Vegyes iskolák pró és kontra
Az etnikailag vegyes oktatási rendszerek hatékonyságáról vitatkoztak a hétvégén Kolozsváron, a Szegregáció és beiskolázás című konferencián. A három országot – Románia, Magyarország és Dánia – átfogó kutatóprogram ugyanahhoz az eredményhez vezetett: a vegyes etnikumú iskolákban jobb eredményeket érnek el a tanulók, mint ott, ahol etnikailag „egynemű” az oktatási rendszer.
Ezekben az intézményekben kevésbé érzik jól magukat a diákok, több a stressz, a kihívás, de jobbak az eredmények – állítják a kutatók – akik szerint az optimális cél nem a kisebbségi tanulók asszimilációja, hanem az identitásuk sikeres kialakítása és képviselete.
A probléma ugyanaz
A kutatás az Edumigrom nevű uniós keretprogramnak a része, amely a kisebbségben élők és bevándorlók problémáit tanulmányozza a fiatalkorúak szemszögéből. Az Edumigromhoz négy régi (Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Svédország, Dánia) és négy új uniós tagállam (Románia, Magyarország, Szlovákia és Csehország) csatlakozott. Az átfogó felmérések meglepő eredménye az, hogy a kisebbségi problémák a nagyon eltérő szerkezetű társadalmakban is hasonlóan jelentkeznek – derült ki a hétvégi eszmecserén.
Többet használ, mint árt
Vera Messing, a budapesti Central European University oktatója az iskolai önértékelés jelenségét részletezte. Az önértékelés működését – mint felszólalásából kiderült – az iskola alig-alig befolyásolja, ugyanis az a családban, illetve a kisebb közösségben alakul ki és erősödik vagy gyengül. Az előadó bebizonyította, hogy az etnikailag homogén iskolákban a gyerekek jól érzik magukat, viszont a tanulmányi eredményeik nagyon gyengék.
Ezzel szemben az etnikailag vegyes iskolákban például a roma gyermekek sokszor nem érzik jól magukat, stresszt vagy frusztrációt élnek át, ez viszont versenyzésre és bizonyításra ösztönzi őket. Bolette Moldenhawer, a Koppenhágai Egyetem tanára a bevándorlók helyzetét vizsgálta. Három identitásmodellt vázolt fel: a nemzeti büszkeség, a nemzeti kisebbségérzet és a reflektált nemzettudat modelljét. Utóbbi modell az, amelyik egy egészséges magatartásformát tesz lehetővé, és működőképes a vegyes etnikumú iskolákban.
Vincze Enikő – aki a szegregáció okait és következményeit ismertette – kitért arra, hogy a foglalkoztatáspolitika, a szociális problémák, illetve a városszerkezet által is meghatározott diszkrimináció hogyan befolyásolja az oktatási rendszer működésének elégtelenségét.
Baló Levente
Új Magyar Szó (Bukarest)