatók bíróságon azok a határozatok, amelyek az illető hatóság és a parlament viszonyáról szólnak. Márpedig ezek mind-mind a kormányhoz és a parlamenthez intézett petíciók. A bíróság dolga az lenne, hogy elmondja, neki nincs ebben illetékessége dönteni, és elutasítja a keresetet. Eddig erre nem volt példa. De ez az igazság előbb-utóbb valamelyik bíróságon kiderül. És akkor azzal szembesül a világ, hogy Romániában az állam képviselői sem ismerik a törvényeket. Sem a prefektus, sem az ügyészség, sem a bíróság. Milyen jogállamról beszélünk?” – tette fel a költői kérdést.
Csak együtt lehet előrelépni
A panel harmadik felszólalója, Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke visszautalt arra, amit Ráduly Róbert Kálmán is említett. „Az SZNT politikán felüli szerepe felbecsülhetetlen erőt jelentett, és remélem, hogy fog is még jelenteni. Izsák Balázs »háta mögött« azt mondom, amit csütörtökön személyesen is elmondtam neki: hibát követett el, hogy szerződést kötött az egyik erdélyi magyar politikai párttal. Nem tartom helyes dolognak. Bántás szándékkal jelzem az EMNP irányába, hogy az autonómia-statútumot ötvennégyen fogadták el, míg a két Erdélyi Magyar Néppártos önkormányzat nem. Elfogadták az RMDSZ és MPP többségűek. Erre rátevődik, hogy Izsák Balázs éppen az EMNP-vel kötött megállapodást. Rendszertani szempontból nincs jól a dolog. Csak együtt lehet előrelépni” – hangsúlyozta.
„Nem mindenkit lehet megtörni”
Mezei János, Ráduly Róbert és Markó Attila ügye bizonyítja, hogy az államhatalmi szervek akkor visznek el valakit, amikor csak akarnak – vélekedett Tamás Sándor. „A hatalom továbbra is meg fogja ezt tenni. Bárkinél, aki akár egy évet is a közigazgatásban dolgozott, biztosan találnak valamit. Ha nem valós ügyet, akkor csinálnak egyet. Elviszik bilincsben az embereket. A birodalom a székelyföldi megyékben erőteljesebben vág vissza, mint a többi megyékben. A következő célpont Háromszék és Sepsiszentgyörgy lesz” – vázolta. „Az elmúlt három évben sikerült elfogyasztanunk három prefektust. Cseberből vederbe estünk minden egyes alkalommal, azt hittük, nem lehet rosszabb – de lett. Ebben a három évben Háromszéken 154 olyan közigazgatási eljárást indítottak a prefektusok, amelyek kizárólag a szimbólumok, a kétnyelvű feliratok, a székely zászló ügyében születtek. Három év alatt minden hétre jutott egy” – számolt be.
„Meg akarnak törni, de Ráduly Róbert példája azt mutatja, hogy mindenkit nem lehet. A »birodalom« részéről nem véletlenül van ilyen nyers hatalmi gőg, mert tudják, amit mi: Székelyföld ügye a következő tíz évben Bukarestben, Budapesten és Brüsszelben fontos ügy lesz. Csak rajtunk múlik, és a minket szerető Székelyföldön kívülieken, illetve néhány román értelmiségin, hogy ezt a következő tíz évet tudjuk-e gyümölcsöztetni. Most van alkalom, olyan uniós példa, amire lehet hivatkozni” – mondta. Hozzátette, Székelyföldön az RMDSZ felelősséggel tartozik azért, hogy milyen a viszony az MPP-vel és az EMNP-vel. „Nem könnyű az együttműködés, de szükséges, csak ez vezet sikerre” – ismerte el Tamás Sándor.
Benedek Erika moderátor a felszólalások után „kényelmetlen” feltevéssel fordult a meghívottakhoz: „Vannak, akik azt mondják, hogy a viszály az önkormányzatok és a tisztségben lévő prefektusok között csupán egyfajta színjáték arra, hogy eljátsszák a jó magyar–csúnya, gonosz román, illetve a jó román és csúnya magyar játékát, elvonva a figyelmet a reális problémákról – időhúzás az egész, míg elfogy annyira a magyarság, hogy ne akarjon magának autonómiát, kiemelt jogokat. Mit mondhatunk azoknak, akik ezeket valósnak érzik?” – intézett kérdést a panel előadóihoz.
