Szept. 17-én a helybeli szabadtéri színpadon rendezték meg a X. Bogdándi Nemzetiségi Néptáncfesztivált. Mészáros Lőrinc iskolaigazgató megnyitóbeszéde után került sor Bogdán János helyi református lelkipásztor rövid istentiszteletére. Ezt követően Sipos András polgármester köszöntötte a vendégeket és külön méltatta Sipos László, a bogdándi nemzetiségi néptánctalálkozó megálmodójának és szervezőjének érdemeit. A rendezvényen fellépett a bogdándi idős Rozsmalint, a kaplonyi fúvószenekar, a bükkaljai táncokat bemutató Cununita néptáncegyüttes, a kálmándi német, a magyarcsaholyi magyar, a korondi cigány, a szoldobágyi román néptáncegyüttes, s mellettük a bogdándi, szintén Rozsmalint elnevezésű gyermekegyüttes. /X. Bogdándi Nemzetiségi Néptáncfesztivál. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 18./

Bogdándon az iskola tanárai a diszkót, a televíziónézést ellensúlyozandó megpróbálnak tartalmas időtöltést ajánlani a diákok számára szombat esténként. A kötetlen beszélgetések, különféle foglalkozások iránt van érdeklődés. Az iskolaigazgató, Mészáros Lőrinc kezdte el „Nem tudhatom, másnak e táj mit jelent: nekem szülőhazám” című előadásával. A foglalkozások iránt meglepően nagy az érdeklődés, bár ez nem kötelező a tanulók számára. /Fodor István: Bogdándi iskola: tartalmas tevékenység a diszkó helyett. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 19./

„Úgy érzem, találkozónk kezdi visszanyerni azt az eredeti szerepét, amelyet feledhetetlen alapítója, a kiváló tanár és néprajzkutató, Sipos László szabott meg neki. Az eredeti cél az volt, hogy minél jobban felmutassuk a vidék, elsősorban a szatmári és szilágysági magyar és más nemzetiségi népi tánckultúra értékeit. ” – kezdte értékelőjét Mészáros Lőrinc tanár, a helyi művelődési élet meghatározó egyénisége, a most zárult Bogdándi Nemzetiségi Folklórfesztivál kapcsán. Pár éve a jelentős közpénzeken rendezett találkozón a helyi igénnyel szemben a román folklórt részesítették előnyben, jóllehet a román együttesek bemutatkozásának több fóruma is van Szatmár megyében. Most megváltozott a helyzet. Hajdani legjobb formáját hozta a két bogdándi csoport, a Nagyrozsmalint és a Kisrozsmalint Bozsán Éva tanárnő szerint egyre vonzóbb lesz a néptánc a községben. A környékről most sem hiányoztak a krasznai, szilágycsehi, ilosvai táncosok, s hosszú kihagyás után helyi népviseletben, ismét eljött a nemrég újjáalakult szilágysámsoni együttes is. /Sike Lajos: Bogdánd magára talált. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./

Húszéves néptáncfesztivál
„Az évfordulóhoz méltóan tartjuk meg vasárnap a Bogdándi Nemzetiségi Néptáncfesztivált, ami azt jelenti, hogy az eddigieknél is színesebb lesz a műsor és tartalmában is bővítjük”– tájékoztatta lapunkat a rendezvény főszervezője.
Mészáros Lőrinc tanár szerint a szűkös anyagi támogatás ellenére, mintegy húsz együttest hívhattak meg Szatmár megye legjelentősebb nemzetiségi folklórünnepére.
Az csak természetes, hogy zömében magyar táncosokat, mert a hely szelleme, Bogdánd magyar néptánc-hagyományai is ezt igénylik. A község központjában felállított színpadon többek között bemutatkoznak a koltói, zilahi, szilágycsehi, sámsoni, érmihályfalvi, lompérti és selymesilosvai magyar táncosok, de Magyarországról várják a nagyiványi és a nádudvari együtteseket is.
Tasnád és Csanálos német, pontosabban sváb-táncokkal lesz jelen, a bükkvidéki Sztána pedig cigánytáncokkal szórakoztatja a nagyérdeműt. A hagyományokhoz híven a bogdándiak két csoporttal is fellépnek, pontosabban a Nagyrozsmalint mellett a Kisrozsmalint, vagyis a legfiatalabbak is ropják a táncot.
Bogdánd nem véletlenül lett a vidék, Szatmár megye és a Szilágyság közeli részeinek, élő néprajzának központja. Itt a modernizáció sem tudta teljesen kiszorítani a hagyományos népi kultúrát, s nem csak a népdalt, néptáncot és a népviseletet, de a szövést-fonást-hímzést sem.
A bogdándi varrottasok ma is messze híresek. Egy ügybuzgó tanárnak, Sipos Lászlónak köszönhetően itt jött létre Szatmár megye egyik első tájháza, amely ma kezdeményezője nevét viseli. A mostani, sorrendben húszadik néptáncfesztivál is a neves néprajzos, Sipos László emléktáblájának megkoszorúzásával kezdődik.
Sike Lajos. Új Magyar Szó (Bukarest)

