„A végeken is megmaradni”
Beszélgetés Raffay Ernő történésszel –
Raffay Ernő történész nemcsak a székelység története iránti érzékenység, hanem Székelyföldről származó felmenői jogán is gyakori vendég Háromszéken. Hiába, hogy magyar állampolgárnak született, felnőtt fejjel megtanult románul is, hiszen az itteni magyarság múltját nem lehet tisztán látni a román nyelvű dokumentumok ismerete nélkül. Nemcsak múltunkról, jövőnk kilátásairól is faggattuk az ismert szakembert.
– Mit jelent önnek magánemberként Erdély, és ezen belül Székelyföld? 
– Számomra Erdély többek közt azt is jelenti, hogy ötvenegy százalékban székely vagyok, mert őseim Csókfalváról költöztek ki Magyarországra, és vallom, hogy az ember származása meghatározza a gondolkodását.
– Különbséget tesz az anyaországi és erdélyi gondolkodásmód közt? 
– 1948 óta olyan szellemi lepusztulás észlelhető Magyarországon a kommunizmus és a liberális eszmék miatt, amely például Háromszékre nem jellemző. Első alkalommal 45 éve jártam itt, de azóta évente többször jövök ide, ahol a fokozott nemzeti érzést átélhetem.
– Történészként is úgy tartja, hogy különböző irányzatok szabják meg a tudományág alakulását?
– Többféle történész létezik. Szegeden, a történelem szakon volt egy öreg, kommunista, zsidó származású, zseniális történészprofesszorom, Mérai Gyula akadémikus. Ő mondta, a történelem olyan tudomány, amelyik visszafelé mindig változik. A Kárpát-medencei történészek közt háromféle eszmetörténeti irány létezik: konzervatív, liberális és szocialista vagy kommunista. Az első szerint az ember a Jóisten kezében van és általa alakítja a történelmet; ezt az utóbbiak nem fogadják el. Ez is az oka, hogy Magyarországon jelenleg nagy küzdelem zajlik a tudományos intézetekben azzal a céllal, hogy a magyar nemzet történetét normálisan írják meg. Ez a törekvés nem mindegy, merre alakul a jövő nemzedékének szempontjából, Székelyföldtől Budapestig, hiszen ez megszabja a történelem oktatását is. Mert mint szaktudomány, a történelem ugyan nem igazán lényeges, de a nemzeti tudat formálásában nagy szerepe van, és ez közvetve kihat a társadalom egészére. Ma a liberális történelemtudat az egyén személyi szabadságát tekinti elsőnek, és nem teszi a hangsúlyt a kollektív gondolkodásra. Amikor Erdélyben tartózkodom, azt látom, hogy az együttes tudat, az istenhit meg a nemzeti gondolkodás hármassága itt még él.
– A magyar történelmi tudatban milyen helyet foglal el a székely történelem?
– Az összmagyarság jelenleg 10 országban él szétszórva. Ezért mindeniknek más történelmi tudata alakult ki, a helyi diktatúra vagy demokrácia létével vagy nemlétével összefüggésben. Ezért időszerű kérdés, hogy igazságos megoldást kell találni az együtt élő népek közt, és utána lehet beszélni a részletekről is. Visszatérve a kérdésre, a székelység múltjának minden korszaka tanulságos. Például a román történészeknek igazuk van, amikor azt emlegetik, hogy a 18. századtól számbelileg többségre jutottak Erdélyben, viszont mélyebbre kellene ásni, s elgondolkodni azon, hogy ez miként alakulhatott így.
Jancsó Katalin
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)