„Ez politikai szlogennek jó”
„Óvatosabban kell bánni ezekkel a politikainak ható kérdésekkel” – válaszolt Tamás Sándor. Szerinte meg kell kérdezni Ráduly Róbertet: ő kivel kacsintott össze, hogy elvigyék otthonról a „símaszkosok”? „Nem tudom, hogy reális-e ez a felvetés. Politikai szlogennek jó egy másik párt részéről. Ismétlem, százötvennégy ügyet görgetünk magunk előtt. Egy volt kormányképviselő fogalmazta így meg: ők azért vannak, hogy kézifékei legyenek a megyében lévő történéseknek” – tette hozzá, majd elmondta, „oda lehet jönni, helyet cserélni velünk, hogy lássák, milyen az élőben, amikor ilyen szinten fogják le az alkotói energiát”. „Elismerem: sokat mulasztottunk az elmúlt 25 évben, de akkor meg kell kérdezni Szilágyi Zsoltot is. Ő a román parlamentben RMDSZ-es képviselőként annyi időt volt, mint én és Ráduly Róbert összesen. Ha becsületesek vagyunk, tessék idehívni. Szívesen vitatkozunk, csak annyi a kérésem, hogy egészében lássuk a dolgokat” – egészítette ki válaszát.
Az erdélyi magyar pártok közötti összefogási szándékkal kapcsolatban Benedek Erika újabb kérdést tett fel: „Van-e valóban összefogási szándék? Mert valami miatt a társadalom ezt megkérdőjelezi, nem érzékeli így.”
„Szokjunk le erről a retorikáról”
Tamás Sándor előző kérdésre adott válaszát követően Ráduly Róbert Kálmán kifakadt az újabb kérdés miatt. „Van egy jó barátom, mostanában sorstársak is vagyunk: Szőke Domokos. Ő ilyenkor, amikor »valaki valamit megkérdőjelez«, mindig visszakérdez: kik azok? Szokjunk le erről a retorikáról, hogy »egyesek azt mondják, hogy...«, »úgy hallottam, hogy...«. Az egyik feljelentőm azt írta le, »úgy hallottam az egyik áruházban az elárusító nőtől, hogy a polgármester kapott 200 ezer lejt a Dedemantól«. És ez alapján azóta is vizsgálódnak a semmirekellők. Fejezzük be ezeket a történeteket” – fordult a moderátorhoz Ráduly. „Vagy a másik: »vannak, akik megkérdőjelezik azt, hogy...«. Kik azok? Ne süllyedjünk oda, ahol egész román társadalom van, hogy reggel bekapcsoljuk a rádiót, kíváncsian arra, aznap éppen kit vittek el. Felelős emberekként ne játsszuk ezt az erdélyi magyar közösségen belül. Mondjuk el, hogy például »Tőkés László, Kelemen Hunor vagy Toró T. Tibor azt mondta, hogy...«, és akkor tudjuk, ki volt. Csak felháborodni tudok. Ha nem mérvadó, aki mondta, akkor lapozzunk, ne vicceljünk” – mondta.
Székelyhon.ro

Autonómiaharc ellenszélben
A székelyföldi autonómiatörekvésekről, az eddig megtett útról, az elhibázott lépésekről, a román hatalom akadékoskodásai okozta energiaelszívásról is szó esett Tusványoson A birodalom visszavág című beszélgetésen. Az érintettek, a „birodalom” képviselői, Kovászna és Hargita megye prefektusai nem fogadták el a meghívást, és szószólót sem küldtek maguk helyett, így volt és jelenlegi önkormányzati vezetők, valamint a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) képviselője válaszolt a moderátor, Benedek Erika kérdéseire.