A széri szülők nem hagyják az igazukat
Szatmár megye – A Szilágyszéri Általános Iskolában a tanévnyitót követően kialakult ellenségesnek mondható légkör azóta sem csillapodott. A diákok szülei egyre inkább hangot adnak elégedetlenségüknek.
Tegnap délelőtt a szilágyszéri iskola V–VIII. osztályos diákjainak szülei felháborodva gyűltek össze az iskola épülete előtt. A szülők többek között azt sérelmezték, hogy csütörtökön és pénteken nem volt tanítás, mert nem volt tanár, ám tegnap, mikor már ők is elmentek az intézményhez, minden tanár jelen volt és oktatott. Emellett sokan felháborodtak azon, hogy pénteken sok szülő tudta nélkül vitték el a diákok egy részét a bogdándi iskolába. A szülők szerint meg akarják győzni a gyermekeket, hogy a bongdándi iskolába járjanak. Elmondásuk szerint csütörtökön Mészáros Lőrinc, a bogdándi iskola igazgatója a diákok számára egy jövőre rendezendő 10 napos kirándulást ígért, amin a tanulók ingyen vehetnének részt, ha átmennek a bogdándi iskolába.
Arra a kérdésre, hogy miért nem engedik gyermekeiket Bogdándra, egybehangzóan azt válaszolták „nekünk van itt iskolánk, és itt több gyermek is van”. A panaszok között többek közt az is elhangzott, hogy a szülők féltik gyermekeiket, mivel van olyan oktató, aki nemrégiben pofozott már meg gyermeket és nem értik, hogy miért az ő gyermekeiken vezeti le valaki a dühét. Van szülő, akinek mind a négy gyermeke iskolába jár, elmondta, szeretné gyermekeit maga mellett tudni amíg lehet, eleget izgul majd értük miután bejutottak a középiskolába és városi tanintézménybe járnak majd. A felháborodott szülők elmondták, nem értik, hogy az iskola igazgatója miért állította azt, hogy a széri gyermekek kiközösítették azokat a társaikat, akik Bogdándra járnak iskolába, mivel ez nem így van. Elpanaszolták, az igazgató már tavasz óta hitegeti őket azzal, hogy megmarad az iskola a faluban. A szülők szerint inkább legyen szimultán oktatás, mintsem megszűnjön az iskola. Hozzátették azt is, hogy a VIII. osztály az elmúlt tanévben is szimultán volt, és az ott végzett diákok mindegyike középiskolában tanul tovább.
A felháborodásuknak hangot adó szülők nem értik, hogy a tanárok miért nem tartanak rendesen órákat és hivatkoznak gyakran például fejfájásra. A tanárok többsége széri lakos és a szülők számára nem világos, hogy ezeket az oktatókat miért irányították Bogdándra és más falvakba a községben. Kónya László főtanfelügyelő–helyettesnek elmondták, ha engedélyt kapnak, akkor akár ők keresnek gyermekeik számára tanárokat, hogy legyen elég oktató a faluban. Közben pedig egyéb sérelmek is felszínre kerültek, a szülők például elpanaszolták azt is, hogy az iskola teljes felújítása során a tetőn csak félig cserélték le a cserepeket és azt is, hogy nemrégiben a gyermekek egy hétig tárolt, penészes kiflit kaptak. erdon.ro