Csíkszereda ügyészség által meghurcolt és a vádak miatt lemondott polgármestere, Ráduly Róbert szerint kétféle kormánybiztos regnált, regnál a két székelyföldi megyében: aki meggyőződésből jár el, akadékoskodik, illetve aki parancsot teljesít. Véleménye szerint Hargita megye jelenlegi prefektusa ez utóbbi kategóriába tartozik, „tulajdonképpen nem rossz ember”, de felső utasításra kénytelen végrehajtani a magyarság által el­lenségesnek tartott lépéseket. Ráduly szerint már nemcsak Mircea Duşă, de a jelenlegi belügyminiszter, Gabriel Oprea is egyik fontos korifeusa a Székelyföld-ellenességnek. Ilyen összefüggésben úgy látja, a székelyföldi önkormányzatok „nagyon gyengén muzsikálnak” az autonómia ügyében, alig néhányan fogadták el az SZNT által javasolt határozatot, és erre más magyarázatot nem talál, mint gyávaságukat. Mezei János gyergyószentmiklósi polgármester úgy véli, az ő meghurcolásának is az a célja, hogy megfélemlítsék az itt élőket, és úgy tűnik, eredményes akció volt, mert az utóbbi időben nagyon elhalkult az autonómiáról szóló közbeszéd. Kitért az SZNT-re is, amely „nagyon fontos felépítménynek ígérkezett”, és amelyre nagy szükség is van, mert „egy nem politikai szervezet megteheti, elmondhatja mindazt, amit a politikusok nem tudnak, nem akarnak”. Ám meglátása szerint Izsák Balázs elnök nagyot hibázott, éppen a politika fölöttiséget, a pártatlanságot adta fel, amikor tavaly az elnökválasztási kampány során lecsatlakozott az egyik párt jelöltje mellett. Az autonómiáról szólva kifejtette: nem lesz jobb az élet, sokkal többet és fegyelmezettebben kell dolgozni, csak éppen nem mindegy, hogy az ember magáért vagy másért munkálkodik. Ráduly Róbert szerint lesz autonómia, és ez elsősorban rajtunk múlik, az itt élőknek kell „elsöpörniük” a jövő évi választáson azokat – polgármestereket, önkormányzati képviselőket –, akik addig nem fogadják el a székelyföldi autonóm régióhoz tartozásról szóló szándéknyilatkozatot. „Elég sok rés van a pajzson, meg kell találni, és be kell tömni azokat, ez a következő feladat” – mondotta. Az SZNT képviseletében felszólaló Árus Zsolt szerint egy számbeli kisebbségben élő népcsoport akkor lehet sikeres, ha „megtalálja a rést a pajzson, illetve, ha képes innovatív módon úgy megközelíteni a kérdéseket, ahogy nem számít rá az ellenség”. Ebbe a kategóriába tartozik a két sikertelen népszavazási kezdeményezés után a tavaly javasolt, autonómiáról szóló határozatok elfogadása, ki kellett zárni annak lehetőségét, hogy a prefektus érdemben meg tudja akadályozni. Ezért találták ki, hogy petíció formájában nyilvánítják ki a képviselők az őket megválasztók akaratát. 55 önkormányzat elfogadta, ezeket a dokumentumokat eljuttatták különböző külföldi fórumokra, és elérték azt, hogy most már az Európa Tanács titkára is pontosan tudja, miről van szó, mi a helyzet Székelyföldön. A prefektusok megtámadták ezeket a határozatokat, de Európában ugyancsak furcsán néz ki, hogy egy közösségnek nincsen joga még véleményt nyilvánítani sem. „Az igazság az, hogy ebben a kérdésben a prefektusok a mi pályánkon, nekünk játszanak” – vélekedett Árus Zsolt, aki azt is hozzáfűzte, látszik tehát az eredmény, ennek kellene meggyőznie a maradék 98 székelyföldi önkormányzatot, hogy ők is fogadják el a határozatot.
Székelyföldön szabadságharc folyik, a birodalom pedig azt szeretné, ha ez csupán személyes szabadságunk védelmére korlátozódna – utalt a Ráduly Róbert által is említett letartóztatásokra Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke. A birodalom ellenreakciója a székelyek nagy menetelése után erősödött fel, 2013 őszén, a szervezés során is jól érzékelték, hol lendült át a tiltás engedékenységbe: amikor látták, hogy megvan a kritikus tömeg, amelyet erővel nem tudnak legyőzni, így utolsó pillanatban rábólintottak a megmozdulásra. Tamás Sándor szerint az összefogás hozhat eredményt, ez a menetelés során is bebizonyosodott, „másképp egyenként fognak ledarálni, erre minden eszközük és erejük megvan”. Felidézte, hogy Háromszéken az elmúlt három évben a prefektúra 154 pert indított az önkormányzatok ellen kimondottan magyar ügyekben (zászló, kétnyelvű felirat, anyanyelvhasználat), „meg akarnak törni és van, akit sikerült” – mondotta. Ő is hangsúlyozta, hogy Székelyföld autonómiája a következő években fontos ügy lesz Bukarestben, Budapesten és Brüsszelben egyaránt, „csak rajtunk, múlik, hogy ki tudjuk-e használni ezt az időszakot”.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A testvérvárosi kapcsolat felbontását kérik Gyergyószentmiklóson
A Gyergyószentmiklós és a Budapest V. kerülete között fennálló testvértelepülési kapcsolat felbontását kérvényezi több gyergyószentmiklósi Árus Zsolt kezdeményezésére, Gyergyószentmiklós Polgármesteri Hivatalától.
„Tekintettel arra, hogy a Monturist Kft. kapcsán felmerült problémák kezelése során Budapest V. kerülete testvérvároshoz méltatlan módon járt el, ennek következtében súlyos károkat szenvedett Gyergyószentmiklós városa, illetve Mezei János, a város polgármestere, alulírottak azzal a kéréssel fordulunk a város képviselő-testületéhez, hogy haladéktalanul szüntesse meg a testvérvárosi viszonyt Gyergyószentmiklós és az V. kerület között” – áll azon az aláírásgyűjtő íven, melyen huszonhat szentmiklósi személy kézjegye szerepel. A dokumentumot Gyergyószentmiklós Polgármesteri Hivatalában július 23-án iktatták. A szerkesztőségünkbe eljuttatott másolatból kitűnik, az aláírók között van több vállalkozó, közintézményben dolgozó, helyi döntéshozó és nyugdíjas, köztiszteletben álló személy. A lap alján pedig a kapcsolattartó személyeként Árus Zsolt neve, telefonszáma áll.
„Tekinthetjük az én kezdeményezésemnek” – válaszolt az indítványozó kilétére vonatkozó kérdésünkre Árus, aki leszögezte, mint gyergyószentmiklósi polgár fogalmazta meg a kérést, majd íratta alá huszonöt emberrel: „Egy bizonyos társaságban, akik ott voltak, azok írták alá, nem házalok, nem szórok szét nyomtatványokat, mert a cél nem az aláírások mennyisége. Gondolkodjon el az V. kerület is ezen és Gyergyószentmiklós is, hogy mit tesz válaszként a lakossági igényre.”
A kérdésre, hogy mit ért a súlyos károk alatt, amelyeket Gyergyószentmiklósnak kellett elszenvednie, Árus kijelentette, a történtek miatt negatívan változott a város megítélése, illetve a Monturist-ügy révén számos esetben hátráltatták a városháza tevékenységét. „Nem kell többre gondolni, csak arra, hogy a polgármester jelenléte nélkül kell haladni a munkálatokkal úgy, hogy még telefonon sem hívhatják fel Mezei Jánost” – fogalmazott az aláírásgyűjtés kezdeményezője. Meggyőződése, hogy az V. kerülettel kötött testvérvárosi kapcsolat már nem szolgálja azt a célt, amiért létrejött, tehát kár fenntartani. A szerződésbontás pedig nem árthat a Monturist-kérdésben. „Ha lett volna akarat, eddig már megoldják a problémákat. Ha nem akarják megoldani, akkor azon a testvérvárosi kapcsolat léte nem segít” – összegzett Árus Zsolt.
Gyergyószentmiklós honlapján tíz testvérváros szerepel, köztük természetesen Budapest V. kerülete, Belváros-Lipótváros is. Erre kattintva Belváros-Lipótváros honlapjára érkezünk, ahol szintén olvashatunk a testvéri kapcsolatról, bár a bejegyzés immár tizenéves. „Belváros-Lipótváros jelentős eredményeket tudhat maga mögött a határon túli, magyarlakta településekkel folytatott együttműködésen belül. A kapcsolat kiterjesztése és fejlesztése nemzeti érdekünk. 1994 óta, tehát már 10 éve testvérvárosunk Gyergyószentmiklós”. Szintén a honlapon szerepel a két település önkormányzatainak közös cége, a Monturist, melynek egyik területe kapcsán jelentette fel Mezei János polgármestert az ügyvezető, Virág Zsolt.
Nem ismeri annak módját Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós alpolgármestere sem, hogyan kell eljárni ilyenfajta szerződések felbontásánál, de mint mondja, egyelőre nem is látja e tudásszerzés szükségességét. „A lakossági kezdeményezés, az aláírásgyűjtés egy jelzés felénk is, az V. kerület felé is. Kell véleményezzük, állást kell foglaljunk. A döntéshozó testület tudomására hoztuk már, de további megvitatásra időt kell szánjunk. Jól meg kell gondoljuk, mit teszünk” – közölte Nagy Zoltán. Az alpolgármester abban reménykedik, hogy a szeptemberben, a Gyilkos-tóhoz tervezett Monturist-közgyűlésen alkalom lesz több vitás kérdés tisztázására a társtulajdonosokkal, az V. kerületi kollégákkal. „Sürgető a kapcsolatrendezés” – foglalta össze meglátását az alpolgármester.