Új alelnöke van az RMPSZ megyei szervezetének
Régi-új elnöke és új alelnöke van az RMPSZ, azaz a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Szatmár megyei szervezetének. A csütörtöki tisztújító küldöttgyűlésen megjelenők egyhangúlag választották vissza Baranyai Tibor elnököt és nevezték ki alelnöknek Gál Gyöngyit.
Gál Gyöngyi főtanfelügyelő-helyettes Szász Piroska korábbi főtanfelügyelő-helyettestől „örökölte meg" az alelnöki tisztséget: a 10-es Számú Általános Iskola jelenlegi igazgatója nem kívánta továbbra is betölteni az alelnökséget.
A Babeș-Bolyai Tudományegyetem szatmárnémeti kirendeltségének épületében megtartott ülésen a régi-új elnök azon véleményének adott hangot, hogy „sikeresen ki tudtuk használni a tanfelügyelőségi pozíciókat", célként pedig „jövőbelátó oktatás" megvalósítását tűzte ki. Gál arra az aggasztó folyamatra hívta fel a figyelmet, mely szerint „a magyar oktatás egyre több diákot veszít a VIII. osztály után. Ezek a gyerekek sem az elméleti, sem a szakiskolákban nem folytatják a tanulást". Elmondta továbbá, hogy márciusban speciális képzést szerveznek a román tanároknak, mert a gyerekek sajnos továbbra sem tanulnak meg rendesen románul az iskolákban.
A gyűlésen tiszteletét tette Pataki Csaba RMDSZ-es szenátor, aki gratulált az elért eredményekhez és további korrekt partnerséget ígért. Meggyőződésének adott hangot, hogy jobb kommunikációra van szükség és kiemelte a tanárok, pedagógusok továbbképzésének fontosságát. „Egyensúlyt kell létrehoznunk a többi kisebbséggel, mert a rivalizálás egyikünknek sem használ", hívta fel a figyelmet.
Gindele Imre, a nagykárolyi Simion Barnutiu Szakiskola igazgatója emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány a tavalyi évet a határon túli szakképzés évének nyilvánította, melynek keretén belül az RMPSZ stratégiát dolgozott ki, amely könyv formájában is testet öltött. Az általa vezetett intézmény öt millió forintos támogatást is megnyert, amiből két lakatosműhelyt alakítottak ki és szereltek fel.
Kóczinger Éva dióhéjban leltárt készített a szatmári diákok és pedagógusok által tavaly elnyert RMPSZ-díjakról. Ezek szerint a tavaly Ezüstgyopár-életműdíjat kapott három pedagógus, Doloczky Márta, Nevelits Gyöngyvér és Mészáros Lőrincz, Bolyai Farkas-díjat Schefler Barna és Schefler Gergő, Koós Károly-díjat Kovács Péter, Mákvirág-díjat pedig a két Schefler-testvér továbbá Baranyai István Dávid és Heidenhoffer Erhard.
Baranayi Tünde az RMPSZ szatmári szervezete által szervezett tanfolyamokról ejtett néhány szót, csalódottságának adva hangot, hogy több is az érdeklődés hiánya miatt maradt el.
A beszámolókból kiderült továbbá, hogy tavaly a szintén magyar kormánytámogatással működő Erzsébet-tábor program keretein belül húsz, 8-12 éves szatmári diák táborozott a Balaton-parti Zánkán és ugyancsak húsz 12-18 év közötti gyerek a székelyföldi Ivóban.
Végezetül döntés született arról is, hogy a Szatmár megyei szervezetet Baranyai Tibor elnök, Gál Gyöngyi alelnök, Miclaus Judit programfelelős, Gnándt Zoltán és Muhi Sándor képviseli majd az országos közgyűlésen. szatmar.ro