Balázs Katalin
Székelyhon.ro

Hatósági felügyelet alatt marad Mezei János
Megerősítette a gyergyószentmiklósi polgármester ellen korábban elrendelt hatósági felügyeletet csütörtökön a Hargita Megyei Törvényszék. A végzés nem jogerős, fellebbezni 48 órán belül lehet.
Továbbra sem láthatja el polgármesteri teendőit Mezei János, sőt érvényben maradtak az ellene hozott korábbi korlátozások is. Számos tanúval nem léphet kapcsolatba, nem mehet be a polgármesteri hivatalba, illetve időnként jelentkeznie kell a helyi rendőrségen, ugyanakkor az országot csak előzetes jóváhagyás birtokában hagyhatja el – ezeket az intézkedéseket erősítette meg a törvényszék.
A döntés ismertetése előtt a tisztségéből felfüggesztett polgármester bizakodóan nyilatkozott a sajtónak. Mint mondta, sokáig tart, míg véget ér az ügye, ennek ellenére mihamarabb szeretne visszakerülni a városházára, hogy folytathassa a munkáját. Mezei János kitért arra is, hogy a történtek ellenére pozitívan éli meg ezeket a napokat, hiszen jut ideje olyan dolgokra is, amiket a polgármesteri munkája mellett nem gyakorolhatott. Többet van a családjával, és sok időt tölt a természetben – tette hozzá. Szerkesztőségünk érdeklődésére kifejtette, az általuk benyújtott bizonyítékok igazolják, hogy nem követett el semmilyen bűncselekményt, így nincs ok arra, hogy fenntartsák az ellene hozott intézkedéseket. Ismételten hangsúlyozta, mielőbb szeretne visszatérni hivatalába, hogy folytathassa a munkáját. Mint ismeretes, Mezei János ellen január 26-án indult eljárás, majd az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) vádat is emelt ellene hivatali visszaélés, zsarolás és sikkasztásra való felbujtás miatt. A polgármestert őrizetbe vették, majd le is tartóztatták, ugyanakkor hosszabb időt töltött házi őrizetben. Legutóbb, közel két hónappal ezelőtt oldották fel a házi őrizetét és helyezték hatósági felügyelet alá.
Molnár Rajmond
Székelyhon.ro

A székelységnek autonómia, és nem faexportengedély kell!
Merre visz az utunk az autonómia fele? címmel tartottak kerekasztal-beszélgetést Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Kulcsár Terza József, a Magyar Polgári Párt háromszéki vezetője, valamint Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt országos elnöke részvétel az EMI-tábor negyedik napján, szombaton.
A közéleti fórum az erdélyi magyarság, valamint Székelyföld utóbbi 25 éves történéséinek áttekintésével kezdődött, amellyel kapcsolatban Izsák Balázs elmondta: a székelység évszázadokon keresztül a törvényes jogok követésének nemzete volt. A székelyföldi nemzetpolitika színterén 11 éve megalakult SZNT vezetője kifejtette: ezúttal akkor követnék ugyanezen elvet, amennyiben a régió autonómiájának közképviseleteként létrejönne egy testület, amely közvitákat követően állítana össze egy törvénytervezetet, majd a parlament elé terjesztené. Mint fogalmazott, a székelyföldi önrendelkezés csakis alkotmányos keretek között lenne működőképes, ennek pedig két pillérre kell építkeznie: egyrészt egy regionális intézményrendszer megalkotása szükséges, másrészt határai mindenképpen a történelmi Székelyföld határai kell, hogy legyenek.
Az elmúlt időszakban főképp az utóbbi kitét értékelődött fel, hiszen a bukaresti vezetés egy román többségű régióba olvasztaná be Székelyföldet – mondta Izsák Balázs, aki jogellenesként értékelte ezt a kezdeményezést. Hozzátette, Székelyföld határai nem csupán a vármegyék határai, hanem nyelvi és kulturális határok is.
Izsák Balázs a szeptemberben sorra kerülő, nagyszabású lármafagyújtásái akcióról is beszélt, amelyről úgy nyilatkozott: céljuk – azon túl, hogy a világ szemét Erdély irányába fordítsák – a gyülekezési pontokban a közösségi élmény megteremtése, s a kezdeményezést a román közigazgatási szabályozás ellenében is megtartják. „Lehetséges ezúttal is egy olyan társadalmi összefogást felmutatni, amely 2013-ban, a Székelyek Nagy Menetelése alkalmával sikerült már” – jelentette ki az SZNT vezetője, aki úgy véli: szükségessé vált egy erős autonómiamozgalom létrehozása az önrendelkezés megvalósítása érdekében. Az elmúlt időkben megindult a székelység demobilizálása, mivel négyévente eljárnak szavazni a helyiek, de az időszakos választások közti periódusban nem foglalkoznak közéleti témákkal, elfordulnak a politikai élettől. Ezen kell változtatni, s ezért van szükség a már említett erős autonomista mozgalomra a sikerek elérése érdekében.
Szilágyi Zsolt sajnálatát fejezte ki, hogy továbbra sem lehetséges egy, az összes magyar pártot megszólaltató, közös vitafórum megvalósítása. A pártelnök elmondta, reméli, hogy egyszer eljön az az idő, amikor a székelység jövőjét illetően személyesen is sikerül egy asztalhoz ültetni mind a négy erdélyi magyar politikai szervezet vezetőjét. „Erdélyben a magyar politikusok feladata, hogy támogassák és képviseljék a népet, valamint a szabadságeszmét” – mondta Szilágyi, aki kifejtette: a 21. század harcai nem véres szabadságharcok, más típusúak, de most is folyik a nemzetek közti háború, amelyben a magyarok – akik nem számítanak nagyhatalomnak, illetve sem katonailag, sem gazdaságilag nem olyan fejlettek, mint más kisnemzetek más földrészeken – csak saját tudásukra és hitükre támaszkodhatnak. „A jövőbe vetett hit nélkül sikeres autonómia-kezdeményezés sincs” – hangoztatta Szilágyi, aki úgy gondolja, szakítani kell a szavazathajhász politikával, és a magyarság érdekeit kell szolgálni. „Az elmúlt negyed század célja a mindenáron kormányra kerülés volt, ám a hivatalos magyar politikai képviselettel az RMDSZ egyetlen autonómia tervezetet sem nyújtott be” – fejtegette Szilágyi, aki gondolatát nem politikai vádként, hanem ténymegállapításként értékelte. A politikai pártok feladata nemcsak a hatalomszerzés, hanem erős morális dimenziót is szolgál, hogy megtartsa a magyarság elkötelezettségét és hitét. „Nekünk autonómia kell, nem faexport-engedély!” – mondta Szilágyi, majd hozzátette, a magyar politikának olyannak kéne végre lennie, hogy ha bemegyünk tárgyalni a székely autonómiáról, akkor nem jövünk ki a faexport-engedéllyel. „Sokszor elmondjuk ezt, mert sajnos a 25 év leltára azt mutatja, hogy egyik-másik szenátorunknak néhány millió euróval több a vagyona egyik mandátumról a másikra, míg az önrendelkezés nem jut előbbre” – jegyezte meg az EMNP országos elnöke, aki hozzátette: az sem mindegy, hogy mekkora az erdélyi magyar politikai elit szintjén a korrupció mértéke. Szilágyi úgy véli: mindenki érdeke, hogy egyetlen magyar politikust se hurcoljanak meg, amennyiben ártatlan.
A gondolatmenetet folytatva Kulcsár Terza József elmondta: „üldöznek minket az igazságért, mert nem hiszem, hogy Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere, vagy Ráduly Róbert korrupt lenne. Lehet, hogy a román hatalom ezt állítja róluk, de ez nem azt jelenti, hogy igaz is” – tette hozzá. Kulcsár Terza ugyanakkor elmondta: nem lehet Székelyföld jövőjéről beszélni, ha az erdélyi magyar politikai alakulatok nem ülnek le egy asztalhoz, és nem születik meg egy közös álláspont, ám véleménye szerint el kell felejteni az összefogás szót, s helyette az együttműködést kell szorgalmazni. „Az MPP szerepe a közvetítés, amelyet önként vállalt, hiszen azt szeretnénk, ha az SZNT, az EMNP, az RMDSZ és az MPP vezetői egy asztalhoz üljenek. Az EMNP és az MPP 2012-ben elvesztette az önkormányzati választásokat, mivel megtört a nemzeti oldal, az emberek pedig az RDMSZ-re szavaztak, és az elkövetkezőkben nemzetpolitikai szinten számolni kell a szövetséggel is – összegzett Kulcsár Terza József.
Az EMI-táborban hasonló témában, így Milyen lesz az autonómia? címmel vasárnap 14 órától interaktív beszélgetést tartanak Izsák Balázzsal, amelynek keretében a fiatalok nyelvén, könnyen érthető nyelvezetben tartanak előadást a székelyföldi önrendelkezés működéséről, az ezzel kapcsolatos elképzelésekről.
itthon.ma//erdelyorszag

Rengeteg elöljárónak gyűlt meg a baja a törvénnyel
Összesen 24 megyei közgyűlési elnök, és 40 megyei jogú város polgármestere, illetve bukaresti kerületi elöljárónak gyűlt meg a baja a törvénnyel, azaz vagy az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) indított ellenük eljárást, vagy már el is ítélték őket, vagy az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) állapított meg hivatali összeférhetetlenséget az esetükben, amelynek nyomán el is veszítették tisztségüket.
A Mediafax hírügynökség összesítése szerint a 41 megyei közgyűlési elnök közül 24 ellen zajlik vagy zajlott valamilyen eljárás. Közülük a legtöbb, 14 a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Pártból (PSD) került ki, 9 a Nemzeti Liberális Párt (PNL) színeiben jutott mandátumhoz, egy pedig RMDSZ-es. Tizenketten már el is veszítették tisztségüket, vagy a megye prefektusa függesztette fel őket.
A PSD-s megyei közgyűlési elnökök közül a Mehedinţi megyei Adrian Duicu – akit azzal gyanúsítanak, hogy Victor Ponta miniszterelnök irodájában követte el a befolyással üzérkedés bűncselekményét, amikor telefonon tisztséget ígért egy megvesztegetőnek – már el is veszítette mandátumát, de nem ezért, hanem mert jogerősen összeférhetetlenséget állapítottak meg az esetében.
Gheorghe Bunea Stancut (Brăila) egy kampányvesztegetési botrány miatt hároméves szabadságvesztésre ítélték, míg Constantin Nicolescu (Argeş) hét év nyolc hónapot kapott korrupció miatt.
A PNL részéről három megyei közgyűlési elnök veszítette el mandátumát, Florin Ţurcanut (Botoșani) hat hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték okirat-hamisítás miatt, Mircea Moloţ (Hunyad) ellen korrupció miatt nyomoznak, de összeférhetetlenséget is megállapítottak az esetében, Horea Uioreanu (Kolozs) pedig az ellene korrupció miatt indított eljárás nyomán veszítette el tisztségét.
Tisztségében maradt viszont Borboly Csaba, Hargita megye közgyűlésének RMDSZ-es elnöke, aki ellen hivatali visszaélés miatt zajlik eljárás. Megjegyzendő, hogy Bihar megyében a közgyűlés RMDSZ-es alelnöke, Kiss Sándor ellen is korrupció miatt zajlik eljárás.
A 103 megyei jogú város polgármestereinek, illetve a hét bukaresti elöljáró több mint egyharmada – 40 fő – került összeütközésbe a törvénnyel. A legtöbben – 20 fő – PNL-s, 14 PSD-s, 2 UNPR-es, 2 RMDSZ-es, egy MPP-s, egy pedig független.
A magyar polgármesterek közül Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai elöljáró már le is mondott az ellene korrupció gyanúja miatt indított, a politikus által koncepciósnak tartott eljárás miatt. Mezei János, Gyergyószentmiklós MPP-s polgármestere ellen is korrupciós vizsgálat zajlik, de ő nem mondott le. Kovács Jenő nagykárolyi elöljáró esetében az ANI állapított meg összeférhetetlenséget, de ez még nem jogerős.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Díjat kapott Mezei János
Majsáért-díjat adományozott a kiskunmajsai Majsa Alapítvány Mezei Jánosnak. Gyergyószentmiklós hivatalából felfüggesztett polgármestere az ellene érvényben lévő tiltások miatt nem lehetett ott az ünnepségen, a díjat távollétében Czink Attila önkormányzati képviselő vette át.
A 2006-ban alapított Majsáért-díjat, mindig olyan személyiségnek adományozzák, aki sokat tett Kiskunmajsa fejlődéséért, a testvérvárosi kapcsolatok fejlesztéséért és erősödéséért.
Amint a Majsa Alapítvány közleménye írja, idén a kuratórium egyhangú döntésével ítélték a díjat Mezei Jánosnak „a két város kapcsoltainak kiszélesítése, elmélyítése terén végzett kitartó munkájának elismeréséül”. A díjat augusztus 20-án a hagyományos kenyérszentelő ünnepség keretében adták át – Mezei János távolléte miatt Czink Attilának.
Gergely Imre
Székelyhon.ro

Halasztottak Mezei János ügyében
Szeptember kilencedikén dönt alapfokon a Hargita Megyei Törvényszék, hogy miként zajlik a továbbiakban a Mezei János, Gyergyószentmiklós tisztségéből felfüggesztett polgármestere ellen indított eljárás.
A törvényszék kedden délelőtt a nyilvánosság kizárásával folytatott tárgyalást. Amint Nagy Zoltán alpolgármester elmondta, több lényeges kérdést is érintettek, egyrészt azt, hogy bekerüljön-e az ügybe Gyergyószentmiklós Polgármesteri Hivatala mint felelős fél. Ezt a Monturist és Virág Zsolt szorgalmazza, hiszen ha ez megtörténik, és a törvényszék úgy ítéli meg, hogy Mezei János kárt okozott a cégnek, a várostól kártalanítást követelhetne.
Az alpolgármester elmondta, az igazságügyi eljárás jelen szakaszában a törvényszék megvizsgálja a nyomozás során összegyűjtött és eléje tárt ügyirat megalapozottságát. Ha megalapozottnak látja, akkor elindul a tényleges bírósági eljárás. Ha úgy dönt, hogy mégsem megalapozott, akkor visszaküldheti az ügyészségnek további vizsgálatok, bizonyítékok gyűjtésének utasításával.
Egy másik kérdés, amiről tárgyaltak kedden, az a Mezei János ellen érvényben lévő tiltások kérdése. Szeptember 9-én dönt a törvényszék arról is, hogy feloldja-e Mezei hivatalának gyakorlási tiltását, vagyis hogy visszatérhet-e a városházára – tudtuk meg Nagy Zoltántól.
Gergely Imre
Székelyhon.ro

Mezei János elláthatja polgármesteri teendőit
Bírósági felügyelet alatt marad, de visszatérhet a gyergyószentmiklósi városházára dolgozni Mezei János polgármester – határozott csütörtökön a Hargita Megyei Törvényszék – adja hírül Gergely Imre a kronika.ro-n. Az ítélet 48 órán belül megfellebezhető. A törvényszék honlapján elérhető közlemény szerint a bírák azt is lehetővé tették, hogy az elöljáró kapcsolatba léphessen a pernek azon tanúival, akikkel eddig tilos volt beszélnie vagy találkoznia: köztük a perben károsultként szereplő Monturist Kft. vezetőségével, volt városi tanácsosokkal és a városháza alkalmazottaival. Mint ismeretes, Mezei János nyolc hónapig nem gyakorolhatta városvezetői hatásköreit.
A polgármester büntetőügyével párhuzamosan a Budapest V. kerület és a székelyföldi város közös cége, a Monturist ügyvezetője, Virág Zsolt civil pert is indított, kártérítést követelve Mezei Jánostól. Ugyanakkor a polgármesteri hivatalt is perbe hívták, hogyha a bíróság jogosnak találja a kártérítési igényt, akkor annak megfizetését a hivataltól követelhessék.
A Monturist és Virág a Mezei Jánossal szemben felhozott mindhárom vádpontban kártérítést kérne. A törvényszék azonban csak egy esetben adott helyt az igénynek. A polgármester hivatali visszaélési ügyében fizetésre lenne kötelezhető a városháza, amennyiben a bíróság úgy látja, Mezei megkárosította a Monturistot a 400 négyzetméteres gyilkos-tói telek eladásával. A törvényszék elutasította azonban azt a kérést, hogy a zsarolási ügyben és a sikkasztásra való felbujtás vádjában is kártérítés-fizetésre kötelezhessék a hivatalt.
A sikkasztásra való felbujtás vádpontja azon alapszik, hogy Mezei a polgármesteri hivatal titkárnőjét, Barabás Éva Csillát arra kérte, juttassa el neki a februári tanácsülés videofelvételét. A videofelvétel átadását azért tekintette sikkasztásnak az ügyészség, mert Mezei kérését már a hivatali eltiltása idején tette, és ezt magánszemélyként ilyen formában nem tehette volna. A zsarolás vádja azon alapszik, hogy az elöljáró januárban lemondásra szólította fel Virág Zsoltot. A vádirat szerint Mezei kilátásba helyezte, hogy Virágra nézve terhelő dolgokat hoz nyilvánosságra, amennyiben az nem mond le – írja a kronika.ro.
Erdély.ma